Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-05 / 285. szám

KÖZLEMÉNY A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT XXV. ÉVFOLYAM, 285. SZÄM Ára: 1,40 forint 1981- DECEMBER 5„ SZOMBAT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1981. DECEMBER 3-1 ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. december 3-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első tit­kárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Eilenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és ÁrhivataJ elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság ke­gyelettel emlékezett meg el­hunyt tagjáról, Fehér Lajos elvtársról. A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárá­nak előterjesztésében az 1982. évi terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javas­latot. A Központi Bizottság átte­kintette az októberi ülése óta eltelt időszak fontosabb nem­zetközi eseményeit. ■I A Központi Bizottság ** meg,állapította, hogy a szocialista közösség országai az elmúlt időszakban is kez- deményezően és aktívan lép­tek fel a békés egymás mellett élés politikájának folytatása, a fegyverkezési verseny fékezése, a békének és az enyhülés vív­mányainak a megvédése érde­kében. A Központi Bizottság ki­emelkedő jelentőségűnek ér­tékelte Leonyid Iljilcs Brezs- nyevnek, a Nétmet Szövetségi Köztársaságban tett látogatá­sát, amelyet a magyar közvé­lemény is nagy érdeklődéssel kísért. A találkozó jól szol­gálta a különböző társadalmi berendezkedésű országok kö­zötti békés egymás, mellett élés, az európai béke és biztonság ügyét. Pántunk, kormányunk, népünk üdvözli és támogatja az európai közép-hatótávolsá­gú nukleáris fegyverek kér­désében tett új, konstruktív szovjet javaslatokat, ame­lyek kifejezik a szocialista kö­zösség törekvéseit, és reális alapot jelentenek az európai katonai feszültség enyhítésére, a fegyverkezési verseny mér­séklésére. y A Központi Bizottság jó- váhagyólag tudomásul vette a szocialista országok kommunista és munkáspártjai nemzetközi és ideológiai kér­désekkel foglalkozó KB-titká- rainak moszkvai tanácskozásán részt vett magyar küldöttség jelentését. Ügy értékelte, hogy a tanácskozás elősegíti orszá­gaink a békéért, az enyhülés eredményeinek megőrzéséért és továbbfejlesztéséért, a társa­dalmi haladás és a nemzeti függetlenség ügyéért vívott kö­zös harcát, a békeszerető erők összefogását, a szocialista épí­tés új kérdéseinek megvála­szolását, az ideológiai-elméleti tevékenység fejlesztését. A Központi Bizottság fontos eseménynek értékelte a 90 kom­munista és munkáspárt Prá­gában megtartott tanácskozását a mozgalom közös elméleti és tájékoztató folyóirata, a Béke és Szocializmus munkájáról, a Magyar Szocialista Munkás-. párt a jövőben is részt vállal azokban a közös erőfeszítések­ben, amelyek a folyóirat tevé­kenységének továbbfejlesztésé­re, a kommunista pártok kö­zötti vélemény, és tapasztalat- csere bővítésére irányulnak. O A Magyar Szocialista Munkáspárt megkülön­böztetett jelentőséget tulajdo­nít a kapcsolatok folyamatos fejlesztésének a szocialista kö­zösség országaival, azok kom­munista és munkáspártjaival. Ez fejeződött ki a Központi Bi­zottság küldöttségének a Szov­jetunióban, valamint a buda­pesti pártbizottság delegációjá­nak a Német Demokratikus Köztársaságban tett látogatása során és más magas szintű ta­lálkozókon. 4 Parlamenti küldöttségünk • látogatása a szomszédos Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaságban tovább mé­lyítette sokoldalú együttműkö­désünket. A megbeszéléseken megerősítették, hogy adottak a lehetőségek, kölcsönös a szán­dék a magyar—jugoszláv kap­csolatok további fejlesztésére. Hazánk és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság in­ternacionalista kapcsolatait to­vábbfejlesztették azok a tár­gyalások, amelyeket az Ali Nasszer Mohamed vezetésével Magyarországon hivatalos, ba­ráti látogatást tett párt- és ál­lami küldöttséggel folytattunk. A barátsági és együttműködési szerződés aláírása jó alapot biz­tosít kölcsönösen hasznos együttműködésünk kibontakoz­tatásához. A Kambodzsai Népi Forra­dalmi Párt magas szintű kül­döttségének magyarországi lá­togatása eredményesen járult hozzá kétoldalú kapcsolataink, együttműködésünk fejlesztésé­hez. 5 A Magyar Népköztársaság * a békés egymás mellett élés elveivel, a helsinki záró­okmányban megfogalmazott ajánlások szellemében minden lehetséges területen a kapcso­latok fenntartására és fejlesz­tésére törekszik a tőkésorszá­gokkal is. Ez tükröződött a Mi­nisztertanács elnökének a Né­met Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos látogatása során. Lázár György és Helmut Schmidt találkozója ismételten kifejezésre juttatta, hogy eltérő társadalmi berendezkedésű. különböző szövetségi rendsze­rekhez tartozó országok között is lehetséges eredményes együttműködés, ha azt az érin­tett felek az egyenjogúságra és a kölcsönös érdekekre alapoz­zák. Bruno Kreiskynek, az Oszt­rák Köztársaság kancellárjá­nak látogatása hazánkban je­lentős esemény volt sokoldalú kapcsolataink további dinami­kus fejlesztésében. Országaink, népeink kölcsönösen érdekeltek a zavartalan együttműködés­ben, a szomszédságból adódó előnyök közös hasznosításában. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság ki­egyensúlyozott kapcsolatai jól példázzák a különböző társa­dalmi rendszerű országok együttműködésének lehetősé­gét. Szpirosz Kiprianunak, a Ciprusi Köztársaság elnöké­nek hazánkban tett hivatalos látogatása kétoldalú kapcsola­taink jelentős eseménye volt. A tárgyalások során kifejezés­re jutott, hogy kölcsönös a tö­rekvés a Magyar Népköztársa­ság és az el nem kötelezett po­litikát folytató Ciprusi Köz­társaság együttműködésiének fejlesztésére. L Pártunk az elmúlt idő- szakban is konstruktív párbeszédet folytatott szocia­lista és szociáldemokrata pár­tokkal. Az enyhülés vívmá­nyainak megvédésére és a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésére irányuló közös szándék fejeződött ki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának és Willy Brandtnak, a Német Szociáldemokrata Párt elnökének magyarországi meg­beszélésein, valamint pártunk képviselőinek a Német Szociál­demokrata Párt vezetőivel folytatott tárgyalásain, s rész­vételünkben a francia és a spanyol szocialista párt kong­resszusán. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya — szövetségeseivel együtt — mindent megtesz a szo­cialista közösség békepolitiká­jának sikerre viteléért, az enyhülés vívmányainak meg­őrzéséért, a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett éléséért. di felhasználásra kerül, a ki­vitel elmarad a tervezettől. Az építőipar termelése kis­mértékben csökken, a felújí­tási-fenntartási, valamint a külföldön végzett munkák aránya viszont növekszik. A mezőgazdasági termelés valamelyest meghaladja az 1980. évit, de nem éri el a tervezettet. Kalászos gaboná­ból — főleg a kedvezőtlen időjárás miatt —, kevesebb termett, de az ország kenye­re biztosított. Kukoricából jó volt a termés. A szépen fej­lődő állatállomány takar­mányellátása zavartalan. — A lakosság jövedelme és fogyasztása valamelyest meg­haladja a tervezettet. Egy la­kosra jutó reáljövedelem or­szágos átlagban 2 százalék­kal, a lakossági fogyasztás pe­dig mintegy 2,5 százalékkal nő. A fogyasztási árak emel­kedése az előirányzott 4,4—5 százalékon belül lesz. Az áru­ellátás összességében jó, a vá­laszték megfelelő. Ütemesen halad a három műszakos és a folyamatos munkarendben dolgozók átté­rése az ötnapos munkahétre. Megépül 77 ezer — ezen belül 24 ezer állami — lakás. Az ál­talános iskolai osztálytermek száma 1200 helyett 1900-zal gyarapszik. A tervezettnél több, összesen 17 500 új óvo­dai, mintegy 4400 bölcsődei hely és 2500 kórházi ágy léte­sül. — Hazánk nemzetközi gaz­dasági kapcsolatai tovább bő­vülnek. A rubel elszámolású kereskedelmi forgalom a be­hozatali lehetőségekkel ősz- hangban alakul. A nem rubel elszámolásokban a csereará­nyok valamelyest javulnak, az áruforgalom kismértékű hiány­nyal zárul. — Az állami költségvetés hiánya a tervezettet meghalad­ja. y A Központi Bizottság megerősítette, hogy a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányvonalával összhangban a gazdasági építőmunka fő cél­ja 1982-ben is a külgazdasági egyensúly javítása, valamint az életszínvonal megőrzése. Egyetért azzal, hogy a minisz­tertanács az 1982. évi népgaz­dasági tervet az alábbi fő elő­irányzatok szerint véglegesít­se, és ' az állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjessze: Az 1982. évi terv az 1981. évi várható teljesítés százalé­kában: Az 1982. évi terv az 1981. évi várható teljesítés %-ában EB. A Központi Bizottság érté­kelte az idei gazdasági építő­munka tapasztalatait, elfogad­ta az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Megállapította, hogy népünk nyugodt, ki­egyensúlyozott politikai lég­körben eredményesen dolgozik az 1981-re kitűzött feladatok megoldásáért. A népgazdaság a terv gazdaságpolitikai irány­vonalával összhangban fejlő­dik. Az előirányzatot' megkö­zelítve javul a külgazdasági egyensúlyi helyzet. A terme­lés a tervezettnél mérsékel­tebben, a munka termelé­kenysége az előirányzottnak megfelelően növekszik. Az energiafelhasználás nem ha­ladja meg a múlt évit. A la­kosság fogyasztása és a beru­házások volumene kismérték­ben magasabb a tervezettnél, az életkörülmények javulnak. 4 Az 1981. évi gazdasági D fejlődést a következő fő vonások jellemzik: — A nemzeti jövedelem az előirányzott 2—2,5 százalék helyett várhatóan, mintegy 1 százalékkal nő, elsősorban azért, mert az ipari termelés mérsékelten növekszik, és a tervezettnél kevesebb kalászos gabona termett. Az ipari termelés várhatóan 2—2,5 százalékkal haladja meg a múlt évit, és a külpiaci ér­tékesítési lehetőségekkel össz­hangban differenciáltan ala­kul. A termelés növekmé­nyének nagyobb része belföl­Nemzeti jövedelem 101,0 101.5 Belföldi felhasználás 98,0 99,0 Ipari termelés 102,0 102,5 Országos építés­szerelés 98,0 99,0 Mezőgazdasági termé­kek termelése 104,0 104,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 100,5 Lakossági fogyasztás 100,5 101,0 Állami költségvetés bevétele 104,0 105,0 kiadása 105,0 106,0 A szocialista szektor beruhá­zásaira folyó áron 178—180 milliárd forintot lehet tordí­tani. O Az 1982. évi népgazdasá- ^ * gi terv céljainak elérése megköveteli, hogy a gazdasági fejlődést a termelés minden ágazatában az eddiginél erő­teljesebben a gazdaságos ex­port fokozása, a termelés ha­tékonyságának és nemzetközi versenyképességének növelésé, az anyaggal és az energiával való ésszerű takarékosság ala­pozza meg. A belföldi felhasználást a beruházások szelektív csök­kentésével, a készletfelhalmo­zás növekedésének visszafo­gásával kell mérsékelni. A társadalmi közkiadásokban fo­kozott takarékosság érvénye­süljön. A gazdasági irányítás­nak, ezen belül a szabályozók következetes érvényesítésének, valamint az egész gazdaság- szervező tevékenységnek e fő feladatok megvalósítását kell szolgálnia. — Az ipar termelésének e jelenleginél nagyobb hánya­da kerüljön exportra. Gyorsí­tani szükséges a termelés szer­kezetének korszerűsítését, a műszaki fejlesztést. A külső piacokon gazdaságosan értéke­síthető, a behozatalt éssze­rűen helyettesítő, a kisebb anyag- és energiaigényű ter­mékekből növekedjék a ter­melés. E követelményeknek megfelelő vállalatok és szövet­kezetek erőteljesen bővítsék termelésüket, dinamikusan fej­lődjenek. Folytatódjék az ipar szervezeti korszerűsítése, a vállalatok belső szervezeté­nek, irányításának továbbfej­lesztése, a vállalatközi kapcso­latok javítása. — Az építőiparban növeked­jék a fenntartás és a felújítás aránya, valamint az exportte­vékenység. Erősödjön a vál­lalkozási készség és a verseny­képesség, javuljon a szerve­zettség. csökkenjen a kivitele­zési idő. — A mezőgazdaságban a termelés fokozása a jó belföl­di ellátás biztosítását és a ki­vitel növelését szolgálja. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben tovább kell növelni a hozamokat. A gabonatermelés biztonságos megalapozása érdekében bő­víteni szükséges a vetésterüle­tet is. Tovább kell javítani a nagyüzemek és a háztáji, ki­segítő gazdaságok kapcsolatát. Segíteni kell a szarvasmarha- tenyésatés színvonalának fenn­tartását, a sertéstenyésztés fejlesztését a kistermelőknél. — Az áru- és személyszál­lítási feladatokat a népgazda­sági tervvel összhangban kell megoldani. A vállalatok a szállítási feladatok teljesítését energiamegtakarítást eredmé­nyező szervezési intézkedések­kel is segítsék. — Gyorsítani kell az ener­giatakarékossági program vég­rehajtását. A tüzelőanyag- és energiafelhasználás az ez évit lehetőleg ne haladja meg. Az összes energiafelhasználásban valamelyest csökkenjen a szén- hidrogének aránya. Elsősor­ban a kőolajtermékek helyet­tesítésére, fajlagos felhaszná­lásuk csökkentésére kell erőfe­szítéseket tenni. — A szocialista szektorban felhasználható 178—180 mil­liárd forintot elsősorban a fo­lyamatban levő beruházások befejezésére kell összpontosí­tani. Előnyben kell részesíteni a műszaki fejlődést, az ener­giahordozók gazdaságos kiter­melését, ésszerű felhasználását szolgáló beruházásokat. Kez­dődjék meg a mecseki szénki­termelés fejlesztése, a Dunai Vasmű kokszolóművének és a fenyőfői bauxitbányának a nagyberuházása. A A termelés hatékonysá­*** gának növelésével kell megteremteni az életszínvonal megőrzésének, az életkörülmé­nyek javításának feltételeit. — A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása kis mértékben, a társadalmi juttatások a korábbi éveknél mérsékeltebben növekedhet­nek. A munkások és alkalma­zottak átlagbére 4—5 százalék­kal, a fogyasztói árszínvonal mintegy 5 százalékkal emel­kedhet. — Fontos követelmény az áruellátás színvonalának és választékának jobb összehan­golása a kereslettel, a szolgál­tatások iránti igények jobb ki­elégítése. Meg kell építeni 76— 77 ezer lakást. Létesíteni kell 1200—1300 általános iskolai osztálytermet, csaknem 3000 bölcsődei, mintegy 9000 óvodai és 1200 gyógyintézeti helyet. — Folytatódik az Állami. Operaház, a közgazdaságtudo­mányi egyetem, a filmgyár fel­újítása és a budavári palota rekonstrukciója. Megkezdődik az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem épületének felújítása, befejeződik a Madách Kamara- színház korszerűsítése. Meg­nyílik a budapesti nagy sport- csarnok. — A népgazdaság minden területén javuljon a foglalkoz­tatás hatékonysága, a létszám- igényeket mindenütt a terme­lés és a feladatok változásá­hoz igazítsák. A jövő év köze­péig — az oktatás és a mező- gazdaság kivételével — feje­ződjék be az ötnapos munka* hétre való áttérés. C A külgazdasági egyensú­'*• lyi helyzet javítása meg­követeli, hogy tovább bővülje­nek hazánk nemzetközi gaz­dasági kapcsolatai. A kivitel 6—8 százalékkal, a behozatal 2—3 százalékkal növekedjen. 6 A gazdaságirányító és • szervező munka közép­pontjába a VI. ötéves tervbeli foglalt gazdaságpolitikai cé­loknak és programoknak lehe­tőségeinkhez és a változó fel­tételekhez igazodó megvalósí­tását kell állítani. Az 1982. évi terv fő céljainak elérését a szükséges döntések idejében és a népgazdasági érdekekkel összhangban történő meghoza­talával, következetes végre­hajtással és folyamatos ellen­őrzéssel kell elősegíteni. A gazdasági szabályozók ösztö­nözzenek és késztessenek a hatékonyság jelentős javításá­ra, a gazdaságos kivitel növe­lésére, az import ésszerű he­lyettesítésére, az energia- és anyagtakarékosságra. <7 A vállalatok, szövetkeze- *■ tek és a tanácsok a gaz­daságpolitikai követelmények­kel, a népgazdasági terv cél­jaival összhangban készítsék el terveiket. Igényeljék a dolgo­zók véleményét, ösztönözzék, karolják fel a jó kezdeménye­zéseket. A változó feltételek­hez jobban igazodva, lehetősé­geiket kihasználva, felelősség- teljes munkával biztosítsák a tervek végrehajtását. A sze­mélyes felelősséget viselő, igé­nyes, a rendet, a fegyelmet, a minőségi munkát megkövetelő, kezdeményező vezetők kapja­nak nagyobb társadalmi meg­becsülést és egyértelmű politi­kai támogatást. A Központi Bizottság ajánl­ja, hogy a munkaverseny- mozgalomban a gazdálkodás minőségi követelményeit, az energia- és anyagtakarékossá­got, a jövedelmező export fo­kozását, a vállalati kooperá­ciós és szerződéses kapcsolatok javítását állítsák előtérbe. Q A Központi Bizottság fel- hívja a pártszervezeteket, hogy tegyenek meg mindent az 1982. évi terv eredményes megvalósításáért. A kommu­nisták példaadással, aktív fel- világosító és meggyőző mun­kával segítsék a tervben fog­lalt követelmények és felada­tok megértetését, vállalását, teljesítését. A Központi Bizottság felkéri a társadalmi és tömegszerve­zeteket, hogy az 1982. évi nép- gazdasági terv céljainak meg­valósítására mozgósítsák a dolgozókat. Szocialista fejlődé­sünk és előrehaladásunk, ha­zánk és népünk érdekei min­den magyar állampolgártól személyes helytállást, felelőá magatartást követelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom