Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-30 / 304. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM 1981. DECEMBER 30., SZERDA Milliókra rág a bírság Tisztán, vízforrásként hasznosul Több munbiieEy készített tervet Világjáró kézbesítők Minden út tartogat meglepetést „Magammal viszem Cegléd hangulatát..." Előttem fekszik az asztalon egy terv: Cegléd város szennyvizének mezőgazdasági hasznosításáról. Beruházási program ez, különösen a hidrológiai és hidrobiológiái információk tanúskodnak sok mindenről benne. Jelenleg a város ipari üzemei mintegy 7500 köbméter szennyvizet termelnek naponta, melyből a húsipar 1800 köbméterrel részesedik, a konzervgyár pedig 900 köbméterrel, az intézmények 4600 köbméter szennyvizet bocsátanak a mostani csatornahálózatba. Sok az iszap Évés viszonylatban a szennyvíz mennyisége 3,1 millió köbmétert jelent, ebből 3400 köbméter a kirohasztható iszap mennyisége. A fajlagos nyersiszap elég magas értéket mutat, egy milliliter literenként. Higy ez sok vagy sem? Mondható, hogy magas érték. Mert a nyeres szennyvíz sok bornló szerves anyagot, ásványi szennyéződést tartalmaz, a vízügyi-üzemeltető szervek munkáját, a tanács szankcionáló szerepét jelentős mértékben növeli. Előtpztító kell Hiányoznak az előtisztítok, melyekkel a fő szennyező vállalatok háztartási minőségű szennyvizet bocsátanak be a csatornahálózatba. Addig a határértékek feletti szennye- zettségű víz miatt milliókat fizetnek a ceglédi üzemek bírságként. A PVCSV illetékesei elmondták, hogy nemcsak az üzemekkel van probléma, hanem a lakossággal is. Különösen nagy gond a hirtelen urba- mizálódók beköltözése a lakótelepekre: elképesztően gondatlanul használják a lakás berendézéseit. A lefolyóba hajított ételmaradékok, felmosórongyok, ócska ruhadarabok, szerves szennyeződések dugulást okoznak a hálózatban. A szakemberek gyakran kénytelenek az ilyen üzemzavarok miatt a helyszínre kiszállni. A felújításkor a kivitelezők Új étterein Albertirsán Albertirsán, a Dél-Pest megyei Áfész áruháza közvetlen közelében egy idő óta nagy a sürgés-forgás. Először építők vették birtokukba a terepet, azután a festők, szerelők keze alatt égett a munka. Amikor a bútorokat, berendezéseket szállították, egyre több meg-meg- élló kíváncsiskodó akadt, nem állták szó nélkül: ez igen! A nagyközség hosszú idő óta szeretne központjában egy korszerű, minden igényt kielégítő szép éttermet, szórakozóhelyet. A kívánságot, mint olyat, évek óta figyelemben tartotta az Áfész és mihelyt anyagi lehetősége megteremtődött, hozzáfogtak a munkához. Karácsony után szó szerint az utolsó simításokat végezték a Pesti út 34. szám alatt megépült, 700 négyzetméter alapterületű, melegkonyhás éttermen, amely közel 14 millió forintba került Az új étterem konyhája naponta 500 embernek főz ízletes ebédet. A legtöbbjük, nyolcvan százalékuk rendszeres napi kosztos lesz,, mert az étterem •z előfizetéses közétkeztetést nem kíméletesek. Kockakövek mázsaszámra, hagy mennyiségű föld is okozhat komoly tö- mődéseket. A tervszerű megelőző és karbantartó munkák egynegyedének szükségességét a hanyagság számlájára lehet írni. Pedig a csatornatisztító gép órás üzemköltsége 1300 forintot jelent. Riasztó számadat, aggasztó felelőtlenség. A nyárfás kapja Az említett tanulmány szerint várhatóan a városi összes szennyvíz mennyisége 1985-re eléri a 3200 köbmétert naponta. A jelenlegi szűkös hálózat is jelzi a fejlesztés Szükségességét, egyben az üzemi előtisztítok üzembe helyezésének fontosságát is. Már az 1931-es szennyvízmennyiséghez sem elegendő a jelenlegi tisztító kapacitás, s ez még kevesebb lenne az ötéves terv végére. A húsipar, a tejipar és a konzervgyár ezért határozta el az üzemi tisztító berendezés építését, ami drága beruházás ugyan, de szükséges. Túl sok pénzt emésztettek fel a bírságok. A 20. számú Volán Vállalat az ásványi jellegű szeny- nyezések felfogásához épít elő- tisztítót. Ezt különösen a természetvédelemben dolgozó szakemberek fogadják örömmel. Megfelelő tisztítás után olajszennyeződés nem juthat a Gerjébe, s innen a Tiszába! Az északi szennyvízcsatorna-rendszer vize a Magyar— Szovjet Barátság Tsz nyárfásában fog megtisztulni ét hasznosulni, tehát a megnövek*- dett szennyvízmennyiség egy része elkerüli teljesen a Ger- jét. A déli szennyvízcsatornarendszer vize jelentkezik majd elsősorban a patakban. Ivóvízzel drágább Remélhetőleg a mostani helyzet a jól átgondolt tervek megvalósítása után változik, s idővel gondolni lehet arra is, hogy az esőgyűjtő csatornák vize előbb a szennyvízcsatorna-rendszerben csatlakozzék, hogy tovább hígítsa a tisztított szennyvizet, illetve a csatlakoztatás előtt az esővíz egy része a zöldfelületek öntözéséis segíti. A helybeli üzemek, intézmények és a két termelő- szövetkezetből is azok. akik a déli meleg kosz tot kívánják, itt ebédelhetnek. Az, hogy a konyha főnöke Felker János lesz, a helybeliek úgy mondják: szinte márka. Az pedig, hogy az Áfész a szép, igényes környezetben olcsó árpolitika megvalósítására törekszik, nyeremény. ízes ételekre, illatos kávéra, finom cukrászsüteményre, korsó sörre invitálva kit-kit, szeretnék a kulturált törzsvendégsereget is kialakítani. Lesz zene is: a zenekar most verbuválódik. A Dél-Pest megyei Áfész al- bertirsai melegkonyhás éttermét szerdán, december 30-án, délután 14 órakor nyitják meg ünnepélyesen. Hangulatos óesztendő-bú- csúztatóval szeretnék majd az albertirsaiakat megörvendeztetni. A helyfoglalás már megkezdődött, a finom étkekhez kellő alapanyagot is beszerezték. Különlegességgel és helyi specialitással készül a konyha a népes vendégsereg fogadására. hez vízforrásként hasznosuljon. A mostani két záportározó, a körvezeték pangó vize nem nyújt elegendő természetes öntözővizet, ami miatt a szakemberek újabb megoldások keresésével foglalkoznak. A fokozott parkosítás és minőségileg jobb parkfenntartás megkívánja ugyanis az olcsó öntözővíz előteremtését is, mivel az ivóvízzel való öntözés igen drága. Az alföldi települések nagy gondja, hogy a térszín igen egyenletes, nehezebb gyors vezetésű csatornákat építeni, ahol a komoly víztisztítás kevésbé fontos. A beütemezett és költséges építményekkel az 1985-ig terjedő időre is jobb minőségű vizet lehet bebocsá- tani a város csatornarendszerébe, a nagyobb mennyiség ellenére. Várhatóan a város egyetlen élővizének szennyvízterhelése nem fog növekedni. Sőt, a mostani hidrobiológiai-ökoló- giai helyzet kedvezőbb képet mutat, mint az elmúlt években s ez nagyobb távlatban azt is jelenti, hogy javul a víz minősége a törteli vízkivételi műnél és jobb minőségű víz ömlik a Tiszába. S. D. Könyvek, mindennap Tekintettel az ötnapos munkahétre és számítva arra, hogy a hétvégeken megnő majd a forgalom a ceglédi városi-járási könyvtárban, 1982. január 1-től változik a nyitvatartási idő. Ebédidőben ezentúl nem tartanak szünetet, hétfőn 8— 17 óráig és szerdán 8—18 óráig csak olvasótermi szolgálat lesz. A hét többi napján 8—18 óráig kölcsönzést és olvasótermi szolgálatot egyaránt tartanak. Szívesen látott, mindennapi vendég a Károlyi-lakótelepen Csajági Józsefné ceglédi hírlapkézbesítő. Hétfőtől, szombatig cipeli a 20—25 kilós bőrtáskát, csúszkál a jeges járdán, bukdácsol a bokatörő kövek között. Vasárnap azonban nem jön Marika. Vasárnap — általában" —, megy, utazik Csajági Józsefné. Autóbuszra, vonatra ül, hogy este élménnyel gazdagabban térjen haza Dél-Ma- gyarországból, vagy Sopronból. Nem egyedül megy, s nem magányosan érkezik: esetenként harminc-negyven postás munkatársa, a Természetjárók Baráti Körének tagjai társaságában ruccan ki szép hazánk szép tájaira. — Hétközben igen fárasztó munkát végez. Vasárnaponként mégis utazik pihenés helyett? — A postástáska valóban nehéz, s mire végzek, egy nap magam mögött van 15—20 kilométer lépcsőzés is. De ez „csak” munka, nemegyszer unalmas mindennapi fáradozás. Kőrengetegben dolgozom, zárt embernek érzem magam, akinek pillantása mindig szürke, kopár falakba ütközik. Ezért vágyom hegyek, erdők, lankák, síkságok tájaira. Nem minden vasárnap, de gyakran járom az országot. — S olyankor mire figyel? — Az emberekre. Egy várrom, egy darabka múlt is emberekről szól, hát még a mai, modern kor számtalan eredménye: épületek, gyárak, telepek. Köveket is nézek, persze. Azokat is emberek faragták valamikor. — Költséges utak ezek a kirándulások? — Attól függ, merre járunk, s milyen az ellátás. Néhány száz forintért már nagy élményhez juthat az ember, de a többnapos külföldi út, két-há- rom ezer forintba kerül. — Többnapos utat említett ... Olyankor ki helyettesíti a munkában? — A baráti kör programját — melyet Kacsányi Pál szervező állít össze —, már hónapokkal az esemény előtt ismeri a főnökség. Fehérváry János hivatalvezető időben gondoskodik helyettes kézbesítőkről, hogy a körzetekben ne legyen gond a friss újság kiszállítása. Az ismeretterjesztő társas utazásokon egyébként ő is részt vesz csakúgy, mint a baráti kör másik „oszlopa”, Nagy László osztályvezető is. — Eddigi útjai közül melyik volt a legemlékezetesebb? — A vöröskői túra. Négy órányit gyalogoltunk, s elfáradtam ... Érti ?! Én, aki súlyos táskát cipelve, naphosz- szat járom a lépcsőházakat, fáradtan ültem le a Vöröskőszikla tetején... Éppen tízéves jubileumát ünnepelte a ceglédi postások természetjáró baráti köre, amikor 1975 elején egy bajuszos fiatal kézbesítő, Pintér István is csatlakozott a Balaton-felvidékre utazó emberekhez, s lett tagja az immár 350 lelket számláló, természetkedvelő csoportnak. A huszonhárom éves férfi Tápió- szőlősről ingázik naponta Ceglédre, s most — úgymond —, fregoli kézbesítő, azaz bármelyik járat területén embert pótol, ha kell. A baráti kör legutóbbi összejövetelén kapta meg azt az oklevelet, mely bizonyítja: eddig tizenöt alkalommal „fordított hátat” szű- kebb pátriájának, az Alföldnek, igaz, csak néhány napra ... — Mit ad az embernek, az utazónak az a néhány nap? — Nem tudom meghatározni. Engem mindig érdekelt a földrajz, a történelem, a biológia, habzsoltam a szakkönyveket, s gimnazista koromban sokszor karikáztam szülőfalumtól városokba. Tudja, ez olyan, mint a világűr: minél jobban megismeri az ember, annál inkább rájön, milyen keveset tud róla. így olvastam valahol... Szóval, sok látnivalót kell még fölfedeznem, de eddigi utazásaim során is mérhetetlen élmény- anyaghoz jutottam. — Legutóbb merre járt? — A Mátrában. Én, az alföldi ember, kis pontnak éreztem magam a hegyrengeteg között... Hoztam magammal valami hegyvidéki levegőt, nyugalmat is. Az utóbbira különösen szükségem van: építkezem, családi házunk lesz Tápiószőlősön. A fal tetejéről, tiszta időben, látom a Mátrát... — Volt már unalmas útja? — Még nem. S azt hiszem, nem is lesz. Ha nagyon „száraznak” tűnt egy-egy út, kiváltam a csoportból, s egyedül kószáltam a városokban. Mindig fölfedeztem valami újat. Én úgy tartom, a természet- járókat mindenhol várja valaki, addig nem ismert barát. Vagy valami, addig ismeretlen tárgy. Egy fa, egy kavics a folyóparton, amiért érdemes lehajolni... Húsz évvel ezelőtt 'vette először vállára a bőrtáskát Tor Sándor kézbesítő. Azóta szállítja házhoz az újságot, levelek ezreit.-Tízezreit? Nem számolja. Ez a munkája, ezért fizetik. De ha leteszi a nehéz táskát, önmaga ura. Akkor — hétvégeken —, elköszön a várostól, a jól ismert utcáktól, terektől, s fölül a távolsági autóbuszra. Harmincad-, negy- venedmagával indul világot látni. Harminchét éves. Sem vállán, sem kezében nincs sportszatyor, táska: mint mondja, nem kenyere a sef- telés... — Csupán, kíváncsiságból indulok útra, de mire visszaAz ötnapos munkahétre való tekintettel, a ceglédi napközi otthonos óvodák nyitva- tartása megváltozik. Mint a városi tanács művelődésügyi osztálya közölte, a következőképp alakul: Hajnali fél 6 órakor nyit, és délután 18 óráig tart nyitva az Eötvös téri 1. számú napközis óvoda, a Széchenyi út 14. szám alatti 2. számú, a Malom tér 1. szám alatti 5-ös, az Ady Endre utca 3—5 szám alatti 6-os, a Pesti út 10-ben lévő 7-es, valamint a Köztársaság út 36—38 szám alatti napközis óvoda. Hajnali fél hat órakor kezdenek és délután fél hatig dolgoznak a Szép utca 34— 36. szám alatti napközis óvoérek, már a következő kirándulásra gondolok. — Mint magánember is elmehetne olykor azokra a helyekre, hová a baráti kör tagjaként jut el. Miért jobb a csoportos utazás? — A postások nagyon ösz- szetartó emberek, s ennek több oka van. Munkánk fegyelmet követel, megszoktuk a rendszerességet. Ezért fölsza- badultabb a mi társaságunk kirándulások alkalmával. Napközben magányos a kézbesítő, hiszen egyedül dolgozik... — Eddig, hány alkalommal vett részt a természetjárók útjain? — Ha jól számolom, húszszor utaztam velük. Voltam Székelyföldön, Szlovákiában, Leningrádban és Kijevben, de láttam Pápát, Lillafüredet, koptattam Szeged és Eger utcaköveit is. — Voltak különös élményei az utazások során? — Minden út tartogat valami megelpetést. S ha az idegen — azaz én, a vendég —, nem alkalmazkodik a tájegység lakóinak szokásaihoz, kellemetlenek is lehetnek azok a meglepetések. — Egy-két nap alatt nem lehet tökéletesen alkalmazkodni ... — Nem is várja ezt el senki. Csupán annyit: tiszteld a szokásainkat, semmin se csodálkozz, s hozzál magaddal valamit a hazaiból. — Fűszeres ennivalót például? — Jó, mondjuk így. A zamatos, fűszeres Cegléd hangulatából, mindig zsebemben hordok egy „darabkát”. S amikor újra a város aszfaltján caplatok, jólesik Cegléd madárlátta íze, zamata... Besze Imre Szerencsét hoz Sátrat vertek már Cegléd központjában a szilveszteri, évbúcsúztató mókák kellékesei, az ezeregy apró szerencsetárgyat, papírdudát, kéményseprő- és malackafigurát kínáló bazárosok. Kapós az álarc, a szerpentin és a konfetti, ám szerencsemalac helyett a népszerűségben élre tört a butuska képű majmóca, a Moncsi- csi. Szerencsét hoz tényleg annak — aki árusítja... Olvasónk levele Örülnének a gyalogosok — Örömmel olvastam az újság december 18-i számában a cikket arról, hogy a ceglédi Városgazdálkodási Vállalat főleg a főútvonalakon, terek átjáróiban eltakarítja a havat, sózza-olvaszt ja a jeget, utat készít a gyalogosoknak és segít a baleset- mentes közlekedésben. — A külső Jászberényi úton, a vasúti sínek fölött ívelő felüljárón át gyalogosan sokan közlekednek. Azoknak, akik az új ipamegyedben, vagy a Kernács telepen doboznak, élnek, erre visz az útjuk. Jó lenne, ha a felüljáró járdáját is megtisztogatnák számukra a hótól, hogy baj nélkül közlekedhessenek. Özvegy Semetka Gyuláné Szűcs telepi lakos [ dában, a Körösi út 6—8. szám alattiban, a Báthori utca 11. alattiban, a Bacsó Béla út 2. I alattiban, a Felszegi út 2-ben és a Fűtőház utca 6. számú házban lévő napközis óvodában. ' Reggel 6 órától fogadja a gyerekeket, a Budai úti napközi otthonos óvoda, amely 18 óráig lesz nyitva. A szombaton is dolgozó szülők gyermekeit a Pesti út 10. szám alatti, állandó szombati ügyeletes óvodában várják, az említett napokon reggel 5 óra 30 perctől, és ott lehetnek 13 óra 30 percig. ISSN 0133—3500 (Ceglédi Hírlap) Járdákat épít a ílistö!gő Latyakos időben nehéz volt eddig száraz lábbal eljutni Cegléd legújabb bölcsődéjéhez, óvodájához, amelyek a Deák téren készültek. A Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat segít a gondon, aszfaltozó brigádjuk járdával veszi körül az épületegyüttest és bekötőutat is készít. Apáti-Tóth Sándor felvétele Év végére elkészült Víg vendégsereget várnak Szombaton központi ügyelet lesz Hajnalban nyitnak az óvodák
