Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

Szombati jegyzet Alkalom A gödöllői strand sorsá­ról szóló cikkünk megjele­nésének napján hívott fel egy szocialista brigád veze­tője, tudakolandó, mit is je­lent az a félmondat: ha a város lakói is úgy akarják. Kérdéséhez hozzátette: a gödöllőiek eddig is akarták, így igaz, nyomatékosíthat- juk a brigádvezető szavait. Az akarat egyebek között abban is megnyilvánult, hi­vatkoztunk rá a cikkben is, hogy a fürdő szükségességé­nek szószólói minden alkal­mat megragadtak ennek bi­zonyítására, egyben kérve és biztatva az illetékeseket, tegyenek meg mindent a strand életrekeltésére. Korábbi írásunkban is utaltunk rá, mégsem árt visszatérni egy olyan ténye­zőre, amely túlmutat a strandépítésen, beleillik a mai korszellembe, abból fa­kad, s enélkül talán nem ke­rülhetett volna napirendre a gödöllői fürdőhely hely­zete és jövője sem. A felújítást ugyan szere­peltetik a városfejlesztés • hatodik ötéves tervében, az igazat megvallva azonban a legfontosabbról, az anya­giakról, azok előteremtésé­ről. nem sok kézzelfoghatót tudtak mondani az elképze­lés papírra vetői. A feladat sürgősségét átérezve került tervbe a strand. Anyagi fedezet ma sincs. Az elején idézett félmondat mögött ez rejlik. Az aka­rat nem lehet puszta óhaj. Az összefogásnak ezúttal pá­rosulnia kell a szellemi erő mozgósításával. Nevezete­sen: ötletekkel, javaslatok­kal az anyagi fedezet előte­remtésének módozataira, formáira. Voltaképpen csak két tény ismeretes, az egyik a strand szükségessége, a másik az újjáépítés első szakaszának várható költsé­ge, a tízmillió forint. A város egyik vezetője azt mondta az operatív bi­zottság ülésén, akármilyen falrengetö ötleteik vannak is, de az csak öt-tíz elgon­dolás, Gödöllőn viszont hu­szonhétezren laknak. Ennél­fogva nem is rögzítették el­képzeléseiket, melyekhez majd csatlakoztatják a la­kosságtól érkező javaslato­kat. Egészen egyszerűen ar­ról van szó, hogy minden előzetes rangsorolás nélkül szeretnék begyűjteni a véle­ményeket, s a legjobbakat kiválogatva, azokat követ­ve hozzálátni a munkához. Az összeg, a feladat nagy­sága többet követel a meg­szokottnál. a téglajegynél, a társadalmi munkánál, bri­gádok szokásos felajánlásá­nál. Tízmillió forintot kell előteremteni. Elindulni csak akkor lehet és szabad, ha a pénz megvan, illetve a biz­tosíték arra, hogy folyama­tosan összegyűjthető, mert a felajánlók szavatolják. S mi ebben a korszellem? Napjaink talán legtöbbet hangoztatott kívánalma a vállalkozás. A kifejezés, mint minden súlyosabb szó, sokrétű. Jelentheti azt, hogy valahol, valakinek egy bi­zonyos fajta és mennyiségű munkát ennyi idő alatt eny- nyiért elvégzek. Van azon­ban egy tartalmasabb, mé­lyebb értelme is. Aminek megértéséhez egy újabb szót kell használnunk. Ez a te­remtés. Valamit, ami eddig nem volt, létrehozni úgy, hogy az ehhez szükséges eszközöket, módszereket sem ismerjük teljesen. Ilyenfajta vállalkozásnak (érezzük a strand felújítását, amihez az első legfontosabb teendő az eszközök, módsze­rek kidolgozása, előterem­tése. Nem nehéz elképzelni, hogy valaki vagy valakik olyan ötletekkel állnak elő, amelyek meghökkentik a többieket, a kezdeményező­ket. Ez sem volna baj. hi­szen ha ismernénk a meg­valósítás biztos útját, nem kellene akkora feneket ke­ríteni a dolognak. Gödöl­lőiek, rajta hát, ki-ki tör­je a fejét, vállaljon részt a fürdőhely megteremtésében, ötlettel, gondolattal, mun­kával. Kör Pál LUOI IftCI A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1982. JANUÁR 16., SZOMBAT Sportolók Ifjúsági parlamentje Tíz tornaterem épül a járásban Társadalmi összefogásra is szükség lesz Hozzászoktunk az elmúlt napokban, hogy üzemekben, intézményekben ifjúsági par­lamentet tartanak, amelyeken a gazdasági vezetők számot adnak arról, hogy mit tettek a fiatalok helyzetének javítá­sáért, a fiatalok pedig el­mondják gondjaikat és örö­meiket is. Most azonban ki­derült, hogy a parlament megtartására a sportolók kö­rében is sort kell keríteni, er­ről az OTSH, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökének utasítása rendelke­zik. A gödöllői városi-járási sportfelügyelőség szervezésé­ben rendezték meg Gödöllőn, a művelődési központban a sportegyesületek fiataljainak parlamentjét, amelyen a fiata­lok körében ott volt Jósvai Lajos, a járási hivatal elnök- helyettese is. Helyi hatáskörben Kovács Tibor, a városi-já­rási testnevelési és sportfel­ügyelőség vezetője beszámoló­jában egyebek között elmon- dotta, hogy ilyen körben első ízben tartanak ifjúsági par­lamentet, de mivel a sportfel­ügyelőség nem munkáltató, itt nem az a feladat, hogy a fiatalok szociális és egyéb kö­rülményei kerülnek napirend­re. Ezzel együtt" meglehetősen tartalmas vita kerekedett, szá­mos hozzászólás hangzott el a későbbiekben, hiszen a spor­toló fiatalok e területen meg­nyilvánuló gondjai sem ki­sebbek, mint ami a munkahe­lyeken izgatja őket azért, hogy elháruljon néhány aka­dály tenniakarásuk útjából. A testnevelés és a sport ügye 1973-ban került állami irányítás alá, mondotta Ko­vács Tibor, ami egyúttal azt jelenti, hogy e feladatok ellá­tásából a helyi tanácsok ha­táskörébe is utaltak néhányat. Az akkor született rendelet nyolc pontban rögzíti, írja elő a tanácsok feladatait, ezek közül igen fontos, hogy szer­vezniük kell a testnevelés és a sport iránti helyi igények kielégítését, továbbá javasla­tot kell készíteniük a tanácsok tervében a sportcélokra for­dítható költségvetési és fej­lesztési összegekről. Változó mérték Mogyoródon például a ta­nács kezdeményezésére és an­nak irányításával, a sportolók és a helyi lakosok társadalmi munkája eredményeként Új öltözőt, új pályát építettek az elmúlt években. Sokat áldoz­tak minderre fejlesztési alap­jukból. Jó példa a zsámbo- kiaké is, akik szintén öltözőt és egyéb létesítményeket hoz­tak tető alá. Veresegyházon új labdarúgó- és bitumenes kézilabdapálya épül. Kartalon a község vezetői felismerték, hogy maguk a fiatalok is so­kat segíthetnek a létesítmé­nyek létrehozásában, környe­zetük tisztaságának fenntartá­sában. Szorosabb együttműködés! Bagón egy kicsit lemarad­tak. Az autópálya építésekor nem, de tavaly novemberben megindult az öltözők építése. Kerepestarcsán 600 ezer forint áll a tanács rendelkezésére a sportlétesítmények felújításá­ra, de még nem kezdtek a munkálatokhoz. Túrán is rég­óta terv csupán a sprottelep korszerűsítése, de talán ebben a tervidőszakban hozzálátnak. A tanácsok egyébként válto­zó mértékű támogatást adnak sportcélokra, benne a sport­egyesületek támogatására is. A városban és a járásban egy év alatt mintegy 3,5 mil­lió forint áll rendelkezésre összesen, ami nem sok, de nem is kevés. A sportolók ifjúsági parla­mentjének hozzászólói figye­lemre méltó dolgokat említet­tek. Nagy Béla (GEAC) a sportegyesületek egymás kö­zötti jobb kapcsolatát sürget­te, s arról szólt, hogy a megye, a járás sportjában mennyire meghatározó a főváros közel­sége. Zsigri András, a gödöl­lői ifjúsági csapat edzője sze­rint erősíteni kell az utánpót­lást, mert ezek a csapatok akár a focit, akár a kézilabdát vesszük, gyakran hiányosan tudnak csak kiállni, vagy ép­pen csak megvan a kezdő lét­szám. Szorosabbra kellene fogni az egyesületek és az is­kolák kapcsolatát. Azt többen is szóvá tették, elemezték, hogy a tömegsport nem egyenlő a kispályás lab­darúgással. Sok fiatal van, aki a heti egyszeri szereplés­sel letudja a sportolást, noha a minőségi sport ennél rend­szeresebb testedzést igényelne. Ezzel együtt a 38 kispályás csapat megszervezése is szép eredmény. Bankó János (Hévízgyörk) a művelődési házak és a sportegyesületek kapcsolatá­nak szorosabbra fűzését sür­gette, ők az asztaliteniszezők­nek és a sakkozóknak megfe­lelő helyet adnak. Huszár István (Domony) itt ecsetelte meglehetősen rossz szájízzel azt a módszert, ahogy egy já­tékosukat a Dunai Kőolajipari Vállalat kézilabdacsapatához el akarják vinni. Németh Pál (Aszód) a tanuszodák építésé­nek lehetőségére, szükséges­ségére hívta fel a figyelmet, Pálinkás Károly (Pécel) a já­tékvezetők képzéséről szólt. Urbán József (GSC) az után­pótlás nevelésével foglalko­zott, jó lenne, mondta, ha az iskolák közötti bajnokság nemcsak egy-két hétig tarta­na. Felszólalt Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese is, aki egyebek közt elmondot­ta, hogy 3z elmúlt tervidő­szakban számos tornaterem épült a járás községeiben, s ha tervük sikerül, legalább 10—11-nek a megépítésére ke­rül sor a VI. ötéves tervben. Ennyi még sohasem készült el öt év alatt. Mindehhez je­lentős társadalmi összefogás­ra is szükség lesz. F.L Darab és színvonal Színi előadások falun A vérségi művelődési ház igazgatónője az elmúlt hóna­pokban jó néhány színielődást szervezett iskoláskorúak ré­szére. A darabok között mind­össze egyetlen jó akadt, még­pedig olyan, amely alkalmas volt arra, hogy a gyerekekkel megszerettesse a színpad vilá­gát. A többi, sajnos, szánal­masnak, ripacskodásnak mi­nősíthető, mind a kiválasztott darabokat tekintve, mind a ját­szani próbálókat. Az igazgató természetesen nem tudhatja előre, hogy pon-. tosan mit is fog kapni a szerződésben feltüntetett ösz- szegért, így nem is hibáztat­ható. Minden bizonnyal azok sem egészen, akik a vidéket járó három-öt tagú társula­tok produkcióját zsűrizték, s bemutatásához megadták az engedélyt. Talán itt lehet a nézőket érő csalódás forrása: míg az engedély megszerzése érdeké­ben igyekeztek e meglehető­sen pénzhajhász társulatocs- kák elfogadható teljesítményt nyújtani — ha nem így len­ne, eleve fel sem léphetnének —, amikor már a közönségnek játszanak, fütyülnek a művé­szi élményadásra, igyekeznek gyorsan a darab végére érni, mert egy-két faluval arrébb is lesz fellépésük. Az ilyen előadások egyértel­műen károsak. Kedvét szegik a gyerekeknek, akik a követ­kező alkalommal már kevés­bé fognak érdeklődni egy-egy színjáték iránt, de káros azért is, mert végeredményben olyan pénzt vesznek fel a tár­sulat tagjai, amelyért csak részben dolgoztak meg. Megoldás lenne, ha kapcso­latot lehetne létesíteni a tár­sulatok tevékenységét figye­lemmel kísérő szervek és a művelődési házak között, hogy az előbbiek az utóbbiak rövid írásos véleménye alap­ján módosíthatnák a tisztelet­díjat, vagy akár le is állíthat­nák az ilyen társulatok fellé­pését. A Versegen bemutatott da­rabok közül néhány szerepelt járásunk több művelődési há­zának programjában is. Min­den bizonnyal ott sem látha­tott a közönség színvonala­sabb előadást. Kézenfekvő lenne a másik megoldás: a művelődési házak igazgatói egymás munkáját is segíthe­tik véleményükkel, felhívhat­ják társaik figyelmét egy-egy darabra, más, általuk már is­mert társulat darabjának szerződtetéséről pedig lebe­szélhetik őket B. M. Városi moziműsor Ezek a fiatalok. Zenés ma­gyar film. Csak 4 órakor. Skalpvadásaok. Színes, ame­rikai westemfilm, 6 és 8 óra­kor. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! állatorvosi ügyelet Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepes­tarcsán, Mogyoródon, Nagy- tarcsán, Fécelen, Szadán, Ve­resegyházon: január 16-án 14 órától 18-án, hétfőn 8 óráig: dr. Mohai Imre, Veresegyház, Bánóczi u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckis- újfalun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon január 16-án 14 órától 18-án, hétfőn 8 óráig: dr. Márton János, Galgamácsa, Tsz-tanya. Városi ECSSZ-torfénet A jubileumi év eseményei Anyakönyvi hírek Született: Magyar József és Szarvady Magdolna: József; Fellegi István és Molnár Er­zsébet: István; Lummer Fe­renc és Csömör Margit: Ró­bert: Dóra László és Papp Er­zsébet: Krisztina Erzsébet; Zámbó Zoltán és Gyepes Már­ta: Ádárh; Hegedűs József és Berend Klára: Tamás: Búzás Mihály és Nyíri Sarolta: Ben­ce; Éliás Árpád György és Horváth Mária Anna: Attila; Lakatos Rudplf és Masznyik Julianna: Edina; Kardos Ist­ván és Pribék Judit: István; Oláh Zoltán és Orgován Elza: Zoltán; Csizmadia István és Bocsó Margit: Anikó Anett; Nyerlucz György és Serbán Anna: Miklós nevű gyermeke. Házasságot kötött: Szabó Jó­zsef és Kőműves Zsuzsanna; Kovács Mihály László és Bo- dorovics Hona. Elhunyt: Faragó Mihály, Gö­döllő, Komáromi utca 25.;Cse- ke Antal, Gödöllő, Illés István út 14.; Tamás Lászlóné Sipos Anna Mária; Gödöllő, Tavasz­mező utca 35.; Borsi Miklós, Gödöllő, Árpád utca 38.; Kre- kács Oszkárné Volzsák Mária, Gödöllő, Zrínyi utca 10.; Tá- los Jánosné Savéi Jolán, Gö­döllő, kastély; Man Gáborné Pasovsky Gizella, Gödöllő, Ró­nai Dezső utca 1.; dr. Csákvá- nyi Gyuláné Takács Erzsébet, Gödöllő, kastély; Öcsai-Komá- romy Árpád Zoltánná Katzler Mária, Gödöllő, kastély; dr. Kaffka Lászlóné Csiky Ilona, Gödöllő, kastély; Lenkes , Er­zsébet, Gödöllő, kastély; Ka- vanda Józsefné Császár Er­zsébet, Gödöllő, kastély; Ta­kács Sándomé Farkas Erzsébet, Gödöllő, kastély. Jubileumi ez az esztendő a KISZ-ben: 25 évvel ezelőtt ala­kult meg a szövetség. A város fiataljai most arra készülnek, hogy méltóan emlékezzenek meg erről az évfordulóról. — Az a tervünk, hogy kiad­juk a város ifjúsági mozgal­mának történetét — újságol­ta Hentz Károly, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára. — Az úttörők már tavaly, az ő évfordulójuk alkalmából ösz- szeállították a visszaemléke­zésekből, dokumentumokból kikerekedő krónikát, s ennek folytatása lenne a KÍSZ-törté- net. A kettőt együtt bocsáta- nánk közre. Felhívás 2 régiekhez A kívülálló talán nem is gondolná, hogy a régi adato- Kat, tárgyi emlékeket, de még a visszaemlékezcket sem túl könnyű felderíteni, felkutat­ni, hiszen elvesztek, elenyész­tek az évek során, ami pedig a kútfőket illéti, sokan elköl­töztek erről a vidékről vagy _idős fejjel megszakadt a kap­csolatuk a mozgalommal. Ezért alakítottak a bizottság mellett egy kis munkacsapa­tot, amelynek az lesz a dolga, hogy ezt a kutatómunkát foly­tassa. összefogja. Elő kell ke­ríteniük a régi feljegyzéseket, beszélgetniük kell a régi KISZ- esekkel, a mozgalom vezetői­vel. Ezt a munkát persze, le­gyen mégoly lelkes a társaság, magukban nem tudják elvé­gezni. Ezért is fordulnak fel­hívással a fiatalokhoz, a mai és az egykori KISZ-esekhez: ha valamilyen felhasználható emlék, dokumentum van a bir­tokukban, azzal keressék fel a bizottságot. Ugyanígy, ha em­lékeiket érdemesnek tartják arra, hogy része legyen a kö­zösen összeállított történetnek. Az összegyűjtött anyagból esetleg kiállítást is szerveznek a KISZ-esek, hiszen nincs az a kiadvány, amelyben min­den érdekesség beleférne, rá­adásul a tárgyak, emlékek egy része a maga valóságában mu­tatós csak igazán. A gyűjtőmunka a város üze­meiben, szövetkezeteiben, in­tézményeiben is folyik, a fia­talok e kisebb közösségek if­júsági mozgalmát is feltérké­pezik. Az így összeálló anya­gok is sokat mondanak majd el a KISZ fejlődéséről, s a vá­rosi történetet is gazdagítják. Nem öncélúan De nem merül ki a jubileu­mi akciósorozat a fentiekben, hiszen a forradalmi ifjúsági napok hagyományos rendez­vényein is sok szó esik majd a zászlóbontás 25 éves évfor­dulójáról. s eltelt időszak ese­ményeiről, feladatairól, sike­reiről, kudarcairól. — Az ünneplés nem öncélú — mondta a titkár —, .arra tö­rekszünk, hogy ez is egy al­kalom legyen a tartalmas ér­tékelésre, arra, hogy számba- vegyük, mit végeztünk eddig, s mik az előttünk álló felada­tok. Az alapszervezetek, az üzemi, intézményi KISZ-bi- zottságok is készülnek: önálló programokat is szerveznek az évforduló kapcsán. Ismételni akarnak Amint megtudtuk, váro­sunk ad helyet a megyei köz­ponti ünnepségnek is, a műve­lődési ház március 19-én fo­gadja majd a megye városai­nak, községeinek küldötteit. Ezt a nagy találkozót megszer­vezni, részben ugyancsak a városi KISZ-esek feladata. öt évvel ezelőtt az ünnepsé­gek egyik jól sikerült esemé­nye volt az a társadalmi mun­kaakció, amelyre az akkori és a korábbi KISZ-vezetőket hív­ták meg. A Szabadság téri épít­kezéseken együtt dolgoztak egy napot az aktív és az egy­kori funkcionáriusok. Ezt most is szeretnék megismételni, ezért kérik azokat, akik öt éve együtt voltak, most jelentkez­zenek. Munka most is van, s minden bizonnyal emlékezetes lesz közösen megbirkózni ve­le. G. Z. Ä nap kulturális programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Kirándulóbusz indul Bán- kútra, 8 órakor. Mesemozi a színházterem­ben, 10 órakor. Mese3zoba. Mese, zene, já­ték, diafilmvetítés, 15 órakor. Cs. Nagy Alic^ kerámikus kiállításának megnyitója a Gö­döllői Galériában, 16 órakor. Népművészeti bemutató és vásár, 10-18 óráig az előtérben. Játék kicsiknek és nagyok­nak, KRT tagjainak vezetésé­vel. 18-20 óráig az előtérben. Művészbejáró. Zene-szóval, zeneszóval. Bujtor István szín­művész és Perényi Eszter he­gedűművész műsoros estje. Házigazda: Szilágyi János rádióriporter, 19 órától. Aszód, helyőrségi művelődési központ: Horgászközgyűlés — horgá­szok bálja, 16 órától a színház­teremben. Erdőkertes, művelődési ház: Csoportos látogatás a Plane­táriumban'. Bag, művelődési ház: A biztonságos közlekedésért! Tsz-gépkezelők, gépkocsiveze-t tők oktatása. Filmvetítés, 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom