Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-16 / 294. szám

1981. DECEMBER 16., SZERDA *xMám 5 Ábrándozás nélkül Teli zsákkal jött az esztendő Gombák és madarak Sétautak, játék a tisztáson AlkohológFa Az ivásröl — józanul Korántsem csupán minden­napi értékítéletek halmozód­tak fel az évtizedek alatt, s ki­váltképp az utóbbi időben az alkoholizmusról. A tudomá­nyos elemzés, vizsgálódás té­májává vált ez a szenvedély­betegség, s ma már közhely: ellene tenni társadalmi fel­adat, cél. Az Alkohológla című folyó­irat tizenegy évfolyamában nemcsak hazai, hanem külho­ni szerzők is publikáltak olyan tanulmányokat, melyek az élettan, a szociológia, a lélek­tan, a biokémia, s még számos tudományág szemszögéből ke­restek választ az alkoholiz­mussal összefüggő kérdésekre. Az alkohológiai kiskönyvtár új — az alkoholizmus főbb kérdéseit taglaló — harmadik kötetében éppen ezekből a ta­nulmányokból válogatott cso- korravalót a szerkesztő, dr. Bálint István. Tizenöt szerző — akad közöttük francia, finn, szovjet, angol, amerikai, sváj­ci, nyugatnémet és dán — ti­zenkilenc elemzése alapos be­tekintést enged a külföldi szakemberek tapasztalataiba, véleményébe, az elvi kérdé­sekbe éppúgy, mint a betegség felismerésével, gyógyításával összefüggőkbe. Néhányat megemlítünk a cí­mek és alcímek közül: Címké­zés és megbélyegzés, A részeg­ség igazolása, Mérsékelt ivás. A betegségfolyamat stádiuma. Kezelési módszerek ... Aligha kívánkozik ide az Iméntieknél jobb ajánlás. Hi­szen a tanulmányok a szak­embereken, gyógyítókon, egészségnevelőkön kívül má­sokat is — józanul gondolko­dókat — érdekelhetnek. Az ipari formatervezés máig sem vált a termelés minden­napi részévé. A gyárak már belátják, hogy termékeik esz­tétikus kivitele nem öncélú, az eladhatóság mércéje, az eladá­si árban is megjeleníthető ér­ték. A jól kiválasztott alak, szín és csomagolás vonzza a vevőt, könnyebben lehet elad­ni a terméket, s emellett a nye­reség is szépen növelhető — ezt ma már egyetlen konst­ruktőrnek sem kell magya­rázni. Hogy mégsem adunk eleget a formatervezésre, annak leg­főbb oka: nem könnyű egyez­tetni a művész elképzelését a technológiával, a csábító for­ma gyakran bonyolult, nehe­zebben megtervezhető szer­számokat kíván. A művészek és konstruktő­rök — gyári tervezők — talál­kozását az Iparművészeti Vál­lalat Formatervező Irodája szervezi. Budapesten a József körúti kopott, kicsiny iroda jól mutatja: még nincs elegendő megbecsülése munkájuknak. A találkozás — ahogy azt Bér Andor, az iroda vezetője elmondta — többféleképpen jöhet létre. Ha egy művész a kollégái által még szabadon hagyott vállalatra bukkan, fel­ajánlhatja munkáját. Az iroda egyetlen (!) szervezővel igyek­szik felmérni az országos le­hetőségeket, majd személyesen vagy levélben ajánlkozik. Mondani sem kell; a gyártók ezt gyakran vá­laszra sem méltatják. A harmadik lehetőség — és ez lenne a legideálisabb —, ami­kor a vállalat keresi meg az irodát, egy-egy termékkel Szinte adódik: ma még ez a legritkább. Ha létrejön a randevú és el­készül a forma terve, a válla­lat elfogadó nyilatkozatot ad arról hogy bírják technológiá­val, vagyis a formát tudják is. hajlandók is így gyártani. Ez- , után a Formatervező Iroda hív össze egy szakzsürit, mely­nek tagjai elbírálják a művet és javaslatot tesznek, melyik variációt célszerű elfogadni, így születik mind a fogkefe, mind az autóbusz formaterve. Ám hogyan veszik ki részü­ket ebből a Pest megyei válla­latok ? — Mit adott az idei év? A pozitívumok vagy a negatívu­mok felé billen-e a mérleg karja? — tűnődik hangosan Visontai János Üröm—Pilis­boros j enő közös tanácsának elnöke. — Pásztor Anna vb- titkár szobájában jöttünk össze hármasban, egy kis év végi számvető, visszapillantó beszélgetésre. Kincstári optimizmus? — Tudom, általában gya­nús az elégedettség, az ered­mények hangsúlyozása, hamar rásütik az emberre a kincstá­ri optimizmus bélyegét. En­nek ellenére megkockáztatom és kijelentem, nincs okunk panaszra. Sőt! Bár számvetés­re, tehát múltidézésre ültünk össze, hadd említsem meg azt is, hogy míg az előző ötéves tervidőszakban összesen 17 millió forintunk volt fejlesz­tésre, addig a hatodik ötéves tervben csak az új iskola — már elkezdtük építeni! — kö­rülbelül 22 millióba kerül majd. Tehát akár tetszik, akár nem, a mérleg nyelve, mindenképpen pozitív irányba billen. — Mindent sikerült valóra váltania, amit terveztek? — Talán inkább úgy fo­galmaznék, az idei terveink­ben a legsürgősebb feladatok szerepeltek és azokat végre­hajtottuk. Ezek közül is ki­emelném, a húsz embert be­fogadó öregek napközi ott­honát, ami a két község igé­nyeit kielégíti. De ha több a A válasz egyetlen szó: lus­tán. Még a többi megyéhez vi­szonyítva is. Az elmúlt évben mindössze nyolc vállalat­tal sikerült jó kapcsolatot kialakítani, ennél azonban még azok is többen voltak, akik válaszra sem méltatták az érdeklődő levelet. Holott ez utóbbiak kö­zött olyanok is vannak, ame­lyeknek termékeire bizony rá­férne a szebb forma, a von­zóbb csomagolás. rászoruló, bővíteni is tudjuk. Az eredmények listájára tar­tozik az említett nyolctanter- mes, 12 tanulócsoportos isko­la építésének megkezdése is. A két község felsőtagozatosai, 1983 őszén, már itt kezdik a tanévet és ettől kezdve (a volt két általános iskolában maradnak a kicsinyek), meg­szűnik nálunk a kétműszakos oktatás. Földrajzilag pedig úgy telepítettük az iskolát, hogy egyforma távolságra le­gyen Ürömtől is, Pilisborosje- nőtől is, és ezzel mintegy va­lóságosan is összekötjük a két települést. Megalakult a GAMESZ Amint a beszélgetésből ki­tűnt, talán az új Gazdasági- Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet megalakítását érté­kelik a legtöbbre. A budai já­rásban Üröm—Pilisborosjenő kapta elsőként a lehetőséget arra, hogy ezt az önálló költ­ségvetési intézményt létrehoz­hassa. A szervezethez fog tartozni valamennyi tanácsi intézmény (iskola, bölcsőde, óvoda, művelődési ház), gond­noki, pénzügyi, számviteli és műszaki feladatainak ellátása. Így, egy helyre összpontosítva, a költségvetési pénzeket sok­kal összehangoltabban, gazda­ságosabban lehet felhasználni. Azonkívül a tanácsi és a kü­lönböző intézmények dolgozói­nak munkája is egyszerűsö­dik. Mert például eddig, az iskolák igazgatói túl az okta­táson, gazdasági munkák vi­telére is hivatottak voltak, de ez most megszűnik. Ebben az évben megterem­tették a Gamesz működésé­hez szükséges összes feltétele­ket, januártól a szervezet megkezdi tényleges munkáját. — Azt hiszem, a pozitívu­mokhoz kell sorolnunk azt is, hogy végre elkészült, szintén ebben az évben, a két község közötti terület rendezési ter­ve. Ezzel családi ház építésé­re alkalmas telkekhez jutot­tunk. Máris nagy az érdeklő­dés. A községben élők, épp­úgy érdeklődnek, mint buda­pestiek a telkek iránt. Az utóbbi években felkapottá vált Üröm, főként Óbudáról, a bérházakból szeretnének so­kan kiszabadulni. Az eredmények sora ezzel még nem zárul; társadalmi munkában két kilométer föld- utat is rendbehoztak, legya­lultak és murvával terítettek, azonkívül Pilisborosjenőn a Budai út, Ürömben az Iskola utca szilárd burkolatot ka­pott. Ahol szerzik az áramot Azt hiszem, itt gyorsan ab­ba is kellene hagynom, be kellene fejeznem a beszámolót, mert ugye, minden jó, ha jó a vége! Ez egys%er azonban úgy esett, hogy visszájáról kerülnek előre a dolgok! Mert vannak azért gondok, nega­tívumok is. Ezek közül is régóta húzódó, megoldatlan probléma a villany- és vízhá­lózat állapota. Ürömben még ma is léteznek olyan belső te­rületek, ahol nincsen villany. (Szomszédoktól, illegálisan, kölcsönvett, kényszerbarkácso­lásokkal próbálnak villany­áramhoz jutni az itt élő csa­ládok!) A vízhálózat bővítéséhez szükséges tározó medence, a szivattyútelepek megépítése ebben az évben is elmaradt, anyagiak híján. Üröm az utóbbi pár évben rohamosan fejlődött (jelenleg 6775 a lé­lekszámú de ezzel sajnos nem tudott lépést tartani, szink­ronba jutni a víz- és villany- hálózat kiépítése. — Természetesen lehetne még tovább, a járdák, utak, jelenlegi egyáltalán nem ró­zsás állapotát is sorolgatni, lehetne szennyvízcsatorna-há­lózatról ábrándozni — tárja szét karját Visontai János —, ennek ellenére, befejezésül is csak azt mondhatom, a reali­tások talajáról nézve — már­pedig máshonnét nem érde­mes! —, 1981-gyel elégedettek lehetünk. Kisoroszi a Szentendrei-szi­get északi csücskében fekszik, 764-en lakják. Egy szál út kö­ti össze a világgal. A fiatalok el­költöztek a községből. Visegrá- don, Tahiban és Szentendrén építettek. A nyaralók száma több, mint a falu házaié. A térség legnagyobb értéke a háborítatlan csend. . Ipar nincs. A Kék. Duna Szakszö­vetkezet létesített itt üzemet: huszonötén gyárthatnak mű­anyag flakonokat. A lakosság 70 százaléka nyugdíjas. jövedelmező eper Baranyai Géza társadalmi tanácselnök, pedagógus. Nem kell kérdezni, van mondandó­ja elég: — A falu életét a fekvése, s az egyre erősödő lakosság igé­nyei határozzák meg. A zárt­kertben földet művelni nem tudunk, mert a vadak mindent elpusztítanak. A szántó a ter­melőszövetkezeté. A háziker- tekben zöldséget és burgonyát látni, a megélhetés forrása az eper. A többség kétlakiakból áll, Vácra, Visegrádra és Szentendrére járnak dolgozni. Bölcsödére nincs igény, a kétcsoportos óvoda létszámát csak úgy tudják biztosítani, hogy Tahitótfaluból hoznak harminc gyereket. Az iskolá­ba 48 alsó tagozatos jár, va­lamikor kétszázan, is voltak. A KISZ-élet akadozik. A ké­ső őszi és téli időszakban le­het úgy-ahogy összeszedni a fiatalokat. Mégis működik asz­talitenisz- és cselgáncsszakosz­tály. Ez utóbbi szép sikerrel. Ötven fiatal jár az edzésekre, de nem orosziak, hanem Szo- kolyáról, Dunabogdányból, Po- mázról, Tahitótfaluból verbu­válódnak. Az országos bajnok­ságban szerepelnek, a Kék Du­na Szakszövetkezet biztosítja számukra a pénzt. A régi iskola épületében az öregek napközije működik, de A Moszkva térről csak né­hány buszmegállót kell utaz­ni, s gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt kellemes időtöltést kínál a Budakeszi Vadaspark. A Korányi szanatóriumtól indul a sétaút, hatalmas ős'töl- gyesen keresztül érkezik a ki­ránduló a Szilfa tisztásra. Eb­ben az esztendőben sok újdonság került ide. A fából készült játékokat él­vezhetik a kicsinyek. A favo­naton képzeletben utazhatnak, a különböző hinták és mászó- kák ugyancsak kedveltek. A park gazdája, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság sportpályát épített. A Vadas- park bejáratánál trófeakiállí­tás fogadja az érkezőket. Elké­a nyugdíjas lakosság szám­arányát tekintve meglepően kevés a 15 fős létszám. Ellentmondások Baranyai Géza ismeri a fa­lut, mint a tenyerét. Név sze­rint tudja, kinek mi fáj. Máig is hullámokat vet, hogy a Du- namenti Regionális Vízmű ki­sajátította a parti területeket, de a pénzt, vagy negyven milliót, a Kék Duna Szakszö­vetkezet kapta. Igaz, hogy a községbe kutakat építettek, de a lakásokba nem lehet a vi­zet bevezetni, mert a derítők szennyvize megfertőzné' az ivóvizet. A lakosság úgy okos­kodik, hogy a kutak az oroszi földeken épültek, nekik még- sincs fürdőszobájuk. Torzóban maradtak a terü­letrendezés tervei is. Pénzt kaptak a megyétől, kitűzték az út nyomvonalát is, a dózerek megcsinálták a földmunkát. A kisajátításokért járó összeget néhány helybéli nem fogadta el, s az egész abbamaradt. A hétvégi házak tulajdonosai most próbálnak utat csináltat­ni, villanyt vezetni. Kisoroszi nem agglomerá­ciós terület. A nyári lélekszá- ma kétszerese a télinek. Ilyen­kor aztán komoly gondok je­lentkeznek az áruellátásban. Tej és kenyér csak-csak van, de a cukor és a liszt gyakran elfogy, sör pedig szinte soha nincs. A boltvezető azzal vé­dekezik, hogy az árufeleslege­ket éves tervbontásban ren­deli. Az persze nehezen érthe­tő, hogy a sok éves tapasztalat alapján miért nem tervez töb­bet a nyári hónapokra. Megy az orvos Sajnos, a falu orvosa ja­nuár 1-től másutt dolgozik. A község lakói megfeszített erő­vel, s 500 ezres állami támo­gatással felépítettek egy orvo­si lakást, hogy az állást már így hirdethessék meg. Félő — szült a madárház is. A hangu­latos népies stílusú épületben a hazánkban található gombá­kat és madarakat mutatják be. Hó borítja az erdőt, de a sé- tautakat letisztították a park gondozói. A négy-öt kilométe­res hosszúságú utak mentén táblák jelzik, milyen vadak, fák, madarak élnek a vidéken. Űj otthonba költöznek az állatok, ahol nagyobb élettérhez jut­nak. Tíz különlegesen szép szarvas kerül a kis állatkert­be. Ha valaki korán reggel ér­kezik s türelmes, meglesheti az erdő lakóit, a gímszarvast, a lapátos agancsú dámot, őzet, muflont, vaddisznót. Er. K. nyugtalankodik az elnök —, hogy még így sem lesz jelent­kező. A Volán 20-as számú Válla­latának autóbusza hajnali négy órakor hagyja el a falut. Ez még nem volna baj, ha nem 20 óra 45 perckor jön­ne vissza. A lakosság azért örül a tanévkezdésnek, mert akkor reggel 7 órakor megy egy járat Tahitótfaluba. s dél­ben és ötkor is megfordulnak a sárga járatok. Nyáron azon­ban marad a hajnali, s az es­téli járat. A jégzajlás is áldás, mert a váci rév buszjáratai a komp kényszerpihenője miatt a falu­ba jönnek, ilyenkor óránként lehet utazni. Nsppaüi fények Egészen októberig a falu északi része régi villamos ve­zetékkel volt ellátva. A fe­szültség csak 180 voltig emel­kedett, a képernyőkön pici kép jelent meg. Az ÉDÁSZ májusban belefogott a felújí­tásba, az ipari tanulók szak­mai gyakorlatát itt oldották meg. A gyerekek aztán nyári szünetre mentek, s Kisoroszi­ban a munka is szünetelt szeptember végéig. Aztán új­ra jöttek a diákok. Október végére végeztek a munkával, 220 volt van már Kisoroszi­ban. A villanyórákat azonban nem cserélték ki, így aztán a lámpák nappal világítanak, éjjel nem. Ezt viccesen csi­nálják, rendszer nélkül. Van úgy, hogy az új higanygőz- lámpák este 9 órakor gyúl- nak ki, vagy éppen délután háromkor. Patyolat-busz hetente, a körzetszerelő havonta egyszer megy a faluba. Tv-, rádió-,» hűtőgépszerelő nincs. Min­denki úgy javíttat, ahogy tud. Lassan kimegyünk a faluból. A legutolsó három ház új. Az utóbbi tíz évben más nem is épült. Vicsotka Mihály K. T. A Budapesti Közlekedési Vállalat felvesz autóbusz vezetőket „D" kategóriájú képesítéssel. Férfiak részére „D” járműkategóriájú képesítést nyújtó autóbuszvezetői tanfolyumot szervezünk Feltételek: betöltött 20. életév, általános iskolai végzettség, a „C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély és legalább féléves teherautó-vezetői gyakorlat. A tanfolyam idején a kollektív szerződésben meghatározott bért fizetjük. Évente 12000-15COO forintos forgalmi jutattás és nyugdíjkorkedvezmény A dolgozóknak és családtagjaiknak ingyenes utazási igazolványt adunk. Szükség esetén munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés és felvilágosítás a Felvételi irodában: Budapest VII., Kertész u. 10. 1073 Telefon: 221-440, 1489-es mellék. Nem ártana fontolóra venni A formákra még nem adunk S. Horváth Klára Bundák a kalangyáikéi A magyar prémes kisállattenyésztés egyik jelentős fel­vevője és feldolgozója a Kalap gyár ahol a szőrmekonfekciót nercből, nutriából, rókából és más állatok prémjéből készítik. Készül itt igényes alkalmi bún da, sportos és szabadidő-szőr- mekonfekció, női bunda, kalap és sapka. Pillanatkép egy faiarái Értéke a háborítatlan csend

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom