Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-13 / 10. szám

Mosdottad szavak A közlési vágy egyidős L1 az emberrel. Ez emelt fel bennünket. Valamit kö­zölni másokkal, mondani a tegnap volt dolgokról, meg­beszélni a holnapot, az ah­hoz kapcsolódó gondolato­kat a szavak segítségével ki­cserélni. Ez létünk, életele­münk alapja. S ezzel nem mondtam újat. E kénysze­rítő készség születésünk pillanatától halálunkig tart... S oly szép a magyar nyelv, árnyalt. Oly sokféleképpen lehet ugyanazt kifejezni, megfogalmazni. A különb­ség a közlési vággyal meg­áldott emberek között ta­lán csak annyi: az egyik szűkszavúbban, a másik bőbeszédűbben, ízesebben mondja el azt, ami foglal­koztatja. örökké rohanunk, sietünk, s egyre kevésbé be­csüljük a bőbeszédű embe­reket. Pedig mennyi ízzel, zamattal leszünk keveseb­bek — mindazzal, amit anyanyelvűnk tálcán kínál. Ngm célszerű a szűksza­vúságot a bőbeszédűséggel szembeállítani. Nem itt van a dolgok bibéje. Inkább a hogyant másik oldalról kö­zelítsük meg. Onnan, hogy sokszor ordináré módon be­szélünk. Magyarán szólva közönséges, durva, illetlen, mosdatlan szavakkal fűsze­rezzük egyre inkább mon­dandónkat. Buszon, étte­remben, tehát nyilvános he­lyen idegenek előtt éppúgy, mint baráti társaságban, szűk családi körben. S az utóbbi esetben az sem za­var bennünket, hogy a gye­rek, a gyerekek előtt! S hogy tetszik, amikor selype­sen káromkodik egyet. Mo- sóiygunk, produkcióként ismételtetjük velük idege­nek előtt is a mosdatlan szavakat, hisz oly édesen mondja. De mindjárt megkesere­dik a szánk, amikor az óvo­dában, majd az iskolában szólnak: csúnya szájú a gyerekünk. Felháborodunk, ugyan hol tanulta? Kérdő­re vonjuk, s rögtön elcsat­tan az atyai vagy anyai po­fon, ha a világ legtermésze­tesebb válaszával kell szem­benézni: Te is mindig ká­romkodsz! Ugye milyen kí­nos? Tagadunk, s közben fel sem tűnik, hogy a kü­szöbben megbotolva, a ke­zünket megvágva vagy valahova beütve nem fel­szisszenünk, hanem trágár jelző kíséretében a nemlé­tező istent emlegetjük. S itt be is zárul a kör. Károm­kodik az óvodás, az általá­nos iskolás, a gimnazista, az egyetemista, a szülő és a nagyszülő. S képmutató mó­don csóváljuk a fejünket, amikor tömegközlekedési eszközökön surbankó korú lányok, srácok nem zavar­tatva magukat közönséges szavak kíséretében mond­ják el egy felelet történetét, vagy durva jelzővel illetik tanárukat. Tőlünk tanul­ták, tanulják, s felnőttes dolognak tartják. önvizsgálatot kellene tar­tanunk. S eközben megfo­galmaznunk: az ördög is el- vihetné azt a küszöböt, amiben megbotolva felsza­kadt a körmünk. De az sem ártana, ha megpróbálnánk egymást is figyelmeztetni. Ha nem is hálás dolog rá­szólni arra, aki illetlen sza­vakat használ, azért mégis el kell kezdenünk. Hisz ké­tes értékű mutatvány, az intelligencia fokmérője is a káromkodás, a csúnya be­széd. Felnőttől, gyerektől egyaránt. C van abban valami ^ megalázó, amikor dur­va kifejezésekkel közli ve­lünk, hogy valamit eltol­tunk, rosszul csináltunk. Nem vagyunk érzékenyek? Nem hiszem! Csak úgy lát­szik hovatovább zöldutat, polgárjogot nyernek a ma­gyar nyelvben, a legegysze­rűbb mondandóban is a mosdatlan szavak. Hát csak ennvire becsüljük önma­gunkat, anyanyelvűnket? Varga Edit PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Ara: 1^40 forint 1982. JANUÄR 13., SZERDA Munkásgyűlés Törökbálinton és Kerceghnfmon Feltárásra váró tartalékok Számvetés és a következő év feladatai: ez a mun­kásgyűlések célja és értelme. Tegnap két helyen, a tö­rökbálinti Mechanikai Műveknél és a Herceghalmi Ál­lami Gazdaságban tartottak munkásgyűlést, ahol a dol­gozók képet kaptak arról, vajon éltek-e lehetőségeikkel, hogyan teremtették meg a továbblépés feltételeit. Szigorodó feltételrendszer A Mechanikai Művek munkásgyűlésének elnöksége, balról jobbra: Jámbor Miklós, Molnár Károly, dr. Sátor János és dr. Arató András Törökbálinton a Mechani­kai Művek munkásgyűlésén részt vett dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának titkára, Krasznai Lajos, az MSZMP Budai já­rási Bizottságának első titká­ra, Jámbor Miklós, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára, Molnár Károly, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkára és Rácz Gábor, az Ipari Minisz­térium képviselője. A gyűlés előadója dr. Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója » volt. Beszá­molójában értékelte az elmúlt évi munkát s szólt az egyre nehezedő külgazdasági, vala­mint a szigorodó hazai köve­telmény- és feltételrendszer­hez alkalmazkodó, 1932-as vállalati tervről, a feladatok­ról, valamint a megváltozott munkarendről. Mint elmondta, 1980-hoz képest húsz százalékkal, a tervezetthez viszonyítva pedig négy százalékkal teljesítették túl nyereségtervüket. A dol­gozók bérét az elmúlt év so­rán 8,7 százalékkal emelték. Az eredményes vállalati mun­ka mellett azonban sok fö­lösleges erőkifejtést okozott, hogy egyes gyáregységi és vállalati programok nem tel­jesültek időben. Ennek kö­vetkeztében alkalmanként ütsmtelenek voltak a szállítá­sok. Ez a munka csak azokon a területeken ment megfele­lően, ahol a gyáregységveze­tők öntevékenyen végezték a helyi munka- és üzemszerve­zést. A szocialista brigádok igen eredményesen dolgoztak. Je­lenleg 1618-an tevékenyked­nek, 139 brigádban. Az arra érdemesek összesen közel másfél millió forint jutalom­ban részesültek. Ugyanakkor azonban harmincöt brigádot vissza kellett minősíteni. Ezután dr. Sátor János rá­tért az 1982-es tervfeladatok ismertetésére, amely hét szá­zalékkal több a VI. ötéves terv üteménél és 2,2 százalék­kal az előző évinél. Ennek megvalósításához szervezet­tebb, hatékonyabb, minőségi­leg jobb munkát kell végezni, a munkaidőalap jobb haszno­sításával. Létszámnövelés nélkül A herceghalmi munkásgyű­lésen jelen volt Csapó Sándor, az MSZMP budai járási bizott­ságának titkára és Major Pé­ter, a MEDOSZ Pest megyei titkára is. Mintegy 250-en gyűltek ösz- sze tegnap délután a Kísérleti Gazdaság ebédlőjében, hogy meghallgassák Góg Mátyás­nak, a gazdaság igazgatójának beszámolóját. A nagyüzem, ahol az idén rendeztek meg első ízben munkásgyűlést, 1,7 milliárdos termelési értéket ért el. A nyereségtervet 193 százalékra teljesítette, miköz­ben a létszám alig növekedett. — Nincs okunk panaszra 1981-et illetően sem — mon­dotta Góg Mátyás —, a terme­lési érték közel 450 millió, a nyereség pedig 45 millió fo­rint lesz, vagyis 5 százalékkal több, mint egy évvel koráb­ban. A 73 mázsás hektáron­kénti kukoricatenméskénti rangos sikerként könyvelhető el. A teendőkről szólva Góg Mátyás hangsúlyozta: bár az elmúlt esztendő a gazdaság történetében a jobbak közé tartozik, számos tartalék még feltáratlan. Javítani kell pél­dául az irányítás, az ellenőr­zés színvonalát, kifejezésre kell juttatni a fizetésben is, ha valaki rossz munkát végez. Erre kényszeríti a gazdaságot az is, hogy a különböző elvo­nások következtében az idén 12 millió forint nyereségki­esés volt, amelyet természete­sen kompenzálni kell. Csak így őrizhető meg a kísérleti gazdaság dinamikus fejlődése és biztosítható a kollektíva jó­léte. Ehhez adottak a feltéte­lek; soha olyan jó minőségű mélyszántást nem végeztek, mint éppen tavaly, a kalászo­sok magjai is kitűnően elő­készített talajba kerültek. A beszámolót követően, töb­ben a kollektíva mindennap­jait érintő kérdésekhez szóltak hozzá. Major Péter, a ME­DOSZ Pest megyei bizottsá­gának titkára elismerő sza­vakkal értékelte a kísérleti gazdaság eddigi eredményeit. Pasfa Frigyes Lonctanlzan Kedden délután háromnapos hivatalos látogatásra Lon­donba érkezett Púja Fri­gyes külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője brit kollégája, Lord Carring­ton meghívásának tesz eleget. Vendéglátójával a szerdán kezdődő hivatalos tárgyaláso­kon a kétoldalú kapcsolatokat és az időszerű nemzetközi kér­déseket tekinti át. Kedden hazautazott Moszk-1 véből Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a Lengyel | Népköztársaság külügyminisz­tere. A látogatásáról kiadott kö­zös közlemény szerint a kül­ügyminiszter mélyreható esz­mecserét folytatott szovjet kollégájával, Andrej Gromi- kóval a Szovjetunió és Len­gyelország kapcsolatairól, va­lamint egyes, nagy fontossá­gú nemzetközi kérdésekről. Józef Czyrek, a lengyel veze­tés nevében határozottan el­ítélte a Lengyel Népköztársa­ság elleni ellenséges kam­pányt, amelyet egyes nyugati országok a szükségállapot be­vezetése után indítottak. En­nek kapcsán leszögezte, hogy a szükségállapotot a legfelsőbb állami szerv döntése alapján, az alkotmánnyal összhangban vezették be. Az azóta hozott intézkedések eredményeként biztosították a törvényesség és üle>: 3 oldal: Havas nehézségek msgyeszerte 1. oldal: Tantárgyválasztás, ahogy tetszik 6. oldal: Jogi összeállítás Vizek partján — horgászbottal 7. oldal: Forte nyert a Forte ellen a társadalmi rend védelmét. Az ország népgazdasága kezd kilábalni válságos helyzetéből, s intézkedések történtek az or­szág helyzetének normalizálá­sára. A lengyel külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy a LerT- gyelországban történt esemé­nyek, köztük a szükségállapot bevezetése is az ország belső ügyét jelentik, s senkinek sincs joga beavatkozni ezek megoldásába. Kilátástalanok az amerikai kormányzat azon számításai, hogy a diszkriminációs intéz­kedések segítségével ráerősza­kolhatja akaratát a Szovjet­unióra és Lengyelországra. A szovjet—lengyel megbe­szélések ismét bizonyították a két ország közötti szövetség, barátság és együttműködés megbonthatatlanságát és gyü­mölcsöző voltát. Magyarország-NDK Együttműködés Egyezmények, megállapodá­sok és jegyzőkönyv aláírásá­val ért véget kedden Berlin­ben a magyar—NDK gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság XX. ülésszaka. Az ülésszakon megállapítot­ták, hogy Magyarország és az NDK népgazdasága jól kiegé­szíti egymást, és nagy jelentő­ségük van a bevált kapcsola­toknak. A szocialista országok közül ma az NDK Magyaror­szág második legfontosabb külgazdasági partnere. Kedden délután Willi Stoph miniszterelnök, az NSZEP KB PB tagja hivatalában fogadta Marjai József miniszterelnök- helyettfest, a magyar—NDK gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság magyar tagozatának elnö­két. A magyar miniszterelnök­helyettes megbeszélést folyta­tott dr. Gerhard Weiss mi­niszterelnök-helyettessel is. íonfgs left a mellékes Nem lehet a habárakon ülni Ma már sokszorosan bizo­nyított igazság, hogy a külön­böző ipari, és melléktevé­kenységek jó szolgálatot tesz­nek a termelőszövetkezetek­Sertésből négyszázezer Új akciók - kistermelőknek Biztonsággal gazdálkodni csak az tud, aki jó előre meg­teremti az ehhez szükséges feltételeket. Nem véletlen, hogy a Pest-Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalatnál, már a felvásárlási szerződések megkötésének vé­gén járnak. Zömében már biztosították azokat a sertése­ket, szarvasmarhákat, ame­lyeket aztán ízletes húskészít­ménnyé feldolgozva, vagy tő­kehúsként hoznak forgalomba a két megye területén. Csákány József, a vállalat felvásárlási főosztályvezetője számokkal is alátámasztja az előbbieket: A, két megyéből, mintegy 400 ezer darab sertést vásárolunk fel az idén, Fest megyében többet, hozzávető­leg 370 ezer darabot. Ennek javarészét a kistermelők ne­velik fel a háztáji gazdasá­gokban, jóval kevesebb érke­zik a termelőszövetkezetek­ből, állami gazdaságokból. Természetesen, a megyében ennél jóval több sertést vág­nak le és dolgoznak fel, gon­doljunk csak a tsz-húsfeldol- gozókra és a télen divatos disznóölésekre. Nem akadt különösebb gondjuk a szerződések meg­kötésénél, a kistermelők hoz­záállása ígéretes, o termelői kedv változatlan a sertéstar­tást illetően. A többéves szer­ződéses rendszernek is kö­szönhető ez az eredmény. S nagy sikere van a vemheskoca- kihelyezési akcióknak. Mind többen vállalkoznak erre a tenyésztési formára is, az idén 3000 vemhes kocát juttatnak el a kistermelőkhöz. Pest megyében jóval keve­sebb szarvasmarha értékesíté­sére kötnek szerződést már évek óta. A tavalyihoz ha­sonlóan, idén is mintegy 30 ezer darabot vásárolnak fel a háztáji gazdaságokból. A ter­melési kedv fokozása érdeké­ben tavaly novemberben vemhesüsző-kihelyezési ak­ciót is indítottak, újdonságá­nál fogva, ez még korántsem olyan sikeres, mint a serté­seknél a hasonló forma. Ed­dig, mintegy 2—300 darabot vittek a vállalkozó háztáji gazdákhoz. Nemcsak a termelőkkel, ha­nem a kereskedelemmel is megkötötték már az értékesí­tési szerződések zömét. Har­minc kereskedelmi, partnerrel — kiskereskedelmi vállalatok, áfészek stb. —, kellett kiala­kítani a több éves tapaszta­lat alapján azokat a hús- és húskészítmény mennyiségeket, amelyek a zavartalan ellátást biztosítják. Bujdosóné Kertész Judit piackutatási osztályve­zető elmondta azt is, gyakran gondot okoz a szerződésköté­seknél, hogy az áfészek nem mnidig megalapozott kívánsá­gokkal állnak elő. A korábban kelendőből alig rendelnének, a kevésbé népszerű termékből viszont aránytalanul sokat kérnek. nek. Különösen azoknak, ame­lyek kedvezőtlen talajadottságú földeken kénytelenek gazdál­kodni, mégpedig, ha lehet eredményesen. Márpedig eh­hez az eredményhez legtöbb­ször a melléküzem, az ipari tevékenység segíti hozzá a gazdaságot. Fontos lett tehát a mellékes, és sokszorosan az napjainkban. Abban az idő­szakban, amikor a megnöve­kedett jelentőségének megfe­lelően még fokozottabban reflektorfénybe kerültek ezek a mezőgazdaságtól olykor na­gyon is távol eső vállalkozá­sok. Háttéripari hézagpótló, hiánycikk-listacsökkentő tevé­kenység eddig is akadt min­den termelőszövetkezet háza- táján. Mégsem ülhetnek vala­mikori babéraikon nyugodt szívvel azok, akik állni akar­ják a versenyt, a lehetőségek által felkínált legnagyobb hasznot kívánják elérni. Újí­tani, újítani, s vállalkozni le­hetne, a jelszó a rugalmatlan­sággal egyébként sem vádol­ható üzemekben. S hogy eb­ben sincs hiány, azt az aláb­biak is megerősíthetik. A püspökhatvani Galgavöl- gye Tsz-ben, mintegy két év­tizedes kapcsolatot ápolnak a VBKM Transzvill gyárával, s ez ipari tevékenységük egyik pillére. A különböző villamos berendezésekhez, kapcsoló­szerkezetekhez 450 féle termé­ket gyártottak, gyártanak a Transzvill kéréseinek megfele­lően. Kisszériás, egyedi termé­keket, amelyekkel nagyüzem­ben foglalkozni nem is érde­mes. Itt viszont üzlet. Ha nem is nagy, de a nyereségért, az eredményesebb gazdálkodásért folytatott versenyben 1—2 szá­zalék haszon is fontos lehet — vallják a Düspökhatvaniak. ^ keresnek olyan partnereket, új kapcsolatokat, vállalkozá­sokat, amelyek távlatokban is sikerrel kecsegtetnek. S igye­keznek a megnövekedett kö­vetelményeknek megfelelően a termelés technikai színvona­lát is javítani. Érthetően, hi­szen elavult, ócska gépekkel, halálra ítélt technológiákkal nem lehet gazdaságosan pro­dukálni még a melléküze­mekben sem. Csőkarima, cső­karima, fedél, hajtókar — ez utóbbi kettő exportképes ter­mék —, a salgótarjáni acél­gyárral való perspektivikus kapcsolat kézzelfogható bizo­nyítéka. S akad még a tar­solyukban egy sereg ötlet, el­képzelés, amelyek épp a meg­valósulás stádiumában vannak — s most esnek át gazdasá­gosság szigorú rostáján. Példák hosszú sorával bi­zonyíthatnánk azt,.ami egyéb­ként nem szorul bizonyításra: valamennyi gazdaság jól fel­fogott érdeke, hogy ott fej­lesszen, ahol tud. Említhet­jük a gombai Fáy András Termelőszövetkezetet, ahol a kávai csomagoló üzem ki­használva a játékok iránt vi­lágszerte megnövekedett igé­nyeket, a Politoys Szövetke­zettel kooperálva áttért a já­tékgyártásra. A bűvös kígyót, amelyet a kávai lányok-asz- szonyok szerelnek össze, teljes egészében tőkés exportra szál­lítja a Politoys, s az együtt­működés további szélesítése csak idő kérdése. KÖZELET Pietra Sette, az Olasz Ipari Újjáépítési Intézet (I. R. I.) elnöke, aki az olasz műszaki napok megnyitója alkalmából rövid látogatást tett Budapes­ten, kedden elutazott hazánk­ból Itt tartózkodása során fo­gadta őt Marjai József miniszterelnök-helyettes, to­vábbá tudományos-műszaki együttműködési megállapodást írt alá Szekér Gyulával, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével. Befejeződtek Gromiko és Czyrek tárgyalásai Ma is megbonthatatlan a szovjet-lengyel barátság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom