Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-04 / 2. szám

Jegyiét Nyugodt ünnepéink vol­tak. Nem tudom, hányán gondoltak rá, s magam is természetesnek tartottam volna mindezt, ha az első pihenőnapon nem indulok el egy kora reggeli sétára. Akkor találkoztam először a kukákat ürítő szállító- munkásokkal. A megszo­kott időben a megszokott reggeli kép fogadott. Szol­gálatban voltak, miközben a család már bizonyára megkezdte az ünnepi elő­készületeket. A havas park szélén, magasló deákvári ételbár ablakai mögül is villanyfény világított, s akinek arra támadt kedve, hogy ott igya meg a reg­geli feketéjét, az megtehet­te. Miért ne, ha egyszer le­dolgoztuk a munkaidőt — mondhatnánk. Azt is köny- nyen hozzátehetnénk: aki a szolgáltató ágazatban he­lyezkedett el, annak szá­molnia kellett azzal, hogy míg más pihen, addig őt várja a kötelesség. Nem vitás, hogy minden munkakörnek megvan a maga előnye és hátránya. A telefonhívás után indult az ügyeletes orvos. Hiány­zott otthonról, az ajándé­koknak örvendező gyerekek közül legalább egy napot a telefonközpontos, a moz­donyvezető és a kalauz. A hőközpontban dolgozó technikus lehet, hogy épp a legkedvesebb tv-műsorát szalasztotta el. Kötelesség­nek kötelesség volt amit teljesítettek, ám azt is tud­juk, hogy nem mindegy, ki hogyan teszi ezt, s mennyi a feladat az ilyen kivéte­les napokon. Az időjárás semmiként sem mondható kegyesnek, mert ugyancsak megdolgoztatta a városok közútjaiért, és az ország­utak tisztaságáért felelős embereket, s akadt dolguk bőven a mentőknek, a köz­lekedési baleseteknél se­gédkező műszakiaknak is. A két ünnep között bőven szaporította az elvégezni való restanciákat a hideg• szívű, jeges szakállú Tél­apó, aki ezúttal mást jelen­tett .a szolgálatot teljesí­tők számára, mint a mi számunkra, aki kisebb-na- gyobb csomagokkal őt meg­személyesítve látogattuk egymást, kínálgattuk körbe a poharat, a süteményt, s lehet, hogy a társalgásba; néhol a helyi állapotok egyik-másik eleméről is szó esett, méghozzá olykor kri­tikusan is. Mert már meg­szoktuk, hogy ami bennün­ket zavar, azt kritizáljuk, fórumokat keresünk az or­voslására. Ez természetes dolog, mint ahogy az is magától értetődő számunk­ra, hogy nem tapasztaltunk ellátási gondokat a két iín- nep között. A Thälmann té­ri ÁFOR-kútnál, már a karácsony utáni első mun­kanapon mérték á fűtőola­jat, a postások fáradhatat­lanul rótták hosszú útjai­kat, az élelmiszerboltokban nem hivatkoztak áruhiány­ra, s fáradtságra sem az ősz óta tartó rohamok miatt. Hajnalban érkezett a friss tej is, mint máskor. Ehhez most illik hozzágon­dolnunk, hogy ennek ér­dekében valahol nagyon korán keltek a fejéshez, mások a tejüzemben szor­goskodtak. A fagyos haj­nalon, csúszós utakon, te­herautók volánjai mögött kettőzték meg figyelmüket a gépkocsivezetők. Ha időnként van is okunk a hol sáros, csata­kos, hol meg jeges utak miatti panaszra, s a kenyér minőségét kritizálni, ha tudjuk is, hogy az ünnepi szolgálatot teljesítők sza­badnapot kannak a letöl­tött időért, úgy illik, hogy azt is tudomásul vegyük: más lesz az a szabadnap. Valaki hiányzott a család­ból, s mi, akik szeretjük a nyugodt, kiegyensúlyozott ünnepeket, a szolgáltató ágazatnak, a társadalom kisebbik részét alkotó dol­gozóitól ezt kaptuk aján­dékba. Nem kis áldozatok árán. Köszönjük! Kovács T. István A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1982. JANUÁR 4., HÉTFŐ Több mint 21 millió forint Önzetlenül a városért Milyen szerepet játszott a város fejlődésében a társadal­mi munka? Mik a társadalmi összefogás legjellemzőbb ered­ményei 1981-ben? A kérdésre Tari Kálmán, a városi tanács elnökhelyettese válaszol. Erejükhöz mérten — Még az év elején meg­kerestük a gazdálkodó egysé­geket, és felajánlásokat kér­tünk tőlük. Elsősorban a vá­ros beruházásaihoz volt szőke­ség szakipari és segédmun­kás-támogatásra. A vállalatok erejükhöz mérten segítettek. Az erőket néhány kiemeit feladat köré csoportosítottuk. A Pokolszigeten sikerült meg­nyitni a város napközis tábo­rát. A városgazdálkodási vál­lalat, a Forte, az Egyesült Iz­zó, a hajógyár, az Alagi Álla­mi Tangazdaság dolgozói na­gyon sokat segítettek. Az al­sóvárosi Forfa-iskola építése­kor szépen helytálltak az Esze Tamás laktanya katonái, a PETÉV dolgozói és a lakosság is. Az itteni tanácstagok szer­vezői munkája kitűnő volt. A városi stadion lelátójának és épületének állagmegóvását is társadalmi munkában végez­tük, s ezáltal 1,7 millió forin­tot takarítottunk meg. A város külcsínjének alakításában a Duna-part parkosításában, a ligeti tó kitakarításában a kommunális üzem és a hor­gászegyesület járt elöl, 3,9 millió forintos társadalmi munkával. A játszóterek épí­tésében, karbantartásában a lakosság 173 ezer forintot érő munkával vett részt. Iskola és üzem Külön fejezetet érdemel az Egy üzem — egy iskola moz­galom. Az együttműködés eredménye 6,3 millió forintos teljesítés. A „párok” már évek óta együtt vannak. A Báthory úti iskolát a Bélés­szövőgyár, a Hámánt a Fi­nomfonó, a Petőfit a DCM támogatja. A Gábor Józsefnek a Fortéval van gyümölcsöző kapcsolata. A gyárak szocia­lista brigádjai az oktatási in­tézmények karbantartását végzik, a nyári munkák ide­jén segítenek, amiért viszon­zásként műsorokat adnak az iskolások. A középiskolások­nak is megvannak a maguk partnerei. A lakosság az út- és járda­építés segítésével 2 millió fo­rintot takarított meg a vá­rosnak. A parkosításban és A napokban több hír jelent meg a belkereskedelem újabb változásairól. A Pest, Komárom, Nógrád megyei FŰSZERT váci igazga­tója is bejelentette, hogy meg­szüntették a Vegyianyag Nagy­kereskedelmi Vállalatot, és an­nak feladatkörét a vállalat vette át. Nevük is megválto­zik: Duna Élelmiszer és Ve- gyianyag Nagykereskedelmi Vállalat lesz. Mivel megszün­tették a monopolhelyzetet, ezért ott vásárolnak és adnak el, ahol tudnak. A monopol­helyzet felszámolásával termé­szetesen vevőkörük, a kiske­reskedelem, a vendéglátóipar stb. is ott vásárolhat, ahol akar. Ha az új vállalat to­virágtelepítésben a kisváciak és deákváriak járnak ' elöl. Munkájuk eredménye 1 millió forintot ér. Megyei közepes 1981-ben összesen 21 millió 205 ezer forint társadalmi munkát végeztek Vácott. A város lehetőségeit, adottsá­gait figyelembe véve ez jó eredménynek számít,, megyei szinten közepes. Javítani le­het a szervezésben, irányítás­ban és nyilvántartásban. A társadalmi munkára a jövő­ben is szükség lesz. A fő fel­adat a lakásépítés, ami lénye­gesen olcsóbb, ha így segíte­nek, s ezáltal több építhető. Vicsotka Mihály vább is élni akar a megválto­zott körülmények között, más nagykereskedelmi vállalatok mellett, újra meg kell tanulni kereskedni, minden erőt, gon­dolatot össze kell gyűjteni. Már ed,dig is több új gondo­lat született. Mint például meg­nyitni a „nagykereskedelmi önkiszolgáló boltot”, ahol rak­tározási feltételek mellett a boltvezetők, üzletvezetők ki­választhatják az árucikkeket, azokat azonnal leszámlázzák nagykereskedelmi áron, és azok azonnal elvihetők. Nem kell a túrajáratokra várni, melyek a megrendelés leadásától számít­va, nemegyszer hetek után jelentek meg a boltok előtt. M. Gy. Nagykereskedelmi önkiszolgáló Több új gondolat született A jegyzőkönyvet mindig aláírják Kínos percek az áruházban „Érthetetlen, hogy a telepü­lés ismert, jómódban élő em­berei kockáztatják becsületü­ket, a rendőrség megjelenését, idézést, tárgyalást, 10 ezer fo­rintig kiszabható pénzbünte­tést, minderről munkahelyük értesítését, az áruházban pár forint értékű cikk eltulajdoní­tásáért." Részlet egy újság­cikkből. És nálunk? — Mi kereskedők szeretnénk lenni, és semmi kedvünk a munkánk mellett „krimit” is játszani — mondja Petyánsz- ki János, a Thälmann téri ABC-áruház vezetője. Nekünk a legkellemetlenebb, hogy is­mert vevőnknél, akire az ut­ca másik feléről is ráköszön­tünk, a kabátjába varrt pót- ujjban, szoknyájára tűzött rejtett zsebekben lopott árut találunk. N'em üzlet nekünk az, hogy pár forint "értékű lo­pott áru miatt a csúcsforga­lom ideje alatt a vevők sor­ban állnak a pult előtt, mert az árusítás helyett jegyző­könyvet kell írnunk. Ha már egyesek rákénysze- rítettek arra. a becsületes több­ség kiszolgálása mellett, hogy figyeljünk, azt rejtett kame­rákkal, raktárokból, irodákból, rejtett ablakokon át vagyunk kénytelenek megtenni. Hogy kik a tolvajok? Sajnos, 30 százalékuk 25 éven aluli, lő­dörgő fiatal, 30 százaléka mun­kakerülő, csavargó, 20 * száza­léka 60 éven felüli, és 20 százaléka 25—60 év közötti, valóban jómódban élő embe­rek, főként asszonyok. — Hogyan bonyolódik le? — Az első esetben, amikor kiérünk az eladótérbe, a tol­vajnak már hűlt helye van. Mi egy füzetet vezetünk. Eb­be beleírjuk az illető nevét, hogy mikor mit vitt el fizetés nélkül. Ezután már mindenki minden lépését figyeli, én is értesítést kapok, hogy itt van az illető. A helyettesem mór a pénztárnál várja, és ha most is lopott, a fizetés után bekí­séri az irodába. Itt legtöbb­ször az unalomig megszokott színjáték játszódik le. Az il­lető először kiabál, kikéri ma­gának, hogy rágalmazzák. Amikor megmondjuk, hogy melyik zsebében mi van, ak­kor beismeri tettét, de fenye­getőzik, más rosszul lesz. Mi­re kijönne a rendőrség, álta­lában mindegyikük igazolja magét, és a jegyzőkönyvet is aláírja. Ezt a tanácsnak küld­jük el. A büntetés mértéke Sivó Antal, a városi tanács szabálysértési főelőadója sze­rint a múlt évben 465 sza­bálysértési ügy volt, ebből 184 bolti lopás. — Az ügyeket előkészítjük és minden esetet külön érté­kelünk — közölte. Más az elbírálás, ha első esetről van szó; más, ha már volt sza­bálysértési ügye, legyen akár parkrongálás, tilos helyen par­kolás; más, ha valakit jog- erőseh már elítéltek és a bol­ti lopást büntetése letöltése után három éven belül követ­te eL Ez utóbbi esetet, miként minden ezer forinton felüli lo­pást bűncselekményként keze­lik, tehát rendőrségi, ügyész-* ségi, bírósági ügy. Nálunk a kiszabható legnagyobb bünte­tés 10 ezer forint Az idén már jóval kevesebb ilyen ügy fordult elő a boltokban — le­hetséges, hogy a magasabb büntetések kiszabása miatt. Egy másik áruház vezetője szerint csak a tanácshoz be­küldött jegyzőkönyvek száma ' lett kevesebb. Megtörtént Egy tízéves, vagy még fia­talabb fiúcska tért be az áru­házba. Megvette, amit édes­anyja felírt, egy cédulára, majd megállt vágyakozva a csoko­ládék előtt. Körbenézett, nem látva senkit, egy tábla mogyo­rósat a zsebébe dugott. Fi­gyelni kezdtük. Ezt többször megismételte. Harmadszor már a pénztárnál vártam. Az iro­dába kísértem, — Add elő, amiért nem fi­zettél? — Nem loptam, bácsi. — A belső zsebedben van, Modellező úttörők Képünk a Hajós Alfréd Üt törőház modellező szakköré­ben készült. Óvónők klubja Kölcsönös tapasztalatok December 7-én, délután a Sirály úti óvoda hangulatos nagytermében a vezető óvónő és kolléganői kedves invitálá­sára, a város különböző pont­jairól óvónők gyülekeztek az óvónők klubjának első fog­lalkozására. A klub megalakí­tását gondolatát a vezető óvónői munkaközösség kezde­ményezte, tekintettel arra, hogy a város 18 óvodájában működő 124 óvónő szinte alig ismeri egymást, és nagyon ke­veset tudnak egymás munká­járól. Az évente megrendezett továbbképzések kevés alkal­mat nyújtanak tapasztalatok kölcsönös cseréjére, szakmai és emberi kapcsolatok kiala­kítására. Az első foglalkozás azt ta­núsítja, hogy a klub létreho­zása valós igényeket elégít ki. A foglalkozás bevezetéseként a résztvevők számára a Musica Humana kamarazenekar adott rövid koncertet, azt követően Bokodi Béla, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet tanára „Az érzelmi nevelés pszichológiai és pedagógiai kérdései" cím­mel tartott nagy érdeklődés­sel fogadott előadást. Szünet után az egyik helyiségben az óvodáskorúak munkára neve­léséről pergett film, egy má­sik helyiségben Vivaldi Négy évszakának zenéje mellett in­dult beszélgetés. A következő csoportszobában ötletparádé fogadta az érdeklődőket: az óvónők által papírból, textil­ből, fonalból készített játékok, bábok, dekorációk alkalmi ki­állítása volt látható. Két asz­talnál a Seniovi óvónője a japán hajtogatás technikáját piros, mogyorós csokoládé, a csomagolás jobb oldaléin fel van szakítva. No, vedd ki! Szepegve bevallotta mind a hármat Köizben kiállítottam a jegyzőkönyvet Nem akarta aláírni. — inkább tessék megverni. — En ugyan nem, de ha be­küldőd az apádat, nem pos­tázom. , Másnap szóltak, hogy itt a fiú az anyjával. Vásároltak. Láttam, hogy az asszony fize­tett, a sok áru között egy tábla mogyorós csokoládét is, majd ment pakolni. A gyerek a pénztárnál maradt, valamit mondott a pénztáros nőnek, át­adott neki egy cédulát, bó­lintott, hogy érti, majd visz- szaadta a papírost, és blokkolt. — Eejöttem, bácsi, itt van édesanyám is — mondta a fiú. — Otthon nagyon kikaptam, édesanyám egész éjjel sírt miattam, nekem meg fel kel­lett írnom, mikor csentem el. Néztem a gyerek sírásra görbülő száját, arcán a maka- renkói pofonok helyeit, majd a kifizetett számlát. Megle­pődtem. Nem három, nem négy, hanem öt tábla ára sze­repelt 'rajta, öt dátum, öt tábla csoki. Stimmel. s Az édesanyja csak akitor mutatkozott be. Megköszönte hogy figyelmeztettük. Bizto­san rossz példát látott valahol a gyerek. Náluk nem. Most is azért kapott es.y táblát, mert őszinte volt, és hogy tudja meg. hozzá lehet így is jutni. — Hát annyira szereted a csokit? — próbáltam oldani a kínos feszültséget, s az is ér­dekelt, hogy neki melyik ízlik jobban a nagy választékból. — Ez, a hatodik — közölte majszolás közben röviden. Mészáros Gyula tanította, és varázsolta elő pil­lanatok alatt a színes virágo­kat és állatfigurákat. A klub első, kötetlen foglalkozása te­hát sikert hozott. Mindany- nyian várakozással tekintünk a további működés elé. Cseh Sándorné óvodai felügyelő Úttőrőnapfár Január 9-én szánkótúra in­dul a csehszlovákiai Donova- lyba. Jelentkezni érvényes út­levéllel lehet. Részletes tájé­koztatás az úttörőházban. A havi egy előadásból álló hangversenysorozat első elő­adására január 11-én, 11 óra­kor kerül sor a Fővárosi Ope­rettszínházban. Január 23-án mutatja be a Fővárosi Gyermekszínház a „Látogató a végtelenből" cí­mű játékot, amely az első magyarországi sci-fi darab. Ide is különbusz indul. Ja­nuár 16-án az úttörőház ifi­klubja kirándulást szervez a hegyekbe. Ezt megelőzően 9- én délután fél ötkor úttörő­diszkó. Belépés csak úttörő­igazolvánnyal. Iványi Károlyné Szerződés Meghosszabbították újabb öt évre a Chemolimpex—For­te közös fotóiroda és a 3—M amerikai konszern közötti szerződést. A koóperáció ke­retében az amerikai cég feke­te-fehér fotópapírt és filmet vásárol a Forte Vállalattól, és ennek ellenében színes film- negatívokat szállít hazánkba. izzó-ufánpótlás Sikeres évre, pontosabban félévre emlékezhettek a Váci Izzó fiatal labdarúgóinak idényzáró összejövetelén. Az ifjúsági gárda Antal Péter edző tanítványai, a máso­dik helyen végeztek csoport­jukban. A serdülők, ugyan­csak NB-s együttesek társasá­géban játszottak, s ők is jól helytálltak. Rövid téli szünet után, nemsokára elkezdik az alapozást. Az eredmények, helyezések rihát azt mutatják, ígéretes az Izzó-utánpótlás. Halálozás. Mély fájdalommal tu­datjuk, hogy. id. Becsei István 1981. december 30-án — hosszú szenvedés után — elhunyt. Teme­tése 1982. január 6-án, szerda dél­után fél 4 órakor lesz a Vác-alsó- városi temetőben. A gyászoló csa­lád. (x) Figyelem! A Duna-menti Regio­nális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tájékoztatja Vác város la­kosságát, hogy a Duna Balparii Üzemigazgatóság kezelésében mű­ködő Váci Tisztasági Fürdő (Chá- zár András utca) üzemelését — a Vác városi Tanáccsal egyetértés­ben — 1982. január elsejével be­szüntette. A létesítményt a Vác vá­rosi Tanács más lakossági ellátás tellesztése érdekében hasznosítja. (X) Figyelem! 1981. december 27-én a művelődési központ (Vác) színhá­zi rendezvénye után a ruhatárból egy ismeretlen látogató tévedésből átvett egy alakított női szőrme- kucsmát. Kérjük a becsületes té- vedőt, hogy a kucsmát szívesked­ik a művelődési köznont ll-es számú szobájában leadni, (x) 1 "" .................. 'll» . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom