Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-23 / 300. szám

/ 1981. DECEMBER 23., SZERDA Munka Í4 kilométeres szakaszon Hélisi, fagyban Hóban, fagyban dolgoznak a Pillsszentkereszt és Pomáz közöt­ti szakaszon a Pest megyei Közterületienntartó Vállalat mun­kásai. A csaknem 40 centiméteres hóban 14 kilométeres sza­kaszon szalagkorlátot helyeznek el. Erdős! Agnes (elvétele Látogatás Dobáson, Komádon Tele vannak ambícióval t Sikeres volt o tapasztalatcsere — Egy csirkén mennyi a haszon? — firtatja a fiú. — Hát... a hat forint sincs meg — tétovázik a gazda. — Szóval akkor a nyolc megvan — vágja rá a fiú. A gazda előbb meghókken, aztán ő is velünk nevet. Hernád egyik csdrkepalotájá- nak előterében állunk. Oda­benn, egy szuperluxus lakás alapterületét is lepipáló nagy­teremben, háromezer-négyszáz csirke csipegeti az elemózsiát. Malata Józsefnek, a gazdának, tulajdonképpen szerencséje van. A FAT-nak, a Fiatal Ag­rárszakemberek Tanácsának, 3 dabasi járásban megrendezett tanácskozásán részt vevő tag­jai nem férnek be egyszerre valamennyien a csirkepalota előterébe. Délelőtti vizit Éppen elég lehet neki a bent toporgók kérdéseire válaszol­nia. A fággatózások egyébként csak a kívülállók számára tűnhetnek furcsának. Imigyen szólnak: — Az almozás hogy megy? — kíváncsiskodik az egyik fia­talember. — Minden állomány után kell meszelni? — firtatja va­laki. — Naposcsirkét hoznak? — tudakolja egy szőke lány. Egy panaszos levél nyomán Türelmet, megértést kér a posta A MÁV Dunakeszi Jármű­javító Üzem versenyfelelősé­től, Szekeres Lászlótól kap­tunk levelet, aki a 2-es szá­mú postahivatal munkájára panaszkodott. Mi is történt tulajdonképpen ? Kereken megtagadta Idézünk a levélből: Decem­ber 4-én, a Népszava Lapki­adó Vállalat címére egy csek­ken 9720 forintot mentem fel­adni, a szocialista brigádok Mai Magazin lapjának előfi­zetésére. A hivatalban meg­számoltam, huszonhatan vol­tunk. Munkaidő lévén, nem akartam órahosszat várakozni, megláttam, hogy az első ab­laknál, ki van írva: Főpénz­tár, 10 ezer forint feletti ősz- szegek egy csekken történő be­fizetésére. Benéztem az abla­kon, láttam, hogy a hivatalve­zető hölgy ott könyököl. Be­kopogtattam, vegye át a befi­zetésemet, igaz, hogy 280 Ft- tal kevesebb 10 ezernél. ö A Budai járási ÁFÉSZ 1984. december 31-ig szerződéses vállalkozásba adja a következő üzleteit és vendéglátóhelyeit 01-11. sz. zöldségbolt, Biatorbágy, Vörös Hadsereg u. 6* 03-02. sz. zöldségbolt, Budakeszi, Vörös Hadsereg u. 2. 03-04. sz. tejbolt, Budakeszi, Kossuth Lajos u. 5. 06-02. sz. táplerakat, Érd, Engels u. 17. 08-06. sz. zöldségbolt, Páty, Kossuth u. 85. 08- 08. sz. Tüzép, Páty, zsámbéki kanyar. 09- 02. sz. tejbolt, Perbál, Vörös Hadsereg u. 48. 09- 04. sz. zöldségbolt, Perbál, Vörös Hadsereg u. 40. 12- 03. sz. terménybolt, Pilisszentiván, Szabadság u. 88. 20- 04. sz. zöldségbolt, Tinnye, Bajcsy-Zsilinszky u. 21- 02. sz. iparcikkbolt, Tök, Szabadság tér. 22- 02. sz. élelmiszerbolt, Törökbálint, Ida-major. 22- 04. sz. önkiszolgáló élelmiszerbolt, Törökbálint, depó. 10— 07. sz. tüzelötelep, Pilisborosjenő, Budai u. 1/a. 23- 08. sz. tüzelőtelep, Üröm, Lenin u. 2. 01-5. sz. Iharos büfé, Biatorbágy, Iharos. 03-1. sz. lángossiitő, Budakeszi, Sziklai Sándor tér. 03- 2. sz. Vadaspark büfé, Budakeszi, Vadaspark. 05— 4. sz. büfé, Diósd, Fenyő sor. 06- 1. sz. Diófa büfé, Érd-parkváros, Bajcsy-Zsilinszky u. 193. 18-4. sz. presszó, Tárnok, Fő u. 45. 04- 2. sz. Tüske bisztró, Budaörs, Budapesti út 124. 04-4. sz. Sport presszó, Budaörs, Deák Ferenc u. 5. 15-1. sz. Panoráma büfé. Solymár, Panoráma út 1. 13- 1. sz. Autóscsárda, Pilisvörösbár, Arany János u. 2. Kérjük, hogy a pályázatokat írásban adják le közgazdasági főosztályunkon, címe: Budakeszi, Erdő u. 4. A versenytárgyalást január 26-án 9 órakor tartjuk az áfész központi tanácstermében (Budakeszi, Erdő u. 4.). ezt kereken megtagadta... Fél perc alatt átvehette volna az összeget, és máris keveseb­ben lettek volna a postán... Ehelyett pontosan 35 percet várakoztam. Elmentem a 2-es postára, ahol a szűk, beázott mennye­zetű kis helyiségben, magasan egymásra tornyozva állnak a csomagok. Mindig csúcsforgalom — Karácsony előtti csúcs- forgalom? — Nálunk mindig csúcsfor­galom van — válaszol Mester Endréné hivatalvezető, aki a főpénztáros teendőit ellátja, azután visszalapozott a posta­könyvben, hogy lássuk, milyen nap is volt náluk a levélben említett december 4-e? Egymillió 265 ezer forint volt a közvetlen bevétel, eb­ből 884 ezer forintos forgal­mat a főpénztáros bonyolított. Mindenki sietett (mint min­dig), és türelmetlenül várta, hogy sorra kerüljön. Sokan nem tartják be, pedig szabály, hogy több csekk befizetésénél írásban kell összesítést készí­teni. És persze, nemcsak befize­tések voltak. A hivatalvezető, mint a postakönyvben látható, aznap végezte az előző havi 540 távirat összesítését. Ezen­kívül még a szokásos csomag- felvételek és kézbesítések in­tézése tartozott a napi mun­kához. Sok dolog volt tehát azon a napon. Szabályos... — Nem lehetett volna mégis felvenni a 9720 forintot? — A szabályoknak megfe­lelően jártam el, hiszen a fő­pénztárosra csak a 10 ezer fo­rinton felüli összegek kezelé­se tartozik. Igaz, máskor elő­fordul, hogy a forgalom meg­gyorsításáért valamivel ala­csonyabb összegeket is felve­szek, de aznap a táviratok összesítése nagyon elfoglalt. A postára érkezők nem ismerhe­tik munkánk minden részle­tét, de sokszor nagyon nehéz napjaink vannak. Türelmet és megértést kérünk mindenki­től. Hernád egyik mintaszerű háztáji gazdaságában tett láto­gatásunk a kétnapos összejö­vetel második napjának dél- előttjére esik. Hátunk mögött már egy masszív programokkal teli nap, így különösen meg­lepő a kérdészuhatag. Hogy mi végett ez az akti­vitás? A csirkefarmi vizit egyik legtöbb kérdést fölvető résztvevője Ladacs Kiss Imre, aki Tápiógyörgyéröl érkezett, a következőképpen magyaráz­za: — Többségünk nem olyan régen van a pályán. Nyilván­való, még tele vagyunk ambí­cióval. Szeretnénk minden jót, melyet az egyetemről hoztunk magunkkal, munkahelyünkön hasznosítani. Természetes, hogy egy gaadászt izgatja, mi­lyen a jó háztáji, illetve mit kell azért áldozni, hogy jó le­gyen. Szerencsére úgy tűnik, most valami elindult. Már­mint ezzel a megyei FAT-ren- dezvénnyel. Őszintébben? Hasonló véleményen van Babai Tibor, a jászkarajenői Árpád Termelőszövetkezet fő- állattenyésztője is: — Én már nem tartozom a legfiatalabb szakemberek kö­zé — mondja —, csupán jó ötletekért jöttem. Nézelődöm, figyelek. Egy agrárklubot aka­runk szervezni, kellenek az ötletek. — Tehát ez tapasztalatcsere lenne. Sikerült? —• Igen. Nekünk, agrárszak­embereknek szükségünk van arra, hogy időnként összedug­juk a fejünket. Persze nem­csak . azért, hogy gördüléke­nyebb legyen a munkánk, ha­nem azért is, hogy ismerjük meg egymást. Végül is mindig az derül ki, közösek a gond­jaink. És ami még öröm, mint­ha manapság valahogy őszin­tébben beszélnénk a bajokról. Ez nagyon fontos. Babai Tiborral már a herná­di Március 15. Termelőszövet­kezet ebédlőjében beszélge­tünk. Utolsó mondatára töb­ben rábólintanak az asztal mellett ülők kezűi. S rögtön dr. Tóth Tibor előadására te­relődik a szó. A Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium osztályvezetőjének e több mint kétórás beszámolója volt tulajdonképpen a kétna­pos FAT-rendezvény nyitánya. A címében szigorú — A ma­gyar mezőgazdaság előtt állá legfontosabb feladatok a VI. ötéves tervidőszakban — hangvételében viszont köny- nyed, s nagy felkészültséget eláruló előadás — többek sze­rint — a kétnapos program fénypontja volt. — Ezért különösen érdemes volt eljönni — szól dr. Szipli István, a ráckevei Aranyka­lász Termelőszövetkezet elnöki titkárságának vezetője. — Bár valamennyi előadásból, tájé­koztatóból, s a látogatásból volt mit tanulnunk. Kallódó gazdászok Szinte mindenki ezt vallja, így Gogolák Márta és Sinko- vits Pál Ócsárol, Széplaki Zoltán Ráckevéról, Lőrincz János Tápiószentmártonból is. A rendezvény sikeréhez ter­mészetesen jócskán hozzájá­rultak a vendéglátók, a szer­vezők. Kovács István KISZ- titkár vezényletével a KISZ dabasi járási bizottságának munkatársai, a hernádi Már­cius 15. Termelőszövetkezet, s persze a főszervező, Karkus Károly, a KISZ Pest megyei bizottságának munkatársa. — Szakmai, szellemi tartalé­kok feltárására született meg a FAT — mondja Karkus Ká­roly —, de csak két évvel ez­előtt kezdődött meg a szerve­ződés, még nincs nagyon mivel dicsekednünk. Igen fontos az, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői komolyan vegyék a Fiatal Agrárszakemberek Ta­nácsának működését. Egyébként mostani rendez­vényünket aKár kísérletnek is tekinthetjük, szerencsére si­keres kísérletnek. Most szer­veztük először kétnaposra a találkozónkat. Idáig csak egy- egy napra jöttünk össze. Nem is volt rá idő, hogy ismeretsé­gek szülessenek vagy esetleg komolyabb beszélgetések, szakmai viták alakuljanak ki. Most viszont igen. S ez Is se­gítheti, hogy a fiatal, tehetsé­ges gazdászok ne érezzék el­szigeteltnek magukat, s talán ahhoz is hozzájárulhatunk, hogy egyre kevesebb legyen a kallódó szakember. k. e. Baj a kúttal Miért nincs víz? Tegnap kétségbeesett^ férfi- hang kereste szerkesztőségün­ket telefonon: Piliscsabán nagy baj van — mondta —, mert a Tábor utca környékén la­kóknak egy hete nincs vizük. Azt beszélik, beomlott a kút. Az érintettek nem tudják, mi­tévők legyenek, saját kútja már senkinek sincs, harminc éve vezetékes vizük van, s most egyszerre kiapadtak a csapok. Gáspár Ferenc, Piliscsaba nagyközség közös tanácsának elnöke tud a gondról, de semmit sem tehet: a tanács­nak nincs lajtja, így még azt sem vállalhatja, hogy ily mó­don lássa el vízzel a rászorul­takat. A megoldás? Kinek, ml esik közelebb: vagy a telepü­lés közkútjaitól vagy a lakta­nyából vihetnek vizet, vödör­ben. Nagyobb baj az, hogy a vízhiány nemcsak a lakóháza­kat érinti, hanem az egyik ál­talános iskolát is, és az ötven nyugdíjast gondozó szociális otthont. Hogy mikorra várható ked­vező változás, arról a tanács elnöke nem adhatott pontos felvilágosítást, hiszen nem raj­tuk múlik: a Bányászati Ak­namélyítő Vállalat végzi a kút karbantartását. Ludvig János, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat termelé­si osztályvezető-helyettese megnyugtatott bennünket: azért szünetel a vízszolgálta­tás, mert most cserélik a kút- ban a szivattyúkat, tehát szó sincs arról, hogy beomlott a kút vagy hogy elszökött belőle a víz. Ezek rémhírek. A na­pokban befejezik a munkát, újra Vizet kapnak a családok, és a vezetékre kapcsolt intéz­mények. P. M. Hulladékból talajerőpótló A mezőgazdasági termelés- fejlesztés elősegítésére nagy- . tömegű szerves trágya ipari előállításának technológiáját dolgozták ki a Pannónia me­zőgazdasági társulás kutatói. Az állattartó telepeken kelet­kező híg trágya és a szennyvíz- tisztítókban felhalmozódó iszap feldogozásával, repülő­gépről is kiszórható granulá­tumot állítanak elő. A mikrohullámú technika segítségével a káros organiz­musoktól mentes, sterilizált ipari szerves trágya környezet­kímélő és lassú bomlása miatt kisebb a lemosódás veszélye is. Ezért a dombok és hegyvi­dékek ideális talajerőpótló anyagának ígérkezik. A Duna jobb partjának Szentendréről Visegrádig há­rom neves fürdője van. A Pap­szigeten, Leányfalun és Lepen- cén. Az 1981-es év szezonjá­nak zárása után összegeztük az eredményeket Kisérdi József­fel. a Duna jobb parti Üzem- igazgatóságának főmérnöké­vel. Leányfalu az élen — A leglátogatottabb, orszá­gos hatósugarú fürdőhely Leányfalu. Kapacitásán mesz- sze túlnő a látogatók száma. Volt olyan nyári nap, amikor 10 ezer ember hűsölt a víz­ben. Ez pont kétszerese az op­timális befogadóképességnek. Május 1. és szeptember 20. kö­zött 320 ezer vendég fordult meg itt. A fürdő népszerűségének okai a 38 fokos víz, az 50 mé­teres, négy oldalról feszített úszómedence, a gyönyörű fek­vés. Kitűnő az ellátás is, a Kagyló Étteremben fürdőru- hásan lehet étkezni, a belterü­leten lévő egységeket a Kék- Duna Szakszövetkezet látja el áruval. Gondot okoz viszont a parkolási lehetőség hiánya, valamint az, hogy nincs szál­loda. Lepence előnyei Korát illetve a legfiatalabb fürdőhely a Dunakanyarban. Mindössze négyéves. Óriási előnye, hogy egy kiránduló köz­pont része. Egyenesen az erdő­ből lehet bejutni a strandra. Szezonmérleg Lehetőségek és valóság Egy 33 méteres úszómedencéje és egy pancsolója van. Visz- szaforgató berendezéssel lát­ták el, így a vize 4,5 óra alatt kicserélődik. Jövőre egy há- romkaréjos fürdőmedencét épí­tenek, a hőfoklépcsők 32, 34-es és 36 fokosak lesznek. A vállalat vezetői szerint a forgalom megközelíti majd a leányfaluiét, hiszen a vízfelü­let is nagyjából akkora lesz. Ez azt jelenti, hogy naponta kétezer strandoló helyett négy­ezer keresheti fel. A Pilisi Parkerdőgazdaság a jelenlegi strandterület nagyságával megegyező részt még átad az erdőből, szalonnasütő helye­ket alakítanak ki és pihenő­padokat helyeznek el. Sohasem zsúfolt A kirándulók azt állítják, hogy igazán pihenni a Pap­sziget strandján lehet. A me­dencék befogadóképessége 2 ezer 500 ember, a hozzájuk tartozó 26 ezer négyzetméter zöldterületé 10 ezer. így aztán soha nincs zsúfoltság. Főként Szentendrének és szűkebb környékének a belső strandja hátránya, hogy ár­víz esetén be kell zárni; az idén is két hét kényszerszü­netre kényszerültek. A sze­zonban 55 ezer vendég fordult meg itt, ami 2 ezer 500-as napi átlagot jelent. A víz hőfoka csak 30, de a saját tervezésű és kivitelezésű visszaforgató mindig tiszta vizet biztosít. Érdekes adatok A főmérnök papírokat vesz elő. — Elmondhatjuk, hogy az említett három strand víz­készlete igen bőséges. Lepen- cén 1 ezer 200 liter/perces, Leányfalun 900-as, a Papszi­geten 450-es kút működik. Üzemeltetésük tehát gazda­ságos. A Dunakanyarban a nagy hozamú termálkutak Leányfalutól kezdődnek, még sok lehetőség van kihasználat­lanul. A fürdőinkben egyszer­re 6 ezer köbméter vizet táro­lunk, s idén nyáron 450 ezer vendéget fogadtunk. A kiszol­gáló személyzet létszáma 120, a szükségletnek csak a 70 szá­zaléka. Hiába, nincs ember. Feltétlen szólnom kell arról is, hogy az iskolák a Dunaka­nyarban nem használják ki az úszásoktatás lehetőségeit. Ezen a nyáron 160 gyereket tanítot­tunk meg úszni. Többen is jöhettek volna, de csak a leányfalui iskola tanulói jár­nak rendszeresen. Vajon a többiek miért nem? Vicsotka Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom