Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

Jegyzet Stilus ' és raséísiar Két testületi ülésen azo­nos témát tárgyaltak meg az elmúlt napokban a vá­ros és járás legfőbb párt- fórumai, a területi pártbi­zottságok. A szűkszavú be­számoló, a terjedelmi hatá­rokkal küzdő tudósító ter­mészetesen nem tájékoztat­hatja teljes részletességgel az olvasót. Mintegy visszapillantás volt a két testület ülése ar­ra az útra, melyet az MSZMP-nek mindig a tör­ténelmi helyzet által kí­vánt politikája, sítlusa ha­tározott meg, a társadalom- irányítás marxista—leninis­ta elveinek alapján. E stílusra és módszerre volt jellemző az is mind­két pártbizottság gyakor­latában, hogy az írásos előterjesztéseket ugyan író­asztalon gépelték, a köz- használatban lévő stencAle- ző gépeken sokszorosítot­ták, de a gyakori szóhasz­nálat szerint élve, mégsem az íróasztal mellett készült el, írtért tartalma a terü­leten élő és dolgozó párt­tagok, vezetők, közéleti emberek véleménye alap­ján alakult. Nem felejtve ki a sorok közül a kritikus megállapításokat. Nem fukarkodtak ezek­kel a hozzászólók sem, akik meg mindig sokalltait a papírmunkái, s amellett, nogy a testüieteK raumtajá- nan pozitív vonásairól szóló megállapításokat haturoza- tilag is megerősítették, azt kénék határozottan, hogy a pártbizottságok függetlení­tett munkatársai meg töb­bet járjanak kint a mun­kahelyeken, s legyenek köz­vetlenebbek, mélyebb is­meretet adók az emberi kapcsolataik. A hogyan tovább_ fő kér­dései között az szerepel a legfofitosabb teteikent a ha­tározatokban, hogy a meg­választott, a tisztséget vi­selő párttagok legyenek még jobb ismerői terüle­tüknek, legyen magasabb színvonalú a tájékoztatá­suk is, részvételük pedig aktívabb a döntése'k elő­készítésében és meghozata­lában. A testületek függet­lenített munkatársainak munkája pedig legyen min­dig kiegyensúlyozott és megfontolt —>■ szabták meg az igen magas követel­ményt. Arról is szó esett itt, hogy mekkora felelősség ma e testületek tagjainak lenni, s hogy az e kötele­zettségekkel járó terheket minden megválasztottnak egyformán kell viselni. Igaz, a politikai életben legutóbbi választások . óta először résztvevők rutinja még kevesebb, á még min­dig találkozni. helyenként a fizikai munkakörben dol­gozó testületi tagók akti­vitását fékező gátlásokkal. Ök azok, akik szólnak, de attól tartanak, hogy gon­dolataikat nem tudják olyan gördülékenyen el­mondani, mint tapasztal­tabb, kevesebb lámpalázzal küzdő társaik. Ez a változ­tatni valók, a feloldandó görcsök sorába tartozik, s a rutinosabbak segítségén kí­vül ebben a küldetés tuda­ta, a kötelességérzet is so­kat segíthet. Döntés született, s ennek alapján egy fél éven belül a munkahelyi, községi várt- bizottságokn&k és alap­szervezeteknek is szembe kell nézniük önmaguk gya­korlatával. Kovács T. István A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1981. DECEMBER 6., VASÁRNAP Ahol o síik veseiüdk f Ínségben iskolaváros és társadalom Pedagógusok o közéletben Vác társadálmi életében ki­emelkedő szerepet töltenek be a pedagógusok. Az ifjúság ne­velésére jelentős hatást gya­korol az is, hogy egy-egy tan­testületen belül milyen a pe­dagógus párttagok munkája, a környezetükre gyakorolt esz- mei-politikai-erkölcsi hatás, amely tovább gyűrűzik a taní­tási órákon, a pedagógusok és a társadalom kapcsolataiban. Iskolaközpont Az utóbbi három évben a pedagógusok aránya, s ezzel párhuzamosan a városunk tár­sadalmára gyakorolt hatása erősödött. Vácott jélenleg 764 kinevezett főfoglalkozású ta­nár, nevelő dolgozik. Nem mindegy, milyen szellemi rá­hatással, nemcsak a diákokra, hanem a közéletre is. A tanítókkal és tanárokkal nemcsak az ifjúság találkozik, hanem nagyon sok felnőtt is. A Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskolában, a dolgo­zók általános iskolájában, a mezőgazdasági szakközépisko­lában, a levelező tagozatokon több száz felnőtt tanul. A szak- elméleti anyagon kívül a részt­vevők világnézeti, politikai is­meretanyagot is elsajátítanak. Iskolában, a Lőwy Sándor Szakközépiskolában, a Siketek Általános Iskolájában pedagó­gus KISZ-szervezetek alakul­tak. Ezekben céltudatos politi­kai és közéleti nevelés folyik. Aranyosan A céltudatos nevelőmunka eredményességének egyik mu­tatója, hogy a szakoktatáson kívül a város pedagógusainak zöme a városi közművelődési intézményekhez kapcsolódva részt vesz a kulturális élet­ben. A zenei művelődés fej­lesztésében a Bartók Béla Ál­lami Zeneiskola tantestülete szerzett jelentős érdemeket. A pedagógusok arányuknak megfelelően ott vannak á vá­ros párt-, állami ég tömegszer­vezeti testületéiben is. A köz­életi munkát tanácsválasztá­sok, tanácstagi beszámolók, ál­lami, politikai, ifjúsági ünne­pek idején a szokottnál is na­gyobb aktivitással végzik. De őket i találjuk a TIT-ben, a gyermek- és ifjúságvédelem, s a közélet más területein is. Széles körű a patronáló üze­mekkel kialakult kapcsolat, s az iskolai névadók hagyomá­nyainak ápolása is. Az utóbbi időben több a marxista—leninista egyetemet és a szakosítót végzett, nép­szerűek a speciális kollégiu­mok, frissek a pedagógusok politikai ismeretei. Mindezek azt mutatják, hogy a közoktatás dolgozói létszá­muknak és munkájuk jellege szerint alkotó módon vesznek részt a város közéletében. Vicsoíka Mihály Onmd ügyelet December 7-től, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban. Hét­főn: dr. Kreinar Lenke, ked­den: dr. Bénik Gyula, szer­dán: dr. Tóth Mária, csü­törtökön: dr. Vajta Gábor, pénteken: dr. Füredi Gyula, szombaton és vasárnap: dr. Tóth' Mária. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác' Március 15. tér 9.), a 11— 525-ös telefonon lehet hívni. A beosztás hét közben meg­változhat. Szaknál» olvasó- és nyeívtáfeorok Már a r/áers készülnek Az elmúlt napokban ült össze a váci járási hivatal ta­nácstermében a járás általá­nos iskoláinak igazgatóiból és vezető óvónőiből álló munka- közösség. Az aktuális oktatási és nevelési feladatok megtár­gyalásán túl, már most fog­lalkoztak a tanulók nyári foglalkoztatásának kérdései­vel. Szabó Lajos, a járási hiva­tal művelődésügyi osztályá­nak vezetője vitaindítójában elmondta, hogy a nevelőmun- kának egyre szervesebb ré­szét képezi a tanulók nyári foglalkoztatása. Ezért a felké­szülést már most meg kell kezdeni a nevelési célok eredr- ményes megvalósítása érdeké­ben. Az eddig kialakult gya­korlat sokszínűsége, a szak­mai, az olvasó- és nyelvi tábo­rok és más hasznos íoimák: még nem illeszkedtek egysé­gesen a kulturális nevelőmun­ka rendszerébe és viszonylag szűk réteget érintettek. A pedagógiában nem isme­retlen a hatékonyság fogal­ma és érvényesülése érdeké­ben született meg a gondolat, hogy a járásban szervezett táborok helyett és az eddig e célra fordított összegek fel- használásával az iskolák egyébként is megnyíló nyári táborainak programját kell úgy kialakítani, hogy ezek serkentsék a tanulók kulturá­lis érdeklődését, bővítsék lá­tókörüket. A vitában felszó­laló munkaközöségi tagok he­lyeselték az elképzelést, ami egyben azt is jelenti, hogy 1982-ben megháromszorozódik, a színvonalasabb, tartalmasabb programot adó táborok szá­ma, több és maradandóbb él­ményekhez juthatnak a tábo­rozok. D. L. Vád naptár A Kossuth-bankók égetés® 1849. december 6-án a mai Március 15. téren 47 657 fo­rint értékű Kossuth-bankót „ünnepélyesen” elégettek. El lehet képzelni, milyen ér­zésekkel nézték ezt a váciak. Július 17-én az ores» fővezér szabadrablást engedélyezett a városban, ezzel a váciak kol­dusbotra jutottak. A lakosság által bejelentett kár 52 571 fo­rint, a beszolgáltatott Kossuth- bankók, melyért semmit sem kaptak, 47 657 forint (évtize­dekkel később még ötvenezer forint értékű bankót szolgál­tattak be a váci múzeumnak). A város maga több mint há­romszázezer forint kárt szen­vedett, hetvenezer forint adós­sága maradt, a püspöki ura­dalomnak tízezer forint ha­szonbérrel tartozott és nem folyt be az a százezer forint követelése, melyet katonai élelmezésre fordított. E sze­génység mellett még el kellett tartani július óta a várost megszálló osztrák katonaságot, melyet természetesen ellen­szenvvel fogadtak. Teljes volt az elkeseredés, csak egy szikra kellett, hogy kirobbanjon valami. Ezt tud­va, az osztrák rendőrkapi­tány elrendelte, hogy aki a városból csak percekre is tá­vozni akar, útlevelet kell kér­ni a rendőrségtől. Az ifjúságot erőszakkal vitték katonának. Ilyen körülmények között ke­rült sor a Kossuth-bankók el­égetésére a mai Március 15. téren. M. Gy. A ha§pmÉiy folytatódik Aki egyszer a koronghoz ült Ha a város oktatási intézmé­nyeiben tanuló 11 ezer 728 diák számához hozzáadjuk a felnőttoktatásban részt vevő­két, kiderül, hogy a város la­kosságának egyharmada ül be rendszeresen vagy esetenként az iskolapadokba. A lehetőség tehát adott, hogy a tantárgyon, szakismereten kívül a tanár világnézetet is formáljon, élet­módot alakítson. Követelmények Az utóbbi 4—5 évben az ok­tatási reform feladataniak megoldásai, az ehhez kapcso­lódó szervezeti változások, a politikai és közművelődési fel­adatok a pedagógusok egyes ré­tegeit túlterhelték. Meg kell azonban mondani^ hogy ez nem mindenkire ' vonatkozik. Sokan maradtak passzívak. S e pontnál ismét a párttag pe­dagógusokra vár nagy feladat, meggyőzni, más belátásra bír­ni kollégáikat. Tény, hogy a város politikai és kulturális életéből fokozot­tabban kivehetnék a részüket a közoktatás dolgozói. Mind­ezt azonban — az iskolán be­lüli túlterhelés és a társadal­mi követelményekből fakadó többletfeladatokon kívül — a pálya elnőiesedése is nehezíti. A gyengébb nem aránya né­mely tantestületben ma már 90 százalék. Az utóbbi évek­ben indult meg a korosztály­váltás is, ennek okán sokan mentek gyes-re, a fiatalok­nak pedig kevés a politikai és közéleti tapasztalatuk. Ez a helyzet újabb feladatokat je­lent a párt- és KlSZ-alap- szervezeteknek. Nem véletlen, I hogy a Radnóti úti Általános | A kapu nyitva volt. Amikor Alkonyi Viktor után érdeklőd­tem, az udvar hátsó felébe irá­nyítottak. A házikó felé, mely nem nagyobb egy fáskamránál. Ez a műhely. A falak mentén a polcokon nyers, vagy már égetett ókori kancsók, vázák, a sarokban fazekaskorong, művészetörténeti könyvek. Az asztal túlsó oldalán a mester, mint a görög korból kilépett fazekas, aki éppen valamelyik olimpiai verseny díszamforá­ját festi. Bemutatkozom. Bólint, hogy ismer, csak kérdezzem. Ö majd felel, dé a munkát ab­bahagyni nem tudja. Leülök, beszélgetünk. Itt született a faluban. Ne­héz indulás, szegény család. Húszéves, amikor egyik este bátyja, aki Gorkánál volt ko- rongozó, azzal tért haza,, hogy sok a munka, festeni kellene és az öccsét beajánlotta. , — Gorka Géza? — mereng el a múlton —, ő is Innét in­dult. A húszas években volt a faluban egy Keramosz Rt. ne­vű vállalat. Ott dolgozott, mely 50—60 emberrel színes, mázas technikával tömegcikkeket gyártott, de csődbe jutott. Gorka, aki a faluba nősült a Mohos nevű családba, állás nélkül maradt, önállósította magát. ö, a húszéves fiú, tehát Gor­ka Gézához került. Egyszer lopva a koronghoz ült, ehhez az ősi, népi szerszámhoz, mely­ről a formák csodálatos gaz­dagsága varázsoltatok elő. Gorka meglátta, de vissza­nyomta a szikre az ijedt fiút: „Maradj csak ott, ezután ko- rongozni fogsz”. Aztán elvé­gezte az iskolát, garast garas­ra gyűjtve végül önállósította magát. Rakéoá tette az embe­riség legrégebbi díszítő művé­szete, karcolt, festett, dom­borműves, mázas szépségei, a kerámia (görög agyagműves- ságből), a fajansz (olasz Faen- za város után), a majolikák (spanyol Mallorca-sziget nevé­ből). Már négy éve, dolgozott. Annyi lett a megrendelés, hogy a munkát alig győzte, már ő is segítségre gondolt. Közben a meisseni mázzal pró­bálkozott, s nem is sikertele­nül. ígéretes embernek tartot­ták, amikor az országra sza­kadt a háború. Vagyont érő festékeit elásta. Amikor a ka­tonaságtól visszajött, rejtek­helyét feldúlva, szétszórtan ta­lálta. Mindegy, hogy ki tette, az átvonuló katonák, a gyűlö­let, vagy áz irigység: mind­egyik forrása a tudatlanság. Ott állt kétségbeesettén a ro­mok előtt. Ekkor volt har­mincéves. Megint Gorka Géza hívta, kinek a pályafutása át­menetileg szintén megtört. S ő ment a hívó szóra, új életet kezdeni a Zsolnay-féle gyárba. Innen az ügyes kezű férfit Zsol- nay Vilmos unokája, Mattya- sovszky László hívta el a ve­rőcei gyárba üzemvezetőnek. Harminc évig volt a gyár egyik irányítója. Nem sikerült az első házas­sága, de a magánélete is ren­deződött. Második felesége egy lett vele a művészetben, a gondolatban, a tervekben. Ösz­tönzi, dicséri, bírálja. Gorka és Mattyasovszky mellett ő segí­tett neki, hogy ismét talpra- álljon. És ekkor, miként Vi­gyázó Sándor a felesége lába elé vitte a világ minden vi­rágját, flóráját, s ebből lett a vácrátóti botanikus kert, ő a maga gyönyörűségére alkotni kezd és a felesége köré hord­ja az ókor művészetét, görög, egyiptomi, mezopotámiai, et­ruszk, asszír, sumér, akkád, perzsa, görög, romai vázákat, kancsókat, edényeket, tányé­rokat. Rajtuk a finom művű rajzokkal pihenő harcosokkal. Múzsákat, géniuszokat, kéz­műveseket, parasztokat. — Mcst a mexikói, perui, in­ka, maja kultúrában merülök el, a csodálatos szövet, geo­metriai motívumokban, állati, növényi díszekben. Majd jön a kínai, az indiai. Az életem ke­vés hozzá. Ügy érzi, az utóbbi években kisütött a nap. Amióta nyug­díjas, Csákvárra jár, ahol szakértőként alkalmazták a hí­res csákvári fazekasok között. Ott van hazánkban a fazekas­ság legrégebbi hagyománya. Az alig hatezer lakosú község­ben a múlt század végén még háromszáz fazekas készítette a csörgő-kancsót, a bugyagát, a totya-bögrét, a csipkés-tálat és szekereztek vele egészen Szol­nokig. Ma már csak tizenket- ten vannak, szövetkezetben dolgoznak. Tiszta gyönyörűség velük lenni. — Vagyunk itt is többen Ve­rőcén. Nézze meg őket is. Itt van fivérem, Vendel, már -*a hetvene3ik évét járja, Farkas László, még csak ötvenöt éves. Mindketten Gorkánál kezdtek. Vagy Obrotka József, aki Gá­dornál tanult, később a főis­kolán előadó is volt. Ma már nem dolgozik, túl van a het­venen. De nevelődik az után­pótlás is. Bethlen Erzsébet, aki nemrég végezte el iskoláit, és nagy lelkesedéssel, energiával látott munkához. Beszélgettünk, beszélgetünk, amikor ránk nyitott a mester felesége és tessékelt befelé a házba. Meghitt beszélgetésre az ókor színei, edenyei közé, egy kis múzeum hangulatában. A pódiumon több mint kétméte­res váza, szekrényen Tutanh- amon aranyozott halotti maszkja, a falon az altamirai barlang álló bölényképe. Elő­került kivételesen a külföldről hozott konyak, mert a mai nap kivételes: fél órára néztem be és két óráig ottfelejtettem ma­gam. Mészáros Gyula ISSN 0133-:. '3 (Váci Hírlap) Holnap megnyílik if§fj|| élelmiszer-áruházunk Vácott, a Földvári téren

Next

/
Oldalképek
Tartalom