Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-04 / 2. szám
1982. JANUÁR 4., HÉTFŐ iapoüta húszezer... A mélyhűtött gasztroíol készételekből mintegy húszezer adagot gyártanak naponta a Pest-Budai Vendéglátó Vállalat legnagyobb üzemében, a Maglód! úton. A háziasszonyok által oly közkedvelt, gyorsan tálalható ételekből több mint tízfélét készítenek. Öt kiló almával fizettek Hitel mozgó méhesházra A Pest megyei Áfészek pat- ronálásával működő 51 méhész szakcsoportban több mint ezerszázan tevékenykednek. S az Áí ász-szakcsoportok közül a legszervezettebben és legeredményesebben a méhészek dolgoznak — állapította meg a MÉSZÖV elnöksége legutóbbi ülésén, amikor többek között a méhész szakbizottságot beszámoltatta tavalyi eredményeikről, gondjaikról. Az 51 szakcsoport birtokában 25 ezer 699 méhcsalád van. Közös vagyonuk 1 millió 372 ezer forint értékű. A méhészeti munka látványos fellendülése három évvel ezelőtt kezdődbe, s. ..töretig .ma. js._ A legnagyobb mennyiséget a ráckevei, a váci, a Dél-Pest megyei, s a budai járási Áfész vette meg a méhészektől. A méhészek 1977 óta hitelt igényelhetnek. Eddig negyvennégyen éltek ezzel a lehetőséggel. A hitelt legtöbben az úgynevezett mozgó máhesház beszerzésére fordították. Pest megyében most már 25 ilyen mozgó méhesház van. Azok a méhészek, akiknek körülményei nem éppen ideálisak, a méheiket tudvalévőén kénytelenek vándoroltatok Ennek két haszna van: az egyik, hogy így megfelelő legelőre találnak, a másik pedig, hogy részt vesznek egyes növények, virágok beporzásában. Tavaly 106 méhész 4955 méhcsaláddal a nagyüzemeket kereste fel. Leginkább a nagykovácsi Rozmaring és az al- bertirsai Micsurin Tsz támaszkodik rájuk. Még fizetnek is; a Rozmaring Tsz például méhcsaládonként csaknem 2 ezer forintot adott. Az almások megporzását pedig a gazdaságok méhcsaládonként 5 kiló almával díjazták. Régi álma á Pest megyei méhészeknek, s a MÉSZÖV mellett működő méhész szakbizottságnak, hogy légyen egy saját méhanyapároztató állomásuk. Felállítását különben a tisztavérű tenyésztés, s ezáltal a termelés fokozása, az exportfeltételek további javítása teszi indokolttá. Már megszületett a döntés, sőt Gal- gamácsa térségében ki is jelölték az állomás helyét. Létrehozása és működtetése sikeréért a Pest megyei MÉSZÖV kutatási, együttműködési szerződést kötött az ÁTK Állattenyésztési Kutató Intézettel. Sz. P. Megváltozott körülmények között Régi emberek az új üzemben Érezheti-e jól magát a megszűnt és megújult munkahelyen a régi dolgozó? Mert ez nemcsak anyagi, tárgyi körülmények függvénye. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat megszűnt nagykőrösi telepe dolgozóinak 90 százaléka megmaradt az új létesítményben. Egy 25 és tizenegy 20 éves törzsgárdatag munkálkodik a jelenlegi játék- gyárban. Vajon hogyan érintette őket a változás? Ezek a gondolatok foglalkoztatnak, miközben az új játéküzem szárítócsarnokában a Hildenbrand típusú osztrák szárítóberendezést, a kisebb csarnokban belga gyártmányú marógépet és az osztrák Festő négy- és ötfejes gyalugépet szemlélem, meg a dolgozók egészségét védő portalanító, elszívó berendezést és a falakon körbe kifüggesztett, öles balesetvédelmi plakátokat. Benedek Zoltán okleveles faipari mérnök, telepvezető kalauzol. Mindenevő kazán — Dolgozóink száma jelenleg 110. Fejlesztési tervünk szerint ez az állomány fél év múlva 160-ra fog nőni. — Az elmúlt év hasonló Időszakában ebben a csarnokban munkásaink még pufajkában dolgoztak. A csarnokban lógott egy hőmérő. Az akkori körülményeink között nem tudtunk kellő hőfokot előállítani. Jelenleg kint a szabadban mínusz 12 Celsius fok van, de itt bent ingujjban lehet dolgozni. — Beruházásunkból 56 millió forintot vitt el a Bertsch tipusú osztrák gyártmányú kazán, amely mindenevő; elnyeli a fűrészport, a fahulladékot és gázzal is fűthető. Ez a tulajdonsága a termelést is gazdaságosabbá és olcsóbbá teszi. Ez a kazán nem csupán az egyenletes meleget árasztja, a biztonságot és a folyamatos munkát is jelénti. — Az átállás," a termékváltás a telep dolgozóinak átmeneti bizonytalanságot jelentett. Ez a Kefe- és Játékgyár keresett, jó minőségű termékei és dolgozóinak jó munkája miatt nem szűnt meg. A felszámolás alatt lévő PE- CSOV-telep eladófélben volt, és így született 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekév altalmából, egy gyermekjátékgyár létesítésének gondolata. — 1981-ben az INTERPLAY EXPO kiállításon a gyár termékeit nívódíjjal tüntették ki. Antiker 1676 körül a franciaországi Haut- villiers-ban P. Perignon mester, a bencés apátság borpincéjének kezelője feltalálta a pezsgőt, senki sem gondolta, hogy ez az új ital még évszázadok múlva is az emberek kedvence lesz. A bencések mindent elkövettek, hogy megőrizzék a pezsgő előállításának titkait, de ez nem sikerült. Néhány évtized múlva hozzájutottak a recepthez a francia Champagne bortermelői, és nemsokára megjelent az itt készített pezsgő, mely jobb, nemesebb ital volt, mint Perignoné. Pezsgőjük pedig nemcsak Franciaországban, hanem fokozatosan Európa több államában is ked- veltté vált.'A champagne-i pezsgőt a pezsgők királyának nevezték, és ezt a rangját ma is megtartotta, bár az Európa-szerte meginduló pezsgőgyártással éles verseny alakult ki. Ssk kiváló pezsgő született, így az orosz, a magyar pezsgő stb. Hazánkban századunk elején már öt pezsgőgyár igyekezett kielégíteni a hazai szükségletet, de jó minőségű italaik külföldön is kedveitekké váltak (Törley, Hungária, Talizmán, Fortuna stb.). A pezsgő széndioxid tartalmú bor, amelyben a széndioxid úgy keletkezik, hogy a borhoz cukrot és élesztőt adagolnak, és jól lezárt,. vastag falú palackban erjedés indul meg. Az így kezelt bort 1—2 évig pihentetik, érlelik; majd a felfordított üvegek nyakában ösz- szegyűlt seprőt eltávolítják; helyébe a zamatosatokat, borpárlatot, cukrot tartalmazó, ún, ízesítő likőrt töltenek. Az olcsóbb fajta pezsgőt fémtartályokban állítják elő (tankpezsgő). Hssorlít a pezsgőhöz a habzóbor, melyben a széndioxid nem természetes erjedéssel keletkezik, hanem a cukorral, borpárlattal, ízesítő likőrrel kevert alapbort széndioxiddal mesterségesen telítik. Ez a bor a pezsgőnél gyengébb minőségű, olcsóbb ital. A pezsgőt felnyitás előtt jól le kell hűteni, akkor szépen habzik, majd tartósan gyöngyözik, kristálytiszta, minden mellékíz és idegen illat nélküli ital. A gyengén hűtött pezsgő élvezeti értéke csökken. AZ ÉVSZÁZADOS PEZSGŐ Ismerünk fehér, rozé, vörös színű pezsgőt. Az ital pezsgése fajtánként változó: a szénsav nyomása szerint van erős, közepes és gyenge pezsgésű pezsgő. A pezsgő cukortartalmának mértékét a palackon lévő jelzések tüntetik fel: a nagyon száraz pezsgőben (brut) literenként csak 5 gramm cukor van, a száraz pezsgőben a cukortartalom literenként 5—25 gramm (jelzése: (dry, sec), a félszáraz pezsgőben 25—35 gramm cukor van, a félédesbe (demi-doux) 35—45 gramm cukrot tettek, míg az édes pezsgő (doux) cukortartalma meghaladja a 45 grammot literenként. Aki ISffißri és fogyasztja a pezsgőt, az tapasztalhatta, hogy bizony ebben az italban is van szesztartalom, éspedig legalább 10,5 százalék, tehát a mértéktelen pezsgőfogyasztás hasonló következményekkel jár, mint a túlzott borivás. A pezsgőt nemcsak közvetlenül fogyaszthatjuk, hanem íze, illata más készítményekben is jól érvényesül. A legismertebbek közé tartozik a bólé, melyet gyorsan és kevés idő alatt lehet elkészíteni. íme az egyszerű recept: Nagy tálba tegyük a jól megmosott gyümölcsöt (ami idényszerűen rendelkezésre áll, vagy befőttet, amit jól le kell csorgatni, vegyesen, hogy ízesebb és érdekesebb legyen). Egy evőkanál porcukrot, egy citrom lereszelt héját és levét és öntsünk rá egy üveg pezsgőt. Egy órán át pihentetjük, majd 2 dl tejszínhabot (amit kevés cseresznyepálinkával ízesítettünk) teszünk a csészékbe, illetve poharakba töltött bóléra. Javítja a bólé ízét, ha kevés cseresznyepálinkát töltünk kiosztás előtt a keverékbe. Rudnay János Biz bennünket kötelez. Minden termékünket ennek szellemében igyekszünk kivitelezni. Konstrukciós, összerakható játékaink a gyermekek kézügyességét, a logikai készségét fejleszti. A hazai éss külföldi vásárlóközönség megkedvelte és keresi termékeinket, amelyek hiánycikkek. Igényes környezetben — Nagy az érdeklődés a BNV-n bemutatott liliputi játékváros modelljei iránt. A földgyalu, a repülőgép, az úthenger, az autóbusz, a troli, a villamos, a versenyautó óvodás korú gyermekek részére tervezett fa konstrukciók iránt. Termékeink gyertyán- és bükkfából készülnek, amelyeket Zala és Somogy megyéből szállítanak ide. Az Iparművészeti Főiskola formatervezői tervezik gyártmányainkat. Zsiga István szalagfűrészes munka közben a fa/ finom erezetét tapintja, simítja. Nem mondja ki, de érzem és látom, hogy ez a mozdulat az alkotás öröméről, az emberi tevékenység legfontosabb hajtóerejéről beszél. — Két műszakban termelünk, dolgozóink átlagbére négyezer forint fölött van — mondja Benedek Zoltán. — Milyen szakképzettség szükséges a munkához? — Dolgozói nli nagy része betanított munkás. Az automata gépek beállítása és karbantartása szakembert igényel, de a többi munkafolyamat már nem. Az emberek 30 százaléka nem végezte el az általános iskolát. Egy új modern üzem korszerűen művelt emberek nélkül nehezen képzelhető el, mert igy a KÖJÁL alapvető előírásainak betartása is komoly erőfeszítésbe kerül. Szeretnénk beindítani dolgozóink részére az általános iskola 1—4., majd az 5—8. osztályát. — Két nagyon lelkes szocialista brigádunk van. A Gagarin nevét viselő a városi könyvtárral közös rendezvényeket tart. A Lenin brigád a művelődési központban a városi brigádok közötti vetélkedőket szervezi. Űjabban sok fiatal nő került ide. Ezért alakulhatott meg az Absolon Sarolta ifjúsági brigád. M. E. Az Expressnél Kedvezmények Rendkívüli kedvezmények bevezetését tervezi az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda általános, közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói és hallgatói részére. Az idén a Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlovákiába, Lengyelországba és Romániába induló társas utakon — a tengerpartiak kivételével —, 2500 forintos részvételi díj esetén, személyenként 100, 2501 és 5000 forint közötti részvételi díj esetén személyenként 200, 5001 forintos részvételi díjon felül pedig személyenként 350 forint engedményt adnak. Ugyanezekbe az országokba, továbbá Bulgáriába csoportosan utazó dolgozó fiataloknak is meghatározott útvonalra — a tengerpart ebben is kivétel —, ugyancsak csökkentik a részvételi költséget. 2500 forintos részvételi díjig 150, 2501 és 5000 forint között 250, 5001 felett pedig 400 forint az utasonként! engedmény mértéke. Kedvezmény illeti azokat a részvevőket is, akik most az első negyedévben fizetik be a Szovjetunióba, az NÜK-ba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Romániába és Bulgáriába szervezett társas utazások, valamint a Bulgáriába szervezett egyéni utazások költségeit. A szellemi, anyagi jólét nem idegen főiünk A tiszteletes hétköznapjai — Hogyan szólítsam? — A beosztásom szerint az esperes úr dukál, de én jobban szeretem a tiszteletes címet. Ez utóbbi különben a református egyházban a segédlelkészek megszólítása, s a lelkészeké a nagytiszteletű úr. De sohasem érdekeltek a címek. Aránytalanságok Juhász Sándor, az alsóné- medi református gyülekezet lelkésze, a dél-pesti egyházmegye esperese a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusán, mint az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósági elnöke, küldött volt. A kongresszus első napján kapott szót A hallgatóság felszólalását helyeslő tapssal megszakította. Igazán rutinos szónok, de akkor érzékelhetően. kissé zayarba jött. S mintha még most is, amikor hetek múltán ezt a pillanatot felidézzük. — Tiszteletes úr, mit gondol, miért kapott a SZÖVOSZ kongresszusán nyíltszini tapsot? — Valószínűleg jól fogalmaztam meg azt, amire sokan gondoltak — mondja rövid töprengés után. — Az együttműködés fontosságáról beszéltem : szövetségi politika, szövetkezetpolitika címszó alatt megemlítettem, hogy mi, mármint a takarékszövetkezetek, jó viszonyban vagyunk az Áfészekkel, s szeretnénk ugyanilyet kialakítani más pénzintézetekkel j.. — Az OTP-re gondolt? — Nemcsak az OTP-re, illetve arra, hogy a takarékszövetkezetek gondját nem az OTP, hanem a Pénzügyminisztérium tudja megoldani. S ezt a kongresszusi küldöttek megértették, majd tapssal honorálták. Mert miről is van szó? Az alsónémedi takarék- szövetkezet jelenleg csaknem 160 millió forint betétet kezel. Ennek egy részét az GTP- nél tartós betétként kell elhelyeznünk, vagyis nem kölcsönözhetjük ki. Mi 45 millió forintot adtunk át tartós betétként az OTP-nek, s az idei kölcsönkeretünk mindössze 22 millió 400 ezer forint. Aránytalanul kevés. Gyálra gondoltam. Az ország különböző részeiből érkező emberek ott szeretnének házat vásárolni vagy építeni, berendezkedni, de sajnos ezt mi igen kevés hitelekkel támogathatjuk. Segítenénk a letelepedést, a meggyökeresedést és erősítenénk a meglevő jó társadalmi közérzetet, de akinek már háromszor elutasítjuk a kölcsönkérelmét, az a keserűségét továbbviszi a családjába, a munkahelyére. A mozgalomban — ön az alsónémedi takarékszövetkezetnek alapító és kezdettől igazgatósági tagja, s csaknem egy évtizede választott elnöke Milyen megfontolásból vállalta, vállalja ezt a sokrétű munkát? • — Az a célunk, hogy a társadalom kulturális és anyagi jólétben éljen. Ennek elérésén munkálkodni kötelesség. Juhász Sándor 1948-ban teológusként lett népfrontaktivista, de már akkor Foton segédlelkész, s a népfront helyi ifjúsági bizottságának al- elnökévé választották. Ugyanekkor az EPOSZ fóti szervezetének alelnöki tisztségét is betöltötte. 1957-ben választotta meg lelkészévé az alsónémedi református gyülekezet. Hamarosan a Hazafias Népfront alsónémedi bizottságának a tagja, majd rövid ideig a titkára. A népfront járási bizottságának tagja volt, majd egy évvel ezelőtt a megyei bizottságba választották be. Az Országos Béketanácstól 1975-ben megkapta a békemozgalom kitüntető jelvényét, s a SZÖVOSZ-tól 1979-ben a Kiváló szövetkezeti munkáért elismerést. Ezek mellett a szövetkezeti munkáért egy, a békemozgalmiért két oklevéllel jutalmazták. Békeakarás — A béke az emberiség előrehaladásának és boldog jövőjének egyetlen útja — vallja. — Pacifista? — Nem vagyok az. Elismerem, hogy van jogos harc, igazságos háború: a haladásért vívott forradalmi harc, ha már nincs mód a békés megoldásra. Szeretném hinni, hogy józan emberi megfontolásból mindenütt lemondanak a zsarnoki magatartásról. Igen, ez csak álom, de nézzük a mostani nyugati nagy békedemonstrációkat, amelyeknek egy részét nagy örömömre éppen az egyházak kezdeményezték. A népek közös békevágyát, a békeharcban való egymásra találását is kifejezik. Ez feltétlenül konstruktív folyamat. Hiszem, hogy a béke akarásának jó magja kikel mindenütt. — A békét nem elég akarni, tenni is kell érte. Mit tehet érte ön? — Sokat! Lelkészként is, társadalmi munkásként is Természetesen, ha mint a társadalom egy tagja tevékenykedem, akkor nem fejtek ki vallásos propagandát. De nekem a béke, a szeretet, az egyetértés, a jónak és a boldog jövőnek az akarása, a másik ember szellemi és anyagi jóléte igen fontos, s ezekért lehetőségeimhez mérten igyekszem is mindent megtenni. — Uralkodó világnézetünk a marxizmus—leninizmus. A marxizmus—leninizmus vi> szon t... — Igen, az ideológiai ellentét... de ez most nem meghatározó, s szó sincs a marxisták és a vallásosok konfrontációjáról. Én hiszem, hogy a kommunisták és mi, vallásos emberek közösen csapunk ösz- sze a háborús tényezőkkel, a militarizmussal, az egoizmussal, a társadalmi kizsákmányolással. Ez a társadalom különben is annyira stabil, hogy nem szorul az egyház kigolyózására. Ma nem az ellentéteket élezzük, hanem az összekötő kapcsokat erősítjük. Segítőtársak Juhász Sándor életében meghatározó volt többek között vallásos családja. Büszke paraszt őseire, s édesanyjára, aki a Pest megyei Kézműipari Vállalatnál volt kitüntetett dolgozó, most nyugdíjas. Édesapjára, aki a felszabadulás előtt az útlevélosztályon dolgozott, majd utána 1946-ban bekövetkezett haláláig Foton rendőrparancsnok-helyettes volt. A középiskolát a budapesti református gimnáziumban végezte. Általános orvos szeretett volna lenni, de az otthoni vallásos légkör, a háborús események, a háborúval kapcsolatos vallásos öneszmélése a teológiára vitte. Az akkori gyakorlatnak megfelelően igen sok helyen megfordult segédlelkészként, majd 1953— 54-ben anyagi okok miatt a budapesti töltőtollgyárban dolgozott. Ma is jó érzéssel emlékezik vissza a gyári munkáskollektíva tagjaként eltöltött időszakra. S a fizikai munka ma sem idegen tőle. — Munkáját, tetteit olykor kísérték-e kétségek, kétkedések? , — Nem. Sosem maradtam egyedül. Mindig akadtak, akik megértettek és még többen, akik a kivitelezésben segítettek, mert rájöttek: amit csinálunk, az jó. Vallom, hogy minden keserű tapasztalat ellenére optimistának kell lenni, hogy a ma még elidegenedett ember holnap segítőtárs lesz. Erről nem szabad lemondanunk. Szente Pál