Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-11 / 290. szám
A fáradhatatlanok Panasz és derűlátás A gödöllőiek, különösen " azok, akik valamilyen formában részt vettek a közéletben, jól tudják, milyen ne1- héz és hosszú utat kellett bejárni, míg az elképzelésekből valóságos művelődési háza lett a városnak. Ugyanezt mondhatjuk a helytörténeti gyűjteményről, a könyvtár és a mozi tárgyi és személyi feltételeinek megteremtéséről. Ezek a hosszú és göröngyös utak mégis rövidnek és simának tűnnek fel azoknak, akik a megépült, felújított, bővített, szebbé varázsolt falak között tevékenykednek, valamint az ő munkájukat irányítóknak. ellenőrzőknek. Bármily nehézkesen, hosszadal- masan készül is egy-egy köz- művelődési intézmény, a falak felhúzása, a berendezések beszerzése, egyszóval a tárgyi feltételek kialakítása még mindig könnyebb, mint ami utána következik, a művészetnek. az irodalomnak, a tudománynak a terjesztése. Manapság vonzó látvány a helytörténeti gyűjtemény. Külső falai kijavítva, szépen lefestve, amiként a belsők is; Megnagyobbodott, újabb termei is csinosak, melyekben országos jelentőségű művészeti anyagot tettek láthatóvá. Ki emlékszik már, mennyi lótás- ba-futásba, tárgyalásba, egyeztetésbe. kérésbe, levelezésbe, idegeskedésbe, álmatlan éjszakába került mindez. Folytathatnánk a sort a többi intézménnyel. A legfontosabb kérdésre, élvezik-e a fáradhatatlan munka gyümölcsét azok, akikért néhány tucat ember reggeltől- estig szorgoskodik, válaszunk bizonytalan. Az első időkben a helytörténeti gyűjtemény látogatói között ugyanannyi volt a külföldi, mint a hazai. Közművelődési bizottságok alakultak néhány éve legjelentősebb üzemeinkben. Eme bizottságok, hangoztatják a város művelődéséért felelős emberek, nem töltik be feladatukat. Céljaikat helyesen fogalmazták meg, de tevékenységük normális maradt, a legtöbb helyen a társadalmi szervek kultúrfelelősei által végzett munkát adminisztrálták. A közművelődésben fárado- zók szívós és/ derűlátó emberek. Ha nem ilyenek volnának, aligha forgolódnának ezen a terepen. A fentieken kívül még száz panaszt hallani tőlük, de minden esetben következik a de .., A de után pedig az elképzelések, a tervek, az ötletek. Egyikük az iskolákat említi, feltéve a kérdést, miért nem szerveznek több látogatást a helytörténeti gyűjtemény állandó és időszaki kiállítására. Aszódon ugyanezt kérdezi a másik, az ottani múzeumra vonatkoztatva. Szorosabb, élőbb, lüktetőbb kapcsolatot sürget a következő a járás falvai és a gödöllői művelődési központ között. Negyedévenként bemutatkozhatna egy-egy, mind többeknek megmutatva azt, amiről annyit hallhat, olvashat, a Galga mente művészetet és hagvományvilágát. S mire sorra került, valakinek a fejéből újabb szikra pattanhat Isi... IV apestig folytathatnánk L ' az ötleteket, melyek nemigen apadnak el. Olyanok, mint a közművelődési feladatok, bármennyit oldanak meg belőle, újabbak keletkeznek. Nyugodt lelkiismerettel megjósolhatjuk, egy-két-négy év múlva legalább annyi panasszal lesznek teli az ezen a területen munkálkodók, s ugyanannyi elképzeléssel is szolgálhatnak, mint ma. K. P. A nap kulturális programja Gödöllő A pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházának vendégjátéka. Csorba Piroska: A virágfejű ember című mesejáték, a művelődési központban 10 órakor. A népballadáink és a természet ritmusai előadássorozat negyedik foglalkozása. Előadó: Pap Gábor művészettörténész, 18 órakor a művelődési központban. Stúdiómozi. pieischmann: Hamburgi betegség. NSZK— francia film, készült 1979-ben, 20 órakor a színházteremben. Veresegyház. A pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházának vendégjátéka. Csorba Piroska: A virágfejű ember című mesejáték a Váci Mihály Művelődési Központban 15.30 órakor. Az utazók klubja évadzárója (teadélután, tánc, diavetítés, tombolái, 19 órától a ipű- velődési központban. A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII- ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1981. DECEMBER 11., PÉNTEK Hem éri őket váratlanul Segítség a pályaválasztáshoz A pályaválasztás minden gyermek életében kiemelkedő esemény, e fontos mozzanat azonban egyetlen tanulót sem ér váratlanul, hiszen valamennyi iskolában fokozatosan és folyamatosan történik a döntésre való felkészítés. A legtöbb szó természetesen a hetedikesek, nyolcadikosok körében esik róla, mégpedig az osztályfőnökök és a külön pályaválasztási felelősként is ténykedő tanár irányításával. A választás gondja megoszlik, súlya nem csupán a végzős diákra vagy csak a szülőkre nehezedik. Segítenek ebben a különböző szakmaismertető kiadványok, de a politechnika- és fizikaórák keretében végzett üzemlátogatások során is megismerkednek különféle foglalkozásokkal a tanulók. Közel a gyár A vérségi általános iskola pályaválasztási felelőse Kalmár János, aki egyben az idén a nyolcadikosok osztály- főnöke is. Mit tett az osztály- főnöki órákon adódó, a családlátogatások alkalmával nyíló lehetőségek mellett diákjai választásának megkönnyítésére? A környék egyik legjelentősebb. üzeme az ilkadi Ipari Műszergyár, ahol a községből is sokan keresik kenyerüket. Egyrészt közelsége, amelynek folytán az ingázás napi időtartama viszonylag kicsi, másrészt az üzem által rendszeresített külön autóbuszjáratok biztosította kényelmes utazás vonzó hatású. Ezért feltételnül érdemesnek tartotta. hogy a hetedikes és nyolcadikos diákok ne csupán idősebb .társaik vagy csak pusztán szüleik elbeszéléseiből A múltról a mának Úttörők segítsége — 1919-ben A helytörténetírás fellendülésének kezdeti időszakában az amatőr kutatók figyelme elsősorban a települések történetére irányult. A különböző intézmények, szervezetek fejlődésének megrajzolására kevesebb gondot fordítottak, illetve történetük kutatásában kevésbé mélyedtek el. Azóta megváltozott a szemlélet, egy szervezet történetének megírása is jelent olyan rangot, mint például egy településtörténeté. Sok intézmény, szervezet maga is törekedett jelene előzményeinek, gyökereinek feltárására. így a járási úttörőszervezet elnöksége is, amely a hetvenes évek elején két nagy méretű albumot állított össze az úttörőszövetség megalakulásának huszonötödik évfordulójára, amelyben bemutatták járásunk úttörő- csapatainak vázlatos történetét. Az albumok nem készülhettek a teljesség igényével, hiszen hosszú ideig sok iskolában mosiohagyermekként, afféle szükséges rosszként kezelte a vezetés az úttörőt, nem fordítottak gondot dokumentumok készítésére, s a jobbára emlékkép gyanánt készült fotókra és visszaemlékezésekre támaszkodhattak. Most, a szervezet megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a járási úttörőelnökség újabb kutatási akciót indított. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy egészen a kezdetek-t töl napjainkig összegyűjtik a mozgalomra vonatkozó adatokat, s azokat kerek egésszé formálják. Lelkes fiatalok Járásunk iskoláiban különböző időpontokban jöttek létre az úttörőcsapatok a felszabadulást követő években. A mozgalom gyökerei azonban időben távolabbra, a Tanács- köztársaság idejébe nyúlnak vissza. Az egyik szál Kartalra vezet, ahol 1919. március 18- án a község lakossága az aszódi munkások támogatásával birtokába vette a báró Schossberger Lajos tulajdonát képező ötezer holdas nagykar- tali uradalmat a kastéllyal, s a gazdaság valamennyi élő és holt felszerelésével együtt. A gazdaság vezetői mindent elkövettek, hogy a tavaszi és nyári határbeli munkák a lehető legkevesebb zökkenővel történjenek, kellő számú munkást azonban az aratáson kívüli egyéb teendőkre nem tudtak toborozni. A kilátástalan helyzetről a gazdaság vezetői tájékoztatták a Közellátási Népbiztosságot, ahol többek között egy fiatal fiú dolgozott, Károlyi Vilmos, aki az iratok rendezése közben beleolvasott a kartaliak levelébe, amelynek lényege az volt, hogy a gazdaság munkaerő hiányában a több száz holdra terjedő borsót nem tudja betakarítani. Károlyi a Marx Károly úttörőcsapat tagja volt, s a levélben olvasottakról beszámolt a csapat vezetőinek, akik úgy döntöttek, hogy segítenek a kartali gazdaságnak. A népbiztosság örömmel fogadta a lelkes fiatalok ajánlatát, s levélben kérték a gazdaság irányítóit, hogy az úttörőknek adjanak meg minden támogatást a borsószürethez, a leszedett terményt pedig halat déktalanul szállítsák az élelmezési gondokkal küszködő fővárosba. Rosszalló megjegyzés A segítő úttörők szervezése számos nehézségbe ütközött, de az.erőteljes agitációs munka eredményeként néhány nap leforgása alatt háromszáz lány és fiú állt készen az ismeretlen faluba történő utazásra, A pesti úttörők vállalkozásáról a Vörös Hadsereg főnöke is tudomást szerzett, s utasította a vörös dandárok parancsnokait a náluk szolgáló úttörők szabadságolására, a borsószedés időtartamára. Átlagosan napi hat órát dolgoztak, ami ugyancsak fárasztó volt a meglehetősen rosszul táplált, hajlongáshoz nem szokott gyerekeknek. Az első napok bizony nehezek voltak. Nemcsak a mostoha ismerjék meg a gyárat, az ott folyó munkákat, munkakörülményeket, a két osztály részére közös gyárlátogatást szervezett. Képesség szerint Több üzemegységet tekintettek meg, s közben számos olyan foglalkozás teendőit, követelményeit figyelhették meg, amilyenekkel korábban, a tanmenetbe beépített üzem- látogatásokon nem találkozhattak a gyerekek. Bevált gyakorlat az is, hogy egy-egy alkalommal, osztály- főnöki órákra, szülő értekezletre különböző foglalkozású embereket hívna meg, akik előadás formájában ismertetik mindazt, amit szakmájukról, foglalkozásukról' tudni kell. Legutóbb olyan szülői értekezletet tartott, amelyen nem csupán a szülők, hanem a legközvetlenebbül érintettek, a tanulók is részt vettek. Fáradozásai e téren nem voltak hiábavalóak, diákjainak zöme képességeinek megfelelő foglalkozást jelölt meg, sőt, a többség a korábbi évek során végzett előzetes tájékozódás, felmérések során is ugyanazt a szakmát jelölte meg, amit most. Ezeknek a tanulóknak a döntése nem hirtelen támadt ötleten nyugszik, s jövőjükre vonatkozó elképzelésük megerősödésében fontos szerepe volt az osztályfőnöknek. Természetesen sok munka vár még rá a következő hónapokban a pályaválasztással kapcsolatban. Az adminisztrációs munka, ami önmagában sem csekély, csak a kisebbik, a nagyobbik: a véleménye szerint nem egészen helyesen választók meggyőzése, vagy körülményekkel kellett megbirkózniuk, hanem a kartaliak rosszalló megjegyzéseit — kenyérpusztítóknak , titulálták őket —, a helybeli gyerekek idegenkedését, gyanakvó magatartását is el kellett viselniük. A jég azonban hamarosan megtört, szorgalmas munkájukkal bebizonyították, hogy nem nyaralni, kenyeret pusztítani jöttek a faluba Budapestről, hanem dolgozni, segíteni. összebarátkoztak a gyerekekkel is, s attól kezdve délutánonként együtt kergették a rongylabdát. Tábortűz helyett Étkeztetésükről a gazdaság gondoskodott, néhány nap múltán pedig csak a nyersanyag biztosítása hárult rájuk, mert a főzést is magukra vállalták az úttörők. Főszakácsukat Gráner Károlynak hívták. Étrendjüket igyekeztek változatossá tenni, de legtöbbet persze kenyeret és szalonnát falatozhattak. Igaz, a szalonna avas volt, a borsó zsizsikes. a száraztészta dohos, a tejet előzőleg lefölözték, de az akkori nehéz időkben már az is nagyszerű volt, hogy eleget kaptak és jóllaktak, s különösen nágy dolog volt az, hogy kenyérből • jóllakhattak. A ma úttörőinek a tábortűz elválaszthatatlan a táborozástól. Kartalon 1919-ben nem volt tábortűz, arra már nem futotta az erőből, hiszen a hajnali kelés, a délelőtti kemény munka, a délutáni játék az esti parancskihirdetésig alaposan kifárasztotta a borsószedőket, s jóval a takarodó idő pontja előtt dőltek le esténként alkalmi fekvőhelyükre. Bene Mihály éppen a jobb képességűek magasabb szintű iskolába történő irányítása, mert nem fehér holló az a jelenség sem, hogy egy-egy jó tanuló szak- középiskola helyett inkább a szakmunkásképző mellett dönt. S ezekben az esetekben sokszor a szülő véleményével, szemléletével is szembe kell szállni. r Évtizedes tapasztalatok S hogy a vitákban kinek lesz igaza, csak a későbbi évek igazolják. Annyi bizonyos, Kalmár János mint pályaválasztási felelős javaslatai mintegy két évtizedes tapasztalatokon, s diákjai képességeinek alapos ismeretén nyu- gosznak. B. M. Városi moziműsor Szabadlábon Velencében. Színes francia—olasz filmvígjáték, 4, 6 és 8 órakor. Verseg Igény és választás Az elmúlt években rendszeresen tartottak tudományos ismeretterjesztő előadásokat a vérségi művelődési házban, de húsznál több érdeklődő csak nagyon ritkán gyűlt össze, sőt előfordult az is, hogy az előadónak néhány, hirtelenjében toborzott személlyel kellett beérnie. Sikeresebbnek bizonyultak azok az előadások, amelyeket más programmal kötöttek össze. A művelődési ház igazgatója az előző évek számadatai alapján a legutóbbi alkalommal is csak húsz-harminc emberre számított, de kellemesen kellett csalódnia, mert az előadás kezdetére százhetven fiatal és idős ember gyűlt össze. Hogy mi keltette fel ezt a nagy érdeklődést? Minden bizonnyal az előadó személye, aki nem volt más, mint a rádióból mindenki által ismert Buga László doktor. Előadásában az egészséges életmódról beszélt, összehasonlította a régi és a mai életvitelt, külön foglalkozott a-táplálkozási szokásokkal és a szervezetre ártalmas, de általánosan elterjedt szenvedélyekkel, az alkoholizmussal, a dohányzással. Kétórás előadása alatt egyetlen percre sem lankadt a jelenlévők figyelme. Az érdeklődők népes tábora miatt egyéni szóbeli tanácsok kérésére nem kerülhetett sor, de megadva címét megígérte, hogy levélben válaszol a hozzá bizalommal fordulók kérdéseire, panaszaira. Legutóbb tehát a vérségi TIT-előadások történetében rekord született, az előadás olyan sok embert vonzott, amennyit eddig csak az országos hírű beatzenekaroknak sikerült a községben, pontosabban jó néhány esetben még azoknak sem. Ebben az esetben szerencsésen találkozott a közönség igénye és a művelődési ház igazgatójának programválasztása. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Járási labdarugó-bajnokság Elmaradt mérkőzések Ét tálán utakon, sárral borított terepen át alig volt megközelíthető a félhomályban a szövetségi nap színhelye, a városi-járási sportfelügyelőség. Az épületben számos városi és járási szervezet működik, hozzájuk, de a szomszédos házba. az IBUSZ-irodába sem könnyű bejutni ezekben a napokban. Elhalasztott, elmaradt mérkőzéseket rendeztek legutóbb a járási bajnokságban. Hideg szél, havas pályák fogadták a csapatokat. Három felnőtt mérkőzésen 16, ugyanannyi ifjúságin 19 gól született. Már csak egy mérkőzés van hátra, a Mogyoród—Zsámbok találkozó és ezzel befejeződik az 1981/82'. évi bajnokság őszi fordulója. A tavaszi küzdelmek február Végén kezdődnek. Az intéző bizottságtól kapott értesülés szerint az őszi sárga lapokat törlik, tehát aki sárga lappal zárta az évet. tiszta lappal indulhat tavasszal. A versenykiírás módosul azzal is, hogy a játékvezetők mérkőzés után nem viszik magukkal a kiállított játékos igazolását. Jelentésükbe beírják az esetet és a játékos a fegyelmi bizottságnál való megjelenésekor köteles lesz az igazolást leadni. Ezzel megszűnik az a lehetetlen állapot, ami sok bosszúságnak volt okozója. Számos esetben a mérkőzésen kiállított játékos megjelent a szövetségi napon, a fegyelmi bizottság előtt, de ügyét nem lehetett tárgyalni, mert a játékvezető nem továbbította az igazolást. Ilyen esettel a mostani szövetségi napon is találkoztunk. A forduló rövid története: Valkó—Túra 1-6 (1-3). Vezette: Kónya (Lovász). A Túra támadólag lépett fel és már a 25. percben 3-0-ra vezetett. Még szünet előtt szépített a hazai gárda. A ven- légek a második félidőben növelték góljaik számát és szép mikulási ajándékot szereztek féltucatos győzelmükkel szurkolóiknak, mondotta Tóth István, a turaiak intézője. Veresegyház—Isaszeg 6-0 (4-0). Vezette: Legéndi (Nagy, Maszlag). A hat poszton megfiatalított Veresegyház őszi bajnokhoz méltóan, míg a vendégcsapat fegyelmezetlenül játszott. Az isaszegi fiatalok figyelmen kívül hagyták edzőjük utasításait, ezért szenvedtek súlyos vereséget. A veresegyházi Szabó Géza egymaga 5 gólt szerzett. Mogyoród—GEAC 1-2 (1-1). Vezette: Répási (Födi, Vayner). Aránylag jó talajú pályán a Mogyoród öngóllal juttatta vezetéshez az egyetemistákat. Alig egy perccel utána újabb gólt lőttek, de ezt már az ellenfél hálójába és megszerezték az egyenlítést. Végül az egyetemisták jobb helyzetkihasználással győztek. A Mogyoród jól alkalmazta a lestaktikát és ezzel megfosztotta a GEAC-ot a nagyobb arányú győzelemtől. If júságiak: Valkó—Tura 3-6, Veresegyház—Isaszeg 0-3, Sza- da—Hévízgyörk 3-4. A bajnokság állása: 1. Vercs-gyház 12 9 3 - 39- 9 21 2. GEAC 12 7 5 — 37-15 19 3. Túra 12 7 4 1 35-14 18 4. Pécel 12 8 2 2 14- 7 18 5. Isaszeg 12 7 2 3 27-18 16 6. Erdőkertes 12 6 3 3 21-14 15 7. Hévízgvörk 12 5 2 5 16-14 12 8. Galgahéviz 12 3 2 7 13-16 8 9. Zsámbok 11 3 2 6 15-20 8 10. Moevoród 12 3 2 7 14-30 8 11. Valkó 12 2 2 8 14-35 6 12. HMSE 12 2 — 10 12-27 4 13. Domony 12 1 1 10 10-48 3 Mogyoródnak, noha óvás alatt áll. a Zsámbok elleni találkozó bá- lván elért eredményét beszámították. Jövő héten, az úiraiátszás után maid a Dályán elért ú.1 eredményt veszik figyelembe a zsám- bokiaknál. Ifjúságiak (őszi végeredmény): 1. Hévízgyörk 11 9 2 — 40-14 20 2. Tura 11 9 — 2 56-25 18 3. Pérel 11 7 2 2 39-13 16 4. Szada 11 6 2 3 44-30 14 5. Mogyoród 11 5 2 4 26-23 12 6. Gateahéví? 11 3 4 4 3?-30 10 7. Isaszeg 11 3 4 4 20-30 10 8, Erdőkertes 11 4 1 6 25-35 9 9. Valkó 11 2 4 5 21-31 8 10. Veresegyház 11 4 — 7 22-33 8 ti. Domony 11 1 4 6 22-50 6 12. Zsámbok 11 — 1 10 14-47 1 Cs. J. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
