Pest Megyei Hírlap, 1982. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1982. JANUÁR 9., SZOMBAT Választék és választattak A városról minden megtudható Elérkeztünk a tanácstagi be­számolók időszakához. Ezek­ről a tájékoztató előadásokról, s a hozzájuk kapcsolódó meg­beszélésekről mindenki tudja, hogy nagyon fontosak. Mégis az a szomorú igazság, hogy e tanácskozások nem túlságosan látogatottak. Szokás erről azt mondani, hogy a nagykőrösiek szívesen megtesznek mindent városukért, például társadal­mi munkájuk értéke öt év alatt meghaladta a 73 millió forintot, ám ülésezni nem na­gyon szeretnek. Fontos szerep Alighanem senki sem szeret értekezletre járni, de mi taga­dás, néha muszáj. Egyszerűen a tájékozódás kedvéért. Pél­dául tanácstagi beszámolóra is bölcs dolog elmenni, mert az ott beszerezhető ismeretanyag nélkül sem segíteni, sem szidni nem lehet a várost. Vi­szonylag gyakori eset. hogy egy-egy értekezleten feláll va­laki, és világmegváltó ötetek­kel hozakodik elő, vagy ellen­kezőleg, mindent és minden­kit ledorongol. Az ilyenkor szokásos döb­bent Csend nem a „merész- ség”-nek szól, hanem a hango­san bizonyított tájékozatlan­ságnak. Melyért, legalábbis a város dolgaiban, csak a hozzá­szóló róható meg. Ugyanis a város dolgairól rendkívül sok helyen esik.szór Most például a már említett tanácstagi be­számolókon. Aztán a Hazafias Népfront és a városi tanács közösen szervezett városkörzeti tanács­kozásain. Ezeket üzemi fóru­mokként is emlegetik. Az egyéni panaszok mellett gyak­ran vetődnek fel az egész vá­rost érintő témák a tanácsi vezetők üzemi fogadónapjain. Nem elhanyagolható tájékozó­dási lehetőséget kínálnak a legkülönbözőbb mozgalmi, tö­megszervezeti és egyesületi tanácskozások. A városunkban működő tár­sadalmi szervezetek ugyanis régóta, s rendszeresen együtt­működési megállapodásokat kötnek a városi tanáccsal. Ép­pen azért, hogy ha szükséges­nek látják, akkor minden kü­lönösebb utánjárást mellőzve, tájékoztatást kérhessenek a városi tanácstól. Fontos sze­rep jutott az információk ára­moltatásában a tanácsi állan­dó bizottságoknak, melyek tagjai nem szükségképpen ta­nácstagok, s tevékenységük so­rán gyakran veszik igénybe további szakemberek munká­ját is. Ssját érdekünk A lényeg az, hogy a városi tanács és a választópolgárok, vagyis a nagykőrösiek kapcso­latának rengeteg szála van. Ezeket elkerülni, közömbösen átlépni tulajdonképpen csak szántszándékkal lehet. Aki csak egy kicsit is érdeklődik a város dolgai után, az rend­szerint tálcán kapja a tájékoz­tatást, ha rászánja az időt az ismeretek befogadására. Mindebből nem következik az, hogy a tanácsi tájékozta­tási rendszeren nem lehetne javítani. Mindent lehet még jobban is csinálni. Mégis, azon­kívül, amit tudunk e témáról, elégedettséggel tölthet el ben­nünket az, hogy a városi ta­nács tömegkapcsolatairól má­soknak is jó a véleménye. Pél­dául a minap az MSZMP vá­rosi végrehajtó bizottsága szólt erről elismerően, nem mulaszt­va el a további feladatok meg­határozását sem. Persze, az emberek többsé­ge, noha igényli a tájékozta­tást, nem énnek mértéke alap­ján ítéli meg a testületet és szakigazgatási apparátusát. A véleményalkotás kiindulási alapja a tanácsi ügyintézés. Aki nem a szája íze szerinti hatá­rozatot kapja kézhez, s a te­tejében a döntés mellől hiány­zik a magyarázat, az nyilván­valóan szidja a városi taná­csot. Nos, ha valaki képtelensé­get kér, s elutasítják, ezen nem lehet segíteni. Viszont magyarázattal szolgálni lehet. S a jövő szempontjából való­színűleg nem az elutasítás a lényeges része egy ilyen ügy­letnek, hanem a meggyőző magyarázat. Enélkül senki sem látja be, hogy képtelenséggel hozakodott elő, s nekirugasz­kodik veszett ügye elinézésé- nek másodszor és harmadszor is. Nem véletlen hát, hogy a városi tanács apparátusa az utóbbi esztendőkben mind na­gyobb gondot fordít a határo­zatok jól érthető indoklására. Persze, annál könnyebb vala­kinek megmagyarázni valamit, minél tájékozottabb az illető. Nemcsak a város ügyeinek megértéséhez kell vagy célsze­rű tehát tanácstagi beszámo­lóra járni, hanem saját érde­künkben is. Máskülönben a városi ta- .nács határozatai, amint arról a statisztika tudósit, igen meg­alapozottaknak tűnnek. Ugyan­így- a szakigazgatási osztályok határozatai is. Ez utóbbiakból tavaly több mint három és fél ezer született, s ezek közül mindössze 65-öt fellebbeztek meg az ügyfelek. Elenyésző szám ez, s különösen annak tekinthető, ha tudjuk azt is, hogy a fellebbezés során a má­sodfokú hatóság többnyire a helyi szakigazgatásnak adott igazat. Mindezeken túl nagyon ked­vező változás az is, hogy a 30 napon, tehát a határidőn túl meghozott határozatok száma is látványosan leapadt az utóbbi években. Tájékoztatás, tájékozódás, ügyintézés. A városi tanács és a lakosság kapcsolatának ezek a legfontosabb szálai. Ha a tájékozódási igény hibátlan lenne, rangban ezek mellé le­hetne emelni, mint kapcsola­tot, a döntés-előkészítést is. Nehéz dolog. Olyan emberi hi­bával kell megküzdeni ennek érdekében, mely minden két­séget kizáróan dicséretes is. Ar­ról van szó, hogy általában arra az embertársunkra tekin­tünk fel, aki országos sikere­ket ér el, aki a világ másik sarkáról . tud érdekes dolgo­kat. Az ilyesmiért kiutalt tisz­telet teljesen jogos. Dicsérő válasz Ám azért valahogy azokat is példaképünknek kellene te­kinteni, akik Nagykőrösről tudnak sokat, akik a nagykő­rösi élet megjavításán törik a fejüket, akik itt építenek, mondjuk, járdát, társadalmi munkában. Ha ennek a helyi igyekezetnek is megvolna a kellő becsülete, nem kellene arról tanácskozni, hogy való­ban jók-e a városi tanács kap­csolatai a lakossággal. Ugyan­is mindenki tudná a város egészét dicsérő választ. Farkas Péter ligpydefes gyógyszertár Az Arany János, vagyis a központi gyógyszertár értesíti a lakosságot, hogy a legújabb rendelkezések értelmében ja­nuár 1-től ez a gyógyszertár városunk állandó ügyeletes patikája. A nyitva tartás a kö­vetkező. Hétfőtől péntekig reg­gel 8-tól este 8 óráig váltha­tók ki a gyógyszerek, szomba­ton és vasárnap, valamint munkaszüneti napokon a gyógyszertár reggel 8 órától délután 2 óráig tart nyitva. Zá­rás után mindennap állandó ügyelet van. A gyógyszerészek kérik, hogy a betegek lehetőség sze­rint hétfőtől péntekig váltsák ki a gyógyszereket, mert az ötnapos munkahét bevezetése miatt szombaton és vasárnap a nyitvatartási időben is csök­kentett létszámmal dolgoznak. Kérik továbbá, hogy az ügye­leti időben csak sürgős és in­dokolt esetben keressék fel a gyógyszertárat, mert az ügye­leti szolgálat képtelen nagyobb forgalmat ellátni. ibzlifiűsor ABBA. Színes, zenés svéd— ausztrál filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Tobi. Színes spanyol film­szatíra, fél 4-kor. Ballagás. Színes magyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!! Fél 6-kor és fél 8 kor. SzMázi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Tű­zijáték. Berky-bérlet. Szakiparosok a VGV-nél Az arra járók kívülről már csaknem teljesén késznek látják az Országos Takarékpénztár helyi fiókjának új központját. Valóban megkezdődött az épület műszaki átadása. Munkát a belső berendezések elkészítése adott az utóbbi napokban a Vá­rosgazdálkodási Vállalat szakembereinek. Bakai Sándor, Fodor József és Villám István, a Haladás szocialista brigád tag­jai a pénztárfülkét készítik a lakatosműhelyben. Az asztalosoknak jut idejük az OTP-fiók berendezéseinek készítése mellett külső megrendelések teljesítésére is. Forgács Balázs és Méhesi László például a kocséri Petőfi Tsz-nek készít bútoralkatrészeket. Varga Irén felvételei SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT k kézilabdások tervei A Nagykőrösi Kinizsi kézi- labdásainak sportotthoni év­záró összejövetelén Reszeli Soós Ambrus, az egyesület módszertani bizottságának ve­zetője ecsetelte, hogy az ügy­vezető elnök és az edző so­kat tesz azért, hogy a szakosz­tály talpra álljon és a játékos­állomány megerősödjön. Gs. Nagy Kálmán edző né­hány hónapja dolgozik itt. Csökkentett létszámmal is gyengébben szerepeltek, mint ami várható volt: nyolcadik lett a csapat a megyei II. osz­tályban. Az edzéslátogatottság és a kondíció gondot okozott, mindkettőn változtatni kíván­nak a jövőben. Egy dunaújvá­rosi és két kecskeméti játé­kost leigazoltak a közelmúlt­ban és más erősítést is tervez­nek. A serdülők jól szerepel­nek a részükre nemrég bein­dított bajnokságban, a leendő Változatos élet Nyugdíjban a főelőadó ificsapat magját képezik majd. Január 6-tól heti 3 edzéssel 3 hónapos erős felkészülést ter­veznek és megfelelő munkával — arra kért mindenkit — baj­nokságot szeretnének nyerni a felnőttekkel. Bodroghalmi János sportkö­ri ügyvezető elnök szerint bár többen más elfoglaltság miatt nem vállalták az egész évi rendszeres szereplést, ősszel pedig néhányan bevonultak katonának, némi javulás azért volt. A személyi-tárgyi felté­teleket biztosította a Kinizsi. Cs. Nagy edző továbbra is itt dolgozik és január 1-től Kato­na Lajos az utánpótlást edzi. A tanácstól Csikós Sándor a helyettes szakosztályvezető. Az új évben a Kinizsi-sporttelepi salakos kispályát felújítják, a bitumenes mellett pedig új kispályát szándékoznak kiala­kítani. Befejezésül átadta a 3. helyezett ifjúsági csapat (Toldi DSK) játékosainak a bronzér­meket. A felnőtt csapatban legtöbbet tettek (Vilcsák Zol­tán, Reszeli Ambrus, M. Szűcs Sándor, Dobnik János és Tóth János) Kinizsi emlékzászlót kaptak. Befejezésül Győrfi Gergely szakosztályvezető megköszön­te a sportkör elnökségének segítségét és kérte, hogy lelke­sen küzdjenek a játékosok. Birkózó összejövetel A Nagykőrösi Kinizsi birkó­zóedzői kérik a szakosztály versenyzőit, hogy január 11-én, hétfőn 18 órakor a Sportott­honban tartandó játékosérte­kezleten minél többen jelenje­nek meg, az összes korcsoport­ból. Az évi programot és ter­veket ismertetik ott. Mai sportműsor Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékte­rem, 15 óra: NEFAG—TRA- KIS férfi, 16: Pedagógusok— Toldi kollégium férfi, 17: Áfész —Konzervgyár férfi, 18: Áfész —Óvónők női városi KISZ-es bajnoki mérkőzés. Teke Cegléd: járási felnőtt férfi egyéni bajnokság. Vasárnapi műsor Asztalitenisz Cegléd: járási ifjúsági, ser­dülő és újonc egyéni és páros bajnokság. Sportlövészet Budapest: a Chinoin Kupa­viadal 2. fordulója. Teke Cegléd: járási ifjúsági és serdülő egyéni bajnokság. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlapi szén pénzre volt szüksége az országnak. — A tanácsi kollektíváké pott is ezért egy elismerő le­velet a forradalmi munkás- paraszt kormány titkárságá­tól. Részt vettem már az el­ső pillanattól kezdve az MSZMP szervezésében. Aztán úgy alakult, hogy mégis el­kerültem Csemőből, s elég sok bonyodalmat megélve ke­rültem igazán révbe Nagy­kőrösön. — Nagyon jó munkahelyet találtam itt, a vezetők szá­mítottak rám, s én igyekez­tem megfelelni a várakozás­nak. Talán sikerült is, fő­ként azért, mert nagyon sok segítséget kaptam felette­seimtől és munkatársaimtól. S mi volt a munkám lénye­ge? Az, hogy megértő legyek a városi tanácshoz forduló ügyfelek irányában, hogy se­gítsek nekik eligazodni a tör­vényekben, rendeletekben. Sok ismerős akad — Az én munkakörömben nem kellett döntenem, ez a szakigazgatási szervek fel­adata volt, tehát nem is úgy kerestek fel a nagykőrösiek, hogy igazságtételt vártak volna tőlem. Mást kértek. Azt, hogy közelebb kerülje­nek a hivatalhoz, közelebb az igazsághoz, az ügyek elintézé­séhez, s ne tanácstalanul fog­janak hozzá dolgaik rendezé­séhez, hanem szabályszerűen, valamennyi lehetőséget előre megismerve. Ezt kérték, sezt igyekeztem nyújtani is. — Ezért van sok ismerő­söm, és sok barátom Nagy­kőrösön, ezért jövök ide min­dig vissza szívesen, s talán ezért készülhetek nyugalmas, boldog, az elvégzett munka örömére alapozott nyugdíjas esztendőkre. — Kívánjuk, hogy ezeket az éveket semmi ne zavarja F. P. hogy a felszabadulás után azonnal beléptem a kommu­nista pártba. — Munkát a rendőrségnél kaptam, majd tanácsi szolgá­latba kerültem, .mégpedig úgy, hogy Csemőben megválasztot­tak tanácselnöknek. Aztán később Nyársapáton lettem tanácstitkár,^ majd elnökhe­lyettes. Ezután Tetétlenen, ké­sőbb pedig Dánszentmiklóson tanácselnök, végül 19,71 ja­nuárjában Nagykőrösre hív­tak, s azóta itt voltam a tit­kárság főelőadója. — Még számon tartani is nehéz ennyi munkahelyet... — Pedig igazán nem vol­tam vándormadár, ezeket a változásokat némi túlzással azt is mondhatnám, a törté­nelem hozta magával. Bonyo­dalmas esztendők voltak azok. s az emberi sorsok is változatosan alakulhattak. Az én életem sem lehetett kivé­tel, noha mindig állandóság­ra törekedtem — emlékezik Petrovics István. Eligazodni a rendelctekben — A sok nehéz év közül mindenesetre a legnehezebb az 1953-os volt. Akkor vol­tam Csemőben a tanácselnök, s bizony nem volt könnyű megőrizni a falu nyugalmát, s megteremteni az úi rendet. Szerencsére minden sikerült, mert azt hiszem, hogy sze­rettek az emberek. Annyira sikerült közös erővel rendez­ni a falu dolgait, hogy 1957 első negyedévében már túl­teljesítette a község az adó­fizetési kötelezettségét,- ami akkor nagyon fontos volt, hi­Vége az ünnepségnek, ma­gunkra maradunk az irodá­ban, s elősoroljuk a múltat, megpróbáljuk nyakon ragadni a jelent, a szép szavak ér­telmét, belépillantunk a jö­vőbe. Ez a jövő nyugalmat ígér. Szép napokat a ceglédi zártkertben, a békés családi otthonban. A falu nyugalma Ezt a nyugalmat bástyázzák körül szeretettel, ígéretük sze­rint a volt munkatársak, akik mint mondották, továbbra is eljárnak emberséget tanulni öreg barátjukhoz. Azaz de­hogy öreg. Tíz-tizenöt eszten­dőt nyugodtan letagadhatna eveiből, melyek pedig sok­sok nehézséggel megrakodva gyülekeztek. — Ceglédi vagyok, ott is születtem, ma is ott lakom, s onnan jártam át Nagykő­rösre dolgozni. Ettől függet­lenül tényleg az a helyzet, hogy Nagykőrösön több az ismerősöm, mint odahaza és az ismerőseim nagykőrösinek tartanak. Én persze, mind a két várost szeretem. Az egyi­ket a fiatalkori emlékeimért és az otthonomért, a mási­kat a munkámért és a ba­rátságáért. — Cegléden kezdtem dol­gozni, ugye még a felszaba­dulás előtt, egy faipari üzem­ben. Jó néhány baloldali ér­zelmű munkás dolgozott ott, tőlük tanultam a politikát, elsősorban Pataky István di­rektóriumi tagtól, aki tudo­másom szerint egyszer még Leninnel is beszélt. Az ő ta­nító szavainak köszönhető, Ülünk a tenyérnyi irodá­ban ... Néhány meghívott, s a városi tanács pártalapszerve- zete vezetőségének tagjai. Közéjük tartozik Petrovics István is, de ezúttal mégis más a „státusa”. Ö az ün­nepelt. Az asztalon is, most ez bocsánatos bűn, a meg­szokott iratok helyett koccin­tásra szolgáló poharak sora­koznak. Petrovics István, a városi tanács titkárságának főelőadó­ja, betöltvén hatvanadik esz­tendejét, búcsúzik a munka­helyétől. A hivatali szervezet nevében, két irodával arrébb, Pintérné dr. Torma Mária vb- titkár mondta el az előbb az elválás és köszönet szavait. Most itt, Tarnavölgyi Sándor, a pártalapszervezet titkára be­szél. A legtöbb ismerős Aztán persze, mindenki szót kér. Könnybelábad néhány szem, nehezen kerekednek ki a mondatok. Nehéz tudomá­sul venni, hogy a legkedve­sebb munkatárs ezután már csak vendég lesz az ügyfél- fogadási irodában. Persze olyan vendég, aki — elhang­zott az ígéret — segíteni is fog. Hónapok, talán évek tel­nek el úgy, hogy az ügyfe­lek még „a Petrovics elvtár­sat” keresik majd. S talán nem is kevesen közülük, hi­szen a tanácsi dolgozók so­rában. hála az ügyfélfogadá­si iroda népszerűségének alighanem Petrovics István dicsekedhet a legtöbb isme­rőssel városunkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom