Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
Jegyzet Stilus ' és raséísiar Két testületi ülésen azonos témát tárgyaltak meg az elmúlt napokban a város és járás legfőbb párt- fórumai, a területi pártbizottságok. A szűkszavú beszámoló, a terjedelmi határokkal küzdő tudósító természetesen nem tájékoztathatja teljes részletességgel az olvasót. Mintegy visszapillantás volt a két testület ülése arra az útra, melyet az MSZMP-nek mindig a történelmi helyzet által kívánt politikája, sítlusa határozott meg, a társadalom- irányítás marxista—leninista elveinek alapján. E stílusra és módszerre volt jellemző az is mindkét pártbizottság gyakorlatában, hogy az írásos előterjesztéseket ugyan íróasztalon gépelték, a köz- használatban lévő stencAle- ző gépeken sokszorosították, de a gyakori szóhasználat szerint élve, mégsem az íróasztal mellett készült el, írtért tartalma a területen élő és dolgozó párttagok, vezetők, közéleti emberek véleménye alapján alakult. Nem felejtve ki a sorok közül a kritikus megállapításokat. Nem fukarkodtak ezekkel a hozzászólók sem, akik meg mindig sokalltait a papírmunkái, s amellett, nogy a testüieteK raumtajá- nan pozitív vonásairól szóló megállapításokat haturoza- tilag is megerősítették, azt kénék határozottan, hogy a pártbizottságok függetlenített munkatársai meg többet járjanak kint a munkahelyeken, s legyenek közvetlenebbek, mélyebb ismeretet adók az emberi kapcsolataik. A hogyan tovább_ fő kérdései között az szerepel a legfofitosabb teteikent a határozatokban, hogy a megválasztott, a tisztséget viselő párttagok legyenek még jobb ismerői területüknek, legyen magasabb színvonalú a tájékoztatásuk is, részvételük pedig aktívabb a döntése'k előkészítésében és meghozatalában. A testületek függetlenített munkatársainak munkája pedig legyen mindig kiegyensúlyozott és megfontolt —>■ szabták meg az igen magas követelményt. Arról is szó esett itt, hogy mekkora felelősség ma e testületek tagjainak lenni, s hogy az e kötelezettségekkel járó terheket minden megválasztottnak egyformán kell viselni. Igaz, a politikai életben legutóbbi választások . óta először résztvevők rutinja még kevesebb, á még mindig találkozni. helyenként a fizikai munkakörben dolgozó testületi tagók aktivitását fékező gátlásokkal. Ök azok, akik szólnak, de attól tartanak, hogy gondolataikat nem tudják olyan gördülékenyen elmondani, mint tapasztaltabb, kevesebb lámpalázzal küzdő társaik. Ez a változtatni valók, a feloldandó görcsök sorába tartozik, s a rutinosabbak segítségén kívül ebben a küldetés tudata, a kötelességérzet is sokat segíthet. Döntés született, s ennek alapján egy fél éven belül a munkahelyi, községi várt- bizottságokn&k és alapszervezeteknek is szembe kell nézniük önmaguk gyakorlatával. Kovács T. István A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1981. DECEMBER 6., VASÁRNAP Ahol o síik veseiüdk f Ínségben iskolaváros és társadalom Pedagógusok o közéletben Vác társadálmi életében kiemelkedő szerepet töltenek be a pedagógusok. Az ifjúság nevelésére jelentős hatást gyakorol az is, hogy egy-egy tantestületen belül milyen a pedagógus párttagok munkája, a környezetükre gyakorolt esz- mei-politikai-erkölcsi hatás, amely tovább gyűrűzik a tanítási órákon, a pedagógusok és a társadalom kapcsolataiban. Iskolaközpont Az utóbbi három évben a pedagógusok aránya, s ezzel párhuzamosan a városunk társadalmára gyakorolt hatása erősödött. Vácott jélenleg 764 kinevezett főfoglalkozású tanár, nevelő dolgozik. Nem mindegy, milyen szellemi ráhatással, nemcsak a diákokra, hanem a közéletre is. A tanítókkal és tanárokkal nemcsak az ifjúság találkozik, hanem nagyon sok felnőtt is. A Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskolában, a dolgozók általános iskolájában, a mezőgazdasági szakközépiskolában, a levelező tagozatokon több száz felnőtt tanul. A szak- elméleti anyagon kívül a résztvevők világnézeti, politikai ismeretanyagot is elsajátítanak. Iskolában, a Lőwy Sándor Szakközépiskolában, a Siketek Általános Iskolájában pedagógus KISZ-szervezetek alakultak. Ezekben céltudatos politikai és közéleti nevelés folyik. Aranyosan A céltudatos nevelőmunka eredményességének egyik mutatója, hogy a szakoktatáson kívül a város pedagógusainak zöme a városi közművelődési intézményekhez kapcsolódva részt vesz a kulturális életben. A zenei művelődés fejlesztésében a Bartók Béla Állami Zeneiskola tantestülete szerzett jelentős érdemeket. A pedagógusok arányuknak megfelelően ott vannak á város párt-, állami ég tömegszervezeti testületéiben is. A közéleti munkát tanácsválasztások, tanácstagi beszámolók, állami, politikai, ifjúsági ünnepek idején a szokottnál is nagyobb aktivitással végzik. De őket i találjuk a TIT-ben, a gyermek- és ifjúságvédelem, s a közélet más területein is. Széles körű a patronáló üzemekkel kialakult kapcsolat, s az iskolai névadók hagyományainak ápolása is. Az utóbbi időben több a marxista—leninista egyetemet és a szakosítót végzett, népszerűek a speciális kollégiumok, frissek a pedagógusok politikai ismeretei. Mindezek azt mutatják, hogy a közoktatás dolgozói létszámuknak és munkájuk jellege szerint alkotó módon vesznek részt a város közéletében. Vicsoíka Mihály Onmd ügyelet December 7-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai ügyeletet a városban. Hétfőn: dr. Kreinar Lenke, kedden: dr. Bénik Gyula, szerdán: dr. Tóth Mária, csütörtökön: dr. Vajta Gábor, pénteken: dr. Füredi Gyula, szombaton és vasárnap: dr. Tóth' Mária. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác' Március 15. tér 9.), a 11— 525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben megváltozhat. Szaknál» olvasó- és nyeívtáfeorok Már a r/áers készülnek Az elmúlt napokban ült össze a váci járási hivatal tanácstermében a járás általános iskoláinak igazgatóiból és vezető óvónőiből álló munka- közösség. Az aktuális oktatási és nevelési feladatok megtárgyalásán túl, már most foglalkoztak a tanulók nyári foglalkoztatásának kérdéseivel. Szabó Lajos, a járási hivatal művelődésügyi osztályának vezetője vitaindítójában elmondta, hogy a nevelőmun- kának egyre szervesebb részét képezi a tanulók nyári foglalkoztatása. Ezért a felkészülést már most meg kell kezdeni a nevelési célok eredr- ményes megvalósítása érdekében. Az eddig kialakult gyakorlat sokszínűsége, a szakmai, az olvasó- és nyelvi táborok és más hasznos íoimák: még nem illeszkedtek egységesen a kulturális nevelőmunka rendszerébe és viszonylag szűk réteget érintettek. A pedagógiában nem ismeretlen a hatékonyság fogalma és érvényesülése érdekében született meg a gondolat, hogy a járásban szervezett táborok helyett és az eddig e célra fordított összegek fel- használásával az iskolák egyébként is megnyíló nyári táborainak programját kell úgy kialakítani, hogy ezek serkentsék a tanulók kulturális érdeklődését, bővítsék látókörüket. A vitában felszólaló munkaközöségi tagok helyeselték az elképzelést, ami egyben azt is jelenti, hogy 1982-ben megháromszorozódik, a színvonalasabb, tartalmasabb programot adó táborok száma, több és maradandóbb élményekhez juthatnak a táborozok. D. L. Vád naptár A Kossuth-bankók égetés® 1849. december 6-án a mai Március 15. téren 47 657 forint értékű Kossuth-bankót „ünnepélyesen” elégettek. El lehet képzelni, milyen érzésekkel nézték ezt a váciak. Július 17-én az ores» fővezér szabadrablást engedélyezett a városban, ezzel a váciak koldusbotra jutottak. A lakosság által bejelentett kár 52 571 forint, a beszolgáltatott Kossuth- bankók, melyért semmit sem kaptak, 47 657 forint (évtizedekkel később még ötvenezer forint értékű bankót szolgáltattak be a váci múzeumnak). A város maga több mint háromszázezer forint kárt szenvedett, hetvenezer forint adóssága maradt, a püspöki uradalomnak tízezer forint haszonbérrel tartozott és nem folyt be az a százezer forint követelése, melyet katonai élelmezésre fordított. E szegénység mellett még el kellett tartani július óta a várost megszálló osztrák katonaságot, melyet természetesen ellenszenvvel fogadtak. Teljes volt az elkeseredés, csak egy szikra kellett, hogy kirobbanjon valami. Ezt tudva, az osztrák rendőrkapitány elrendelte, hogy aki a városból csak percekre is távozni akar, útlevelet kell kérni a rendőrségtől. Az ifjúságot erőszakkal vitték katonának. Ilyen körülmények között került sor a Kossuth-bankók elégetésére a mai Március 15. téren. M. Gy. A ha§pmÉiy folytatódik Aki egyszer a koronghoz ült Ha a város oktatási intézményeiben tanuló 11 ezer 728 diák számához hozzáadjuk a felnőttoktatásban részt vevőkét, kiderül, hogy a város lakosságának egyharmada ül be rendszeresen vagy esetenként az iskolapadokba. A lehetőség tehát adott, hogy a tantárgyon, szakismereten kívül a tanár világnézetet is formáljon, életmódot alakítson. Követelmények Az utóbbi 4—5 évben az oktatási reform feladataniak megoldásai, az ehhez kapcsolódó szervezeti változások, a politikai és közművelődési feladatok a pedagógusok egyes rétegeit túlterhelték. Meg kell azonban mondani^ hogy ez nem mindenkire ' vonatkozik. Sokan maradtak passzívak. S e pontnál ismét a párttag pedagógusokra vár nagy feladat, meggyőzni, más belátásra bírni kollégáikat. Tény, hogy a város politikai és kulturális életéből fokozottabban kivehetnék a részüket a közoktatás dolgozói. Mindezt azonban — az iskolán belüli túlterhelés és a társadalmi követelményekből fakadó többletfeladatokon kívül — a pálya elnőiesedése is nehezíti. A gyengébb nem aránya némely tantestületben ma már 90 százalék. Az utóbbi években indult meg a korosztályváltás is, ennek okán sokan mentek gyes-re, a fiataloknak pedig kevés a politikai és közéleti tapasztalatuk. Ez a helyzet újabb feladatokat jelent a párt- és KlSZ-alap- szervezeteknek. Nem véletlen, I hogy a Radnóti úti Általános | A kapu nyitva volt. Amikor Alkonyi Viktor után érdeklődtem, az udvar hátsó felébe irányítottak. A házikó felé, mely nem nagyobb egy fáskamránál. Ez a műhely. A falak mentén a polcokon nyers, vagy már égetett ókori kancsók, vázák, a sarokban fazekaskorong, művészetörténeti könyvek. Az asztal túlsó oldalán a mester, mint a görög korból kilépett fazekas, aki éppen valamelyik olimpiai verseny díszamforáját festi. Bemutatkozom. Bólint, hogy ismer, csak kérdezzem. Ö majd felel, dé a munkát abbahagyni nem tudja. Leülök, beszélgetünk. Itt született a faluban. Nehéz indulás, szegény család. Húszéves, amikor egyik este bátyja, aki Gorkánál volt ko- rongozó, azzal tért haza,, hogy sok a munka, festeni kellene és az öccsét beajánlotta. , — Gorka Géza? — mereng el a múlton —, ő is Innét indult. A húszas években volt a faluban egy Keramosz Rt. nevű vállalat. Ott dolgozott, mely 50—60 emberrel színes, mázas technikával tömegcikkeket gyártott, de csődbe jutott. Gorka, aki a faluba nősült a Mohos nevű családba, állás nélkül maradt, önállósította magát. ö, a húszéves fiú, tehát Gorka Gézához került. Egyszer lopva a koronghoz ült, ehhez az ősi, népi szerszámhoz, melyről a formák csodálatos gazdagsága varázsoltatok elő. Gorka meglátta, de visszanyomta a szikre az ijedt fiút: „Maradj csak ott, ezután ko- rongozni fogsz”. Aztán elvégezte az iskolát, garast garasra gyűjtve végül önállósította magát. Rakéoá tette az emberiség legrégebbi díszítő művészete, karcolt, festett, domborműves, mázas szépségei, a kerámia (görög agyagműves- ságből), a fajansz (olasz Faen- za város után), a majolikák (spanyol Mallorca-sziget nevéből). Már négy éve, dolgozott. Annyi lett a megrendelés, hogy a munkát alig győzte, már ő is segítségre gondolt. Közben a meisseni mázzal próbálkozott, s nem is sikertelenül. ígéretes embernek tartották, amikor az országra szakadt a háború. Vagyont érő festékeit elásta. Amikor a katonaságtól visszajött, rejtekhelyét feldúlva, szétszórtan találta. Mindegy, hogy ki tette, az átvonuló katonák, a gyűlölet, vagy áz irigység: mindegyik forrása a tudatlanság. Ott állt kétségbeesettén a romok előtt. Ekkor volt harmincéves. Megint Gorka Géza hívta, kinek a pályafutása átmenetileg szintén megtört. S ő ment a hívó szóra, új életet kezdeni a Zsolnay-féle gyárba. Innen az ügyes kezű férfit Zsol- nay Vilmos unokája, Mattya- sovszky László hívta el a verőcei gyárba üzemvezetőnek. Harminc évig volt a gyár egyik irányítója. Nem sikerült az első házassága, de a magánélete is rendeződött. Második felesége egy lett vele a művészetben, a gondolatban, a tervekben. Ösztönzi, dicséri, bírálja. Gorka és Mattyasovszky mellett ő segített neki, hogy ismét talpra- álljon. És ekkor, miként Vigyázó Sándor a felesége lába elé vitte a világ minden virágját, flóráját, s ebből lett a vácrátóti botanikus kert, ő a maga gyönyörűségére alkotni kezd és a felesége köré hordja az ókor művészetét, görög, egyiptomi, mezopotámiai, etruszk, asszír, sumér, akkád, perzsa, görög, romai vázákat, kancsókat, edényeket, tányérokat. Rajtuk a finom művű rajzokkal pihenő harcosokkal. Múzsákat, géniuszokat, kézműveseket, parasztokat. — Mcst a mexikói, perui, inka, maja kultúrában merülök el, a csodálatos szövet, geometriai motívumokban, állati, növényi díszekben. Majd jön a kínai, az indiai. Az életem kevés hozzá. Ügy érzi, az utóbbi években kisütött a nap. Amióta nyugdíjas, Csákvárra jár, ahol szakértőként alkalmazták a híres csákvári fazekasok között. Ott van hazánkban a fazekasság legrégebbi hagyománya. Az alig hatezer lakosú községben a múlt század végén még háromszáz fazekas készítette a csörgő-kancsót, a bugyagát, a totya-bögrét, a csipkés-tálat és szekereztek vele egészen Szolnokig. Ma már csak tizenket- ten vannak, szövetkezetben dolgoznak. Tiszta gyönyörűség velük lenni. — Vagyunk itt is többen Verőcén. Nézze meg őket is. Itt van fivérem, Vendel, már -*a hetvene3ik évét járja, Farkas László, még csak ötvenöt éves. Mindketten Gorkánál kezdtek. Vagy Obrotka József, aki Gádornál tanult, később a főiskolán előadó is volt. Ma már nem dolgozik, túl van a hetvenen. De nevelődik az utánpótlás is. Bethlen Erzsébet, aki nemrég végezte el iskoláit, és nagy lelkesedéssel, energiával látott munkához. Beszélgettünk, beszélgetünk, amikor ránk nyitott a mester felesége és tessékelt befelé a házba. Meghitt beszélgetésre az ókor színei, edenyei közé, egy kis múzeum hangulatában. A pódiumon több mint kétméteres váza, szekrényen Tutanh- amon aranyozott halotti maszkja, a falon az altamirai barlang álló bölényképe. Előkerült kivételesen a külföldről hozott konyak, mert a mai nap kivételes: fél órára néztem be és két óráig ottfelejtettem magam. Mészáros Gyula ISSN 0133-:. '3 (Váci Hírlap) Holnap megnyílik if§fj|| élelmiszer-áruházunk Vácott, a Földvári téren
