Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
Mindenki élhet derűsen Legyenek sorsuk formálói Dr. Chikán Csaba váci közjegyzőt mindenki ismeri a városban, de Dr. Chikán Csabát, a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségének elnökét sokkal kevesebben. Pedig az utóbbi munkaterület legalább annyira meghatározó az életében, mint a bírósági munka. A Mozgáskorlátozottak Váci Egyesülete 1981. október 4-től a Pest megyei Egyesületté alakult. A Köztársaság út 7-ben irodát rendeztek be. Működésüknek máris nagy visszhangja van. — Be kellett bizonyítanunk, hogy megyei szinten is alkalmasak vagyunk kézben tartani a mozgássérültek gondjait. A megyei és a városi tanácsok, valamint a járási hivatalok segítségével elértük, hogy Pest megye egész területéről megkaptuk a sérültek neveit. Mintegy 2 ezer 500 emberről van szó. A felhívásunkra közel ezren jelentkeztek belépési szándékkal. — Ha jól értettem, a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége fogja össze a vácihoz hasonló megyeiket. Nyilván az a célja, hogy az országos gondokat tárja fel, megoldásokat keresve. — így van, s még fontosabb az elvi irányítás. Meg kell fogalmaznunk a mozgáskorlátozottak sajátos érdekeit, összhangban az egész társadaloméval. Az a kérdés: hogyan egyeztethetők a mi érdekeink az utóbbival. — Az első az, hogy a mozgássérültet nem eltartani kell, hanem önrehabilitációs törekvéseit kell támogatni. — A leglényegesebbnek tartjuk a lehetőségekhez képest a kiszolgáltatottság megszüntetését. Ezért célt tűzünk mindenki elé, munkát keresünk számára, hogy megvalósíthassa vágyait. Talán pontosabb, ha azt mondom: a mozgássérült legyen ura a helyzetének, legalább annyira, mint más. — A mozgássérültek objektíve hiányában vannak a pénznek, a tárgyaknak, s elsősorban ezt veszik észre. A társadalom optikáján nézve is ezért kerülnek perifériára. De úgy érzem, hogy az országos t szövetség „ideológiájában” nem a pénz kerül előtérbe. — így van, s ez jól van. Abból indulok ki, hogy a mi társadalmi kapcsolataink beszűkültek, ami kevés maradt belőlük, abban is alárendelt szerepet játszunk. Nem alakítói, hanem elfogadói vagyunk a szituációnak. Ezen változtatni szeretnénk. A klubjaink nyitottak. Olyan egészséges embereket kívánunk bevonni a munkába, akik elbírják azokat a negatív asszociációkat, amit a mozgássérültek tömeges látása okoz. A sokirányú kötődések kialakításának varázsszava az integráció. — Hogy próbálnak harcolni az előítéletek ellen? — Az egészséges ember a rokkant állapota mögé kedvezőtlenebb sorsot képzel, mint amilyen a valóságban van. Ma már szerencsére nem a testi erő a döntő, más értékek kerültek előtérbe. Ezeket kell tudatosan fejleszteni. Lehet mozgássérülten is derűsen élni. Nekem az a meggyőződésem, hogy minden >ember kénytelen valamilyen fogyatékosságot kompenzálni. Nehezítik az előítéletek leküzdését a rokkantak fenntartásai az egészségesekkel szemben. — Esetenként ebből adódik a gyűlölködés és a szerepjátszás. Különösen a gyermekek közt nagy gond ez. Az országban először a Pest megyei egyesület vezetőségébe választottunk gyermekfelelőst. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben minden mozgássérült kiskorú egészséges gyerekközösséget találjon. Először a szülőket gyűjtjük össze, alakítjuk gondolkodásukat, családlátogatásokra megyünk, megtesszük a szükséges intézkedéseket, elmondjuk javaslatainkat. — A fiatal mozgássérülteknek sok gondot okoz a társkeresés Az országos szövetség vezetőinek, s önnek személy szerint mint a szervezet elnökének, vannak-e elképzelései? — Megnyerünk divattervezőket, esztétákat. Bízom benne, hogy lesznek olyan segíteni szándékozók, akik hajlandók ismeretterjesztő előadásokat tartani. Szeretnénk elérni, hogy egy mozgássérült leánynak legyen igénye nőnek látszani. Meg kell tanulniuk például öltözködni. Lehet olyan ruhákat készíteni, amelyek ellensúlyozzák a test fogyatékosságait. ^ — Mondana néhány szót a konkrét ügyintézésről? — A városi tanácstól kaptunk épületet. A Városgazdálkodási Vállalat egyik szocialista brigádja kicserélte a teljes villamos vezetéket. A Be- tonelemgyár dolgozói jelentős társadalmi munkával segítettek. A Váci Vasutas SE motorcsónak-versenyt rendezett, a bevételt, 65 ezer forintot nekünk adták. Szervezzük a foglalkoztatási rehabilitációs munnkacso- portot. Keressük a módját, hogy tudnánk leküzdeni közlekedési nehézségeinket. Kedden, szerdán és csütörtökön tartunk félfogadást. Az egyesület képviselője minden nap 10-től 17 óráig tart ügyeletet. A telefonunk: 12—155. Vicsotka Mihály A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1981. DECEMBER 21., CSÜTÖRTÖK A legrégibb vasútállomás 'Két évig tart a felújítása A közelmúltban előadás hangzott. el a városi-járási könyvtár előadótermében a Pest—Vác vasútvonal építéséről. Az ország első vasútvonalának legelső épülete a váci „indóház” volt, mely 1845-ben épült. Kisebb foLtoagatásokkal ma is ott áll és ellátja közel másfél évszázad után is, megnövekedett feladatát. Ezek szerint nemcsak hazáink, hanem a világ egyik legrégebbi Tudomány csomagban Yácrél — a világhír felé Korábban hírt adtunk lapunkban arról, hogy a Pest megyei Felnőttoktatási Stúdió keretén belül a váci Dolgozók Általános Iskolája nevelői elkészítették a 6., 7. és 8. osztály tantárgyainak egyéni oktatását segítő „csomagjait”. Ezek tartalmaztak a tankönyveken kívül diasorozatokat, kazettás magnótekercseket és mindezeket összefogó, segítést nyújtó nevelői utasításokat. A mintacsomagok iránt kezdettől nagy volt az érdeklődés, de nehezen indult a kísérleti példányok gyártása és a munkahelyek igénybejelentése. Berkó Árpád igazgató saját és társadalmi munkákkal, üzemi pénzekkel, két Pest megyei üzemnek készített másolatot. Jelentkezett a Fővárosi Közművelődési Felügyelet és 10 példányban másoltatta le a csomagokat — köziművelődési intézményei részére. Jelenleg 14 csomagból tanulnak kísérletképpen, köztük két asszony váci. A fővárosi felügyelet az idei BNV-n kiállította a csomagokat. Az odalátogató líbiai és nigériai küldötteknek megtetszett a gondolat, mivel náluk sok felnőttnek kell a fiatal korban elmulasztottakat pótolni. A csomagok egyszerűek: két eszközre — filmvetítőre és kazettás magnóra — épülnek. Berkó Árpád most arról tájékoztatott bennünket, hogy tárgyalások kezdődtek a MON1M- PEX Vállalaton keresztül a megtételre, illetve a libériái és nigériai tananyagok alapján való átdolgozásra, adaptálásra. P. R. Télen is dolgozni kell Aki a poharában jeget talál Többet is tehetnének a mankakimilniények javításáért A Vácra látogató idegenek gyakran elmondják, hogy Vác azért tetszett nekik, mert sok a parkja, fája, zöldterülete. Mint minden az ég alatt, a virágágyás, a sétányok is csak akkor szépek, ha gondos kezek ápolják őket. Azok, akik ezt a munkát végzik, mindnyájan a kommunális üzem dolgozói. A feladatuk télen nem könnyű. De nemcsak velük beszélgettünk, hanem mindazokkal, akik a téli mínuszokat a szabad ég alatt, vagy alig zárt helyiségben kénytelenek elviselni, mert ilyen a munkájuk. Megteszik-e munkaadóik értük, ami ilyenkor megtehető? Utcán, téren Hirt Jenöné, a váci kommunális Üzem parkfenntartási részlegvezetője, akiről igazán elmondhatjuk, hogy minden fát, bokrot, virágot ismert a városban; — Az 54 tagú gárda 400 ezer négyzetmétert gondoz. A házak közül 10 ezer fa nyújtózkodik az ég felé. Ezek 70 százalékát metszeni, 30 százalékát nyesni kell. Mínusz tíz fok a határ, ha ennél hidegebb az idő, leállnak. Gazsó Ferencnét, és Ho- lecz Jánosnét, a Duna-parti sétányon találom. Nógrádsáp- ról járnak dolgozni. Napi három órát utaznak. Hét éve forgatják a lapátot és a seprűt ugyanazon a tízezer négyzetméteren. — Milyen a munka télen? — Kibírjuk. Van melegedő, villanyfűtéses faházakban étkezünk, meleg teát kapunk. Megszoktuk a hideget, friss levegőt. A faházat meg is nézzük a Földváry téren. Asztal, székek, hőkandalló a berendezése, a hőmérséklet kellemes. Stefiik lstvánné vár minket, aki szintén nógrádsápi. — Miért jönnek el ilyen sokan a faluból? — Mert a termelőszövetkezetben nehéz a munka. A zsákok cipelése is a nők dolga. Itt könnyebb. Hirt Jenőné kiegészíti az elhangzottakat. — Váci ember alig jelentkezik ilyen munkára. Előfordul, hogy valaki leszólja a mieinket, utasítást próbál adni, hogy mit csináljanak. A nehezebb munkát a férfiak végzik. Oszaczky Mihály 20, Králik István 10 éve dolgozik itt. — Régen rosZabb volt a tél. Nem voltak melegedők, gépek. Ma 80 fát ültetnek el a Gombás-patak partján. Egy csemete alól 0,8 kőbáné tér földet kell kitermelni. Gép végzi ezt a' munkát. Csak a takarás megy kézi erővel. A földmunkában nem lehet megfázni — mondja nevetve. — Milyen téli ruhákat kapnak? — Pufajkát, csizmát, esőkabátot. — Melyik munka a legnehezebb? — kérdezzük Máté Mi- hálytól, aki Nagykátán a Kertészeti Szakközépiskola dísznövény- és zöldségtermesztő szakán végzett. — A fák nyesése. A törzs és az ágak nagyon bepiszkolódnak. Néhány órai fűrészelés , után úgy nézünk ki, mint a kéményseprők. S mínusz 7— 8 foknál nem kellemes gyakran tíz méter magasban dolgozni. , Tóth Ferencné 1945 óta árul a váci piac ugyanazon helyén. A helyes öltözködés titkára tanít. Naponta látjuk — Az a lényeg, hogy a hőmérséklettől függően öltözzön az ember. Mínusz tíz foknál csak a báránybőr cipő segít, abból is csak az új. A régit ilyen hidegben nem szabad használni. Hatvankét éves múltam, de nincs reumám. •A 10-es ABC előtt megszokott látvány. Stróbl Ervinné áll a zöldségek mögött. — Fázik? — Néha igen. Nagyon , fel kell öltözni — kezdi sorolni, hogy ma mit vett fel. Legalább ötrétegű ruha mellé még tartalékcipőt is hozott. Itt nincs melegedő, nyolc órát kint kell tölteni. — Miért csinálja? — Plusz 10 százalék jutalékot kapok. Egyedül nevelem a gyermekem, kell a 3—400 forint többlet. — A kollégák nem irigylik? — Kérem, nekem nem kell félni, hogy megfúrnak. Ezt a placcot senki nem akarja tőlem elvenni. — Mi a legnehezebb? — A fenyőfa árusítása. Szúr, jeges, nehéz, mérni, hajladozni kell. A kint dolgozókhoz képest az újságárusok pavilonjában valóságos bányameleg van. Hazafi Géza, a posta előtt állította fel a munkahelyét. — Fázik? . — Amíg a hősugárzó be nem fűt, igen. Fél órával a nyitás előtt jövök, az első vevők ér- keztéig topogok. Alulról fázik fel az ember. Látja, most 19 fok van itt. Farkas Sándorné, a Március 15-e tér pavilonjából. — Reuma nélkül ezt nem lehet megúszni. Tűzveszélyes, a villannyal is vigyázni kell. Reggel, amikor jövök, a poharamban jeget találok. De tudja mit mondok? A nyár még rosszabb. Ez a tákolmány üvegből és alumíniumból van. Elképesztően fel tud forrósodni. Ha szél fúj, a huzattól szenvedek, mert a sarkok rosszul illeszkednek. Szomor Imréné, a Forte gyárral szemben „ül”. A Pest megyei Hírlap olvasása közben találjuk. — Háromnegyed 6-tól fél 7-ig fázom. Olyan melegítő kellene, amely éjjel is működhet. Szegletes József, és Füle József, a PÁÉV dolgozói. Általában csatornát ásnak, iszapot takarítanak. — A lábunk fázik. A gumicsizma olyan, hogy bármilyen zoknit vesz fel az ember, csak érzi a hideget. Bakancsot pedig nem lehet használni, mert egykettőre átázik. Olcsó, gyors Hirt Jenőné fehér Skodája hűségesen hurcol bennünket a városban. A tapasztalatokról beszélgetünk. Az emberekről, akik a tél viszontagságainak kitéve végzik a munkájukat. Megállapíthatjuk, hogy a vállalatok igyekeznek melegedőkkel, védőteával, munkaruhával ellátni őket. Tény az is, hogy a munka- körülmények javullak az elmúlt öt évben. De még menynyit kellene javítanni! S lehetne is, egyszerű, olcsó,, gyors intézkedésekkel. Most van itt az ideje. V. M. vasútállomása lehet. Most tatarozzák. A munka 1981. január 1—tőd 1983. január 1-ig tart. Saját erőből Másfélszáz évvel ezelőtt az állomást egy év alatt építették fel, két év alatt készült el az ország első vasútvonala, ennyi ideig építették fel például a martonvásári Bruns- vich-kastélyt, csak két évvel több idő alatt a váci püspöki palotát, vagy a gödöllői Gras- salkovich-kaatélyt. Miként lehet, hogy az állomás felújítása ennyi ideig tart majd? — kérdeztük Bartók Józsefet, a Budapest Balparti Épület- fenntartó Főnökség váci építésvezetőjét A tervek szerint a munkálatokat külső vállalatoknak kellene végezniük és akkor hamarabb fejeződne be. A külső vállalatok azonban elzárkóztak az üzem alatt levő épületek felújításától. Az állomást pedig nem tudjuk lezárni, mert a forgalmi iroda bonyolult berendezéseit át kellene telepíteni és naponta 30—35 ezer utast elirányítani. A MÁV Magasépítő Vállalat több évre előre annyira leterhelt, hogy felújítási munkálatokkal nem tud foglalkozni. Így kénytelenek voltunk ezt a munkát is magunkra vállalni, pedig a feladatunk tulajdonképpen 54 állomás és 5 MÁV- telep karbantartása. Létszámunk 54 iparos, benne 8 kőműves. Az állomás teljes felújítását, villany-, víz-, csatornahálózat cseréjét, ezzel a létszámmal, a folyamatos karbantartási feladataink ellátása mellett kell elvégeznünk. jegyautomata Nehézséget jelent és sok időt emészt fel, hogy megőrizzük az épület eredeti jellegét. Egy példa: az összes nyílászáró szerkezetet ki kell cserélni, de ilyeneket készen nem kapunk, kénytelenek voltunk azokat egyedileg legyártani. Egy ablakkeret hétezer forintba kerül. Az átépítéssel kapcsolatban meg kell oldanunk a távirda végleges elhelyezését, mely a jelenlegi ikerablakos pénztár helyere kerül, így vele szemben új pénztárakat kell kialakítanunk. Ezéket már korszerűsítjük. Eltűnnek a vasút őskorából ittmaradt vasrácsos ablakok. Tervbe vettük, hogy a csarnokokban jegyautomatákat állítunk fel. A földszint padozatát fel kell emelnünk, mert 1845 óta a város felé vezető út, valamint a pályatest fel töltődött, az épület földszintjének. padozata jelenleg az út- és a pályatest alatt van. — Az Utasellátó Vállalat helyiségeit is átépítik? — Igen. Az átépítés kezdeti időpontja még nem ismeretes. Befejezése ennek is 1982. december 31. Az átépítés időtartama alatt a büfét és az éttermet bezárják. Helyette a város felé, a forgalmi iroda és az üzemorvosi rendelő közötti üres területen. 150 négyzet- méteren állítanak fel ideiglenes büfét Közös érdek — Történelmünk során éppen a korszerűsítéssel járó munkák ideje alatt rengeteg muzeális kincset semmisítettek meg. Az épületen belül nem bontanak le ilyen értékeket? — Nem. A Közlekedési Múzeum munkatársai vigyáznak erre. A Vácott eddig felfedezett ilyen régiségeket már évekkel ezelőtt a múzeumba szállítottuk. Ha időközben mégis előkerülne ilyesmi, az ismét a megfelelő helyére jut el. A közös értékeinkre szeretném felhívni itt is a kedves utasaink figyelmét: Vigyázzanak! A legutóbbi tatarozás után még alig száradt meg a fal és már tele volt firkálva, több helyen levakarva, alsó részét több lábnyom éktelenítette. Kérjük, hogy a rongálókat azonnal jelentsék a vasúti rendőrőrsön, vagy a forgalmi irodában. Egyben szíves türelmüket és megértésüket kérjük a felújítási munkák ideje alatt és mindent megteszünk, hogy ezzel kapcsolatos kellemetlenségek utazóközönségünket ne érjék. Mészáros Gyula Egy arc a tablón Doktorált a diák Minden tantéstületnek van stílusa,' hangulata? Az előbbit az emberöltőig egy helyen tanító tanárok alakítják, a pillanat, néhány óra vagy a tanítási idő alatti emelkedettséget, töprengéssel mélyített csendet a sikerélmény, vagy a kudarc. A minap a közgazdasági szakközépiskolában zsongott a tanári, mindenki beszélt, az első pillantásra látható volt, hogy nagy az öröm. » — Te ismerted? Te tanítottad? Melyikük volt az? — próbáltak emlékezni idősebbek. — Nem csoda. Értelmes és szorgalmas volt diákkorában is. Ott ült középen az első padban. — Szerette a világoskék köpenyt. Mindig igazított rajta egyet felelet előtt. A fiatalok csak figyelnek. Szalui Klára nekik csak név. esetleg a tablón egy kép. Egy kijelentő mondat, hogy Szalai Klára december 18-án számítástechnikából doktorált. Nem nagy eset, mondhatja bárki. A lehetőségeknek hála, bárki eljuthat idáig, ha szorgalma, tehetsége van. Számomra sem ez a döntő, csak alkalom arra, hogy nézzem az őszülő ha- lántékú, a katedrán már évtizedeket eltöltött kollégákat. Akik úgy tudnak örülni a tanítványaik sikerének, mintha maguk léptek volna felfelé vivő grádicsra. Akik lázasan számolgatják, hogy hányadik doktorált diákja Szalai Klára az iskolának. S talán amikor visszagondolnak a hajdani kék köpenyes diákra, amikor a doktori disz- szertáció egy lapját magukénak érzik, végigpereg előttük az elmúlt évtized sok-sok sikere, kudarca. Fiatalabbnak látják magukat, s észre sem veszik, hogy az évek sunyin lopják az ember energiáit. Lehet, hogy a csengő újabb berregése előtt már arra gondolnak, hogy a mostani második „A"-ban, vagy harmadik „C”-ben ki léphet Szalai Klára nyomába. Beviszik a jókedvet az osztályokba, s. szétszórják a tanítványok között. Akad, aki megemlíti: egy régi diák elindult a tudományos pályán. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) » J
