Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

1982. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK "Kern 4/ßf 'Jf Kannán Élénk érdeklődés Politikai vitafórum Tegnap az MSZMP Pest megyei Bizottságában politi­kai vitafórum keretében a kisüzemi termelés és kisegítő tevékenység kérdései kerültek napirendre. A rendezvényen, amelyen dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság propa­ganda- és művelődéspolitikai osztályának vezetője elnökölt, elsősorban járási és városi politikai vitakörvezetők vet­tek részt. A bevezetőt Szabó Imre ipari miniszterhelyettes tartotta. Élénk vita alakult ki, amelynek során mintegy har­minc kérdés és hozzászólás hangzott el. A vitában el­hangzott kérdésekre dr. Dan- kó János ipari minisztériumi főosztályvezető-helyettes vá­laszolt, majd Szabó Imre tar­tott összefoglalót. Kazettás magnószalagok A hazai piacon is megjelentek már a Hi-Fi magnókészü­lékek. Ezzel lépést tartva a Polimer Műanyag-feldolgozó Szö­vetkezet megkezdte a vas- és krómdioxid típusú kazettás szala­gok gyártását. Éves termelésük hatmillió kazetta, melynek fe­lét exportálják. Gazdaságtalan volt - megszüntették Gazdát cseréitek a váci építők Jé feltételeket teremtve, az eddiginél szervezettebben Ominózus, nem mindenna­pi a hír: 1981. december 31- ével megszűnt a csaknem har­mincéves vállalat, a váci épí­tőké. Hogyan és miért követ­kezett be ez az esemény a Pest megyei Tanácsi Építőipa­ri Vállalat életében? Hosszú évek óta küszködött, közel a csődhöz. A részletek boncol­gatásának és az elemzésnek is hamarosan eljön az ideje. Az azonban jogos kérdés lehet olvasóinkban: vajon miért nem szüntették meg már ko­rábban a vállalatot, ha szer­vezetlenül, bizonyítottan gaz­daságtalanul, fegyelmezetlenül dolgozott, helye volt-e a hu- mánusságnak? Mindenesetre nem hagyjuk kétségben olva­sóinkat, június 30-a után visz- szatérünk ismét a témára. Most kezdte meg ugyanis munkáját a kijelölt felszámo­ló és szanálási bizottság, s ha végeznek, sok tanulsággal szolgálhatunk, feltehetően, mindenkinek. Néhány tény azonban már e percben is idekívánkozik. Tavaly júniusban adtuk köz­zé a Felfelé haladnak a lej­tőn? című cikkünkben: „1978- ban, csaknem 19 millió, 1979- ben már 38 millió 400 ezer forint veszteséggel zárta mér­legét a vállalat, 1980-ban — ekkor már új vezetés alatt—, 2 millió 121 ezer forint nye­reséget tudtak kigazdálkod­ni...” S ugyanebből az írás­ból egy másik idézet: „Az eredményes évzárás mellett sem szilárdult meg a vállalat gazdasági-pénzügyi helyzete. A vállalat a VI. ötéves tervidő­szakban esedékes hitelvissza­fizetési kötelezettségeinek, az 1931-ben szükséges forgóalap- feltöltésinek, valamint a leg­minimálisabb szinttartó fej­lesztéseknek saját erőből ele­get tenni nem képes — állapí­totta meg május 6-án kelt je­lentésében felettes szervük, a Pest megyei Tanács VB építé­si, közlekedési és vízügyi osz­tályának vezetője jelentésé­ben ...” Vagyis, a lejtőn lefelé indultak ismét. Új határidők Ennyit tehát a múltról dió­héjban, s nézzük a jelent és a jövőt. Mi lesz tehát a sza­nált vállalat további sorsa, mi történik az emberekkel? Keserű falat a megszüntetett PETÉV dolgozóinak az új helyzet, ám igyekeztek „le- nyelhetővé” tenni. Mégpedig igazán említésre érdemes em­berséggel és körültekintéssel. Első lépésként január 6-án rendkívüli párttaggyűlésre hívták össze a PETÉV kom­munistáit. (Megjelentek a já­rási és a városi pártbizottság munkatársai is, és az Építők Szakszervezete Pest megyei bizottsága titkára.) Doszpod Béla, a Pest megyei Tanács ÉKV-osztály vezetője jelentette be, a PETÉV meg­szüntetését — tisztességgel vá­zolva a jelenleg ismert oko­kat, amelyek idevezettek. Egyebek között kimondva: 170—180 millió forintra lenne szükség a vállalat talpraállí- tásához — az 1981. évi be­csült veszteség is meghaladja a 20 milliót —, s ennyi pénzt nem tud elvenni a közösből — a megye állami vezetése. De azt is, hogy alapos megfonto­lás után született meg az el­határozás: a gödi 'Dunamenti Termelőszövetkezet veszi át a szanált vállalatot. Pontosab­ban: olyan megállapodás szü­letett, hogy a tsz biztosítja a munkát valamennyi fizikai munkásnak és termelésirá­nyítónak, de tovább foglalkoz­tatja — közös megegyezéssel —, az adminisztratív dolgozók egy részét is. Vállalták egyút­tal-,a megkezdett, félbehagyott építkezések befejezését, ter­mészetesen módosítva a szer­ződéseket, új határidőket meg­jelölve. Miért vállalták ezt a gödiek? Mert bíznak benne, bogy jó feltételeket teremtve, az eddiginél szervezettebben dolgozhat maj'd a hozzájuk került 1200 ember és Pest me­gyében marad ez a nem lebe­csülendő építési kapacitás. Adott feladatok Természetesen az elképzelé­sekről és a lehetőségekről meg­felelő tájékoztatást adott dr. Godla István is, a szövetkezet elnöke. Megnyugtatóan hang­zottak szavai, hogy a megszün­tetés csak amolyan „gazdacse­rét” jelent. Hiszen egyelőre adottak a feladatok, s ha min­denki becsülettel dolgozik ed­digi munkahelyén, jobban megtalálja anyagilag is szá­mítását. S feltehetően az em­berek egyetértésével találko­zott, amikor bejelentette: ön­álló, önelszámoló főosztályt szerveznek a PETÉV munkásai­ból, valószínűleg beruházási és lakásépítési néven. Vagyis, senkinek nem kell félnie va­lamiféle gyors változástól. Egyelőre ki-ki a régi helyén marad. Még tréfálkozni is volt kedve az elnöknek: „Remélem, nem ijednek meg attól, hogy január elsejétől azt kell mon­daniuk, én egy termelőszövet­kezetben dolgozom.” És meg­nyugtatásul kijelentette, hogy a szövetkezet várhatóan 2 milliárd 300 millió forint ter­melési értékkel zárja az 1981- es évet, s ebből több mint 1 milliárdot maga az építési rész­leg „hozott a konyhára”. Egy jó összetételű, stabil, három­ezer fős csapathoz csatlakozhat tehát a PETÉV 1200 dolgozója. Még aznap, január 6-án munkásgyűlést is összehívtak az illetékesek. Főként a szak- szervezeti főbizalmikkal és bi- zalmikkal, a brigádvezetőkkel és a különféle szintű termelés- irányítókkal akarták megismer­tetni az új helyzetet. De körül­nézve a zsúfolásig megtelt te­remben — a váci művelődési ház színháztermében — megál­lapíthattuk, sok embert elho­zott a kíváncsiság. És nem hiá­ba. Ha lehet, még bőségesebb információt kaptak, s hogy ki­elégítőt is, jelezte, nagy taps­sal köszöntötték dr. Godla Ist­vánt Figyelve az arcokat, le­olvashattuk róluk a megrökö­nyödéssel kevert örömöt arra a bejelentésre, hogy o fizikai dolgozókat már eleve „család­tagnak” hívják, vagyis azonnal szövetkezeti tagok lehetnek. S hogy ez miért érdekes? Mert havi 583 forint fizetéskiegészí­tést jelent — a háztáji föld megváltása címén. Becsületes munka A kérdések kérdése ma ter­mészetesen nyitott:. valóiában hányán is markinak meg az új fennhatóság alatt — a PE­TÉV teljes létszámából? Az elnök bizakodása megnyerő volt, hiszen többször hangsú­lyozta, hogy egyetlen embert sem szeretnének elveszíteni, mindenkire nagy szükség van.. E sorok írójában nemtetszést keltett viszont, vajon miért nem állt föl senki — a mun- kásgyűlés résztvevői közül —, miért nem élt az alkalommal, hogy választ kaphat a feltehe­tően sokukban ott bujkáló kétségekre. Mert nem lenne igaz a megállapítás, hogy örül­tek a váci építők második ott­honuk felszámolásának. Kide­rült ez az előcsarnokban is, a ruhatár előtt, amikor már faszélyezettség nélkül adhatott hangot ki-ki a véleményének. Sokan aggályoskodtak, teljesí­ti-e ígéreteit a szövetkezet. Él- celődtek is, a tsz-ben is ugyan­azt „kapják” majd, mint a vál­lalatnál, „sok munka, kevés pénz”. Mások a szállítások miatt aggodalmaskodtak, s akadtak legyintők, mondván, dolgozni mindenütt kell. Azt hisszük, nekik van iga­zuk. De tegyük hozzá gyorsan: nem mindegy, hogyan, csak tisztességgel és becsülettel ér­demes. Mert feltehetően nem­csak a PETÉV vezetésén mú­lott a teljes csőd, a szanálás bekövetkezése. Dodó Györgyi Naponta százezer utas, buszon Ä Volán 20. $z. Vállalat munkája a Pest megyei Tanács V. B. napirendién Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A ta­nácskozás napirendjén szere­pelt a tanácsülés előkészítése­ként Pest megye hosszú távú környezet- és természetvédel­mi koncepciójának megvitatá­sa. Az előterjesztést a testület elfogadta és úgy határozott, hogy azt a január 15-i, pénte­ki tanácsülés elé terjeszti. A végrehajtó bizottság ülésén a továbbiakban tájékoztató hangzott el a Volán 20. számú Vállalat megyei tevékenységé­ről. Nemcsak a járművek száma nőtt, az ulazás minősége is változott A vállalat Pest megye tö­megközlekedésének lebonyolí­tója, gazdája. Vonalhálózata a települések túlnyomó többsé­gét érinti. A csaknem 20 ezer kilométer hosszúságú hálózaton 198 belföldi és 20 nemzetközi vonalon hozzávetőleg 12 ezer járatot közlekedtetnek, a me­gyei és a főváros környéki utaztatás száz vonalon bonyo­lódik, 3360 járattal. Az elővá­rosi forgalom nagyságára jel­lemző, hogy a naponta szállí­tott utasok száma meghaladja a 100 ezret. E nagy jelentőségű feladat ellátásához tavaly 1158 autó­busszal rendelkeztek. A VI. ötéves tervben az új kocsik beszerzésének növekedési üte­me csaknem 5 százalékos. Az autóbuszok kétharmada a me­netrend szerinti forgalomban közlekedik, egytizede a szer­ződéses járatok iránti igényt elégíti ki, viszonylag alacsony, a teljes park 6 százaléka bér- autóbuszként üzemel, s a kü­lönjáratokon használt jármű­vek száma eléri a 15 százalé­kot. A gépjárműpark nemcsak mennyiségileg növekedett je­lentősen az elmúlt években, hanem minőségi változást ho­zott a típusváltás. 1980 végé­re valamennyi menetrendsze­rinti járaton, az idei év befe­jezésekor pedig már vala­mennyi járatfajtán úgyneve­zet panorámás buszok közle­kednek. Ugyancsak a típus­váltás körébe tartozik a csuk­lós járművek beállítása, mely a további években is része a fejlesztési programnak. A na­gyobb befogadóképességű jár­művek közlekednek már a Budapest—Dorog—Esztergom, a Budapest—Érd vonalon, és a helyi jártok közül Tárno­kon, Százhalombatta, Vác, Szentendre, Szigethalom út­jain. További csuklós buszok for­galomba állításának, a beszer­zésen kívül, számos forgalom- technikai feltétele is van. A biztonságos közlekedés érde­kében a megállókat hosszabb leállósávban kell elhelyezni, gondoskodni kell a megvilágí­tásról, s autóbuszforduló ki­építéséről. A jelzett feltételek egy részét a Budapesti Közúti Igazgatóságnak, másik részét a helyi tanácsoknak kell meg­teremteni. Sajnos anyagi esz­közök híján a megállók ki­építése gyakorta elhúzódik. Annak ellenére, hogy a vál­lalatnál az elmúlt években az országos átlagnál nagyobb mértékű volt a bárfejlesztés, mégis létszámgondokkal küsz­ködnek, elsősorban a buda­pesti és a főváros környéki telephelyeken. Még tavaly júliusban áttér­6ATE kísérletei Fagypróbán a palánták A tartós, kemény hidegben vetik alá a fagypróbának az új növényfajta-jelölteket a Mátra tetején elhelyezkedő kísérleti parcellákon. A Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem kompolti kutató intézeté­nek mátraszentlászlói fagykí­sérleti állomásán, a különféle szántóföldi növényfajták ál­lóképességét vizsgálják. A kísérleti állomás parcel­lái, mintegy 850 méter ten­gerszint feletti magasságban helyezkednek el, hazánk leg­magasabban fekvő, mezőgaz­daságilag művelhető területén. Ezen a tájon igen változatos az időjárás, sok a szélsőség, erős a' hőingadozás, ezért jó lehetőségek nyílnak a speciá­lis vizsgálatokra. A kísérleti állomáson első­sorban az őszi vetésű búzafé­lék tűrőképességét figyelik, de más gabonával, például triti- cáléval is kísérleteznek, to­vábbá az új lucernafajtákkal is. Az egyes parcellákról rendszeresen elsöprik a havat, hogy közvetlenül tegyék ki a hideg hatásának a növényeket, s ezek fejlődését összehason­lítják majd a hóval fedett nö­vények növekedésével. tek az ötnapos munkahétre, s a változás nem okozott sem­miféle zavart. Szervezési in­tézkedésekkel, belső munka­erő-átcsoportosítással biztosí­tották az utasok változatlan színvonalú kiszolgálását. Ugyanakkor amiatt is kevésbé vonzó a buszosok munkája, mivel gyakori a túlóra. A ne­hézségeket a vállalat igyek­szik a munkakörülmények ja­vításával ellensúlyozni. Kor­szerűsítik a telephelyeket, a pihenőhelyiségeket, s ameny- nyiben lehetséges, csökkentik a munkaidőt. Pályaudvartervek Az autóbuszállomások több- Gége nem felel meg a mai kor követelményeinek. Újak épí­tésére, pénzügyi okok miatt csak korlátozott számban nyí­lik lehetőség. Az ötödik ötéves tervben befejeződött Ceglé­den a korszerű műszaki telep építése, s elkészült Szigethál- mon is egy hasonló. Jelentős előrelépés a szentendrei állo­más rekonstrukciója, mely eb­ben a tervidőszakban is foly­tatódik. Rövidesen átadják Budapesten a Népstadion állo­mást. ami az Engels téri pá­lyaudvar zsúfoltságát csök­kenti. A közeljövőben a Nép­ligetnél létesül új pályaudvar, s a távlati tervekben szerepel az Árpád-híd melletti és a dél-budai autóbuszállomások megépítése. Ez utóbbi számá­ra a legkedvezőbb lenne, a hely a Petőfi-híd budai hídfő­jénél. A területkijelölés azon­ban még egyeztető tárgyaláso­kat igényel a fővárossal. Kevesebb panasz A tervezett új budapesti autóbuszállomások elsősorban az agglomerációba utazók és az onnan érkezők kulturál­tabb kiszolgálását teszik majd lehetővé. Megszűnik a jelen­leg már tarthatatlan állapot Budán, a Kosztolányi téren. Ezzel kapcsolatban a végre­hajtó bizottság úgy foglalt ál­lást, hogy e helyen az új dél­budai pályaudvar megépülé­séig is tenni kell valamit a zsúfoltság enyhítéséért. A bu­dapesti beruházások várható átütemezése miatt — amint a testületi ülésen elhangzott — a pénzeszközök átcsoportosí­tásával várhatóan még a je­lenlegi ötéves tervben meg­épülhet a gödöllői autóbusz­pályaudvar, és esetleg a ceglé­di állomás kialakításának munkálatai is megkezdődhet­nek. Hogy milyen színvonalú az utasok kiszolgálása, ezt mutat­ja a panaszok száma. (Ilyenek­kel lapunk Postabontás rova­tában is találkozhatnak olva­sóink.) Mindenesetre a fejlő­dést mutatja, hogy az elmúlt tervidőszakban < jelentősen csökkent (mintegy 40 százalék­kal) a vállalathoz érkezett pa­naszok száma. Az utasok leg­inkább a járatkésést, illetve a -kimaradást, a zsúfoltságot, va­lamint azt teszik szóvá, ha le­maradnak a járműről. Nem­egyszer előfordul, hogy a gép­kocsivezetők vagy a jegykeze­lők magatartását kifogásolják. A közérdekű javaslatok min­denekelőtt a menetrend módo­sítására. illetve a megállóhe­lyek létrehozására, áthelyezé­sére vonatkoznak. Ilyen igénvt *avalv például 82 esetben je­leztek. ebből 66-ot teliesíte*t a vállalat, a többi vagv indoko­latlannak minősült, vaev ob­jektív okok miatt nem lehetet* kielégíteni. A panaszbeadványok számá­nak csökkenéséhez hozzájá­rult a csuklós autóbuszok, il­letve modernebb típusok for­galomba állítása, az azonnali intézkedés, az indokolt menet­rend-módosítási javaslatok tel­jesítésére. Egy-egy rendkívüli esetben, a zsúfoltság csökken­tésére, a gépjármű-átcsoporto­sítás eszközét is felhasználták, s bővítették az információs há­lózatot. (Egyébként mi is ta­pasztaltuk, hogy a panaszokat a vállalat minden esetben lel­kiismeretesen kivizsgálja és azokra rövid határidőn belül válaszol.) Átállás után Az utasok kiszolgálásának javítása érdekében, a forga­lomirányítási rendszer kor­szerűsítéséért is sokat tettek. Többi között a jelen tervidő­szak végére a forgalomirányí­tók a megyei vonalhálózat va­lamennyi csomópontjával URH-rádión összeköttetést tudnak teremteni. Az eszközellátásban jelen­tős előrelépés, hogy valameny- nyi menetrendszerű járaton jegykiadó automaták működ­ne«. Ezzel csökken a megálló­helyekben a várakozások idő­tartama. Az ötnapos munkahét álta­lánossá válása jelentős válto­zásokat hozott a vállalat tevé­kenységében is. Igyekeztek kö­rültekintően előkészíteni az átállást, sokoldalúan igazodni az üzemek, intézmények meg­változott munkakezdéséhez, il­letve -befejezéséhez. Törekvé­süket — amint a testületi ülé­sen Tari László, a vállalat igazgatója elmondta, nem kí­sérte minden esetben az elvár­ható támogatás. Egyebek kö­zött 138 üzemnek és intéz­ménynek írtak levelet, mely­ben információkat kértek a munkarendváltozásról. A fő­városi központú vállalatok kö­zül egy sem, a megyeiek kö­zül 58-an válaszoltak. Pedig a januártól bevezetett változá­sok a megyében 300 helyi és 750 helyközi járatot érintettek. Rendszeresen figyelemmel kísérik azóta is az utasforga­lom alakulását, s ahol meg­növekedett az utasszám, mint például a gödöllői helyi jára­ton — újabb buszt állítottak be. Érd és Budapest között pe­dig további csuklós járművek csökkentik a zsúfoltságot. Az új menetrend bevezetése óta hat vállalat fordult módosítá­si kéréssel a Volánhoz, vala­mennyit teljesítették. Ezt az utólagos korrekciót, a megelő­ző egyeztetéssel bizonyára el lehetett volna kerülni. Az ötnapos munkahétre va­ló áttérés kapcsán az utazási szokások változásával is szá­molnak. A hétvégeken megnö­vekedett szabad idő hasznos eltöltéséhez programajánla­tokkal és -szervezéssel, eseten­ként fuvardíjkedvezménnyel Igyekeznek hozzájárulni. E te­vékenység szervezeti kereteit és személyi feltételeit máris megteremtették. Ismét Gyál A végrehajtó bizottság ülé­sén a napirend előadójához intézett kérdések között sze­repelt Gyál nagyközség helyi közlekedésének gondja is, melyről már lapunkban is többször írtunk. Ennek kap­csán Tari László elmondotta, hogy a napokban kerül sor a vállalat és a BKV közötti egyeztető tárgyalásra, mely­nek napirendjén a gyáli prob­léma is szerepel. A vállalat azt az álláspontot képviseli, hogy népgazdasági szempontból elő­nyösebb lenne a BKV vonalá­nak meghosszabbítása. Ameny- nyiben azonban erre nincs mód, a Volán 20-as igyekszik segíteni a jelenlegi áldatlan ál­lapotokon, Bár ez utóbbi meg­oldás hat új autóbusz beállí­tását, külön fordulók kiépíté­sét igényli, s ráadásul a gyá­raknak még bérletet is kell vásárolniuk. Mindezek ellené­re szeretnének véglegesen vonlot tenni e sok ezer embert érintő ügy végére. M. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom