Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-23 / 300. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI XXV ÉVFOLYAM. 300 SZÁM Árai 1,40 forint 1981. DECEMBER 23., SZERDA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Egyszerű; de nagyszerű Ceglédi ötlet a siker útján Nagy érték az abraktakarmány. Nem véletlenül törik szüntelenül a takarmányozásban jártas szakemberek a fejüket azon, miként állíthatnának elő nemcsak jó minőségű, megfelelő tápértékű, de olcsó tömegtakarmányt a jószágoknak. Magától értetődő, hogy nemcsak a szántóföldön kell jeleskedni, hanem az előállításához szükséges gépek, berendezések megtervezésében, gyártásában is. Ugyanis, sok múlik a mindentudó masinákon a megtermelt takarmány- növények feldolgozásánál. A Ceglédi Állami Tangazdaság mérnökei által készített darálót röviden úgy jellemezhetnénk — egyszerű, de nagyszerű szerkezet. Sárközi Ferenc, a gazdaság termelési igazgatóhelyettese már részletesebb tájékoztatással is szolgál: — Ne vegye dicsekvésnek, de ez a szem- és csutkazúzalék- készítő gép, vagy az egyszerűség kedvéért nevezzük darálónak, jobb a jelenlegi masináknál, talán azért is, mert meghökkentően egyszerű, anélkül, hogy primitív lenne. Az elmúlt év őszén 2100 tonna zúzalékot készítettünk a géppel. Az eddigi tapasztalatok szerint a takarmány minősége kifogástalan, éppolyan, amilyet a szakemberek reméltek. A gép szem- és csutkazúzalékból óránként 20 tonna takarmányt készít 35—45 százalékos víztartalommal. Villamos energiával nagyon gazdaságosan üzemeltethető, de, ha ez nincs, két MTZ 80-as traktor is működtetni tudja. Ezt a változatot most tervezik szakembereink. A ceglédi darálógép nagy sikert aratott a hazai gazdaságok körében. Még az ősszel bemutatóval egybekötött tanácskozáson ismerhették meg az új masinát, s máris nagy az érdeklődés a tsz-ekből, állami gazdaságokból. Nagyobb, mint amire a ceglédiek számítottak. Már termelési rendszer is jelezte vásárlási szándékát partner gazdaságai részére. Mégpedig nem kis szériában: 50— 100 darálóra lenne szükségük. A mezőgazdasági gépek értékesítésében érdekelt nagykereskedelmi vállalat is tájékoztatást kért a ceglédi gépről. A siker kétségtelen, de mit mond a gazdaság, ki tudja-e elégíteni a jelentkezők igényeit? Az igazgatóhelyettes mondja: — A darálógép funkcionális minősítése most van folyamatban. A gép gyártására alkalmas az újszilvási lakatosüzemünk, a mennyiségi és a minőségi igényeknek egyaránt megfelelő. Vásárlóinknak körülbelül 1982 júniusában tudunk szállítani a darálóból, részletes felvilágosítással, tájékoztatással szívesen szolgálunk a helyszínen. A még nyitott kérdésekre a takarmány tavaszi felhasználása után tudunk választ adni. Reméljük, az eddigiekhez hasonlóan, kedvezőt. G. M. Harminchét esztendővel ezelőtt, ezekben a napokban szabadult fel a budai járás három stratégiailag kulcsfontosságú községe: Perbál, Tök és Zsámbék. A szovjet csapatok ezen a vonalon állták útját a fővárosból kitörni készülő fasisztáknak. A harcok alkalmával 23 fiatal katona halt hősi halált. Köztük volt — a szemtanúk visszaemlékezései szerint — egy ifjú, aki amúgy is szűkös élelmiszeradagját megosztotta a község gyermekeivel. Közel négy évtizeddel a fel- szabadulás után, az elesett szovjet katonák emlékére formázta meg Bajnok Béla szobrászművész a gyermekeknek adakozó hős alakját. A három méter tíz centiméteres, kőbe fogalmazott kegyelet és hála Perbál község központjában emlékeztet a háború szörnyűségeire, a béke minden körülmények közötti megőrzésének fontosságára. A tegnap délutáni szoboravatáson részt vett Duschek Lajosné, az MSZMP KB tagr F urcsa piacra járunk ki napról napra, mert azt kell tudomásul vennünk, hogy amit eladásra kínálunk, az kevesebbet ér, mint korábban. Ráadásul nem pillanatnyi szeszélye a piacnak, hogy kevesebbet ad, mint tegnap, hanem olyan tartós magatartás ez a vevők részéről, amit ha tetszik, ha nem tetszik, tudomásul kell vennünk. Napjainkban például három és félszer több vágott baromfit kényszerülünk eladni egy tonna kakaóbab megvétele fejében, mint a hetvenes évek első harmadában. Van persze választási lehetőség; nem importálunk kakaóbabot, ámde akkor mi lenne a gyermekek csemegéivel? Var. választási lehetőség; erőfeszítéseket teszünk arra, olcsóbban, kisebb ráfordításokkal állítsuk elő a baromfihúst. Egyvalamiben nem kínálja fel ez a furcsa piac a választás lehetőségét. Abban, hogy jóval több csirkehús cserélődik át kakaóbabra, mint hat-nyolc esztendeje. Erre ugyanis nincs semmiféle befolyásunk. Könnyű a képletesség mögé látni. A furcsa terep, amelyen mozgunk, a világpiac, az áruknak az a nemzetközi cserélődése pénzre vagy más árukra, szolgáltatásokra, amelynek szükségszerű részesei vagyunk. Nemcsak azért, mert hazánkban lehetetlen kakaóbabot termeszteni, hanem azért is, mivel, saját áruink nem jelentéktelen részét ezen a piacon kell eladnunk, lévén a belső kereslet az előállított mennyiségnél jóval kisebb. A megye textilgyárai például, ha csupán a hazai keresletre termelnének, rövid idő alatt árbevételük felét, kétharmadát veszítenék el, amint ez a helyzet a konzervgyárakban, a híradástechnikai üzemekben is. Nehéz, bonyolult cserebere ez, a sok éve hivatásos üzletelőket sem kíméli meg a meglepetésektől, mert jelentősek az áringadozások, a piac nyugtalan, váratlan drágulási hullámok söpörnek át rajta, ahogy olykor megmagyarázhatatlan az olcsóbbodás. Ma nem lelni olyan gazdasági vezetőt a termelőhelyeken. aki ne nagy óvatossággal beszélne kiviteli tevékenységük holnapjáról, mivel napról napra tapasztalja: a piac könyörtelen, nem sajnálja a termelőt, nem azt mérlegeli, hogy az előállító milyennek ítéli áruját, hanem azt, neki mennyit ér meg. Ez a magatartás szorította fokról fokra hátrább például a megye tartósítóiparának áruit az árlistán, amint ezt tette a megyéből kikerülő viVamos motorok, híradástechnikai alkatrészek egy részével is. Egy részével, ismételjük a hangsúlyosság kedvéért, mert az áruk egy másik része — de sajnálatosan a kisebb hányada — a remélt, a tervezett áron kél el. Az áruknak ez a másik része az itthoni legkorszerűbbnek számít, pontosan érkezik a megrendelőhöz, minősége egyezik a szállítási szerződésbe foglaltakkal. A Külkereskedelmi Minisztérium tapasztalatai szerint a kivitel tíz, tizenkét százalékát nem a szerződés szerint teljesítik a hazai vállalatok; a legtöbb gond a minőséggel van. Ami elgondolkoztató adat, ám nemcsak olyan értelemben, hogy fényt vet bizonyos termelői magatartásra. Kerül ebből a fényből a fejlesztési elgondolások és döntések következményeinek megvilágítására is, hiszen — például — a tartósítóipar mai gondjai valóban abban a korábbi helyzetben gyökereznek, amikor szinte kizárólag a termelés meny- nyiségi teljesítményeinek növelése volt a fontos és elmaradt a közvetlen háttér — így a technológiai hűtőtárolás, a csomagolás, a raktározás, az anyag- mozgatás — fejlesztése. Amit a gyárak nagyon is akartak — Nagykőrösön például sorozatban készültek okos javaslatok a csomagolás korszerűsítésére —, ám nem jött meg hozzá az igen. Most, a következmények nyögésekor viszont mi értelme lenne firtatni, nyolc vagy tíz esztendeje miért nem és kik nem mondták ki az igent?! Nincs értelme firtatni ezt, ám okulni belőle elengedhetetlen. H atásosabb csereberét folytatni a világpiacon: jogos társadalmi igény szembeszegezése a termelőkkel, a külkereskedőkkel. Ezek a mai csereberék azonban tegnapi és tegnapelőtti döntések, elhatározások, cselekedetek jegyeinek hordozói, tehát gyakran olyan objektív jellemzőkkel kényszerülünk szembenézni, amiken most nem lehet változtatni, a módosítás időt követel. Nem szabad éppen ezért kétségbe vonni a termelési szerkezet átalakítása időigényességét, de kételkedni kell a termék- szerkezet módosításának lassú ritmusában, mint objektív adottságok tükröződésében. A kettő közötti különbség összemosása rendkívül veszélyes következtetésekre vezethetne, s ez a veszély fönnáll, a várakozással, hogy ki és miben, mikor lépjen. Az irányításnak és a termelési egységeknek ugyanis nem azonosat kell lépniük! Mészáros Ottó Munkásgyűlés a Csepel Autógyárban Idei év a továbbképzés záloga nak. Legsürgetőbb a Vác—Gödöllő térségében lakók utazási gondjainak megoldása. Ez szorosan kapcsolódik a Budapesti Nagy Sportcsarnok mellett létesülő új Volán autóbusz-pályaudvar jövő évi átadásához. Duschek Lajosné ünnepi beszéde után, szovjet és magyar katonák, munkásőrök díszsorfala előtt a párt-, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek, a dolgozó kollektívák és a község lakossága képviselői elhelyezték az emlékmű talapzatán a kegyelet és hála virágait. Bajnok Béla szobrászművész alkotása — előtte a dfszöiséget álló kato- nák és munkásőrök Erdősi Agnes felvétele ja. a MNOT elnöke, az MSZBT alelnöke, Molnárné Kozma Erzsébet, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének titkára, Krasz- nai Lajos, az MSZMP Budai Járási Bizottságának első titkára, dr Tóth Albert, a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetője, dr. Kertai Tamás, a Budai Járási Hivatal elnöke, Szemethy Lászlóné, a Budai Járási Pártbizottság titkára köszöntötte Nyikolaj Konsz- tantyinovics Rasznyikov ezredest, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének, és Jurij Alekszandrov Vaszilije- vics őrnagyot, az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport egyik alakulatának képviselőjét. Az ünnepség záróaktusa a községi úttörőmúzeum megnyitása volt, amelyet társadalmi munkával, 200 ezer forint értékben építettek Perbál lakói. A munkásgyűlés résztvevői a nagycsarnokban A Csepel Autógyárban immár sokéves hagyomány, hogy az éves produktumot ünnepélyes külsőségek között munkásgyűlésen értékelik, s meghatározzák a soron következő feladatokat. A hatalmas, 22 ezer négyzet- méteres alvázgyártó csarnokban kedden délután, a, műszak végén mintegy hatezer munkás volt ott. Az eseményen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei pártbizottságának titkára, dr. Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, valamint a ráckevei járás pártós állami vezetői. — Az 1981. évi tervet december 21-én, hétfőn teljesítettük — jelentette dr. Novák Béla vezérigazgató. Majd hangsúlyozta, hogy az egy évvel " ezelőtt meghatározott célokat elérték, s e tény értékét növeli: a feladatokat a számítottnál kedvezőtlenebb külgazdasági feltételek között hajtották végre. A Csepel Autógyár készárutermelése az idén meghaladta a 8.3 milliárd forintot. Közel 11 ezer autóbuszalvázat kapott az Ikarusz, s így mind mennyiségben, mind minőségben a megrendelők teljes megelégedésére dolgoztak a szi- getszentmiklósiak. A nagyüzem rugalmasan alkalmazkodott a gyakran változó igényekhez, az ebből származó többletfeladatokat jól és gyorsan oldották meg, hozzájárulva ezzel a legnagyobb partner sikereihez is. Külön említést érdemel az amerikai megrendelésre gyártott 206-os, és a repülőtéri autóbuszalváz gyártása. Maradék nélkül teljesítette a gyár a rubel elszámolású kötelezettségeket, így a sebességváltóból több mint 13 ezer, szervókormányból pedig majdnem 21 ezer darabot gyártottak. örvendetes tény, hogy a termelés mennyiségének ingadozása mellett is nőtt a munka hatékonysága. A vállalati nyereség ezért az előző évi 428 millió forintról, 500 millióra gyarapodott. Az anyag- és energiatakarékosságot szolgáló intézkedésekkel 50 millió forint önköltségcsökkentést érherautócsaládot, amelynek bel- és külföldi piacokon az értékesítési lehetőségei igen jelentősek. A gazdasági feladatok mellett nagy gondot fordítottak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. Míg tavaly 85-en, addig az idén 129- en kaptak lakásépítési kölcsönt S 1930-al összehasonlítva kétszer annyian kaptak lakást. A vállalat törzsgyárában elutasított óvodai kérelem sincs. A következő év feladatairól szólva a vezérigazgató kiemelte, hogy a továbblépést az eddigi eredmények teszik lehetővé. Jövőre öt százalékkal nő a termelés mennyisége. Ennek jelentősége akkor érthető igazán, ha tudjuk: az előző éveket inkább a csökkentés jellemezte. Jövőre az idei hat százalékkal szemben, hétszázalékos lesz a bérfejlesztés. A munkásgyűlésen most először jutalmakat is átadtak. Tizenheten kaptak kiváló dolgozó kitüntetést. Őket és a munkásgyűlés résztvevőit Jakab Sándor köszöntötte, majd Sebestyén Béla, a Komócsin Zoltán szocialista brigád vezetője ismertette a brigádvezetők munkaverseny-felhívá- sát Az ünnepélyes munkásgyűlés már a karácsony jegyében, az impozáns karácsonyfa csillagszóróinak meggyújtásával ért véget. K. X. Dr. Novák Béla vezérigazgató ünnepi beszédét tartja Halmágyi Péter felvételei tek el, ezen belül 14 millió forintos megtakarítást tettek lehetővé az újítások. Ez a tavalyi eredménynél ötven százalékkal több. Bár a selejt csökkentése érdekében még sok a tennivaló — hangsúlyozta dr. Novák Béla —, az idén 8,4 százalékkal csökkent, tehát jelentősen javult a minőség. Az importanyagok helyettesítésével tízmillió forintot takarítottak meg. Mindezek együttes eredményeként ebben az évben több mint 4 százalékkal javult a termelékenység. A termékszerkezet korszerűsítésében nagyot lépett előre a gyár: kifejlesztették a sokféle speciális célra alkalmas D—750 típusú teMa: 3. oldal: Pest megyében is takarékcsekk 8. oldal: Csúszkáltak elcsúsztak a mártoniak 7. oldal: Heti jogi tanácsok 8. oldal: Mi változik és mi nem? Zászlóbontás huszonöt éve Gyors, kényelmes utazás Elkészült a fővárost és a környező 44 települést magába foglaló agglomerációs övezet közép- és hosszútávú közlekedésfejlesztési programja. A tervezet szerint az agglomerációs területek forgalma szervesen kapcsolódik a budapesti tömegközlekedési csomópontokhoz. A cél az, hogy az agglomeráció egy távolabbi pontjáról is legfeljebb 35 perc alatt — átszállás nélkül — lehessen a budapesti közlekedési csomópontokra eljutni. A tervezet a fejlesztés három ütemét szabja meg. Ezek magukba foglalják a tömegközlekedési eszközök útvonalainak — a Volán-járatok, a HÉV, a budapesti autóbusz és villamos, valamint metró — várható alakulását. Nagy figyelmet fordít a terv a településfejlesztési programra, s arra is, hogy az ingázók gyorsan, kényelmesen utazhassaCserebere Felszabadulási emlékni Perbálon
