Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-22 / 299. szám

XXIII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1981. DECEMBER 22., KEDD A fcwáros még mindig ssáiséf #4 törzsgárda példaképük ?:ú?d léi felszerelt, modern tifcfatófeásis £ Egyetlen gazdasági egység vezetője számára sem í közömbös, biztosított-e a szakmunkás-utánpótlás. A pá- í iyaorientálásra egyre több helyen fordítanak gondot. v, Szükség is van erre, hiszen a főváros még ma is nagy ^ csáberő a végzős nyolcadikosok körében. Sokan Buda- ^ pestre jelentkeznek középiskolába, vagy szakmunkás- ^ képző intézetbe. ^ Pedig a lehetőségek a járáson belül is adottak. S Z csak az tudja igazán értékelni a helyben, vagy a lakóhely- í hez közel eső munkahelyet, aki évtizedekig ingázik a í zsúfolt vonatokon fővárosi munkahelyére. Tervek az új esztendőre / Fiatal agrárszakemberek Szemügyre veszik a gazdálkodást Öregek napja Ma is dolgoznak Tíz esztendős hagyomány már Vasadon, hogy a helyi Kossuth Mezőgazdasági Szak- szövetkezet minden évben, ka­rácsony előtt a községi klub­könyvtárban megrendezi az öregek napját. E műsoruk elsősorban a szakszövetkezetben hajdan dolgozó, a munkában megöre­gedett és elfáradt nyugdíjas tagságot szórakoztatták a múltban: az idei rendezvény sikeréért igazán mindent meg­tett a szakszövetkezet vezető­sége és nőbizottsága. Virág István, a szakszövet­kezet elnöke nyitotta meg a családias hangulatú ünnepsé­get, majd Piróth Sándor né, a nőbizottság vezetője méltat­ta a nyugdíjasok hajdani te­vékenységét, még ma is fi­gyelemre méltónak ítélve a községben kifejtett társadalmi munkájukat. A rendezők —, hogy az idős emberek számára igazán szén emlék maradion a köszöntő — ismert fővárosi előadókat és művészeket hívtak meg: Galambos Szilvesztert, Oszvald Marikát, Berényi Ottót, Siliga Miklóst. Az igényes, kellemesen szó­rakoztató műsort vacsora kö­vette, majd a helyi klubkönyv- tár citerazenekarának muzsi­kájában gyönyörködhettek az idős emberek. M. L. Gyömrő Karácsonyi bál Karácsonyi bált rendeznek december 25-én, pénteken es­te hét órától hajnali kettőig Gyomron, a Petőfi Sándor mű­velődési házban, ahol a Ka­marás együttes szolgáltatja a zenét. K—27 rózsa Nemesítek sikere Jelentős mennyiségű, elit minőségű vetőburgonyát ter­mesztettek a Keszthelyi Ag­rártudományi Egyetem burgo­nyanemesítőivei együttműködő nagyüzemi gazdaságokban. Az új fajták között van a bur­gonyabetegségeknek ellenálló K—27-es rózsa, melynek ho­zama a hektáronkénti 50 ton­nát is meghaladhatja. Világviszonylatban is nagy sikernek- számít az, amit a ne- mesítők a burgonya fehérje- tartalmának növelésében elér­tek. Az érzékszervi vizsgála­tok szerint ízletes K—27-es fe­hérjetartalma eléri a két szá­zalékot, ezzel egy hektáron tíz mázsa fehérjét termelnek meg. Egyszerű és takarékos Energiaszegény korszakunk­ban elavultnak bizonyulnak a régi, , mindenféle komforttal felszerelt jószá"? paloták. A MÉM gödöllői Műszaki Inté­zetében a kutatók ezért olyan technológiák kimunkálásán dolgoznak, amelyek praktiku­sak, s egyszermint olcsón el is készíthetőek. így például az új istállók­hoz olyan önitató rendszereket dolgoznak ki, amelyek a zor­dabb téli körülmények között sem fagynak be. Egyébként a „rideg” tartás, tehát a nem fűtött Istállók kifizetődnek, ezt bizonyítják a tapasztala­tok. A nyári, tavaszi és őszi hónapokban megtakarítható ta­karmány mennyisége megha­ladja a téli veszteséget. A monori Ság- vári utcai vasúti átjárónál hosszú kocsisor álldogál. Villog a fényso­rompó piros lám­pája, a sofőrök hátradőlnek az üléseken — van idő lazítani. Az út széle me­redeken szakad le, korlátok vá­lasztják cl a ko­csisort a szakadék­tól, amely lent már lapos mezővé te­rül. A mező ha­vas, száraz ökör­A Monori Építők Ipari Szö­vetkezetében a vezetőség tíz évvel ezelőtt ismerte fel, hogy a szakmunkás-utánpótlást csak szervezett, nagyarányú szakmunkásképzéssel lehet fo­lyamatosan biztosítani. Ezért döntöttek úgy, hogy minden évben nagy létszámú ipari ta­nulógárdát iskoláznak be. Az OKISZ és a Pest me­gyei KISZÖV vezetése is ér­tékelte a szövetkezet vezetői­nele ilyen irányú törekvéseit, s 1978-ban lehetőséget bizto­sítottak egy pályázaton való részvételre. Pályázat után A tanulóközpont építésére pályázatot készítettek, és az értékelés során kiderült, a tervek elnyerték a bírálók tet­szését, a szövetkezet megnyer­te az első díjat. A pályázat elnyerése azt is jelentette, hogy a szövetkezet saját pénzeszközéhez 3 millió 400 ezer forint támogatást ka­pott. Hozzáfoghattak tehát a 100 személyes saját oktatóbá­zis építéséhez, az úgynevezett Dél-Pest megyei Ipari Tanu­ló Központ építéséhez, a járá­si székhelyen működő szövet­kezet központi telephelyén, az Ipar utcában. Már az építés közben Is . folyt az oktatás, három ideig­lenes tantermet hoztak tető alá, -ahol 1978-tól 1980-ig 60— 70 ipari tanuló meghatározott tematika szerint sajátította el , a különböző szakmák alap­jait. A közelmúltban azonban el­készült az új oktatóbázis, de­cember 11-én avatták fel. A monori építőknél jelenleg 44 kőműves. 23 szobafestő-mázoló, 20 villanyszerelő, 9 vízvezeték­szerelő, 4 asztalos, egy ács ta­nulót képeznek. Az erőfeszítések ellenére ács-állványozó, tetőfedőbádo­gos szakmában nem tudják a szükséges létszámot biztosíta­ni. A tanulókkal hat szakoktató foglalkozik hozzáértéssel és türelemmel. Különösen a III. évesek ügyesek, de a többiek is vállalkoznak már önálló munkára. A szövetkezetnél végző ta­nulóik, a kezdő 'Szakmunkások előtt jó példák állnak. Pél­dául a csaknem háromszáz tagú törzsgárda, akik hosszú évek óta dolgoznak becsülete­kedik. A fiú meg a ló ügyet sem vet­nek a kocsikra, a benzingőzt lihegő járművekre, a sí­neken átdübörgő szerelvényre. Ját­szanak. Minden fej feléjük fordul. Egy férfi kiemeli anorákos csemeté­jét a kocsiülés vé­dett melegéből, hogy jobban lás­son, s a gyerek áhítatosan suttog­ja: — Egy ló...! K. Zs. sen munkahelyükön, s meg­találják számításaikat. Pél­daképek lehetnek azok a szak­munkások is, akik a Kiváló. Munkáért miniszteri kitünte­téssel is dicsekedhet: Társsdsitr.i munkában Az oktatóbázis építésénél a szövetkezet szocialista brigád­jai, fizikai, műszaki és admi­nisztratív dolgozói a két év alatt ötezer óra társadalmi munkát teljesítettek. Segítet­tek a 203. számú Bem Jó­zsef Szakmunkásképző Inté­zet monori kihelyezett részle­gének vezétői és tanulói, az OKISZ, a megyei KISZÖV és a Pest megyei Tanács is. Az elnök kívánsága Találóan mondta Geller Nándor, a szövetkezet elnöke az avatás alkalmából: — Azt akarjuk, hogy a mi fiataljaink Ügy volt, hogy az apró, bé­relt helyiségben szorongó kis monori élelmiszerüzlet meg­szűnik. A környékbelieknek nagyon hiányzott volna.* Ezek a kis boltok a nagyközség tá­volabbi részein szétszórva amúgy is rendkívül családia­sak. Amíg kenyérre várnak a törzsvevők, megtárgyalják a híreket, számon tartják egy­mást, s egymás igényeit. Min- deríki mindenkit ismer, s bár az üzletek személyzete valami oknál fogva folyton cserélődik, az újakkal is hamar szoros ba­rátságot kötnek. Végülis az említett kis bolt sem szűnt meg — csak az el­adók lettek újak, s ismerked­ni kezdtek vevőkörükkel. Ami ugyancsak rendkívül csalá­diasán zajlott. Egy vásárló a szomszédból az üzlet előtti árokpartra kötötte egy időre a birkáját. Aztán jött nagy mér­gesen: emberré váljanak, jó szakem­berré, akikre az egész társa­dalom, minden körülmények között számíthat. Az innen ki­kerülő fiatalok pedig legyenek a magyar építőipar jól kép­zett, munkaszerető, becsületes dolgozói. A hatmillió forintba került létesítményben megvannak a feltételek, hogy az elnök sza­vai valóra váljanak. , Gér József Léé József szakoktató a függőzés tudományát magya­rázza a tanulóknak. | — Na, maguktól is elveszhet a bír gém! Mivel az állat. közben elkó­borolt. S míg az új üzletve­zető nagy, kerek szemekkel rá­csodálkozott, hogy most va­jon boltot igazgatni jött ő ide, vagy birgepásztornak, el is tűnődhetett: mi minden tar­tozik egy kereskedelmi dolgo­zó vevőt megtartó feladatai közé... Folyosó a járásbíróságon. Mindig izgalmas, mindig tar­togat valami látnivalót. A földszinten például, a szerdai panasznapon tanulmányokat lehetne készíteni. A harciasán pereskedők oly békésen üldö­gélnek, hogy egyikük — má­sikuk még a szotyolamagon is osztozik. A lépcsőn halk nevetgélés, aztán csend. Szolid fiatalem­bert hoznak megbili nőseivé. Élesre vasalt nadrág, elegáns ingpulóver, bőrzakó, simára Mindnyájan tudjuk, hogy nemzedékek követik egymást, az egyik föllép a társadalom porondjára, s gazdaként birto­kába veszi mindazt, amit az előző nemzedékek megterem­tettek. Ahhoz, hogy ez zökke­nőmentesen menjen végbe az kell, hogy az idősebb nemze­dék teljes támogatásban ré­szesítse a fiatalabbakat. Ez a támogatás történhet egyenként is, de szerevezetileg a leghatékonyabb. Nem vélet­len, hogy több munkahelyen egyre-másra alakulnak a fia­talok különböző tanácsai. A maglód! Rákosmezeje Tsz- ben 1979-ben alakult meg a Fiatal Műszakiak Klubja, ak­ikor még kísérleti jelleggel. A kísérleti jelleg sajnos meg­maradt, 41 tagját nem fogta össze senki, így feloszlott a nagy reményekkel induló klub. fésült szőke haj. Ballag csen­desen az emeletre, szelíden pillog jobbra-balra, az ember várná, hogy udvariasan oda­szól az ajtóban álldogáló höl­gyeknek: „Kezétcsókolom.. Ő a gyömrői szatír, a ret­tegett éjszakai rém, aki pár órán belül tíz év börtönbün­tetéssel a vállán távozik. Négy-öt alsótagozatos mo­nori kis srác rövidnek érez­te a nyarat. Már csúnyán fújt a szél, köd ereszkedett a ház­tetőkre és havas eső is esett néha, de minden második na­pon kikönyörögték, hogy taní­tás után elmehessenek a sportpályára focizni. Belógtak a kerítésen, s diadalmasan rúgták a bőrt, mint a nagyok. Aztán ennek is vége szakadt, de a heti kötelező testnevelé­si órák oly kevésnek bizo­nyultak hallatlan energiájuk levezetésére... S jött a csoda. Vagy inkább a jó szemű pe­Nemrégiben a tsz KISZ-bi­zottsága határozatot hozott, hogy létre kell hozni a Fiatal Agrárszákemberek Tanácsát, amely a KISZ égisze alatt működne, s feladatait a gaz­dasági vezetéstől kapná. Kilenctagú bizottságot hoz­tak létre, melyben helyet ka­pott mezőgazdász, közgazdász, jogász, s egyéb szakember. A tervek szerint a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa a jövő év elejétől működik. Már •kidolgozás alatt van, mivel fognak foglalkozni, mi lesz a teendőjük. Meg kívánják vizs­gálni például a szövetkezet energiagazdálkodását, s górcső alá veszik a szállítási tevé­kenységet is. A FAT tagjai bíznak abban, hogy munká­jukhoz megkapják a megfele­lő segítséget a szövetkezet ve­zetőitől. dagógus, a hivatását hivatás­nak érző testnevelő tanár, aki mellesleg nem is általános is­kolában dolgozik. Beengedte a srácokat a- gimnázium torna­termébe. hetenként egyszer, két órára, jócskán megtoldva ezzel a maga munkaidejét. A gyerekek egyre többen lesznek. És két apuka is ki­próbálta már a súlyzót. S lel­kesednek, határtalanul, hogy lehet kosarazni, meg tornáz­ni! A heti egyszeri csodához elég lehet hát egy ember is.. . Engedélyek és bírságok A gyömrői nagyközségi ta­nács 1980-ban 91, az idén 73 építési engedélyt adott ki. A toldaléképítési engedélyek száma 1930-ban 36, az idén 32 volt. Nőtt az építésrendészeti bírságok száma, a tavalyi néggyel szemben az idén nyolc esetben kellett bírságolni az illetékeseknek. ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap) lé farkkórókon ül a fagyos fehér. Kö­zépen áll egy fiú, norvégmintás, kö­tött pulóverben, kezében szíj — a szíj másik végén gyönyörű mozgású ló. Körbejuttatja az állatot, s az en­gedelmesen, szé­pen rója az új meg új köröket, hátán a nyereggel. Orr­lyukaiból pára go­molyog, emeli a fejét, engedelmes­A falrakás „művészetét” tanulják az első osztályosok az új oktatóbázison. Barcza Zsolt felvételei NofeszBapok Egy ember is csinál nyarat? 1/ ényelmünk megterem- tése bizonyos külön költségekkel jár. Közös kényelmünké is. Fizetünk vízdíjat, közműfejlesztési, szemétszállítási díjat, ért­hető: valamit valamiért. — De a semmiért — va­lamit? Ez is érthető? — kérdezte monori olvasónk jó két hónappal ezelőtt, amikor is a szemétdíj be­szedője már másodszor vonta felelősségre a nyílt utcán, kissé emelt hangon, hogy „na mi van, megint hiába jöttem?” Olvasónk­nak ez kényelmetlen volt, bár igyekezett megérteni a díjbeszedőt, akinek a notó­rius nem fizetőkkel igazán sok a baja. Ö azonban le­rótta becsülettel a rá tarto­zó pénzt, ám időközben beadott egy kérvényt a ta­nácshoz: mentesítsék ez alól. özvegy, egyedülálló, háztartást nem vezet, gyer­mekintézményben dolgozik, étkezése ott biztosított. Ami apró hulladék akad egy ennyire szerény háztartás­ban, azt elnyeli a minden­evő kályha. Bízott kérése meghallgatásában, a sze­métszállítás bevezetése óta ugyanis egyetlen deka hul­ladékot ki nem tett a ka­puja elé — így az utolsó esedékes részletet már va­lóban nem fizette. A válasz késett. — Féléic találkozni a díj­beszedővel ... — jelentke­zett -újra olvasónk, ekkor hívtuk fel az illetékes ta­nácsi vezetőt, hogy érdek­lődjünk: van-e vajon lehe­tőség ilyen esetben a díj elengedésére? Utánanéz­nek — ígérte. Néhány hét elteltével megérkezett a válasz. Az elutasítás —mely szerint a tanácsrendelet lehetővé te­szi ugyan bizonyos, komo­lyan indokolt esetben a szemétszállítási díj fizetése alól való mentesítést, de ez az eset nem az az eset. Olvasónk egyedülálló, szerény fizetéssel, abszolút szemét nélküli háztartással. Nem érti. Őszintén szólva én sem. Mert igaz ugyan, hogy Monoron sajnos kö­zel sem a legjobb a fizetési morál, és sokan igyekez­nek mindenféle módon ki­bújni kötelezettségeik alól, kérvények tömkelegét fo­galmazva, s vállalva még a letiltás kockázatát is. Nehéz szelektálni, s .az ilyesfajta „igazságtev'és” külön energiát emészt fel. Vannak azonban valóban jogos kérések. Az idén kü- önös hangsúlyt kapott, hogy az államháztartásnak — a tanácsnak is — minden fo­rint számít. Mert sok kicsi sokra megy, s ez igaz is. De nincs másképp az ál­lampolgárok háztartásában sem, s bár a szemétdíj évi 240 forint csupán, olvasónk­nak ez is valami, hiszen az érte járó szolgáltatást nem veszi igénybe. C még egy megjegyzés csupán, véletlenül sem azzal a szándékkal, hogy a körmönfont nem fizetőket védelmeznénk: szerkesztőségünkbe leg­utóbb az Újtelepről érke­zett több panasz, most ép­pen a békási részről: a szemétszállítás heteket ké­sik. Koblencz Zsuzsa Jegyzet * Szolgáltatás és a díja

Next

/
Oldalképek
Tartalom