Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-11 / 290. szám

Fogyasztói úrp©Éifika 1981 (1.) ki árakat alakit© tényezők Az árak nem szubjektív el­határozások nyomán, hanem objektív gazdasági hatásokra változnak. Az árpolitika a felismert gazdasági szükség- szerűség tudatos érvényesíté­sére törekszik. A fogyasztói árképzés álta­lános alapelve az értékará­nyosság érvényesítése. A szo­cialista állam az áreltérítés módszerét is tudatosan alkal­mazza: egyes termékek, szol­gáltatások fogyasztását — tár­sadalompolitikai megfontolá­sokból —, kedvezményezi, má­sokét megnehezíti. Forgsi&r.i költségek Számos fogyasztási cikk ára tiszta jövedelmet is tartalmaz, azaz a fogyasztói ár — a ter­melési és forgalmazási költ­ségeken túl —, a forgalmi adót is magában foglalja. A termékek egy szűkebb köré­nél — idetartoznak például az élvezeti cikkek —, a fogyasz­tói ár az átlagosnál nagyobb forgalmi adót tartalmaz. A szocialista állam tudatosan drágítja az ilyen termékeket, ezzel igyekszik korlátok kö­zött tartani ezek fogyasztását. A forgalmi adó mégsem ál­talában „luxusadó”, hanem a termékek fogyasztásával, a szolgáltatások igénybevételé­vel arányos hozzájárulás az össztársadalmi kiadásokhoz. A termékek és szolgáltatások zöménél mégis csupán a do­táció. az ártámogatás meg­szüntetése a cél. Így például az alapvető élelmiszerek, az építőanyagok továbbra Is forgalmi adómentesek marad­nak, nem vesznek részt a köz- teherv'.-.s'ísben, közvetett mó­don tehát- a jövőben is támo­gatást élveznek. ■A szolgáltatások tekintélyes körében — idő tartozik pél­dául a tömegközlekedés, fi kommunális szolgáltatások .jó része, a lakásbérlet —, nem cél, hogy a díjak maradékta­lanul fedezzék a teljes költ­séget: időről időre azonban ezeknek a díjtételeknek is követniök kell a ráfordítási arányok módosulását, mérsé­kelve az állami támogatások növekedésének ütemét. Végül a társadalmi méltá­nyosság megkívánja, hogy meghatározott területeken, pl. az oktatási, a kulturális, az egészségügyi ellátásban, a szükségletek kielégítése ne függjön a személyes jövedel­mek nagyságától. Ilyen eset­ben a költségek növekedését az állam — egyebek között a forgalmi adó bevételeiből —, fedezi. A jövedelemelosztás és — újraelosztás fő eszközének je­lenleg már nem annyira a vállalatok megadóztatását, mint inkább az árpolitikát te­kintjük. Az árrendszer kor­szerűsítésének egyik'célja. — I közgazdasági terminológiával szólva —, az úgynevezett két­szintűség megteremtése volt. Az 1979—80-as árrendezéssel sikerült elérni, hogy a. fo­gyasztói árban a termelési és forgalmi költségek megtérül­jenek, emellett forgalmi adó formájában még bizonyos mértékű társadalmi tiszta jö­vedelem is képződjön. Mskíéronkésiti átrsg Az. 1979-es fogyasztói ár­emelés mérsékelte a költség­vetés terheit, és pontosabban tájékoztatta a fogyasztót az áru értékéről, a gazdaság való­ságos teherbíró képességéről. De az áraránytalanságok egy ré­sze azóta újratermelődött. A változás lényege, hogy most a szolgáltatásokra fordított tá­mogatás aránya a legmaga­sabb (22,3 milliárd forint), s az élelmiszerek (13,5 milliárd- dal). a második helyre „szo­rultak.” • A legutóbbi években — el­sősorban az anyag- és ener­giaárak emelkedésének követ­kezményeként —, szinte vala­mennyi mezőgazdasági ter­mék önköltsége növekedett. Annak ellenére, hogy a hoza­mok, a fajlagos termelési mu­tatók számottevően emelked­tek, és az . üzemek költséggaz­dálkodása érzékelhetően ja­vult. A költségeken belül kü­lönösen gyorsan nőtt az amortizáció, a műtrágyák, a növényvédő szerek, az ipari takarmányok felhasználásának költsége — ezek messze meg­haladják a termelési érték növekedésének ütemét. Egye­dül a búza önköltsége csök­kent, mivel a hektáronkénti termésátlag jelentősen növe­kedett. Az állattenyésztés ter­mékeinek költségnövekedése meghaladja a mezőgazdasági átlagot. Növekvő dotáció Az önköltségváltozásokkal összefüggésben emelkedtek a mezőgazdasági termékek ter­melői, felvásárlási árai: 1980- ban 11,4 százalékkal, 1981- ben várhatóan további 5 szá­zalékkal. A termelői, felvásár­lási árak kialakításakor a költségnövekedésnek csak egy részét vették figyelembe. Á teljes költségnövekedés 20— 25 százalékát az üzemek gaz­dálkodásuk javításával, a ter­melésben meglévő tartalékok kiaknázásával kell ellensú­lyozni. Milyen mértékű fogyasztói árszínvonal-növekedésre szá­míthatunk? Az 1979—1980-as esztendők mintegy 9—9 szá­zalékos árszínvonal-emelkedé­se rendkívüli intézkedések kö­vetkezménye. (Az 1979. júliusi intézkedésekhez hasonló mér­tékű áremelés a tervek sze­rint a jövőben nem ismétlő­dik meg.) 1981-től visszatér­tünk az ármozgások korábbi viszonylag mérsékelt pályájá­ra; az évi 4,5—5 százalékos növekedéshez. Ez megköveteli, hogy a szükséges árintézkedé­seket halogatás nélkül, min­dig időben hozzák meg. Ha az arakat folyamatosan a változó költségviszonyokhoz igazítjuk, megelőzve az ár­aránytalanságok elhatalmaso­dását, a következetes fogyasz­tói árpolitika viszonylag kis lépésekkel, fokozatosan kiala­kíthatja az értékarányos ára­kat. illetve elkerülheti az újabb-áraránytalanságok kép­ződését, az 1979. júliusihoz hasonló nagyobb méretű és széles körű drágulásokat. Vajon, az élvezeti ei-tok árai, vagy a luxusatíók emelé­sével nem lehetne fedezni az alapvető fogyasztási cikkek növekvő dotációs terheit? Át­menetileg elodázhatjuk a nagy horderejű, társadalmi, politi­kai súlyú árintézkedéseket, de az állami támogatások, az ár­aránytalanságok halmozódá­sát, az árak módosítását nem kerülhetjük el. A dotáció gyarapodása ugyanis idővel pázarló fo­gyasztáshoz, ellátási zavarok­hoz vezet. Következésképpen nem csupán a költségvetés te­hermentesítése a feladat, ha­nem az árak tájékoztató sze­repének érvényesítése, a tár­sadalmilag igazságos elosztás, a kiegyensúlyozott elátás is. Az áralakulást, s vele együtt az évi átlagos áremel­kedés ütemét végeredmény­ben a termékek, a szolgálta- . tások gazdaságossága, ver­senyképessége szabályozza. Hogy egy terméknek, mennyi lesz az ára, az alapvetően a termelés során dől el. Ha a hazai munka hatékonysága kel­lő mértékben javul, s elejét vesszük a külkereskedelmi cserearányok romlásának, ak­kor a népgazdaságra neheze­dő inflációs nyomás kivédhe­tő. Döntő, hogy az ésszerűbb, takarékosabb, fegyelmezettebb munka és ne az áremelés le­gyen a jövedelem-töbhletszer- zés alapja. Natékeny munkával Változatlan követelmény: minden kiáramló vásárlóerő­nek, fejlesztési alapnak legyen szilárd árufedezete. Csak ez a biztos árufedezet szavatolhat­ja a forint becsületét, vásárló­erejét, a zavartalan ellátást. Az árufedezet azonban nap­jainkban már nem csupán árutömeget, hanem választé­kot, jó minőséget, korszerűsé­get és megfizethető árat je­lent. Másként fogalmazva: a fo- rim viszonylagos értékállan­dóságát kellő hatékonysági fe­dezete szavatolja. (Ahogyan az elért életszínvonal megőrzé­sének is hatékony munka a feltétele.) A forint becsülete, értéke tehát a munka, a gaz­dálkodás színvonalától függ. Mert a piacon, a vásárlás so­rán a termelésben elért ered­mények realizálódnak. Kovács József (Következik: Ár és fogyasz­tás.) Ültetőkre várnak a fák A Hazafias Népfront városi bizottságának . egyik ülésén szóba került, hogy a városban kiültetett utcai fák közül sok kipusztult, melyeket pótolni kellene. Mint Csípő Balázs városi titkár elmondotta, a nagykőrösi Hazafias Népfront bizottsága felterjesztést inté­zett a népfront megyei szer­vezetéhez, a város utcai fákkal való segítése érdekében. A felterjesztésnek meglett az eredménye. Novemberben megjött az értesítés, hogy Nagykőrös részére jelentős mennyiségű utcai facsemetét utaltak ki, az egyik állami erdőgazdaságból, nyírfa, kőris­fa, berkenye és juhar fajták­ból. A szállítmány meg is ér­kezett a Városgazdálkodási Vállalat cifrakerti kertészetébe és megkezdték a facsemeték kiosztását az igénylőknek. De amikor beköszöntött a tél, a kiosztást abbahagyták és a fács kákát gondosan elföldelték­Majd a tavasszal kezdik meg újra az osztását. Aki igényel­ni akar a háza elé ezekből a facsemetékből és vállalja azok társadalmi munkában való el­Kedvezmény nyugdíjasoknak ültetését és rendszeres nyári gondozását, az tavaszig a kör­zet tanácstagjánál jelentse bs az igényét, s a kiutalásról majd értesítést kap. Először a városközpontban levő hiányo­kat pótolják. ­Föntos, hogy az igénylők vállalják és végezzék az el­ültetett fák rendszeres gondo­zását, mert ha a fa nem ered meg és kipusztul, s a szakér­tők megállapítják, hogy az a rendszeres gondozás hiányában pusztult el, s az árát az erdő- gazdaság részére a városnak meg kell' fizetnie. K. L. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 290. BZÄM 1981. DECEMBER 11., PÉNTEK Jó Irifriilmények küzoft Kötődnek a mezőgazdasághoz Hiúsági pssrtassrd TKrfelen Egyre több az olyan terme­lőszövetkezet. amelyben a fia­talok száma örvendetesen gya­rapodik. Ebben — az anyagiak mellett — jelentős szerepe van annak, hogy többet törődnek velük, jobbak lettek a mun­ka- és életkörülmények. Tör­teién például az 1200 dolgozó egyharmada 30 éven aluli a Dózsa Tsz-ben. A közelmúlt­ban megtartott ifjúsági parla­mentjükön elhangzottak is ezt igazoltál^ Szakmát szereztek Fazekas Sándor, a termelő­szövetkezet elnöke beszámoló­jában arról beszélt, hogy gaz­daságukban nyitva áll az út a fiatalok előtt. Csak a tehetség, a rátermettség számít, 'amit jól bizonyít, hogy a tsz veze­tőinek, irányítóinak majdnem a fele fiatal, akik többsége be­csülettel teljesíti társadalmi, politikai, szakmai feladatait. — Termelőszövetkezetünk­ben a megtermelt érték 1981- ben 310 millió forintra növe­kedett, s ezt részben dolgo­zóink megbecsülésével, anya­gi ösztönzéssel értük el. A munkákat modern gépekkel könnyítettük. Jó szociális ellá­tottságot teremtettünk. A.kul- turális, étkezési, tisztálkodási; üdülési lehetőségek éppen úgy hozzátartoznak gazdaságunk­hoz, mint akármelyik gyárban vagy intézményben. Magától értetődik, hogy ebből a fiata­lok ugyanúgy részesedjenek, mint az idősebbek. A fészek­rakáshoz kedvezményes ház­helyvásárlást, lakásépítési köl­csönt, házassági, szülési, ta­nulmányi segélyt adunk, A vállalkozó fiataloknak szak­mai tanfolyamokat szerve­zünk. Frvényesühs!; jogsik Az intézkedési tervben több olyan cél fogalmazódott meg, amely a jövőben is könnyí­ti a fiatalok beilleszkedését, megteremti a jobb munkakö­rülményeket, fokozza a terme­lőszövetkezethez való kötő­dést. A továbbra is folyósítan­dó kamatmentes kölcsön, a kedvezményes házhely, a kü­lönböző segélyek, a szakmai tanfolyamod olyan tényezők, amelyek elismerik ' a fiatalok egyre növekvő szerepét a tőr- teli Dózsa Termelőszövetke­zetben. A hozzászólások sorában Csajbók Tibor, a KISZ-alap­I©©p@?áíiá a TRAKIS’ban Ezen a héten, december 12- ig az ÁFÉSZ 100. számú Ceg­lédi úti áruháza, a 78-as Kecs­keméti utcai boltja, a 17-es mozi melletti boltja, a 75-ös tormási boltja és a 73-as Pető­fi utcai boltja, valamint a ko- cséri és nyársaoáti élelmiszer- boltok a nyugdíia-.oknak, a 600 forinton felüli él'"Imi szervásár, lásoknál J0 százalék karácsonyi kedvezményt adnak. Ugyancsak 10 százalék en­gedményt kapnak a nyugdíja­sok december 12-ig a 800 fo­rintot meghaladó élelmiszer­vásárlásoknál, a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat 150-es Szabadság té­ri nagy önkiszolgáló boltjá­ban és a Széchenyi téri 35-ös boltban, az utolsó nyugdíjas szelvény felmutatása mellett. A TÍIAKI3 Szövetkezet kooperációs csoportja negyedévenként 13 millió forint értékű terméket szállít a szocialista országokba és a hazai boltokba. Képünkön: a részleg dolgozói KT-típusú lengyel, valamint TD—3091-es típusú transzformátorokat cso­magolnak. Varga Irén felvétele szervezet titkára szólt arról, hogy a tsz vezetősége a leg­utóbbi fórum döntéseit figye­lembe vette, és ezáltal három évben a különféle juttatások mellett tervszerűen gondos­kodott a fiatalok politikai, szakmai ismereteinek gyara­pításáról. Az. ifjúság elégedett, úgy érzi, a vezetők igyekeznek jogos kéréseiket teljesíteni. Veres Attila, a KISZ járási bizottságának politikai mun­katársa elmondta, hogy tapasz­talata szerint a termelőszövet­kezetben a fiatalokat érintő valamennyi kérdésben érvé­nyesül a KISZ véleményezési, javaslattevő joga. Jó lenne, ha a fiatalok, általános és szak­mai ismereteik bővítése érde­kében, a termelőszövetkezet nyújtotta lehetőségen túl, sa­ját erőből is képeznék magu­kat. Fajka János, a termelőszö­vetkezet párttitkára a fiata­lok közéleti tevékenységét hangsúlyozta, hiszen magunk­kal szemben csak akkor va­gyunk igényesek — mondotta —, ha környezetünkkel, szű­kebb hazánkkal szemben is azok vagyunk. Saját érde­künk. is azt kívánja, tegyünk minél többet magunkért, a jö­vőnkért. Termelőszövetkeze­tünkben érdemes dolgozni, mert határozatok, intézkedé­sek a holnapot alapozzák meg. / Érdemi válaszok A hozzászólásokra, a kérdé­sekre érdemi válaszok hang­zottak el. Az ifjúsági parla­ment a beszámolót és az intéz­kedési tervet elfogadta. A me­gyei ifjúsági fórumra ifjú Fa­zekas Sándort és Németh Sán­dort választották küldöttnek. Ez alkalommal is bebizonyo­sodott, hogy a törteli fiatalok kötődnek a mezőgazdasághoz. S. J. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT- SPORT Asztalitenisz Megérdemelt győzelem Férfi és női asztalitenisze­zőink idegenben küzdöttek a csapat bajnoki pontokért. NB III-as férfiak: Kiskun­félegyházi Szövetkezeti SE— Nk. Kinizsi 10:6. Nk.: Varga 2), Papp (2), Erdey (1), Sza­kács (1). A második helyen álló, jóképssségű félegyháziak otthonában viszonylag szoros eredményt értek el a körösiek. Megyei férfiak. Szentendrei Petőfi—Nk. Kinizsi II. 16:4; a rutinosabb csapat nyert; győztesek; Szakács (2), Pörge Gy. (1) és Pörge Gy. — Ru- zsányi (1). Nk. Kinizsi ifi— Szentendrei Petőfi ifi 6:4; a megfiatalított kinizsisek győ­zelme megérdemelt; Iván Cs. 3 és Kása 2 egyéni, Iván Cs., Kása 1 páros játékot nyert. Megyei nők: Monori SE— Nk. Kinizsi 10:0. Nk.: Pomázi, Gál, Holló és Pomázi, Gál. Jéghideg teremben a mérkőzés szorosabb volt, mint amit az eredmény kifejez. A Sportotthoniban rendezték a XVIII. téli úttörő-olimpia városi fiú asztalitenisz döntő­jét. Nyolc asztalon gyorsan folyt a játék. Az iskolai győz­teseket kiemelték és az egy iskolabéliek így csak a hár­mas döntőben kerülhettek ösz- sze. A IV. korcsoportban a 3 petőfis kiemelkedett a me­zőnyből, a III.-ban szoros volt a küzdelem. A végeredmény a következő. IV. korcsoport (12 induló): 1. Iván Csaba, 2. Pörge Zoltán, 3. Kása Zoltán (mind Petőfi- isko'ás). III. korcsoport (9); I. Kur- gyis Zoltán (Kossuth isk.), 3. Kovács Zsolt (Petőfi 1sk.) Csapatversenyben: 1. Petőfi isk. 48; 2. Kossuth isk. 28; 3. Rákóczi isk. 9; 4. Arany isk. 8 ponttal. A kategóriánkénti egyéni győztesek jutottak a megyei döntőbe. Gyalogtúrán Az Edzett vagyok — kate­gória újabb városi gyalogtúrá­ján, a pártház—Ceglédi út— Ménesi út—Nagyerdő—Jubi­leumi park—Gál kastély— Ceglédi út—pártház útvonalon 28-an vettek részt. Bár reggel szállingózott a hó, később kel­lemes idő volt. Minden részt­vevő a 4 és fél órás szintidőn belül megtette az utat. Ezzel egy _ próbával közelebb jutot­tak ahhoz, hogy elindulhassa­nak a Magyar Ifjúság Kupán, s esetleg ott lehessenek — si­keres kispályás fociszereplés után — Spanyolországban, a labdarúgó-világbajnokságon, nézőként. Szellemes játékkal Nk. Pedagógusok, Toldi ve­gyes—Nyársapáti KISZ 10-4 (7-1). A nyársapáti iskola bi­tumenes pályáján játszották a 2x30 perces barátságos kispá­lyás labdarúgó-mérkőzést. Az időnként szellemes támadáso­kat vezető, rutinosabb körö­siek megérdemelten győzték le idegenben is a járási Novem­ber 7. Kuoa-viadal győztesét. Helyesbítés December 6-i számunkban a serdülő kötöttfogású országos egyéni birkózóbajnokságról adott hírbe sajnálatos hiba csúszott. Az eredeti szöveg az utolsó bekezdésben a követke­ző; A Nk. Kinizsit három fiatal képvi Síelte. A még úttörő ko­rú Marsa István nagyszerűen sze-enelt és nagy bravúrt vitt végbe: a 42 kilogrammosok 18 fős súlyc-onortiában a második helyen végzett. 45 k?-ban (20 induló volt) Oláh Róbert cso­portjában 4., öszesítve 8. lett. S. Z. Rftazimüsor Manhattan. Szinkronizált amerikai filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. 1 A stúdióteremben Vük. Színes magyar rajz­film, fél 4-kor. A fekete farkasok üvöltése. Színes, szinkronizált NSZK- kalandfilm. (14 éven aluliak­nak nem ajánlott) Fél 6-kor és fél 8-kor. Színházi előadás A kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban este 7 órakor, Bródy Sándor: A tanítónő. Űdry bérlet.-SSN 0133—2703 (Nagykőrösi Hírlr

Next

/
Oldalképek
Tartalom