Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-20 / 16. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1982. JANUÁR 20., SZERDA A 30-as kálváriája Tavasszal elkészül az út Bog—Kévízgyörk Ifjúsági mozgalom falun Többségük ingázik Manapság alighanem a vá­ros közvéleményét leginkább érdeklő városfejlesztési gond a már másfél éve lezárt 30-as úté. Jelenleg jótékony hótaka­ró fedi a félkész szakaszt, s az embereket érthetően izgat­ja, vajon meddig kell még ke­rülgetni az építési területet, mikor lesz végre rend itt, a város központjában. A türel­metlenség az autósok részéről is érthető, hiszen egyszer-egy- szer nem nagy dolog az Ady sétány és az állomás felé ke­rülni, de másfél évig! A kér­désekre a Közép-magyaror- országi Közmű- és Mélyépítő Vállalat 11-es számú munka­helyi főépítésvezetőségének főnökét, Stollmayer Ákost kérdeztük. A vállalatnak ez a részlege épít Gödöllőn. Az eredeti terv Bevezetőben rögtön azzal kell kezdenünk, hogy nem a KKMV tehet a késésről, sőt, a városi tanácsot sem kell elma­rasztalnunk. De menjünk Sor­jában; mi volt az eredeti terv? — Vállalatunk 1980 júniusá­ban kezdte el az aluljáró épí­tését, s akkor az volt a terv, hogy az utat ezzel párhuza­mosan készítjük el — tájé­koztatott Stollmayer Ákos. — A forgalmat is az aluljáró épí­tése miatt kellett elterelni, ha csak az útkorszerűsítés lett Ellesett vélekedések az egyik Szabadság téri buszmegálló­ból: Rövidebb ■ lett a munka­hét, s ezért megkavarták az egész buszmenetrendet. Már egy éve másról se hallunk, mint az ötnapos hétre való felkészülésről, a menetrend- változás azonban még mindig nincs kész. Bírálat és bizonyos fokú értetlenség, tájékozatlanság. Miért kellett megkavami a menetrendet? A munkaidő kezdése és vége módosulása miatt. Az ötnapos munkahét ugyanis nem negyven, hanem negyvenkét órás. A bírálatra már nehezebb megfelelő vá­laszt adni. Ahogy nálunk szo­kás, a malmok összevissza őrölnek. Nemigen hangolják össze őket még egy ilyen kis­városban sem. Így történhe­tett meg, hogy a reggeli és a délutáni közlekedési csúcs nem húzódott szét, inkább összeszűkült. Korábban Gödöllőn bizo­nyos fajta, ha nem is tudatos, lépcsőzetes munkakezdés volt. Az átállás miatt néhány vál­lalat módosította kezdési ide­jét, közelebb hozva azt a szomszéd üzemek. intézmé­nyekéhez. S noha a közlekedé­siek próbálkoztak a torlódás feloldásával, a vállalatok hajthatatlanok maradtak. A másik hiba a változás késői bejelentése. Akadtak olyanok, akik csak december közepén adták meg az új kez­dési és befejezési időt. A meg nem értés okozott gondokat a községekben is. Némi jóindulattal lehetett volna tehermentesíteni a já­ratokat, ám ez sem sikerült. A többszörös módosított, s még a mai napig sem végle­ges új menetrendet végül is életbe léptették. Azóta számos észrevétel érkezett az üzemek, dolgozóitól, az iskoláktól, ta­nároktól, tanulóktól. Ezeket értékelték, feldolgozták, s ahn! lehetett, tovább módosítottak a menetrenden. A tapasztala­tok szerint az első napok fel­zúdulása már csitult, s az volna a feladat, azt sávszűkí­tésekkel is meg tudtuk volna oldani. Káhdéthdyezés Az eredeti terveket felborító akadályok azonban már 1980 őszén jelentkeztek, amit a mélyépítők idejében szóvá is tettek: — Az volt a gond, hogy a tervezett útbővítés nyomvo­nalában futott a posta egy üzemelő kábelkötege és egy elektromos távkábel, az utóbbi az aluljárótól a Petőfi utca torkolatáig érintette az útépítést. De a szükséges át­helyezésről az illetékesek nem intézkedtek. Amint megtudtuk, egészen tavaly novemberig, vagyis a határidő egyéves évforduló­jáig. Ekkor fogtak hozzá a postai kábel áthelyezéséhez, amely egyben feltétele volt az elektromos munkának. Ami­re ezzel elkészültek, megjött a hó, s így a gyöngyösi Émász csak a kemény tél elmúltával végezheti el a saját munkáját. Ez az ominózus kábeláthelye­zés számos további műszaki problémát okozott, amiről a főépítésvezető a következőket mondta: — Ahhoz, hogy a saját mun­kánkkal haladni tudjunk, át kellett például terveztetnünk a Pest megyei Tanácsi Tervező újabb finomítással még lni kább javul a helyzet. A tanulságot azonban nem árt levonni, s mivel nincs olyan sok idő az újabb, a má­jusi hagyományos menetrend- változásig, idejében egyeztetni az igényeket, hogy a lehető legkedvezőbb időpontokat ál­lapíthassák meg az illetéke­sek. Még vastag hótakaró borít­ja a hévízgyörki sportpályát. Igaz, a labdarúgó-bajnokság kezdőrúgásáig még valamivel több, mint egy hónap hátra van. A felkészülés viszont már január 23-án elkezdődik, s a két csapat tagjai — a fel­nőttek és az ifjúságiak — he­tenként három alkalommal találkoznak, hogy Fercsik Zoltán és Bazan István ed­zők irányításával készülődje­nek az időnként heves és ke­mény összecsapásokra. — Mert a járási bajnokságban rendezett meccseknek sokszor nagyon forró hangulata van — mondja Lipcsei Gábor, a sportkör elnöke, itt ugyanis minden találkozás tétmérkő­zés. A játékos nem okozhat csalódást az apjának, vagy éppen sógorának, sem a pálya szélén szurkoló menyasszo­nyának. Ifik dicsérete A hévízgyörki felnőttek csapata az őszi fordulóban a hetedik, az ifik együttese pe­dig veretlenül az első helyen végzett. Bazan István, az ifik edzője nagyon dicséri a biz­tató utánpótlást jelentő gárda tagjait. — Greguss Ferenc, Magyarí Mikós. Varga Miklós, Dem- csák János, Gábor Antal és ifjú Sápi Pál már átestek a tűzkeresztségen, s több mér­Vállalattal a csapadékcsator­nát. De ezzel sem jutottak mesz- szire a KKMV-sek. Jelenleg pedig már egyértelmű a hely­zet; ezt a munkahelyet jelle­génél fogva nem lehet úgy té- liesíteni, hogy a brigádok hozzáfoghassanak a munkához. Ezt egyébként műszaki bizton­sági, minőségi okokból maga a beruházó, az XJtiber sem en­gedélyezi. A másik oldalon Stollmayer Ákos szerint, ha a gyöngyösi Émász azonnal elvégzi a munkát, mihelyt az időjárás engedi, akkor a mély­építőkön már nem múlik a dolog, s magával az úttal áp­rilis körül elkészülhetnek. De ahhoz, hegy az egész terepen rend legyen, még több idő kell. És ahhoz is, hogy az Ady sétányi torkolattól Pest felé is elkészüljön az új útszakasz, mert ezt a részt s az egész csomópontot is korszerűsítik. Itt is négysávos lesz a 30-as, megfelelő, a forgalombizton­sághoz igazodó kanyarodó sá­vokkal. A mélyépítők egyben elhelyezik a majdani forga­lomirányítás vezetékeinek vé­dőcsöveit is. Most tehát itt tartunk. De vajon mi volt az oka a kábel­áthelyezés késedelmének? Bamberger Károly, a városi tanács elnöke szerint az, hogy a posta nem intézkedett ide­jében a saját kábelének áthe­lyezéséről. A többi ennek kö­vetkezménye. Szerencsére azonban ez az akadály elhá­rult, s ha az időjárás is úgy gondolja, tavaly végére való­ban birtokunkba vehetjük a megújult 30-ast, legalábbis a csomópont és a Petőfi utca közötti szakaszon. S a Pest fe­lé eső korszerűsítés remélhe­tőleg nem jelent majd teljes forgalomelterelést s főleg gyor­sabban elkészül. kőzést játszottak a nagyok kö­zött. Helytállásuk, akarásuk és szorgalmuk egyaránt elis­merésre méltó volt, és nekik is köszönhető, hogy a hetedik helyen végezhetett a csapat, hiszen csak az ő segítségükkel lehetett azt a veszteséget pó­tolni, amit Gábor Miklós, Gyetvan Pál honvédségi be­vonulása, Pintér Sándor be­tegsége, Fercsik Gábor és Bankó János távozása jelen­tett. Zuhanyozó és klubház Ez a segítség talán tavasszal már lesz olyan erős, hogy a forduló után a csapat előbbre rukkol a tabellán. Jó lenne a negyedik, ötödik helyen vé­gezni, aztán ha a fiatalok tel­jesen beérnek, megpályázhat­juk valamelyik érmes helyet is. — Szükség van a jó szerep­lésre — mondja Lipcsei Gábor —, mert sokan látogatják a mérkőzéseinket és nem szabad számukra csalódást okozni. — A szurkolók nemcsak a pályabelépőt fizetik meg, de sokféleképpen segítenek — szól közbe Bazan István, aki az ifik társadalmi edzője és egyben a sportegyesület gaz­dasági felelőse is. — Az el­múlt évben komoly felújítási, tatarozás! munkákat végez­tünk. Átépítettük az öltöző épületében a zuhanyozót, így Hosszú órákon át beszélget­tem Bankó Jánossal, a KISZ bagi nagyközségi bizottságá­nak titkárával arról, milyen is napjainkban az ifjúsági moz­galom falun, s milyen a KISZ tevékenysége a falusi fiatalok körében. Kevesebben a mezőgazdaságban — Ma már nem tehetünk egyenlőségi jelet a falusi if­júsági és a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság közé. A falusi fiatalok többsége ifjúmunkás és diák — fogalmazta meg a községek ifjúságának arcula­tát Bankó János. — Az utób­bi évtizedekben jelentősen nőtt a községekben lakó fia­talok között az iparban dolgo­zók, illetve a középiskolás, valamint a szakmunkástanu­lók száma. A termelőmunká­ban résztvevő KISZ-korú fia­taloknak Bagón is csak egé­szen alacsony hányada dolgo­zik a mezőgazdaságban. — Az egyes rétegek közöt­ti kapcsolat erősítését nagyon fontosnak tartották a területe­ken dolgozó alapszervezetek, és mivel ennek a rétegződés­nek főbb arányaival még hosszú ideig számolhatunk, ezért munkánkat a sokrétű­ségnek és a differenciáltság­nak kell jellemeznie. Prog­ramjaink elkészítésénél ed­dig is figyelemmel voltunk, és a jövőben is figyelemmel leszünk a helyben dolgozó, il­letve az eljáró fiatalok igé­nyeire. Egy község — egy üzem Arra kérem Bankó Jánost, hogy elsősorban az eljáró fia­talok gondjairól, lehetőségei­ről szóljunk, hiszen a kartali Petőfi Termelőszövetkezetben dolgozó fiataloknak önálló szervezeteik vannak. — Budapest, Hatvan, Gö­döllő közelsége erősen meg­növelte a napi ingázók szá­mát. A középiskolákba és a szakmunkástanuló iskolákba, sok fiatal naponta jár tanul­ni. Érdemes lenne egy kora hajnalban megszámolni a ba­gi vagy hévízgyörki vasúti megállókban az egymást kö­vető vonatokra felszálló fia­talok számát. Az ingázók kö­zötti politikai munkát nagyon fontos feladatnak tekintjük, de már az elmúlt időszakban is jelentkezett a gond: a bejá­róknak kevesebb a szabad ideje. Ezért ütközik nehézsé­gekbe a rendszeres, színvo­nalas szervezeti élet. — Most azzal kísérletezünk, az edzések, a versenyek után mindenkinek biztosított a für­dés. — Kialakítottunk egy klub- helyiséget, ahol összejöhetünk, értékelhetjük az egyes mérkő­zések eseményeit, felkészülhe­tünk a várható- játékra. A sportegyesület tagjai és az őket támogató szurkolók több százezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek. És az idei tervek is merészek. — Edzőpályát építünk — is­merteti az 1982-es esztendő el­képzeléseit a sportegyesüiet elnöke. — Ez a pálya elsősor­ban tömegsportcélokat szolgál majd. Szükségünk van arra is, hogy megoldjuk az edző­pálya esti világítását. A fiúk mindennapos ingázók, ifjú­munkások és tanulók, késő ősszel és kora tavasszal, ami­kor még hosszúak az esték, nem lehet az edzéseket terv­szerűen végezni. — Hiába jönnek a vonatról közvetlenül a pályára a játé­kosok. sajnos már sötét van. Ha ezt a két tervezett munkát elvégezzük, akkor valóban új lehetőséget nyújtottunk a hé­vízgyörki fiataloknak, a sport­egyesület tagjainak és egyesü­leten kívülieknek egyaránt. Ebben a munkában is számí­tunk a szurkolók segítségére. Saját erőből — A sportot szerető hévíz- györkiek — veszi át a szót hogy megszervezzük az egy községből egy üzembe és az egy községből egy iskolába be­járó KISZ-tagok csoportjait. Ez lehetne az a szervezeti ke­ret, amely az iskolában, a munkahelyen és a lakóhelyen egyaránt gondoskodhatna a fiatalok politikai képzéséről, kulturálódásáról, vagyis a szabad idő hasznos eltöltésé­ről. Az elképzelés megvalósí­tásához arra lenne szükség, hogy az üzemek és iskolák KISZ-bizottságai, valamint a nagyközségi KISZ-bizottság között személyes, emberi kap­csolat alakuljon ki. — Kezdetnek talán meg le­hetne kísérelni, hogy egy munkahelyi, vagy egy iskolai KISZ-vezetőség a nagyközsé­gi KISZ-vezetőséggel közösen tárgyalná meg az érintett fia­talok ügyét. Nem volna kár ezért a munkáért, hiszen ilyen módon az ingázók egyaránt volnának igen fontos tényezői a falu és a munkahely, vagy az iskola társadalmi életének — mondja Bankó János. Feloldani a merevséget — Ehhez persze megértésre Is szükség van. Meg kellene szüntetni azt a merevséget, amely ma még tapasztalható, ugyanis egyes vezetők csak azt a munkát veszik figye­lembe, amit a fiatal a gyár­kapun vagy az iskolán belül végez. A munka kölcsönös el­ismerésére volna szükség. — Szüleim, rokonaim sok történetet mesélnek a har­minc évvel ezelőtti fiatalos programokról. Persze. azóta lényegesen változott a világ. A mai húszévesek helyzete nem hasonlítható a harminc évvel ezelőtti húszévesek éle­téhez. Egyetlen példa, hogy napjainkban egyszerre jelent­kezik a törekvés a formák megújítására és a hagyomá­nyok elfogadására. — Együtt és egymás mel­lett él a technika imádata és elvetése: hangerősítőket, hang­effektusokat alkalmaznak, de A felszabadulás után a kommunista párt kezdeménye­zése nyomán, bontakozott ki a falujáró mozgalom. E társa­dalmi akció résztvevői rend­szeres kapcsolatot építettek ki egy-egy község lakóival, a megjelölt települést időről idő­re felkeresték, s főként poli­tikai jellegű felvilágosító Bazan István — sok-sok fo­rinttal megtoldották a költ­ségvetésünk számait. Sajnos, az elmúlt évben csak húszezer forint volt a tanácsi támoga­tás összege, így aztán a leg­szükségesebbekre is nagyon be kellett osztani. Idegenben játszott mérkőzéseinkre pél­dául a legtöbbször a játékosok és a szurkolók saját gépkocsi­jain utaztunk. Senki nem ka­pott gépkocsihasználati díjat. — Sokan saját maguk javít­tatják felszerelésüket. Az az igazság — mondja az edző —, hogy bizonyos rangot, elisme­rést jelent az egész falu előtt, ha valaki jól focizik. Ez nagy hajtóerő a gyerekek­nél és az, hogy tulajdonkép­pen minden fiatal igényli a játékos mozgást, a sportot amely felfrissülés és erőpróba is egyben. Hagyományos sportbál Még fagyos, zúzmarás arcát mutatja felénk az idő. A Me­teorológiai Intézet tizenöt­húsz fokos hidegről beszél, de a közeli napokban egyre több tréningruhás fiatal fut a falu főutcáján, hogy a- sportpályán elvégzett edzésadagját meg­toldja. Kezdődik a felkészülés, aztán indul a bajnokság ta­vaszi fordulója. Addig még lesz egy nagy esemény, idénv- nvitó jellegű rendezvénye a hévízgyörki sportolóknak Február 13-án a művelődési házban megrendezik a hagyo­mányos sportbált, melynek bevételére nagy szüksége van az egyesületnek. F. M. a díszleteket elhagyják: a só­haj nem látott újdonságokat kedvelik és a messzi múltat idézik. Egész ifjúságunk ar­culatát és magatartását jel­lemzi — s miért lennének ki­vételek a bagiak vagy a hé- vízgyörkiek —, hogy egyszerre kritikai és pozitív. És ez a kettősség mindenben megmu­tatkozik. Fellelhető a közéleti érdeklődés és a személyes mondanivaló egysége, az egyé­ni és az ifjúsági hang szenve­délyes keresése, ugyanakkor a fegyelem formájának megta­lálása és a beilleszkedés út­jának kidolgozása. Hosszú távú programok — Az út megtalálására két formával igyekszünk a közel­jövőben segíteni. Az egyik az, hogy rendszeresen szervezett országjáró kirándulásokon megismertetjük hazánk mű­emlékkincseit és szocialista építőmunkánk létesítményeit, vagyis találkoztatjuk a tegnap és a ma emberét. Fontosnak tartjuk a művelődési házak­ban élő ifjúsági klubok prog­ramjainak gazdagítását és fiatalítását. Nem kell azt gondolnia egyetlen ifjúsági vezetőnek sem, hogy a közeljövőben si­kerül mindent egycsapásra megoldania. Hosszú távú programot adnak a ma gond­jai. Fercsik Mihály Olajkályha Felrobbant A gödöllői Szilágyi út 39- ből riasztották az elmúlt na­pokban a gödöllői járási-váro­si tűzoltóparancsnokságot. Az ott lévő családi házban egy olajkályha robbant fel, a nagy detonáció a közfalat is kidön­tötte. A kár a becslések sze­rint több ezer forint, az olaj­kályha robbanásának okát vizsgálják a szakértők. munkát végeztek. Számos fa­luban. ahol arra szükség volt, munkával is segítették az új­jáépítést. A vérségi falujárók vezetője Kocsics Károly volt, a BESZKÁRT dolgozója. Társai és a lakosság között egyre barátibb viszony alakult ki. Közös labdarúgó-mérkőzé­seket rendeztek, a helybeli gyerekeket több alkalommal megajándékozták, sőt, ré­szükre a fővárosba kirándu­lást is szerveztek, s a kirán­dulókat otthonukban látták vendégül. A falujáróknak szerepük volt az úttörőmozgalom meg­indulásában is, ezért Valter Menyhértné csapatvezető Ra­kó Józsefnek, az Iránytű című úttörőújság szerkesztőjének biztatására — a tavasz folya­mán találkozót szervez a fa­lujárókkal. A találkozó létre­jöttét a gyermeknapra terve­zi. A nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Bartók. Winkler Nándor előadása a nyugdíjas pedagó­gusok klubjában. Amatőr hangstúdió kialakí­tásának lehetőségei. Előadó: Csabai Dániel, 18.30 órakor Polpresszó, 18 órakor. Aszód, MN. helyőrségi mű­velődési központ: Tájékoztató az aszódi Pető­fi Múzeum gyűjtő tevékeny­ségéről. Előadó: dr. Asztalos István múzeumigazgató, 15 árakor. Városi moziműsor Hurrikán. Színes, amerikai katasztrófafilm. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—7 (Gödöllői Hírlap) Az átállás nehézségei Munkakezdés, menetrend g. z. Társadalmi segítség Tavaszra készülő labdarúgók Találkozó a falujárókkal \

Next

/
Oldalképek
Tartalom