Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÄROSI KÜLÖNKIADÁSA .......ír11—.............. ........... • .................... ............ 1 1 .......... i ' Vm . ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1981. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Fórum az ellátásról Kereskedők, vendéglátók tervei A kereskedelem a ven­déglátásról rendeztek fórumot a gödöllői művelődési házban. Abban a sorozatban, amely a Közös dolgaink címet viseli. Korábban a Kossuth Lajos utca beépítéséről rendezett vi­ta bizonyította: a nyitott vá­rospolitikának jó formája egy- egy ilyen összejövetel. Annál Inkább meglepő volt, hogy er­re a második, nem kevésbé közérdekű megbeszélésre mi­lyen kevés érdeklődő érkezett. Nem annyira közéleti fórum­ra, mint inkább a kereskedők, vendéglátók koordinációs ér­tekezletére hasonlított a ta­nácskozás. Ez talán azt je­lentené, hogy a város lakos­sága elégedett az ellátással? Vagy azt, hogy nem bízik .az együttgondolkodás sikerében? Húsbolt és kisüzlet A meghívott cégek minden­esetre komolyan vették a be­szélgetést, s ez abból is kide­rült, hogy valamennyi érde­kelt vállalat, szövetkezet ma­gas beosztású vezetővel kép­viseltette magát. Vitaindítót Simon István, a városi tanács termelés-ellátásfelügyeleti cso­portjának vezetője tartott s már elöljáróban arról beszélt, hogy bár az elmúlt években sóikat fejlődött a városi keres­kedelem és vendéglátás, több új üzletet nyitottak, egyelőre sem a centrumban sem pedig a város szélső kerületeiben nem lehetünk maradéktalanul elégedettek. A belvárosból még mindig hiányzik egy igazi be­vásárlóközpont és önkiszol­gáló étterem, a külső része­ken pedig gyakran okoznak gondot az egyszemélyes üz­letek. A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat képviseletében Jeney Gábor, áruforgalmi osztályvezető tájé­koztatott. Elöljáróban a Dó­zsa György úti húsboltokról szólt, mégpedig azért, mert 'úgy látják, a párhuzamos nyitvatartás és az egyforma árukínálat nem kedvező. Ezért vették fontolóra, hogy tíz­emeletes házak alatti húsbol­tot baromfiárusításra fogják berendezni. A jó ellátás érde­kében már tárgyalnak a her­nádi termelőszövetkezet elnö­kével. A megfelelő tartaléko­lásra az üzlet alkalmas mély­hűtővel rendelkezik. Ötnapos munkahét A vállalat vezetését sokat foglalkoztatja az egyszemélyes üzletek gondjai is. A szerző­déses üzemeltetés első tapasz­talatai jók: megnő a választók, udvariasabb a kiszolgálás, ke­vesebb a panasz. Részletesen szólt Jerney Gábor az ötnapos munkahétre való felkészülés­ről is, ami tulajdonképpen to­vábbra is. hátnapos nyitvatar­tási" jelent. A kereskedelem­ben, amint ez köztudomású, nem könnyű megszervezni a beosztást, hiszen a boltok, üz­letek dolgozóinad érdekét kell egyeztetni a vásárlóközönségé­vel. A váci cég mindent elkö­vet, hogy senki se járjon rosz- szul. S ez nem lesz könnyű, hi­szen a fórumon, a MÉM Mű­szaki Intézetének dolgozói ne­vében egy felszólaló elmond­ta, hogy a dolgozó háziasz- szonyok, családi segítség hiá­nyában. hátrányban vannak a bevásárlásnál, már most is. ök három éve ötapos munka- beosztásban dolgozlak, s ezért este később jutnak az üzle­tekbe, amikor már csak elvét­ve van például friss pékáru.' De ez egyébként is általános panasz Gödöllőn. Sokan nem értik, hogy miközben arról be­szélünk, hogy Gödöllő agrár­centrum, s a járásban jól mű­ködő termelőszövetkezetek és virágzó háztáji gazdaságok vannak, a zöldség-gyümölcs- elosztást mégis a központi el­osztással működő Pest megyei Zöldért szervezi, az ismert hiányosságok közepette. Kü­lön. dicséret illeti Viszont a Szabadság téri 20-asnak ismert boltot, amelyben á legjobb az élelmiszerellátás. Közelgő karácsony Szóba került természetesen a karácsonyi ellátás is, Vámos Zoltán, a Gödöllő és Vidéke Áfész kereskedelmi főosztály- vezetője szerint, az áfész áru­háza és üzletei már ma elég készlettel rendelkeznek. Az áruházat a Skála embléma is kötelezi. A Skála-Coop jóvol­tából az idén már 29 alkalom­mal rendeztek különféle vá­sárakciót, amelyekből több mint 10 millió forintot forgal­maztak. Kérdésühkre azt is elmondta Vámos Zoltán, hogy a héten már a most megnyílt Állomás utcai üzletükben is árusítanak pékárut s a jövő év elejére a tejtermékek is szerepelnek a kínálatban. A Pest megyei Vendéglátó­Olvasóm az újságban, hogy a patrongyár erőteljesen nö­velte termelését ebben az év­ben, ennyi és ennyi darabbal gyártottak többet, illetve ad­tak a kereskedelemnek, mint tavaly. Családi munkamegosz­tásunkból adódóan a patron beszerzése és a szódagyártás az én feladatom. Időközben autoszifont is kellett vennem, mert a patronvégek olyan sorjásak, hogy az elhaszná­lódott szorító nem tudta őket behúzni. Az új masina nagy­szerűen működik, mostanában a patronok sem olyan sorjá­sak már. Csak nem mind­egyikben van szénsav. Olyan dobozra is akadtam, amelyik­ből négy üreset sikerült kivá­logatnom. Akárhogy számolom ez negyvenszázalékos selejt. Így aztán egész más színben Tél tábornok megint jól el­altatott bennünket. Cseles hadművész. A múlt évben de­cember elsején támadott, most egy fél héttel korábban. Falun elsöprik Megtréfálta a sofőröket, akik kocsijukkal belecsúsztak az utak menti árkokba. Meg­tréfálta a meteorológusokat, akik szombat délelőttre fel­szakadozó felhőzetet ígértek. Megtréfálta a házmestereket, valamint más illetékeseket, akik nem lapátolták vagy nem söpörték el a frissen hullott havat, nem készítettek elő ho­mokot, salakot. S megtréfálta a vasutasokat és egyes vona­tok ideiglenesen eltűntek a pályákról. Attól tartok azonban, hogy mi tettük naggyá a szakállá- ból havat rázó északi urasá- got. Egy kis furfanggal gon­dolhattuk volna, hogy talán előbb is támadhat a tél. Hi­szen nyáron teli voltak az új­ságok az éghajlat általános rosszabbodásáról szóló híradá­ipari Vállalat képviselője, Bárd István, területi igazgatóhe­lyettes azokról az eredmé­nyekről számolt be, amelyet a közétkeztetés fejlesztése terén értek el. Dr. Papp Zoltán, a Pest megyei Ruházati Kiske­reskedelmi Vállalat tervosz­tályának vezetője örömmel szólt a múlt szombaton meg­nyílt ruházati boltról: terü­lete 400 négyzetméter, ebből 234 az eladótér. Bokros István, a Pest megyei Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalat igazgató­ja a csütörtöki és pénteki meg­hosszabbított nyitvatartásról és a hétfői szünnapról adott tá­jékoztatót. A hozzászólások közül ér­demes kiemelni, Szakonyi De­zső nyugdíjasét, aki bírálta az üzletek, a vendéglátóipari egységek környékét, különö­sen a Gödöllő étterem vidéke nagyon elhanyagolt. Az elmondottakon kívül is sok, a város ellátását érintő kérdésekről vitatkoztak a je­lenlévők, s számos hasznos javaslat hangzott el, amelyek közül, reméljük, hamarosan a gyakorlatban látjuk viszont megvalósultan a legérdeme­sebbeket. Cs. J. tűnik föl a termelés növekedé­se ... Az őszi-téli hónapokban tel­jes üzemmel működik a járási­városi művelődési ház. A leg­különfélébb rendezvények, szakkörök, nyelvtanfolyamok résztvevőinek ad otthont. Nagylányom a német nyelvet kezdte el tanulni, és a késő délutáni órákban, a sötétség miatt elébe megyünk. A sötét­séget sajnos a város központ­jában sem töri meg semmi. A Szabadság úton, a művelődési háztól a HÉV-kanyarig egy fia lámpa sem ég már hetek óta. A Stromfeld-lakótelepiek ésszerűen, a Városgazdálkodá­si ‘Vállalat előtti útszakaszon mennek, pontosabban botorkál­nak a művelődési házba, illet­ve onnan jövet. Vajon ez is ré­sze az energiatakarékosságnak? sokkal. Eleinte úgy tűnt, hogy látogatása csak villámlátoga­tás lesz. December első nap­jaiban kicsit valóban enyhí­tett a szorításán, de nem vo­nult vissza! A tél egyik központi kérdé­se az, hogy mennyire biztosí­tott a balesetmentes gyalogos közlekedés. Á falusi emberek adnak rá, hogy elsöpörjék portájuk előtt a havat, hiszen ők is járnak rajta. Megfigyel­tem, az a gazda, aki korábban nyúl a seprűhöz a szomszéd­jánál, nemcsak a saját járda­részét tisztítja meg, hanem átpartizánkodik egy kicsit a szomszédba is. Ha legközelebb a másik a frissebb, akkor ő cselekszik így. Eltűnt a salak A kötelességtudat mellett — ez persze az erősebb, azért is tisztán tartják a ház elejét a falusiak, mert télen különösen meglátszik. Aki nem végzi el ezt a munkát, annak köny- nyen megjegyzi a nevét a kö­zösség. Patron és közvilágítás Tél eleji gondolatok Gyalogosan és vonaton Számbaveft lehetőségek Az élethez igazodó művelődés Az alkalmi társas élet helyszíne legyen Megtartotta első összejövete­lét a járás közművelődési dol­gozóinak munkaközössége. A községek művelődési házainak igazgatói, munkatársai megbe­szélték a jövő évi munkater­vet, majd Veresegyház köz- művelődése a tanácselnök sze­mével címmel Pásztor Béla, a veresegyházi nagyközségi ta­nács elnöke tartott vitaindító előadást, utána Barna János­áé, a galgahévízá és Jamrik László, a hagi tanács' elnöke mondta el véleményét tele­pülésük közművelődéséről, fo­galmazták meg a falvakban élők igényeit. — A kultúra nem pusztán műveltség, s nem pusztán a művészeti, tudományos érté­kek befogadása, hanem fontos tényezője lehet az életforma kialakításának, a demokratiz­mus kiszélesítésének, a falusi közélet megteremtésének — mondotta Pásztor Béla, majd így folytatta: Hogyan élünk? — A hányán művelődnek kérdésről egyre sürgetőbben át kell térnünk arra, hogy mi­képp élnek az emberek. Az eredmények kritériumának azt kell tartanunk, hogyan válto­zik az ember életvitele, hogyan alakulnak életszokásaik, ho­gyan élnek szabad idejükkel, miként illeszkednek a kisebb- nagyobb közösségekbe, moz­dulnak-e afelé, hogy értéke­sebben, értelmesebben éljenek. — Mindezeknek a feladatok­nak a megoldását segíti a te­lepülések közművelődési in­tézményeiben végzett munka. Veresegyház művelődési köz­pontja a nyitottságával arra nyújt lehetőséget, hogy az al­kalmi társasélet helyszíne le­gyen ahová bármikor be lehet térni, s a gondolatokat ki le­het cserélni. — A szabad véleménycsere egyaránt talaija a demokratiz­musnak és a helyes községpo­litikának, ahonnan el lehet jutni az egészséges lokálpat­riotizmusig. Kimutatható sze­repe van ennek a művelődési központ által biztosított lehető­ségnek abban, hogy Veresegy­ház évek óta élenjár a köz­ségeknek szervezett megyei és országos társadalmi munka­versenyben. — Természetesen a kötött programok is, akár a Csütörtö­ki randevú eseményei, akár pedig a nyugdíjasklub össze­jövetelei. vagy a művészeti csoportok próbái, az emberfor­málás műhelyei mellett alkal­masak községpolitikai célok, feladatok megbeszélésére. Kisebb közösségek Barna Jánosné tanácsel­nöknő hasonló feladatkört fo­galmazott meg a galgahévízi művelődési ház részére, ami­kor elmondta, hogy még a nő­De mi lesz azokkal a köz­területekkel, melyek mentén nem laknak emberek? Az ál­lomásra vezető gyalogutat, a hidak járdáit ki tartja rend­ben? Biztosan van felelősük, aki viszont csak akkor von­ható kérdőre, ha adottak a feltételek. Hogy rendelkezésre állnak-e a szükséges eszközök, nem tudjuk, s ezt nem is felada­tunk mérlegelni mindennapos útjaink során. Csak azt tud­juk, hogy nem kellemes eles­ni és esetleg eltörni valame­lyik testrészünket. Gondot okoz a családi há­zak előtti járdák_salakozása is. Fűtési kultúránk változásával az utóbbi éVek tendenciája az volt, hogy egyre csökkent a háztartások salaktermelése. Valaha reggel a salakozás volt az első munkák egyike, s a kályhákból kikerült mel­léktermék az utcákon remek szolgálatokat tett. Nehéz helyzetben van a vasút Is télen. Ha nem men­nek a vonatok, megáll az or­szág élete. Sajnos ez az óriási sök bálja sem mentes a köz­ségpolitikai feladatok, gondok megbeszélésétől, ha azon ott vannak a falu vezetői, de — ott kell lenniük, ha az embe­rekkel kapcsolatot akarnak tartani, mert a művelődő, szó­rakozó, az intézmény külön­böző kis csoportjaiban tevé­kenykedők már bizonyos em­beri közösséget alkotnak, s ezek a Idsközösségek szívesen végeznek munkát a nagyobb közösségért, a lakóhelyükért. Jamrik László a közműve­lődési munka komplexitásá­nak jelentőségéről szólt. Új módszerek — Évről évre többet be­szélünk a közösségek közmű­velődési szerepéről, egyebek között úgy, hogy megkülön­böztetett figyelmet akarunk fordítani a kisebb közösségek­re. Mégpedig annak tudatá­ban, hogy a szocialista embert jellemző új tulajdonságok ki­zárólag közösségekben formá­lódhatnak. Most mégis egy el­lenkező irányú mozgást hang­súlyoznék: mind több figyel­met kell fordítanunk arra is, hogy a közművelődést bevi­gyük a különféle közösségek­be. — Azokba a közösségekhez kell eljutni, amelyeket sokan a leghevesebben bírálnak a művelődéstől elterelő mivoltuk miatt. A sportegyesületekben ott vannak-e a népművelők? Jelen vannak-e a különböző termelést végző társulások­ban? Megvetették-e lábukat az óvodákban, iskolákban? Látjuk, mekkora házak épül­nek falvainkban. Sok kétszin­tes épületben akadnak talán hely az emberi összejövetelek­re, afféle házi művelődésre, szomszédok, utcabeliek véle­ménycseréjére. Próbálkozha­tunk-e segíteni, hogy a tanács­választásokat megelőző kis- gyűlések okosan irányított tartós szomszédolásokká ala­kuljanak. A tanácselnökök által meg­fogalmazott elképzelésekhez a közművelődési dolgozók saját ötleteikkel kapcsolódtak. _ A párbeszéd lényeges elemeként fogalmazódott meg, hogy a kö­zös célok elérésének elenged­hetetlen feltétele a dolgozók, a községek lakosságának tájé­koztatása. A jó művelődési házban tükröződnie kell mind­azoknak a mozgásoknak, kon­fliktusoknak, amelyeknek a településen élő emberek ré­szesei, mert nem az emberek életformáját, szándékait, és igényeit kell a művelődési ház steril kulturális kínálatához igazítani, hanem a háznak kell bekapcsolódnia az élet, a fa­lu gondjaiba, mindennapi fo­lyamataiba, vagy ahogyan Bankó László galgahévízi mű­velődési ház igazgató megfo­galmazta: A művelődési ház­nak mindennapi munkájával kell az őt környező világba gyökereznie. Fercsik Mihály Isaszeg Rajz és hímzés Nagyszabású kiállítást ren­deznek Isaszegen december 12- én a nagyközség felszabadulá­sának 37. évfordulója alkal­mából a helybeli Dózsa György Művelődési Házban. A délután öt órakor nyíló kiállításon a hímzőszakkörök isaszegi motí­vumokkal díszített munkáit, a Lignifer Ipari Szövetkezet kézműipari termékeit és egye­bek mellett az általános isko­lások rajzait láthatják az ér­deklődők hat napig. Ötnapos munkahét Fizetés havonta egyszer Az egész közösség érdekeit szolgálják Az ötnapos munkahétre va­ló átálással egy időben a Ganz Árammérőgyárban áttérnek a havi egyszeri fizetésre. Eddig minden hónapban négy fize­tési nap volt az üzemben. A fizikaiak 26-án, illetve 11-én, a nem fizikaiak 17-én és 2-án kapták meg járandóságukat. Az országban a legtöbb vál­lalat és intézmény egy fizetés­napot tart, semmi sem indo­kolja, hogy az Árammérőgyár­ban ne így legyen. A vállalat vezetőinek döntése után azon- i ban érkeztek ellen javaslatok, illetve jelentkeztek aggályos­kodások. Néhányan felvetették, hogy az egyszeri fizetés főleg a kiskeresetűeknek okoz majd teljesítményekre is képes cég egyelőre nem tud kellően meg­birkózni az időjárás szélsősé­geivel. Működésüknek szigorú kritikusai vagyunk, de ez te­vékenységük szolgáltató jel­legéből következően elkerül­hetetlen. A késés pedig, bár­hogy védjük is a vasutat, csak késés marad. A java hátravan A havazás másnapján tíz órakor mentem az állomásra, Hatvan felé igyekeztem. A menetrend szerint kilenc óra­kor érkező vonat fé) tizenket­tőkor tűnt fel, a tíz órai vonat­ról nem szereztem már infor­mációt. Míg várakoztunk, pici hóembereket emeltünk a sínek mellé, s tréfálkoztunk: ha’ esik a hó, maradjunk otthon, majd postán küldik a pénzt. Ha esik a hó, késnek a vo­natok. A késő vonatok pedig pénzt jelentenek, igaz nem létező, hanem elmaradt pénzt. Aki késik, az kevesebb értékdt hoz létre. Ha befelé menet, akkor azért, mert a munka­időből veszít. Ha hazafelé, ak­kor azért, mert kevesebbel pihenhet. Tanulság? Télen nem tehe­tünk mást, minthogy számo­lunk a havazás lehetőségével A java még hátravan. Balázs Gusztáv gondot. Ez elképzelhető, fő­leg azoknál a családoknál, amelyek a fizetés utáni napo­kon nyakló nélkül vásárolnak, s ahogy távolodunk ettől; alig marad valami az erszényben. Valamennyien tudjuk, hogy ezekben az években a népgaz­daságban, illetve annak ki­sebb egységeiben mind­inkább előtérbe kerül a taka­rékos gazdálkodás. A kisebb egység fogalomkörébe a család is beleértendő. Minél hama­rabb felismerik ennek szük­ségszerűségét, már mint a ta­karékosságnak, annál gyorsab­ban sikerül átállniuk az újsze­rű beosztásra. A gyárban ter­mészetesen elsősorban az egész közösség érdekeit tartják szem előtt, ezért döntöttek a havi egyszeri fizetésnapról, amivel áttérhetnek a sok munkát igénylő kétszeri számfejtésről az egyszerire. S ha ez néme­lyeket otthon is takarékosabb gazdálkodásra ösztönöz — an­nál jobb. A gyárvezetőség egyébként igen körültekintően jár el, ja­nuár elsejétől a nem fizikai állományban dolgozók körében vezetik be az egyszeri fizetést, majd később terjesztik ki foko­zatosan mindenkire. M. G. A nap kulturális programja Gödöllő. A pécsi Nemzeti Színház Bóbita Bábszínházának ven­dégjátéka. Csorba Piroska: A virágfejű ember, mesejáték a művelődési központban 10, 15 és 17 órakor. Városi moziműsor Szabadlábon Velencében. Színes francia—olasz filmvíg­játék, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom