Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-13 / 10. szám
micitt 1982. JANUÁR 13., SZERDA Heti jogi tanácsok Nyugdíj méltányossági alapon Mikor és ki kaphat túlmunkadíjazást? • Mit Jelent az, hogy tíz évről húszra emelkedik a legkisebb szolgálati idő? Rendszeresen fordulnak hozzánk olvasóink nyugdíjjal kapcsolatos kérdésekkel. Mi rendszeresen válaszolunk is, hol levélben, hol lapunk hasábjain. Legutóbb többen kérdezték, mit hoz a nyugdíjasoknak az új esztendő, de azt is kérdezik, hogy mikor lép életbe a húszéves szolgálati időről hozott rendelkezés. Ez utóbbi kérdéssel egy évvel ezelőtt foglalkoztunk, mivel ezek a változások még a múlt évben léptek életbe: a nyugdíjjogosultsághoz minimálisan szükséges tízévi szolgálati időt húsz' évre emelték. Ezzel kapcsolatban az 1980. évi 20. sz. törvényerejű rendelet kimondja, hogy öregségi nyugdíjra az a hatvanadik életévét betöltött férfi, és az az ötvenötödik életévét betöltött nő jogosult, aki húszévi szolgálati időt szerzett. A méltányossági szempontok azonban nem voltak mellőzhetők, mert hiszen az új rendelet életbelépésekor több olyan dolgozó jelentette be nyugdíjigényét, aki már megszerezte a tízéves szolgálati időt. A korábbi tízévi előírás azelőtt indokolt volt, amikor az úgynevezett aktív korúak- nak jóval kevesebb hányada vállalt rendszeresen munkát, mint ma, amikor már a munkaképes korúak döntő többsége részt vesz a társadalmilag szervezett munkában. Az is tény, hogy a foglalkoztatottság ma már lehetővé teszi, hogy a munkaképes korú lakosság lényegesen hosszabb időt töltsön munkaviszonyban, és hogy e hosszabb szolgálati idő jelentse az öregségi nyugdíjjogosultságot. Ezért szól a rendelet úgy, hogy öregségi nyugdíjra jogosult a Minisztertanács által meghatározott feltételek fennállása esetén átmenetileg az is, hogy húsz évnél rövidebb, de legalább tízévi szolgálati időt szerzett. A méltányosság mellett szól az is, amit az 55/1980. (XII. 20.) MT. sz. rendelet úgy határoz meg, hogy az öregségi nyugdíj mértékét az előbbiekben említett esetben az 1980. december 31-én érvényben volt rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Így megnyugtathatjuk azt az olvasónkat, aki most tízévi szolgálati idővel rendelkezik, de nyolc év múlva betölti a nyugdíjkorhatárt. Semmiféle hátrány nem éri, mert a nyugdíjkorhatár betöltésével megszerzi a nyugdíjjogosultságot — mivel 1990. december 31-e előtt betölti a 60. életévét —, és 18 évi szolgálati idővel, havi átlagkeresetének 49 százalékával jogosult a nyugdíjra. • A folyamatos munkarendben dolgozók munkaszüneti napi munkájának díjazásáról. Vita van az egyik vállalatnál a munkáltató és a dolgozó között, hogy munkaszüneti napon jár-e dupla bér vagy sem. A Munka Törvénykönyvének rendelkezése szerint, a dolgozónak a jogszabályban meghatározott munkaszüneti napokon nem kell dolgoznia, és az emiatt kiesett munkaidőre megilleti az átlagkeresete. Munkaszüneti napon a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) és a rendeltetése folytán e napokon is működő vállalatnál, illetőleg ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatható. Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon dolgozik, az előbb említett aznapi átlagkeresetén — díjazáson — felül, az aznapi munkáért járó díjazás is megilleti, kivéve, ha a túlmunkáért ellenértékre nem jogosult. Az egyik építőipari vállalatnál az előbb említettek helytelen értelmezése folytán vita kerekedett, és úgy tűnik, hogy már a vállalati munkaügyi A Legfelsőbb Bíróság döntése Utólag nem teljesíthető Az egyik Pest megyei községben lakó özvegyasszony egy házaspárral öröklési szerződést kötött. Ebben úgy rendelkezett. hogy halála után vagyona eltartóira szálljon. A házaspár a telken, amelyen a ház állott, építkezni akart, de kiderült, hogy az ehhez szükséges OTP-kölcsönt csak akkor kaphatják, ha a telek az övék. A tanács viszont közölte velük, hogy a megszerzésre nincs mód. mert a telekkel csak az idős asszony halála után rendelkezhetnek. Ezek után a házaspár a tanácshoz már benyújtott öröklési szerződést visszavonta, de ez után is az özveggyel közös háztartásban élt. Néhány év múltán az idős asszony elhunyt, és vagyonát a közjegyző a fiának adta át. Ezek után a házaspár a már korábban visszavont öröklési szerződést, jóváhagyásra, a községi tanácsnak ismét benyújtotta, amely azonban elutasította őket. Fellebbeztek, de a Pest megyei Tanács V. B. illetékes járási hivatala ugyanerre az álláspontra helyezkedett Ezt azzal indokolta, hogy a kérelmet utólag már nem lehet teljesíteni. A határozat hatályon kívül helyezéséért a házaspár bírósághoz fordult. A Pestvidéki Járásbíróság helyt is adott a keresetnek és a tanácsot új eljárás lefolytatására kötelezte. A fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a házaspár keresetét elutasította. A határozat indoklása szerint a tartási, életjáradéki és öröklési szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyásra van szükség. Tekintettel arra, hogy az erre irányuló kérelmet annak idején visszavonták, azt az elhunyt halála után, az eltartók egyoldalú kívánságára, nem lehet jóváhagyni. Tehát az államigazgatási szervek a jogszabálynak megfelelően jártak el, amikor a házaspár kérelmét elutasították. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra: a szerződés létrejöttének hiányában nincs jelentősége annak, »hogy a házaspár az özvegyet haláláig eltartotta. Ebből eredő megtérítési igényüket azonban az örökössel szemben érvényesíthetik. döntőbizottság is foglalkozik az üggyel. Folytonos munkarendben dolgoznak a panaszosok és a munkaszüneti ünnepnapon végzett munkájukért túlmunka-díjazást akart a munkáltató kifizetni, amit a dolgozók nem fogadtak el — mondván, hogy dupla bér illeti meg őket. Megjegyezzük, hogy a folytonosan üzemelő vállalatnál az éves törvényes munkaidőbe beleértendők a munkaszüneti napok is. Az ilyen napokon folyó termelőmunka nem számít túlmunkának. Ha azonban a dolgozó a munkaszüneti napra előírt munkaidején felül dolgozik, részére a kollektív szerződés a munkanapokra előírtnál magasabb mértékű túlórapótlékot is meghatározhat. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből Az ötnapos munkahét bevezetéséről az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél az 1037/1981. Mt. h. sz. határozat rendelkezik. (Magyar Közlöny 79. sz.) A munkavédelemről kiadott 15/1981. Kk. M. sz. utasítás a Külkereskedelmi Értesítő 15. számában jelent meg. A nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezések 1982-ben történő végrehajtásáról megjelent 200—5/1981. Tb. Főig. számú utasítást a Társadalombiztosítási Közlöny XVIII. évfolyam 12. számában találják meg az érdekeltek. A muzeális emlékek védelméről szóló jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt szövege a Művelődési Közlöny ez évi 1. számában jelent meg. Az Államigazgatási Főiskolán szerzett oklevél alapján az állam- és jogtudományi karokon folytatható tanulmányokról kiadott 101/1982. MM. sz. utasítás szintén a Művelődési Közlöny ez évi 1. számában jelent meg, január 6-án. Összhangban az állami, társadalmi renddel Július 1-én lép hatályba Magyarországon minden negyedik lakos, összesen 2 millió 700 ezer állampolgár tagja valamilyen egyesületnek. Az Elnöki Tanács — legutóbbi ülésén — módosította az egyesületekről szóló törvényerejű rendeletet. Ezt a jogszabályt eredetileg 1970-ben alkották meg, s a most elfogadott új rendelkezések — a tvr. egységes szövegbe foglalt paragrafusai — 1982. július 1-től lépnek hatályba. A szóban forgó törvényerejű rendelet módosítása alapvetően azért vált szükségessé, mert egyfelől tízéves fejlődése folytán az egyesületi mozgalom növekvő társadalmi jelentőségre tett szert hazánkban, másfelől az egyesületek működésének igazgatási szabályait összhangba kellett hozni az utóbbi időszakban megalkotott más magas szintű jogszabályokkal, így az 1977-ben módosított Polgári Törvény- könyvvel, az államigazgatási eljárás új törvényi rendelkezéseivel, nemkülönben a testnevelés és a sport irányításáról szóló törvényerejű rendelettel. Az egyesületek egyaránt lehetnek országos vagy helyi szervezésűek. Jelenleg 7 419 egyesület működik az országban, elsősorban tanácsi felügyelettel. Közöttük mintegy 4000 sportegyesület, 1200 tűzoltóegylet, a többi zömmel tudományos, kulturális jellegű, s a közismertebbek közé tartoznak még a vadásztársaságok és a horgászégyesületek. E körképből is kitűnik, hogy az egyesületek tevékenysége szerteágazó, változatos. Többek között a megnövekedett szabad időnek egyéni és társadalmi szempontból egyaránt hasznos és kulturált eltöltését szolgálják. Az egyesületi mozgalom elősegíti a lakosság kötődését a lakóhelyéhez — például a városszépítő, az üdülőhelyi, vagy a kulturális értékek védelmét szolgáló egyesületekben —, feltételeket teremt a fizikai és a szellemi megújuláshoz, a kikapcsolódáshoz. Az egyesületek hozzájárulnak a szakmai érdeklődés kielégítéséhez és az általános műveltség magasabb szintre emeléséhez is. A jogszabály-módosítás tartalmát illetően mindenekelőtt megváltoznak az egyesületek tagságára vonatkozó szabályok. Az új tvr. — alapszabályi előírás szerint — rendezi a külföldi állampolgárok egyesületi tagságát is, valamint az egyesület vezető szerveiben való részvételüket, továbbá lehetővé teszi a pártoló és a tiszteletbeli tagságot. Az egyesületek szervezésére, alakítására vonatkozó módosított szabályok pedig azt segítik elő, hogy a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjével összhangben álló egyesületek jöjjenek létre, amelyek az alapszabályukban megállapított működési körben és célnak megfelelően tevékenykednek. Az egyesületnek jogi személy is tagja lehet. A jogi személy pártoló tag is lehet, amely például anyagilag is támogatja az egyesület munkáját. Tiszteletbeli tag csak olyan személy lehet, aki munkásságával, szakmai, erkölcsi támogatásával elősegíti az egyesület céljának megvalósítását. A jogi személy, a pártoló és a tiszteletbeli tag jogait és kötelezettségeit tagsága jellegének megfelelően tekintettel kell az alapszabályban meghatározni. Jogi személy tagsága esetén is érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg, tehát a tagok sorában az állampolgárok nem kerülhetnek hátrányba a jogi személyekkel szemben. Az egyesület ügyintéző és képviselő szerveinek eddig csak magyar állampolgár lehetett tagja. A módosított jogszabály lehetővé teszi, hogy külföldi állampolgár is tagja lehessen az egyesület ügyintéző és képviselő szervének, ha az alapszabály megengedi. A korszerűsített tvr. arról is rendelkezik, hogy az egyesületek felügyeletét ellátó állami szervek egyes felügyeleti jogosítványaikat — az egyesület engedélyezése és feloszlatása jogának kivételével — átengedhetik az egyesületek szövetségének, illetve az országos egyesületnek. Jég alá dermedt a vízivilág. A mélyben egymáshoz és az iszapba bújva pihennek a halak: néhány, mindig éhes rabló bóklászik csak a zsákmányt ígérő mélyedések, akadók között. Fönt a part is elcsendesedett. A kényszerű tétlenség heteit természetesen mi, horgászok azért mégsem tölthetjük teljesen dologtalanul. Szinte még hálásak is vagyunk az egyébként sokat szidott természetfelelősnek, hogy most rászorít minket sok-sok tennivalónk elvégzésére, terveink és kalandjaink számbavételére ... Igen, mitagadás, a január, február a nagy mesék ideje. Miért is szégyellnénk apró túlzásainkat: hiszen, aki legalább képzeletben felvette már a küzdelmet a hatalmas hallal, annak a valóságban is több lesz az esélye a győzelemre. Vigyázattal Nem győzzük viszont elégszer hangsúlyozni, hogy aki a befagyott vízre indul, tízszer is gondolja át, mit kockáztat, s egyedül semmiképp se vágjon neki. Hiába volt a hét végén rekordhideg, előzőleg több helyen megolvadt, elvékonyodott a jég. Ott most is hamarabb bekövetkezhet a tragédia. Feltétlenül kerüljük el télen az olyan részeket is, ahol víz alatti forrást feltételezünk. S ne legyünk szégyenlősek: ha már jégre megyünk, jó melegen öltözzünk fel, vigyünk pallót, kötelet is. Segíthetnek megelőzni, kivédeni a bajt. Nem biztos, hogy mindenkinek olyan szerencséje lesz; mint annak a fiatal vadásznak, aki motorkerékpárostul szakadt a Gombai tó jegébe. Még elég: közéi volt a part-' hoz, így ki tudott lábalni. A Jáwát egy traktor húzta ki. Szellőztessünk A jég alatt a halak számára sem fenékig tejföl az élet. Különösen, ha a horgászok, halászok is megfeledkeznek róluk. Igaz, hogy télen a víz oxigéntartalma lassabban csökken, a halak életműködése is viszafogottabb. De a nagy tömegű, vermelő rajok együttes oxigénigénye mégis tetemes. A jégen maradó, vastag hótakarót nem tudja áttörni a téli nap, s így elpusztulhatnak a víz alatti oxigéntermelők. A lékelés tehát nemcsak a horgászatot, hanem a halak védelmét is szolgálja. Erről az egyesületek vezetőségeinek kötelességük gondoskodni, akár társadalmi munkában szervezik meg, akár fizetnek a víz szellőztetéséért. Vizsgáztatás A horgászegyesületek zömében ezekben a napokban fejeződött be a fogási naplók összesítése, most állítják ki az új okmányokat. Több helyen Segély a katonák hozzátartozóinak Ha bevonul a családfő A honvédelmi kötelezettségüket teljesítő személyek és hozzátartozóik egyes járandóságairól új rendelet jelent meg decemberben. Eszerint a polgári védelmi gyakorlaton részt vevő egyénileg gazdálkodó, kisiparos, magánkereskedő, valamilyen munkaközösség vagy szakcsoport (ipari szolgáltató, mezőgazdasági) tagja munkanaponként száz- forintos térítésre jogosult. A osaládi segély megállapításának alapjául szolgáló- összeg a sorkatonával közös háztartásban élő hozzátartozó esetén havi 1560 forint. Minden további személy esetén ez az összeg az első személy számára megállapított járandóság hetven százalékával emelkedik. Ha a hozzátartozó a sorkatonával nem egy háztartásban él, a családi segélyt havi 1250 forintból kiindulva állapítják meg. A további hozzátartozóknál az említett emelkedés itt hatvanszázalékos. Meghatározott tartalékos hadköteles személyek részére a 10 napot meg nem haladó szolgálatnál munkanaponként száz forint jövedelempótló segélyt kell fizetni. Tíz napnál hosz- szabb tartalékos szolgálat esetén a fegyveres erők által folyósított illetmény és természetbeni ellátás együttes értékét jövedelempótló segéllyel havi 3 ezer forintra kell kiegészíteni. az óév végén még lehetőséget teremtettek az általános horgászvizsga letételére. Aki saját hibájából ezt az alkalmat is elmulasztotta, az magára vethet: 1932. évi engedélyét ugyanis mindaddig nem kapja meg, míg eleget nem tett kötelezettségének. Reméljük legalábbis, hogy mindenütt így történik. Saját magát csapja be az a vezetőség, amely „jószívűen” csak bebélyegzi az igazolást. Aki valóban horgásznak tartja magát, annak nem jelenthet gondot a vizsga. A megyei intéző bizottság legutóbbi ülésén egyébként hallottunk az emeltszintű horgászvizsgáztatás későbbi bevezetéséről, de részletekről egyelőre nem tudunk. Egy biztos: a cél nem a horgászlétszám csökkentése. Későn? Késői volt — legalább is szerintem —, az intézkedés nyilvánosságra hozatala, ezért tűnhet későinek a reagálás is. Sok egyesületi vezető panaszkodott: mire az IB-ülésen értesültek az állami horgászjegyek árának emeléséről, addigra már kiküldték tagjaiknak a befizetéshez szükséges tájékoztatót és csekkeket. A különbözeiét így a közös zsebből kell fizetni. Az is új intézkedés, hogy a tíz éven felüli gyerekek már- csak ifjúsági jegyet válthatnak. Ez a családoknak több kiadást, az egyesületek számára nagyobb bevételt jelent, de az őszi telepítéskor még nem számolhattak azzal, hogy az idén mennyivel többen horgászunk majd — részben a fenti döntés következtében —, nemes halakra. Módosítás Az adminisztrációs teendőkön túl, az éveleji köz-, vagy küldöttgyűlések előkészítése is foglalkoztatja ezekben a napokban az egyesületi vezetőket. Ugyancsak az IB legutóbbi ülésén hangzott el a jó tanács: alapszabály-módosítást lehetőleg ne tervezzenek, mivel ebben az évben várható a Ptk., illetve az egyesületi törvény módosítása is. Annak ismeretében már sokkal hasznosabb, hosszabb távra szóló döntések születhetnek majd. Időtöltéshez A télesti órákra ajánlom horgásztársaimnak az élményidéző nagy beszélgetéseken túl, segédeszközeink, az orsók, botok karbantartását, az ismeretek gyarapítását. A barkácsoláshoz a Magyar Horgászban és a Horgászkalauz korábbi számaiban részletes és alapos útmutatást, leírásokat találunk. Ezekre a mi rovatunk nem tér vissza, de szívesen helyt adunk egyéni ötleteknek, okos tanácsoknak, a hasznosítható tapasztalatoknak. Érdekes olvasmányként ajánlom azoknak, akiknek még nem került volna kezébe Szász Imre: Halakról és vadakról szóló könyvét. A horgászok számára is fontos tudnivalókat tartalmaz dr. Foga- rasi Lászlónak „Legérdekesebb kis tavainkról" készített összeállítása. Ügy hiszem, a Horgászkalauz ’82. évi száma már minden horgász könyvespolcán megtalálható. A Pest megyei horgásztársak számára valószínűleg Páskándy Jánosnak, a Ráckevei-Dunáról szóló írása tűnik majd a legizgalmasabbnak. Előadások A Nagy-budapesti HE horgásziskolájában (VII., Wesselényi u. 16. I. em.l, ezen a szombaton 17 órától Tahi Béla a növényevő halakról és horgászatukról tart előadást. Egy hét múlva Antos Zoltán élménydúsnak ígérkező beszámolóját hallhatják az érdeklődők a keszegfélékről. Veteszki János A nagy mesék idején
