Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-23 / 300. szám
1981. DECEMBER 23., SZERDA K/tSEiaV 7 Heti jogi tanácsok Peróhaj baleset után • A képzőművészeti alkotások a művész külön vagyonát képezik • A házassági életközösség fennállása alatt létrehozott szellemi alkotás, így képzőművészeti alkotás is, az alkotó külön vagyonához tartozik. Egy érdekes öröklési problémával kerestek fel bennünket az elhunyt örökhagyó felesége és gyermekei. Az örökhagyó fesőtművész volt, a házassága alatt az alkotáshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, a feleséggel közösen vásárolták. Ilyen alapon — mondja a feleség —, engem illet meg férjem halála után a képzőművészeti alkotások fele része, és csak a másik fele képezheti a hagyaték tárgyát. Ezt a gyermekek, vagyis az elhunyt törvényes leszármazói vitatják, és sérelmezik, hogy a hagyatéki leltárba és pótleltárba az illetékes tisztviselő a képzőművészeti alkotásokat is felvette. A gyermekek és anyjuk között még mielőtt elmérgesedne a viszony, szeretnénk megnyugtató tanácsot adni, annál is inkább, mivel egy nemrég elhunyt kiváló író szépirodalmi alkotásaival kapcsolatban is hasonló vita vetődött fel a leszármazók és a túlélő házastárs között. A hagyatéki előadó amikor a leltárt felvette, abból az alapvető családjogi rendelkezésből indult ki, hogy amit a házas felek a házasság . alatt szereznek, az az ő .közös vágyán uk, mindaddig, amíg annak ellenkezőjét be nem bizonyítják. Ezért a hagyatéki leltár: felvevőt hibáztatni nem lehet. Olvasóinknak azonban nem kell nyugtalankodniuk azért, mert a hagyatéki leltár tételesen felsorolja, mint a hagyaték részét, azokat a festményeket, amelyeket az alkotó életében létrehozott. A hagyatéki leltár a pótleltárral együtt az illetékes közjegyzőhöz kerül, ahol már a szerzői iog öröklési vonatkozásaival is hivatalból megfelelő jártassággal rendelkeznek. Minthogy eleve vitás már a félek között, hogy a festmények az alkotó külön vagyonához tartoztak-e vagy a házastársi vagyonközösségbe, ezért a közjegyző a hagyatéki: eljárás során csak az ingatlanhagyatékot — ha van ilyen egyáltalán — adja át az örökösöknek, végrendelet hiányában a törvényes öröklés rendje szerint. Az ingóságokkal kapcsolatos vitás kérdéseket pedig polgári peres úton kell eldönteni. Abban úgy hiszem egyet lehet érteni az örökhagyó özvegyével, hogy a műalkotások előállításához szükséges eszközök (pl. vászon, festék, stb.) a házastársi vagyonközösségbe tartoznak. Más kérdés azonban a létrehozott műalkotás. A családjogi rendelkezések értelmében a feltalálót, az újítót, a szerzőt és más alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díjat, a házastársak közös vagyonához tartozónak kell tekinteni. Tehát a családjogi törvény szerint — és ezt most hangsúlyozni kívánjuk — az esedékes díj tartozik tehát a házastársak közös vagyonához. A Csjt. nem rendelkezik magáról a műalkotásról. Éppen ezért meg kell néznünk, mit mondanak a szerzői jogi szabályok, amelyek a szellemi alkotásokra vonatkoznak. Eszerint valamennyi szellemi alkotás szerzői joga azt illeti meg, aki a művet létrehozta, alkotta. A szerzőt művével kapcsolatban személyhez fűződő jogok és vagyonjogok illetik meg, és a szerző határoz afelől, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. Kimondja továbbá a jogszabály, hogy a mű bármilyen felhasználásához — ha a törvény eltérően nem rendelkezik —, a szerző hozzájárulása szükséges. A személyhez fűződő jogok és a vagyoni jogok tehát el nem választható egységet alkotnak. A Legfelsőbb Bíróság hasonló esetben olyan jogszabály-értelmezést adott, hogy a szerzői jog személyiségi jellege nem hagyható figyelmen kívül a szellemi alkotásokkal kapcsolatos házassági vagyonjogi kérdések rendelkezésénél sem. Ez a jogmagyarázat érvényes ennél az ügynél is. A családjogi rendelkezések ugyanis akként rendelkeznek, egyrészt személyesen, ahogy a hagyatéki előadó ezt mondta olvasóinknak, hogy a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön- külön szerzett vagyontárgyakat a házastársak osztatlan közös tulajdonának kell tekinteni, másrészt akként rendelkezik — és erről a hagyatéki előadónak esetleg nem volt információja ilyen ügyekben —, hogy kivéve mindazokat a vagyontárgyakat, amelyek külön vagyonnak minősülnek. A hagyatéki előadó nyilván nem tudta elbírálni a leltár felvételekor, hogy a festmények külön vagyoni jellegűek-e. Olvasóink olyan polgári jogvitás ügybe keveredtek, amelyek megoldására a polgári bíróság a hivatott. Mi anélkül, hogy előre eldönthetnénk az ügyet, csupán a Legfelsőbb Bíróság által is kialakított gyakorlatra hivatkozással elmondhatjuk, hogy nekünk az a véleményünk, hogy a képzőművészeti alkotások az alkotó külön vagyonába tartoznak. Ezért ezeknek a hagyatéki leltárba való felvétele törvénysértő. O A közúti balesetről. K. F. abonyi olvasónk még a múlt év nyarán közúti balesetet szenvedett, a balesetet okozót az Egri Járásbíróság elítélte (a baleset Síroknál történt). Olvasónk, mint sértett fél, a tárgyaláson megjelenni nem tudott betegsége miatt, és sérelmezte, hogy neki nem küldtek ítéletet. Időközben rokkan’t nyugállományba helyezték, de kára a mai napig nem térült meg, és nem vagyoni kárt is akar érvényesíteni. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy kérelmével az Állami Biztosítóhoz forduljon, jelölje meg kárigényét, és a per számát is. A választól függően forduljon azután az illetékes bírósághoz. Úgynevezett fájdalomdíj nem illeti meg, de nem vagyoni kár címén is támaszthat igényt a baleset okozójával vagy az Állami Biztosítóval szemben, ha annak a Ptk. 354. paragrafusában foglalt feltételei fennállnak. Tanácsoljuk, hogy a keresetlevél összeállításához vegyen igénybe jogban járatos személyt. Dr. M. J. Munkaügyi vizsgálatok állami gazdaságokban A korábbinál kedvezőbb Z Kilenc állami gazdaságban folytattak munkaügyi vizsgála- £ tokát a Pest megyében működő ügyészségek, hogy kiderítsék: ^ összhangban vannak-e munkajogi intézkedéseik a Munka Tör- ^ vénykönyvével és annak végrehajtási rendelkezéseivel? Továb- ^ bá: a munkáltatók intézkedései elien indított munkaügyi viták- í ban a döntőbizottságok megtartják-e az eljárásjogi szabályokat, y, és döntéseik megfeielnek-e az anyagi jogszabályok rendelkezé- í seinek? A TAPASZTALATOK szerint a vizsgált gazdaságokban a fegyelmi helyzet javulást mutat. Az átlagosan 8945 főt foglalkoztató állami gazdaságok mindössze 109 esetben folytattak fegyelmi, 37 esetben kártérítési eljárást és 16 esetben mondott fel a munkáltató a dolgozónak. A létszámhoz képest a dolgozók 1,23 százaléka ellen folyt fegyelmi eljárás és csak 0,42 százalék a kártérítési eljárással érintettek száma, s a létszámhoz viszonyítottan 8.18 százalékban élt a felmondás jogával a munkáltató. A felsorolt adatok bizonyítják, hogy a munkafegyelem jelentősen javult és a károkozás száma lényegesen "csökkent. A munkáltatók csak igen kis számban folyamodtak a felmondás eszközéhez, bár ennek részben magyarázatát adja az a körülmény, hogy az állami gazdaságok is munkaerőhiány - nyal küzdenek és ezért eléggé megfontolják, hogy munkafegyelemsértés esetén a felmondás eszközét igénybe vegyék-e. A fegyelmi vétségek súlya is csekélyebb és a durva, .munka- fegyelmet sértő magatartás csak igen kis számban adott okot eljárásra. A MUNKÁLTÁTOK a fegyelmezés eszközével a jobb minőségű munka biztosítására is törekednek, valamint a jogok és kötelességek együttes érvényesítését is el kívánják érni. Olyan munkáltató is volt — százhalombattai Temperált- vizű Halszaporító Gazdaság —, amelynél a vizsgált időszakban egyetlen dolgozóval szemben sem kellett sem fegyelmezni, sem pedig kártérítési eljárást lefolytatni. A fegyelmi jogkörök az állami gazdaságoknál decentralizáltak és ez a körülmény általában nem ment az egységes gyakorlat rovására. A magyarázat az, hogy az állami gazdaságok jogtanácsosai a viszonylag kis számú ügy miatt képesek az irányítást kézbe venni és a szükséges intézkedéseket megtenni. Az ügyintézés ily módon gyors, és érvényesülnek a jogpolitikai irányelvekben meghatározott idö- szerűségi követelmények és biztosított a fegyelmi határozatok törvényes meghozatala. A vizsgált időszakban az állami . gazdaságok dolgozói mindössze 21 esetben fordultak fegyelmi vagy kártérítési ügy- gyei a munkaügyi döntőbizottsághoz. Fegyelmi ügyben mindössze 3 esetben született a kérelemnek helytadó, illetőleg részben helytadó munkaügyi döntőbizottsági döntés. Kártérítési ügyben pedig 5 esetben változtatták meg a döntőbizottságok egészében vagy részben a munkáltató határozatát. A vizsgálatokat lefolytató ügyészségek nem találtak törvénysértő munkaügyi döntőbizottsági határozatot, illetőleg azok csak kisebb jelentőségű törvényességi hibában szenvedtek. A döntőbizottságok jónak értékelhető tevékenysége visszavezethető részben a jogtanácsosok segítségnyújtására, valamint arra, hogy a munkaügyi döntőbizottságok elnökei, illetve tagjai részt vesznek a készükre szervezett oktatásokon. Ez az oktatás a természetszerűen bekövetkező személy- cserékre is figyelemmel, továbbra is igényként jelentkeA Legfelsőbb Bíróság döntései Kötelezhető-e a ház elhagyására? Az élettársi viszonnyal kapcsolatban hangzott el állásfoglalás a Legfelsőbb Bíróságon. Egy gyári munkás tíz évig élt együtt egy elvált asszonynyal, aki ellátta a háztartási és a házkörüli teendőket. Éveken keresztül háziállatokat neveltek eladásra és a befolyt összegből mezőgazdasági felszereléseket, továbbá bútorokat vásároltak. Két évvel ezelőtt a viszony megromlott közöttük, de továbbra is a közös lakásban maradtak. — Élettársaknak azok tekintendők, akik házasságkötés nélkül, közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek együtt — hangzik a határozat. Az élettársi viszony tehát nemcsak érzelmi kapcsolatot, hanem közös gazdálkodást is tételez fel. Ez a helyzet azonban nem eredményez családjogi kapcsolatot, ezért az élettársak vagyoni viszonyaira a házassági vagyonjogi rendelkezések nem alkalmazhatók. Az élettársi viszonyt a vagyonjogi igényt támasztó félnek kell bizonyítania. Ugyanakkor a bíróságnak az ennek megállapításához szükséges bizonyítást hivatalból is el kell rendelnie. — Ebben az esetben a felek egy évtizeden át közös lakásban, a szexuális kapcsolatra is kiterjedő közösségben éltek együtt. Ez — egyéb támogató adatok mellett — a közös gazdálkodást is magában foglaló élettársi kapcsolat fennállásának megállapítására^ szolgálhat. Ezért a gazdasági közösség és az élettársi kapcsolat tisztázására új bizonyítási eljárásra van szükség. A társbérletek csak lakrészek Ilyen előzmények után a férfi az asszony durva viselkedésére hivatkozva, szívességi lakáshasználat megszüntetéséért pert indított. Keresetében előadta, hogy szexuális kapcsolatuk ellenére, élettársi közösség nem volt közöttük. Bár a nevén álló házba együtt költöztek be, az asszony csak szívességi lakáshasználónak minősül. Kérte, hogy a bíróság kötelezze a ház elhagyására. A kereset elutasítását kérem — jelentette ki a járásbírósági tárgyaláson az asszony. — A házat, amelyben lakunk, együtt vásároltuk, egyharmada az én tulajdonom, jogosan lakom benne, már csak azért is, mert közös szerzeményünkből végeztettünk rajta beruházásokat. A járásbíróság az asszonyt az ingatlan elhagyására kötelezte azzal, hogy elhelyezéséről a férfinak kell gondoskodni. Az ítélet indoklása szerint a nőnek nem sikerült bizonyítania, hogy közös tulajdon keletkezését eredményező együttélés állott fenn közöttük. Ezt a döntést a megyei bíróság helyben hagyta. A jogerős Ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új eljárást rendelt el. Egy társbérleti lakásban két idős barátnő lakik. Az egyikre két lakó- és egy személyzeti-szoba, a másikra egy szoba jut. Nemrég egy házaspárral eltartási szerződést kötöttek, amelynek fejében megengedték nekik, hogy a személyzeti szobába költözzenek és az egész lakásra várományi jogot szerezzenek. A tanács a szerződés jóváhagyását megtagadta. Ezt azzal indokolta, hogy a házaspár csak a kétszobás lakrészre szerezhet várományi jogot, a másikra nem. A határozat hatályon kívül helyezéséért indított perben az eljárt bíróságok ellentétes ítéletet hoztak. Törvényességi óvásra o Legfelsőbb Bíróság az eltartási szerződést érvényesnek mondta ki. A döntés indoklása tartalmazza azt a megállapítást, hogy az állam nagy erőfeszítéseket ' tesz a dolgozók lakásigényeinek kielégítése, valamint az idős, ápolásra és gondozásra szorulók érdekében, de több lakásigénylési kérelem így is nehezen teljesíthető, és a szociális otthonokban lévő férőhelyek sem nyújtanak korlátlan lehetőségeket a rászoruló idős személyek elhelyezésére. A tartási szerződések jóváhagyásának elbírálásánál ezeket a körülményeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. — A társbérletek csak lakrészek. Amikor tehát valaki egy lakásban, de két társbérleti lakrészben élő idős személyekkel köt tartási szerződést, ennek a lakásnak bérleti jogára várományi jogot szerez. Ilyen esetben, ha az eltartó az egyik társbérleti lakrészbe költözik, tulajdonképpen mindkét tartásra jogosulttal közös lakásban lakik. — A szerződés jóváhagyása előtt tehát csupán azt kellett volna vizsgálni, hogy a két idős nő a tartásra valóban rászorul-e. Egyikük 82, a másikuk 71 éves, mindketten csekély jövedelemmel rendelkeznek, tehát tartásuk és gondozásuk biztosításához feltétlenül szükségük van támogatásra. Tekintettel arra, hogy a tartás bizalmi viszonyt tételez fql, célszerű az a megoldás, ha a két egyedülálló társbérlő gondozását és ellátását ugyanaz a Személy vállalja; Tíz nap rendeletéiből Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1981. évi I. törvény hatálybalépéséről és egyes jogszabályok módosításáról az 1981. évi 25. tvr. rendelkezik (Magyar Közlöny 75. szám). Az utazási valutaellátásról, az illetékekről és a bíróság által felülvizsgálható államigazgatási határozatokról ugyanitt találják meg az érdekeltek a 433/1981. MNB-közleményt, az 58/1981. PM sz. és a 63/1981. MT. sz. rendeleteket zik és a Pest megyei Munkaügyi Bíróságon rendszeresen folyik. A vizsgált munkaügyi döntő- bizottságokhoz mindössze két olyan ügyben fordultak kérelemmel, amelyben a dolgozó a munkáltató részéről történt felmondás jogosságát vitatta. A döntőbizottságok figyelemmel vannak a kérelem élőírt határidőben történő benyújtására. Ismerik a hatáskörre és illetékességre vonatkozó szabályokat és azokat minden esetben megtartották. A munkaügyi döntőbizottságok tevékenysége az eljárásjogi szabályok ismeretét és alkalmazását illetően pozitívan értékelhető. Kellően felderítik a tényállásokat, széles körű bizonyítást folytatnak le, a munkáltatók által elmulasztott bizonyítást pótolják, határozataik megalapozottak. A korábbi gyakorlattal szemben nem volt példa arra, hogy liberalizmus jellemezné a munkaügyi döntőbizottságok határozatait. Méltányossági szempontokat ugyan érvényesítettek, de indokoltan és jelentőségüket nem túlbecsülve. ÖSSZEGEZVE a tapasztalatokat megállapítható, hogy az állami gazdaságok munkaügyi helyzete kedvező. Az esetenként észlelt kisebb hiányosságok kiküszöbölése érdekében a vizsgálatot lefolytató ügyészségek a szükséges intézkedéseket megtették.' Dr. Varga Emil Az 5 napos munkahét bevezetéséről az államigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél az 1037/1981. (XII. 17.) Mt. h. sz. rendelet rendelkezik, és ugyanitt a Magyar Közlöny 79. számában jelent meg a lépcsőzetes munka- és tanításkezdésről kiadott 1038/1981. (XII. 17.) Mt. h. sz. határozat. A szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadójáról szóló 43/1971. (XII. 17.) korm. sz, rendelet módosítását az 57/1981. (XI. 19.) MT.-rend. tartalmazza. A végrehajtási rendelkezések ugyanitt jelentek meg, amelyet a pénzügy- miniszter az 53/1981. (XI. 19.) PM. sz. rendeletében szabályozott. (Tanácsok Közlönye 38. szám.) Ugyanebben a tanácsi közlönyben jelent meg a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól kiadott 58/1981. (XI. 19.) MT. és az 54/1981. (XI. 19.) PM. számú rendelet. Végül a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a társbérleti lakrész nem tekinthető önálló lakásnak. A jogszabály nemcsak hogy nem tiltja a lakásban megüresedett társbérleteknek a második társbérlő számára történő kiutalást, hanem előnyben is részesíti. így kívánják elősegíteni a társbérletek megszüntetésére irányuló lakáspolitikai célkitűzések megvalósulását. Szerződéses vállalkozásba adjuk a 75. sz. sikátorpusztai élelmiszerboltot. Az üzlet adatairól és a versenytárgyalás helyéről, idejéről a szövetkezet központjában adnak felvilágosítást. Vác és vidéke Afész Kereskedelmi főosztály Vác, Erzsébet u. 22. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat pályázat útján vállalkozásba adja a felsorolt városokban, illetve községekben levő, nagyforgalmú vegytisztító szalonjait: Cegléd, Szabadság tér 3. Dabas, Marx Károly u. 29. Gödöllő, Dózsa György u. 1—3. Százhalombatta, Ifjúság u. 2. Szentendre, bevásárlóközpont. Részletes tájékoztatást üzemgazdasági osztályunk ad, címe: Budapest V., Szent István krt. 1.1., telefonszáma: 326-7t)8. A versenytárgyalást január 21-én de. 10 órától tartjuk a vállalat központjában, címe: Budapest XII., Kékgolyó u. 6.
