Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

LLjÖI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 1«. SZÁM 1982. JANUAR 13.. SZERDA ig7@!cani brigád Másodszor aranykoszorúsok A gödöllői Agrártudományi Egyetemen is évente visszatérő esemény a szocialista brigá­dok munkájának értékelése, a legjobbak jutalmazása. A de­cemberi összegzéskor a kitün­tetettek között ismét ott volt a Puskás Tivadar nevét vise­lő kollektíva, amely a mű­szerészeket tömöríti. Pálinkás Benő brigádvezető, immár má­sodszor vehette át a többiek nevében is Csikós László ver- senyíelelőstől az aranykoszo­rús jelvényeket. Küencsn együtt Most Somorjai István mű­helyvezetőtől érdeklődtünk a brigád munkájáról, aki elő­ször a múltról tájékoztatott: — A brigád 1969-ben ala­kult, akkor heten voltunk, ma kilencen vagyunk. Az első év­ben oklevelet, a másodikban zászlót kaptunk, majd 1970— 71-ben bronzkoszorúsok let­tünk. Ezután az ezüstös évek következtek egészen 1979-ig, aztán kétszer egymás után az arany fokodat lett munkánk jutalma. Mielőtt tovább folytatnánk a visszatekintést, a brigád tagjait vesszük sorra a mű­helyvezetővel. Rajta és a bri­gádvezetőn kívül, a kollektí­vához tartozik dr. Bódis Jó- zsefné előadó, Takács Vilma tekercselő, Tanda Béláné ház­tartási gépjavító, Kardos László műszaki ügyintéző, Pál Sándor, Tarsoly Barnabás és Berger Róbert műszerészek. A brigád feladatait úgy fog­lalhatjuk össze, hogy ellátók: az ő dolguk az egyetem mű­szereinek, háztartási gépeinek, tévéinek, írógépeinek javítása, valamint az egyetemi lakóte­lep és a kollégium villany­bojleréinek olajkályháinak karbantartása, javítása. A fel­sorolásból is látszik, hogy együtt is és külön-külön is sok mindenhez kell érteniük a brigád tagjainak, s folyton lépést kell tartaniuk a tech­nikai fejlődéssel, meg kell ta­nulniuk az új típusú gépek, berendezések javítását. Nem véletlen tehát, hogy sokféle képzésben vesznek részt, aminek egyik velejárója az is, hogy nem vallanak szégyent a különböző vetélkedőkön sem. Négy évvel ezelőtt egy városi sorozaton lettek elsők, tavaly pedig a MEDOSZ egyetemi ve­télkedőjén vitték el a pálmát. Büi&sst nélkül Gödöllői Galéria Kiállítások sorozatban Nem beleiriagyarázás; a mű­velődési központ Gödöllői Ga­lériájában a kiállítások láto­gatói maguk is meggyőződ­hettek, a szervezők, elsősor­ban Varga Kálmán képzőmű­vészeti előadó törekvéséről: a természet-művészet sorozat­ban egy sajátos esztétikai te­rületet dolgoztak fel, a Kör­nyezetünk tárgyai tárlatain pedig a mindennapi életünk­ben is hasznosítható értékes közvetítésére vállalkoztak. A program az idén is ebben a szellemben folytatódik, ki­egészülve a kamarakiállítások című tárlatsorozattal. Jelenleg még Bari Károly rajzaiból, festményeiből lát­hatunk összeállítást, de már javában készül a következő nem mindennapi csemege, amely a Lehetetlen tárgyaink címet viseli. Erről már ko­rábban hírt adtunk, közölve azt a felhívást, amelyben a művelődési ház kéri, hogy aki ilyenre bukkan, küldje De a tervezésben, vagy a kivi­telezésben hibásnak bizonyult nem, vagy csak rosszul hasz­nálható sorozatban készült termékeket. A február 2-től 24-ig tartó, minden bizonnyal sok látoga­tót vonzó kiállítás a Környe­zetünk, tárgyaink sorozat ré­sze. Ugyanebben tervezik jú­niusban a Formatervezés az autóiparban című kiállítást, amelyhez autótúrák, motoros találkozók és egyéb rendezvé­nyek kapcsolódnak. A júliusi Irkafirka tárlaton a Gödöllői Stúdió, valamint a dombóvári művelődési köz­pont segítségével gyűjtik ösz- sze azokat a mindennapi fir­kálásokat, fal- és padrajzokat, unalmas értekezletek gyümöl­cseit, amelyek oly jellemzőek korunkra, különösen a városi életmódra. Az év végén, a Munkahely = második ottho­nunk című kiállítás zárja ezt a sorozatot. A népművészet, közösségi művészet sorozatban március­ban az Erdélyi textilek és fo­tók a századfordulóról című tárlattal kezdődik, áprilisban Csete György és a Pécs-cso- port munkásságát mutatják be, amely a népi építészet ko­runkban is felhásználható ér­tékeinek alkalmazási módjait példázza. * A gyermek és környezete cí­mű kiállítást, fiatat népművé­szek munkáit adja közre, majd ősszel, októberben, cigány népművészeti kiállítást tarta­nak a cigányság közművelő­dési lehetőségeivel foglalkozó konferencia kíséretével. A kamarakiállítások soro­zatában Bada Márta gödöllői cigány amatőr festő következik február végén, majd Lajos Ferenc tárlata május-június fordulójában. G. Z. Amiről eddig szó volt, vagyis a mindennapi munká­juk, a szakmai képzés csak tevékenységük egyik oldala. Az aranykoszorú ismételt el­nyeréséhez az is hozzájárult, hogy a brigád sosem vonja ki magát a társadalmi munkák alól, sőt jó példával járnak elöl. A szociális otthont pat­ronálva például gépek üzem­be állítását és javítását vé­gezték és végzik, az egyetemi óvodának játékokat javítottak, a balatonfenyvesi üdülő is őrzi kezük nyomát. Ha a helyzet úgy kívánja, egymás­nak is segítenek. S bár Somorjai István nem babonás, mégis lekopogja: ed­dig nem volt balesetük, pe­dig munkájukban sok a ve­szély. A siker, a fegyelmezett, hozzáértő, szabályos munká­ban rejlik, nem csoda tehát. Egy a sorban Idei terveik között, mint annyi más brigád esetében, az első helyen szerepel az anyag- és energiatakarékosság. Ebben tavaly sem volt mit szégyen­kezniük, törekvéseiketés eredményeiket rektori, főigaz­gatói dicséret fémjelzi. A brigád jó kapcsolatokat épített ki a többi kollektívá­val is, különösen az ugyan­csak többszörösen kitüntetett, nyolcszoros aranykoszorús Pá­ter Károly nevét viselő kol­lektívával működnek együtt, de jól kamatoztatják az Ifjú­sági kárpitos és lakatos bri­gáddal fennálló munkakap­csolatokat is. Cs. J. Hullák exportra A péceli Ruházati Ipari Szövetkezet termékei 80%*át exportra készítettek a múlt évben. Ennek 60 százaléka szocialista országokba, 25 szá­zaléka tőkés országokba ke­rült. Barcza Zsolt felvétele A ncp kulturális programja Bag, művelődési ház: Az Országos Filharmónia if­júsági bérletsorozatának má­sodik hangversenye, A kama­razene címem). Közreműködik a budapesti István Gimnázium zenekara, 13 órakor. Veresegyház, művelődési központ: Gárdonyi Géza Cifra mese, a Kis Tücsök Együttes előadása óvodásoknak, 10.30 órakor. Mogyoród, művelődési ház: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem néptánccsoportjának műsora, 19 órakor. Tavaszi spart Gazdag a járás KISZ- eséinék fávaszi sjportprogram- ja. Amíg a tél tart, központi és alapszervezeti sí- és szán­kótúrákat szerveznek, feb­ruár közepétől pedig a forra­dalmi ifjúsági napok rendez­vénysorozatában lesz több sportágban is bajnokság. A járási döntőket március 15-én és április 4-én tartják Aszó­don és Gödöllőn. Márciusban Aszódon lesz a Tanácsköztár­saság emléklőverseny, majd áprilisban Szadán tartják a já­rási ifjúgárdaszemlét. „Jó itt GuSgahévizen" Többet adni, mint amit kaptunk Ügy mentem Galgahévízre az új esztendő első munkanap­ján, hogy a községi tanács idei terveiről írok. Amikor benyi­tottam Barna Jánosné tanács­elnök irodájába, éppen egy fiatalasszonnyal beszélgetett. Már túl voltak a hivatalos ügyintézésen, éppen arról folyt a két asszony között a meg­hitt csevegés, mi a házasság próbája. — Nem a katonaság, hanem az első gyermek meg­születése — mondta az elnök­asszony —, mert akkor dől el, hogy az addig szabad életet élők képesek-e vállalni a gyermek nevelésével járó gon­dokat, felelősséget. Aztán megtudtam azt is, hogy az elnöknő indulóban van, Homoki András vb-tagot akarja meglátogatni, aki 1950 óta tagja a tanácsnak és most betegeskedik. Elmaradt hát a községi tanács tervéről szóló beszélgetés, mert a látogatóba siető Barnánéra kísérőjéül sze­gődtem, s az utcai beszélgetés eltérített eredeti elképzelésem­től. Szegénységből indult Nem bántam meg. Barna Jánosné életútjának megisme­rése bizonyítja, hogy vannak emberek a környezetünkben, akiknek az élete nem átlagos élet. Nem is lehet átlagos an­nak az embernek az élete, aki úgy él, hogy az őt körülfogó emberi közösségnek igyekszik többet adni, mint amennyit másoktól kapott. Barnáné élete akkor kezdő­dött az átlagosból kiemelked­ni, amikor kitűnő eredmény­nyel elvégezte az általános is­kolát. Rövid sor a papíron, hosszúak az esztendők, de még így is, vázlatosan is tanulsá­gos szemmel kísérni, hogyan alakítja nálunk az emberi sor­sot az új történelem. És itt át­adom a szót az elnöknőnek. Vendég volt az éhség — Besenyszögön születtem. Apám kubikolni járt, anyám napszámba. Nagy volt a ro­konságunk, apámék tizenné­gyen, anyámék nyolcán voltak testvérek. A rokonokon kívül nem volt semmink és senkink. Egy szobánk, meg egy kicsi konyhánk, s abban a piciny konyhában mindig vendéges­kedett az éhség. Két deci ola­jat hét napra kellett beoszta­ni, hogy zsírzóra legyen a rántás alá. — Egy vasárnapló ruhám volt, meg egy, amiben isko­lába járhattam. Szombaton délután az iskolait szegény anyám kimosta, kiterítette szá­radni a falba rakott masina fölé, hétfőn tiszta ruhában me­hettem megint. — Kitűnő eredménnyel vé­geztem el a nyolcadik osztályt. Drága jó magyartanárom, aki még igazi néptanítóként szol­gálta a falut, megkereste szü­léimét, de felcsattant az egyéb­ként halk szavú apám: — Nem mehet felsőbb iskolába! Men­nie kell kenyeret keresni! Munka mellett tanulás — Nem akkor kezdtem én a munkát, már előbb is dolgoz­tam. Most beprotezsáltak az is­kolába takarítónőnek. Söpör­tem, töröltem a port, hordtam a szenet a kályhákba, s ha va­lamelyik tanár késett, bemen­tem helyettesíteni. Egykori osztályfőnököm biztatott. — Legalább gyors- és gépírást tanulj! — Két iskolám lett. Az egyikben takarítottam, a má­sikban tanultam. — A besenyszögi tanácsel­nök megtudta, hogy itt is ki­tűnően végeztem, beszerzett engem a községi tanácshoz ad­minisztrátornak, ahol a mun­ka mellett minden szakvizsgát kiváló eredménnyel tettem le. Többre vihetnéd, mondogatták, de le kellene érettségizned. Be­iratkoztam a szolnoki Tisza- parti gimnáziumba. A levező tagozaton 1968-ban érettségiz­tem kitűnően, de közben már a 13 ezer lakosú tiszaföldvári nagyközségi tanács igazgatási csoportvezetője lettem. — Még az év nyarán meg­keresett szülőfalum. — Gyere haza vb-titkárnak — mondták — és én mentem. Még ebben az évben felvettek a Tanács­akadémiára, ahol szintén ki­váló bizonyítványt szereztem. 1969-ben Bagón helyettesi tet­Kevés a jó példa Hol vagytok klubok? Vajon miért nem jók az if­júsági klubok a járásban? Min­denféle összegzés helyett elő­ször ez a kérdés ötlik fel az emberben hallgatja Bankó Er­zsébetet, a klubmozgalom egyik irányítóját, aki a váro­si, ugyancsak nem gondtalan helyzet mellett jó ismerője a községek ifjúsági közösségei­nek is. S hogy nagyon kevés a jó példa, az olyan, mint az aszódiaké, az biztos. Ha statisztikát készítenénk a kluboSról, mar akkor is szo­morú képet kapnánk. Sok he­lyen meg sem próbálták még a szervezést, másutt a kezdeti nehézségeken nem sikerült túl­lépni, s ha működnek is, in­kább csak formálisan, eseti­leg és kevés taggal. Több községben régi közös­ségek bomlottak fel, s van olyan is, mint például Verse- pen, ahol a művelődési ház­ban este nyolc után már nem nézik jó szemmel a fiatalokat, mondván, hogy az ekkor záró kocsmából ideérkező, némi­leg illuminált állapotban lévő és nem éppen ifjúsági klubba való vendégektől nem tudják megóvni a tagságot. Az esetek többségében azon­ban az a baj, hogy nincs olyan ember, klubvezető, aki össze tudná fogni a fiatalokat. Pe­dig azt nem kell bizonygatni, hogy a harmincon aluliak, de főként a tizenévesek gyakran panaszkodnak arra, hojy nincs olyan hely t- szemben a vá­rossal —, ahol esténként ösz- szejöhetnének és baráti beszél­getéssel, tánccal, játékkal töl­tenék az időt. Mintha a KISZ is a kelle­ténél kevesebbet tenne azért, hogy ez a helyzet változzon, kevés a vállalkozó kedvű fia­tal, aki gazdája lehetne egy­egy klubnak. Ez részben a kép­zés hiányából fakad. Amint megtudtuk, klubvezetőket csak a megyei művelődési központ­ban képeznek, ami Szentend­rén, tehát elég messze van. Próbálkoztak ugy.an már Gö­döllőn is, de Bankó Erzsébet elbeszélése szerint, a legtöbb klubvezetésre kiszemelt fia­tal azt sem tudta vállalni, hogy rendszeresen bejárjon a város­ba. Munkahelyi, közlekedési nehézségekre hivatkoztak, s valószínűleg nem minden alap nélkül. Azt viszont sokan jó ötletnek tartották, hogy egy alkalmas, esetleg nyári idő­pontban, hosszabb, mondjuk, egyhetes felkészítést tartsa­nak. Jelenleg ez a legtöbb, amit a ház tenni tud. Bár még nem végleges, de lehet, hogy a gödöllői művelő­dési központ lesz a gazdája a megyében az ifjúsági mód­szertani bázisnak. Ha így lesz, nyilván ez is újabb lökést ad­hat a mozgalomnak. Márpedig ilyen, lökésekre nagyon nagy szükség lenne, hiszejj a dolog hiányosságait nem intézhetjük el ennyivel, amiről eddig szó volt. Az ér­dekeltek tudatosabb összefo­gására figyelmeztetni ugyan­csak egy kis lépés: a helyi KISZ-es, tanácsi, művelődési felelősök félő, hogy túl sokat hivatkoznál? a fiatalok közöm­bösségére. Hiszen éppen ellen­kezőjét bizonyítja például az aszódi klub vagy a városban a megyeszerte ismert, a klub­mozgalom élvonalában haladó diákklub. Amíg más nincs, az ő példájuk is lelkesíthetne. A szervezők, a klubvezetők ta­pasztalatai pedig haszonnal lennének alkalmazhatók járás- szerte. Gáti Zoltán Szombattól, kísérletképpen Felváltva tartanak zárva A 20-as bolt és az áruház megegyezése Az ötnapos munkahét álta­lánossá válásával sok olyan helyen változott a nyitvatar- tás ideje, a félfogadás rend­je, az ügyeleti beosztás, ahol nap nap után megfordulunk. Tapasztalataink még gyérek, de már ezek is azt sejtetik, hogy ha továbbra is viszony­lag kényelmesen akarjuk el­intézni apró-cseprő ügyeinket, változtatnunk kell korábbi szokásainkon, alkalmazkodni az új körülményekhez. Egyebek között a bevásár­lásban. Jó ideje ösztönöznek tem a vb-titkárt, s a következő évben Galgahévízre kerültem, ahol 1976. május 1-én tanács­elnökké választottak. Barnáné megáll, úgy mond­ja. — Ha nem változik a nagy közösség, a haza sorsa, akkor én, mint mindem ősöm, ura­sági cseléd, vagy tanyai nap­számos lettem volna. Amikor elindultam, a családomnak szokatlan utamra, egyik este éppen a tankönyvek között ül­tem, így szólt hozzám az apám: Sok minden sikerülhet az életedben, lányom, de tudd meg, akkor a legnehezebb tisztán megmaradni, amikor már ez is, az is sikerült. Az apa, a mindig keményen dolgozó, önmagát nem kímélő szolnoki kubikos még mást is hagyományozott Barna János- néra. A jókedvet és a népdal szeretetét. A család énekelt — Mert ha apám a kubikból hazatért, elővette citeráját és mi anyámmal, meg a négy testvéremmel énekeltünk Akár volt kenyerünk, akár nem. Ezekből a szavakból sok mindent értek. Azt is, ahogyan barátként tanácsot ad a fiatal- asszonynak, ahogy az utcán előre köszön a tőle fiatalab­baknak és azt is, amint a gal- gahévízi pávakör tagjaként ott énekel a színpadon, aho­gyan viseli a galgahévíziek szép népviseletét. — Jó itt Galgahévízen — mondja —. mert itt sok a messziről indult és messzire érkező, de nehéz sorsát nem felejtő magamfaj­ta ember. Fercsik Mihály bennünket a hét eleji vásár­lásra, erre azonban csak ké­vék embert tudtak eddig rá­venni. S noha az ő tapaszta­lataik nem rosszak, követőik nem alkotnak tömegeket. Gö­döllőn néhány napja megálla­podott a Dózsa György úti 20- as bolt és a-Szabadság téri áruház a hét végi nyitvatar- tásban. Az új rendet kísérlet­képpen vezetik be, s a tanul­ságok levonása után dönte- nex véglegesen. Mi ennek a lényege? Egy hónapig, január 16-tóJ feb­ruár 6-ig a 20-as minden szom­baton zárva lesz, ugyanakkor az áruház élelmdszerosztálya a szokásos időben, 6 és 14 óra között tart nyitva. Egy hónap múlva cserélnek, az áruház élelmiszerosztálya nem árusít szombatonként, a 20-as meg nyitva lesz. Ez az időszak feb­ruár 13-tól március 6-ig tart. A szombati zárva tartást követő hétfőn a 20-as bolt reggel 6-tól este 8-ig lesz nyit­va, az áruház élelmiszerrészle­ge ugyancsak reggel 6-tól 19.45-ig. A kísérleti idő heteiben a 20-as bolt megteremti a lehe­tőségét annak, hogy a vevő reggel beadott igénye alapján összecsomagolja a kért árukat, melyeket délután kiadnak. Az áruházban is megvizsgálják ennek a lehetőségét. Az előre- csomagolással kapcsolatban a bolt vezetője elmondta, hogy a csomagba minden tekintet­ben kifogástalan termékeket helyeznek. S még annyit er­ről, hogy több tételre értendő, egy-két cikket nem lehet így vásárolni. Mint említettük, kísérletről van szó. Kimenetelét előre nem tudhatjuk. Figyelembe véve azonban a két üzlet kö­zelségét. megkockáztathatjuk a feltevést, ha pénteken és hétfőn megfelelő mennyiségű és minőségű áruval rendelkez­nek, s ugyanígy a szombaton nyitva tartó bolt is, sikerülhet a dolog. Városi moziműsor A kék lagúna. Színes ameri­kai filmdráma, 4, 6 és 8 óra­kor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom