Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-09 / 288. szám
Vetélkedő a Kötöttben Már hagyomány a mi gyárunkban — mondja Boczkó Tiborné munka verseny-felelős —, hogy minden évben vetélkedőt szervezünk a szocialista brigádok között. A három és két műszak alakította ki azt a formát, hogy az első két forduló megfejtéseit tesztlápon juttatják el a brigádok, s a pontszámok összesítése után tudjuk meg, kik lesznek a fzóbeli döntő résztvevői. Az idén a 97 brigádból 67 csatlakozott a versenyhez, s ma a szóbeli döntőn hét, négy-négy tagú csapat vesz részt. A vetélkedő előtt a „Senior” mintaboltban a KISZ-es fiúk és lányok divatbemutatót tartottak. Csernák Qábor, a KISZ-bizottság szervező titkára konferálta a bemutatott gyermek és felnőtt szabadidős tréning- és .strandruhákat, pólókat és ingeket. A divatbemutató után a gyár könyvtárában került sor a döntőre. Árvay Jenő, a termelési főosztály helyettes vezetője, alapszervezeti KISZ-titkár vezette a játékot. Az első helyen a 6-os számú KISZ-alapszervezet csapata végzett. Második a Forradalom 60., harmadik a Martos Flóra brigád lett. A díjakat Papp Jánosné, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára, a zsűri elnöke adta át. ötszáz, 400, 300 forintos vásárlási utalványt kaptak fejenként a helyezésnek megfelelően a nyertesek. Sz. F. Karácsonyi meglepetés Régen tervezték A kórházi autóbuszmegállóhoz közeledve valaki felkiáltott: — Nézzetek oda! Mindenki arra fordult, ahol négy férfi egy várócsarnok fémből készült kereteit állította össze. Szorgosan dolgoztak, látszott, hogy még ma el akarnak készülni vele. — Szép karácsonyi ajándék — állapította meg valaki. Felhívtuk a Volán 20. számú váci igazgatóságát, de ők a „karácsonyi ajándékozást” a városi tanács műszaki osztályára „hárították”. A műszaki osztályon nyert értesülésünk szerint nemcsak a város, de a járás lakosságának kérésére már régebben tervezik ennek a zárt várócsarnoknak a felállítását. VÁC! A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI E'S VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Pro Űrbe Egyéni és közösségi díjak XXV. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM 1981. DECEMBER 9., SZERDA Harminchetedik évforduló Ünnepi ülés a zeiieisk^lábaii Alkot, teremt a szabod város = „Harminchét esztendővel ezelőtt elérkezett a vára- = kozák és reménykedők napja. Jelezte már ugyan napok | óta az ágyúk moraja, hogy közeleg az óra, melyben | megszűnik a ;f.egalázó rendszer rémuralma, amely sza- | badságot, emberhez méltó életet hoz, visszaadja emberi 1 méltóságát, az élethez való jogát a tőle megfosztottak- | nak. Jöttek napkelet fiai, hősei. Győzelmes hadjáratot | vívtak a barbárság, embertelenség, a fasiszta fenevad = ellen. Lovagok, noha nem lovagi díszben.” sánszky Józsi Jenő egy novelláját mondta el, majd Pálmai László köszöntötte a vendégeket. Történelmi áttekintés így kezdte ünnepi beszédét tegnap Molnár Lajos, az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács végrehajtó bizottságának tagja, a Lőwy Sándor Gépipari Szakközépiskola igazgatója. A pátbizottság és a tanács közös ünnepi ülését Pálmai Lászlónak, a párt- bizottság titkárának elnökletével tartották meg délelőtt 10 órai kezdettel a Bartók Béla Állami Zeneiskola hangversenytermében. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt: Császár Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a Népi Ellenőrzési Bizottság megyei elnöke; Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács VB. általános elnökhelyettese; Krima János, az MSZMP Váci Járási Bizottságának első titkára; dr. Török Antal, a váci járási hivatal elnöke; dr. Zsiga László, aki Gödöllő város pártbizottságát és Ritecz György, aki Gödöllő város tanácsát képviselte. A magyar és a szovjet himnuszok elhangzása után Bodó Györgyi színművésznő TerMolnár Lajos ünnepi beszédében felidézte a város felszabadulásának első napjait, az új élet beindításának gondjait, az első sikerek örömeit. Emlékeztetett az 1945-től 1949-ig tartó politikai küzdelmek, a „Ki kit győz le?” korszakára, mely időszak alatt a váci politikai élet is mozgalmas volt, s a küzdelem végeredménye, mint az országban mindenütt, nálunk is a munkáshatalom győzelmének megszületése, megerősödése volt. Méltatta a város fejlődésében eltelt időszakot, részletesein felsorolva a fejlődés legnagyobb állomásait, az ipar, a szolgáltatások, a népesség dinamikus növekedését, a város terebélyesedését. Részletesen szólt a társadalmi szerkezet folyamatos átalakulásáról. Arról, hogy ma már a lakosság tekintélyes része éppen az ipari fejlődés, a munka és jó kereseti lehetőségek következtében idetelepült. nem őslakos állampolgár. Ára Illyés Gyulát idézve; „Nem az a fontos, honnét jössz, hanem hová mégy” — Boldog vagyok és elégedett" A kislány neve: Mária Az egész Várszegi család 1944. december nyolcadikén leköltözött az egyik Csányi úti (ma Lenin út) ház pincéjébe. Az apa, aki a katonai szolgálat megtagadása miatt bujkált, a fiúgyerekek és az anya, aki az utolsó időszakban volt, várta a szülés pillanatát. A pince mélyén A fájdalmak gyakoribbak lettek, a férj Kisvácra szaladt és ágyúmoraj közepette hozta magával a szülésznőt. Éppen a megfelelő időben, mert nem telt bele fél óra és a pince csöndjében felhangzott az újszülött kislány sírása. Kis idő múlva hatalmas detonáció remegtette meg a szükségóvóhelyet. Később látták, hogy a kert végébe bomba esett. Azután megjelent egy katona, ismeretlen egyenruhában, csillagos sapkával a fején. Látta az eseményt, barátságosan mosolygott s a kislány nevét kérdezte. — Mária — mondta az édesanyja. A váci anyakönyvi hivatal vezetőjének a segítségével találtuk meg Szatmári Béláné Várszegi Máriát, aki Vác fel- szabadulásának a napján született. A fellobogózott város ünnepel, s minden évben ezen a napon köszöntik őt is hozzátartozói, munkatársai. A Földvári téri új lakótelep egyik otthonában él s a városi-járási rendőrkapitányságon dolgozik mint rendőrtiszt és a szabálysértési ügyek előadója. Kérem, hogy beszéljen életéről. Tiszti rangban — Nagyon boldog, elégedett ember vagyok — mondja. — Csak felnőtten tudtam igazán átérezni, hogy milyen történelmi esemény napján születtem. Édesapám és édesanyám is a Fonógyárban dolgozott (ma mindketten nyugdíjasok), s tudom, milyen nehéz volt a nagy családot nevelni, eltartani az infláció, az újjáépítés idején. — A Hámán Kató Általános Iskolában tanultam, majd utána elvégeztem a gyors- és gépírótanfolyamot és fiatalon a rendőrkapitányság dolgozója lettem. Megkaptam már a 20 éves szolgálati emlékérmet. Felnőtt fejjel azután továbbtanultam, elvégeztem a tiszti főiskolát s idén szeptember elsején alhadnagy lettem. A májusban elhunyt Gaál Irén munkakörét vettem át, s igyekszem jól végezni a rámbízott feladatot. A szülői ház helyén — Férjem szintén felnőtten szerzett két diplomát. Jelenleg gépészmérnökként Líbiában teljesít szolgálatot. Én is kint tölthettem nála három hónapot. Hazajöttem, dolgozom. Szüleim mindketten 1945-ös párttagok. Édesapám munkásőr volt nyugdíjazásáig. Én is pártvezetőségi tagként, mint nőfelelős végzek társadalmi és pártmunkát. A szülői ház? Lebontották s a helyén magasodik a munkásőrség impozáns épülete. Papp Rezső támasztotta alá érveit, hogy a város új polgárainak többsége tevékenyen járult hozzá az elért eredményekhez. Ki a váci polgár? Feltéve a szónoki kérdést, hogy ki a váci polgár? saját szavaival válaszolva határozta meg: „Váci polgár az, aki a városért dolgozik, harcol, s hoz érte áldozatot. Aki ezt nem teszi, hiába lobogtatja az anyakönyvi kivonatát”. A befejező mondatok már személyes vallomásként is hangzottak : az ünnepi beszéd utolsó mondatai, azok nevében is, akiket rabul ejtett e város, mindnyájuknak munkát, csalódj uknak otthont adott. A szónok most Váci Mihályt idézte: „Szeretem lányos szeleid, én szőke városom. Szerelmeim ragyogását a szélrázta rozson, s kibontott hajú éjjeleid, mindig szeretni fogom” Kitüntetések Az ünnepi beszéd elhangzása után Weisz György tanácselnök egyéni és kollektív kitüntetéseket adott át, s mellette Kmetty Ildikó töltötte be a narrátor szerepét. Ezután rövid technikai szünet következett, miközben az elnökség tagjai helyet foglaltak a nézőtéren és a Vox Humana kórus tagjai vonultak fel a színpadra, akik Makiári József Liszt-díjas karnagy vezetésével kulturális életünk reprezentánsaihoz és az ünnep jelentőségéhez méltó műsorral köszíntötték a város felszabadulásának 37. évfordulóját. Az MSZMP városi bizottsága és a városi tanács közös ünnepi ülése végül az lnternacionálé hangjaival ért véget, melyet együtt énekeltek a színpadon a kórus, s a nézőtéren az ünnepség résztvevői. K. T. I. Az ünnepségen két egyéni, és két közösségi Vác városáért (Pro Űrbe) kitüntetést vettek át a városban hosszú időn át végzett gazdasági, társadalmi, kulturális, és más közéleti tevékenység elismeréséül. Két évtizede Az egyéni I. fokozat kitüntetést kapta ifj. Bányavári Pé- terné, a Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet elnöke, aki 1954. óta kiváló irányítói, szervezői tevékenységével széles körű szolgáltatóhálcizatot alakított ki munkatársaival a városban és környékén. Nagy gondot fordított arra is, hogy a városközponton kívül, a Földvári téri és a deákvári lakótelepeken is szolgáltatóházak működjenek. A szövetkezet-' ben élénk a mozgalmi, a politikai munka, a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom. Közéleti szereplésével kivívta a város lakosságának elismerését. Tagja az OKISZ és a KISZÖV elnökségének. A szövetkezet is többször részesült erkölcsi elismerésben. Eddig és ezután Az egyéni II. fokozat kitüntetést Mojzes. Zoltán kapta. 1954-ben választották meg először tanácstagnak. Ezt a bizalmat azóta is élvezi. Eredeti foglalkozása géplakatos; A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárában műszaki kooperációs csoportvezetőként dolgozott. Munkahelyén háromszor: 1962-ben, 1969-ben, és 1975-ben kapta meg a Kiváló dolgozó kitüntetést. Tavaly súlyos beteg lett, egy időre mozgásképtelenné vált. Azóta egészségi állapotában javulás következett be, de megítélése szerint a jövőben a tanácstagi követelményeknek nem tud megfelelni. A közélettől, választóitól így sem szakad el. Körzetének tanácstagját, és a lakóbizottságot segíti a továbbiakban is tapasztalataival. Közel három évtizedes közéleti tevékenységéért kapta meg a Pro Űrbe elismerést. Társadalmi munkások A közösségi I. fokozat kitüntetést a DCM Komócsin Zoltán KISZ-alapszervezete kapta. A gyár karbantartó üzemében dolgozó fiatalok működési területén 3 ifjúsági brigád dolgozik. A fiatalok eredményesen vettek részt gyári és városi versenyeken. A napi gazdasági munkán túl a KISZ-műszakot, a város számára is fontos társadalmi munkát szerveztek. Segítették a pokolszigeti úttörőtábor, a DCM-sporttelep, a tekepálya építését. Ott találtuk őket a börzsönyi kisvasút építésénél, a Gombási úti új bölcsőde berendezésekor. Méltóak az alapszervezet névadójához. Példamutató közösségi munkájuk elismerése a kitüntetés. Kínálat és választék A közösségi II. fokozat kitüntetést a Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 10-es számú ABC- áruházának a kollektívája kapta meg. 1976. augusztusában adták át az 1802 négyzetméter területű boltot rendeltetésének. Az első évben 37 millió forint volt a forgalmuk, 1981-ben 160 miliő. A vásárlók igényeit mind magasabb szinten elégítik ki, a kínálatot választékossá teszik. A bolt dolgozóinak a száma 72. Az ott dolgozó két szocialista brigád közül, a Braun Éva ifjúsági brigád több ízben elnyerte a vállalat kiváló ifjúsági brigádja címet. A kommunista műszakok idején hosszabbított műszakkal szolgálják ki a vásárlókat Idős, rokkant embereket patronálnak, s még sok más figyelemre méltó munkával érdemelték ki a szép elismerést. Papp Rezső Várakozáson felüli érdeklődés Váci „Sólyavári esték" Gólyavári estékké váltak Vácott a „Magyar sorskérdések” című sorozat előadásai. A két rendező szerv, a Hazafias Népfront Váci Városi Bizottsága és a városi-járási könyvtár történelmünk mélyebb összefüggésének megértését tűzte ki célul és nem sajnál semmi áldozatot, hogy előadóknak a legkiválóbb szakembereket hívja meg. Októberben dr. Pók Attila, Őszi találkozó Kertbarátok eszmecseréje A művelődési központban találkoztak a Hazafias Népfront városi bizottsága kertbarátok körének tagjai. Közöttük sok olyan ismerősre is akadtunk, akiknek kertje sincs, emeleten lakik, de itt nemcsak a kisárutermelőket, kerttulajdonosokat látják el jó tanáccsal, hanem minden növénytermelőt. A legutóbbi találkozó egyik. előadása éppen arről szólt, miként varázsoljunk télen tavaszt szobánk falai közé. Volt, aki elhozta megmutatni már kihajtott szobanövényeit, egymásnak is adtak tanácsot. Igazi klubélet alakult ki. Az előadásokat Versényi Péter, a szakkör vezetője tartotta. Hardicsay Zoltán, az Egyesült Izzó nyugdíjas mérnöke, a kör elnöke elmondotta, hogy az érdeklődésre való tekintettel levélben felkeresik a nagyobb váci vállalatok és intézmények szakszervezeti bizottságait, és ha egy-egy helyen legalább húszán jelentkeznek, ott megalakítják és támogatják -a helyi csoportot, továbbá előadásokról gondoskodnak. A kertbarátok köre minden hónapban egyszer tart összejövetelt. Legközelebb januárban találkoznak. Tagdíjat nem kell fizetni, programjaikat a művelődési központ havi műsorfüzetében, minden hónapban közreadják. M. Gy. a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet főmunkatársa, novemberben Galántai József tanszékvezető egyetemi tanár tartott előadást. A hallgatók 90 százaléka harmadikos és negyedikes középiskolás volt, akik már most készülve egyetemi felvételikre, jegyzetfüzettel a kezükben jelentek meg. A novemberi előadás, melynek címe „Magyarország részvétele az I. világháborúban és a békeszerződésben”, olyan érdeklődést váltott ki. hogy a teremben pótszékeket kellett elhelyezni. Az utóbbi időkben megnőtt az érdeklődés a humán ismeretek iránt. Ennek egyik látható jele, hogy a történelmi előadások látogatottsága nőtt. Legközelebb, szintén a városi-járási könyvtár előadótermében december 7-én délután 5 órakor a TIT történelmi szakosztálya és a Váci Múzeumi Egyesület rendez ankétot, ahol a Pest—Vác vasútvonal építéséről dr. Bo- rossy András kandidátus, a Pest megyei Levéltár tudományos főmunkatársa, Vác és Buda török alóli felszabadulásáról Horváth Lajos levéltáros és dr. Nagy László, a Hadtörténeti Intézet főimunkatársa tart előadást. M. Gy. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlapi i3sni Megnyílt élelmiszer-áruházunk Vácott, a Földvári téren. Legyen Ön is állandó
