Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-17 / 295. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 395. SZÁM 1981. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Ifjúsági parlament lesi utánpótlás az építőknél A továbbtanulást kevesen vállalják Csempevágók barkácseliknak A monori járási Szolgáltató Szövetkezet gyömrői lakatos­üzemében a napokban elkészülnek a barkács-csempevágó 500 darabos nullszériájának gyártásával. Még a karácsonyi ajándé­kot vásárlók is kaphatnak az üzletekben, hiszen egy részét már elszállították a Vasért Vállalathoz. Képünkön: Brinza István a csempevágó összeállításán dolgozik. Barcza Zsolt felvétele Helytállók Az elmúlt hét végét ott­hon töltöttem, anyámnál. Alighogy hazaértem, képes­lapokat kaptam. Barátaim, ismerőseim küldték. Kelle­mes karácsonyt, boldog új esztendőt kívántak. Szaladtam a postára, la­pokat, bélyegeket vásárol­ni. Arra gondoltam, illik válaszolni barátaim ideje­korán érkezett üdvözleteire. A postáról kijövet régi kéz­besítő ismerősömmel ta­lálkoztam. Panaszolta: na­gyon fáradt. Elmondta: nem is tudja fejből, mennyi le­velet, képeslapot kézbesített már az elmúlt napokban. Pedig ezután jön még csak a munka dandárja. Jó egy hét múlva itt a kará­csony: s lesznek, akik csak közvetlenül az ünnepek előtt adják fel köszöntő, üdvözlő soraikat. A nagy ünnepekre való készülődés mindenütt túl­munkát jelent. Sokan úgy vélik, ilyenkor mikor már csupán néhány nap van karácsonyig, s egy-két hét szilveszterig, lehet lazíta­ni. Pedig most, az év végé­hez közeledve munkánkat még jobban kell végezni, feladatainkat még eredmé­nyesebben kell megoldani. Azokra gondolok, akiknek az ünnepek előtt kell igazán helytállniuk. A bolti el­adókra, a vasutasokra, a buszsofőrökre, a postai dol­gozókra, a rádió- és tele­vízió szerelőkre, az egész­ségügyiekre. Az áramszol­gáltató vállalatok ügyele­teseire, És eszembe jutnak a filmszínházak dolgozói is, hiszen a mozik az ünne­pek alatt sem állnak le. Azokra a rendőrökre gon­dolok, akik karácsonykor, szilveszterkor lesznek szol­gálatban. Pedagógusokra■ a nevelőotthonok, gyermekvá­rosok nevelőire, akiknek az ünnepnapok is munkát je­lentenek majd. Határő­reinkre, néphadseregünk katonáira, tiszthelyettesei­re, tisztjeire gondolok. Mindazokra, akik az ün­nepek alatt is „állnak a vártán”. M. L. A nap kulturális prof «fa Fantomok Sűrű fátyolként takarja a tájat a köd. A fényszóró is aug hasít ki belőle egy-ket négyzetméternyi jól oelát- áaxci útfelületet. Előttünk — mögöttünk tisztes távolságban autóiam­pák pislákolnak, meglehe­tősen sűrű a szemoejövő forgalom is. Monoton koco­gás ez a műúton. Ha lehet­ne, mindenki gyorsaboan haladna, de nem lehet. A két fantom, egyik pillanat­ról a másikra jelenik meg, majd tűnik el. Dudaszó, fékcsikorgás jelzi vonulásu­kat. Két Lada, szorosan egymás mögött világítás nélkül száguld, szlalo- mozik végig a felezővona­lon. Sem a velük, egyirány- ba haladó, sem a szembe­jövő nem veheti őket észre időben. Most az ő kezük­ben van a többi közlekedő sorsa. A szerencse segít. Hosszú ideig zárva a so­rompó Monoron az Ady Endre úton. Elöl a lovas ko­csi, mögötte autók. Mellet­tük kerékpárosok. Amint a kar a magasba emelkedik, lassan megindul a sor, a ló­fogat lépésben halad. Egy kerékpárod kiválik a többi közül. Az egyik autó előtt átvág középre, majd meg­előzve a másikat — vissza. Mindkettő blokkol. Hátul a csomagtartón körülbelül há­roméves kisgyerek kapasz­kodik. Az egyik kocsiból korholóan, de udvariasan kiszólnak. A válasz: — Vén hülye! A gépkocsivezető jő öt­venes, a kerékpáros alig múlhatott húszéves. Édes­anya. V. J. Nem kerül a szemétbe Lakótelep épült, régi csalá­di házak helyét foglalták el az újak. Ez a folyamat ta­pasztalható Vecsésen is, a megújulásnak velejárója a szemléletváltozás. A modern háztartás nem tűri az avult dolgokat, nincs helye a rak­tározásnak. Ha jön az új ház­tartási gép, bútor, edény, ru­ha, a régi kikerül a lakásból. © A feleslegestől való meg­szabadulás mikéntje azonban több figyelmet érdemel. Év­tizednél régebben működik Vecsésen az intézményes sze­métszállítás. Mégis a helybe­liek egy része csak nagy ügy- gyel-bajjal szabadulva azok­tól, „kilopja” a felesleges hol­mit az uitcavégekbe, kertek alá, de a legnagyobb elősze­retettel az országút és a vasút menti árkokba. Otthagyják sorsára a hajdan volt házi­tűzhelyet, a kiszolgált üsthá­zat égnek álló lábaival. A pi­ros, kék lavór, fazék, lábasok színes tarka kavalkádja bizo­nyítja. Az életszínvonal emelkedé­sét — egyrészt. Másrészt — a közösség szégyenévé lett ké­pet, ha naponta látjuk, sem lehet megszokni. Ezzel szem­ben halljuk, olvassuk, fontos népgazdasági érdek a nyers­anyaggal való takarékosko­dás, a hulladék újrafelhasz­nálása. Azelőtt nálunk is rendre megjelent a falvakban az ócskás, később őket váltotta fel a MÉH. Vecsésen az ötvenes évek­ben volt hulladéktelep, azután, hogy megszűnt, nem akadt más vállalkozó. De tavaly jú- nius'oah fordulat történt. Sa­ját házának kertjét áldozva teremtette meg a területet — lemondva gyümölcsfákról, konyhakertről, virágról — a kétgyermekes fiatal házaspár, Német István és felesége. Nagy fába vágták a fejszé­jüket. A kezdeti nehézségek között még a cégtábla elhe­lyezése is gond volt. Nem sok támogatást kaptak, sőt sok akadályba ütköztek. Mégis épp az év közepén a Budapest és Vidéke MÉH nagykátai telepe átvevőhelyé­nek vecsési fiókja megnyithat­ta kapuit. © Az első hálom hónapban óvatosan terveztek, csupán 20 ezer forintot havonta. Vára­kozáson felüli a forgalom, már J Szűkebb pátriánkban is ^ a befejezéshez közelednek ^ az ifjúsági parlamentek, í Korai lenne még értékelni f, az üzemek és különböző \ más munkahelyek e fontos v, fórumait, annyit azonban ^ máris leszögezhetünk, vol- ^tak jól és kevésbé jól si- | került parlamentek. A be­számolók általában tárgyi- í lagosan szóltak az 1978. g óta eltelt időszak eredmé- y nyeiről, gondjairól. Az akti- ^ vitás viszont nem min- 5; denütt volt kielégítő, s ^ több helyen a vártnál ke­li vesebb fiatal jelent meg. A Monori Építők Ipari Szö­vetkezetében Gellér Nándor elnök, eredményes három esz­az első hónapban túl voltak a 40 ezer forintos forgalmon. A felnőttek mellett a kam­pányszerű vasgyüjtések min­den eddigi eredményét felül­múlón kapcsolódtak be a gyerekek. Jó szünidei elfog­laltság nyomán munkájukkal önálló keresethez jutottak. Ám ütemesen szállítanak azóta is. A gyerekek szavai szerint így jutott nyaralásra, kerékpár-, kisrádió-, futball- labda-, könyv-, hanglemez­vásárlásra pénz. Biztos nem marad el az iskolák elisme­rése sem, ha a számok tükré­ben is megcsillan az, amit nem kis csodálkozásunkra so­roltak fel a telep vezetői. A közel ezer mázsa vas, a hat- vatkettő és fél mázsányi önt­vény, 13 mázsányi alumínium, 3 mázsányi ólom, az import­ból származó 47 mázsánál több akkuólom, a 3 mázsánál is többet nyomó horgany, a nemesfémek tömege: 16 má­zsánál több vörösréz, a 6 má­zsányi sárgaréz került a telep­re. Százmázsányi öreg, foszló könyv, folyóirat, göngyöleg és egyéb papírféle került vissza az iparba, csakúgy, mint a vas, melyet egyenest az öntö­débe szállít a markolós ZIL. S visszakerült az ipar körfor­gásába a töméntelen mennyi­ségű, eddig csak a község képét rontó, az egészséget veszélyeztető hulladék, amely népgazdasági érték. A háztartások nagy meny- nyiségű hulladéka a textília. Ám a megadott mérettől való eltérés — 20X20 centinél ki­sebb nem lehet — miatt az ipari hulladékot —, amely pe­dig szép, egészséges, tiszta — nem vette át a vecsési fióktól az átvevő. így történt, hogy az iskolás gyerekek szorgalma révén jó szállítónak bizonyuló termelőüzem, a VERUSZÖV jóvoltából előkerült négy és fél mázsányi textilhulladék a szemétre került! © Ilyen gazdagok volnánk?! Ez bizony szépséghibája a MÉH üzletvitelének. A meg­jegyzést nem szánjuk ünnep­rontásnak, hisz csak üdvözölni lehet, hogy Vecsésen és kör­nyékén lassan eltűnnek vég­re a minden szépet elcsúfító illegális szemétlerakó helyek, s így is szépül a község. Fekete Gizella Kancsuka Józsefné kisiparos, női-férfi fodrászatát megnyitotta Monor, Deák F. u. 35. szám alatt. Vasárnap és hétfő kivételével na­ponta 8-tól este 6 óráig várja a vendégeket. tendei munkáról adhatott szá­mot. Beszámolójában elmondta, hogy a náluk dolgozó fiatalok általában képzettségüknek és adottságaiknak megfelelő munkakörben vannak foglal­koztatva. Az elvégzett munka után járó bérezés is azonos a felnőtt brigádokéval. Tavaly először adtak magasabb alap­bért az ifjúmunkásoknak, s ezt az érdekeltek becsületes, jó munkával hálálták meg. Á munkában az élen Törekedtek arra is, hogy az ipari tanulók megismerjék a munka örömét, szakmájuk szépségét és erezzenek felelős­séget a rájuk bízott feladatok megvalósításáért. E törekvés megvalósításának előfeltétele egyrészt az oktatás színvona­la, másrész a jó munkahelyi légkör, valamint az idősebb generáció segítő szándéka. örömmel szólt a szövetkezet elnöke arról, hogy a fiatalok igen nagy számban vesznek részt a szocialista brigádok munkájában, hozzájárulnak a vállalások teljesítéséhez, és ki­veszik részűiket a társadalmi munkaakciókból is. Több ezer óra társadalmi munkát teljesítettek a napok­iban felavatott oktató bázis építésénél. Derekasan helyt­álltak a Deák Ferenc és a Né­meth Ágoston utcai lakások építkezésénél. A KlSZ-alap- szervezet és a fiatal munka- brigádok önállóan is szervez­tek társadalmi munkát azokon a munkaterületeken, ahol arra a legnagyobb szükség volt. Kedvelt a fiatalok körében a szakmunkásversenyeken és az Alkotó ifjúság pályázaton való részvétel. Furcsa magatartás A vezetőség rendkívül fon­tosnak tartja a tehetséges fia­talok kiemelését és vezetői posztra történő állítását. Je­lenleg hét fiatal tölt be fon­tos vezetői pozíciót. Hatan az A pilisi Móricz Zqigmond Művelődési Házban lezajlott az irodalmi színpadok járási találkozója és módszertani megbeszélése. Az eseményt fontosnak tartotta és megje­lent 3, azaz nárorn színpad: a vasadi általános iskola úttörő- csapatának csoportja, a József Attila gimnázium és a járási művelődési ház közös fenntar­tású irodalmi színpada és a helybeli művelődési ház Csepp I. együttese. A három együttes produk­ciója külön-külön utat és sa­játosságot mutatott az amatőr színjátszáson belül. Jókedvű, felszabadult, han­gulatos műsort adtak elő az úttörők: legény- és leánycsú- folók váltogatták egymást, de eleven volt a műsorukba be­leszőtt bolgár népmese is. A gimnáziumi színpad a tőlük már évek óta megszo­kott színvonalon mutatta be „Mese a meséről” című játé­kát. Kísérlet, érdemes munka, amiben a nagy előadói gárda szép beszéd- és játszókészség­gel arról szól, hogy minden emberben ott szunnyad a me­se, a játék utáni vágy, min­den ember lelkében „ott a dal”. A korrektül játszó gim­elimúlt két esztendőben kapták meg a szövetkezet kiváló dol­gozója elismerést. A heszámoló nem kendőzte el a meglévő hiányosságokat, gondokat. A fiatalok egy része sajnos közömbös a továbbta­nulás iránt. Annál is inkább furcsa ez a magatartás, mert a vezetőség minden támogatást megad a továbbtanulók számá­ra. Sikeresnek bizonyultak a pályaválasztási akciók, a kör­nyező általános iskolákból sok végzős növendék lesz a szö­vetkezet tanulója. Kiemelt segítség a szövetke­zet részéről a fiatalok saját családi házai építésének tá­mogatása. Szállítóeszközöket, gépeket, zsaluanyagokat köl­csönöznek, jelentős megtaka­rítást biztosítva ezzel az ér­dekelteknek. A beszámoló után hozzászó­lások következtek. Farkas Zol­tán elmondta, hogy C-menet- levelet kért, s a számlázáskor derült ki, hogy a fuvar alig került kevesebbe, mint a Te- fu-tarifa. Beírna Mihály javasolta, hogy a 6 nap munka, 6 nap iskolai foglalkozást vezessék be. Problémát jelent még, hogy rosszak a szerszámok és az anyagkiszállítás sem zökkenő- mentes. Fejes Árpád azt kifogásolta, hogy az ipari tanulókra sok­szor segédmunkát bíznak, gá­tolva ezzel szakmai fejlődé­süket. Kihasználatlan klub Több mint két éve avatták fel az ifjúsági klubot — mond­ta Darázsi Dániel —, de a szö- vetkezetbeliek csak kevésszer veszik igénybe, főleg más munkahelyeken dolgozó fiata­lok használják. A választások után a parla­ment résztvevői megválasztot­ták a megyei parlamenten résztvevőket Zöldi László, Pa- puth Pál és Czizmadia László személyében. nazisták műsora humanista hitvallásukat tükrözi. A pilisi Csepp színpad saját pinceszínházában a másfél éve elkezdett kísérletező munka eredményét mutatta most fel „Dies Irae” címmel. Őszinte játékukkal mély ha­Gyömrőn: a zeneiskola fog­lalkozása, órarend szerint, 15- től: a gyermekkórus; 18-tól: a népi tánccsoport próbája. Az úttörőházban, 15-től: a krónikások továbbképzése, 16- tól: a bábcsoport foglalkozása. Monoron: 13-tól 18-ig: a Nagy István csoport képzőmű­vészeti kiállítása (a Vigadó fe­letti kiállí tóteremben), 9.30- tól: a Zsibongó gyermekklub foglalkozása, 18-tól: a moto­ros klub összejövetele (a HNF tást váltottak ki, hiszen olyan színpadi elemeket valósítottak meg, amelyek egyedivé s többeknek színházi élménnyé tették produkciójukat. El­szántságuk, a színjátszás, a színház iránti alázatuk, ami­vel szerepbéli önmagukat székházban) és a Nosztalgia ifjúsági klub foglalkozása. Pilisen: 9.30-tól: logopédia tanfolyam (az 1. számú óvo­dában), 17-től: a sakk szakkör foglalkozása, 16.30-tól és 18- tói: német nyelvtanfolyam, 18.30-tól: a fotó klub összejö­vetele. A moziban, ifjúsági előadá­son: Hogyan lehet megijeszte­ni egy oroszlánt?, 17-től: A fekete farkasok üvöltése. Vecsésen: 19-től: ifjúsági klubfoglalkozás. megvalósítják, példa lehet minden csoport számára, még akkor is, ha az együttes stílu­sát nem is tekintjük, mert nem tekinthetjük az egyetlen lehetséges és követendő út­nak. Többek között erről is vitáztak az együttesek vezetői a bemutatókat követő mód­szertani megbeszélésen, elfo­gadva azt a véleményt, hogy minden színpadnak az adott lehetőségeken belül azt az utat kell fölvállalnia, amely­hez a csoport adottságai a légmegfelelőbbek. Ügy vélhető, hogy a továb­biakban is szükség van a színpadok találkozóira, mert szükség van a szereplésekre, az alkalmakra, de azt is ki kell mondani, színpad önma­gában nincs, az csak a néző­térrel lehet teljes, főleg, ha meggondoljuk: az amatőr színjátszóknak egyetlen jutal­muk a taps! Néhány néző nem pótolhatja a szereplők igazi éltető eleráét. Nagyobb figyelemmel, ala­posabb közönségszervezéssel biztosítható, hogy a főleg diákokra épülő járási színját­szómozgalom kikerülhessen a csak alkalmi szereplésekre készülés köréből, mert ez le­het a biztosítéka, hogy a szín­játszás valóban a személyi­ségformálás hathatós eszköze legyen. XSST*í 0133—2651 (Monori Hírlap) A pilisi Csepp I. együttes bemutatójának záróképe Valóban feleslegesek? G. J. Irodalmi színpadok találkozója Jutalmuk csak a taps Sebt

Next

/
Oldalképek
Tartalom