Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
Fogyasztói úrp©Éifika 1981 (1.) ki árakat alakit© tényezők Az árak nem szubjektív elhatározások nyomán, hanem objektív gazdasági hatásokra változnak. Az árpolitika a felismert gazdasági szükség- szerűség tudatos érvényesítésére törekszik. A fogyasztói árképzés általános alapelve az értékarányosság érvényesítése. A szocialista állam az áreltérítés módszerét is tudatosan alkalmazza: egyes termékek, szolgáltatások fogyasztását — társadalompolitikai megfontolásokból —, kedvezményezi, másokét megnehezíti. Forgsi&r.i költségek Számos fogyasztási cikk ára tiszta jövedelmet is tartalmaz, azaz a fogyasztói ár — a termelési és forgalmazási költségeken túl —, a forgalmi adót is magában foglalja. A termékek egy szűkebb körénél — idetartoznak például az élvezeti cikkek —, a fogyasztói ár az átlagosnál nagyobb forgalmi adót tartalmaz. A szocialista állam tudatosan drágítja az ilyen termékeket, ezzel igyekszik korlátok között tartani ezek fogyasztását. A forgalmi adó mégsem általában „luxusadó”, hanem a termékek fogyasztásával, a szolgáltatások igénybevételével arányos hozzájárulás az össztársadalmi kiadásokhoz. A termékek és szolgáltatások zöménél mégis csupán a dotáció. az ártámogatás megszüntetése a cél. Így például az alapvető élelmiszerek, az építőanyagok továbbra Is forgalmi adómentesek maradnak, nem vesznek részt a köz- teherv'.-.s'ísben, közvetett módon tehát- a jövőben is támogatást élveznek. ■A szolgáltatások tekintélyes körében — idő tartozik például a tömegközlekedés, fi kommunális szolgáltatások .jó része, a lakásbérlet —, nem cél, hogy a díjak maradéktalanul fedezzék a teljes költséget: időről időre azonban ezeknek a díjtételeknek is követniök kell a ráfordítási arányok módosulását, mérsékelve az állami támogatások növekedésének ütemét. Végül a társadalmi méltányosság megkívánja, hogy meghatározott területeken, pl. az oktatási, a kulturális, az egészségügyi ellátásban, a szükségletek kielégítése ne függjön a személyes jövedelmek nagyságától. Ilyen esetben a költségek növekedését az állam — egyebek között a forgalmi adó bevételeiből —, fedezi. A jövedelemelosztás és — újraelosztás fő eszközének jelenleg már nem annyira a vállalatok megadóztatását, mint inkább az árpolitikát tekintjük. Az árrendszer korszerűsítésének egyik'célja. — I közgazdasági terminológiával szólva —, az úgynevezett kétszintűség megteremtése volt. Az 1979—80-as árrendezéssel sikerült elérni, hogy a. fogyasztói árban a termelési és forgalmi költségek megtérüljenek, emellett forgalmi adó formájában még bizonyos mértékű társadalmi tiszta jövedelem is képződjön. Mskíéronkésiti átrsg Az. 1979-es fogyasztói áremelés mérsékelte a költségvetés terheit, és pontosabban tájékoztatta a fogyasztót az áru értékéről, a gazdaság valóságos teherbíró képességéről. De az áraránytalanságok egy része azóta újratermelődött. A változás lényege, hogy most a szolgáltatásokra fordított támogatás aránya a legmagasabb (22,3 milliárd forint), s az élelmiszerek (13,5 milliárd- dal). a második helyre „szorultak.” • A legutóbbi években — elsősorban az anyag- és energiaárak emelkedésének következményeként —, szinte valamennyi mezőgazdasági termék önköltsége növekedett. Annak ellenére, hogy a hozamok, a fajlagos termelési mutatók számottevően emelkedtek, és az . üzemek költséggazdálkodása érzékelhetően javult. A költségeken belül különösen gyorsan nőtt az amortizáció, a műtrágyák, a növényvédő szerek, az ipari takarmányok felhasználásának költsége — ezek messze meghaladják a termelési érték növekedésének ütemét. Egyedül a búza önköltsége csökkent, mivel a hektáronkénti termésátlag jelentősen növekedett. Az állattenyésztés termékeinek költségnövekedése meghaladja a mezőgazdasági átlagot. Növekvő dotáció Az önköltségváltozásokkal összefüggésben emelkedtek a mezőgazdasági termékek termelői, felvásárlási árai: 1980- ban 11,4 százalékkal, 1981- ben várhatóan további 5 százalékkal. A termelői, felvásárlási árak kialakításakor a költségnövekedésnek csak egy részét vették figyelembe. Á teljes költségnövekedés 20— 25 százalékát az üzemek gazdálkodásuk javításával, a termelésben meglévő tartalékok kiaknázásával kell ellensúlyozni. Milyen mértékű fogyasztói árszínvonal-növekedésre számíthatunk? Az 1979—1980-as esztendők mintegy 9—9 százalékos árszínvonal-emelkedése rendkívüli intézkedések következménye. (Az 1979. júliusi intézkedésekhez hasonló mértékű áremelés a tervek szerint a jövőben nem ismétlődik meg.) 1981-től visszatértünk az ármozgások korábbi viszonylag mérsékelt pályájára; az évi 4,5—5 százalékos növekedéshez. Ez megköveteli, hogy a szükséges árintézkedéseket halogatás nélkül, mindig időben hozzák meg. Ha az arakat folyamatosan a változó költségviszonyokhoz igazítjuk, megelőzve az áraránytalanságok elhatalmasodását, a következetes fogyasztói árpolitika viszonylag kis lépésekkel, fokozatosan kialakíthatja az értékarányos árakat. illetve elkerülheti az újabb-áraránytalanságok képződését, az 1979. júliusihoz hasonló nagyobb méretű és széles körű drágulásokat. Vajon, az élvezeti ei-tok árai, vagy a luxusatíók emelésével nem lehetne fedezni az alapvető fogyasztási cikkek növekvő dotációs terheit? Átmenetileg elodázhatjuk a nagy horderejű, társadalmi, politikai súlyú árintézkedéseket, de az állami támogatások, az áraránytalanságok halmozódását, az árak módosítását nem kerülhetjük el. A dotáció gyarapodása ugyanis idővel pázarló fogyasztáshoz, ellátási zavarokhoz vezet. Következésképpen nem csupán a költségvetés tehermentesítése a feladat, hanem az árak tájékoztató szerepének érvényesítése, a társadalmilag igazságos elosztás, a kiegyensúlyozott elátás is. Az áralakulást, s vele együtt az évi átlagos áremelkedés ütemét végeredményben a termékek, a szolgálta- . tások gazdaságossága, versenyképessége szabályozza. Hogy egy terméknek, mennyi lesz az ára, az alapvetően a termelés során dől el. Ha a hazai munka hatékonysága kellő mértékben javul, s elejét vesszük a külkereskedelmi cserearányok romlásának, akkor a népgazdaságra nehezedő inflációs nyomás kivédhető. Döntő, hogy az ésszerűbb, takarékosabb, fegyelmezettebb munka és ne az áremelés legyen a jövedelem-töbhletszer- zés alapja. Natékeny munkával Változatlan követelmény: minden kiáramló vásárlóerőnek, fejlesztési alapnak legyen szilárd árufedezete. Csak ez a biztos árufedezet szavatolhatja a forint becsületét, vásárlóerejét, a zavartalan ellátást. Az árufedezet azonban napjainkban már nem csupán árutömeget, hanem választékot, jó minőséget, korszerűséget és megfizethető árat jelent. Másként fogalmazva: a fo- rim viszonylagos értékállandóságát kellő hatékonysági fedezete szavatolja. (Ahogyan az elért életszínvonal megőrzésének is hatékony munka a feltétele.) A forint becsülete, értéke tehát a munka, a gazdálkodás színvonalától függ. Mert a piacon, a vásárlás során a termelésben elért eredmények realizálódnak. Kovács József (Következik: Ár és fogyasztás.) Ültetőkre várnak a fák A Hazafias Népfront városi bizottságának . egyik ülésén szóba került, hogy a városban kiültetett utcai fák közül sok kipusztult, melyeket pótolni kellene. Mint Csípő Balázs városi titkár elmondotta, a nagykőrösi Hazafias Népfront bizottsága felterjesztést intézett a népfront megyei szervezetéhez, a város utcai fákkal való segítése érdekében. A felterjesztésnek meglett az eredménye. Novemberben megjött az értesítés, hogy Nagykőrös részére jelentős mennyiségű utcai facsemetét utaltak ki, az egyik állami erdőgazdaságból, nyírfa, kőrisfa, berkenye és juhar fajtákból. A szállítmány meg is érkezett a Városgazdálkodási Vállalat cifrakerti kertészetébe és megkezdték a facsemeték kiosztását az igénylőknek. De amikor beköszöntött a tél, a kiosztást abbahagyták és a fács kákát gondosan elföldeltékMajd a tavasszal kezdik meg újra az osztását. Aki igényelni akar a háza elé ezekből a facsemetékből és vállalja azok társadalmi munkában való elKedvezmény nyugdíjasoknak ültetését és rendszeres nyári gondozását, az tavaszig a körzet tanácstagjánál jelentse bs az igényét, s a kiutalásról majd értesítést kap. Először a városközpontban levő hiányokat pótolják. Föntos, hogy az igénylők vállalják és végezzék az elültetett fák rendszeres gondozását, mert ha a fa nem ered meg és kipusztul, s a szakértők megállapítják, hogy az a rendszeres gondozás hiányában pusztult el, s az árát az erdő- gazdaság részére a városnak meg kell' fizetnie. K. L. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 290. BZÄM 1981. DECEMBER 11., PÉNTEK Jó Irifriilmények küzoft Kötődnek a mezőgazdasághoz Hiúsági pssrtassrd TKrfelen Egyre több az olyan termelőszövetkezet. amelyben a fiatalok száma örvendetesen gyarapodik. Ebben — az anyagiak mellett — jelentős szerepe van annak, hogy többet törődnek velük, jobbak lettek a munka- és életkörülmények. Törteién például az 1200 dolgozó egyharmada 30 éven aluli a Dózsa Tsz-ben. A közelmúltban megtartott ifjúsági parlamentjükön elhangzottak is ezt igazoltál^ Szakmát szereztek Fazekas Sándor, a termelőszövetkezet elnöke beszámolójában arról beszélt, hogy gazdaságukban nyitva áll az út a fiatalok előtt. Csak a tehetség, a rátermettség számít, 'amit jól bizonyít, hogy a tsz vezetőinek, irányítóinak majdnem a fele fiatal, akik többsége becsülettel teljesíti társadalmi, politikai, szakmai feladatait. — Termelőszövetkezetünkben a megtermelt érték 1981- ben 310 millió forintra növekedett, s ezt részben dolgozóink megbecsülésével, anyagi ösztönzéssel értük el. A munkákat modern gépekkel könnyítettük. Jó szociális ellátottságot teremtettünk. A.kul- turális, étkezési, tisztálkodási; üdülési lehetőségek éppen úgy hozzátartoznak gazdaságunkhoz, mint akármelyik gyárban vagy intézményben. Magától értetődik, hogy ebből a fiatalok ugyanúgy részesedjenek, mint az idősebbek. A fészekrakáshoz kedvezményes házhelyvásárlást, lakásépítési kölcsönt, házassági, szülési, tanulmányi segélyt adunk, A vállalkozó fiataloknak szakmai tanfolyamokat szervezünk. Frvényesühs!; jogsik Az intézkedési tervben több olyan cél fogalmazódott meg, amely a jövőben is könnyíti a fiatalok beilleszkedését, megteremti a jobb munkakörülményeket, fokozza a termelőszövetkezethez való kötődést. A továbbra is folyósítandó kamatmentes kölcsön, a kedvezményes házhely, a különböző segélyek, a szakmai tanfolyamod olyan tényezők, amelyek elismerik ' a fiatalok egyre növekvő szerepét a tőr- teli Dózsa Termelőszövetkezetben. A hozzászólások sorában Csajbók Tibor, a KISZ-alapI©©p@?áíiá a TRAKIS’ban Ezen a héten, december 12- ig az ÁFÉSZ 100. számú Ceglédi úti áruháza, a 78-as Kecskeméti utcai boltja, a 17-es mozi melletti boltja, a 75-ös tormási boltja és a 73-as Petőfi utcai boltja, valamint a ko- cséri és nyársaoáti élelmiszer- boltok a nyugdíia-.oknak, a 600 forinton felüli él'"Imi szervásár, lásoknál J0 százalék karácsonyi kedvezményt adnak. Ugyancsak 10 százalék engedményt kapnak a nyugdíjasok december 12-ig a 800 forintot meghaladó élelmiszervásárlásoknál, a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 150-es Szabadság téri nagy önkiszolgáló boltjában és a Széchenyi téri 35-ös boltban, az utolsó nyugdíjas szelvény felmutatása mellett. A TÍIAKI3 Szövetkezet kooperációs csoportja negyedévenként 13 millió forint értékű terméket szállít a szocialista országokba és a hazai boltokba. Képünkön: a részleg dolgozói KT-típusú lengyel, valamint TD—3091-es típusú transzformátorokat csomagolnak. Varga Irén felvétele szervezet titkára szólt arról, hogy a tsz vezetősége a legutóbbi fórum döntéseit figyelembe vette, és ezáltal három évben a különféle juttatások mellett tervszerűen gondoskodott a fiatalok politikai, szakmai ismereteinek gyarapításáról. Az. ifjúság elégedett, úgy érzi, a vezetők igyekeznek jogos kéréseiket teljesíteni. Veres Attila, a KISZ járási bizottságának politikai munkatársa elmondta, hogy tapasztalata szerint a termelőszövetkezetben a fiatalokat érintő valamennyi kérdésben érvényesül a KISZ véleményezési, javaslattevő joga. Jó lenne, ha a fiatalok, általános és szakmai ismereteik bővítése érdekében, a termelőszövetkezet nyújtotta lehetőségen túl, saját erőből is képeznék magukat. Fajka János, a termelőszövetkezet párttitkára a fiatalok közéleti tevékenységét hangsúlyozta, hiszen magunkkal szemben csak akkor vagyunk igényesek — mondotta —, ha környezetünkkel, szűkebb hazánkkal szemben is azok vagyunk. Saját érdekünk. is azt kívánja, tegyünk minél többet magunkért, a jövőnkért. Termelőszövetkezetünkben érdemes dolgozni, mert határozatok, intézkedések a holnapot alapozzák meg. / Érdemi válaszok A hozzászólásokra, a kérdésekre érdemi válaszok hangzottak el. Az ifjúsági parlament a beszámolót és az intézkedési tervet elfogadta. A megyei ifjúsági fórumra ifjú Fazekas Sándort és Németh Sándort választották küldöttnek. Ez alkalommal is bebizonyosodott, hogy a törteli fiatalok kötődnek a mezőgazdasághoz. S. J. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT- SPORT Asztalitenisz Megérdemelt győzelem Férfi és női asztaliteniszezőink idegenben küzdöttek a csapat bajnoki pontokért. NB III-as férfiak: Kiskunfélegyházi Szövetkezeti SE— Nk. Kinizsi 10:6. Nk.: Varga 2), Papp (2), Erdey (1), Szakács (1). A második helyen álló, jóképssségű félegyháziak otthonában viszonylag szoros eredményt értek el a körösiek. Megyei férfiak. Szentendrei Petőfi—Nk. Kinizsi II. 16:4; a rutinosabb csapat nyert; győztesek; Szakács (2), Pörge Gy. (1) és Pörge Gy. — Ru- zsányi (1). Nk. Kinizsi ifi— Szentendrei Petőfi ifi 6:4; a megfiatalított kinizsisek győzelme megérdemelt; Iván Cs. 3 és Kása 2 egyéni, Iván Cs., Kása 1 páros játékot nyert. Megyei nők: Monori SE— Nk. Kinizsi 10:0. Nk.: Pomázi, Gál, Holló és Pomázi, Gál. Jéghideg teremben a mérkőzés szorosabb volt, mint amit az eredmény kifejez. A Sportotthoniban rendezték a XVIII. téli úttörő-olimpia városi fiú asztalitenisz döntőjét. Nyolc asztalon gyorsan folyt a játék. Az iskolai győzteseket kiemelték és az egy iskolabéliek így csak a hármas döntőben kerülhettek ösz- sze. A IV. korcsoportban a 3 petőfis kiemelkedett a mezőnyből, a III.-ban szoros volt a küzdelem. A végeredmény a következő. IV. korcsoport (12 induló): 1. Iván Csaba, 2. Pörge Zoltán, 3. Kása Zoltán (mind Petőfi- isko'ás). III. korcsoport (9); I. Kur- gyis Zoltán (Kossuth isk.), 3. Kovács Zsolt (Petőfi 1sk.) Csapatversenyben: 1. Petőfi isk. 48; 2. Kossuth isk. 28; 3. Rákóczi isk. 9; 4. Arany isk. 8 ponttal. A kategóriánkénti egyéni győztesek jutottak a megyei döntőbe. Gyalogtúrán Az Edzett vagyok — kategória újabb városi gyalogtúráján, a pártház—Ceglédi út— Ménesi út—Nagyerdő—Jubileumi park—Gál kastély— Ceglédi út—pártház útvonalon 28-an vettek részt. Bár reggel szállingózott a hó, később kellemes idő volt. Minden résztvevő a 4 és fél órás szintidőn belül megtette az utat. Ezzel egy _ próbával közelebb jutottak ahhoz, hogy elindulhassanak a Magyar Ifjúság Kupán, s esetleg ott lehessenek — sikeres kispályás fociszereplés után — Spanyolországban, a labdarúgó-világbajnokságon, nézőként. Szellemes játékkal Nk. Pedagógusok, Toldi vegyes—Nyársapáti KISZ 10-4 (7-1). A nyársapáti iskola bitumenes pályáján játszották a 2x30 perces barátságos kispályás labdarúgó-mérkőzést. Az időnként szellemes támadásokat vezető, rutinosabb körösiek megérdemelten győzték le idegenben is a járási November 7. Kuoa-viadal győztesét. Helyesbítés December 6-i számunkban a serdülő kötöttfogású országos egyéni birkózóbajnokságról adott hírbe sajnálatos hiba csúszott. Az eredeti szöveg az utolsó bekezdésben a következő; A Nk. Kinizsit három fiatal képvi Síelte. A még úttörő korú Marsa István nagyszerűen sze-enelt és nagy bravúrt vitt végbe: a 42 kilogrammosok 18 fős súlyc-onortiában a második helyen végzett. 45 k?-ban (20 induló volt) Oláh Róbert csoportjában 4., öszesítve 8. lett. S. Z. Rftazimüsor Manhattan. Szinkronizált amerikai filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. 1 A stúdióteremben Vük. Színes magyar rajzfilm, fél 4-kor. A fekete farkasok üvöltése. Színes, szinkronizált NSZK- kalandfilm. (14 éven aluliaknak nem ajánlott) Fél 6-kor és fél 8-kor. Színházi előadás A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Bródy Sándor: A tanítónő. Űdry bérlet.-SSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlr