Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-10 / 289. szám

1981. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK 1 .......U1 üem éri okét váratlanul a bevásárlási robaj Van miből választani, vásárolni örökzöld téma ilyenkor: az üzletek ünnepi felkészülése. Derűlátó nyilatkozatokból ed­dig sohasem volt hiány, áru­ból gyakran annál többször! Ünnepek után pedig jött a magyarázkodás, az egymásra mutogatás: nem mi, hanem ők! Dehogyis mi, ti... Aligha volt vigasz a hoppon maradt vásárlóknak. Aki a főváros felől érkezik Szentendrére, az első amit észrevesz: a bevásárlóköz­pont. A bevásárlóközpont, amelynek idehelyezése telita­lálat, hiszen körötte bősége­sen van hely az autóknak, s a forgalom zavarása nélkül. Sétánkat kezdjük itt, s in­nen haladunk majd a belvá­ros felé. Valóban felkészültek A Nyugat-Pest megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat legnagyobb üzlete a 260-as számú ABC-áruház. Adamsz József üzletvezetőtől megtudtuk, hogy ők felké­szültek! Igaz, az üzletvezető arról is beszélt, hogy bizony a zselés szaloncukorból (ez az. idén is keresett) nem lesz elegendő. Noha ők rendeltek (hiszen a jó kereskedő folya­matosan figyeli a vásárlók változó igényét), de sajnos, az ipar nem képes az összes rendelésnek eleget tenni. Má­sik keresett cikk: a vörös bor. Az egri bikavér, a Piot noir. A szállítás akadozik. Más, hagyományos Mikulás- és karácsonyi ünnepi áruból bő­séges a választék. Tamáskodunk. Látni akar­juk. Ädamsz József megmu­tatja a dugig töltött raktára­kat. Valóban felkészültek. Innen „csak egy ugrás” a Pest megyei Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat 125-ös iparcikkáruháza. Szétnézek az üzletben, s úgy tűnik, van itt minden. Ügyes barkács alap- és kisegítő gépek, szerszámok. Színes és fekete-fehér tv-ké- szülékek, Rádiók és lemez­játszók. (Hi-Fi-torony termé­szetesen itt sincs.) Kerámia- és üvegáruk. Háztartási cik­kek. Kisgépek. Automata mo­sógépek. Elektromos áruk, szerelvények. Három kis üzlet A Kossuth Lajos utcában, az épülő postapalota árnyé­kában húzódik meg a Start Sportkuckó. Találó elnevezés. A bolt csöppnyi, a kínálat óriási. Pokoli ötletem támadt: pecabotot kértem — télen! Tíz fajtából is válogathatnék. Fürdőköpenyből is, természe­tesen. Úgyszintén melegítők­ből. Ízlés és árubőség. Csak egy a hiba: a postaépítkezés miatt a kis üzlet a perifériá­ra szorult. Pedig érdemes fel­keresni, udvariasak az el­adók és az ajándéknak valók kavalltádja várja itt a „ked­ves vásárlót”. A Római sánc utcában autó-műszaki-barkács bolt Németh Árpádné magánke­reskedő üzlete. Árukészlete: csiszolókorongok, fűszertar­tók, festett tányérok, kor­mányvédő huzatok, sebesség- váltó gombok, különféle tö­mítések. Autóalkatrészek és dísztárgyak. Még faáru is kapható, a vevő kívánsága szerint — méretre vágva. Ta­nulunk kereskedni ? A város egyik legszebb, de majdnem a legparányibb üz­lete: a Gyöngyszem. Áruvá­lasztéka? Bőséges. Itt még az újabban divatba jött cikk, az NDK-cserép főzőedény is kapható. Herendi készletek­ről, a szép és finom vonalú üvegárukról nem is szólva. Aki ide betér, biztos megta­lálja ízlésének s pénztárcájá­nak megfelelő árut. A Fő tér hangulatába jól illeszkedik elegáns portáljá­val a legfiatalabb üzlet: a Műhely Galéria. Szemet gyönyörködtető, szí­vet melengető munka Asszo­nyt Tamás tízdarabos „Béka veletek” című éremkollekció­ja. Értékes, nívós tárgyak, maradéktalan örömet szerző ajándékozási lehetőségek. A legfiatalabb Szemben a Galériával a NYÉK 271-es élelmiszerbolt­ja. Nehéz körülmények kö­zött dolgoznak az udvarias eladók. Forgalmas üzlet, le­hetetlen raktározási adottsá­gokkal. Ám mégis, mindent elkövetnek, hogy vevőiket ka­rácsonyi édességekkel, italok­kal jól kiszolgálják. Nem jelentjük ki, hogy a város szélétől a Marx térig meglátogatott üzletekkel tel­jes körképet tudunk nyújta­ni az ünnepi felkészülésről; de azt nyugodtan állíthatjuk — néhány hiánycikket leszá­mítva — jól felkészültek az ünnepi csúcsforgalomra. Befejezésül még egyet: az ünnepi nyitvatartási rendről. Ezüstvasárnap, december 16- án és aranyvasárnap, decem­ber 20-án az üzletek tárt ka­pukkal várják a vásárlókat. További nyitvatartás: decem­ber 22-én és 23-án rendes, 24-én pedig félnapos nyitva­tartás lesz. December 27-én ismét a megszokott időben kereshetik föl a vevők az üz­leteket. Új módszerek Szentendreiek Hollókőn A Pest megyei Idegenfor­galmi Hivatal szentendrei ki- rendeltsége érdekes, új mód­szert vezet be a belföldi turiz­mus fellendítéséért. Igény sze. rinti indulással, 219 forintos részvételi díjért, kirándulásokat szervez Hollókőre, Szentendre —Vác—Balassagyarmat—Szé- csény—Hollókő útvonalon. A kirándulók megtekintik a ba­lassagyarmati Palóc múzeumot, s Vácrátóton az MTA Botani­kai Kutató Intézetének híres kertjét is. Beomlásveszélf! A pincék tetteket sürgetnek HefvenmiSliés támogatással kezdik a munkát K Szentendre Egerhez, Pécshez hasonlóan kiterjedt pince- rendszerrel rendelkezik, amely már súlyos gondot jelent, hi­szen a föld alatti pincék zöme az évtizedek folyamán úgy megrongálódott, hogy közülük sok beomlással fenyeget. Csatornarendszer is Ez a gond a városban már az i960-as évek végén jelentke­zett, elsősorban a szamár-hegyi részen, a kisebb mértékben a Bükkös-patak mentén. Az omlás veszélyének elhá­rítása, kezdetben a város ön­erejéből történt — eddig nyolc veszélyes pincét erősítettek meg — de a felgyorsult állag­romlás miatt a múlt esztendő­ben központi támogatást kel­lett kérni a még megerősítésre szoruló 200 mélypince szaksze­rű kijavításához. A pincerendszerek okozta ve­szélyforrás teljes felszámolá­sának műszaki, pénzügyi fel­adatait első ízben a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1979- ben elkészült tanulmányterve összegezte. A közvetlen és já­rulékos pincemunkák — múlt esztendei árszinten — 180—210 millió forintot igényel­nek. Természetesen ennyi pén­ze a városnak nem volt, ezért kellett központi támogatást megkérni. Szentendre a VI. öt­éves tervidőszakra hetvenmil- lió forint központi támogatást kapott, s ez az összeg már elég a munkálatok kezdéséhez. A pincerendszer megerősí­tése a legveszélyeztetettebb te­rületen, a Szamár-hegyen kez­dődött el. s ott is a legsürgő­sebb tennivaló a Vörös Hadse­reg útja 10. számú ház mély­pincéjének megerősítése volt. Fokozza ezen a területen a ve­szélyhelyzetet a csatorna hiá­nya is, mert a házi szikkasztók, a csapadékelvezetés rohamo­san rontja a pincék állagát. Természetesen a pincerendszer megerősítésével együtt, ezen a területen kiépítik a csatorna- rendszert is. Idén, a tervek szerint a Dézsma, a Gőzhajó, és az Iskola utcában kezdték meg a csatornaépítést, s tervek szerint mindhárom utcában az év végére be is fejezik a mun­kát. Vegyes érzelmek Az érintett területen zöm­mel magánházak vannak, így az ottani munka sok tapinta­tot, megértést követel. Ezt fel­ismerve a Hazafias Népfront körzeti bizottsága fórumot hí­vott össze, ahol az érintettek találkozhattak a tervezőkkel, s a kivitelezőkkel. Megállapod­hattak egy ütemtervben, illet­ve kialakították a menetren­det. Közölték azt is a megje­lentekkel, hogy pincéjük hely­reállítása esetén, az építési munkák befejezése után az építésügyi hatóság megállapít­ja a pince helyreállításának költségét, amely összeget á tu­lajdonosnak, illetve a kezelőjé­nek kell majd megfizetnie. Ar­ról is szó esett, hogy azokat a pincéket, amelyeket már nem lehet vagy nem lenne gazdasá­gos felújítani, betemetik. Főleg azokat, amelyek mélyen a föld alatt behúzódnak az úttest alá, így esetleges beomlásuk nagyon veszélyes lenne. Bulik István, a városi ta­nács műszaki osztályának ve­zetője . arra kéri az érintett háztulajdonosokat, hogy az ér­tesítés szerinti időpontra ürít­sék ki pincéjüket, hogy üteme­zés szerint a munkákat fenn­akadás nélkül megkezdhessék. A pincegondok felszámolása vegyes érzelmeket keltett az érintettekben, de azt minden­kinek tudomásul kell vennie, hogy pincéjének rossz állapota nem veszélyeztethet egy utat, de nem veszélyeztetheti csa­ládjának testi épségét sem. A most megindult munkálatok ezt a veszélyt hárítják el. SZENTENDREI Á pest megyei hírlap szentendrei járási és Szentendre városi különkiadása A gyár támogatásával huszonnyolc lakás épül / A példát nem árt követni Tartály a szagosítának Budakalászon, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat telep­helye mellett, a régi szent­endrei út mentén, az építke­zés 1980 tavaszán kezdődött. Számomra — aki gyakran ar­ra jártam — nem volt semmi gyanús vagy gyanút keltő jel. Az ott dolgozók alapot ástak, zsalut ácsoltak, betont kever­tek. „Terjeszkedik a gyár — gondoltam magamban. — Va­lami raktárépületet, esetleg egy új szerelőcsarnokot emel­nek itt.” Ez a feltételezés megnyug­tatott, de csak egy időre, mert a gyanús jelek megsza­porodtak. Dolgoztak ott dél­után is, túl a munkaidőn, meg szombaton és vasárnap is. „Nem — vívódtam önma­gámmal —, ez nem lehet hi­vatalos építkezés. Ilyen iram­ban? ... Itt valami nem stim­mel ...”. Később azt is észrevettem, hogy az épület emelkedő fa­lai sehogyan sem akartak az általam elképzelt gyárhoz vagy annak egy csarnokához hasonlítani. Az épület tagolá­sa, alaprajza mást engedett sejteni. „Igen — villant az agyam­ban a felismerés —, itt laká­sok épülnek. De kik építik? — töprengtem tovább. — A munkaidőn túli meg a szom­bati, a vasárnapi tempó, aho­gyan haladtak, nem az álla­mi építőiparra utalt. Akkor kik? Maszekok talán?” Az ügy egyre érdekesebb lett, ezért elhatároztam, nyo­mozni kezdek, s végére járok az egésznek. Első, s az ügyben egyben utolsó utam, a gyárba veze­tett. Málics Anikóhoz, a gyá­ri pártbizottság titkárához, aki rögtön segítségül hívta Paulovits Andrásáé munka­ügyi osztályvezetőt. Kettőjük támogatásával már könnyen ment a titok megfejtése. Gyanúm beigazolódott: ahol most építkeznek, az valóban gyári terület volt. De csak volt, mert most új tulajdo­nosai vannak: 28 gyári dol­gozó és családjuk. Úgyanis a vállalat hathatós támogatásá­val két telepszerű sorház épül 28 lakással, melyek alap­területe egyenként 80—90 négyzetméter lesz. Talán ijt még az is érdek­lődésre tarthat számot, hogy ez nem az első ilyen gyári segítő akció, de valószínűleg — nem is az utolsó! Nos, az első segítség a vál­lalat részéről: a terület át­adása. S aki házat épített vagy a jövőben szándékozik azt tenni, tudja, a telek az alapja minden fészekrakási vágynak. A párt-, a szakszervezet és a KISZ-bizottság támogatásá­val 1980 végén megalakult az építő közösség, amely az építkezés vezérkara. A közös­ség kemény feltételeket sza­bott: minden résztvevőnek az építkezéshez négyezer óra társadalmi munkát kellett vállalnia. És az építkezők vállalták, hiszen pénztárcájuk állapota is így diktálta. A vállalás a rejtély egyik meg­oldása. A társadalmi munka túl a nyolc órán és szomba­ton, vasárnap. Ami pedig a munka gyors ütemét illeti... maguknak dolgoznak. Tehát a lakásépítkezés ez év tavaszán elkezdődött, s akkor jött a gyár részéről a második segítség: a közműve­sítés! Az alapok elkészültek, a falak emelkedtek. Tavasszal és nyáron kötelező volt a havi 240 társadalmi munkaóra. S az eredmény? Az első sor most kerül tető alá, s mind­két sor befejezési határideje: 1982. december 31. (Csak zá­rójelben: meggyőződésem, hogy ezt a határidőt tartják.) Az építkezés ideje alatt, te­hát ma is, a vállalati támoga­tás, segítségnyújtás nem apad el, fuvarral, építőipari gépek kölcsönzésével segítik a kö­zösséget, melynek zöme fizi­kai munkás. Ennyit az építkezésről, de arról még érdemes pár szót ejteni, hogy a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, immáron többszörös kezdeményezése — segíteni dolgozóinak az ott­honteremtésben — jó és kö­vetésre méltó példa. "Üj czcrhatszáz literes szako­sító tartályt szerelnek fel a gázátadó állomásnál Szentend­rén. Többszöri dugulás miatt, biztonsági okokból került sor a cserére. Ezután a gázfogyasztók már nem fognak mérgelődni a ré­gi, korszerűtlen és amúgy is cserére szorult, gyakori dugu­lást okozó szerkezet miatt. Az új tartály felszerelését, a gáz­építés további második üteme is indokolja. Ifjúságpolitikai vitakör A fiatalkorúak bűnözésének okairól, társadalmi hátteréről tart bevezető előadást dr. Ju­hász Attila, a járásbíróság ve­zetője, december 10-én, csütör­tökön 15 órakor a Szakmun­kásképző Intézetben. Kötelességek, jogok összecsengése Vitatkozó diákparlament Okos indítványok eredményes megvalósítása Alapozzák az áj faiskolát Az Óbuda Tsz budakalászi telepén új faiskolát létesítenek. Jelenleg a területen levő hordalékot, szemetet szállítják el a FÜSPED dolgozói. A szentendrei Móricz Zsig- mond (Jimnazium múlt hé.en megrendezett diákparlament- jeneK előkészületei mar a tan­év eleje óta folytak. A diákok osztály- és KiSz.-gyűleseken fo­galmazták meg az elmúlt esz-, lendőkben felvetődött és meg­oldásra váró problémáikat, va­lamint kidolgozták aíkoto ja­vaslataikat. Az iskola vezetősé­ge pedig írásban megadta előre javaslatai az 1981—i984-es if­júságpolitikai intézkedési terv­re, hogy a tanulók még a par­lament előtt tanulmányoznas- sák azt. ★ A tanácskozás napján, a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár színháztermeDen, a parlament diákelnöke köszön­tötte a megjelenteket,, s a meg­hívott vendégeket, köztük Ken­déné Osváih Évát, a Pest me­gyei Tanács művelődési osztá­lyának képviselőjét. Kocsordi Károly, az iskola igazgatója beszámolt az eltelt időszak eredményeiről, szót ejtett a fórum feladatáról, majd leszögezte: a parlament szolgálja a fiatalok közéleti te­vékenységének kibontakoztatá­sát, a demokratizmus erősödé­sét, a kötelességek és jogok együttes érvényesülését. Az igazgató beszéde után ti­zenkilencen kértek, s kaptak szót. A felszólalók többsége egy-egy közösséget képviselt, de néhányan, egyéni javasla­tot is felvetettek. Szurmai János az őszi tár­sadalmi mezőgazdasági mun­kákról elmondta, hogy a diá­kok jó munkájához képest a bér aránytalanul alacsony volt. ami cseppet sem hatott ösz­tönzően. Kérte, hogy a part­nergazdaságok a jövőben ja­vítsanak a társadalmi mun­kaakciók körülményein is. Ezután az iskola kulturális életét érintő indítványok — rendszeres iskolarádió-adások készítéséről, gimnáziumi könyvnapok rendezéséről — hangzottak el. A tanulmányi munka témaköréhez kapcsolód­va Lászlók Anette azt javasol­ta, hogy — az iskolában taní­tott más idegen nyelvekhez ha­sonlóan — az oroszt is több ki­sebb létszámú csoportban ok­tassák. így lehetővé téve a nyelv gyorsabb, könnyebb el­sajátítását. Az iskolai vöröske­reszt egyik aktivistája felszóla­lásában arra utalt, hogy foko­zottabban kell segíteni a ma­gukra maradt idős embereket. A felszólalók egyetértettek az intézkedési tervvel, kiemelve abból: a KISZ-taglétszám nö­velésének, a szakkörök fejlesz­tésének, a tanulmányi mozga­lom kiszélesítésének, a fegye­lem1 további javításának, az indokolatlan hiányzások meg­szüntetésének. több kulturális rendezvény szervezésének és a tömegsport-foglalkozások szín­vonalasabbá tételének fontos­ságát. ★ A hozzászólások után az igazgató és az illetékes taná­rok válaszoltak az elhangzott kérdésekre, s három javasla­tot az elnökség a megyei diák­parlamentre továbbította. Vé­gül a küldöttek elfogadták a parlament dokumentumait és megválasztották képviselőiket a megyei tanácskozásra. Ijsryártó István Máté Igor Az oldalt Irta: Karácsonyi István Fotó: Halmégvi Péler

Next

/
Oldalképek
Tartalom