Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-31 / 305. szám
1981. DECEMBER SÍ., CSÜTÖRTÖK Bacchus szelleme palackba zárva Friss, üde és elegáns — az italok szépségkirálynőjét, a pezsgőt illetik e szavakkal a borászati szakemberek. A fővárosban Budafokon találjuk a Hungarovin birodalmát, csaknem 30 kilométer hosszúságú pincerendszerét; itt születik a ma már messze földön híres magyar pezsgő is. Jövő augusztusban lesz éppen 100 éve, hogy a Rózsavölgy szomszédságában Törley József által alapított gyár első palackos pezsgői beértek. A tulajdonos — aki a pezsgő hazájában, Reimsben tanulmányozta a bonyolult, kényes technológiát és elsajátította a szakma fortélyait — csakhamar felvirágoztatta gyárát. Közép-Euró- pa egyik legkorszerűbb üzeme lett, amely még ma is az ugyancsak Budafokon levő Hungária Pezsgőgyárral együtt az ország pezsgőtermelésének nagy részét adja. Eljut a magyar pezsgő külföldre is. Legnagyobb vevőink: a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Románia, Lengyel- ország, a tőkés piacon az NSZK és az Egyesült Államok. A magyarok a harsogóbb ízeket, a Charmant doux-t, a Törley Extra Rubint, a mus- kotályos Fortunát kedvelik, a külföldiek inkább a szárazabb, a természetes, ízesítés nélküli fajtákat. Például a Hungária Brut az ínyencek itala, az Extra Dry a száraz italokat kedvelők pezsgője. Végül, hogyan, miből igyuk az italok szépségkirálynőjét? Legelőnyösebb nem kehely, hanem fuvola formájú poharakban, 2/3 részig tölteni a pezsgőt, így jobban érvényesül a színe, a szénsavfüzérek játéka. Csak hűtve fogyasz- szuk! A fehér és rosé pezsgő ideális hőmérséklete 4-—6 C-fok, a vörösé 7—9 C-fok. Egészségünkre! 01, 03, 09 Éjszaka a telefonközpontban Ezernyi kapcsoló, villogó lámpa: ez a kapcsolóterem. A 01, a 03 A VÁCI RÉGI POSTA 55 éves. Régesrég kinőtte a forgalom, ezért 1972-ben új épületet emeltek mellette a telefonosoknak és a távírászok- nak, a beszélgetéseket automatikusan kapcsoló svéd automatáknak. Minden ízében korszerű és célszerű az új központ. Legfeljebb, ha azt lehetne felróni hibájául, hogy kissé rideg. Legalábbis mi ketten, Gulyás Györgyi, az éjszakai ügyeletes, s én, a kíváncsiskodó vendég így érezzük. A nagyteremben, ha recs- csen a padló, morran valamelyik gép, szisszen a kábel vagy csörren a hívást jelző riasztó- csengő, egy picit összerezzenünk. — Ilyen barátságtalan az éjszakai szolgálat? — Ritkán kerül ránk sor, s egy idő után meg is lehet szokni. Gulyás Györgyi, aki jól fél éve nővére és keresztanyja ösztökélésére lett telefonközpontos, az éjszakai szolgálat idején egyszemélyben látja el a kisváros tudakozó szolgálatát, nála lehet interurbán beszélgetést rendelni vagy ébresztőt kérni. Este kilenckor ült le készülékei mögé, éjfélig megállás nélkül továbbította a kisváros megannyi fontos üzenetét. Valakinek gyermeke született, s ezen az éjszakán is adtak fel gyásztáviratot. Háromra kérték az első ébreszHóhányó Angyal visszatér Húszezer jött össze a kolduló rendelek Angyal járt a pesti és Pest környéki templomokban. Bekopogott a plébániákra és a lelkészi hivatalokba, öltözete egyszerű volt, arca sovány, aszketikus. És több helyen rendkívül Ismerős ... — Amikor belépett — emlékezett vissza egy idős pap —, gyanús lett nékem, hogy ő az egykori templomi szélhámos. Korábban többször láttam, ott voltam annak idején a bírósági perén is. Aztán bemutatkozott, mire mondtam, hogy nekünk, egyházi személyeknek volt már dolgunk egy Angyallal. A férfi azonban kijelentette, hogy itt valami különös tévedés lehet, hiszen ő csak nemrég költözött egy közeli albérletbe. Szerényen, természetesen viselkedett, és igen meggyőzően beszélt. Pár pillanatra mégis újra elbizonytalanodtam, mert jól ismerem a környéket, s tudtam, hogy a megadott címen nincs albérleti lehetőség. De oly jól játszotta a szegény szerencsétlent, hogy végül is hittem benne és adtam neki pénzt. Kétszáz forintot. Reverendátok a tárgyalóteremben Miként az írás ismer bukott angyalokat, úgy a földi élet is, s a 29 éves Angyal László ebbe az utóbbi kategóriába tartozott. Bukott angyal volt — legalábbis a fővárosban. Mert bár a régi károsultak közül néhányat másodszor is sikerült megtévesztenie, hamarosan kiderült, a templomi kéregetés Budapesten immár kockázatos vállalkozássá lett. A kétszemélyes kolduló rend (a másik tag Angyalné volt), bírósági feloszlatásának annak idején túlságosan jó saj- ' tója volt ahhoz, hogy a ná- zaspár mindössze két év elteltével ugyanolyan trükkökkel, ugyanabban a városban plébánosokat, lelkészeket ismét sorozatban meg tudjon téveszteni. Nem volt mit csodálkozni tehát azon, hogy a fővárosi tisztelendők közül második találkozáskor ki esernyőt ragadott, ki rendőrért kiáltott ..., hiszen az 1978-as tárgyaláson nem kevesebb, mint harmincöt reverendás férfi ült sértettként a hallgatóság soraiban. A megidézett papok emlékezhettek arra is, hogy a jámbor léleknek látszó Angyal alkalomadtán nyers és durva is tudott lenni., egyszer, amikor nem kapott pénzt, még a templom előtt rá várakozó taxiból (!) is kiabálva fenyegette a plébánost. Summa summárum: két héttel a börtönből történt szabadulása után Angyal feleségével, valamint a 7 évet fegyintézetekben töltött barátjával, Barina Andrással kiköltözött Budapestről és megkezdte vidéki körútját. Megértem a bizalmatlanságot Elsőként a pilisszentlászlói, majd még ugyanazon a napon a pilisszentkereszti plébánián jelentek meg. Angyal itt előadta, hogy nemrég költöztek a faluba, s gyermekük keresztelőjét jöttek bejelenteni. Közben Barina bemutatkozott mint jövendőbeli keresztapa. Miután a plébános feljegyezte az adatokat, a csendesen, tisztelettudóan viselkedő társaság szóba hozta, hogy a költözés miatt átmeneti anyagi gondjaik vannak ... Mindkét faluban a keresztelő napjáig 500—500 forint kölcsönt kaptak. A következő hetekben csaknem mindennap újabb plébániákat, lelkészi hivatalokat kerestek fel. íme egy rövid lista, a meglátogatott falvakról és a kölcsön kért összegekről: Vecsés 300 forint, Üllő 150 forint, Tököl 200 forint, Szigethalom 500 forint, Duna- haraszti 100 forint, Sziget- szentmiklós 500 forint, Szigetújfalu 260 forint, Mende 200 forint, Nagykáta 400 forint, Kiskunlacháza 600 forint. Nóg- rádverőce 200 forint, Vácrá- tót 2 ezer forint... Ha alkalom nyílott rá, nemcsak hitelért folyamodtak, hanem loptak is: Solymárról egy 2 ezer 500 forintot tartalmazó borítékot, Érdről egy 4 ezer forintot érő japán fényképezőgépet, Pilisről 410 forinttal egy pénztárcát vittek el. Amikor itt-ott vonakodtak pénzt adni az ismeretleneknek, Angyalék együttérzően osztoztak az egyházi személyek aggodalmában, s ezzel végül sikerült elnyerni bizalmukat. — Angyal azt mondta, teljesen megérti tartózkodásomat — idézte fel a történteket a ráckevei segédlelkész —, hiszen sok szélhámos van az országban, akik kihasználják a tisztelendők hiszékenységét, és becsapják a papokat. A társaság előtt semmi sem volt szent. Egy napon autóstoppal a római katolikus egyház magyarországi fővárosába, Esztergomba utaztak, megfordultak a prímási hivatalban, majd az Érseki Hit- tudományi Főiskola egyik tanárának adták elő szomorú történetüket. Amikor azonban a kért ötszáz forint helyett csak négyszázat kaptak, nem titkolták elégedetlenségüket. Angyalék októbertől decemberig negyven paplakot kerestek fel, s 20 ezer forintot gyűjtöttek össze. Üres kézzel csak egyetlen helyről, az angyalföldi Béke téri templomból kellett távozniuk. Itt a plébános semmiképpen nem akart pénzt adni az először látott idegeneknek, mire a két férfi a fürdőszobába lökte a papot. Miközben Barina tartotta az ajtót, a fővádlott az íróasztaliban kutatott, ám a betvenegynéhány éves atyának belülről sikerült kiemelni a fürdőszobaajtót, ami a megdöbbent Barinára esett. A két férfi ijedtében elmenekült a plébániáról, még mielőtt az íróasztalban tartott 20 ezer forintot megtalálták volna. Az édes élet ára: 13 év börtön Rövid, kéthónapi szabadlábon tartózkodása alatt Angyal két utcai lopást is elkövetett: egyszer ivócimboráját, máskor egy idős férfit fosztott ki Óbudán. Végül az 1980-as széria azzal vált az 1978-as bűncselekmény-sorozat szinte tökéletes tükörképévé, hogy Angyalék egyetlen éjszakára most is kivettek egy IBUSZ- lakást, majd reggel minden mozdítható értéket, mintegy 7 ezer forintnyi holmit magukkal vittek. A pénzt mindvégig szórakozásra költötték, a rövid édes életnek azonban súlyos ára lett, Budapesten az I—III. kerületi bíróság nem jogerősen Ángyai Lászlót 7 évi, Barina Andrást 9 évi, Angyal Lászlónét 2 évi szabadság- vesztésre ítélte. A büntetőtanács súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vádlottak olyan emberek bizalmával éltek vissza, akiknek hivatásuk segíteni a rászorultakon. Babus Endre és a 09-es szám végállomása. Barcza Zsolt felvétele tést, s akadt, aki hétkor is csak hosszas csengetés után tudott felkelni. Az éjfél és a hajnal között volt egy kis pauza, ilyenkor a város teljesen elcsendesedik, ritkán akad valakinek telefonálni valója. Nem úgy az ünnepekkor. Bár a fél világ hívható már tárcsázással, mégis 'majd száz beszélgetést kémek külföldre, tudatni szeretteikkel, hogy gondol rájuk az itteni család így van ez karácsonykor, s még több dolga lesz szilveszterkor Panni néninek, Juhász Imrénének. Mindenki egyszerre, éjfélkor akar majd beszélni. Dr. Barta Endréné, a távbeszélő osztály vezetője szerint az emberek szeretik a központosokat. Ha igy tartja, okunk van rá, hogy higgyünk neki, hiszen több mint két évtizede szolgálja a postát, maga is esztendőket töltött a kapcsolópult mögött. — Az ünnepek közeledtével számtalan hívást kapnak a szolgálatban levő asszonyok, Ismeretlenek, vagy csak a hangjukról ismerősök kívánnak kellemes ünnepeket, boldog új évet, s köszönik meg a munkánkat. Ezzel azért korántsem merném azt állítani, hogy a posta és az előfizetők kapcsolata mindig ilyen idillikus. A kisasszonyok a hangszigetelt falak között, ahogy telnek- múlnak a hónapok, egyre jobb specialistái lesznek szakmájuknak. Nemcsak a technika kezelését tanulják meg, hanem a telefonálók természetét is egyre jobban kiismerik. Olvasgatom a szabályzatot, bizony, ha szó szerint betartanák az előírásokat, elég rideg lenne a kapcsolat közöttünk. A 19 éves Györgyi szerint itt sem szabad az embernek érzéketlennek maradni. Írja vagy nem írja a szabályzat, egy-egy kedves szó megértőbbé teszi az ügyfelet, könnyebben elviselhetővé a kellemetlenségeket. S így van ez még akkor is, ha mi, telefonálók, nem mindig tartjuk be a játékszabályokat. Szekáljuk a központosokat. ízetlen tréfákat eszelünk ki, vagy éppen szemte- lenkedünk a bársonyos hang alapján csinosnak ítéltetett postáslányokkal, asszopyokka 1. Berecz Józsefné hivatalvezető-helyettes szerint a váci telefonközpont, mint megany- nyi más az országban, munkaerőgondokkal küszködik. Egy kivételtől eltekintve, a központosak valamennyien nők. Legtöbbjüknek kisgyereke van, nehezen vállalják a változó beosztást. Sokan nem Vácott laknak, hanem a környékbeli, közelebb s távolabb levő településekről járnak be. Nekik az utazás okoz sok nehézséget. S mert nincs ki a stáb, gyakran előfordul, hogy a személyzetnek többet kell dolgoznia. A szabadnapon, szabadságon levőknek kell bejönniük. Akik ilyen körülmények között is vállalni tudják ezt a munkát, azok viszont arra esküsznek, jó dolog itt dolgozni. KALAUZOMTÓL a telefon- központban Gulyás Györgyitől nem tudtam elköszönni. Éppen a távirda titkaival ismerkedtem, amikor lejárt a szolgálata. Szilveszteri váltótársának. Panni néninek még telefonon sem tudnék BUÉK-ot mondani, olyan nagy lesz a forgalom az óévbúcsúztatókor így hát kedves központosok, csak így. jelképesen era lem poharam az egészségükre Csülök András MENTŐÁLLOMÁST ÉPÍTÜNK Az első csatát megnyerték Évszakok halottjai Cikkünkkel lapunk sorozatot Indít el. Mentőállomást építünk feleimmel végigkövetjük az érdi építkezést, rendszeresen beszámolva olvasóinknak a munka legfontosabb mozzanatairól. Fokozott figyelemmel követjük a társadalmimunka-vállalások teljesítését. A Pest megyei Hírlap a megye nyilvánosságát hívja segítségül e szép vállalás sikeréhez. tott. Széli László, a parkvárosi párttitkár: — Házépítés közben sérültem meg, egy eret vágtam el a karomon. Három órát vártunk a mentőre, végül magam indultam el Volán-busszal a kórházba. Érthető es emberi döntés volt tehát a megyei pártbizottság és az egészségügyi miniszter elhatározása: a városnak mentőállomásra van szüksége, s az állomást a két szerv közösen megépíti. E döntés után érthető keserűséggel hallgatták a szeptemberi tanácsülés résztvevői a megyei tanács egészségügyi osztálynak bejelentését, miszerint, bár nem vitatják az igény jogosságát, a mentőállomás megépítését csupán a VII. ötéves tervidőszakra irányozzák elő. „Pusztít a szecskavágógép”, „(majdnem) Összeütközött két automobil”, „Kaszába lépett” — ekképp tudósított a kor jellegzetes baleseteiről ötven éve az Érdi Hírlap elődje: az Érd és Vidéke. S mert az akkori, hétezer lelket számláló falu (az egykor mezővárosi címet elnyerő Érdtől ebben az időben még a nagyközségi rang is visszavonatott)', a fővárosszéli kedves üdülőhely csendes életet élt, nagy eseménynek számított még két automobil (majdnem) találkozása is. így aztán az érdiek máig emlegetett Medved doktorának a szecskavágógép pusztítása és a kaszábalépés között jutott elég ideje arra, hogy a kultúrkör összejövetelén — mint azt a már említett Érd és Vidéke írta — „szép, zengő hangon énekeljen.” Az egykori falu képe napjainkra gyökeresen megváltozott: hétezer helyett majd ötvenezer lakost számlál, s visszanyerte városi státusát. A város életét két országos fő- közlekedési útvonal — az M7-es, s az itt összefutó 6-os és 70-es — szeli ketté, s néhány autó szószerinti találkozása, legtöbbször emberéletet követelő baleset a település mindennapos eseménye. Az utak mellől hiányzik a járda, ötvenezren, köztük hatezernyi diák és ötezernyi idős ember az úttesten gyalogol. Hiányzik a zebra is (ugyan ki tudná megmagyarázni, milyen észérv igazolja, hogy éppen az iskolák elé nem jut az egyébként kötelező csíkozásból), hiányzik a villany (a várost ismerő sofőrök a megmondhatói, hányán várják gyomorgörccsel: mikor ugrik a sötétből egy-egy gyerek a kocsi elé). Az autósok pedig hajlamosak megfeledkezni az előírt hatvan kilométerről: nehezen hihető ugyanis, hogy húsz kilométert haladva még mindig városban autózik az ember. Minden évszak meghozza a maga halottját. A balesetek áldozatai főként gyerekek: bicikliző, utca szélén játszó diákok (utóbbi tény is összefügg az eddigi városfejlesztés hézagaival: a városnak nincs parkja, játszótere). S ha a baleset nem halálos is, az torvosok gyomra görcsbe rándul: mit tegyenek a legtöbbször gyors kórházi segítségre szoruló beteggel? Érd városának ugyanis nincs mentőállomása. Szomorú történetek A szomszédos Százhalombattának van, de a mentő mégsem onnan, hanem a fővárosból jár ki Érdre. Jó esetben Nagytétényből, ez a ritka. A gyakoribb, hogy Budapest távolabbi részéből indul a kocsi, másfél két órát várakoztatva az azonnali beavatkozást követelő sebesültet. Szomorú mentőtörténetet mindenki tud a városban. Dr. Sashegyi Mária, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője: — Két tizennégy-ti- zenöt éves diáklányt ütött el egy autó a városközpontban. Az egyik a helyszínen meghalt, a másik hetekig eszméletlen volt. Stoperral mértük az időt: másfél órát tartott a sürgősre kért mentő útja idáig. Dr. Kelényi István költő: — A sors különös játéka folytán mentőért rohantunk volna be a fővárosba, akkor ért bennünket az autóbaleset. Szerencsénkre égy, az autópályán haladó mentő felvett bennünket, így nem várakoztunk sokat. Az út viszont Érdtől a kórházig másfél órát tarKörbefut a körlevél Még ott, a tanács ülésén hangzott el először: ha nem kap segítséget, építsen magának mentőállomást a város! A felszólaló tanácstag javasolta: a város frissiben elfogadott új címerét jelvényeken, képeslapokon kiárusítva gyűjtse össze a lakosság a mentőállomáshoz szükséges pénzt. Jelentkeztek a Texelektro fiataljai: vállalnák egy városi mozgalom útnak indítását az építkezésért. A Volán helyi üzemegységének fiataljai is akicóba léptek. Körlevelük körbefutott a városon. „Mi, o Volán 20. sz. Vállalat M7-es ifjúsági szocialista brigádja, KISZ-alaszervezete, felhívással fordulunk Érd város KISZ-alapszervezeteihez, üzemeinek szocialista brigádjaihoz: ajánljatok fel a város mentőállomásának építéséhez kommunista műszakot, társadalmi munkát.” Málnást Gábor, városi titkár, a KISZ városi bizottsága nevében vállalta a mozgalom összefogását. Az Érdi Ruhaipari Szövetkezet „lányai” jelentkeztek elsőnek: vállalnak egy kommunista műszakot és szükséges társadalmi munkát. A Benta- völgye Termelőszövetkezet ifjúsági parlamentjének résztvevői 200 ezer forintot, kommunista műszakot és társadalmi munkát ajánlottak fel. Emellett meghirdették a Száz fát Érdért akciót, amelynek során az első fákat a mentő- állomás köré telepítik. A Kutyavári úti óvoda dolgozói kö- vettték a bentásokat: ha kell, dolgoznak, mondták, de ami talán nagyobb hatású lehet: szívesen agitálnak az építkezés mellett a szülők között. Vállalják mindenfajta pénzt hozó anyag árusítását a mentőállomás javára. Jelentkeztek a Texelektro fiataljai: ifjúsági parlamentjükön hangzott el a csatlakozás: KISZ- alapszervezetük kommunista műszakkal és társadalmi munkával segíti az építkezést. Két nap múlva csatlakoztak a fiatalokhoz a szövetkezet szocialista brigádjai. Ekkor érkezett az örömteli hir: az illetékesek felülvizsgálva döntésüket, elhatározták: az eredeti elképzelések szerint 1983. I. negyedévére megépítik Érden a mentőállomást. Az építkezéshez a Pest megyei Tanács, illetve az Egészségügyi Minisztérium 5—5 millió forinttal járul hozzá. Az ezen felül felmerülő költségeket a városi tanács, illetve Érd város lakossága vállalja. A mentőállomás zöld utat kanott. Érd fiataljai megnyerték városukért vívott első nagy csatájukat. Major Árvácska TAVIKAT ERDRE A VÓLÁN 20. SZ. VÁLLALAT M7-ES SZOCIALISTA BRIGÁDJÁNAK, ÉRD. A PEST MEGYEI HÍRLAP PÄRT- ÉS KISZ-ALAPSZERVEZETE, CSATLAKOZVA FELHÍVÁSUKHOZ, EGYNAPI MUNKÁT VÁLLAL AZ ÉRDI MENTŐÁLLOMÁS ÉPÍTÉSÉÉRT. LAPUNK MENTŐÁLLOMÁST ÉPÍTÜNK SOROZATÁVAL VÉGIGKÍSÉRI AZ ÉPÍTKEZÉST, A MEGYE NYILVÁNOSSÁGÁT IS SEGÍTSÉGÜL KÉRVE AZ ÉRDI vállalás sikeréhez. Budapest, i98i. december 31. j
