Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-24 / 301. szám
m m LUOI a*ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Vni. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1981. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK Gyerekeknek veié Gazdag a szünidei program Rövidebb vakációban is főbb ieliefbség a fiataloknak Igaz, hogy a diákok idei téli szünideje rövidebb, mint a korábbiak; december 21-én kezdődött és január 2-ig tart, de azért ez is hamisítatlan tanítási szünet; öröm kisdiáknak, nagynak egyformán. Gond viszont, ha nem is akkora mint a nyári, gyakran a szülőknek, miközben dolgoznak, hová vigyék, kire bízzák csemetéjüket. A tévé előtt Ezekben a napokban persze kevesebbet kell törnünk a fejünket, hiszen a téli szünetben a felnőtteknek is jóformán több a szabad mint a munkanapja. De a karácsonyi ünnepeket és az újévet se jó, ha a tévé előtt ülik végig a legifjabbak. S hogy ne így legyein, arról eddig is, ezután is gondoskodni igyekeznek az úttörő- csapatok, a művelődési házak. Kirándulás, túra Nem maradnak testre szabott szórakozás, elfoglaltság nélkül a gyerekek a téli szünidő alatt sem. Amint a járási úttörőelnökségen, megtudtuk, mindenütt megrendezték már a hagyományos fenyőfaünnepélyeket, némelyikre neves, a gyermekek körében jól ismert művészeket hívtak, akik avatott játékmesterek. Kirándulásokban sem lesz hiány, az aszódiak például a Mátrába mennek, a vérségiek A létszámhiány elteltére A tervezettnél több fenéi A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kerepestarcsai gyára ez évi tervét a napokban teljesíti. Egyes üzemrészek, mint például az előfonoda, 89 tonnával többet állított elő a tervezettnél. A fonodában, annak ellenére, hogy egész évben létszámhiánnyal küszködtek, az itt dolgozók vállalva a túlórát teljesítik a rájuk szabott feladatot. Barcza Zsolt felvétele Rózsakútra, s hosszú lenne felsorolni a raj- és őrsi túrák útvonalát. Ha az időjárás kegyes lesz a hátralevő napokban, úgy megrendezik a szánkótúrákat, hóakadály-versenyeket is. Több csapat tervezett közös színházlátogatást, s a szilvesztert is megünneplik a maguk módján a gyerekek és a fiatalok, lsaszegen például az úttörők tartanak előszilvesztert vetítéssel, játékokkal fűszerezve, Versegen pedig ifiszilvesztert tartanak. A községek művelődési házai is rendezvényekkel igyekeznek tartalmasabbá tenni a szünidő napjait. Mogyoródon például játszóház, bábozás, régi népi játékok szerepelnek a programban, Erdőkertesen a tűzzománcszakkör, Zsámbokon a tánc- és a bábszakkör tart ügyeletet. Gödöllőn is fenyőünneppel kezdődött a szünidei program, s terveznek téli túrákat, kirándulásokat is. Ha hideg lesz, akkor a jégpályák szereznek majd örömet a gyerekeknek. Nem maradnak le a programkínálatban a város közművelődési intézményei, s a mozi sem. Az utóbbi például gyermek- és ifjúsági filmeket vetít, a művelődési központ pedig igazán színes és jóformán minden napi elfoglaltságot nyújt. Rongyosbál a diákklubban Már eddig is gyerekzsivajtól v,olt hangos az épület: itt tartották a kisdobosok és az úttörők fenyőühnepségét, Vidék István népművész pedig játékkészítő foglalkozást vezetett. Ma Mesél a cirkusz címmel a Magyar Cirkusz és Varieté gyermekműsorára Várják délelőtt és délután az ifjú közönséget. A további program: 28-án, hétfőrf irodalmi és zenei játékok lesznek. Hétfőn és kedden is, mindkétszer délután öttől foglalkozást tart a nyolcadikosok klubja, szerdán pedig este hattól megrendezi hagyományos rongyosbáljét a diákklub. Csütörtökön a Vük című magyar rajzfilmet vetítik, délelőtt. G. Z. Iessé!ge!és a pártbizottság első titkárával Értelemmel, szívvel a városért Ez év júliusától Herczenik Gyula tölti be a városi párt- bizottság első titkári tisztségét. Mivel nem idevalósi, ezek a hónapok nagyrészt az ismerkedéssel teltek el. Fél év után. amikor Gödöllő jelenéről és közeljövőjéről beszélgettünk, először azt tudakoltuk, milyennek látja városunkat. — Tisztában vagyok vele, hogy öt év múlva sem állíthatom, teljesen és minden részletében ismerem Gödöllőt. Az első hónapokban arra törekedtem, hogy minél rövidebb idő alatt minél többet megtudjak a városról, annak jellegzetes vonásairól, sajátosságairól. Végigjártam a gazdasági egységeket, a tudományos, oktatási intézményeket, az egészségügyi / és művelődési hálózatot, Bepillantottam a fejlesztési tervekbe, képet alkothattam a gyakorlati tennivalókról és a gondokról, feszültségekről egyaránt. Részt vettem a társadalmi szervezetek testületéinek tanácskozásain. Örömömre találkozhattam a város veteránjaival, nagyon tartalmas beszélgetéseket folytathattam velük. Szabad időmben is ismerkedtem Gödöllővel, beültem vendégr látóhelyeire, vásároltam boltjaiban, bejártam utcáit, tereit. Rendezett üzemek Herczenik Gyula korábban a megyei pártbizottságon tevékenykedett gazdaságpolitikai területen. S noha új funkciójában a várost érintő valamennyi kérdésben állást kell foglalnia, látásmódja nyilvánvalóan gazdaságpolitikai irányzatú. Milyennek látja Gödöllőt általában és gazdaságpolitikai szemmel? — Gödöllő fiatal, rohamosan fejlődő város. Magán viseli az urbanizáció minden jegyét. Az új negyedek rendezettek. Ami az elmúlt tíz-tizenöt évben valósult meg, az látványnak is szép, a régi középületekről azonban ez nem mondható el. Még kevésbé azokról a városrészekről, ahol még gyalogjárda sincs. S feltűnő, ihogy olyan helyeken, amelyeken nagy változások történtek, nem tették meg a következő lépést, aminek halogatása okozza például azt, amiért a Szabadság tériek évek óta (panaszltodnak. — Jelentős erőfeszítések árán sok lakásos házakat emeltek, alagsorukban a centrum képét meghatározó üzletekkel. Tömbfűtőmű szolgálja a lakók kényelmét, de mihelyt kilépnek otthonukból, rendetlenséggel, felszaggatott utakkal, nyitott árkokkal, vendégmarasztaló sárral találkozónak. — A kérdésben a gazdaság- politika szó is szerepel. A megyei pártbizottságon valóban' ilyen területen dolgoztam, ezek a kérdések állnak hozzám a legközelebb. Nos, Gödöllőn jelentős üzemek vannak, ezt mindenki tudja. Amiről talán kevesebb szó esik, az a rendezettségük. ValaHIVATÁSTUDATTAL ÉLNI, jót cselekedni — bizonnyal sokunk vágya. E törekvés megvalósulása sok mindentől függ, de talán legnagyobb mértékben magunktól. S persze attól a társadalomtól, amely lehetőséget teremt rá, hogy kibontakoztassuk képességeinket. Ez is eszembe jut olykor — s ünnepek közeledtével még inkább — azokra gondolva, akik olyan hivatást, elfoglaltságot találtak maguknak, akiknek érdeklődése középpontjában az *embertárs áll. Így tekintek Farkas Mi- hálynéra, a Vöröskereszt isa- szegi nagyközségi szervezetének titkárára. ★ Bözsi néni — így hívják sokan, vagy talán a legtöbben a községben meg járás- és megyeszerte, akik a mozgalomban ismerik. Hetente, de legalább kéthetenként biztos itt üdvözölhetjük, a Vöröskereszt járási vezetőségének irodájához menet Máskor meg csak egyszerűen szóba hozzák őt is a többi, szorgalmas kollégájával együtt, ha valamit kitalált, hogy a Vöröskereszt isaszegi aktivistáit, tagjait mozgósítsa. — A Vöröskeresztnek 1916 óta vagyok a tagja, akkor még háztartásbeli voltam — mondja kérdésemre, arra, Embertársunkért élni hogy mikor is kötelezte el magát a mozgalommal. — A MÁV-tól mentem nyugdíjba 1976 márciusában, ahol személypénztáros voltam. Mi Bácskában laktunk, s 1944 októberében a front alatt jöttünk haza. A szüleim házával szemközt volt egy elsősegély- nyújtó hely. Ezt a honvédség tartotta fenn, de amikor mi megjöttünk, nem volt szanité- cük, így a nővéremmel, Nagy József néval, valamint az isaszegi Szlancsek István- néval, és a néhai Pék Béláné- val ápoltuk a sebesülteket. — Nagyon sok súlyos sebesült került hozzánk. Minthogy kötszerünk nem volt, lepedőket téptünk szét, azzal kötöz- . tűk be sebeiket. — Kik voltak ezek az emberek? — Először a magyar tüzérek, azután román katonák, ha jól, emlékszem, orosz sebesültek ekkor közvetlenül hozzánk nem kerültek. Itt, lsaszegen, 1946-ban alakult meg a Zöldkereszt, s persze, hogy alapító tagja lett, egy a körülbelül húsz. közül, akik akkor igazolványt kaptak. — Milyen teendőik voltak akkor? — Még jócskán akadtak tisztasági .feladatok, ezenkívül a külföldről érkezett vöröskeresztes segélyt osztottuk szét az arra leginkább rászorulóknak. Mindenekelőtt azoknak a legszegényebb embereknek, akik a háború alatt mindenüket elvesztették. A visszaemlékezésben itt egy kicsit előbbre léptünk, s 1952-es dátumot említett Farkas Mihályné, azt, amikor először tartottak elsősegélynyújtó tanfolyamot lsaszegen. Farkas Mihályné 1984-ben vállalt vezetői elfoglaltságot a Vörös- keresztben, az egyik körzeti csoport titkára lett. A' vöröskeresztes munka irányítását mint a helybeli körzetek csúcsvezetőségének titkára ,1971 óta, tehát tíz éve látja el. — Ma már nyolc alapszervezetünk van, 526 taggal. A legtöbbet az orvosi körzetek szerint szerveztük, és van jól működő csoportunk a Lignifar ISZ-néL, a MÁV-nál, az erdészetben, a cigányoknál és a KISZ-szerve2etben. Mik voltak az idei jelentősebb “akcióink? A februári véradás, egy egészségügyi kiállítás és előadássorozat, a házi betegápolási tanfolyam, amelyen hatvanan kapták bizonyítványt. Azután a cigányasszonyoknak szervezett varrótanfolyam. Még hosszan beszélgettünk Farkas Mihály néval. Jó szívvel említette családját, férjét, s sok munkatársát, vöröskeresztes aktivistákat, akik nélkül ezt munkát elképzelhetetlennek tartaná. Sorolta egy-egy pontnál Fejéregyházi Lászlót, a művelődési ház igazgatóját. Győri Sándor gyógyszertárvezetőt, aki a Vöröskereszt helyi vezetőségének elnöke, s aki kitűnő előadásokat tartott a gyógyszerek kezeléséről, használatáról. Azután dr. Juhász Katalin körzeti főorvost is említette, aki a kocogómozgalom elindítója volt. JÖ VELÜK s másokkal is együtt dolgozni, mondta még búcsúzóul Farkasné. F. I. mennyiben, ha más-más fokon is, kulturált körülmények között dolgozhatnak a munkások és az alkalmazottak. A meglevő helyzettel persze sehol sem elégedettek, mindenütt igyekeznek még jobb körülményeket teremteni a magasabb színvonalú munkához Közös érdekek — A kérdésre adott válaszában már utalt rá, mégis, mi nem tetszett? — Ügy érzem, városunk lehetne tisztább, csinosabb. Sajnos, még ott sem látunk virágot, ahol pedig a környék, az út, a járda rendezett. Egészen más területre érvényes tapasztalatom a következő: még ha beleszámítom is, hogy az új embernek sokan igyekeznek elmondani .bajaikat, gondjaikat, túl sokan fordulnak a pártbizottsághoz kisebb- nagyobb panaszaikkal. Félreértések elkerülése végett: nem akarjuk lerázni az embereket, mindenkit figyelmesen meghallgatunk, de utána oda irányítjuk őket, ahol ügyeiket az arra hivatottaknak keli felelősséggel elintézniük. — Gödöllőn, a jelentős ipari üzemek, jól dolgozó szövetkezetek mellett országos hatókörű tudományos intézetek és agráregyetem működik. Nem kétséges, hogy együtt lehet és kell működniük, persze a várossal is, mert úgy valószínűleg erősebbek lehetnek, gyorsabban fejlődhetnek. — Hozzáteszem: érdekeikre alapozva. A pártmunkásnak általában, a vezető szerv irányítójának különösen, elsőrendű feladata felismertetni a közösségi érdekekben rejlő egyéni érdekeket s azokat közösségivé formálni. Aki országos közös érdekeket igyekszik képviselni, akkor cselekszik helyesen, ha egyben bemutatja, miért jó az, mondjuk a városnak, valamint az intézetnek és az egyetemnek. — Lehet-e vitatni, különösen ma, amikor apyagi lehetőségeink szűkösebbek, mennyire fontos a gödöllői agrárintézmények együttműködése. No meg a városé, hiszen egyáltalán nem mindegy, mivel és hogyan tudja fogadni az ide érkező egyetemi hallgatót, jöjjön honi tájakról, illetve külföldről, avagy a tudományos konferenciára, tanácskozásra, üzleti tárgyalásra hivatalos vendéget. Nem mindegy, milyen gyorsan jutnak az egyeJ temre, az oktatás vérkeringésébe a gyakorlati tapasztalatok, illetve visszafelé a legújabb elméleti eredmények. — Többféle elnevezést használunk Gödöllőre: parkváros, egyetemi és iskolaváros, agrár- centrum. Tudom, hogy a középiskola és a szakmunkás- képző mellett megismerkedett az alsófokú oktatással is. Mik a benyomásai? — Nagyon szép iskolákat találtam a városban, de még ezek is zsúfoltsággal küszködnek, bár nem szabad elfelejtenünk, hogy a megyei átlagnál jobb helyzetben vagyunk. Nem kényszerülünk több műszakos tanításra. Mindenütt lelkes pedagógusokkal találkoztam, akik, némely véleménnyel ellentétben, nem passzívak. Gondolkodás és cselekvés — ön olyan időszakban került Gödöllőre, amikor a sokat emlegetett nehezebb gazdasági körülmények miatt ez a város sem fejlődhet abban az iramban, mint a korábbi ötéves, tervek idején. Magyarán: kevesebb pénz jut közintézményekre, útra, járdára, üzletre. — Másfelől viszont szeren-' esés vagyok, mert olyan időszakban tevékenykedhetem ezért a városért, amikor a mit mellett a hogyan kerül előtérbe. Jobban el lehet mélyedni olyan kérdésekben, melyeknek megoldásával sikerülhet a város lakosságát az eddiginél jobb és erősebb közösséggé kovácsolni, még inkább bevonni az őshonosokat és az újabban ideköltözöttcket a közös gondolkodásba és cselekvésbe. Sok gödöllőivel volt szerencsém találkozni, sok olyan emberrel, aki szereti szülő- vagy lakóhelyét, aki tud és akar is tenni érte. — Az utóbbi szavai a szívről és a szívhez szóltak. Hogyan egyeztethető össze ez a fentebb hangsúlyozott rociona- litással, az érdekkel? — Érzelem és érdek nem zárja ki egymást. Ha valaki szereti ezt a várost, akkor nyilvánvalóan érdeke Gödöllő fejlődése. S ha ez az érdeke, mindent meg is kell tennie, hogy így légyen, hogy minél szebb legyen az a hely, amit szeret, akár mert itt született, akár mert ideköltözött, vagy; munkája köti ide. Kör Pál Nyiladékból hasznos tárgy A napközi otthonokat a szülők jelentős része kezdetben egyfajta gyermekmegőrzőnek tekintette, ahol a kicsik nevelői felügyelettel étkeznek és tanulnák. A valóságban sokrétűbb, változatos és legfőképpen tervszerű nevelői-oktatói munka folyik itt is, akárcsak a tanítási órákon, csak éppen oldottabb, családiasabb légkörben. A napköziben töltött óráknak csupán egy kis töredékét hasznosítják a tanulók saját elképzeléseik szerint, szabad idejük nagyobb részét kötött foglalkozások alkotják, zömmel kulturális és munkafog- lalikozások. A vérségi napközisek, akiknek száma az idén elérte a negyvenet, munkafoglalkozásaik során többnyire hulladékokból készítettek és készítenek a téli hónapokban különböző hasznos, illetve díszként szolgáló tárgyakat. Rafiából és textíliából meseillusztrációkat, faliképeket, drót hulladékból különböző áZ- latfigurákat. A hetedikesek, nyolcadikosok a naposok számára kalocsai mintákkal hímzett kötényeket varrtak, jelenleg pedig térítőkét hímeznek. •• Ünnepi program Gödöllő, művelődési központ, csütörtök: Mesél a cirkusz. A Magyar Cikusz és Varieté gyermek- műsora, 10 és 15 órakor. Veresegyház, . művelődési központ, péntek: Karácsonyi bál. Játszik a gödöllői ABC-zenekar, 19 órától. Erdőkertes, művelődési ház, szombat: Karácsonyi bál 20 órától. Bag, művelődési központ, péntek: A Smog-együttes bálja, 20 órától. Vasárnap: Nyugdíjasok előszilvesztere, 16 órától: Hévízgyörk, művelődési ház, vasárnap: Picos-diszkó filmvetítéssel 20 órától. • Megjegyzés: December 24- én, 17 órától, 25-én és 26-án, a gödöllői művelődési központ egész nap zárva. Még több lesz a segítség Az elmúlt napokban ülést tartott a mozgássérültek társadalmi képviseletét ellátó helyi csoport, amelynek vezetője Pesti Rudolf, az ingatlanközvetítő kirendeltség vezetője A megbeszélés célja az volt, hogy tisztázzák az elkövetkező évek tennivalóit. A Vörös- kereszt, a Hazafias Népfront aktivistái és a tanácstagok ezen az őszön a járásban és a városban fölmérést készítettek a mozgássérültekről. A járásban több mint hétszáz, a városban háromszáz mozgássérült ember él, akiknek a jövőben még több segítséget szeretnének nyújtani. Az ülésen részt vett Perbiró Lajos, a mozgássérültek váci egyesületének képviselője is, aki az ottani tapasztalatokról szólt. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
