Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
MQNORI *z/cMa Háromeszfendős határozat Minden ember és hektár fontos A népgozdaság szükségleteinek megfelelően A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIlí. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1981. DECEMBER 12., SZOMBAT A fellőttek felelőssége A legfiatalabbak egészségéért Gyomron az anya- és csecsemővédelem 1925 óta működik .rendszeresen, régen egy körzettel, ma öt védőnői körzetre osztva. A munka egybefogja a terhesek, csecsemők és 15 éves korig a gyermekek gondozását. A kismamákat a körzeti orvosok havonta egyszer fogadják, tanácsokkal látják el őket, s rendszeresek a védőnői ellenőrzések és látogatások is. Erőfeszítések A 12 és fél ezer lélekszámú településen évente 220—240 születést jegyeznek be a nagyközségi tanács anyakönyvébe. A rendelő azonban elég kicsi, anyagiak gátolják a jobb munkafeltételek kialakítását. Jelenleg dr. Török Gábor körzeti orvos végzi a csecsemőtanácsadást, mivel a gyermekorvos gyesen van. Az újszülötteket gondosan megvizsgálják, ha szükséges, igénybe veszik a mozgó szakorvosi szolgálatot is. A védőnők folyamatosan, a lakásukon ellenőrzik a terheseket, a csecsemőket és külön gondot fordítanak a veszélyeztetett terhesekre, illetve gyermekekre. Az orvosok és védőnők a tanács gyámügyi előadójával közösen ellenőrzik és segítik a veszélyeztetett csecsemők és kisgyermekek sorsát. Hetenként több alkalommal is találkoznak egymássál, és indokolt esetben azonnal elkészítik a környezettanulmányt. Szerencsére — egyre kevesebb gyermeket kell állami gondozásba venni. A védőnők ellenőrzik a gyermekintézményekben a tisztaságot, a rendet. Ötvenöt gyermek ellátásáról gondoskodnak a község egyetlen bölcsődéjében. Három csoport működik az intézményben: csecsemő, tipegő és nagycsoport. A gyermekek törzslapokkal, egészségügyi könyvekkel vannak ellátva, amit a bölcsőde orvosa, dr. Al- torjai Károly körzeti orvos ellenőriz. A héti étlap összeállításában is segít az orvos, törekedve arra, hogy változatos, vitaminokban gazdag táplálékhoz jussanak a gyerekek. Gyömrőn négy óvodába járhatnak a kicsinyek. Az utóbbi esztendőkben a helyi párt- és tanácsi vezetők, valamint a gazdasági egységek nagy erőfeszítéseket tettek az intézmények bővítése érdekében. Ma már minden jogos igénylő gyermeke igénybe veheti az óvodákat, az új tanévben senkit sem utasítottak el. Szűrővizsgálatok A legrosszabb helyzetben a falusi óvoda van, az épület nem felel meg a mai követelményeknek, a fal vizes, kevés az illemhely, kopott a padló, szűk a konyha. Az óvodák egészségügyi ellátása kielégítő. A védőnők hetente látogatnak el a gyermekintézményekbe, s az óvónőkkel közösen beszélik meg a gyermekek egészségügyi és szociális körülményeit. Az orvosok is gyakori látogatói az óvodáknak, évenként elvégzik a szűrővizsgálatokat, kiállítják a gyermekek egészségügyi szűrőkönyvét és az iskolaalkalmassági vizsgálatokat is elvégzik. Egyre magasabb színvonalú Gyömrőn az iskolák egészség- ügyi ellátása is. Az iskolaorvosi teendők legfontosabb feladata, hogy egyes betegségeket még idejében felismerjenek. különösen vonatkozik ez a hormonális és ortopédiai elváltozásokra. Ugyanez áll a szív- és keringési rendszerre. Ha valakinél rendellenességet tapasztalnak, azonnal szakorvoshoz küldik a beteget. A kötelező védőoltásokat alkalmazzák az iskolákban, egyetlen gyerek sem marad ki. Az iskolákban meghonosodott a fogászati szűrővizsgálat rendszere. A végzős növendékek alkalmassági vizsgálatát is ellátják a körzeti orvosok. r Áldozatkészen A fentiekből is kitűnik, hogy a felnőtt lakosság egészségügyi ellátása mellett milyen fontos és sokrétű a gyermekek egészségügyi helyzetének figyelemmel kísérése. A körzeti orvosok áldozatkész munkája nélkül elképzelhetetlen lenne a gyermekek egészségének védelme. G. J. Nyugdíjasok ünnepe A KIOSZ gyömröi csoportja előkarácsonyt rendez nyugdíjas tagjai részére december 15-én, kedden délután 4 órakor a kisiparosok helyi székházában. Az ünnepségre szeretettel várják minden idős tagjukat. Az MSZMP KB 1978. március 15-i határozatának megjelenését követően országosan és természetesen járásunkban is a szokásosnál fokozottabb figyelemmel fordult a párt- és állami vezetés, de a közvélemény is a mezőgazdaság felé. Szövetkezetünkben két alapvető vélemény hangzott el: — Az MSZMP KB 1978. március 15-i határozata a mezőgazdaság rangjához méltó, amely reálisan elemezte a népgazdaságban kialakult helyzetet, értékelte a mezőgazdaság pozícióját és meghatározta hosszabb távra a főbb feladatokat. Az alapító termelőszövetkezeti tagok — akik ez idő tájt, de azóta is nagyobb számban mentek és mennek nyugdíjba — a legnagyobb elismeréssel és köszönetként fogadták a határozat megszületését, amely a közel két évtizedes áldozatos fáradságos munkát méltó módon elismeri. Módosítás nélkül Dolgozóink előtt széles körben ismertettük a benne foglaltakat, elemeztük szövetkezetünkre vonatkozóan. A feladatokat intézkedési tervbe foglaltuk, melyek realitása több év távlatában is megállapítható. A határozat tükrében évente egy-egy kampány- munka előtt intézkedési tervet készítünk. Az elkészített feladattervek általában nem kerültek módosításra, bár ha a megváltozott körülmények ezt indokolták mindig megtettük. Szövetkezetünk vetésszerkezetében alapvető változásra nem került sor. Fő növényeink a búza, kukorica, naprafoigó és takarmánynövények. Ez szinkronban van a népgazdasági elvárásokkal, szövetkezetünk adottságaival és az egyre dráguló gép-, illetve alkatrészellátással. Hárem évvel korábban ipari növényként a mustárt termeltük, de a jövedelmezőség hiánya miatt megszüntettük. Azóta a napraforgó került be helyébe, jelenleg 614 hektáron termeltük. 1978. évtől általánossá vált a repülőgépes növény- védelem, lombtrágyázással egybekötve. Ez évben először Ép testben ép lélek. Egy régi, nagy igazságot hordozó és kifejező mondás még ma is. Mert egészen pontosan arról van szó, hogy ma már országszerte látnivaló, baj van a mozgással, sőt, ha úgy tetszik, magával a mozgásigénynyel is. Iskolába járunk, vagy végezzük a munkánkat, aztán rohanunk haza, tanulunk, olvasunk, ellátjuk a ház körül, a lakásban adódó tennivalókat. Olykor színházba, moziba. netán discóba megyünk, csak éppen nem mozgunk rendszeresen, szervezett keretek között. Szükséges rossz... Még élénken élnek emlékezetemben gyermek- és siheder korom különféle, igen nagy tömegeket megmozgató kirándulásai, spartakiádjai, emlékszem azokra a falusi, körzeti, járási úttörő négytusaverse- nyekre, amelyekre boldog izgalommal készültünk, s valójában nem is annyira a mindenáron való győzelmeket, az előkelő helyezéseket tartottuk szem előtt — bár magukon a versenyeken már minden erőnket beleadva hajtottunk —, hanem inkább a részvételnek örültünk, annak a szabadságnak, hogy kiszabadulhattunk — sokszor egy egész napra —, az iskolák meglehetősen zárt világából, hogy a közös sportolás barátságokat teremtett, barátságokat szőtt, netán éppen ifjonti diákszerelmek is születtek, örültünk a szabad levegőnek, egymásnak, társainknak, örültünk annak, hogy sportolhattunk. Tisztesség ne essék szólván, de a mai tizenévesek életéből mintha kiveszett volna mindaz a szépség, boldogság, öröm, melyeket az igazi tömegsport jelent, jelenthet. Pedig a keretek, lehetőségek megvannak, adottak. Hiszen Közös üdéink Tömegsport-e a tömegek sportja? A lehetőségek mindenütt megvannak éppen a napokban, egészen pontosan a november 20-án megtartott monori tanácskozásukon határoztak járásunk iskolaigazgatói az országos sportnapok tavaszi—nyári helyi teendőiről, a helyszínekről, s a különféle sportágakról, sportbemutatókról. Csak az a gond, hogy hovatovább mi, felnőttek — sportvezetők, iskolaigazgatók, úttörő-csapatvezetők, testnevelő tanárok — már sokkal inkább szívügyünknek tekintjük a gyermek, az ifjúsági tömegsport kérdéseit, mint maguk az érintettek, akikért a szóban forgó rendezvények vannak — tehát a tanuló ifjúság. Sokfelé jártam már az országban, így Pest megyében, s Monor környékén is. És mindenütt azt láttam, tapasztalhattam, hogy ezeket a sportrendezvényeket gyermekeink afféle „ezen is részt kell venni” — majdhogynem szükséges rossznak tekintik. Mintha nem érdekelné őket a mozgás, a játék, a sport. Részt venni részt vesznek ugyan a különféle iskolai, kerületi járási sportvetélkedőkön, de nem csinálnak egyáltalán szívügyet abból, hogy legalább képességeiket megközelítő, tisztes módon szerepeljenek. Járási seregszemle Jó volna, ha ifjúságunk túlnyomó részének ilyen irányú szemlélete sürgősen megváltozna. Mert a tunyaság, lustaság és renyheség mindenre vezethet, csak jóra nem. Azt hiszem, pontosan az imént leírt gondolat fogalmazódhatott meg a járási' művelődési. testnevelési és sportosztály munkatársaiban, amikor összehívták a fentebb már említett, november 20-i igazgatói értekezletet és a különféle érvek, ellenérvek reális összegzése után döntés született: az eddigieknél nagyobb tömegeket kell megmozgatni az országos sportnapok jövő évi, járási rendezvényein. A járás falvainak spartakiádjain az iskolák tanulói ifjúsága és a különféle helybeli sportegyesületek tagsága vesz majd részt. Az országos sportnapok rendezvényeire a járás községeiben 1982. május 22- én került sor. Ezekkel egyidejűleg Vecsés lesz a színhelye a járási seregszemlének. Az úgynevezett FIM-sportnapot Is a jövő esztendőben, június 26-án, Üllőn rendezik meg. A vízisportok kedvelői és művelői pedig augusztus 22-én Gyömrőn mérhetik össze tudásukat. A tervek szerint a következő sportágakban indulhatnak majd a résztvevők: magasugrás, kézilabda, labdarúgás, kosárlabda. Az utóbbiakban, nemcsak a gyerkek, felnőttek is részt vehetnek. A szóban forgó rendezvényeket a járási művelődési, testnevelési és sportosztály szervezi, karöltve az MHSZ, a KISZ és a HNF községi, járási szerveivel. vezetőségeivel. A kiadott és az érdekelteknek eljuttatott felhívásban szerepel egy nagyon figyelemre méltó mondat: „a sport- rendezvényeket a községi, iskolai pályákon, vagy ha ilyenek nem állnak rendelkezésre, az iskolák udvarain, illetve bármely, a célnak megfelelő, alkalmas helyen kell lebonyolítani.” Örvendetes, hogy már idáig jutottunk: nem feltétlenül a hely számít, nem a tökéletesen felszerelt pályák és sportkombinátok, hiszen nem is olyan régen még hasonló „szuper” felszereltséget reklamáltak egyes csapatok, résztvevők, mondván, hogy sportolni csakis ideális körülmények között lehet, hanem rájöttünk: minden alkalmas teret, területet ki kell használni, igénybe kell venni, hogy a járásban a tömegsport reális, folyamatos napi valósággá váljon. Feltétlenül le kell jegyeznünk még azt is, hogy a szervezés, előkészítés nagy figyelmet kívánó munkálatainál a rendező szervek nagyon is odafigyelnek az összehangolt tevékenységre. Ennek bizonyítására idézzünk egy újabb mondatot, a szóban forgó felhívásból: „ha egy községben több iskola, egyesület van, az összehangolást a helyi sportbizottság végzi, egyeztetve a tennivalókat az illetékes tanácsi szervekkel.” Segítséget nyújtanak Az országos sportnapok járási versenyei előkészítéséhez, majdani lebonyolításához, a cél eléréséhez, hogy mind nagyobb tömegek kapcsolódjanak be a tömegsportba, a művelődési, testnevelési és sportosztály minden lehető segítségét megad. Molnár Lóránt alkalmaztuk napraforgónál a Neviról nevű fejlődés serkentő szert, melynek eredménye pozitívnak értékelhető. A 2 ezer 700 hektáros szántóterületből 600 hektár bevonása gondot jelent a vetésváltásban a Triazin hatása miatt. A vegyszer használatára a 70-es évek elején került sor, melynek hatása múlóban van — a terület 1982-től bevonható a vetésforgóba. Okulva ebből gazdaságunkban 3 éve csak 1 éves hatású szereket használunk fel. A racionális termőföld hasznosítására szövetkezetünk mindenkor kiemelt figyelmet fordított, illetve fordít. E tekintetben szoros kapcsolatot tartunk a közös tanáccsal — a tanácsi kezelésben lévő állami tulajdonú földek nagyüzemi hasznosítását közösen segítjük elő. Tavaly mintegy 43 hektár terület került a tsz kezelésébe. Ez nagyrészt kiöregedett szőlő, illetve kert, a tsz szőlőjének szomszédságában. Jelenleg e területet is beleértve 100 hektáron meliorációt végzünk, ahol az elkövetkező években gyümölcs, illetve szőlőültetvényt telepítünk. Az elmúlt években szántóterületünkön nagyobb ütemű táblásítást végeztünk, ennek eredményeképpen 100 hektárnál kisebb területünk csak a természeti határok által indokolt részben van, de rendelkezünk három 500 hektárnál nagyobb tömbbel is. Az 1980. január elsejével életbelépett szabályozó rendszer több olyan intézkedést váltott ki, mely nélkül nem lett volna lehetséges talpon- maradni. Ugyanis a begyűrűző ipari árak, a nagy arányú központi elvonás — az átlag alatti termelési színvonalon az alaptevékenység ágazatainál nettó jövedelmet nem biztosít. Ennek értelmében nagyobb tempóban fokoztuk a közgazdasági, számviteli elemző munkát, a gyors adatszolgáltatást, valamint a naprakész információt. Magasabb színvonalon Ezeken a területeken az elért eredmények mellett is sok még a tennivalónk. Az alap- tevékenység gyorsabb fejlesztése érdekében — a jogszabályok adta lehetőségek szerint — melléküzemági tevékenységet szerveztünk. A többlet-jövedelem biztosítását felül a meglévő épületek hasznosítása mellett több mint 100 személynek helyi munkalehetőséget biztosítottunk, (édesipari csomagolás, bedolgozó tevékenység). A VI. ötéves terv időszakában termelőszövetkezetünkben lényeges szerkezeti változást nem tervezünk. A meglévő adottságainkat kívánjuk mind magasabb szinten kihasználni. Célunk növénytermesztésben a már említett növények hozamainak ésszerűség határáig történő növelése. A rét-, legelőgazdálkodásra alapozott — ágazati nagyságrendben folytatott szarvasmarha, illetve juhneve- lés. A meglévő szőlő- gyümölcsterületünket olyan mértékig kívánjuk bővíteni, hogy a gépi betakarítás igénye, illetve a jövedelmezőség biztosított legyen. Az egyre növekvő feltételek mellett feladatainkat a magasfokú szervezésen túl úgy tudjuk ellátni, ha minden területen a megfelelő képzettségű személyek vannak. A szakmai továbbképzések mellett nagy hangsúlyt fordítunk a politikai oktatásokra. Meggyőződéssel valljuk a kettő elválaszthatatlan egymástól. A korszerű gozdálkodás komplex ismereteket igényel a gyakorlati szakemberektől. Itt kívánjuk megjegyezni, a határozat végrehajtása maga után vonja más fontosabb határozatok, végrehajtását is (például: ifjúságpolitikai — nőpolitikái határozat). Az együttműködésben, társulásokban lévő előnyöket még nem mindig ismerik fel és hasznosítják megfelelően a gazdaságok. Ügy véljük nincs megfelelő ütemű előrehaladás ezen a a területen. Ennek szubjektív, illetve objektív okai vannak, az utóbbinál például a fejlesztési források beszűkültek. Intézkedési terv Feladataink végzésében — a határozatok megvalósításában — komoly szerepet töltenek be a szövetkezetünk tömegszervezetei, szocialista brigádjai. A szakszervezeti bizottság 1978-ban a határozatot megtárgyalta és az adottságok figyelembevételével intézkedési tervet készített! Az útkeresés és megoldás folyamatában mindig éreztük a járási, megyei párt- és állami szervek iránymutatását és hathatós segítségét. Pozitiven értékeljük a járási pártbizottság által kezdeményezett és bevezetett — negyedéves — elnökök, párttitkárok értekezletét, mely az egynyelven beszólást segíti elő. A Területi Szövetségtől az általános feladatmeghatározáson túl több, konkrétabb segítséget kérünk. A járási mezőgazdasági osztályok megszüntetése óta nagyobb távolságot érzünk, amely gátolja az információk oda-vissza áramlását. összességében a határozat végrehajtását úgy értékelhetjük, a felsőbb pártszervek feladatmeghatározásait, az általunk készített intézkedési tervek hasznosak voltak,, melyek az előrelépést szolgálták. Racskó Károly a gombai Fáy András Tsz pártvezetőségének titkára A nap kulturális programja Gyomron, 13.30-tól: balett-; 15-től: szabás-varrás tanfolyam, 14-től: Fazekas Judit és Tölgyes Tamás, a Szakma ifjú mestere címmel kitüntetett fazekasok ünnepi ajándékvásárlással egybekötött bemutatója, 19-től: magr.ós táncest. Az úttörőházban, 10-től: kezdő őrsvezetők képzése, 15-től: a modellszőszakkör foglalkozása. Monoron, 13-tól 18-ig: a Nagy István-csoport képzőművészeti kiállítása (a Vigadó feletti kiállítóteremben). Pilisen, 15-től: Bakó József pedagógus-költő életéről, munkásságáról tart előadást Beck Zoltán irodalomtörténész, a cigánygyermekklub összejövetele, 16-tól: a járás irodalmi színpadainak találkozója, 19- től: táncest gépzenére. A moziban, 17-től: Száguldás gyilkosságokkal. Vecsésen, 19-től: Kutyaszorító — zenés vígjáték három felvonásban. Hétvégi orvosi ügyelet Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyömrőn: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12, telefon: 26.), Monoron. Mo- nori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben; központi ügyelet (Monoron, az egészségházban), Maglódon és Ecse- ren; dr. Gáspár Pál (Ecser), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u 40.); Sülysápon és Úriban: dr. Sass János (Úri), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Tury István tart ügyeletet vasárnap. ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a Halmi-telepi. Ügyeletes állatorvos; dr. Zimonyi Károly Gomba, Lenin u. 25. Beteg állatok bejelentése a járás területén; szombaton 14 órától 16-ig és vasárnap reggel 8-tól 13-ig Monoron a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
