Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-31 / 305. szám

Lelkesítő feladataink Ismét egy esztendőt hagytunk mögöttünk, melynek elmúlása sok olyan elemzésre és értéke­lésre ad okot, amelyek értékes tanulságként szol­gálhatnak valamennyiünk számára a jövő feladatai­nak tervezésekor. Az 1981-es esztendő a VI. ötéves terv első éve volt, és . mikor célkitűzé­seinket, feladatainkat ala­kítottuk, formáltuk, ak­kor úgy fogalmaztunk, hogy a tervidőszak első esztendejének feladattelje­sítése meghatározó lesz a további évek munkájára is. Érdemes tehát meg­vizsgálni, hogy járásunk ipara, mezőgazdasága mi­ként sáfárkodott lehetősé­geivel, hogyan használta ki meglevő adottságait, sikerült-e saját belső tar­talékaikat kellőképpen fel­tárni, hogyan alakultak az élet- ■ és munkakörülmé­nyek, sikerült-e célkitűzé­seinket megvalósítani? A monori járás ipara a terveket meghaladó mér­tékben fejlődött, az átla­gos teljesítés várhatóan 6- 7 százalékkal haladja meg az 1980. évit. örvendetes, hogy jelen­tős mértékben nőtt a tőkés exportra termelés, a ME­ZŐGÉP Vállalat, a Ferro- elektrika Ipari Szövetke­zet, a Gyömrői HÉLIOS Ruhaipari Szövetkezet ter­veiket jelentősen megha­ladó mértékben növelték ez irányú tevékenységüket. A minőség javulása, az esztétikus, a nemzetközi szabványokban megfogal­mazott igényszinthez igazo. dó termékeknek, még ha kell is a cégér, de úgy tű­nik, a garantált minőség, a határidők pontos betar­tása jó márkajelnek bi­zonyul. Mindannyiunk szá­mára nagy öröm a több­éves tervszerű munka gyü­mölcse, hogy az őszi nem­zetközi vásár nívódíjával tüntették ki a HÉLIOS Szö­vetkezet női kosztümjeit és hasonló elismerés birto­kosa lett a Monori Kefe- és Játékgyár a közösségi já­tékcsalád ■ kifejlesztéséért. A monori és a gyömrői vas­ipari szövetkezetekben új vezetők kezdték meg tevé­kenységüket, a kezdeti je­lek biztatóak, a több éves stagnálás állapotaiból jó irányú elmozdulás jelei érzékelhetők. A maglódi 1SG, a vecsési VERUSZÖV imponáló tel­jesítést tudhat magáénak, és ez a jó irányú pályamó­dosulás összességében any- nyit eredményezett, hogy járási átlagban a várható nyereség 10 százalékkal magiasabb lesz a tervezett­nél, ami egyben azt is je­lenti, hogy az átlagbérek 7- 7,5 százalékkal nőttek az előző évi átlaghoz viszo­nyítva. Túlzás nélkül ál­lítható, hogy a start át­gondolt, fegyelmezett mun­kával jól sikerült. Bízunk abban, hogy a folytatás ha­sonló sikereket tartogat va­lamennyi ünik örömére. fokozott érdeklődés kí- sérte a korábbi évek­ben dinamikusan fejlődő mezőgazdasági üzemek te­vékenységét. Súlyos káro­kat okozott a téli és kora tavaszi fagy a szőlőültetvé­nyekben, megsínylették az őszi kalászosok a csapa­dékhiányt, aggodalom kí­sérte a kapásnövények fej­lődését, mivel szinte tel­jes egészében tavaszi szán­tás után került a mag a vetőágyba. Félév tájékán csak az állattenyésztés biz­tatott eredményes tervtel­jesítéssel és belső intézke­dések sorozatát tették üze­meink vezetői a várható kiesések pótlására. Most az év végén csak az elisme­rés és köszönet hangján lehet szólni arról a meg­feszített munkáról, aminek eredményeként sikerült a kieséseket pótolni és ter­melőszövetkezeteink a terv­célokat meghaladó ered­ményességgel zárják az 1981-es esztendőt. A pilisi Aranykalász Tsz évek óta megbízhatóan teljesíti fel­adatait eredményesen gaz­dálkodik. Talán ' a legna­gyobb meglepetést a mo­rion Kossuth Tsz szolgál­tatta — pozitív értelemben — a sokéves egy helyben topogás után minden vá­rakozást felülmúlóan, 20 millió forintnál több ered­ménnyel zárja az évet. A Rákosmezeje és a Tá- pióvölgye Mgtsz-ek egyen­letesen fejlődnek, a vasadi Kossuth Szakszövetkezet rohamos léptekkel gyara­podik, gazdagodik a szö­vetkezeti tagság örömére és boldogulására. A Mo­nori Állami Gazdaság és a gombai Fáy András Tsz még ez évben is elmarad teljesítőképessége lehető­ségeitől, nagyobb szerve­zettségre, igényesebb mun­kára, következetesebb szá­monkérésre lesz szükség a jövőben, hogy meglévő gondjaikat önerőből tud­ják orvosolni. Az őszi munkák valamennyi gaz­daságiban tervszerűen és magas szervezettséggel zaj­lottak. lej A vecsési Feri­hegy Tsz zöldségtermését közel ezer hektárról tisz­teletet parancsoló gyorsa­sággal és jó minőségben takarították be, s biztonsá­gosan tárolják. Jól indult az új mező- .gazdasági év. a vetésele bizT tató állapotot tükröznek, a mélyszántás teljes mér­tékben befejeződött, az ál­latállomány takarmánnyal történő ellátása biztonság­gal megoldott. I ó ütemben haladnak ** községíejlesztési cél­kitűzéseink a megvalósítás irányába. Kétszáz óvodai hely, 16 tantermes általá­nos iskola műszaki átadá­sa valósult meg, melyben rövidesen az oktató-nevelő munka is megindulhat. Szerkezetileg már áll a 3 ezer négyzetméteres mo­nori általános áruház, el­készült Ecseren az ABC és szolgáltatóház, megva­lósult a nyáregyház! torna­terem, melynek anyagi fedezetét jelentős mérték­ben a XII.- pártkongresszus tiszteletére meghirdetett munkaverseny és kommu­nista szombatok felajánlá­sából biztosították. Fo­lyik a közkifolyókból a víz Monor, Gomba. Bénye köz­ségekben' és 'tervezzük a vízrendszer akut problé­máinak felszámolásával a bekötések lehetőségének megteremtését is. Gazda­godtunk, gyarapodtunk, a népgazdaság teherbíró ké­pességét figyelembe véve kisebb lépésekkel, de ha­tározottan munkálkodunk községeink ellátásának ja­vításán, az iskolai és óvo­dai hálózat bővítésén. Üt-, járdaépítéssel, a lakótelep 1982-es indításával olyan gondokon akarunk eny­híteni, amelyektől őszin­tén reméljük, hogy ked­vező hatást gyakorolnak a jó lakóhelyi közérzetre, a községszeretet elmélyítésé­re. Az alkotó, lelkesítő mun­ka feltételei biztosítottak voltak az elmúlt évben, és bizalommal tekintettünk az ú.i esztendőre is. Bonyolult világhelyzetben, nem ép­pen kedvező nemzetközi politikai légkörben kezdő­dik áz új esztendő. Pár­tunk 25 éves töretlen po­litikája. a nemzetközi po­litikai életben kivívott te­kintélye, eltökélt békevá­gya garancia minden ma- gyCar 'állampolgár számára, hogy féltve őrzött szocia­lista vívmányainkat meg­védve, azokat továbbfei- lesztve töretlen lesz elő­rehaladásunk, szocialista fejlődésünk. ti atékenyabb munkával, előállított termékeink minőségének javításával, szigorú takarékossággal, világos, értelmes . célok megfogalmazásával és tel­jesítésével járulhatunk hozzá nemzetközi prog­ramunk, szocialista fejlő­désünk, a népgazdasági cél­kitűzések sikeres megva­lósításához. Ehhez a munkához kí­vánok a járás lakosságá­nak nagyon jó egészséget, boldog családi örömöket, eredményekben és sikerék­ben gazdag. örömteljes, boldog új esztendőt. . Cselényi Dezső. az MSZMP Monori Járási Bizottságának első titkára Ünnepek idején Ők dolgozlak A karácsony és a szilveszter előtti napokban is valóságos vásárlási láz volt a járás üz­leteiben, valamennyi kereske­delmi egységben. Voltak háziasszonyok, akik még idejében, tehát a hó­nap elején bevásároltak Akadtak azonban olyanok is, akik az utolsó pillanatokban jutottak csak hozzá a boltok­ban a legfontosabb élelmisze­rekhez . XXIII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM 1981. DECEMBER 31., CSÜTÖRTÖK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IVI C3 R1 A kereskedelem dolgozóit éppen elégszer bíráltuk la­punkban is 1981-ben. Most, az óév utolsó napján azonban el kell mondani azt is róluk, hogy ezúttal derekasan állták a próbát Az üzletveze­tők is csatasorba álltak, segí­tettek az eladóknak, igaz, még így sem volt elkerülhető a zsú­foltság. Szólni kell azok helytállásá­ról is, akik a karácsony és a szilveszter éjszakáját is mun­kában töltötték, illetve töl­tik. Gondolunk itt elsősorban a vendéglátó egységek vala­mennyi alkalmazottjára. ők azok, akik évről évre ott állnak a pult mögött, vagy fel­szolgálnak az asztaloknál, hogy mások zavartalanul szó­rakozhassanak, boldogan ün­nepeljenek, köszöntsék az új évet. Most, az év utolsó napján, megérdemlik hát ők is a di­cséretet. Hétköznapi és az ün­nepi helytállásukért egyaránt. G. J. Termékeik eljutnak az ország minden részébe Már előbbre tartanak / Úgy, vsrgy utasképp? Változó, változatlan egyensúlya teletet, hogy tőlem kapja meg a választ is. Konkrétan, egyér­telműen. — Szándékom szerint leg­alábbis 1982-ben ugyanilyen következetesen — talán nem szerénytelenség, ha azt mon­dom: hivatásszerűen — sze­retnék munkatársaimmal együtt minél több információt továbbítani, a lakosságot még közelebb hozni az államigaz­gatási munka gondjaihoz, s talán így jobban megértik a nehézségekkel való birkózá­sunkat, s a saját ügyeikre is jobban tudák alkalmazni a következtetéseket. A mozgássérültek járási csoportjának alakuló ülésén valóságos tapsvihar tört ki, amikor a jelenlevők egyhan­gúlag titkárrá választották Naszvadi Józsefet. A 24 éves, csendes szavú fiatalember máris hivatásának érzi az em­bertársaival való törődést, az értük végzendő munkát. — Jövőre ugyanúgy, mint az idén... Nem: még aktívab­ban, még gondosabban, az erő­met még kevésbé kímélve sze­retnék részt venni a mozgás- sérültek szövetségének munká­jában, akár szervezett keretek között, akár azon kívül is. Ezt feltétlenül így akarom! — Talán olyasmi nincs az életemben, amit másképp aka­rok csinálni, legfeljebb szeret­ném, ha megtörténne az az esemény,, amely megváltoztat­ná, megkönnyítené a magam és a családom életét. Évek óta várunk egy Trabant Hyconiat- rá, két kisgyerekünk van, sok­kal hamarabb el tudnánk ve­lük jutni egy-egy kirándulás­ra, de az orvoshoz is. Geller Nándor, a Monori Építők Ipari Szövetkezetének elnöke: — A vezetői munka szerte­ágazó feladatai közül kira­gadva egyet: feltétlenül sike­resnek ítélem a nagy létszámú — száz fiatalt érint — ipari- tanuló-képzésünket. Ennek szervezését, irányítását ugyan­úgy végezném, mint eddig. Szigorúbban — Az óév gazdasági ta­pasztalatai alapján a költségek csökkentése érdekében még hatékonyabb módszereket akarunk bevezetni az eddi­gieknél. Ezt másképp, mint ko­rábban: sokkal szigorúbban, következetesebban. Vereszbi János Két esztendő' találkozását nehéz sablonok nélkül ^ szemlélni. Ilyenkor, az óév tora előtti hangulat­í ban is óhatatlanul a megszokott kérdések, fogadkozá­'/ sok tolakodnak előtérbe. Ritka embernek tudhatja az 'j magát, akinek rendíthetetlen az a véleménye, hogy ed- -i dig mindent jól csinált, s biztos benne, hogy a szerencse £ ezután sem pártol el mellőle. Dr. Kiss György vb-titkár: — Fordítva kezdeném a vá­laszadást. Nem szeretném, ha azok az ügyek, amelyek köz­vetlenül érintik a lakosság gondjait, problémáit — a be­adványokra, panaszos levelek­re gondolok — elsikkadnának. Szeretném ezeket vezetői ha­táskörben tartani, hiszen az az ember, aki nekem címezi a levelét, megérdemli azt a tisz­Mi nem ilyen embereket ke­restünk, talán nem is talál­tunk volna. Akiket megkérdez­tünk: mi az, amit az új esz­tendőben is feltétlenül úgy csinálnának, mint tavaly, s mi az, amit másképpen? — nem sokáig keresték a választ. Legfeljebb a sok lehetséges változat közül a legjellemzőb­bet próbálták megtalálni. A mezőgazdászok általában elégedettek lehetnek az idei esztendővel. A mérlegek ter­A Pilisi Ruházati Szövetke­zet kollektívája már a múlt évben, pontosabban december közepén teljesítette éves ter­vét. Az óév utolsó heteiben női átmeneti kabátokat varr­tak a különböző megrende­lőknek. Termékeik eljutottak az ország minden részébe. Az új évi kilátások is biztatóak, mert már szinte az egész évre elkötelezték magukat, lesz te­hát bőven munkájuk a lá­nyoknak, asszonyoknak. Bal oldali képünkön Borgulya Ist­vánná varr ja a női kabátokat, alsó felvételünkön pedig az egyik legjobban dolgozó sza­lag asszonyai láthatók munka közben. Bareza Zsolt felvételei mészetesen még csak ezután készülnek el, de szíve mélyén minden termelőszövetkezeti vezető tudja már, hogy mi­lyen ítéletre számíthat az ál­tala vezetett közösségtől, s en­nek megfelelően működik lel­kiismerete is. Bizonyítás után — En ugyanolyan évet kí­vánok magunknak, mint az 1981-es volt — mondta elége­detten dr. Farkas Sándor, a monori Kossuth Termelőszö­vetkezet elnöke. — Elsősorban a számszerűségekre gondolok. Azok legyenek olyan jók, mint amilyenekről s zárszámadáson szólhatok. Az már bizonyos, hogy a nyereségünk lényege­sen magasabb lesz a tervezett­nél. — S mit szeretnék máskép­pen csinálni? A szervezést, a termelésirányitást. Nem lenne jó, ha az idén is annyit kelle­ne idegeskedni, bosszankodni, mint tavaly, amely, igaz, a bi­zonyítás éve volt. Feszített lesz a mostani tervünk is, de nem akarunk akkora idegfe­szültségben dolgozni, mint ed­dig. Javítanunk kell a munka- fegyelmet, a hozzáállást, s ’82-t a szervezettség évévé akarjuk tenni. Emberközelben A monori nagyközségi közös tanács szakigazgatási szervé­nek munkáját különbözőkép­pen ítélik meg az emberek. Ne­künk nincsenek birtokunkban adatok arról, hogy hogyan osz­lik meg az elégedettek, illetve az elégedetlenkedők tábora, de saját postaládánkból ítélve, úgy érezzük, az utóbbiaké egy­re inkább csökken. A hogysmeny fcozos kisses Máig nyitott a wniléglcisp A látvány elragadó! Az Üllő és Öcsa felé lefutó út két oldalán az Alföld nagy képeskönyve tárul a néző elé. Északra fordulva a Cserhát kis utóvéd hegyeinek tűnő dombvonulatai, völgyei, aká­cos ligetei. S a dombok közé ékelődve: Gyömrő. 9 A táj alig változott. így hát ők is ilyennek látták a dom­bokat, a Halas-patakot, az ut­cáknak kínálkozó szurdoko­kat. keskeny völgyeket, lige­tes katlanokat. Űk, akiknek látogatásait őseink apáról fiú­ra szálló hagyománykincse őrizte meg. A kutatók is e legendák nyomán indultak el. Aztán előkerült a legna­gyobb kincs: II. Rákóczi Fe­rencnek, a gyömrői sereg­szemlén elmondott beszéde ... El Gyömrőn egy idős asszony — özvegy Mikes Istvánná —, aki még látta az egykori Pu- ki-házat, s azt mondja, hogy Puki urat szerették a régiek. Szerethetjük mi is, mert fel­karolta, Gyömrőre hívta a szegény költőt, Csokonai Vitéz Mihályt. Többen állítják, hogy a parkban ma is ott álló ki­csi házikóban lakhatott... Vontai János szívesen meg­mutatja mindenkinek azt az őrlőkövet, amely egykor an­nak a szárazmalomnak udva­rán állt, ahol „Kossuth apánk bujdokolt". „Elcsigázottan, fáradtan ér­keztem Gyömrőre, ahol meg­pihentem, oltalmat kaptam” — emlékezik vissza később Táncsics Mihály, ő volt a sza­kállas bujdosó, akit a nép Kossuthnak hitt. © Űj név a képletes vendég­könyvben: Ráday Pál meghí­vására Gyömrőre érkezik Vö­rösmarty Mihály. Ám a ven­déglátó is megérdemli, hogy elmondjunk róla valamit: utó­da a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc kancelláriusá- nak, titkárának. A dombtetőről gyönyörkö­dött a tájban Teleki József, a Tudományos Akadémia első elnöke: s ide tért vissza Kos­suth emigrációs külügyminisz­tere, barátja, őszinte híve, Teleki László. Illyés Gyula ró­la szóló drámájában van egy gyönyörű jelenet: a falusiak fáklyákkal vonulnak köszönté­sére. Gyömrőn történt, s a ház ma is áll. Itt töltött boldog nyarakat serdülő ifjú korában Kazinczy Lajos, a szabadságharc későb­bi tábornoka, ő volt a tizen­negyedik vértanú, akit Aradon kivégeztek. És épségben, ere­deti tulajdonosának birtoká­ban áll az a ház, amelynek lakója volt egy későbbi már­tír: Steinmetz kapitány, a parlamenter. Felemelő, szívet m°ler"?o4ö érzés bámulni a tájat, ame­lyet ők is ilyen elragadónak láttak. Járni az utcákat, ame­lyek még oly sokat őriznek régi arculatukból. ® De egy kérdés is bujkál ben­nünk! Tudjuk-e szépen, méltókép­pen megőrizni, ábrázolni ezt a hagyománykincset? Meg­őrizni a jelennek, a jövőnek az évszázadok vendégkönyvét. So­ha nem volt ilyen fontossága e kérdésnek, mert most minden attól függ, hogy megszületik-e Gyömrőn az összefogás az idén egy helytörténeti tájház megvásárlására. Mert a köz­adakozás, a gyűjtés csak ak­kor lesz célravezető, ha min­denkire számíthatunk. Ha si­kerül az összefogás, akkor egy múlt században emelt épület lesz az állandó muzeális hely- történeti ház. És vele szemben, a túlol­dalon, fákkal övezve áll a ki­csi házikó, amely otthont adott Csokonai Vitéz Mihálynak.... Rakó József ISSN 0133—2651 <Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom