Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
1981. december is, vasárnap PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 Beszélgetés Szekér Gyulával Ejőtérben: az ember • Összehangolt fejlesztés a bányászattól az űrhajózásig • Tízezer szakember kollektív munkája •Fel kei! tárni az érdekkonfliktusokat is Falusi házak Tíz év alatt «• cserearányromlásból származó veszteség elvitte nemzeti jövedelmünk egytizedét. Ahhoz, hogy a jövőben ezt az arányt csökkenteni tudjuk, s életszínvonalunkat megőrizzük, az eddigieknél fokozottabban kell hasznosítani a tü- domány és a technika eredményeit. Mindehhez összehangolt műszaki fejlesztésre van szükség, amelynek kialakításában nagy szerepe van az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak. Erről beszélgettünk az OMFB elnökével, Szekér Gyulával ? C Hazánkban u Országot Műszaki Fejlesztési Bizottság: a Mi- - nisztertanáca véleményező, ta- = nácsadó és bizonyos esetekben E irányitő szerveként a minisztériu- = mokkái, az országos hatáskörű = szervekkel együtt vesz részt az S országos kutatási és fejlesztési = tervek kidolgozásában, összehajt- * golásában és végrehajtásában. S Mint ilyen állami szerv egyedül- 2 álló-e a nemzetközi gyakorlatban? — Sző sincs róla. A tudomány és a technika gyorsuló fejlődései termelőerővé válása a világ minden ipari országában előtérbe helyezte a műszaki fejlesztést. Jellemző, hogy a kutatás és a fejlesztés befolyásolására, jövőjének felvázolására nemcsak a tervgazdálkodást folytató szocialista országokban, de a tőkés államokban is sorra alakulnak az elmúlt két évtizedben az OMFB-hez hasonló intézmények, központok, természetesen más-más néven és státusszal. s 0 A műszaki fejlesztési teen= dóikhoz kapcsolódó Kutató, fejlesz- E tő munka hazai koordináló szer- íj ve éppen két évtizede alakult. = Eddigi tevékenységének mi volt i a fő jellemzője? — A* OhÍFB megalakulásától kezdve a mindenkori gazdaságpolitikai célokhoz alkalmazkodott, illetve elemzéseivel hozzájárult az új gazdaságpolitikai célok kitűzéséhez. A megalakulását követő első időszakban többé-kevésbé szűkebb ágazati, vagy ágazaton belüli műszaki fejlesztési problémák megoldására készített tanulmányokat és koncepciókat Az első cél a szakmai, műszaki ismereteknek a szakemberek fejéből való előcsalogatása volt. Az OMFB abból indult ki, hogy a technika és az ipar fejlesztését érintő számos döntésben meghatározó szerepet játszanak a döntést hozó személyek tudatában kialakult gazdaságpolitikai és iparpolitikai nézetek. Ezeknek helyességét és érvényességi körét meg kellett vizsgálni és amennyire lehetséges volt, törekedtünk objektív megfogalmazásukra. Később fokozatosan 'áttértünk a népgazdasági szintű átfogó tanulmányok és koncepciók kidolgozására is. Ezeknek célja volt s napjainkban is az, hogy' előkészítsük a Különböző szintű gazdaságpolitikai döntéseket s 0 Kik vettek részt a tanulmA= nyois és koncepciók összeállításá- 5 ban?-i- Az elmúlt két évtizedben több tízezer szakember részvételével, a műszaki és közgazdasági értelmiség legjobbjainak bevonásával, mintegy 4000 tanulmány és koncepció született az OMFB kezdeményezésére, közreműködésével. Ezek a bányászattól az űrhajózásig gazdasági életünk szinte valamennyi területével foglalkoznak. Az ilymódon kialakított és megvalósított kollektív munka lehetővé tette, hogy a műszaki értelmiség és a közgazdászok legképzettebb rétegei közvetlen munkakörükön túlmenően is részt vállaljanak az állami, műszaki, gazdasági irányító munkában.- 0 Az OMFB, a tanulmányok és | koncepciók elkészítésével milyen I kiemelkedő műszaki fejlesztési akii ciók kibontakoztatását segítette = elő? — Az elmúlt időszakban véleményem szerint jelentős munkát végeztünk a gazdaságirányítási rendszer változásának előkészítésében, állandó korszerűsítésében, a tudományos technikai forradalom jellemzőinek feltárásában, a fejlődési prognózisok kidolgozásában. Vizsgálataink főleg a legdinamikusabban fejlődő ágazatokra terjedtek ki, mint az energetika, a petrolkémia, az automatizálás, a számítástechnika, valamint a nyersanyag- és energiaforrások feltárása és hasznosítása, a fehérjekutatás, az anyagmozgatás és csomagolás, a közlekedés és vízgazdálkodás távlati műszaki fejlesztése. Egyes országos jelentőségű műszaki fejlesztési akciók kibontakozását, önálló szervezeti egységek létrehozásával is segítjük. Ilyen a Fehérje Program Iroda, a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program Tárcaközi Bizottságának titkársága, a Számítástechnikai Kutatási Célprogram Iroda, a Rendszerelemzési Iroda, a Korrózióvédelmi Iroda, valamint az Ipari Formatervezési Tanács titkársága. Ezek a különböző témákhoz kapcsolódó kutatási, fejlesztési tevékenységeik központosított és hatékony összefogására hivatottak. S O A kutató-fejlesztő tevők eny- ség koordinációjának, ha nem Is | egyetlen, de fontos eszköze azok I támogatása, finanszírozása. Milyen = lehetőségekkel rendelkezik e terü- E létén az OMFB? — Hazánkban a kutatásfejlesztésre a nemzeti jövedelemnek mintegy 3 százalékát fordítjuk, amely a VI. ötéves tervben csaknem 100 milliárd forintot jelent. Az összeg nagyságára jellemző, hogy ugyanennyi jut a tervidőszakban az állami lakásépítésekre és az egészségügyi beruházásokra. Rendkívül fontos tehát, hogy a kutatás-fejlesztésben megfelelően összpontosítsunk, ésszerűen válogassunk a fejlesztési feladatok között; Ezt az OMFB bizonyos mértékig képes befolyásolni, a központosított műszaki fejlesztési alapból rendelkezésre álló összeggel. Az V. ötéves tervben ez az összeg 7 milliárd forint volt, a jelen tervidőszakban várhatóan 9 milliárd lesz. Furcsa, de Igaz: manapság Is szép számmal lelünk honleányokat, honfiúikat, akik aranyat adnak vasért, pontosabban már-már annyit áldoznak egy fémdarabra, mintha az legalábbis huszonnégy karátos aranyból készült yolna. Halmozódó veszteség Félre a könnyed fogalmazással: az alkatrésztermelés és -ellátás krónikus gyengélkedése sokakat rávett az önellátásra, a házon belüli gyártásra, kerül, amibe kerül alapion, a fontos csak az volt, hogy legyen alkatrész. Egyszerűbb, köznapi eszközeink is tíz, százötven alkatrészt foglalnak magukba — az Ikladi Ipari Műszergyárban készülő, fogyasztási cikkekbe kerülő villamosmotorok egy-egy darabja harminc-hetven alkatrészből épül fel — bonyolultabb holmijainkban pedig — mint amilyen például a Csepel Autógyárban összeszerelt járóképes alváz, a Mechanikai Művek festékszóró berendezése — az alkatrészek száma több száz, egyetlen alkatrész hiánya miatt az eszköz, a berendezés egésze használhatatlanná válik, hiszen a jármű nem közlekedhet az ajtókat nyitózáró pneumatika i nélkül. Lapunk Postabontás rovatában egymásnak adják át a helyet a panaszoslevelek, az alkatrészhiány okozta bosz- szúságk diktálják tollba azokat, ám ami a köznapi életben csupán mér- gelődés — mert végül azért mindig került alkatrész —, az a termelésben anyagi, erkölcsi kár, halmozódó veszteség. Gyakori eset: az alkatrészt föl- ha.c .náló cég szó nélkül tudomásul veszi a gyártó kikötötte feltételeA nálunk centralizált műszaki fejlesztési alap egy részéhez biztosított a konvertibilis devizafedezet is. Pénzeszközeink odaítélésénél alapelv, hogy olyan témákat támogatunk, amelynek több népgazdasági ágazat is hasznát látja. Azok a törekvések kapnak elsőbbséget, amelyek növelik az energia-felhasználás hatékonyságát, elősegítik a technológiák korszerűsítését, az automatizálást, gyorsítják a korszerű licen- cek és termelési eljárások átvételét, segítik az export fokozását, az import csökkentését Évente átlagosan 200—250 kutatás-fejlesztési szerződést kötünk. Napjainkban már azzal a kikötéssel, hogy a sikeres fejlesztésből adódó többleteredményből a vállalatok visszafizetik az OMFB- nek a nyújtott támogatás egy részét. B • Milyen a támogatásban ré- * szesülő budapesti és vidéki válla- 2 latoit aránya? — A budapesti és vidéki vállala-' tok közötti megkülönböztetés nem jellemző. A pénzeszközök odaítélésének álapelve ugyanis elsősorban az, hogy a kutatásfejlesztés menynyiben szolgálja gazdaságpolitikánk megvalósítását. 1981-ben a megkötött kutatási-fejlesztési szerződésekből eddig 81 vidéken tevékenykedő vállalatokhoz, intézményeikhez kötődik. e 0 Befejezésül arra kérem: kör= vonalazza a műszaki kutatás-fej- = lesztő munka, illetve az OMFB = további feladatait. — Ügy gondolom, hogy napjainkban minden korábbinál nagyobb a műszaki fejlesztés jelentősége, felelőssége, mivel a külgazdasági egyensúly megteremtése érdekében mérsékelni kell a gazdasági növekedés ütemét. A mérsékelt gazdasági növekedés ugyanakkor kikényszeríti a műszaki fejlesztés gyorsítását, mert kisebb társadalmi ráfordítással kell műszakilag értékesebb terméket előállítani. Ez az Igény kizárólag a korszerűbb, termelékenyebb technokét, hiszen nincs más választási lehetőség. Illetve, van: beleúnva az örökös kiszolgáltatottságba, a kényszerhelyzet fedte hátrányokba, vagy éppen abba, hogy szóba sem álltaik a gyártók a megrendelővel, maga rendezkedik be az alkatrészek előállítására. A megye jelentősebb gépipari vállalatai például az ötödik ötéves tervben egyharmadával, felével csökkentették kooperációs kapcsolataikat... ! A botcsinálta alkatrészgyártó gépi erőt, szerszámot, dolgozókat csoportosít át, legtöbbször jóval hatékonyabb tevékenységektől vonva el ezeket, s nekilát a kis sorozatú, nagy költségű „termelésnek”. Különböző helyekről szerzett Információk egybehangzóan igazolják, hogy a megyében a kiskereskedelmi forgalomba kerülő alkatrészek bizonyos csoportjainak javát — a lakosság ellátását szolgáló árukról van szó! — közületek vásárolják fel„ mert más módon nem jutnak ezekhez. Ugyancsak tapasztalatok bizonykodnak arról, a ldgikai úton is kikövetkeztethető tényről, hogy a kényszerűen megszervezett alkatrésztermelés — a megszüntetett vagy létre sem jött kooperációk helyettesítése — ráfordításai átlagosan négyszer, tizenötször (!) nagyobbak a szükségesnél, a társadalmilag indokoltnál. A rúdacélból esztergálással ké- készült kötőelemek, magyarán csavarok, az egyedi darabként összebütykölt tolózárak, szelepek, munkahengerek, tokmányok korántsem kizárólagos képviselői a botcsinálta alkatrészgyártók erőfeszítéseinek. Sőt, a kisebb jelentőségű, tipikus esetek közül valók. Mert hiszen vállalkozók híján rukkol elő a megyélógiával elégíthető ki. Mindebből következik, hogy több figyelmet, szellemi energiát lehet és kell is a műszaki kutatásra, fejlesztésre fordítani. Az OMFB munkájában a tanulmányok, prognózisok, koncepciók kidolgozásában a műszaki, gazdasági összefüggések vizsgálata mellett mindinkább elengedhetetlenné válik az emberi tényezők szerepének megismerése, az érdekkonfliktusok feltárása, az érdekegyeztetések lehetőségeinek^ kialakítása is. ■ 0 Mit Art ezen? • — Gazdaságunk teljesítőképességének fejlődése nem képzelhető el úgy, hogy a termelőeszközök és a termelő eljárások tudatos fejlesztése mellett nem foglalkozunk a termelő embernek az új termelőeszközökhöz való viszonyával, annak a termelő emberre Való hatásával. Éppen ezért az OMFB többek között elkezdte A műszaki fejlesztés emberi tényezői című új, nagyjelentőségű ben présszerszámokkal a nagy műszerüzem, készít zárógép-aikatrésze- ket és más gépegységeket a konzervgyár, meghajtó tengelyeket a műanyagfeldolgozó, villamos forgó- gépek részegységeit a mezőgazdasági eszközök előállítója, ahogy ez utóbbi kovácsolásra is rákényszerült. A gépesítés igénye Reális helyzetfelismerést, tükröz tehát az a határozat, melyet a Ma- gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. október 20-i ülésén fogadott el, s amely — a hosszú távú külgazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesztésének irányelveiről szóvá — kimondta: „A gépipar fejlesztésének kulcskérdése a kifogástalan minőségű és széles körben fölhasználható előgyártmányok, alkatrészek és részegységek hazai gyártásának és külkereskedelmi forgalmának növelése, s ennek révén mindinkább a „gépesítés” megvalósítása. Az alkatrészgyártás olyan fejlesztésére van szükség, amely lehetőleg minden piacon elfogadott exportágazattá válik, és önmagában is jelentős műszaki kultúra hordozója.” Ehhez a célhoz nem vezet köny- nyen járható út, mert hiszen hosszú időn át a végtermék foglalta el az uralkodó helyet, mind a szemléleti, mind az ösztönzési — javadalmazási — tényezők sorában. Az érdekeltség hiányának, Illetve tökéletlenségének tudható be, hogy az alkatrészgyártónak semmiféle haszna nincs beépített és ezen a módon más cégtől exportra kerülő termékeinek nagy tömegéből. Ezért egy idő elteltével úgy dönt — van rá témakör kidolgozását A gazdaságirányítási rendszer fejlődésével és a gazdasági környezet változásával az OMFB munkájának ugyanakkor centrumába került o gazdasági és műszaki 'produktumok megújulási folyamatának, más szóval az innovációnak vizsgálata. Elemezzük a műszaki fejlesztő válladatok feladatait is, amelyek segítik az innovációs láncban a tudományos eredmények gyakorlati előfeltételeinek megteremtését, a gyakorlatba történő „ültetését”. S végül, de nem utolsósorban a korábbinál jobban kell segítenünk o szellemi termékek nemzetközi forgalmát, a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésével, a licencek hazai honosításával. Ma már nem engedhető meg, hogy a külföldről, ésszerű feltételek mellett megvásárolható Ismereteket nagy költséggel és energiaráfordítással magunk fedezzük fel.., példa ma is tucatjával! —, hogy beszünteti a belföldi kooperációt és eladja az alkatrészeket közvetlenül külföldön. A hazai felhasználó viszont hoppon marad, nem képes teljesíteni exportszállítási kötelezettségeit... Bűvös kör? Rosszul kialakított, köri Mert nemcsak a külföldi érdekeltségek, hanem a hazai piac kielégítése esetén is rosszul záródik ez a kör, a csoportérdekek túltemgése, Illetve a helyi érdekeltségek teljes hiánya miatt készülnek azután a huszonnégy karátos alkatrészek ezer számra. Nálunk jóval fejlettebb ipari országok importjában az alkatrészek és részegységek aránya háromszor, ötször nagyobb a ml jelenlegi eredményeinknél. Kamatoztatják ezek a külföldi cégek a nemzetközi mun- kamegosztásban rejlő lehetőségeket, s teszik ezt azért, mert ez a leggazdaságosabb megoldás. Idehaza azonban e tény, a gazdaságosság e forrásának ismeretében is még mindig csak a vitáknál tart a vállalatok közötti kooperáció jobb feltételeinek megteremtése, az ösztönzési rendszer folyamatos finomításának lehetősége, az új technológiák, — így a hidegalakítás, a porkohászat, a fémhelyettesítő műanyagok, amikben a megye erősen érdekelt — alkalmazhatósága. Nem azonnali lépés Igaz, a hatodik ötéves tervhez most már külön program kapcsolódik az ún. háttéripar fejlesztésére. Igaz, a hosszú időn át elhanyagolt területen a változás csak fokozatos és nem azonnali lehet, ráadásul-ez a lépcsőzetes haladás központi Intézkedéseket éppúgy föltételez, mint bátor vállalati kezdeményezéseket, célszerűbb szakosodási megállapodásokat, valamint készletezési, forgalmazási rugalmasságot úgyszintén. Amint egyetlen alkatrész hiánya megbéníthatja a nagy értékű berendezést, úgy az előbbiekben említett és a hozzájuk kapcsolódó feltételek is szoros egységet alkotnak; ha egy valami nem teremtődik meg, akkor a többi sem ér sokat. A háttéripar fejlesztésének programja ezért több, fontosabb, mint egy feladat a sok közül. Valójában a sok többi feladat teljesítésének ez az elengedhetetlen alapja. mészáros orrú ANDRÄSSY ANTAL Rosszul kialakított kör Huszonnégy karátos alkatrészek Az emlékezetünkből régen kihullott főhercegnő, Auguszta asszony a legmerészebb álmában sem gondolhatta, hogy az általa vezetett, sok egyszerű embert megtévesztő mozgalom jelszava, a Gold gab ich für Eisen, hat évtized elmúltával is híveket toboroz. Az Aranyat — vasérti jelszó az első világháború éveiben dívott, Auguszta ezzel énekelte ki a szekrények mélyéről a szegények apró kincseit, a bérmálási láncocskákat, az esküvői gyűrűt, s adott helyébe vasból készültet, az említett jelszóval vésetten, örök tanúként az illető honleányt, honfiúi buzgalmára.
