Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

1982. JANUAR 3., VASÄRNAP Sár -éjf>r * xJhrkm Gondoskodás a jó szórakozásról (Folytatás az 1. oldalról.) meghatározta a vendégjárást. Az évek során változtak a szo­kások is: mind többen töltik otthon, barátaik, ismerőseik körében az estét, a boltban — olcsóbban — vásárolt ételek és italok mellett. Ez természete­sen nem jelenti azt, hogy az óév búcsúztatására ne teltek volna meg a vendéglők, zenés szórakozóhelyek. Kereki József, az érdi Peli­kán étterem vezetője elmond­ta, hogy náluk a Fővárosi Ope­rettszínház művészei szórakoz­tatták a vendégeket. Éjfél után, a hangulat csúcspontján élő malacot sorsoltak ki, s emel­lett kisebb nyereményeket: tortát, pezsgőt és bort. Több mint 140-en mulattak itt. Telt ház volt a szentendrei Béke étteremben is, ahol haj­nali ötig bárzene szólt. Az éte­lek közül legkelendőbbnek bi­zonyult a hortobágyi palacsin­ta, a vegyes tál, a vargabéles. A váci Fehér Galamb étte­remben nosztalgiaműsorral várták a vendégeket. Bár a tervezettnél kicsit később kez­dődött, a kétszáz óévbúcsúzta­tó jól érezte magát, hajnalig diszkózenére táncolhattak. A szíves vendéglátást néhá- nyan túl komolyan vagy ko­molytalanul? — vették; többet ittak a kelleténél, s nem ma­radtak meg a kultúrált szóra­kozás, az illendőség keretein belül. Az alábbiakban róluk lesz szó. Mentőszolgálat Dr. Győry Attila, az Orszá­gos Mentőszolgálat ügyeletes főorvosa elmondta: Budapes­ten és Pest megyében a hét­köznapi hívások száma átla­gosan kétszáz. Ezúttal — 31- én reggel 8 órától másnap reg­gel 8-ig 300 esetben riasztot­ták a mentőket. Naplójuk ta­núsává szerint a szilveszteri mulatozás korán megkezdődött, minthogy az óév utolsó nap­ján már délelőtt 10 órakor ki kellett menniük ittasan meg­sérült emberekért. Ezen az éj­szakán jó néhány kapatos fér­fi szenvedett kisebb-nagyobb sérülést, s ami a legszomo­rúbb: legtöbbjük verekedés közben. A mentők által ellátott, il­letve elszállított betegek fele alkoholos állapotban volt, pon­tosabban: o baj egyértelműen az italozás miatt következett be. Az alkoholmérgezettek szá­ma nem volt több a korábbi szilveszterek átlagánál; ám most gyerekek is akadtak kö­zöttük. Ezt eddig húsvéti be­tegségként ismerték a szakem­berek. A petárdadurrogtatás csak egy balesetet okozott — a fővárosban —, az egyik fér­fi elfelejtette időben eldobnia veszedelmes szórakozóeszközt, s a keze megsérült. A tapasz­talatok azt mutatják: szükség volt a megerősített mentőszol­gálatra. Tűzoltóság Hugyecz Ferenc százados, a Pest megyei Tűzoltóparancs­nokság ügyeletese arról tájé­koztatott, hogy a megyében nem volt sem karácsonyfatűz, s a petárdák robbantgatása sem okozott tüzet. Ez részben a szerencsének köszönhető, részben az eső is közrejátszha­tott abban, hogy petárdák nem követeltek áldozatot. Pedig jó néhányat dobáltak ki a Pest megyei lakótelepek négy- és tízemeletes házainak ablakai­ból az utcára. Az is előfordult, hogy az égő csillagszórókat ötösével szórták ki. Jó, hogy nem sokan jártak lenn. Annál több gondot okozott a szilveszteri esőzés.-- Ezekben a napokban tucatnál is több­ször riasztották a tűzoltókat — vízszivattyúzásra. Leginkább Szigetszentmiklósra és Duna- varsányba, ahol pincékből, ga­rázsokból, s egy lakásból is kellett r szívatni a vizet. Szil­veszter éjjelén Örkényben lát­tak el ilyen feladatot. Az új év első két tűzesete: elsején Gyömrőn szabálytalan húsfüstölés miatt leégett egy fészer; tegnap délben pedig nyök ellenére — eddig sem Washington volt Moszkva leg­jelentősebb nyugati partnere. (Az árucsereforgalom legfon­tosabb tételét a gabonaeladá­sok képezik, amelyek folyta­tódnak, egyelőre csak az 1983-as előtárgyalásokra törté­nő készülődést függesztették fel.) Washington intézkedései­nek elsősorban légkör rontó hatása van, ismét gyengítik a bizalmat, kedvezőtlen hátteret jelentenek a tárgyalásokhoz vágy tervezett tárgyalásokhoz. Moszkvában és Varsóban határozottan visszautasították az amerikai kihívást, de je­lentős fenntartásokkal éltek Washington szövetségesei is. Természetesen nem bontanak nyíltan zászlót a NATO vezető hatalma ellen, de mindent el­követnek, hogy ne kelljen kö­vetniük. Láthatólag kivárásra játszanak: miközben a tény­legesen folyó kapcsolatokat változatlanul folytatják, a szerződéseket teljesítik, inkálbb halvány, jövőbeni ígéreteket tesznek, még le nem tárgyalt megállapodási lehetőségekkel kapcsolatban. A Reagan beszéd hangvéte­lének igazi oka, hogy a len­gyelországi antiszocialista erők fellépése nem váltotta be a washingtoni várakozásokat, a héten a normalizálódás továb­bi hírei érkeztek Varsóból. A szükségállapot szükséges rossz, szerény karácsony után — ha kijárási tilalom nélkül is — de szerény újév köszöntött Lengyelországra, viszont mind több jele a konszolidációnak. Az amerikaiak, de mások is hónapokon át óvtak a „külső beavatkozás” veszélyétől Len­gyelországban — most viszont, hogy a népi hatalom saját ere­jéből igyekszik rendet terem­teni, először Varsóval, majd Moszkvával szemben alkal­mazzák a nyomás, a beavatko­zás eszközét. Lengyelország­ban a kibontakozás, különösen a gazdasági felemelkedés, alig­ha lesz gyors és egyszerű fo­lyamat. Az első, meghatározó intézkedésekre azonban sor került: úgy látszik a washing­toni dühkitörés egyik fő oka, hogy egy kritikus ponton már túlléptek, maguk a lengyelek. TÖRTENIK-E közvetítés AZ ÖBÖL HÁBORÚJÁBAN? A Golan fennsík bekebele­zése után, Szíria jelentős dip­lomáciai ellenoffenzívába kez­dett. Miután az izraeli annexió egyik okának az arab egység megbomlását mondják, Asszad elnök több arab országban tett kőrútján, ennek az egységnek helyreállításán fáradozott- De a kuvaiti uralkodóval folyta­tott tárgyalásai után felhívást intéztek az öböl háborújának befejezésére is: az Irak és Irán közötti ellenségeskedés meg­szüntetése kedvező hatást gya­korolna a Közel-Keletre. Nem kevés találgatás kez­dődött, hogy Kuvait Bagdad­nál próbálkozik, míg Da­maszkusz Teheránnál (ez a kettősség is mutatja a fron­tok megoszlását). A híresztelé­seknek tápot adhatott az új iráni külügyminiszter, Velajati szíriai útja is. A közvetítést végül is cáfol­ták, sőt a bagdadi és teherá- ni nyilatkozatok Irak illetve Irán eredeti állásfoglalását is­mételték, ami elfogadhatatlan a másik fél számára. Ugyan­akkor a csaknem másfél éve tartó háborúskodás mindkét fél számára súlyos áldozatok­kal és veszteségekkel járt, s egyik sem került közelebb a döntő áttöréshez. Ezért nem tartják kizártnak, hogy ha nem is formális közvetítés, de a lehetőségek iránti puhatolózás folyik, miként lehetne a presz­tízssérelmek nélkül, egyaránt elfogadható megoldást találni. Ami persze még messzinek tű­nik s legfeljebb az újévi re­mények közé sorolható. Annyi reális maggal, hogy az öböl­háború folytatása, különöskép- ,pen fokozása aligha állna bár­melyik résztvevő valódi ér­dekében. R. E. Dunavarsányban gyulladt ki egy 5x5 méteres lakás födémé. Akik dolgoztak Míg mások szórakoztak, so­kan munkával töltötték a szil­vesztert, az ünnepeket. Nem­csak a közlekedési vállalatok, mentők, tűzoltók ügyeletesei, hanem a folyamatos üzemek beosztottja is. Szilágyi József, a Dunámén ti Hőerőmű fődiszpécsere el­mondta, hogy náluk 35 dolgo­zó figyelte, kezelte a gépeket. Az országos áramellátó háló­zatba termelő hat gép közül mindössze három üzemelteté­sére volt szükség — még az ünnepi csúcsfogyasztás idején is. December 31-én este 11 órakor, éjfél előtt tetőzött az áramigény, s ezt — országosan — ki tudták elégíteni. A csúcs­ban 600 megawatt teljesít­ménnyel dolgoztak a százha­lombattai turbinák. Pest megye városainak, la­kótelepeinek fűtőműveiben, 24 órás ügyeletben, két-három ezer ember gondoskodott arról, hogy mindenütt kellemes me­leg legyen a lakásokban. Buz­galmuknak köszönhető, hogy némely helyen 26—27 fokot varázsoltak a lakásokba. Ezen a szellőztetés is alig segített; lévén, hogy kint is enyhe volt az idő. A sütőiparban dolgozóknak egy nappal rövidebb volt az ünnep, mint másoknak, hiszen már tegnap a kemencék elő- fűtésével, a kovászolás előké­szítésével kellett foglalatos­kodniuk. Az utóbbi művelet délután 1 órakor kezdődött, s a pékek este nyolckor álltak munkába, hogy ma reggel mindenütt friss kenyeret vá­sárolhassunk. Hasonló volt a munkarend a tejiparban is, ennek köszönhetően — mai la­punkkal együtt — friss, pasz­tőrözött tejet is vásárolhatnak. A Közép-Dunavölgyi Víz­ügyi . Igazgatóság ügyeletén megtudtuk: bár a csapadék sok volt — 10—30 milliméter —, a megyében sehol sincs egyelőre árvíz-, vagy belvíz- veszély. Az országban legjob­ban a Gyöngyös patak árad. Köztisztaság Tegnap reggel a Pest me­gyei települések legtöbbjében megjelentek a kukás autók, és sorra ürítették ki a tartályo­kat. Volt mit elvinniük ... Ne­kik köszönhető, hogy a hosszú ünnep — ünnepek — után mégis tisztaságban élhetünk. Talán nem hangzik rosszul, ha mindazoknak, akik az ün­nepek alatt értünk dolgoztak, megköszönjük fáradozásukat. Paládi—Kolossá ÉVM-állásfoglalás Családvédelmi érdekek A tanácsi bérlakásáról — az érvényes jogszabályok alapján — a bérlő pénzbeli térítés elle­nében lemondhat a lakásügyi hatóság javára, de a tanács nem köteles elfogadni a lemondást, ha az családvédelmi érdekeket sért. Az érdeksértés megíté­lésében azonban még nem ala­kult ki egységes gyakorlat. Ezért az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium elvi állásfoglalásban sorolta fel azokat a kirívó eseteket, ame­lyekben a lemondás elfogadá­sával a bérlő és családja lé­nyegesen rosszabb lakáskörül­mények közé kerülne, tehát in­dokolt ennek megakadályozása. Ilyen kirívó eset, ha a bérlő a családtagok számának és szo­ciális helyzetének lényeges megváltoztatása nélkül kíván kisebb lakásba, zsúfolt körül­mények közé költözni. Hasonló, de súlyosabb eset, ha a több- gyermekes család a jogos igény alsó határánál is kisebb laká­sát váltaná fel még szűkebb otthonnal. Az állásfoglalás szerint a la­kásügyi hatóság akkor jár el helyesen, ha az alapos és kö­rültekintő döntés érdekében környezettanulmányt készít és a gyermekes családok esetében véleményt kér a tanács gyám­ügyi- és szociálpolitikai szer­vétől is. Indokolt megakadá­lyozni, ha a bérlő azért kívánja állami gondozásba adni gyer­mekeit, hogy utána — ugyan­csak őket károsítva — szerez­zen pénzt a lakásról való le­mondással. A lemondás megítélésében más elbírálást kívánnak vi­szont a család szociális helyze­tében bekövetkezett lényeges változások. Ha jelentős jövede­lemcsökkenés miatt a lakás fenntartásával járó költség — a lakbér — viselése ütközik nehézségbe, vagy a bérlő el­költözik valamely családtagjá­nak lakásába, esetleg más te­lepülésre. Természetesen el kell fogadni a lemondást és ki kell fizetni a pénzbeli térítést ak­kor is, ha a bérlő azért válik meg lakásától a tanács javára, mert saját lakóházat épít, vá­sárol, vagy örökölt. A HÉT HÍRE RÁSZOLGÁLVA O Az 1982. évi feladatokat tekintette át Gyulán tartott ülésén a Magyarországi Románok Demokra­tikus Szövetségének elnöksége. O Megindult a forga­lom a fővárosban a metró új szakaszán. O Keszthe-; lyen, az ottani agrártudományi egyetem és termelőszö­vetkezetek részvételével vállalkozói iroda kezdte meg működését. R A hét híre az is, hogy január elsején volt harminc éve az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete kibocsátásának, amely megteremtette a dolgozók egy­séges elveken nyugvó társadalombiztosítási nyugdíját,' Rendet teremtett, biztonsá­got kínált a három évtizede kiadott jogszabály. Rendet te­remtett, mert addig állami és magánintézetek ■ szövevényes hálózata még szövevényesebb feltételekkel volt a gazdája a nyugellátásnak. Biztonságot adott az új jogszabály, mert érvényt szerzett az alkot­mányban rögzítetteknek, dol­gozók nagy tömegei számára teremtve meg a lehetőséget, hogy a korábban másoknál olyannyira irigyelt nyugdíjas állásuk legyen. Mert valami­kor jó partinak számított az a férfi, akinek nyugdíjas állá­sa volt...! Ami érzékeltet va­lamit a nyugdíj korábbi szere­péből és mostani természetes­ségéből. Nem számítva a fővárost, Pest megyében él a legtöbb nyugdíjas. Ennek sokféle ha­tása van mind a lakosság el­látásában — mivel az úgyne­vezett inaktív háztartások fo­gyasztási szerkezete egészen más, mint az aktív keresőké —, mind a természetbeni tár­sadalmi juttatások — például az egészségügyi szolgáltatások — fejlesztésében. A kimutatá­sokban az egyik nyugdíjas és a másik között nincs semmi kü­lönbség, a valóságban azonban rendkívül eltérő életszínvona­lat, életmódot takar a foga­lom: nyugdíjas. Vannak szeré­nyen, nehezen élők, s olyanok is, akiknek nyugdíja alapot ad az átlagos keresetű aktív dol­gozók életszínvonalának eléré­sére. Több mint három évtizede, 1950-ben 137 forint volt — igen, nem tévedés az összeg —az át­lagos havi nyugdíj. Az 1980- ban saját jogon pihenni tért munkások és alkalmazottak át­lagos havi nyugellátása 3215 forintot tett ki. Ahogy monda­ni szokták: a két adat között maga a történelem áll. Az a történelmi időszak, amely nem­csak a dolgozó ember rangját igyekezett növelni, hanem azo- két szintén, akik rászolgáltak a pihenésre, s arra is, hogy e pihenés közben kellő javadal­mazásban legyen részük. Egyre többen vannak azok, akik jogot szereztek erre a ja­vadalmazásra. Az említett tör­vényerejű rendelet kibocsátá­sának évében, tehát most har« mine esztendeje, 562 ezer fő tartozott a már visszavonultak közé. Tavaly, azaz 1981 január elsején 2 081 800 férfi és nő kapta kézhez a nyugellátás va­lamilyen formájaként a forin­tokat, az ilyen célra kifizetett összeg 1980-ban már 56 mil- liárdra hízott, tíz évvel ko­rábban, tehát 1970-ben még 13 milliárdnál állt. Ez a rendkí­vül gyors gyarapodás egyrészt annak tudható be, hogy sor ke­rült az alacsony nyugdíjak emelésére, az automatikus pót­lékolás bevezetésére, másrészt annak is következménye, hogy az új nyugdíjasok járandósá­ga tetemesen magasabb, mint volt öt, tíz vagy még inkább húsz évvel korábban, a pihen­ni akaró elődeiké. Hatalmas terheket ró a tár­sadalomra a nyugdíjak növek­vő fedezetének előteremtése, ám egy pillanatra sem szabad úgy gondolkozni — és sajnos, ma sem veszett ki még ez a felfogásmód —, hogy a nyug­díjas társadalmi adományt kap, azaz kegyben, jótéte­ményben részesül. A nyugdí­jas — a döntő többség — be­csülettel tette a dolgát; rá­szolgált a járandóságként ka­pott forintokra ...! Ő előte­remtette azok nyugdíját, akik akkor várták a postást, neki tehát nem lehet kegy a most dolgozók által létrehozott fe­dezet, sokkal inkább természet tes folyamat része, eleme a ma én, holnap te érvényesítése, érvényesülése. JogOS igények, szükségleteid sűrűsödnek a nyugdíjrendszer továbbfejlesztése, korszerűsí­tése körül, ám lépni csak olyan iramban lehet, amilyen ritmusban a gazdaság terepén kialakulnak a források hozzá,1 Most januártól száz forint az automatikus kiegészítés leg­alacsonyabb összege; nem sok, de ez is több a semmi­nél. A további tervek — így a legalacsonyabb nyugellátá­si összegek növelése — szoros függvényei gazdasági eredmé­nyeinknek. Magunktól, a ma aktív keresőitől kell tehát vár­nunk a többletet, hogy nyug­díjasainknak, szüléinknek, elő­deinknek is több legyen. Mészáros Ottó K ötetekre valót írtunk már arról, hogy ná­lunk a találmányok leg­többjére, vagy akár csak egy újítási ötletre is, mily keserves sore, mennyire rö­gös út vár. Sőt, már-már a szervező, az ügyintéző szerepet is vállaljuk. Mégis ma még meglehetősen szé­les a szakadék, a kutatók, a gyártók, az ötletet adó emberek és az ipar között. Nem kétséges, hogy ezt a szakadékot minél előbb át kell hidalni. A megoldás azonban évek óta várat magára. Az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság szakemberei ezért most egy olyan tanulmány ki­dolgozásához láttak, amely az eddigi próbálkozásoktól eltérő, új elképzelés útján keresi a megoldást. A megbízott szakemberek feladata, hogy kutatásokkal megalapozott véleményt mondjanak a műszaki fej­lesztő (engineering) válla­latok létrehozásának lehe­tőségeiről és szükségessé­géről. Felülvizsgálják a tu­dományos eredmények ér­vényesülésének mai gya­korlatát, keresik a megva­lósítás módját, s ennek megfelelően alakítják ki azt az intézményrendszert, amely a meglévő ötlet út­jának egyengetésével fog­lalkozna. Alapvető cél, hogy akár új szabályzók se­Yállalatok a műszaki fejlesztés szolgálatában Ötlettől az alkalmazásig gítségével is ösztönözzék — s ha kell, kényszerítsék —, a vállalatokat a műszaki fejlesztés bevezető tevé­kenységének felkarolására, a résztevékenységek össze­hangolására. Természetesen vizsgálni kell a jelenlegi gazdasági korlátokat is, hiszen hiába alakulna új műszaki fejlesztő vállalat, ha a régi elavult szabály­zók állnák útját. A tanulmány előkészíté­sében részt vállalt Cseres Pál mezőgazdasági szak­mérnök és Pálffy Lajosné vegyészmérnök is, a buda­örsi BOSCOOP Agráripari Közös Vállalat munkatár­sai. Szakterületüknek meg­felelően a mezőgazdasági számítógépes termelésszer­vezés és -fejlesztés kérdé­seit taglalták. Munkájuk egyik első megállapítása: „A számí­tástechnikát a mezőgazda­ság területén egyelőre misz­tifikáció veszi körül. Nem egyszer tapasztaltuk, hogy a vezetés a leporellóé — a számítógép szép adatpapír­ját —, csupán díszként ke­zeli”. Ahhoz tehát, hogy a számítógép fontosságának megfelelően elfoglalhassa helyét a mezőgazdaságban, „engineering”, tehát fej­lesztő tevékenységre van szükség. A szerzők ennek érdeké­ben indokoltnak tartják egy olyan központ létreho­zását, amely a felhasználói igények alapján — össze­fogja és koordinálja a teen­dőket. A központ alatt azonban nem egy új válla­latot értenek, hanem új vállalkozást: Gazdasági Társulást. Ennek egyszerű magyarázata: az eddig megszokott vállalati forma nem biztosítaná az alapve­tő rugalmasságot és az ér­dekeltséget. Elképzelésük szerint, a GT-nek tagja lehet min­denki, aki befizeti az in­duló összeget, és érdeke, hogy műszaki fejlesztéseit valaki keresztül vezesse. Ott lenne tehát a termelő (mezőgazdaságban a szövet­kezet, állami gazdaság, stb.), a számítógép gyártója, il­letve a kereskedő (pl. egy export-import joggal ren­delkező vállalat) is. A ta­gok a részjegyek arányában részesülnének az ered­ményből. De mit is csinálna ez a GT? Igen sokrétű feladat ellátására van lehetősége. Előbb-utóbb minden gaz­daságban lesz olyan egy­szerű zseb-, vagy asztali számítógép, amelyhez nem kell magas képzettség, de oktatásra mégis szükség van. A nagyobb termelési egységek közvetlen irányí­tási feladatait már kisszá- mítógéppel maga1 a GT dolgozná ki. Központi szá­mítógéppel már tervezhető a gazdaság optimálás ter­melési felépítése is. A mindehhez szükséges infor­mációszerzést, az oktatást, magát a fejlesztést és a gyártást, a GT szervezné meg. Egy-egy konkrét ötlet megvalósítására egyedi, céltársulások is alakulhat­nának, amelyek csak addig működnének, amíg sikerül révbe juttatni a találmányt. A felügyeleti szerv az ál­landó GT lenne. A folya­matos gyártást és a kar­bantartást is a GT szervez­né meg. Ilyen Gazdasági Társulás létrehozására a BOSCOOP is vállalkozik. M egfontolandó, érdekes javaslatok. Hogy vál­lalat vagy vállalkozás — ez a szakembereket érintő részletkérdés. Az a fontos, hogy az a bizonyos szaka­dék minél előbb eltűnjön. A vállalkozásokról és az új vállalati formákról szó­ló rendelkezések, erre már jó lehetőséget nyújtanák. Kolossá Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom