Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-04 / 2. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1982. JANUÁR 4., HÉTFŐ A sütőipari vállalatnál Eszmecserére, vitára készen A mozgalmi élet és a tanulás fogalma szánté egybefonó-' dák. Nem lehet* egyiket elképzelni a másik nélkül, hiszen az ember állást foglalni, érvelni és vitázni, véleményt mondani, egy gondolatmenetet folytatni, célt kitűzni, ismerni, elfogadni — tehát mozgalmi munkát végezni — alapismeret és annak bővítése nélkül nem tud, holott napjainkban ezt igencsak 'megkövetelik mindenkitől. Elzárkózni előle: struccpolitika. Tömegkapcsolatok Cegléd üzemeiben, gyáraiban, intézményeiben ezért népesek évről évre a szakszervezet, a KISZ és a párt által indított ismeretbővítési gondolatcserék : iskolák, vitakörök, más tömegpolitikai rendezvények, kül- és belpolitikái előadások, melyeken a hallgatók és hozzászólók sorában ott találni a párttagok mellett a pártankívülieket is. Ősszel — mint legutóbb egy beszélgetés alkalmával Fehér István, a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat pártalapszer- vezetének titkára elmondta — a vállalatvezetést is bevonva a munkákba,. sok energiát fordítottak a pártoktatási év szervezésére, beindítására. A tanácskozásra meghívást és javaslattételre biztatást kapott, a szakszervezeti és a KISZ- vezetőség is. A sütőipari vállalatnál ötéves pártotatatási terv szerint segítik hozzá az embereket szemléletük helyes kialakításához, megerősítéséhez. Az, hogy a pártofctatásra szakszervezeti és KISZ-vezetőket is beiskoláznak, a tömegkapcsolat erősítését és a pártépítést egyaránt segíti. A fiatalok számára „alapozó” tanfolyamot is szereveztek. Ez a nézetek helyes egységesítéséhez sokat segít, hiszen szemléletükhöz, ha azt helyesbíteni, kiegészíteni kell, első kézből kaphatják a segítséget. A munkahelyen elismeréssel szólnak arról, hogy a pártoktatás propagandistája maga a vállalat igazgatója, Andó Antal is, aki lelkiismeretes munkájáért a Lenin-pla- kettet kapta meg. Szívesen tanulnak Jelenről, jövő tervekről váltakozva szó kerül a beszélgetés során. Nem titkolják, hogy ebben érdemük és ja-' vítanivaló egyaránt bőven van. Az oktatási évre úgy terveztek, hogy abban minden párttag vegyen részt vagy hallgatóként, vagy aktív propagandistaként. Nem könnyű ez olyan munkahelyen, mint a sütőipar, ahol a három műszakon belül is ki-ki más időpontban kezdi a napját: itt 9 jele munkakezdési idő Van. Ám 'az 'időpontokhoz _____________ / A cé!Óvodából az iskolába Cegléden, a számítások szerint az 1885—1988-os tanévre — a születési adatok alapján — „telt házra” számíthatnak minden iskolában, olyannyira, hogy a tanulók létszáma 5200 körül várható. A tervidőszakban húsz új általános iskolai tanterem építésére lesz szükség és további 6—10 tantermet pedig bővítéssel, átalakítással kell létrehozni, hogy a tanítást zökkenőmentesen szervezhessék. A megvalósításra váró tervek közé tartozik az is, hogy minden ötesatendős kisgyerek óvodába kerülhessen, mielőtt megkezdené az iskolát. Köny- nyebbülne á pedagógusok dolga, hiszen így megszoknék könnyen a közösséget, az együttes munkát, játékot, viselkedést, alkalmazkodást. Mindez az elsőosztályosok általános tanulmányi eredményét is fellendítené — kisebb erőfeszítés árán. Január 4-től 10-ig A szolnoki rádió műsora Hétfő, 17.00: Hírek. 17.05: Nyugdíjasok magazinja. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Soul- ritmusok. 13.28—18.30: Hírösz- szefoglaló. Lap- és műsorelőKedd, 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Skála együttes énekel. 17.10: Félti a bőrét? 1Í.25: Ami csak a szolnoki stúdió hullámhosszán hallható. Zenei ajánlóműsor. 17.45: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.50: Könnyű hangszerszólók. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Á War együttes felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: A Mayas együttes játszik. 17.15: Napjaink. Palatínus István jegyzete. 17.20: A mezőtúri Petőfi kórus új felvételeiből. 17.30: Zenés autóstop. Közlekedési magazin. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből énekel Bill Haley. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lan- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17,05: Mensáros László sanzonfelvételeiből. 17.15: Nők negyedórája. 17.30: Népszerű klasszikus műveket hegedül Dávid Sándor, a ceglédi zeneiskola tanára. 17.45: Társközségek. Braii" á "nston jegyzete. 17.50: NA"i b"""''-’?rszó,ók 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeo. 17.35 Grafikon. Gazdaságpolitikai riportműsor. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Nótakedvelőknek. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. Szombat, 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Rádióvíkend. A tartalomból: Hírek. Lapszemle. Filmlevél. Piaci körkép. 8.00: Hétvégi programajánlat. Sportelőzetes. 8.05: Szerkesztik a hallgatók. Közben: riportok a hét eseményeiről. Előadók abc- ben. 9.00: Hírek. Közvetítőkocsink jelentkezik. 9.10: Zenés kívánságok. 9.30: Főszezon a mű jégen. Hangképek Jászberényből. 9.50: Pár perc dzsessz. 10.15: Adamo és Rita Pavone énekel. 10.26—10.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. Vasárnap, 8.30: Szlovák nyelvű műsor. 9.00: Hírek, közlemények, programajánlat, lapszemle. 9.10: Ray Philips és a Nashville Teens slágereiből. 9.20: Kisvárosi közélet. 9.50: A pozsonyi rádió tánczenekara játszik kedvelt melódiákat. 9.58—10.00: Műsorelőzetes. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. nem ragaszkodnak: inkább az oktatás menetét alakítják rugalmasán a munkához. ■ A pártvezetőség valamany- nyi tagja elvégezte a marxizmus—Ieninizmus középiskolát. Egy párttag felsőfokú, négy középfokú politikai végzettséggel rendelkezik. Most négyen tanulnak a marxista középiskolában, közülük hárman fizikai munkások, egyikük irodista. Ezt a képzési formát az alapszervezet káderképzési terve szerint sikerült megvalósítaniuk, gondolva az utánpótlásra és a tö- megszarvezetek erősítésére: a középfokon tanulók egyike párttag, másikuk KlSZ-veze- tőségi tag, ketten pedig szak- szervezeti bizottsági tagok. Egy aktíva a marxizmus— ieninizmus egyetem harmadik évfolyamát végzi; A tömegpolitikai oktatásról szólva, a szervezés szinte átfogja az egész üzemet. A legutóbbi oktatási évben a bizalmiak felkészítése volt fontos feladat: az előző évi, szak- szervezeti választások után ^bekerült sok bizalmi, az ő munkájukat kellett megalapozni ismeretekkel. Még igényesebben A vállalatnál 11 tanfolyam indult, 7 minden témakört, megtárgyalva teljesítette is feladatát. Ezeken 164-en vettek részt, legtöbben fizikai dolgozók, szocialista brigádok tagjai. A propagandisták képzettek, tevékenyek, pártmegbízatásként végzik teendőjüket, nem is rosszul. Cél a jövőre nézve, hogy az oktatás színvonala még igényesebb legyen, tovább javuljon, hiszen minden téren magasabb a mérce. Gondolnak arra is, hogy az ideológiai és gazdasági kérdések mellett ■— elsősorban az iparág és a vállalat céljainak közelebbi megismertetésére — szintén elhangozzék egy-egy előadás. E. K. Hasznos társulás Javítatlan ne ál!jen munkagép! Ösztönző bérezést alkalmaznak . hazánkban először Cegléden alapítottak mezőgazdasági gépjavító társaságot. A Ceglédi Lenin Tsz Dél-Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Gazdasági Társaság két és fél éves múltra tekint visz- sza. Tevékenységüket folyamatosan figyelemmel kísértük, több alkalommal írtunk már róla. Ezúttal az eltelt időszak eredményeiről, gondjairól beszélgettünk Száraz Mihállyal, a társaság igazgatójával. Felújítás, pénz — A társaság a Lenin Termelőszövetkezet gesztorsága alatt működik. Hat termelő- szövetkezet társulásáról van szó. Tagjai a helyi Lenin Termelőszövetkezet, az abonyi József Attila s az Üj Világ termelőszövetkezetek, a törteit Dózsa Termelőszövetkezet, a ceglédberceli Egyetértés és az albertirsai Micsurin termelő- szövetkezetek — mondja Száraz Mihály. — Milyen gépeli javításával foglalkoznak? Mezőgazdasági és talajművelő gépeket javítunk. így IFA-tehergépkocsikat, lánctalpasokat, MTZ-vontatókat és rakodógépeket. Ezek egy- egy gazdaságnak nélkülözhetetlen eszközei, de a javítás költségei, a külön szerelőműhelyek. létesítése és a megfelelő képesítésű szakemberek foglalkoztatása meghaladja lehetőségeiket. Nem téveszthetjük szem elől azonban, hogy a megfelelő állapotú, szakszerűen karbantartott gépekkel végzett munka a záloga a jó hazai ellátásnak és a kifogástalan minőségű mezőgazdasági exporttermelésnek is. — Az eltelt két és fél év alatt változott-e tevékenységi körük? — Induláskor az alapító tagok és más gazdaságok ré-*; szére mezőgazdasági gépek javítását, munkagépek és alkatrészek gyártását tűztük ki célul. Ezeket megoldottuk, most fő feladatunk az alkatrész- és fődarabegységek felújítása. Ezzel jelentős pénzösszeget takarítunk meg, és remélhetőleg az alkatrész- hiány mértéke csökkenni fog. A taggazdaságok még mindig saját telephelyükön végzik a kisebb, szükség szerinti javításokat. A főjavításokat azonban mi végezzük. így a szakszerű technológia betartásával végzett javítás látszatra drágább ugyan, mint a pillanatnyi „szükség szerinti” megoldás, de hosszabb távon mindenképpen ez a követendő út. Jól terveitek — Hogyan értékeli az 1981- ben végzett munkájukat? — Tavalyi tervfeladatunkat november 30-ra teljesítettük. így decemberben a túl- teljesítési munkák folytak és az idei munkák előkészítése. Ez azt is hozta, hogy a tervezett 52 millió forint helyett 54,3 millió forint volt az árbevételünk. Nem kis szerepet játszott, hogy tavaly harminckét pontban foglalt intézkedési tervet dolgoztunk ki a munkavégzés minél eredményesebbé tételéhez. Csak a leglényegesebbeket emelném ki — mondja Száraz Mihály —; a munkaidő és az eszközkihasználás fokozását, az Improduktív létszám csökkentését és a gyártmányszerkezet átalakítását. Jól sikerült alkalmazni a differenciált bérezést is. A dolgozókat így érdekeltté tudtuk tenni munkájuk hatékonyságának és színvonalának emelésében is. Lesz munkájuk — Természetesen a jó teljesítményhez — az elmondottakon kívül — tervszerű munkára van szükség. Gazdaságos, eredményes, ezért kívánatos volna, ha több évre előre tudnánk a munkákat tervezni. Szervezettebb lenne az anyaggazdálkodás és a gépkihasználás is. Jelenleg egy évre előre tudunk tervezni, igaz, a korábbi állapothoz képest ez is fejlődés. Negyvenkét vállalatnak és gazdaságnak küldtek levelet szolgáltatásaikról és kérték a visszajelzéseket. így az idén már a harmadik negyedév is lekötött. A gépszerelő részlegnél már most az egész évi munka biztosított, a lakatosoknál és a forgácsolóknál van még szabad kapacitásuk. Bubonyi Mária Fenyogyujto hetek Cegléden a lakónegyedekben már kitette a Városgazdálkodási Vállalat azokat a táblákat, amelyek a kimustrált karácsonyfák gyűjtőhelyét jelölik, s ahonnan a vállalat szállítójárművé rendszeres időközönként elhordja azokat. ki olimpiai bizottság tagfa Legyen az edző sokra képes A nyugdíjas pedagógus Skultéty. Sándort — Varga János birkózó olimpiai, világ- és Európa-bajnok egykori edzőjét nem sokkal azután, hogy 1981 tavaszán a FILA (Birkózó Világszövetség) ezüst emlékplakettjét, valamint az ezzel járó diplomát a világszövetség' főtitkárától átvette — újabb megtiszteltetés érte: beválasztották a Magyar Olimpiai Bizottság tagjai sorába. Elég korán kszdehi Napjainkban két társával együtt képviseli a MOB-ban a hazai birkózók fcépes táborát. — Több évtizedes sporttevékenységem elismerése mindHisrskb Iliiket vet a gép Kelendő a divatos kötött holmi — ilyeneket készítenek a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet egyik részlegében is. A női, bakfis- és gyermekpulóverek egy részét a Röltex és a Centriköt veszi át. E két nagykereskedelmi vállalat mellett a Pest megyei ruházati szaküzletekbe is juttatnak termékeikből. Apáti-Tóth Sándor felvétele kettő, de nyilvánvaló, hogy a jövőben is várnak tőlem még valamit — mondta. — Sajnos, betegségem miatt a feladatok konkrét meghatározására még nem került sor, bár a nem hivatalos beszélgetések során sejtették velem, mi lenne a teendőm. Bennem is megfogalmazódott, mivel foglalkoznék szívesen. Sportegyesületeket, edzéseket látogatnék és a friss, valamiint korábbi tapasztalataimat összegezve, szószólója lennék a sportágnak. — Ha sor kerül az említett látogatásokra, milyen instrukciókat ad az egyesületeknek? — Sokéves tapasztalatom alapján elsősorban azt szorgalmaznám, hogy minél fiatalabb korban kezdjenek el foglalkozni a birkózás iránt érdeklődő gyerekekkel. Vallom, hogy birkózásra tanítani a kisgyereket kell. Az ifjúsági korosztályba tartozó fiatal munkáját már csak helyreigazítani lehet, a nagyokat pedig gyakoroltatni. Kevés a birkózók közt a fürge, izmos, kitartó falusi gyerex, pedig közülük igen sok tehetség kerülne ki. Ezek felderítésével is többet kellene foglalkozni. — Sokáig volt edző. Erről a munkáról mi a véleménye? — Ha egy egyesületnél valamelyik sportág nem eredményes, az az esetek többségében az edző felkészültségét tükrözi.. Nincs szándékomban senkit megsérteni, mert már önmagában az is nagy dolog és tiszteletet érdemelnek érte, hogy az edzésekre eljárnak, öszefogják a fiatalokat, foglalkoznak velük. Tudom, vannak edzőképzések, tanfolyamok, ahol sok mindent tanítanak, de úgy látom ez sem elég. Ere, önbiiakun — Milyennek kellene lenni egy jó edzőnek? — Embernek, pedagógusnak szakmailag képzettnek, jó barátnak es pszichológusnak. Az nem jó. ha más a pszichológus és más az edző. Ugyanaz az ember legyen mindkettő. A gyerek előtt legyen tekintélye az edzőnek, ha valamit mond, azt fogadják el a sportolók és ne töprengjenek: jó-e az, vagy sem. Sok példát lehetne felsorakoztatni, hogy ígéretes sportoló fiatalok egy szintig eljutnak, aztán nincs tovább, mert az edző nem tud tovább lépni. Nem lehet hibáztatni, nem tehet róla. Ennyire volt képes. Azok az edzők viszont, akik, hogy úgy mondjam, tudnak újítani, azok képesek is eredményt felmutatni. Jó példa Dunaújváros. Azután, hogy odakerült néhány nagyszerű edző, akik nem egyet, hanem tizenötöt'léptek előre, egymásután küldik' a válogatottba a jobbnál jobb tornászokat. — A hibák közé sorolom, hogy a sportolók fizikailag sincsenek kellően felkészítve, gyengék, izomtalanok. Nemzetközi mérkőzéseken látom, amikor a miénk és a külföldi versenyző egymás mellé áll, hogy az utóbbi izomzata menynyivel kidolgozottabb. A mi fiunk úgy hat sokszor a külföldi mellett, mint valami „mama kedvence". Az ilyeneknek nem lehet önbizalma. Sok helyen nem modernek, nem újak az edzések, olyat tanítani, ami 20—25 évvei ezelőtt volt jó, ma már értelmetlen. Spcst és marii — Nem gondol arra, hogy sokéves tapasztalatát összegezze és publikálja? — Nem. De ha mégis . sor kerülne rá, egy fiúról írnék. Ide jött Abonyba, birkózni. Miután átigazolása rendeződött és közöltem vele, hogy a következő versenyre ő is jön, az első szava az volt: akkor hozza a kártyát. Ettől a többiek úgy megdöbbentek, úgy néztek rá, mint aki az űrből pottyant ide. „Kártyát? — mondták. — Nem szoktunk kártyázni a vonaton!” Én tiltottam az italozást is. De engem sem láttak, sem verseny előtt, sem azután egy kupica pálinkát, vagy egy pohár sört meginni. Bizonyára igaza volt Skulté- ty Sándornak, hogy a birkózó- sportéletben vannak nála nagyobb- szaktekintélyek, akik szakmai tapasztalataik, élményeik publikálására jobban alkalmasak, Ára’ ő is sok hasznosat és érdekeset tudna elmondani. Hogyne tudna egy olyan ember, aki például a tatai edzőtábor birkózóinak készíteti oly sokáig használatos tematikát! Gy. F. ISSN 0133—250Q (Ceglédi Hírlap)
