Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-14 / 11. szám
Közös dolgaink Mit csinálnak az Tanácsi dolgozók 'tudnák megmondani, hányszor hangzik el mérgesen, kérdően, meglepődötten, felháborodottan és még ki tudná elsorolni, hányféle módon - a fenti kérdés azokon a napokon, amikor a tanácsi szakigazgatási szervek nem fogadják az állampolgárokat. Nem fogadják azon egyszerű oknál fogva, mert nincs ügyfélfogadási nap, s ez bizony sérelmes azok számára, akik éppen akkor akarják ügyes-bajos dolgaikat intézni, amikor a hivatalok nem fogadnak. Kell a türelem Kétségtelen, ahol ügyfél- szolgálati iroda működik, könnyebb a helyzet, hiszen ott naponta foglalkoznak az állampolgárokkal, ám ahol nincs, ott könnyen megteremtődnek a konfliktushelyzetek állampolgárok és ügyintézők között. Az is vitathatatlan igazság, hogy a hivatalok vannak az ügyfelekért, és nem fordítva. A dolognak a másik oldala: bőségesen van mit tenniük a szakigazgatás dolgozóinak azokon a napokon is, amikor szünetel az ügyfélfogadás. Gyömrő nagyközségben a legutóbbi népszámlálás adatai szerint, 12 ezer 222 ember él. A nagyközségi tanácsnál 17 ügyintéző dolgozik, tehát mintegy 719 állampolgár ügyével kell, vagy kellene foglalkozni egy-egy dolgozónak. Ez persze csak egy egyszerű osztás és így nem igaz. Tisztább képet kaphatunk és következtetéseket is levonhatunk, ha a hatósági statisztikába is betekintünk a teljesség igénye nélkül. Évente — s a tendencia egyre emelkedik — 8—7 ezer ügyirat kerül az iktatókönyvbe, 1 ezer 500, 2 ezer határozat születik, 1 ezer 500 körül van a kiadott határozat jellegű ügyiratok száma. Húsz-harminc birtokháborítási, 120— 150 szabálysértési ügyben kell eljárni. A határozatok száma mutatja igazán, hányszor kell dönteni, s lehetőleg úgy, hogy a jognak is és az ügyfeleknek is megfeleljen a határozat. Emelt hangon A műszaki, birtokháborítási, szociális, gyámügyi, adóügyi, ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági ügyek, a különféle ellenőrzések — s a felsorolás korántsem teljes —, jórészt helyszíni vizsgálódást is igényelnek. A gyömrői utcák hossza 70 kilométer. Egy dolgozó foglalkozik az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság területével, ketten —, ahol a legtöbb a területi munka —, a műszaki ügyekkel, egy személy a birtokháborítási, szabálysértési, egy másik a Téli esték Állattartó gazdák számára Több éves hagyománya van már szűkebb pátriánkban a Téli esték elnevezésű előadás- sorozatoknak, amelyeket az idén három településen rendeznek meg. Ma délután öt órakor a va- sadi Kossuth Szakszövetkezet tanácskozótermében kerül sor az első tájékoztatóra, amelyre nemcsak a helybeli, hanem a csévharaszti állattartókat is várják. Az előadás keretében a résztvevők részletes tájékoztatást kapnak a jelenlevő szakemberektől az állattenyésztés időszerű kérdéseiről, a háztáji állattartás feltételeiről, s egyéb fontos tudnivalókról. Az előadást Járadi László járási állattenyésztési főfelügyelő tartja, de természetesen jelen lesznek megyei szakemberek és a szakszövetkezet vezető szakemberei is. Január 18-án, 17 órakor a gombai Fáy András, 25-én ugyancsak 17 órakor pedig a pilisi Aranykalász Tsz központjában lesz hasonló témájú előadás. G. J. A nap kulturális programja gyámügyi, egy harmadik a adóügyekkel. Nem csoda, ha szociálpolitikai, hárman az olykor a szakapparátus dolgozóinak idegeit megviselik az eseti értetlenségek, az azonnali intézkedés elmaradására tett megjegyzések, az emelt hangú méltatlankodások. Tudni kell, hogy ezek a dolgozók télen fagyban, nyáron rekkenő hőségben, sárban, esőben róják az utakat, feldolgozzák az ügyiratokat, döntenek, s azokat írásba foglalják, vagyis az ügyfénoga- dást nélkülöző napok nem a pihenés, beszélgetés, egyéb kellemes időtöltés perceit jelentik, sokkal inkább a megfeszített területi és belső munkavégzés órái-azok. A jelenség természetesen nem kizárólag gyömrői. Találkoztam már más községbe li ügyintézőkkel, akik bizony egy-egy kellemetlen incidens után, ami nem az ő hibájukból adódott, kissé elkeseredetten vették tudomásul, hogy nem az elvárható és megfelelő hangnemben beszéltek, viselkedtek velük. Ügy hiszem, valamennyi tanácsi dolgozó nevében mondhatom, tudatában vagyunk annak, hogy mit vállaltunk, amikor a tanácsi munkát hivatásul választottuk. A helyi tanácsok vezetői, tisztségviselői, ügyintézői lehetőségeikhez képest, a legjobbakra törek- í szenek, gyorsan, szakszerűen ' és mindenki megelégedésére akarnak, és az esetek döntő többségében tudnak is dolgozni. E törekvésnek számtalan példájával találkozhatnak, akik gyakran megfordulnak a tanácsoknál. Következtetések Az alaptétel tehát igaz, mi vagyunk az állampolgárokért és nem fordítva. Ennek ellenére néha több türelmet, megértést, kedves és tisztelt állampolgárok. Tudom, mindenkinek a saját ügye a legfontosabb, mégis és éppen ezért kell az együttérzés, a türelem, a megértés. Azt hiszem, így és csak így lesz egységes és teljes a szakigazgatási szervek dolgozóinak munkája. S ez sem kevés. Gulyás László B Gyömrői Nagyközségi Tanács VB-titkára Gyomron: a zeneiskola foglalkozása (órarend szerint), 18 órától: a népi tánccsopórt próbája. Az úttörőházban, 15-től: a sport- és játékmesterek képzése, 16-tól: a bábszakkör foglalkozása. Monoron, 14.30-tól: a Zsibongó , gyermekklub összejövetele, 18-tól: a motoros klub és a Nosztalgia ifjúsági klub foglalkozása. Pilisen, 9.30-tól: logopédiai tanfolyam (az 1. számú óvodában), 16,30-tól és 18-tól: német nyelvtanfolyam, 17-től: a sakk szakkör; 18.30-tói: a fotó klub foglalkozása. A moziban, 17-től és 19-től: A majmok bolygója. Mende Szülők és iskola A szülői ház és az iskola nevelési hagyományainak ösz- szehangolása címmel tart ismeretterjesztő előadást a szülők akadémiája keretében Bu- kovics Béíáúé pedagógus január 29-én, 17 órakor a men- dei általános iskolában. Öröm és üröm Jeges képkockák Surrog a seprű. A fagyos vesszők fülsértő hangon karis- tolják a jegel A hósöprés — falun legalábbis — egyfajta rítus. Ennek a munkának kötött üteme, tempója van. S a porta előtti szakasz hosszának megfelelően a gazdának van ideje az elmélkedésre ' is. Mostanában még több: ritka már, hogy az egész utcasor szinte egyszerre kap söprűre. Van, aki egyáltalán nem. — Tudod —, mondja Trepka Pista bácsi, miközben a derekát egyengeti — tudod, hogy mennyivel több pénze lenne a tanácsnak, ha az elnök úgy tíz óra, vagy dél felé végiggyalogolna az utcákon, s beszedné a jogos bírságot azoktól, akik nem söprik le a járdát? Nem lenne gondja. Az úttest közepén fázósan bandukoló férfi visszahőköl: — Ugyan — legyint hatalmas kesztyűs kezével. — A tanácsház előtt sincs elsöpörve. ók meg nekünk fizetnének? A ráérős beszélgetést arról, hogy „annak idején" hasonló esetben milyen következetességgel jártak el a csendőrök, nincs időm végighallgatni. Épp a tanácsháza előtt visz el az utam: kislapátnyi széles csíkot toltak el a hóból. Egy széles talpú ember talán, ha fél lábbal fér el ezen a „járdán” ... így már én is értem, miért nem indulnak útnak a felszólító cédulák. • Láthatóan, a hőmérséklet változásával arányban csökken az utakon a forgalom. Persze akad autós, aki nem jószántából veszi igénybe a tö- megközleKedési járműveket. Sok személygépkocsi is „megfázott” a hideg napokon. — Az idén rengeteg a csúszós ütak, a fagyok miatti munkánk — mondja Manev Marinov, a Monori Állami Gazdaság helyi szervizének reggeli műszakvezetője. — Főleg sok Skodát vontattak be hozzánk a benzinvezeték elfagyása miatt. Ezeken a kocsikon túlságosan alacsonyan és szabadon van az üzemanyag szállítócső, s mivel valameny- nyi víz csak jut a benzintartályba, gyakori a jégdugó. Itt a műhelyben azután kiolvad, a csövet kifújjuk, s mehet a kocsi. — Védekezni — előre — nem lehet? — Megsúgok egy jótanácsot, minden autós hasznát veheti. Itatni kell a kocsit... — Denaturált szesszel. Egy tartályba, körülbelül fél litert kell beleönteni. Meglátják, megszűnnek a bosszúságok. • Monoron régen gyakori volt a belvízveszély a nagy esőzések, hirtelen olvadások után. A határban szinte csak csónakkal lehetet közlekedni. Dr. Farkas Sándor, a Kossuth Tsz elnöke most nyugodt efelől: — Az úgynevezett paplaposi határrészük a legnedvesebb, de az övcsatorna-rendszer kiépítése óta ott sem volt belvíz. Már most biztos, hogy az átlagosnál jobb évet zártak a monori közös gazdaságban, vastag hópaplan alatt telelnek a vetések, s mint az elnök mondja, a fiatal szőlőtelepítések vesszői, rügyei is szépen beértek. — Vígan telel a mezőgazdász ... — No, azért nem felhőtlen az örömünk. Megijesztett minket a múlt héten kialakult bolond helyzet. Először is sok hó hullott, aztán hirtelen el is olvadt, akkor érte a védtelen vetéseket a nagy fagy. Mi nagyon vártuk a szombati hóesést. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1982. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK ŐRI IVI 'Hiába lag fájni a fog? Ä tájékoztatás nélkülözhetetlen Tudja a beteg, kibes kel! fordulni A rádió, a televízió, az újságok, az emberek többsége mostanában mind az ötnapos munkanét előnyeiről és hátrányairól beszél. A dolgozók természetesen örülnek annak, hogy ■tcbb szabad idejük marad a háztartásra, a ház körüli teendőkre, a családra, a szórakozásra és a pihenésre. Annak már kevésbé, hogy korábban kell kelniük és későbben érnek haza a munkahelyükről. Csak elsősegély Át kell szerveznünk az életünket, hogy öt nap alatt képesek legyünk mindent elintézni a munka mellett, a hivatalos ügyeket, a bevásárlást stb., hogy a megmaradt két nap igazán szabad legyen és hasznosan tudjunk élni vele... A monori járásban a fogászatok is áttértek az ötnapos munkahétre. A fogfájás olyan, hogy nem szoktuk tervezni, nem számítunk rá és egyik napról a másikra hirtelen fellángolhat a gyulladás, és jön az iszonyú fájdalom. A monori szakorvosi rendelőintézetben ezért központi ügyeleti rendszert szerveztek a fogászaton a hétvégekre. Hét órától 14 óráig elsősegélyt kapnak a hirtelen rászorulók nagy fájdalom esetén. Fogpótlás és annak előkészítése viszont e napokon nem lesz. Monorhoz tartozik a helybelieken túl Gyömrő, Ecser, Maglód, Mende, Sülysáp, Űri, Üllő, Vasad, Csévharaszt, Nyáregyháza, Pilis, Monori-erdő és Gomba lakossága. A központi ügyeletet tíz fogorvos látja el asszisztenciájával együtt. Az ügyeleti beosztását mindenki naprakészen egész évre megkapta, hogy az ellátás zökkenőmentes legyen. Vecsésen egy másik ügyeleti centrumot alakítottak ki, ahol az ott dolgozó fogorvos szombatonként felváltva tart ügyeletet. A körzeti orvosok ügyeleti rendszere már bonyolultabb. A régi parasztember úgy tartotta: „Disznót mezítláb kell hizlalni’’, vagyis még jó az idő. A nagyüzemi keretek között persze ezt meg lehet cáfolni — csak sokba kerül. — Elég rosszak a sertéstelepünk épületei, most aztán íűt- hetünk, de így sem számottevő az állatok súlygyarapodása — mondja az elnök. • Vigadó étterem, délben. Üres. Mi is másutt fogunk ebédelni. — Miért van hideg? — Rossz kokszot kaptunk — mondja az idős blokkbontó. — Más vezető ugyanis nem lelhető fel. Intézkedtek? — Persze, szóltunk a központnak. — Miért nincs lesöpörve a hó a lépcsőről, a járdáról? — Nincs rá ember. — A pincérek mit csinálnak? — No, majd mindjárt kiküldőm őket. Ezek után azt már nem kérdeztük meg, miért kong vendég híján a hatalmas terem. Rájöttünk magunktól. Miközben vigyázva kilépünk az idős ember még utánunk küld egy vigasztaló mondatot. — Hamarosan bezárják ám ezt az éttermet... Ügy legyen .., Vereszki János Általában a helyi viszonyoktól és a körzeti orvosok számától függően változik minden faluban. Biztosan nagy öröm valamennyi körzeti orvos számára, hogy ezután több szabad ideje lesz, több idő marad a magánéletre, a családra, az önképzésre és a művelődésre. A pihenés, a szórakozás minden ember létszükséglete, hosszú távon ezek nélkül lehetetlen okosan és értelmesen élni. Biztosan lesznek nehézségek kezdetben, de tökéletesen felelősségteljes munkát csak úgy várhatunk el tőlük, ha a több pihenést mi is megértőén „engedélyezzük”, munkájukhoz ez nélkülözhetetlen. Nekik is jár Üllőn például három körzet van, három körzeti orvossal az élen. Dr. Balázs László a változásokat ismertetve elmondta : minden héten szabad szombat lesz az asszisztenciának és a nem ügyelő orvosnak. A rendelési idő napi egy órával meghosszabbodott, éjszaka összevont ügyelet van a három körzetben egy orvossal és napi váltással. A délelőtti és a délutáni rendelések között ugyancsak napi váltással egy kijelölt orvos köteles a megadott helyen a betegek rendel- "kezésére állni. A vecsési labdarúgóknak várakozáson felül igen jól sikerült a megyei II. osztályban a bemutatkozás. Három pont előflnyel állnak az őszi idény végén, az 51-15-ös gól- különbség is jelentős. Igaz, hogy a neheze majd csak most jön, de az előny lélektanilag nem lehet közömbös. Az őszi idény mérkőzéssorozatában akadtak kisebb-na- gyobb formaingadozások, a találkozót többségében azonban játékuk meggyőző, helyenként sziporkázó volt. Kleibán Antal edző szakmai tudása mellett jó pedagógusnak is bizonyult, ami kétségtelenül nagy előny az edzői munkában. A Varga, Szepesi, Kán, Szécsényi, Burony i, B ende, Hovanyee, Szűcs, Molnár, Szabó, Öze, Kiss A., Limbóc- ki, Közlök, Ragó, Nagyfejed összetételű keret méltó utóda volt az 1965-ös „aranycsapat” játékosainak, akik a bajnoki cím mellé megnyerték a Szabad Pöld Kupát és bejutottak az MNK legjobb 16 csapata közé. Ha ez a jelenlegi gárda együttmarad, még sok örömet szerezhet n:’pes szurkolótáborának. Mint ismeretes, a vecsési ifik a tavalyi járási bajnokságban is „besegítettek” a felnőttcsapat bajnoki Címéhei Most az őszi idényben szinte lekopírozták az első csapat eredményét, ők is három ponttal vezetik a tabellát, a gólkülönbségük (63-15) önma gáért beszél. Edzőjüket, Trasz- szer Lajost már nem kell kü lön bemutatni olvasóinknak, ö a sportág megszállottja szinte átplántálja a fiatal labdarúgó-csemetékbe azt a szellemet, amit ő képviselt játékoskorában. A sportszerűség területén van még javítanivaló. Az őszi fordulóban a játékvezetők aránylag sok sárga és piros lapot oszthattak ki a vecsáAz új rendelésekről a lakosságot a várókban kifüggesztett tájékoztatókkal időben értesítik. Az éjszakai, a hétvégi és a napközi ügyeletekről mindenki által jól látható helyen kapja meg a lakosság az információkat. A segélykérő telefonnál is jelzic, ki az ügyeletes orvos. Miért fontos ez? Falu — panelban A vecsési OTP-lakótelepen panaszkodott egy fiatalasszony, hogy a napokban éjjel orvosra volt szükségük. Segélykérő telefonon érdeklődött, ki az ügyeletes — nem tudták Nyakába vette hát a falut, a második orvost találta otthon, az sem volt már ügyeletes, de azért kiment a beteghez. Az eső szakadt, az út csúszott és mindezt gyalog, másfél órába telt elintéznie. Számításba kell venni, hogy a telepen élők nem ismerik a települést és utcáit. Jó lenne, ha a lakótelepieket is tájékoztatnák akár a segélykérő telefon mellett egy táblán az ügyeletes orvos nevéről, címéről, hogy tudják, sürgős esetben hová fussanak. Sok emberen segítenének egyszerre, hiszen 3 ezren élnek ott: egy kisebb falu, panelfalak között.- 'lé Monostori Istvánná sieknek." A játékvezető részéről ért sérelmek nem lehetnek indokai a fegyelem bomlásának, mert ennek a hátrányát a csapat érzi meg. Sőt veszélyeztetheti a jövő reményeit. Ide kívánkozik az az örvendetes tény is, hogy az ifjúsági csapatból tavasszal egy játékost sem tiltottak el. Természetesen a bajnokságnak még nincs vége. Ä riválisok érthetően szeretnék megpályázni a vecsésiek jeieniegi babérjait. Hernád, Vány, Üllő és a többiek mind veszélyes ellenfelek, elég egy kis kihagyás és máris oda az előny. Erre már volt is példa, van miből okulni, összegezve a leírtakat: ha a vecsési csapat megőrzi és továbbfejleszti azokat a kitűnő adottságait, amivel rendelkezik, újra visz- szaszerezheti azt a rangját, amit a régmúlt időkben kivívott magának Pest megye labdarúgósportjában. A csapat egyébként január 19-én kezdi meg felkészülését heti három edzéssel. (Legközelebb az Üllői KSK csapatának őszi teljesítményét értékeljük.) F. J. Csak 1-0-ra gy&zfek Tegnapi lapunkban a Csapataink őszi mérlege című cikkünkben a szerző tévesen íria azt, hogy az Iklad—Pilis ‘alálkozó ősszel 9-2-es hazai győzelemmel zárult. Ez az eredmény az 1980—81-es bajnokság tavaszi fordulójában született. ősszel az Iklad Pilisen szerepelt, s bár győzött, de csak 1-0-ra. ISSN 0133—2651 (Monori Híriap) Félidei értékelés, III. Csapataink őszi mérlege
