Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

12 PEST MEGYEI HÍRLAP 1981. DECEMBER 24., CSÜTÖRTÖK A Uj kapukat nyithatnának A zsámfeéki változásokat a jövő nemzedéke köszönné meg g A Pest megyei Hírlap 1977 óta ? tőit riportban, tudósításban adott ^ hírt a tanítóképző főiskola életé- ^ ről: évnyitók, vizsgák, a gyakor- ^ lati képzés órái; kulturális ese- ^ mények után, már két-két alka- ^ lommal : ballagásról, állam vizs- í gákról és a diplomák ünnepélyes í átadásáról. A főiskolán a tanító- 0 képzés már az ötödik tanévben | jár, s ezért érdemes felmérni az * eddig megtett utat. Utódlás felsőbb fokon Az eltelt évek alatt különös fi­gyelmet és érdeklődést tapasztal­tunk, s ez az utóbbi hónapokban' tovább erősödött. Ügy látjuk, hogy a közoktatás kérdései a szakmai kö­rökön túl is foglalkoztatják Pest megye dolgozóit. Az új demográ­fiai hullám, a továbbra is aggasztó tanítóhiány fokozottan irányította a figyelmet a pedagógusképzőre, s ter­mészetesen intézményünkre is. A közoktatás irányításában dolgozók, gyakorló pedagógusok, érdeklődve teszik fel a kérdéseket: — Hol tart Zsámbékon a főiskolá­vá fejlődés? — Teljesülnek-e a várakozások a tanítóképzésben ? — Lehetne-e az eddigieknél még többet is tenni? — Milyen a zsámbéki tanítókép­zés jövője? A századfordulótól 1948-ig, már volt tanítóképzés a mai intézmény­ben. A több évtizedes agrár-szak­emberképzés után, 1977-ben került sor megszervezésére ismételten Zsámbékon, a megye párt- és álla­mi vezetőinek kezdeményezésére, természetesen más tartalommal és főiskolai képzési formában. öt év alatt 70-ről 115-re emelke­dett az első évfolyamra felvehetők száma, akik zömében Pest me­gyeiek. A három évfolyamos nappa­li képzés mellett, ma már felkészít­jük a megyéből levelező tagozaton tanulók nagy részét is. Ebben a tan­évben 260 nappali és 320 levelező ta­gozatos hallgatója van főiskolánk­nak. Teljes az oktatói kar, szakmai és politikai felkészültségük, a tu­dományos munkában, a kezdő lépé­sek eredményei biztosítékot jelente­nek a képzés és a nevelés tekinteté­ben. » Elmélet és gyakorlat ötvözete A főiskola épületében új szakter­meket, nyelvi laboratóriumot, gaz­dag könyvtárat, új olvasótermet ala­kítottunk ki, felszerelésben évente sokat gazdagodtunk. A képzéshez a feltételek ma már rendelkezésre áll­nak, de fejlesztését továbbra is fon­tos feladatúnknak tekintjük. A több évre terjedő felújítási munkák, terv­szerűen folynak. Az idén fejeződött be a diákotthon jelentős részének átépítése. Ez tette lehetővé, hogy 220 fiatal, mint bentlakásos hallga­tó, korszerű, a mai igényeket kielé­gítő feltételek mellett végezheti ta­nulmányait. Az uszodát vízforgató berendezéssel láttuk el. A KISZ-bi- zottéágunk ismételten birtokba ve­hette az újjá varázsolt pinceklubot. Most készül a zárt tv-lánc. Természetesen mind a korábbi ag­rárképzésből átvett, mind az újab­ban kiépített feltételek a tanítókép­zést szolgálják. Külön kell szólni a gyakorlati munkáról. Ez {tz elméleti képzéssel párhuzamosan folyik mind. a hat félévben. Magában foglalja a cso­portos óralátogatásokat, a tanítási gyakorlatokat helyben, a külső is­kolai és szakmai gyakorlatokat, a megye városaiban és községeiben. • A gyakorlati képzés színtere, a zsámbéki általános iskola, amely ma zsúfolt és korszerűtlen. Mindany- nyiunk örömére jó ütemben épül az új 16 tantermes iskola, amelyben a gyakorlati képzéshez kiemelkedő fel­tételek állnak majd rendelkezésre. Két végzett évfolyam kapta meg eddig diplomáját Zsámbékon. A 124 új tanítcá oklevél 1982-ben számot-' tévőén-gyarapszik, mert a nappali és levelező tagozaton, mintegy kétszá­zan államvizsgáznak. Várható, hogy most már évente ehhez hasonló lét­számban végeznek intézményünk­ben. A két, útjára bocsátott évfo­lyamból, mindenki pedagógus mun­kakörben helyezkedett el. Azt a ked­vező tényt, hogy közülük a többség már valamelyik Pest megyei iskolá­ban tanít, elősegítette az a lehető­ség, hogy sokan köthettek társadal­mi tanulmányi ösztöndíjas szerző­dést. A közélet talajáról indulva Megkezdtük a végzett hallgatók elhelyezkedésének és a pedagógus- pályán való alkalmasságuk vizsgá­latát, elemzését. E tanulságokat is felhasználjuk a képzésünk színvona­lának emelésére. Öröm számunkra, és politikai fe­lelősségünket csak aláhúzza, hogy a KISZ-munkában, a pedagógus hiva­tásra való felkészülésben* élen járó hallgatókat pártszervezetünk felve­szi tagjai közé. Az elmúlt négy év alatt, igen sok kedves vendéget köszönthettünk fa­laink között. Ezek a látogatások a legtöbb esetben ismerkedést, mun­kakápc&btatot,1 kulturális rendezvé­nyek látogatását jelentették, s je­lentik szinte hétről hétre. Arra tö­rekszünk, hogy főiskolánk, hallga­tóink, oktatóink beépüljenek Pest megye, a budai járás, Zsámbék ok­tatási, közművelődési életébe. Nyi­tott főiskolát formálunk, amely a közélet gyakorlatában készít fel a pedagógusoktól elvárható aktív ér­telmiségi életvitelre. Oktatóink a levelezőkkel való eléggé megterhelő foglalkozások mellett, részt vállalnak a megye, a budai járás pedagógusainak szakmai továbbképzésében. Természetesnek tekintjük, hogy ez a feladatvállalás már a főiskolává válás folyamatá­ban kialakuljon. Négy év alatt kiépült főiskolánk, megkezdte az ifjú tanítók kibocsá­tását,-s bekapcsolódott a megye mű­velődési élétébe. Igényes és ösztön­ző segítség mellett- mindig érezzük a felsőbb szerveknek a munkánk iránti bizalmát. A következőkben lehetőségeink­ről, terveinkről, feladatainkról, a jövőről kell szólnunk. Két tényező különösen készteti főiskolánkat ezek számbavételére. A sajátosságokra figyelemmel a speciális tagozat. Itt egyéves nap­pali képzési formában intenzív fel­készítést kapnak a hallgatók a ta­nítói munkára, a második évtől már tanítanak, és két év alatt fejezik be levelező úton a tanulmányaikat. Ilyen speciális tagozatot Zsámbé­kon is létre lehetne hozni. Az új is­kola átadása után, a régiből ki le­het alakítani, mintegy 60 diákottho­ni szálláshelyet és tanulmányi he­lyiségeket. Az oktatás a főiskola feladata lenne, a szükséges pedagó­guslétszám és egyéb költségek biz­tosítása mellett. Mikor lehetne ezt elkezdeni? Elsősorban a gyakorlóis­kola átadásától függ, de kellő in­tézkedések megtétele után, akár már jövőre is. A közművelődési szakembergon- dok oldódhatnának, ha a tanárkép­ző főiskolákra megemelt felvételi lehetőséget kapna Pest megye: pl. pedagógia-népművelés, pedagógia­könyvtár szakon, levelező tagozatra. A felvettek konzultációját bentlakás­sal, sőt vizsgáztatásukat is elláthat­nák főiskolánk oktatói, óraadókkal kiegészülve. Szükséges a döntés után az anyagi feltételek biztosítá­sa, és némi szervezés. Ez a képzés is már jövőre indulhatna. A tagozat ideiglenessége Sokrétű feladat megoldásának le­hetősége áll előttünk, így tervezzük a következő éveket. Ilyenkor az em­ber képzelete szabadabban műkö­dik. Hadd tegyem ezt most én is. A pedagógusképzés változtatásának igénye és terve nyert megfogalma­zást a felsőoktatásról hozott politikai döntésben. Felvetődik a tanító- és óvónőképzés közelítése, esetleg In­tegráció kiépítése. Zsámbékon erre lehetőség nyílna a már említett speciális tagozat néhány éves mű­ködése után. Ez mind pedagógiai­lag, mind az oktatás gazdaságossága tekintetében hasznos lehetne. Az Esztergomi Tanítóképző Főis­kola kihelyezett tagozataként dolgo­zunk 1977 óta Zsámbékon. A tago­zati lét magában hordoz némi ideig, lenességet, bizonytalanságot. Miután már teljesen kiépülnek a főiskolai feltételek, ismét át kellene gondol­ni főiskolánk helyzetét, jövőjét, s mi az önálló főiskolává való szervezést jó döntésnek tartanánk. Igyekeztem reális képet adni főis­kolánk eddigi útjáról, további lehe­tőségeinkről és terveinkről, örülök, hogy az általam felvázolt tervek mérlegelésével, a megye vezetői is foglalkoznak. HARGITAI KAROLY főiskolai tanár, tagozatvezető A Doberdó-mesék elmaradtak Beszélgetés Simonífy Andrással Kompország katonái című regé­nye nemrég jelent meg több mint 80 000 példányban. Sikerkönyv. Író­ja ezzel a művével a kortársi ma­gyar próza élvonalába került. Az Egy remek nap című novellás- kötete 1973-ban jelent meg. Ennek fülszövegében, életrajzi adatai kö­zött írta: 1941 — Bombázzák Kas­sát, mire napvilágot látok, apám már a fronton. Ebből nyilvánvaló, hogy a Kompország katonái szinte egész életében íródott benne, nem csupán a könyv végén jelzett idő­ben, 1974—80 között. — Nemzedéktársaim közül talán másokban is érlelődik hasonló té­májú regény, dráma... Rájöttünk: nem maradhatunk ifjúvének csupán amiatt, mert a hallgatag apák nem­zedéke nem tudatosította bennünk, hogy az ő történetük szerves foly­tatása vagyunk mi, a" fiaik. A Do­berdó-mesék elmaradtak. Emlék­szem, 1970 táján döbbentem rá vég­leg pincékbe zárt, drót mögé terelt gyerekek fotói láttán, hogy hiszen ezek a gyerekek én voltam, a há­ború az én háborúm is volt, és az én háborúm is fontos, jogom van hozzá, hogy a én történetemhez el­mondják nekem az apák az ö sor­sukat! Éreztem, ha nem tudom szó­ra bírni avámat és nemzedékét, ha nem írom meg az ő igaz történetü­ket, nem jutok tovább. • Hat évig készült a könyv. Ez ar­ra utal, nem volt könnyű dolga. — Nem nagyon szóltam a ter­vemről senkinek. Bizonytalan nyo­mokon haladtam, kitartóan jártam lakásról lakásra... A legnehezebb talán az volt: beleélni magam egy más világ régvolt fiataljainak gon­dolkodásmódjába. Elbeszéléseikből nyilvánvalóvá vált számomra: a történelmet emberek alakítják, s a történelem is alakítja az embereket. Tanulmányainkból ennek a kettős­ségnek az érzékeltetése elmaradt, mintha nem alternatívák közül való választások sorozata lenne az egyé­ni, a közösségi sors is. Különös él­mény volt rájönni, hogy egy családi történet, adott esetben a mi csalá­dunk története köré mint fonódhat az ország, s ezzel együtt egy kicsit Európa története is. 9 Nem óvta senki ettől a darázsfé­szektől? a sorsuk iránt. Egyébként szégyell­tem magam emiatt, nemzedékem nevében is, hogy évtizedekig kellett várni ránk... Nem érzem mentsé­günknek, hogy annyi elnagyolt igaz­ság mellett a másodízben való szé­gyenkezésre, és az ezzel járó szo­rongásokra is megtanítottak ben­nünket, mondván: ez a nép fasiszta és Hitler utolsó csatlósa volt. Ezt a képletet sohasem tudtam elfogadni, hiszen még az általunk megtáma­dott Szovjetunió is — már a háború alatt — hangsúlyozta, hogy nem né- . pék ellen, hanem azok népi-nem­zeti érdekeket eláruló vezetői ellen harcol. A magyar nép sem volt, amint a német sem, általánosítha- tóan fasiszta. Viszont a magyar pél­da azért fontos és tanulságos — » talán nemcsak számunkra —, hogy végre azt is elemezzük, elemezhes­sük, hogy a progresszív elemek mi­lyen mozgási, cselekvési lehetőség­gel rendelkeztek, rendelkezhetnek válságos történelmi pillanatokban — tehát azokban a bizonyos alter­natív korszakokban. O Nem mindenki örül, ha az frók történészkednek ... — Köszönöm a közbeszúrást. És örülök annak a véleménynek, amit éppen történészek fogalmaztak meg: könyvem azt is példázza, hogy nem fantáziáló írók és dogmatikus törté­nészek állnak egymással szemben, hanem egy lehetséges, együtt dol­gozni, együtt gondolkozni alkaró kö­zösség felelős tagjai. Munkám köz­ben is ezt tapasztaltam. 0 Jelentkeznek olvasók újabb do­kumentumokkal? — Mintha az idősebbek megha­tódtak volna: mégis jött egy har­mincas fiatalember, aki érdeklődik Az MSZMP Politikai Bizottságá­nak a felsőoktatásról hozott hatá­rozata alapján hároméves sajátos feladattervet készítettünk, s ezzel összefüggésben újabb feladatok vál­lalásával segíteni kívánjuk Pest me­gyét, a tanítói és a közművelődési szakemberek hiányának megszünte­tésében : A többi között a nappali és a le­velező képzést a mai felvételi nagy­ságrendben tudjuk folytatni (100— 110 elsőéves). Emelni kívánjuk a le­velező képzést, valamint a gyakor­lati színvonalát a nappali tagoza­ton. Számítva az új 16 tantermes gya­korló iskola mielőbbi elkészülésére, jövő év szeptemberében már itt sze­retnénk kezdeni a tanévet A tartalmi munkát fokozná' a gyakorlóiskolának a főiskolához való kapcsolása. Jó célt szolgálna néhány lakás a gya­korlóiskolai szakvezetők igényes ki­választásához és letelepítésükhöz. Hosszú idő óta súlyos gond a ké­pesítés nélküliek alkalmazása, s az a tény, hogy semmilyen vágy minimá­lis felkészítés után kezdik iskolai munkájukat. Legjobb esetben csak a második évben kezdhetik el leve­lező tagozaton tanulmányaikat. A fővárosban már évek óta működik Voltál-e vajon? összedőlt a házam fel Is ébredtem emlékeddel jártam sosevolt kertben kitalált kertemet felveri a gyom morzsolgatom neved voltál-e vajon csukott szemem mögé rajzoltad magad törött álmaimé emléked marad lábujjhegyen lépsz át éjszakáimon az utolsó próbát állod-e vajon rámrepül az arcod megül arcomon halálomig hordott voltál-e vajon? Deák Mór verse Nagy Előd rajza — Szép számmal kapok újabb do­kumentumokát, leveleket. Örülök a kisebb helyreigazításoknak, kiegé­szítő adatoknak is. Ezeket egy eset­leges második kiadáskor beledolgo­zom a könyvbe. A visszhanghoz tar­tozik, hogy sok helyre hívnak meg találkozóra, beszélgetésre. Legszí­vesebben középiskolákba megyek (mennék gyakrabban is), mert azt tapasztaltam, hogy a gyerekeket ér­deklik közelmúltunk sorsfordulói, hiszen önmagukat akarják megérte­ni. Ezek a gyerekek már utazgat­nak a világban, ellentétes előielű információk között tapogatóznak. Sajnos, a szülők gyakran tétovák, inkább mindent az iskolára bíznak, a tankönyvek pedig még mindig el­nagyoltak, jobbára száraz adatgyűj­temények. Arctalan történelmet ta­nítanak nálunk. 9 Mi maradt ki a könyvből? — Három másik könyv. De ha azt kérdezi, ki kellett-e hagynom belőle valamit, az a válaszom: sem­mi nem maradt ki. A három „ki­maradt” regény közül az egyik a Budai önkéntes Ezred története. A másik a hatalmas tömegű ember Nyugatra sodródásának szomorú története. És hát egy regény a gye­. rekekről, a háború gyerekeiről —, mert ez végül is elmaradt. 9 Azt jelenti ez, hogy a Kompor­szág katonáinak folytatása követke­zik? — Talán. De nem akarok kizáró­lag ennek a témának a hegedőse lenni. Ezzel a könyvvel felmutatni és felszabadítani akartam — ezt ne­vezhetjük, gondolom, írói, társadal­mi feladatomnak. © Erőltctettnek hathat, de össze- függést vélek fölfedezni a könyve és a között, hogy jó házigazda hírében áili . — Nem itt, a Ráday utcában nőt­tem fel, nehezen szoktam meg ezt a környéket. De itt van a közelben a Nagycsarnok. Ott nemegyszer lát­tam Lukács Györgyöt kis spárga- cekkerével; bevásárolt. Nem tudom, jó házigazda volt-e, sohasem mer­tem volna becsengetni hozzá, de jó érzés volt látni, hogy otthon érzi magát a zöldséges halmok, a válogató háziasszonyok közt. Így vagyok vele én is. Én sokáig többszörös és ál­datlan társbérletben laktam itt, még szinte vendégként. De igaza van, jó házigazdává válni talán fon­tosabb, mondjuk így: házam-hazám dolgaiban tisztán látni vágyó gazdai szándékkal. Idén lettem negyven­éves. más se fiatalodott. Ideje hát. hogy jó házigazdák lehessünk végre. Európában pedig ió társbérlők. GULAY ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom