Pest Megyi Hírlap, 1981. december (25. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-01 / 281. szám
ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1981. DECEMBER 1., KEDD Tanácstagi beszámolók után Őszintén, kritikusan értékeitek •• Összefogással a további gyarapodásért Befejeződtek Gyomron a tanácstagi beszámolók. Ezeknek lebonyolítása nem kis feladatot ró szakigazgatási dolgozókra, tanácstagokra egyaránt. Ha még nem is készült el az idei mérleg, az ott elhangzottak teljes értékelése, a bejelentések, javaslatok, panaszok feldolgozása, a szükséges intézkedések megtétele, következtetéseket máris levonhatnak a tanács függetlenített vezetői, a szakapparátus dolgozói. Kevesebb panasz Jó dolog az, ha sok javaslat, bejelentés érkezik. ám esetenként az is tükröz valamit, ha a közérdekű észrevételek száma csökken, főként mert nem a lakosság közömbössége miatt csökkennek az észrevételek. Ez történt Gyöm- rőn. Az már bizonyos, hogy a lakosság érdeklődése számszerűen nagyobb volt a tanácstagi beszámolók iránt, mint az elmúlt években, s az is bizonyos, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok, s főként a panaszok száma csökkent. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem voltak olykor szenvedélyes viták, magas hőfokú hozzászólások. Az azonban általában elmondható. Gyömrő lakossága reálisan látja a tanács lehetőségeit, nem fellengzős, teljesíthetetlen igényekkel léptek fel a hozzászólók, sokkal inkább a realitások talaján mozogtak a kívánságok, nem úgy, mint korábban. Jó volt érzékelni, hogy mennyi községét szerető ember él a településen s milyen tenniakarás feszül a közösségekben. hogy mennyien aggódnak a nagyközség tisztaságáért milyen sokan követelik a szemetelők szigorú megbüntetését. Jogos igények Le lehetett mérni hogy a társadalmi munkába sem fáradtak bele az emberek, pedig volt mit tenni az óvoda építkezésekor. Hat kilométer járda saját anyagi és fizikai erőből egy év alatt nem csekélység, s ennek az akciónak még nincs vége. Egyre több tanácstag vállalkozik a járdaépítés megszervezésére. Már most gyűrkőznek sokan az új iskolaépítéshez. Szeretnénk, ha minél kevesebb kiadás mellett, minél modernebb oktatási centrum épülne GyomronAhol az elismerés hangján kellett szólni a tanács munkájáról, nem fukarkodtak a dicsérő jelzőkkel, a köszönettel, de a kritikai hang sem hiányzott az összejövetelekről. Még mindig akadnak gondok a vízrendszerrel, sokan kifogásolták a szemétszállítás milyenségét, átereszek, egyes utcák állanotát, a strand helyzetét, a ni act ér rendezetlenségét. s bizony a közbiztonság romlását is többen szóvá tették. Csak győzzék... Az összejövetelek alaphangja a kritikai észrevételek, heves viták ellenére optimista volt. Talán egy beszámoló sem záródott rossz hangulatban, s szinte valamennyi beszámolón elhangzott az a gondolat, látják, hogy a tanács jelentős erőfeszítéseket tesz a dolgok jobbítása érdekében, s előbb vagy utóbb — mindig a lehetőségek függvényében —, de a jogos igényeket igyekeznek kielégíteni. Minden rendben van tehát Gyömrőn? Szó sincs erről. Rengeteg a gond, a megoldásra váró feladat, lesz mit tenni a tanácsnak, tanácsvezetőknek, szak- apparátusnak egyaránt, csak győzzék pénzzel és energiával. G. L. Udvariasan Különösen szombat délelőtt állnak sorba sokan a gyömrői sütőüzem mintaboltjában. Nemcsak a kenyeret, hanem a tejet, a kávét, s egyéb főzéshez nélkülözhetetlen árukat is megvásárolhatják ott a gyömrőiek. A bolt picike, hosszú sor kígyózik a gyalogjárdán, egyszerre csak három-négy vásárló fér be az üzletbe. És érdekes, senki sem méltatlankodik, türelmesen vár, amíg sorra kerül. Ebben persze a legnagyobb szerepe Pató Pálnénak, a bolt vezetőjének van, aki nagy türelemmel, mosolyogva. kedvesen szolgál ki mindenkit. Az idősekhez még egy-két kedves szava is van, szívesen megdarálja a szemes kávét. A kereskedelemben dolgozókra egyre nagyobb teher hárul, hiszen a hétvégi bevásárlások igazi csúcsot jelentenek az üzletekben. Így van ez a gyömrői mintaboltban is, de a vezető személye minden vásárlóra jó hatással van. Itt azért vásárolnak szívesen, mert szép és jó kenyeret kapnak, s udvarias kiszolgálásban is van részük. S ennél aligha várhat többet bárki. Vajha más kereskedelmi egységekben is követnék a jó példát! G. J. Úttörő kulturális szemlék Labdarúgás Hózáporok után gólzáporuk Gobelin faliképek Megcsodálják világszerte A Gobelin Háziipari Szövetkezet sülysáp! részlegében szorgalmas munka folyik ezekben a napokban is. Havonta 200 darab különböző méretű gobelin faliképet, motívumot készítenek a szorgos asszonykezek. Az esztétikailag is tetszetős faliképek nagy része tőkés exportra kerül, egyre nagyobb az érdeklődés iránta a világ minden tájáról. Képünkön: Varró Józsefné, Szabó Józsefné és László Tiborné látható munka közben. Barcza Zsolt felvétele A felkészülés médszerei Színesen, vonzóan, érdekesen A Magyar Úttörők Országos Szövetsége monori járási elnöksége igen fontos nevelési tényezőként kezeli az úttörőcsapatokban folyó kulturális munkát, tevékenységet. A nevelőmunka e meglehetősen bonyolult, sokszor ellentmondásos, olykor nagyon nehéz. felelősségteljes, de mindenképpen szép területének gazdája a járási kulturális szakbizottság. Közeledik a tél, jönnek az úgynevezett „havas” ünnepek. A hpsszú téli délutánok és esték különösen jó alkalmat teremtenek és jelentenek az úttörő kulturális munka elmélyítésére, színesítésére, hiszen e tevékenység „dandárja” első sorban az őszi—téli hónapokra esik. A járási kulturális szakbizottság, az előbbiekben körvonalazott célok elérését szem előtt tartva, november 30-i, délután két órakor kezdődő, a járási pártbizottság földszinti 5-ös termében sorra kerülő értekezletén a többi között a legközelebbi mozgalmi időszak kulturális munkatervét, annak módszertani mikéntjeit vitatja meg. A tervek és elképzelések valósággá formálásának segítése érdekében, műsorra tűznek egy bemutatót is. Ezt követően arról lesz szó, hogyan kell, hogyan lehet felkészülni a járási kulturális szemlék előadásaira, műsoraira, egyre érdekesebbé, ' mozgalmasabbá, vonzóbbá téve azok programjait. M. L. Felvétel, indulj! Kigyulladt a piros lámpa A portán már ott volt a névsor, a hosszú listán sorakoztak mindazok, akik aznap a rádió műsorában szerepelnek, esetleg műsorfelvételre hívták be a szerkesztők. Az üllői művelődési ház citerazenekará- nak vezetője kezében ott lobogott a Kocsár Miklós által aláírt szerződés, amelyben a rádió kikötötte, hogy a felvétel nemcsak egyszeri közvetítésre szól, hanerrr-a sándor- falvai citerásokhoz hasonlóan a népzenei műsorban rendszeresen felhasználják majd. Amikor a portás a neveket megleli, már indulhatnak is az udvaron át, a harmadik emeleti 22-es stúdióba, ahol \Al- földy Boruss István felvételvezető várja a kilenctagú együttest. Még valamikor a nyár derekán, az egyre népszerűbbé váló együttes részt vett a Mendén rendezett népzenei találkozón, ahol jelen volt Máder László,- a rádió népzenei rovatának vezetője, aki a színvonalas játék alapján ígéretet tett, hogy az év második felében az együttes játékáról a rádió felvételt készít. » A várt meghívó a szerződéssel együtt, a napokban meg is érkezett. A nagyzenekari felvételekre szolgáló huszon- kettesben, néhány eligazító mondat után, kigyulladt a felvétel kezdetét jelentő piros lámpa, s a citerások pengetni kezdték a népdalcsokor első számát: Rozmaringnak csak az a szokása ... A sikeres első periódus után, a felvételvezető közölte, hogy a zenekar énekeljen is. A jő hangú tagokat nem is kellett nagyon biztatni, már szárnyaltak a Bartók, Kodály gyűjtéséből származó népdalok. A felvétel befejezése után, Alföldy Boruss István gratulált a tagoknak, akik a népzene tudósai előtt is derekasan megállták a helyüket, hiszen alig egy órát töltöttek csupán a stúdióban, egyetlen dalt sem kellett megismételni, ami pedig ritkaságnak számít. A felvétel közvetítésre alkalmas elkészítése, mintegy három hónapot vesz igénybe. A jövő év elején tehát a ci- terazenekar játékában, nemcsak a helyi műsorok kis közönsége gyönyörködhet, hanem az egész ország zenét szerető közönsége. K. S. Kulturális program Gyomron, 18 órától: a népi tánccsoport próbája, 18.30-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Monoron, 17-től: angol nyelvtanfolyam középhaladóknak. A moziban, 16-tól: Tizedes meg a többiek, 18-tól ás 20-tól Kölcsönkért gyufa. Pilisen, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. A moziban, 17- től: Éjfélkor. Vecscsen, 9-től 18-ig: 75 éves a vecsési sportkör — helyi sporttörténeti kiállítás, 15.30-tól: művészi torna a Kun Béla téri óvodában. Fél tucat gól A hét végén beköszöntött a tél, havas pályákon játszották le az összevont járási I. osztályú labdarúgó-bajnokság őszi utolsó mérkőzéseit. Ebből a fordulóból már korábban lejátszották a Törtei—Kocsér mérkőzést, amelyen a vendégek nyertek 1-0-ra. Ezúttal a hózáporok után gólzáporos mérkőzéseket játszottak a csapatok. Meglepetés, hogy az abonyiak fél tucat gólt kaptak Mendén. Az Ecser — most már harmadszor — nem állt ki, ezúttal Gyömrőn maradt el a meccse. Mende—Abony 6-2 (4-1) Mende, 200 néző, vezette: Hörömpő János (jól). Az öt tartalékkal felálló ■vendégek szerezték meg a vezetést, de Székely, a mendeiek üdvöskéje néhány perc leforgása alatt mesterhármast ért gl, s a 23. percben már 3-1-re Mende vezetett. A 38. percben Tóth J. 11-esből növelte a hazai előnyt. Szünet után továbbra is Mende irányított, ■bár először Abony ért el gólt. 4-2 után Székely parádés gólja következett. A gondosan előkészített pályán a Mende őszi egyik legjobb játékát produkálva ilyen arányban is megérdemelten nyert a szétesően játszó vendégek ellen. Jó: Tóth J., Krajczár, Székely (a mezőny legjobbja), Szvitek, illetve az Abonyból nem volt kiemelkedő teljesítmény. Ifi: Mende—Abony 0-3. Nagykőrös—Maglód 7-2 (3-1) Nagykőrös, 150 néző, vezette: Antal Gyula. Csak egy félidőn át volt egyenrangú ellenfele a hazai csapatnak a szétesően játszó maglódi gárda. A városi csapat őszi legjobb játékát produkálta. Ifi: Nagykőrös—Maglód 9-1. Péteri—Karatetétien 6-0 Köröstetétlen, 50 néző, vezette: Eperjesi. A technikásabb vendégek akár több góllal is nyerhettek volna a nagyon gyengén játszó hazaiak ellen. Ifi: Karatetétien—Péteri 2-7. Gyömrő—Ecser elmaradt Az ecseri ifi- és felnőtt csapat igazolás nélkül érkezett meg Gyömrőre,’ így a találkozó elmaradt. Az ecseriek harmadszor nem álltak ki, korábban Abonyba és Nagykőrösre sem utaztak el. Súlyos felelősség terheli a csapat vezetőit, remélhetőleg a téli holtszezonban az illetékesek rendet te- remetnek az ecseriek háza táján. A Dánszentmiklós—Ceg- lédbercel és a Vasad—Nyáregyháza találkozók eredményeiről lapzártáig nem kaptunk jelentést. Ezekről, valamint a tabella további állásáról lapunk holnapi számában tájékoztatjuk sportkedvelő olvasóinkat. AZ ÉLMEZŐNY: 1. Gyömrő 2. Péteri 3. Nagykőrös 4. Abony 13 10 1 2 34- 5 21 13 9 2 2 2D- 9 20 13 8 2 3 36- 8 18 13 7 3 3 35-13 17 G. J. Arra már mindenki rájött, hogy a világpiaci árváltozások nem állnak meg határainknál. Ha nem is hatnak azonnal, előbb-utóbb olyan feszültségeket teremtenek, amit itthon csak a termelői, majd fogyasztói áremelésekkel lehet feloldani. Sok embert érint Sem a fogyasztónak, sem a felhasználónak nem tetszik az áremelés, de kényszerhelyzetben vagyunk, hiszen ha a növekvő termelési költségeket állami támogatással akarnánk ellensúlyozni, akkor a nemzeti jövedelem egyre nagyobb hányadát kellene erre a célra fordítani. És ez előbb lassítaná, később megállítaná az ország gazdasági fejlődését. Igaz, a legegyszerűbbnek látszik a dráguló termelési költségeket azonnal érvényesíteni az árban, tehát auto- j matikusan áthárítani a fogyasztókra. (Az áthárítás szabadáras cikkek eseteben sem lehet automatikus, hisz az árképzési előírások az áremelések ellen irányulnak.) Az ár egy része azonban a maximált, illetve kötött árformába tartozik. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy ezeknél az árucikkeknél — köztük az alapvető élelmiszereknél — csak a népgazdasági szinten indokolt, és az életszínvonal-politikai tervekkel összhangban levő áremeléseket engedélyezik. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó egységeknek, a vállalatoknak a költségek növelését elsősorban belső tartalékaik felderítésével és kihasználásával kell ellensúlyozni. Csak ezek után kerülhet sor — finoman fogalmazva — az ármódosításra. Nem mindegy persze, hogy minek emelik az árát. Például a dohány, az alkohol drágulása bár sok embert érint, a fogyasztóknak korántsem jelent akkora gondot, mintha az alapvető élelmiszerek árát emelnék. Félreértések elkerülése végett tisztázni kell azt is, hogy mit értünk alapvető élelmiszeren. Ezek köre 1981-ben más, mint ami például 1951 - ben volt. Az alapvető élelmiszerek egyre bővülő körét az ország gazdasági teherbíró képessége szabja meg, és ennek a körnek napjainkban már nagy átmérője van. Ügy is lehet fogalmazni, hogy egyre kevesebb azoknak az élelmiszereknek a száma, amelyek áremelésére ne szisszenne fel a közvélemény. Tartani tudják A húsáremelésnek mindig komoly gazdasági okai vannak. Nem arról van szó, hogy az állam a húsiparnak vagy a kereskedelemnek akar kedvezni. Meg kell azenban jegyezni, hogy a termelői, a felvásárlói árakat általában mintegy 20 százalékkal kisebb mértékben emelték az utóbbi években, mint amennyit a termeléshez felhasznált ipari anyagok, eszközök drágulása indokolt volna. Vagyis: a mezőgazdasági termelők viselték az áremelkedések egy részének terheit. A dráguló takarmány- és energiaárak miatt azért, hogy a termelőknek érdemes legyen hústermeléssel foglalkozni, korábban is több aika lommal emelni kellett a termelői árakat. Fkkor társadalmi érdekből még a vasúti pályaőrt, a vidéken lakó, de gyárban dolgozó embereket is érdekeltté kellett tenni a hústermelésben, hiszen a sertés- állomány fele a háztáji és ház körüli gazdaságokban van, s ezek rendkívül érzékenyek a piaci viszonyokra. Talán ellentmondásnak tűnik, de ahhoz, hogy tartani tudjuk az évi fejenkénti 73 kilogrammos húsfogyasztást, emelni kellett a fogyasztói árakat. A termelői érdekeltség és a fogyasztás közötti összhangot ugyanis nem lehet csak az ártámogatások növelésével megteremteni. Ez csak az egyik ok. Ha furcsának is tűnik : a vasárnapi rántott szelet és a népgazdaság egyensúlyi helyzete között is van összefüggés. Fizetési mérlegünk javítása érdekében ugyanis növelni keli a dollár elszámolású vágóállatok és a húsipari termékek kivitelét. Lassabb ütemben Most jön a „vasárnapi rántott szelet”. Ha a hús árát emelik, óhatatlanul lassul a húsfogyasztás növekedése, több marad exportra. És talán nem sértő annak a megkoc- káztatást — még ha átlagról is van szó —, hogy nem alapvető gond, ha a 73 kilogrammos évi húsfogyasztásunk nem nő gyors iramban, hanem csak lassabb ütemben éri el a 80 kilogrammot. B. P. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) h belső tartalékok mozgósításával Termeli és fogyasztó érdeke ih ország gazdasági teherbíró képessége szabja meg
