Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 15. szám

Váci székhellyel Sokoldalú, gazdag program A Műszaki és Természettu- , dományi Egyesületek Szövet­sége (az MTESZ) — mint az önkéntesen társult tudományos egyesületek közös szervezete — 1948-ban alakult. A szövetség célul tűzte ki, hogy a tagegye­sületek munkájához, demok­ratikus módszerekkel — irá^ nyitást és támogatást nyújt­son, előmozdítsa együttműkö­désüket, segítse közös állásfog­lalás kialakítását és érvény­re juttatását olyan kérdések­ben, amelyek több egyesületet érintenek. A célok megvalósítását a megyei szervezetek és a váro­si intéző bizottságok teszik le­hetővé. A Pest megyei szer­vezet csak 1978-ban alakult meg, váci székhellyel s az ön­álló székház felépítéséig a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban kapott helyet. Ez len­dületet adott a helyi tevékeny­ségnek is. Most tíz éve annak, hogy megalakult a Szervezési és Vezetési Tudományos Tár­saság Vác városi Szerveze­te. A tagok létszáma je­lenleg eléri a százat. Az SZVT városi szervezetében az ipari üzemek és szolgálta­tóegységek gazdaságpolitikai, vezetési kérdésekkel foglal­kozó munkatársai tevékeny­kednek. Mi is többször adunk hírt gazdag, sokoldalú prog­ramjukról, melynek keretében megismerhetik olvasóink a klubok tevékenységét, vagy az átfogó gazdaságpolitikai kér­désekkel foglalkozó, népszerű előadásokról. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesületnek négy üzemi csoportja van Vá­cott, a „textilüzemek városá­ban”. A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Rádi úti üzemében két év óta működik, arány­lag kis létszámmal az üzemi csoport, amely részt vesz a gyapjúfonó, a minőségellenőr­ző és a gyapjúvegyész alosztá­lyok munkájában. A Váci Kö­töttárugyár TMTE üzemi cso­portja is kétéves, s ma 82 ta­got számlál. Gyakran rendez — a szakmai fejlődés biztosítá­sa céljából — tapasztalatcsere­látogatásokat, szakmai előadá­sokat, vitákat. A közel 50 éves, Vám utcai FICE-ben 31 fős az üzemi csoport, s a ta­gok szakmai fejlődését a cso­port különböző rendezvények, előadások szervezésével segíti. A Bélésszövögyárban találjuk a negyedik, öt éve alakult cso­portot, 31 fős létszámmal. Programjukban az általános érdeklődésre számot tartó mű­szaki és gazdaságpolitikai té­mák mellett speciális techno­lógiai, minőségellenőrzési és -biztosítási kérdések is szere­pelnek. A Szilikátipari Tudomá­nyos Egyesület két helyi csoportja Vácott működik. Az egyik 1983-ban alakult a DCM-ben, s ma 33 mér­nök, közgazdász és tech­nikus a tagja. Fejlesztési, szervezési, tech­nológiai témákban adnak sok segítséget, a testvérüzemekkel tbrténő kapcsolattartáson ke­resztül. Az SZTE másik tag­csoportja az Egyesült Izzó vá­ci gyárában található, s bete­kintést ad tagjainak az üveg­ipar egész területére. A Magyar Hidrológiai Tár­saság üzemi szervezete a Du- namenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatnál található — aránylag magas — 124 fős létszámmal. Talál­kozunk Váci névvel a Társa­ság prszágos vezetőségében is. A helyi üzemi szervezet a víz­ellátás, a vízminőség, a szenny­víztisztítás, s a környezetvéde­lem témakörökben tart tudo­mányos ismereteket bővítő elő­adásokat. Ezenkívül felméré­seket végez, segíti a fejleszté­si elgondolásokat. Az Ener­giagazdálkodási Tudományos Egyesület váci városi csoportja a megújuló energiahordozók — szél-, nap-, biogáz-, víz­energia — témakörével fog­lalkozik behatóan, míg a kö­zelmúltban megalakult Építő­ipari Tudományos Egyesület csoportja az építőipari kivite­lezés, a városrendezési elkép­zelések, beruházások alakulá­sa témakörben nyújt taná* csőt, segítséget. Papp Rezső Védett gesztenyesor A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága vé­dett természeti értékké nyilvánította Vác város ha­tárában, az Alagi Állami Tangazdaság és Vác-Rád országút közötti bekötő út gesztenyefasorát. A százöt­ven fából álló sor érdekes­sége, hogy mindegyik más­más fajta vadgesztenye. A még múlt században ülte­tett fákat úgy telepítették, hogy lombkoronájuk, vi­ráguk különleges látványt nyújtson. Virágzáskor fe­hértől a sárgán át a sötét­bordóig többféle színár­nyalatban tündökölnek. A védetté nyilvánított természeti értékek kezelé­sét kormányrendelet írja elő, például tilos megcson­kítani, eléje, melléje olyan létesítményt helyezni, mely azok állapotát, láthatósá­gát befolyásolja. A Pest, megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a szakemberek meghállgatása után egy- egy fa értékét 15 ezer fo­rintban állapította meg, mely évente ötszáz forint­tal emelkedik. A fasornál két táblát helyeznek el „védett fasor” felírattak és a védett fasorra valószínű az idegenforgalmi irodák figyelmét is felhívják. M. Gy. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1&2. JANUÁR 19., KEDD A kis lak á3l, de ven-e engedélye? Lebontották a horgásztanyákat léjvédeiesn, terület fejlesztés Ismerősöm az általános szo­kásoktól eltérő módon akarja felépíteni hétvégi pihenőházát. — Nem költők nagy pénze­ket. nincs is miből — mondo­gatja. — Természetes anyago­kat használok. A környező er­dők fái úgyis rászorulnak egy kis ápolásra. Hát én levágom róluk a száraz ágakat, belőlük szerkesztem meg az épület vá­zát, s mintegy sablonba híg sa­rat öntök. Így készülnek el a falak, a vert falú parasztházak mintá­jára. — Világítás, közművesítés? — Zártkertben van a telek, minden civilizációs forrástól messze. De ide nem is kell ez. Világíthatunk gyertyával is, kihozhatjuk az ivóvizet. El­végre ha a természetbe is ma­gunkkal hozzuk a civilizációt, az egész elveszti az értelmét. Romantika? Napjaink ellentmondásos je­lensége a tulajdonosaik által parlagon hagyott kert és ter­mőföld, s ezzel szemben má­sok szerzési törekvése és építé­si kedve. Telket nemcsak a ter­mészetkedvelők, kertészkedni szeretők vásárolnak. A telek és a víkendház, mint tudjuk, di­vat is, mutogatni való szerze­mény. Csakhogy a havi keresetből nehéz egyszerre összespórolni a telekre, épületre való pénzt, s hozzá mindjárt a kocsit meg­szerezni, amivel oda utazhat a család. Ám vannak türelmet­len családok vagy családfők is. akik ilyenkor megpróbálják meggyorsítani a vágyuk betel­jesülésének nem könnyű út­ját. Az alapötlet, amit az én ismerősöm dédelget egy idő óta, józan elemeket is tartal­maz. Érdemes lenne komolyab­ban megvizsgálni, vajon hasz­nos-e zz állam számára, hogy annyi drága építőanyagot hasz­nálunk el? Gyakran nem a funkciót, hanem a látványt szolgáló hétvégi épületekre. A baj csak ott kezdődik, amitől a közigazgatás szakemberei is tartanak, s aggodalmukat az eddig kialakult gyakorlat igazolja. A szakszerűtlenül fel­épített ház esztétikailag nem illik a környezetbe, rontja a táj képét. A víz, villanyvezeték és utak nélkül felépült ház mellett más is kedvet kap. A házból házcsoport, sőt az is megesik, hogy telep alakul ki. Akad, aki az állandó lakását is itt rende­zi be. Ezután nőttön nő a fe­szültség, mert az ide települ­tek közművesítést követelnek, növelik a helyi tanács pénz­ügyi és szociális gondjait, mert az adott terület nem szerepel a fejlesztési tervekben. A há­zak pedig épülnek, s nemcsak a pihenőövezetek kijelölt terü­letein. Rendnek keli lenni A korábbi rendeletet, mely a zártkertekben építhető gyü­mölcstárolók nagyságát alap- területileg szabályozta, az építtetők úgy tartották be, hogy az engedélyezett alapte­rületeken felfelé terjeszkedek. Ennek eredménye a minden­felé látható, sok groteszk, eme­letes kulipintyó. Az építési bírságok, amiket 'az engedély nélküli építkezé­sekért szabtak ki a hatóságok, nem hozták meg a várt ered­ményt, mert azt a tulajdono­sok könnyedén kifizették. Szi­gorúbb és rugalmasabb intéz­kedésre volt szükség. Pedig a váci járásban 1974-ig lezá­rult felmérések szerint 1 ezer 248, engedély nélkül létesített építmény tulajdonosainak egy­millió 218 ezer forint bírságot szabtak ki. 1974-től 126 épít­mény lebontását rendelték el, ebből Göd—Ilkapatak környé­kén 95 horgásztanya lebontá­sára került sor. A szabálytalan építkezések többsége zártker­tekben történik. Mi a megoldás? A tavalyi év elejétől még határozottabb intézkedések történtek a járási hivatal ré­széről. Társadalmi aktívák se­gítségével átfogó ellenőrzést Induljunk ki abból a té- télből, amelyet lényegét kintve mindenki elfogad, ác iskolaváros. Folytassuk :zal a kívánalommal, ame- et rendelkezések sora ír elő, ki-ki a maga illetékességi írén belül szorgalmazza is a Ijesülését. Az iskolák legye­ik nyitottak. A kétségtelenül eglevő. életképes kezdemé- jezések mellett azonban — /y^ tűnik — a zártságot, be­lé fordulást még korántsem áműztük. Most ne beszél­ünk arról, hogy a kitárulko- is (mert divat, sokszor tűl- íjtottan, akár a tanítási órák ítékonyságának rovására is) sősorban a szülői ház felé, bb esetben közművelődési tézmények irányában tortá­ik. Vizsgáljuk inkább azt, rgy az iskoláink közötti, gya- orlati haszonnal járó kup­olátok milyenek? S nem a táncos összejövete- k mélységeit, hanem egy- ás tartalmi munkájának, is- eretéig, vagy ha úgy tetszik, ; intézményekben folyó esz­ei, politikai, világnézeti ne- ;lés módszereinek kicserélé- Hg. Hiszem, hogy az egysé- ís nevelői ráhatás és stabil ilágnézet kialalcítása nem- tak iskolán belüli, hanem is- olák közötti kérdés, vagyis i integráció, a szintkülönb- igek nivellálása didaktikai, olitikai célkitűzés is lehet. Talán ez a felismerés vezet­Ä nevelés érdekében Iskolák egymás között te a Közgazdasági Szakközép- iskola KISZ tanácsadó tanárát és vezetőit, amikor három év­vel ezelőttől kísérletet tesznek közös politikai, kulturális ren­dezvények szervezésére a vá­ros más középiskoláival. Nem érdektelen a tapasztalatokat közzétenni, éppen az intézmé­nyek egymással szembeni zártságának bizonyítékaként. A közelmúltban városismereti vetélkedőt szervezték. Illő mó­don, időben meghívták a többieket, mégis csak az Egészségügyi Szakközépisko­la versenyzői jelentek meg. Zárójelben, s a témához nem tartozóan egy megjegy­zés: volt olyan résztvevő, aki nem tudta, hol a Vak Boty- tyán Múzeum. Aztán fenyőfa­ünnepségre invitálták a köz­gazdák a többieket. A tréfás vetélkedővel egybekötött/ já­tékon csak a 204-es Ipari­tanuló Intézet KISZ-titkára jelent meg. Még a kimondot­tan disco jellegű műsorokra is csak a társintézmények fele hajlandó eljönni. Most mond­hatják az olvasók, hogy min­den iskolában bokrosak a teendők, s nincs idejük a ta­nulóknak. Tény, hogy az öt­napos tanítási hét bevezetésé­vel az órarendek zsúfoltabbak lettek. A szoros tanítási rend alól felszabadult, hatodik nap azonban óriási * lehetőségeket is rejt. L'ebruárra újabb kísérlet- képpen egy közgazdasá­gi—gépipari közös napot ter­veznek. Később, május körül a város középiskoláinak KISZ- szervezetei egyhetes kulturá­lis és sportprogramot szeret­nének megvalósítani. A K1SZ- tanárok már elfogadták a terveket, csak a tanítási órák védelmére keresnek biztosíté­kot, s azt kérik a diákoktól, hogy olyan zenekarok szere­peljenek, amelyeket nem kí­sérnek nem kívánatos szemé­lyek: A célkitűzés tehát adott: közelebb hozni egymáshoz a városunk középiskoláinak hallgatóit és tanárait is. S e ponton a gondolatot tovább lehetne folytatni. Baráti be­szélgetésen hangzott el a kér­dés: a szaktanárok néha-néha megnézik — e kollégáik óráit más iskolatípusokban. Bi­zony, az ilyen hospitálás meg­hökkentően ritka. Még az egy iskolában tanítók is óvakod­nak bemenni egymás óráira.' Megint jöhet a kontratáma­dás: nincs idő. Pedig egy sza­kállas közmondás úgy tartja; az ember arra »szakít időt, amire akar. Kérdezheti más, hogy mit keressen a gimná­ziumban tanító kolléga egy■ szakközépiskola óráin? Más az anyagbeosztás, a haladás üteme, a terjedelem. De kell-e egyáltalán felvetni, hogy a különbségek elenyészőek a hasonlóságok, tudnivalók mel­lett? Jó ismerősként dolgoz­nak pedagógusok úgy egymás mellett, hogy a kollégáik eré­nyeiről, szakmai fogásairól, gyengéiről fogalmuk sincs. Azaz éppen a lényeget nem ismerik a közvetlen tapasz­talatokból. Jól tudom, hogy működnek szakmai munka- közösségek, de ezek szerepe — főként a középiskolákban — a dokumentumok egységes értelmezésére, az egész intéz­ményt érintő kérdések meg­beszélésére, esetleg egy-egy téma szakmai vizsgálatára szorítkoznak. Az úgynevezett bemutató tanítások — amikor több a tanár, mint a diák a teremben — nem az gtlag munka színvonalát mérik. Az iskolák egymás irányá- ban nem nyitottak, szö­gezik le a beszélgetés résztve­vői. A tartalmi kapcsolatok szegényesek, az együttműkö­dési kísérletek akadoznak. Kíváncsian várjuk a továbJ bi kísérleteket. Vicsotka Mihály folytattak többek között Fót, Verőcemaros és Nagymaros közigazgatási területén. Az ellenőrzés végeredménye; 238 építményre adtak fennmara­dási engedélyt, viszont 676 ezer 220 forint építési bírságot is ki kellett szabnia a bizott­ságnak. A járás vezetői szerint a megoldás kulcsa a következe­tes ellenőrzés, szükség esetén a bírság kiszabása is. A tele­pülés fejlesztési koncepciók kialakításával mindenütt át­tekinthetőbbé válik ki kért, ki nem kért szakvéleményt és engedélyt az építkezés meg­kezdése előtt, A IV. ötéves terv időszakában - mindenütt elkészül az általános rendezé­si terv. Ennek részeként a zártkertek rendezési terve is. A sorban most Letkés, Ipoly- damásd, Szob, Zebegény, Nagymaros, Verőcemaros és Űrbottyán következett a ter­vező vállalatok térképasztalán. Ezek a tervek nem diktátum­ként készülnek. A lakossággal kapcsolatban álló, a közvéle­ményt ismerő építéshatósági dolgozók is részt vehetnek a megalkotásukban. Minden terv megvalósulásában döntő sze­repet játszik majd a közér­deket szolgáló törvények tisz­telete, az e téren is javuló ál­lampolgári fegyelem. K. T. I. Átadta a stafétabotot Jelképesen így szokták mon­dani, ha a megkezdett út folytatásához tanácsot és se­gítséget is adnak az elődök a náluk fiatalabbaknak. A For­te Gyárban Kármán Ferenc, a Mező Imre KISZ-szervezet titkára más megbízást kapott, így őt a tagság felmentette a titkári funkciójából, s helyet­te Sereg Enikő vegyészmérnö­köt választották meg. A tizen­öt tagú újjáválasztott bizott­ság azóta már meg is kezdte a munkát. Képünkön Fazekas Károly pártíitkár gratulál Kármán Ferencnek az új be­osztáshoz és a KlSZ-vezető- séggel együtt eddig elért szép eredményekhez. Szabó Henrik Márton Györgyné felvétele Tanfolyam Szabás-varrás tanfolyam kezdődik februárban a Ma­dách Imre Művelődési Köz­pontban. Jelentkezni lehet már most, a Lenin út 63. szám alatt. Szóvá tettük, ... hogy a Vöröskereszt sor elején életveszélyes csúszkáiét képeztek ki a környékbeli gyermekek. Olvasóink már az észrevétel megjelenésének a délelőttjén jelezték, hogy az' írással egyetértő felnőttek megszüntették a főútnál vég­ződő, síkos pályát. Évtizedek az é népért A Váci Járási-Városi Könyvtárat 30 éve, 1952-ben alapították, a Pest megyei Körzeti Könyvtár és a Nép­könyvtári Központ segítségé­vel. Az akkori intézmény a Lőwy Sándor utcában volt, de ezt hamar kinőtte a város. Így 19o3-ban bővítették, miután lehetőség teremtődött a sza­badpolcos rendszer bevezeté­sére és gyermekrészleg felál­lítására. Az újabb átalakítás­ra 1970-ben került sor. Ekkor a felnőtt részleg olvasóterem­mel és raktárral bővült. 1980 novembereben adták át rendeltetésének, s ma már 83 ezer kötettel várja olvasóit, a Mártírok útja 37. szám alatt, a volt „kisla!$tanyában”, ahol ezenkívül még 1923 be­kötött folyóirat és 1764 hang­lemez áll az érdeklődő ren­delkezésére. Rádulyné Mátyus Ottilia olvasószolgálati csoportvézetőt kérdeztük meg: •*- Mit olvasnak ma a vá­ciak? — Nagyon kapós Miskolci Miklós: Színlelni boldog sze­retőt című munkája, kelen­dőek a szépirodalmi könyvek. Ki ne felejtsem —' hisz diák­város vagyúnk —, az ifjúsági könyvek is népszerűek. A ki­állítóteremben a néprajzi szakkör „Erdélyben jártunk” című fotókiállítását tekinthe­tik meg az érdeklődők. Az el­ső emeleti kölcsönzőben a szép- és a szakirodalom ka­pott helyet. Űj könyveink kö­zött a bejárattól jobbra lehet váltogatni. A második emele­ten hangtár is működik, ahol a komoly zenei, népzenei és nyelvi lemezek találhatók. A 14 asztalnál bárki a magnójá­ra is átjátszhatja a kikért hanglemezt. — Milyen kiállítások nyíl­nak? — Február 12-én Gink Ká­roly fotóművész mutatja be munkáit, majd márciusban Csorba Simon grafikusmű­vésszel találkozhat a könyv­tárlátogató. — Ügy tudom, új szolgál­tatással is bővült az intéz­mény. — Igen. Vettünk két írógé­pet, s aki akar, díjtalanul megtanulhat gépelni. Nagy Péter Pihen a komp A dunai forgalmat szorgal­masan bonyolító váci teherjá­ró komp, a Toldi, január ele­jétől téli kikötőbe vonult, nagyjavítást végeznek rajta. Ma este a Sárváriban A Deákvári esték ma 6 órakor kezdődő, műsorában Csizmadia Imre zeneszerző dalait éneklik a meghívott fő­városi művészek. A népszerű nótaszerző, akinek művei szinte naponta hangzanak el a rádióban, munkásságáról vall a műsorvezetőnek. A Vácott népszerű Lakatos László és zenekara kíséri az énekeseket, s bár a váci közönség őt jól ismeri, ő is kap kérdéseket, s vall a népzenészi hivatás tit­kairól­Hányán voltunk a moziban? A váci Lenin úti filmszín­ház a múlt évben több mint 150 ezer nézőt fogadott. Leg­többen a szórakoztató filme­ket tekintették meg. A film­színháznak 1 millió 540 ezer forint volt a múlt évi bevéte­le. . ESSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom