Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-17 / 295. szám

fíoONYI KRÓNIKA Segítőkre van szükségük Takarékos település Társadalmi tanácsadó testület alakult Mezőgazdasági és ipari üze­mek, intézmények, társadalmi szervek képviselői találkoztak a minap az abonyi tanácshá­zán. Az összejövetel részvevői megalakították az Országos Takarékpénztár helyi fiókja mellett működő tanácsadó tes­tületet. Jelen volt Kovács Gyu­la, az OTP Pest megyei igaz­gatója is. A megjelenteket Ko­vács Béláné, abonyi fiókveze­tő köszöntötte, majd ismertet­te a pénzintézmény fejlődését és az idei eredményeiket. Százmilliós betét Az abonyiak kamatozó betét- állományának összege 96 mil­lió forint, de az év végére el­éri a százmilliót. Az idei be­tétgyűjtési terv 5 millió volt, amit már november végére teljesítettek. Jelentős, 8 millió forintnál több a gépkocsivá­sárlásra befizetett összeg, és 913 ifjúsági takarékbetét­számlát vezetnek. A lakosság nemcsak megspórolt pénzét helyezi el náluk, hanem hite­leket is vesz fel, ennek össze­ge jelenleg meghaladja a 76 milliót. Főleg lakásépítésre és a háztáji gazdálkodás fejlesz­tésére kérnek kölcsönt. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének megteremtése min­den tekintetben fokozottabb takarékosságot igényel. A kü­lönféle takarékossági igények teljesítéséért az abonyi fiók már eddig is folyamatos és kö­vetkezetes propagandát foly­tatott, azonban a megnöveke­dett feladatok teljesítésé­hez, eredményeik fokozásához kevesen vannak. Segítőkre van szükségük. Ezzel a céllal alakították meg a társadalmi tanácsadó testületet, mely az összekötő szerepét tölti be a fiók, a munkahelyek dolgozói és a lakosság között. Az új tes­tület tagjainak többsége egy- egy nagyobb kollektívában él és dolgozik, így módjukban van megismerni az emberek gondjait, nehézségeit. Az igé­nyek felmérése, továbbítása mellett a testület tagjai segít­séget tudnak nyújtani az új üzletágak népszerűsítéséhez, így például az átutalási betét megismertetéséhez. A közös munka során szeretnék a la­kosság széles körű informálá­sát is elérni, a beérkezett ész­revételek alapján gyorsabbá és kulturáltabbá tenni az ügy­intézést. Az alakuló ülésen felszólalt Kovács Gyula, az OTP megyei igazgatója. Elmondta, hogy a tanácsadó testületet kísérlet­képpen hívják életre, és egye­lőre csak a megyei egyes fiók­jai mellett fog működni. Ez a megbízás senkinek sem jelent különösebb kötöttséget, évente kétszer fognak összejönni, ami­kor a testület tagjai elmond­ják majd, személyes tapaszta­lataikat ismertetve, az embe­rek véleményét egyes rendel­kezésekről, szolgáltatásokról és kívánságokról. A fiókvezető ezeket felettes szervéhez to­vábbítja majd. Értékes információ A testület elnöke Győré Sándor, a Ságvári Endre Tsz elnöke, titkára Kovács Béláné Ltt. Még jóformán el sem hangzottak a hivatalos beje­lentések, máris bizonyossá vált, hogy a fórum résztvevői beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Nyomban leg­alább fél tucatnyi értékes in­formációt kaptak az OTP kép­viselői. Legtöbb szó az átuta­lási betétekről esett. Elmond­ták, hogy az új szolgáltatás népszerűségét rontja, hogy a gyermekintézményeknek (óvo­da, bölcsőde és napközi otthon) fizetendő díjakat nem közvetí­ti a takarékpénztár. Gy. F. Ötletük nyomán Tartalmasait telt az idí A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1981. DECEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Bőven jut tennivaló Nő a társadalmi munka szerepe Nemcsak szavakban, tettekben is Tízen, Gödöllőre Felkészültek szép versekkel ' ezajlott Cegléden a IV. gos szövetkezeti szavaló- íy Dél-Pest megyei, te- döntője, amelyet a Kos- .limnáziumban rendeztek A versenyzők, köztük szövetkezeti dolgozók, szak­munkástanulók, középiskolás diákok, igen értékes tudásról adtak számot. A hazai és a környező országok irodalmá­ból készültek fel, hoztak szé­pen elmondott népballadákat is. A zsűri a december 19-i, gö­döllői megyei döntőre tíz ver­senyzőt engedhetett tovább. A csoportban a ceglédiek mellett továbbjutott egy-egy monori, taksonyi és kemencei szavaló is. Hányszor hallunk belefeledkezett „leckefelsorolást”: mit kellene, hogy kellene tenni a városért? Ha két em­ber beszélgetni kezd, gyakori témája az eszmecserének az efféle útkeresés. Feltételezve a disputa mögött meg­húzódó őszinte és jobbító szándékot, joggal hihetjük, hogy sok olyan energia szabadíható még fel céljaink elérése érdekébén, amellyel nem éltünk eddig lehetősé­geinkhez mérten. A leghasznosabb befektetés A Budapesti Kötőipari Szö­vetkezet abonyi üzemének KISZ-szervezete vetélkedőt szervezett a minap a József Attila Tsz ifjúsági klubhelyi­ségében. A rendezők meghív­ták a BÉR, a Ruházati Szol­gáltató Vállalat, a postahiva­tal és a házigazda termelőszö­vetkezet ifjúsági szervezetét is. A verseny szellemi tornából és ügyességi számokból állt. Az írásban és szóban feltett kérdések megválaszolása so­rán, általános műveltségükről kellett számot adni a fiatalok­nak, az ügyességi feladványok pedig ötletet, jó helyzetfelis­merést igényeltek. Az utób­biak közül nagy tetszéssel fo­gadták a tánc az újságpapí­ron című játékot. Kiderült, hogy kis okoskodással nyol- cadív nagyságú papíron is ké­pes táncolni egy pár. Győz­tesnek a tsz négyes számot viselő csapatát hirdették ki. ök és a második, harmadik helyezettek könyvjutalomban részesültek. A versengés végén megkér­deztük a rendező KlSZ-szer- vezet titkárát, Urbán György- nét, milyen elképzelés nyomán vállalkoztak az összejövetelre? — Az abonyi ifjúsági szer­vezetek viszonylag zárkózot- tan élnek, keveset tudunk egymásról — mondta. — Ez­zel a vetélkedővel az volt a célunk, hogy az alapszerveze­tek közelebb kerüljenek egy­máshoz, ismeretségek szövőd­jenek. A szövetkezet vezető­sége kiutalt részünkre egy kis pénzt, és úgy éreztük, ez lesz a leghasznosabb befektetés. Az elképzelés és a végre­hajtás követésre méltó. Míg az ötven fiatal szórakozását fi­gyeltük, beigazolódott, hogy kis pénzből, reprezentatív külsőségek nélkül is lehet tar­talmason és önfeledten szó­rakozni. Nincs igazuk azok­nak, akik azt hangoztatják: kevés a szórakozási lehetőség Abonyban. Van, csak meg kell találni a módját. A közös célokért végzendő egyéni feladatvállalásról van szó. Arról az önkéntes tenni- akarásról, amelyet a jövőben mindjobban bátorítani, ösztö­nözni, megfelelő mederbe te­relni kell. Az egyes ember, a munkahelyeken dolgozó ki- sebb-nagyobb csoportok, lakó­helyi közösségek érezzék, tud­ják, hogy nemcsak vélemé­nyükre, ötletükre, észrevéte­lükre van szükség, de alkotó energiájukra, kétkezi közre­működésükre is. Milliók a városért Elkészült a város középtávú társadalmimunka-terve. Ez té­telesen felsorolja a legfonto­sabb teendőket, az évenként várható munka értékének fo­rintösszegét, megnevezi a szer­vezésben érintett irányítókat, s azokat a közreműködőket, akik az adott feladatra felkérhetők. Mindettől méltán várható, hogy sikerül túlszárnyalni az eddigi teljesítményt. Az ötödik ötéves terv idején . Cegléd gaz­dagodásához 78 millió forint­tal járult hozzá a segítőkész­ség. Erre a tervciklusra 97 mil­lió forintnyi közreműködést tűztek célul. Lendületet ad a közös cselekvésnek a megyei településfejlesztési versenyben való részvétel, amelynek eddig a középmezőnyében tartották számon városunkat az értéke­léskor. Az előzetes becslések alapján ebben az évben 16 millió forint körüli teljesítés várható, ám jövőre már két­millió forinttal többre tart igényt a városi tanács. Jól sikerült ajándékvásár Az abonyi művelődési ház népművészeti és kisipari készít­ményekből rendezett vásárt a napokban. Sok értékes lakás­dísz és használati tárgy talált gazdára. Jó alkalom volt ez az ajándékozási gondok megoldására. Melyek az előttünk álló négy esztendő fontosabb teendői! Szinte önként kínálja magát valamennyi. A Lenin park pla­tánjai között magasodó acél vázszerkezet már kirajzolja a jövendő tornacsarnok körvo­nalait. Minél gyorsabb befe­jezéséért sokat tehetnek azok a vállalatok, amelyeknek mun­kásai szakipari feladatokra vállalkoznak. Az épület körü­li parkosításra sem szeretné­nek pénzt áldozni, hiszen meg­oldható az anélkül is. A másik ilyen nagy, sürgős tennivaló a Kossuth Művelődési Központ színháztermének rendbetétele. Ahogy a generálkivitelező, a Dél-Pest megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalat igényli, oda is mehetnek a különféle építő­szakmák mesterei. Tantermek, óvodák Hosszú évek óta szerepel a listán a Malomtószél rendezé­se, és a jelenlegi program szerint 1985 végéig végérvé­nyesen használhatóvá kell Ten­ni. Az iskolái tanteremépítés ugyancsak nagy feladat elé ál­lítja az építőrészleggel rendel­kező cégeket. A város északi ipartelepén — az ott működő vállalatok közreműködésével — építendő meg az egy kilo­méternyi bekötő út. A tanácstagi csoportok egyi­ke, másika már megmutatta, mire képes. Az évenként ren­delkezésükre álló 1—1,5 millió forintból újabb utakat, járdá­kat készíthetnek és rendszere­sen karbantarthatják a körze­tükhöz tartozó, nagyobb for­galmú földutakat. Az egy üzem — egy gyermekintézmény ak­ció is megújul. Az óvodák fel­újítási tervét elkészítik az öt­éves ciklusra, és az üzemeket kérik fel, vállaljanak részt a renoválásból, korszerűsítésből. Két iskolát sportudvarral szándékoznak ellátni ebben az időszakban. Balatonszárszón az úttörőtábor tavaszonkénti felfrissítése a feladat. Nemcsak azokra kell gon­dolni, akik a Balaton mentén keresnek felüdülést, hanem a szűkebb környezetet kikapcso­lódásul választóknak is meg kell adni a lehetőséget. A Putrisarki erdő a továbbiak­ban is a város kedvelt kirán­dulóhelye marad, s ennek ér­dekében áldozatokat kell hoz­ni. időről időre elvégezni a földutak karbantartását, taka­rítását. javítani az oda látoga­tók kényelmét. Szebb környezet A környezetvédelem céljai is ehhez csatlakoznak. A tisz­ta városért végzendő akció keretében ezentúl évenként két alkalommal, tavasszal és ősz­szel rendeznek szervezett nagytakarítást. Célul tűzik az illegális szemétlerakóhelyek felszámolását, az erre csábító mély fekvésű területek feltöl­tését és fásítását. A tavaszi és őszi fásítás egyébként a kidol­gozott fakataszter alapján ezentúl összehangolt akció lesz. amely kedvezően változtathat a város képén. A lakótelepek parkjainak rendben tartásából kivehetik részüket a tanácsta­gi csoportok, az iskolák. A vi­rágos városért a lakókörzetek­ben kell többet tenni, hiszen akár a földszintes utca, akár az emletes házak negyede sok­kal melegebb és barátságosabb képet fest, ha virág nyílik a ház előtt vagy az emeleti bal­konokon. A kórházi látogatók régi kérése teljesülhet, ha az intéz­ménnyel szemben megépül a tágas parkoló, ahol nagyszámú járművet helyezhetnek el fennakadás nélkül. Ennyit a tervekről, amelyek azt mutat­ják, hogy bőven jut tennivaló mindazoknak, akik városukat nemcsak szavakban, de tet­teikben is szeretik. T. T. Feszültség a vezetékben Fények ilgyerbon Cegléden a XI. kerületi Ugyer dűlőben, a 20-as szám­nál. Lakatos Ferenc és Szabó Sándorné otthonához új, kisfe­szültségű elosztóhálózatot épí­tett ki 200 méter hosszan a DÉMÁSZ Vállalat ceglédi VHSZ művezetősége. A háló­zatot december 14-től feszült­ség alá helyezték. Felhívják a környék lakóinak a figyelmét, hogy a vezeték megközelítése, érintése tilos, életveszélyes. Szállítja a palackozó Gyöngytonic és Kőbányai Nincs sikeresebb vezetési módszer A söriparról szóló híradások általában azzal kezdődnek, hogy a szezon elején ennyi meg ennyi hektoliter nedűt ígértek, s lám. a heves nyár­ban megint estik szomjazott a lakosság. — Igen, ez a bevált szokás, s alighanem még. hosszú ideig hozzá fog tartozni a sörripor­tok felépítéséhez — mondja Csanád László, a Kőbányai Sörgyár Ceglédi palackozó- üzemének helyettes vezetője. — Egyébként ez a látszólagos ellentmondás nem is olyan ré­gi keletű, hiszen az országos sörszomj csak a hetvenes évek elején kezdett elhatalmasod­ni. A hirtelen jött kívánalom­mal persze nem tudott lépést tartani az ipar, és ma sem tud. Nem csoda, ha sokan úgy vé­lekednek itt a városban is, hogy rossz a sörellátás. Csak­hogy számukra kizárólag a Kőbányai Világos létezik. El­sősorban viszonylag alacsony ára miatt, meg azért, mert már igencsak megszokták ezt az egyfajta ízt. Kétségtelen, hogy a nyári időszakban nem tudjuk kielégíteni igényeiket. A szállítók ilyenkor főleg az idegenforgalmi területeket látják el. De hogy sörhiány lett volna, ilyesmire nem em­lékszem. Csupán a mi kis üze­münk nyolcféle külföldi és ki­lencféle — igen jó minőségű — magyar sört hoz forgalom­ba. Ezek többsége állandóan kapható. Múzeumban mutogatják Alumínium hordók puffaná­sa hallatszik az udvaron. Az 50 és 100 literes edények a te­herautó platóján koccannak, egymást oldalba döngölve rendeződnek. Indulhat a rako­mány. — Bár a köztudat sörgyár­ként tart minket számon, va­lójában csak palackozunk és elosztunk. Nyolc autónk mo­zog mindúntalan, átszelve Ceglédet, Nagykőröst, a ceglé­di járás valamennyi települé­sét és a Tápióság nagyobbik részét. Évente 95 ezer hekto­liter sör talál így gazdára. Ke­reskedőként nagyon olcsók vagyunk. Egy palack kom­mersz söritalt 5,60-ért továb­bítunk. Ez a nagykereskedel­mi ár. Az üzletek természete­sen — besorolásuktól függően — jóval drágábban adják. — A forgalmazásban majd­nem monopol helyzetet élve­zünk. Egyedüli konkurrensünk a FÜSZÉRT, ami az NDK-beli sörök elosztásával foglalko­zik. Fő ütőkártyájuk az. hogy az NDK-beli termékek szava­tossági ideje hat hónap. Na­ponta kell szembenéznünk olyan gondokkal, amelyeket nem lehet egy suhintással el­tüntetni. Furcsának tűnhet, de így igaz: a nálunk még javá­ban termelő géptípusokat már láttam egy ipari múzeum tár­latán. No, nem Magyarorszá­gon. Ide sorolom még a rak­tározás kérdését is; hatalmas mennyiségű ládát és üveget kell tárolnunk, de hol? — örök téma a víz is. Fo­lyónyit emésztünk föl belőle, vészes túlfogyasztással. Csak­hogy éppen ezzel nem szabad spórolnunk. Jó kis csapat Karcsú, zöld palack billen az asztalon, áttetsző, kellemes illatú folyadék pezsdül kj be­lőle. Gyors minőségvizsgálatot végzünk: a Gyöngytonic való­ban nagyon ízletes. A Pepsi colát, a teljes Gyöngy-soroza­tot és a Fonyódi vizet töltik Cegléden. Ném rossz üzlet, hi­szen kapós mindegyikük, rá­adásul forgalmazásuk adó­mentes. Havonta 400 hektoli­ter üdítőital indul útnak a Gubodi utcából. — Huszonötén működünk a kirendeltségen. Jó kis csapat ez. Szocialista brigádunk leg­utóbb bronz fokozatot ért el a munkaversenyben. Ilyen kö­rülmények között még fiatalon sem nehéz vezetőnek lenni. Legjobb ösztönzőnek az alap­vető emberi normák követke­zetes alkalmazását tartom. Az egyéni, személyre méretezett bánásmódnál nincs sikeresebb vezetői taktika. De csak az tud élni vele. aki ismeri a dolgozókat. Nem mondhatom, hogy kihagytak volna a város közéletéből. A városi K1SZ- bizottság és a politikai képzési bizottság tagjaként próbálok tágabb környezetemmel ered­ményes kapcsolatot teremteni. Zenészként pedig rengetegen ismernek — mondotta Csanád László. „Nem tudja a bálna..." A minap, járásunk egyik kisebb településén kóborolva, pöttöm óvodások éneke állított meg: „Nem tudja a bálna, hogy milyen jó a málna, ha tudná a bálna...” Sláger lett hát. S az apró dalnokok nem­igen sejthetik, hogy önfeled­ten kántált dallamuk szerzője Csanád László. Mindent — tán túl sokat — vállal. Gitár­ral a kezében talpal óvodáról óvodára, iskolából iskolába. Kismotorral hajt ki Mikebu- dára, hogy jókedvre derítse a gyermekklub apróságait. Játé­ka és szerzeményei nélkül alig múlik el kulturális rendez­vény. Nem tud nemet monda­ni. V. S. ISSN 0133—2400 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom