Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-09 / 288. szám
1981. DECEMBER 9., SZERDA (tv 7 Heti jogi tanácsok Gazdasági munkaközösségek-Összeférhetetlenség # Gazdasági munkaközösség a Uigok anyagi hozzájárulásával létesíthető, vállalati engedély nélkül. Eddig, ha több ember társulni akart, csak a polgári jogi társaság keretében volt rá lehetőség. Január 1-től a sok egyéb társulási formán kívül, különösen a gazdasági munkaközösségek létesítése iránt mutatkozik nagy érdeklődés. Amíg a Polgári Törvénykönyv értelmében a polgári jogi társaságok főként csak szellemi tevékenységgel foglalkozhatnak, a gazdasági munkaközösségek árutermelést is folytathatnak. Egyik olvasónk elmondta, hogy munkahelyén figyelmeztették, ha ilyen társulásba be akar lépni, a vállalattól engedélyt kell kérnie. Igaz-e ez? — kérdezi olvasónk. A kapott értesülés nem helyes, illetve nem teljes. Ugyanis a kérdést az dönti el, hogy a gazdasági munkaközösségben lévő tagsági viszonya érinti-e olvasónk főállású munkaidejét. Ha érinti, valóban igaz, a tagság létesítéséhez engedély szükséges. Az enélkül létesített tagsági viszony érvénytelen. Abban az esetben azonban, ha a tagság nem érinti a főállású munkaidőt, akkor csupán bejelentésre van szükség. Ha olvasónk elmulasztja bejelenteni a főállású munkáltatónál, hogy gazdasági munkaközösségbe kíván belépni, vagy már ilyenbe bejelentés előtt belépett, akkor érvénytelen ez a jogviszony. A bejelentés és az engedélykérés között lényeges különbség van. Ha a dolgozó bejelentési kötelezettség alá tartozó munkaviszonyt (mellékfoglalkozást) vagy egyéb munka végzésére irányuló jogviszonyt kíván létesíteni, akkor a főállású munkáltató a dolgozója bejelentésére 8 napon belül köteles válaszolni. Köteles megtiltani dolgozójának ilyen munkaviszony vagy jogviszony létesítését, ha az főállású munkavégzésével ösz- szeférhetetlen. Megtilthatja akkor is, ha az a dolgozó munkaviszonyából eredő kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti. A 8 nap eltelte után a jogviszony létesítését, illetve fenntartását a munkáltató csak akkor tilthatja meg, ha ennek oka az előbbi határidő lejárta után állt elő. ® Nem adható meg az engedély más munkáltatónál történő foglalkoztatáshoz, ha az összeférhetetlen. Olvasóinkat összeférhetetlenség okából tiltotta el a munkáltató második munkaviszony létesítésétől. Kérdezi: miért szükséges engedély, melyek annak előfeltételei, és mit kell érteni összeférhetetlenség alatt? összeférhetetlen például az olyan munkaviszony, illetve jogviszony létesítése, amelynek folytán a dolgozó hozzátartozójával alá- vagy fölérendeltségi helyzetbe kerülne, vagy ennek hiányában is, ha beosztásánál fogva hozzátartozója tevékenységének közvetlen ellenőrzésére lenne köteles. Általában összeférhetetlen, ha olyan munkáltatóval kíván a dolgozó munkaviszonyt vagy egyéb jogviszonyt létesíteni, amely vállalattal a főállású munkáltatója gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban áll. A döntés ellen panasszal nem lehet élni, Másik kérdését, hogy mikor kell engedélyt kérni, és melyek azok feltételei, az előzőekben már részben érintettük, illetve arra választ adtunk. Ki kell azonban egészíteni a teljesség kedvéért azzal, hogy az engedély csak abban az esetben adható ' meg. ha a munka elvégzése nem tartozik az engedélyt adó munkáltató tevékenységi körbe, illetve ha az engedélyt adó munkáltató nem foglal-, koztatja más dolgozóját hasonló munkával. Ha a dolgozónak nincs a fő munkáltatójánál legalább kétéves munkaviszonya, csak akkor lehet figyelmen kívül hagyni ezt a másodállást vagy egyéb jogviszonyt, ha a főállást megelőzően létesült, vagy ha a dolgozót lakásszövetkezet választott tisztségviselőjeként kívánják foglalkoztatni. A dolgozó munkaideje a másodállásban, mellékfoglalkozásban és a munkavégzésre irányuló — engedélyezés, illetve bejelentés alá eső — egyéb jogviszonyban, nem haladhatja meg havonta együttvéve a törvényes munkaidő egyharmadát, fizikai tevékenység esetén annak felét. Figyelembe kell venni a jogszabálynak azokat a rendelkezéseit is, amelyek meghatározzák, hogy milyen munkák végzésére és milyen munkakör ellátására létesíthet a dolgozó másodállást, illetve feltétele az is a másodállás létesítésének, hogy meglegyen az előírt végzettség és gyakorlat, a kiemelkedő szakismeret, és természetesen az ilyen munkaviszonyt létesíteni kívánó dolgozó főállásában munkáját kiváló eredménynyel, példamutatóan végezze. Dr. M. J. A külföldi utazásról és az útlevelekről szóló 53/1978. (XI. 10.) MT. sz. rendeletet és annak végrehajtásáról intézkedő 6/1978. (XI. 10.) BM. sz. rendeletet a 60/1981. (XI. 27.) MT. sz. rendelet és a 4/1981. (XI. 24.) BM. rendelet módosította. (Magyar Közlöny 73. száma.) Az élet és a testi épség büntetőjogi védelméről és a nem vagyoni kárért való felelősségről ugyanebben a hivatalos lapban jelent meg a Legfelsőbb Bíróság 15. és 16. sz. irányelve. Újdonságok a szakirodalomban Törvénykönyvek A közgazdasági és jogi szak- irodalomban több újdonság jelenik meg az év utolsó heteiben a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál. Elsősorban elméleti és gyakorlati közgazdászoknak szól Bauer Tamás Tervgazdaság, beruházás, ciklusok címmel megjelenő monográfiája, amely e három fontos területen ösz- szegzi az új elméleti eredményeket. David Clifton és David Fyffe amerikai szerzőpárosok kézikönyve, a beruházási tanulmánytervek készítésének és elemzésének módszereit foglalja csokorba. Stark Antal műve a tervgazdálkodás elméleti alapjaival, a magyar terv- gazdálkodás rendszerével, a gazdasági szabályozás eszközeivel, a pénzügyi politikával foglalkozik. Két nyelvkönyv is sajtó alatt van: a középfokú francia társalgási és külkereskedelmi nyelvkönyv, és ennek német nyelvű váHozata. A kis jogszabálysorozat legújabb kötete A munka törvénykönyvét és végrehajtási jogszabályait tartalmazza a jogértelmezést megkönnyítő lábjegyzetekkel. Eörsi Gyula és Gellert György szerkesztésében megjelenik A polgári törvénykönyv magyarázata című munka. A fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről a december 1. napján megjelent 74. számú Magyar Közlönyből ismerhetik meg az érdekeltek az 57/1981. (XII. 1.) PM. sz. rendeletet. Az árufuvarozási díjak módosításáról kiadott 13/1981. (X. 3.) KPM—ÄH. számú rendelkezés a Tanácsok Közlönye 36- számában jelent meg. Az idényjelleggcl üzemelő élelmiszerbolt pénzügyi támogatásának megszüntetéséről kiadott 47/1981. PM. számú rendeletet a Tanácsok Közlönye 36. száma is tartalmazza. JÜ Tíz nap rendeletéibe’ Pályázatot hirdetünk a 35. sz. püspökhatvani ASC-áruház boltvezetői munkakörére Feltétel: boltvezetői képesítés. A pályázatokat önéletrajzzal a következő címre kérjük: Vác és vidéke Áfész személyzeti és oktatási osztály Vác, Pf. 85. 2600. Ésszerű tilalmak A nők, a fiatalkorúak védelme Magyarországon a munkajogi szabályozás alapelvei közé tartozik a nők és a fiatalkorú — tehát 18 éven aluli — munkavállalók fokozott védelme. A törvény általános előírásként mondja ki, hogy nőt és fiatalkorút nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel, rá hátrányos következményekkel járhat. Kismamák Az első és a legfontosabb szabály, hogy a dolgozó nő terhessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermekének egyéves koráig nem kötelezhető éjszakai munkára. Szintén garanciális jelentőségű szabály, hogy a nőket terhességük negyedik hónapjának kezdetétől gyermekük hathónapos koráig túlmunkára vagy készenlétre rendelni egyáltalán nem szabad. Ez az előírás a gyermek hathónapos korától egyéves koráig már valamivel enyhébb: ilyenkor ugyanis a vállalat az anyát már beoszthatja túlmunkára, vagy készenlétre, de csakis a saját beleegyezésével. Ebből logikusan következik tehát, hogy a terhesség negyedik hónapjának kezdetétől a gyermek hathónapos koráig az anya akkor sem osztható be túlmunkára, készenlétre, ha ő ezt vállalja. Csak kivételesen rendelhető túlmunkára az egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermekét gondozó anya. Előfordulhat a nők éjszakai munkájának tilalmával kapcsolatosan olyan eset, hogy a vállalat arra hivatkozik: az adott munkakörben a dolgozó foglalkoztatása az éjszakai műszakra történő beosztás nélkül nem oldható meg. Az anyát ilyenkor a terhesség és a szülést követő egy év időtartamára másik munkakörbe kell áthelyezni. Az áthelyezés következtében a keresete azonban nem csökkenhet; ha mégis kevesebb lesz, azt ki kell egészíteni korábbi átlag- keresetére. A nőket terhességük negyedik hónapjának . ^kezdetétől gyermekük egyéves koráig tehát éjszakai műszakba beosztani tilos. De jogos a kérdés: vajon beoszthatók-e délutáni műszakba? A jogszabályok erre vonatkozóan kifejezett tilalmat nem tartalmaznak, azt azonban kimondják, hogy őket lehetőleg délelőtti műszakba kell beosztani. Az állandó délelőtti műszak tehát csak lehetőség’ ennek megadására a vállalatok általában nem kötelesek. A kollektív szerződés azonban előírhatja a vállalat kötelességeként az állandó délelőtti műszakban történő foglalkoztatást. Ha tehát a terhes nő' vagy a kisgyermekes anya munkaidő-beosztását sérelmesnek tartja, tanácsos a kollektív szerződésben ellenőrizni, hogy a vállalat törvényesen járt-e el vele szemben. Szigorú szabályok Ami a fiatalkorúak fokozott munkajogi védelmét illeti, nevezetesen arról van szó,t hogy a jogszabály kimondta a fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatásának teljes tilalmát. A fiatalkorúak éjszakai munkáját általában az eddigi szabályok sem engedték meg, de a tilalom alól a tizenhat éven felüliekre nézve a jogszabály eddig kivételt tehetett. Ilyen alapon foglalkoztattak például 16—17 éves fiatalokat a textiliparban. Az új szabályok ezt a lehetőséget fokozatosan megszüntetik, 1982. január 1. után fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatására már egyáltalán nem kerülhet sor. A vállalatok a 16 éven aluli fiatalokat semmilyen körülmények között nem vehetik igénybe túlmunkára, illetőleg készenlétre. Ez olyan szigorú szabály, hogy még rendkívüli eseményekre hivatkozva sem szeghető meg. Vagyis, ha például baleset vagy elemi csapás történik, a 16 éven aluliak túlmunkára akkor sem kötelezhetők. Túlmunka A vállalati kollektív szerződések — a helyi sajátosságokhoz igazodva — olyan esetekben is megtilthatják a fiatalkorúak éjszakai munkára rendelését, amikor egyébként erre a jogszabály lehetőséget ad. Ennek persze egyré kevésbé van gyakorlati jelentősége, hiszen — mint említettük — 1932. január 1. után már a 16 éven felüli fiatalokat sem lesz szabad — még kivételesen sem — éjszakai munkára beosztani. Egyébként az iparban a fiatalkorú csak akkor foglalkoztatható éjszaka, ha már a tizenhetedik évét is betöltötte, a szakmunkás-bizonyítványt megszerezte és az iparági miniszter által kijelölt ágazatban dolgozik. A kohászatban a 17 éven felüli fiatalok szakmunkásbizonyítvány nélkül is beoszthatok kivételesen éjszakai műszakba, de csakis akkor,' ha erre éppen a szakmunkás- vizsga letételéhez szükséges szakmai gyakorlat megszerzése miatt kerül sor. Nemcsak az éjszakai műszakkal, hanem a fiatalkorúak túlmunkájával kapcsolatban is lehetőség van arra, hogy a kollektív szerződés a jogszabályban meghatározottaknál szigorúbb korlátokat írjon elő. Dr. Deák András I I s I Tudja-e, mit nyújt a Életbiztosítást 60 000 forintig. nnrn q«-j balesetbiztosítást Ou> 1 50 000 forintig, betegségbiztosítást /táppénzes állomány esetén/ 1 500 forintig, kórházi ápolási térítést 2000 forintig, gyermek- születéskor, gyermekenként 1000 forintot, nyugdíjba vonuláskor /ötéves CSÉB 80 tagság esetén/ 4000 forintot. UGYE.KÁR LENNE í»5t/ CSÉB 80 NÉLKÜL? ' Vasárnapi lapszámunkban KERESZTREJIVÉNY DUNAKESZI ÁRUHÁZ NÁLUNK MÁR MOST MEGVEHETI A FARMER TÍPUSÚ UTÁNFUTÓT Ára: 35 600 Ft Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat
