Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
1981. DECEMBER 12., SZOMBAT xrJmiím Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa Szabó István: . A pértháíémzatokés kummyintéik segítik ugrárpeliiikd teljéink elitesét Szabó István, a Termelősizö- vetkeziitelc Országos Tanácsának elnöke a termelőszövetkezetek IV. kongresszusán az országos tanács előre megküldött Írásos beszámolójához szóbeli kiegészítést fűzött. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodására ható külső tényezők összességében ugyan kedvezőtlenek voltak, mégis egész sor kedvező folyamat bontakozott ki a mozgalomban. Az 1968. márciusi párthatározat, a XII. kongresszus állásfoglalásai és a kormány több intézkedése egyértelműen segítette az agrárpolitika céljainak elérését. Tisztázódtak a szövetkezeti tulajdonforma megítélése körüli korábbi félreértések. A párt fellépett és kitartott a szövetkezeti tulajdon egyenrangú szocialista jellegének, tartós és akár növekvő szerepének elismerése, továbbá saj átos vonásainak megtartása mellett. Nagyon fontos ez. mert megnyugtató elvi alapot teremt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenrangú partneri kapcsolatok szervezéséhez, a termelőszövetkezeti tagként, illetve munkaviszonyban dolgozók azonos megítéléséhez, és még sok egyéb lényegbevágó gyakorlati mezőgazdasági szövetkezeti. probléma rendezéséhez. Egyértelművé vált, hegy a párt igényli a társadalomban meglevő különböző érdekek feltárását, egyeztetését, nyílt és demokratikus ütköztetését. Megszűntek, de legalábbis lecsillapodtak a háztáji politika gyakorlati végrehajtásának következetlenségei. Utalt arra: a TOT nagy jelentőségűnek tartja, hogy tavaly óta a szabályozó rendszer valamennyi mezőgazdasági nagyüzemi forma — az állami gazdaságok, a kombinátok, a term elősző vetkezetek és az agráripari egyesülések stb. — gazdálkodási feltételeit egységesítette. A TOT elnöke ezután az élelmiszertermelés stabilitásának jelentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak a közös gazdaságok érdeme, hanem olyan társadalmi, teljesítmény, amelyben fontos tényező a munkásosztály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkája. Szabó István a továbbiakban a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményeit elemezte. Szólt arról, hogy az élelmiszeriparban bekövetkezett szervezeti változások, több tröszt vállalatainak önállósodása kedvező a termelőszövetkezetek számára. Foglalkozott ezután a termelőszövetkezeti beruházások helyzetével, a gazdaságok közötti együttműködés fokozásának jelentőségével, majd szólt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlzottnak tűnő differenciálódásáról. A továbbiakban elmondotta: a mezőgazdasági szövetkezeti tagok közérzete jó. Erről tanúskodnak az eredmények, a munkakedv', az egészséges munkaerőmozgás, a tartalmas önkormányzati élet, a fiatalok érdeklődésének élénkülése, és még számos más jelenség. A gondok orvoslásánál sokat segített, hagy magszilárdult a szövetkezeti demokrácia intézményrendszere. A formális elemek háttérbe szorultak és kidomborodott a lényeg: a tagok érdemi részvétele a döntésekben, az ellenőrzésben, a vezetés testületi jellege és a tulajdonosi szemlélet. Befejezésül méltatta a kongresszus jelentőségét, majd a leköszönő országos tanács nevében megköszönte a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak bizalmát. Szabó István szóbeli kiegészítése után megkezdődött a beszámoló fölötti vita, melynek során felszólalt Losonczi Pál. Losonczi Pál a tsz-mozgalomról szólt Losonczi Pál: A tsz nem (sápén wáíhlkszás, kenem egyken társnédmi kezesség is Az- Elnöki ' Tanács t elnöke bevezetőben átadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait a küldötteknek, s személyükben a tsz-mozgalom milliós táborának. Méltatta a termelőszövetkezetek sikereit, amelyekkel hozzájárultak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és a jó élelmiszerellátás biztosításához, majd így folytatta: kialakult mezőgazdaságunk sajátos arculata és határozottabb lett a jő elvek alkalmazása. A társadalom értékelése is egyértelműen pozitív. Ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság jól vizsgázott az elmúlt két évtizedben, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelés gerincét adó termelőszövetkezetek bebizonyították életképességüket és méltók arra a bizalomra, amely velük szemben megnyilvánul. Napjainkban egy hektár területen kétszer annyit termelnek, mint húsz évvel ezelőtt, és egy-egy mezőgazdasági dolgozó munkája ma négyszerié termelékenyebb, mint amilyen volt egy generációval korábban. Kifejtette: az eredmények kedvező hatással voltak parasztságunk életére. A mind ésszerűbb, szervezettebb és szorgalmasabb munka nyomán fokozatosan kiegyenlítődött az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme. Az Elnöki Tanács elnöke a továbbiakban megemlékezett a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőiről, majd a mozgalom előtt álló feladatok kapcsán kifejtette, hogy a mezőgazdaságnak meg kell küzdenie saját gyengeségeivel is; a munkafegyelem és a szervezés egyenetlenségeivel és azzal is, hogy a felhasznált anyagok és eszközök ára emelkedik, néhol még a maradi nézetekkel is; a szocialista elvek féltésével és a ''vállalkozási kedv el- gáncsolásával. Hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy versenyben állunk, éspedig nemcsak önmagunk múltjával és lehetőségeivel, hanem a világpiac szigorú értékítéletével is. Mindent meg kell mozgatni ahhoz, hogy a világpiac jelzéseire gondosan odafigyelve valódi és tartós piaci és üzleti r^saíscsoíatókát"' Téfésít- hessünk, és ezeket meg is őrizzük. Igen fontos számunkra a felelősséggel kezdeményező, az értelmet, a kockázatot is bátran vállaló alkotói szellem kibontakozása. A jó példát a kiváló eredményeket elérő üzemek egész sora szolgáltatja. Losonczi Pál a következőkben arról szólt, hogy az eredmények forrása a további fejlődés alapja, a pártnak elveiben következetes és folyamatosan megújuló agrár- és szövetkezetpolitikája. Ez a politika mindig számolt a reális lehetőségekkel és ezt az utat követi a jövőben is. Agrárpolitikánk megvalósulásának pillérei az intenzív fejlődés hordozói, a szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és tsz-ek, a mezőgazdasági termelés fejlesztését a jövőben is ezekre építjük, ám még több gondot kell fordítani a termelés, a feldolgozás, a kistermelés és a melléktevékenységek integrációjára. A nagyüzemek vezetőinek még többet kell tenniük azért, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeiket mind teljesebben kihasználhassák. A nagyüzemekre alapozott kistermelés és értékesítés lehet a továbbiakban ik járható útja e fontos tevékenységnek. Szólt arról, hogy a jogos társadalmi igényeknek engedve. ha kanyargósán is, de utat tört magának a melléküzem- ági tevékenység. Ennek is tulajdonítható, hogy az idén mintegy 25 ezerrel nőtt a tsz- ben dolgozók száma. Munkájukkal valódi társadalmi szükségletet i elégítenek ki, s nem kell ettől félteni sem a szocializmust, sem a nagyüzemet. Foglalkozott a tsz-társulások jelentőségével, a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésének igényével, majd arról szólt, hogy a szövetkezet nem csupán kollektív gazdasági vállalkozás, hanem egyben társadalmi közösség is. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a szövetkezeti tag nemcsak dolgozó, hanem tulajdonos is, aki a közös ügyekben a döntés jogát gyakorolja. Nem véletlen, hogy a szövetszabó István a szóbeli kiegészítés közben mokráciánk egyik hathatós fóruma. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta a tsz-ek érdekképviseleti szerveinek korszerű munkastílusukból adódó eredményeit. Ajánlásaikkal és állásfoglalásaikkal, a jó tapasztalatok közreadásával hathatósan segítették a szövetkezeteket a szigorúbbá váló gazdasági feltételekhez való alkalmazkodásban. Befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy a mezőgazdaság, a tsz-ek dolgozói továbbira is jeleskednek majd az elkövetkező és az eddigieknél semmivel sem kisebb feladatok megoldásánál. A SIÓT a jövő évi feladatokról A szakszervezetek segítik a népgazdaság programját A Szakszervezetek Országos | Tanácsa pénteken ülést tar- I tofct, amelyen első napirendi pontként az idei népgazdasági ] terv végrehajtásának tapasztalatait. az 1982. évi terv főbb vonásait, s a tervhez kapcsolódó szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A napirendi pont előadója, Faluvégi Lajos miniszter elnökhelyettes, az Országos Tervhivatal elnöke többek között elmondta: rendkívül fontos, hogy jövőre erőteljesebben folytatódjék a népgazdasági egyensúly javítása. Az életszínvonal-előirányzatokról szólva rámutatott: a tervezéskor abból indultak ki, hogy az életszínvonal 1981— 1982. évi együttes alakulása feleljen meg a hatodik ötéves terv időarányos részének. így jövőre a bérek az ideinél mérsékeltebben, 4—5 százalékkal növekedhetnek. Ez azonban az átlag, a bérszabályozást szigorítják. A beruházások általános visszafogása ellenére a lakosság életkörülményei javulnak. A miniszterelnök-helyettes a kormány nevében a szakszervezeteit segítségét kérte a nehéz feladatok megoldásához. Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese korreferátumában hangoztatta, hogy a gazdasági fejlődés ez évben is megfelel a XII. pántkongresszus és a hatodik ötéves terv irányvonalának. Mint mondotta, a tervtől eltérő versenycélokra nincs szükség, a szocialista munkaverseny célja az, hogy pontosan eleget tegyenek kötelezettségeiknek, nőjön a hatékonyság, javuljon a minőség, a munkaprogramokhoz kapcsolódóan racionálisabban gazdálkodjanak energiával, anyaggal, s hasznosítsák a hulladékot. Végül hangsúlyozta, hogy a magyar szakszervezetek egyetértenek a népgazdaság fejlesztésének jövő évi programjával, s annak végrehajtását sajátos eszközeikkel segítik. A tanácsülés a beszámolót és a korreferátumot egyhangúlag elfogadta. Költségvetéstervezet Országgyűlési bizottsági ülés A gazdasági és pénzügyi folyamatok idei tapasztalatainak értékelése és a külgazdasági feltételek várható alakulása alapján a jövő évi gazdasági fejlődés ütemét változatlanul a gazdasági egyensúly javításának követelménye határozza meg. Ennek megfelelően a szerényen bővülő, így kisebb importigénnyel járó termelésből kevesebb jut belső felhasználásra, s a gyorsabb gazdasági növekedés csak az exportképesség javításával érhető el — hangsúlyozták az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottságának pénteki ülésén. A parlamenti tanácskozáson az állami költségvetés jövő évi törvénytervezetét tűzték napirendre. A téma várhatóan az országgyűlés soron következő téli ülésszaka elé kerül, s ezzel összefüggésben a törvényhozás állandó bizottságai már megvitatták a hozzájuk tartozó ágazatok jövő évi elképzeléseit. A pénteki eszmecserén e bizottságok képviselői adtak tájékoztatót a tanácskozásaikon elfogadott álláspontokról, javaslatokról. A tájékoztatókra Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. A tanácskozás Bognár Józsefnek, a bizottság elnökének zárszavával ért véget. Jegyzet MINŐK ÚJ ÖTLETEIK VANNAK - MIRT NEU Pest megyét negyvennégy küldött képviselte a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa IV. kongresszusán. Közülük huszonegy termelőszövetkezeti elnök, de volt traktorvezető, növény- és gyümölcstermesztő, ágazatvezető, szerelő és kőműves brigádvezető. Amilyen sokszínű ma már a termelőszövetkezetek munkája, olyan tarka a képviselet is. Öltözködés és felszólalás alapján azonban nem lehet eldönteni, kinek mi lehet a munkája, mert felelősségbén, a közérdfek képviseletében, igényességben és őszinteségben ugyancsak egyhangú a tanácskozás. Győré Sándor, az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet elnökét beválasztották az elnökségbe, az egyik munkabizottság tagja pedig Murvai László, a nagykovácsi Rozmaring Termelőszövetkezet elnöke lett. Felszólalt dr. Tresser Pál, a du- navarsányi Petőfi Tsz elnöke, s mikor a jegyzet íródik, készül felszólalására Dóra Béla, az ócsai Vörös Október Tsz elnöke. Dr. Tresser Pál felszólalása közben feszült csend ült a teremben, mindenkit lebilincseltek szavai: Pest megye termelőszövetkezeteinek eredményeiről beszélt, valamint a tudomány és a gyakorlat kapcsolatáról. Sok megyei pártbizottsági titkár és tanácselnök nézett össze, amikor a felszólaló az ésszerű gazdálkodásról, a lehetőségek jó kihasználásáról beszélt, arról, hogy Pest megyében több mint fél évtizede egyetlen tsz sem zárt veszteséggel. Tsz-elnök vagy tudós állt a mikrofonnál? Idegen el sem dönthette volna, annyira elválaszthatatlan volt dr. Tresser Pál mondandójában az elmélet és a gyakorlat. _ Dr. Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora Pest megye országgyűlési képviselője, többször is helyeslőén bólintott e felszólalás közben. |A szünetben többen is foglalkoztak dr. Tresser Pál mondanivalójával: az agrárolló szélesebbre nyílásával, a közgazdasági szabályozók olykori egymásnak ellentmondásával, az ösztönzőrendszer sokszor ágazatokra bomló ellentétes irányával. Sajátos módon — hiszen valamennyi gazdaságban más és más a feladat, a lehetőség —, mégis egyformán beszéltek a küldöttek a kezdeményezés, a kockázatvállalás szükségességéiről, a tsz-ek, a háztáji gazdaságink integrálásának fontosságáról. Kovács Árpád, a fóti Béke Termelőszövetkezet elnöke társaival az érdekeltségi rendszerről beszélgetett. Közelebb kell vinni a vezetést a végrehajtáshoz — mondotta. Nem lehet mindent felső szinten eldönteni, a vezetés alsóbb fokain is vállalni kell a döntésekkel járó felelősséget. A felelősséggel együtt a jogok gyakorlását is meg kell osztani a munka folyamatához közelebb álló vezetőkkel, kisebb egységek vezetői bírálják el, mit miért tartanak helyesnek. A stratégiai feladatok meghatározása maradjon a felsőbb vezetők hatáskörében. Varga Ferenc, az Óbuda Termelőszövetkezet elnöke a szövetkezeti jelleget hangsúlyozta a vállalati gazdálkodással szemben. Mint mondotta — mostanában több olyan rendelkezés látott napvilágot,' amely inkább vállalati, mint szövetkezeti jellegű. A jelentős és sok sikert megért termelőszövetkezet állandóan kezdeményező elnöke most is új javaslaton töri a fejét: a különféle ágazatok, melléküzemágak gazdálkodásukat tekintve mindinkább önálló, önelszámoló üzemekké válnak. Egységes termelőszövetkezeti irányítás alatt a mai viszonyok közepette önállóan kell, hogy piacot kutassanak, kezdeményezzenek. Szin Béla, a pátyi Zsámbéki-me- dence Termelőszövetkezet elnöke a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének működését, hatásos tevékenységét méltatta. Dr. Nyemcsók János, a gyáli Szabadság Termelőszövetkezet elnöke arról a négyszázmillió forint értékű zöldségforgalmazásról beszélt, amely szövetkezetüknek ' háromszázalékos nyereséget biztosít, ugyanakkor a korábbinál kevesebb munkaerőt vesznek igénybe. Jó lenne — hangsúlyozta —, ha a termelővállalatok társulást alakíthatnának ki az értékesítésre: olcsóbban, közvetlenebbül juthatna az áru a fogyasztóhoz. |Mint ahogy az érdi Bentavöl--------------- gye Termelőszövetkezet elnökének, Dékány Istvánnak szavaiból értesültem: jövő hét keddjén új társulás alakul a Herceghalmi Állami Gazdaság, a Zsámbéki-me- dence, a gyáli Szabadság tsz, a Ben- ta-völgye Termelőszövetkezet és a Scala-coop (valamint egy Somogy megyei község: Sávoly) részvételével: 30 ezer tonna vágókapacitást alakítanak ki, melynek 60 százalékával Budapest — negyven százalékával Pest megye húsellátását javítják. ★ A szünetnek hamar vége. Néhá- nyan mégegyszer gratulálnak dr. Tresser Pálnak, lhászi József, a Pest megyei Termelőszövetkezeti Szövetség titkára méltatja: ami eddig elhangzott. tartalmas, figyelemre méltó volt. Érdemes volt Szabó Istvánnak, a TOT elnökének referátumára; az azt követő érdekes vitára figyelni. S. Á. kezéti demokrácia a gyakorlatban szinte kézzel fogható termelési tényezővé válik, és az sem véletlen, hogy á szövetkezeti élet a maga irányítási, termelési formáival de-
