Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-10 / 263. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ............... ................... ■■ ... . .,.■■■■- ----------------------- ­XX V- ÉVFOLYAM, 263. SZÄM 1981. NOVEMBER 10., KEDD Még több helyen szántanak Befejezték az őszi vetést Vigyázat, életveszély! A Mészáros János Termelő- szövetkezetben jól kihasznál­ták a kedvező őszi időt, és vé­geztek az őszi gabonavetéssel és a terménybetakarítással. Újra ültették Fekete József elnöktől elő­ször a jövő évi kenyerünk, az őszi gabona elvetéséről érdek­lődtünk. Ezt a munkát októ­ber 29-én fejezték be. — Teljesítettük a tervet — mondotta. — Búzából 1097, rozsból 349 és őszi árpából 452 hektárt vetettünk. A rozs, ár­pa és sok helyen már a búza­vetések is szépen zöldellnek. Kedvezett a vetéseknek az idő­járás. Termelőszövetkezetünk MI A VÉLEMÉNYE az em­bereknek az életszínvonal mindenkori alakulásáról? Mi­ként vélekednek az ország gaz­dasági helyzetéről, s az ehhez kapcsolódó konkrét kormány­zati és egyéb intézkedésekről? Végül is: milyen vélemények­kel jellemezhető az ország gaz­dasági közérzete? Választ ad e kérdésekre a Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézetének negyedévenként ismétlődő rep­rezentatív vizsgálata. Az első kérdéscsoport min­den esetben az életszínvonallal kapcsolatos, s eZ ügyben ér­demes visszalapozni a régeb­bi elemzésekre. 1976-ban pél­dául a megkérdezettek 92 szá­zaléka az életszínvonal emel­kedésére számított; az elmúlt év első felében már csak 16 százaléka, s a második félév­ben száz ember közül csupán hat. (Az említett időszakban a megkérdezettek 36 százaléka remélte a változatlanságot, 51 százaléka pedig az életszínvo­nal csökkenésére számított.) Mondhatnánk most, hogy a közvélemény érzékenyen rea­gál a gazdasági helyzet válto­zásaira. Mi több, fölismerte — s úgy tűnik, hogy megér­tette és elfogadta — a gazda­sági változások életszínvonal­befolyásoló hatásait. Csakhogy a jelek — pontosabban: a to­vábbi adatok — szerint nem egyszerűen mechanikus tudati reakcióról van szó. Amikor még az újságok, a rádió és a televízió, a politi­kai beszédek és egyéb meg­nyilatkozások az anyag- és energiaárak „begyűrűzését” jelölték meg gazdasági problé­máink fő okaként, a közvéle­mény már akkor is másként reagált és értékelt. A megkér­dezettek többsége. (1979 har­madik negyedében 57 százaié-, ka) elsőként a münkaszerve- zési hiányosságokat, a fegyel­mezetlen munkát és a rossz termékminőséget kifogásolta. S csak ezután következtek a „külföldi árhatások” (a jel­zett időpontban 24, egy évvel később pedig csak 19 százalé­kuk.) Nincs mit tenni, mint elis­merni: a közvélemény érték­ítélete — amely az emberek mindennapi és gyakorlati ta­pasztalatait összegzi — végül is nem minősíthető irreális melléfogásnak. S persze, nem intézhető el egyetlen kézle­gyintéssel, ' mondván. hogy „hja, kérem, az összefüggések sokkai bonyolultabbak annál, mint hogy ilyen egyszerű kö­vetkeztetéseket lehetne belő­lük levonni”. SOKAN így reagáltak még másfél, két éve is, a takaré­kosságról kialakult — melles­leg a tömegkommunikációs eszközök által is képviselt — közvéleményre, amelv ez eset­ben is kritikus volt. Mert 1 fennállása óta az idén először fejeztük be már október 29-én a búzavetést. Azután a paradicsombetaka­rításról kérdeztük meg az el­nököt. — Paradicsomból 216 hek­tárt ültettünk a tavaszon. Zö­mében konzervgyártásra, kis részben étkezésre és-a kecske­méti Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézet részére vetőmagnak termeltük ezt a növényt. Az ültetvényeket kétszer is meg­verte a jég, 70 hektárt újra kel­lett ültetni, azért gondos mun­kálkodással, hektáronként 350 mázsa átlagtermést értünk el. A betakarítást időben befejez­tük". — A Mészáros János Tsz 1979-ben a megkérdezettek 25 százaléka úgy vélte, hogy a takarékossági intézkedések formálisak. További 22 száza­léka szerint ezek az intézke­dések nem haszontalanok, de végrehajtásuk közben más ér­tékek mennek tönkre; 31 szá­zalék csekélynek minősítette a kampány eredményeit és csak 15 százalékuk nyilatkozott egyetértőén az akkoriban pro­pagált takarékoskodási ötle­tekről és célokról. Az elmúlt évben összesen 93 százalékra emelkedett azok aránya, akik úgy tartották, hogy a takarékoskodási intéz­kedések változatlanul formá­lisak és csekély eredménnyel járnak. Talán azért is, mert e propaganda első számú cél­pontja változatlanul az állam­polgár. Aki gyorsan gyorsítja az autóját, és eléggé el nem ítélhető módon 100 wattos vil­lanyégővel világít 60 wattos helyett; s aki nem kapcsolja ki a hűtőszekrényét, miközben a porszívót használja — pedig tudnia kell, hisz annyit ma­gyarázzák neki —, hogy az energiával takarékoskodni kell. Tudja. Annyira, hogy szóvá is teszi — például az ilyen közvéleménykutatások alkal­mával —, hogy szigorúbban kellene kezelni az anyagnor­mákat, és jobban kellene ösz­tönözni a hulladék hasznosí­tására. A megkérdezettek 70 százaléka szerint a gyárakban olyan nagyfokú az anyagpa­zarlás, hogy a hulladék értéke gyakorta majdnem annyi, mint a készterméké. Az ilyes­fajta takarékosság híveinek becslése szerint csak a racio­nálisabb anyagfelhasználással 5—25 százalékkal csökkenthet­nék a termelési költségeket. A megkérdezettek közül szinte mindenki (1980 végén 82 százalékuk) úgy véli, hogy ol­csóbbak lehetnének a termé­kek, ha a termelő munkában hasznosítanák végre az úgyne­vezett „belső tartalékokat”. E tartalékok hasznosításának gyakorlati lehetőségeit illetően viszont már erősen megoszlik a közvélemény. CSAK EGY KISEBBSÉG hi­szi, hogy mindez elsősorban elhatározás kérdése. A több­ség — gazdálkodási körülmé­nyeinket mérlegelve — úgy véli, hogy a. racionalizálással feltárható tartalékok haszno­sítása korántsem olyan egy­szerű, mint ahogy azt sokan hiszik. S ha ezzel kapcsolatban semmi másra, csak a szigorú — s a teljesítmények visszafo­gására ösztönző — bérszabá­lyozásra gondolunk, megint csak azt mondhatjuk, hogy a közvélemény értékítélete alig­ha minősíthető meggondolat­lan melléfogásnak. V. Cs. foglalkozik-e jövőre is paradi­csomtermesztéssel? Különleges kombájn — A külföldi vásárlók kívá­nalmai nyomán növekedtek a konzervgyár minőségi igényei. A mi paradicsomunk minősé­gileg eléggé megfelelt, csak a paradicsomlé homoktartalma okozott nehézséget. Jövőre az eddigi terveink szerint csak 50 hektár paradicsomot szán­dékozunk ültetni, de olyan ter­melési és szedési technológiát igyekszünk kialakítani, hogy az 50 hektáron kifogástalan minőségű paradicsom terem­jen. — A kukorica-betakarítással hogy állnak? — November 2-án azt is be­fejeztük. Teljesítettük a ter­vet. Az átlagtermés hektáron­ként 5,5 tonna lett. A letört ku­korica víztartalma 16—20 szá­zalék. — A tsz nagy szarvasmarha- állománya részére mennyi si­lótakarmányt készítettek? — Mintegy 1300 vagonnyit. A silókészítéshez két különle­ges kombájnt is vásároltunk, de a gépalkatrészhiány na­gyon hátráltatta a munkát.­Amint megírtuk, a tsz-ben a szőlő szüretelését is időben el­végezték, így az őszi munkák sorában most már csak az őszi szántás folyik, melyet decem­ber 15-ére terveznek befejezni. Ismertetik a tagsággal Elmondotta még Fekete Jó­zsef elnök, hogy október 29-én párt- és vezetőségi gyűlésen megtárgyalták a tsz háromne­gyed évének munkáját és eredményeit, s ezeket, s a vár­ható év végi kilátásokat, a főbb jövő évi tervekkel együtt november 13-án délután 13 órai kezdettel, a termelőszö­vetkezet központi telepén megtartandó küldöttközgyűlé­sen ismertetik a tagsággal. Kopa László Városunk óvodáiban és álta­lános iskoláiban a nevelők ar­ra kérik a szülőket, hogy ott­hon ellenőrizzék gyermekük fejét, mert előfordulhat, hogy tetves lett. Talán mondani sem kell, hogy ezt a tényt, le­hetőséget a legtöbb szülő mély felháborodással veszi tudomá­sul, s kivétel nélkül azt mond­ják, hogy ők bizony rendsze­resen mossák a gyermekük fejét és otthon is rendet, tisz­taságot tartanak. Naoonta többször A napokban, a Városi Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás illetékeseit arra kér­tük meg, segítsenek a lakos­ságnak tisztán látni fejtetű- ügyben. A szakemberek elmondták, hogy hazánkban a II. világhá­ború utáni években a tetvese- dés jelentős méreteket öltött. Nagy erőfeszítések árán a tet- vesedést sikerült visszaszoríta­ni. Aztán, a 70-es évektől is­mét növekedni kezdett a fej- tetvesedés gyakorisága. A ta­pasztalatok szerint inkább a fejtető petéjét, a serkét lehet megtalálni a hajszálakon. Rit­kábban az élő tetveket is, me­lyek a fejbőrről a földre esve élettelenné válnak. Egyébként az élő tetveket, de a serkéket is leggyakrabban a halánték- és tarkótájon lehet a fejbőrhöz közel eső részén Ajándékvásár A Nagykőrös és Vidéke Ál­talános Fogyasztási és Értéke­sítő Szövetkezet az idén a szokásosnál korábban rendezi meg karácsonyi ajándékvásá­rát, hogy ott mindenki idejé­ben kiválaszthassa és megvá­sárolhassa az ünnepekre szánt ajándékait. Az ajándékvásár november 16-án nyílik meg az Arany János Művelődési Köz­pontban, s az ajándékoknak való portékák gazdag válasz­tékát kínálja a látogatóknak. Lesznek televíziók, rádiók, könyvek,, háztartási gépek és eszközök, s minden korosz­tálynak való játékok. Néhány villamos játékkülönlegesség kivételével, az árakból 10 szá­zalék engedményt adnak. Az ünnep előtt nagy és élénk piac volt. A kocsisoron kevés csöves kukoricát árul­tak 290—300 forintos áron. A takarmányrépa mázsája 80— 90 forintért kelt. A vágott tű­zifát 50 forintért adták. A szemesterménypiacon a búza literjét 5, az árpát 4,50, a morzsolt kukoricát 4,50—5, a napraforgómagot 12, a ci­rokmagot 6—8 forintért árul­ták. A gyümölcs- és zöldségpia­con az étkezési szőlőt 18—20, az almát 5—10, a körtét 10— 14, a héjas diót 25, a burgo­nyát 4—4,50, a kelkáposztát 6—8, a fehér káposztát 6—7, a karfiolt 15, a savanyú káposz­tát 15, az ecetes cseresznye- paprikát 32, a zöldpaprikát 5 —20, a sárgarépát 6, a gyöke­ret 8—12, a vöröshagymát 9, a fokhagymát 36, a zellert 12, az apró tarka szárazbabot 24, a zöldség csomóját 6 forintért kínálták. A baromfipiacon a tyúk párja 160—200, a rántani való csirke 70—90, a vágócsirke 90 —180, a lúd 350—450, a puly­ka 400—450, a kacsa 180—210 forint volt. A halászati szö­vetkezet az élő halat 25. a fa­gyasztott csirkét 40 forintért mérte. Vasárnap ünnep utáni kis piac volt. Csöves kukoricát csak zsákos tételekben árultak, má­zsánként 290—300 forintos áron. A takarmányrépa 90—100 forintért kelt. A szemestermény-piacon a búza literjét 5, az árpáét 4,50, a morzsolt kukoricáét 4,50 és a napraforgómagot 10—12 fo­rintért mérték. A gyümölcs- és zöldségpia­con az étkezési szőlőt 18—20, az almát 5—10, a körtét 10— 14, a héjas diót 24—28, a nas­polyát 20, a burgonyát 4—4,50, a kelkáposztát 8—10, a fehér káposztát 6—7, a savanyú ká­posztát 15, a karfiolt 10—15, a zöldpaprikát 5—20, a petrezse­megtalálni. A fejtető 3 milli­méter hosszú, piszkosszürke színű, vérszívó rovar, mely na­ponta több alkalommal szív vért. Olyankor a nyálát a bőr­be juttatja, ez okozza a kínzó viszketést. A tetű petéje, a ser­ke mákszemnyi nagyságú, ová­lis, fehér színű. Jellemzője még, hogy nagyon erősen rára­gad a hajszálra. Azonnali kezelés Vizsgálatkor ajánlatos a ha­jat fésűvel szétválasztani. Jó szolgálatot tesz a kézi nagyító is, mellyel könnyebben és eredményesebben végezhető az ellenőrzés. A fej tetű a legnagyobb tisz­taság és gyakori fejmosás mel­lett is előfordul. Viszont, sok­kal nagyobb a valószínűsége, hogy elsősorban az elhanyagolt körülmények segítik terjedését. Legkönnyebben az óvodások, iskolások fertőzik meg egy­mást. A felnőttek hívják fel a gyerekek figyelmét arra. hogy társaikkal lehetőleg ne értes­sék össze a fejüket. Sapkáju­kat, sáljukat ne cserélgessék, egymásra ne dobálják. Csak a saját fésűjüket használják. Et­től függetlenül, a legnagyobb óvatosság mellett is előfordul­hat, hogy a gyermek fej tetves lesz. A fejtetű a családon be­lül is sokféle módon teriedhet. Éppen ezért megszívlelendő jótanács, hogy a szülők min­A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatóság hálózatszere­lési osztálya közli a város la­kosságával, hogy a város bel­területén a Szabadság térig az új OTP lakóház villamos- energia-ellátására 800 méter hosszban új 1 kV-os földká­bel vezetéket fektetett. A földkábel vezeték a plébánia­hivatal előtt a járda szélében meglevő kapcsolószekrényből indul a járdaszéltől 0,5 méter­re az új épület bejáratánál elhelyezett fali szekrényig. Ugyanitt az utca megvilágí­tására a park szélén korszerű közvilágítás készült 4 acélosz­lopra szerelt egykarú higany­gőzlámpával. A lámpákhoz lyemgyökeret 10, a sárgarépát 6, a zellert 12, a vöröshagymát 9, a fokhagymát 40, a vegyes zöldség csomóját 10 forintért árulták. A baromfipiacon a tyúk pár­ja 160—200, a rántani való csir­ke 70—90, a vágócsirke 90—180, a lúd 380—430, a pulyka 400, a vágógalamb 20—25, a tyúkto­jás 2,30—2,50 forint volt. Nagykörös—Vasad 10-0 (3-0) Kinizsi: Molnár — Búz (Torma) Karcsú, Szabó B., Csikós, Benkó, Zöldi, Farkas J., Németh (Kovács) Szabó T., Farkas I. a cserék a szü­netben voltak. , Már a mérkőzés elején az volt a kérdés, hogy milyen arányban győz a Kinizsi. A körösi támadások nehezen ér­tek góllá. Nehéz egy tömörü­lő védelem ellem játszani, A második félidőben a körösi csapat jobban széthúzta a védelmet és tetszés szerint lőtte a gólokat. A helyzetek alapján még több gólt szerez­hettek volna. Az eredmény­ből nem kell messzemenő következtetéseket levonni, a mutatott játék még sok kí­vánnivalót von maga után. Ilyen mérkőzésekén is jól ki­ütköztek a támadásépítési és átadási hibák. Góllövők: Szabó T. 5, Far­kas I. 2, Németh, Zöldi Ko­vács. Ezután, már csak egy­más közt. lesz edzőmérkőzés. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Vasad ifi 6-1 (1-1) Kinizsi ifi: Demeter (Gu­lyás — Danka, Pesti Ambrus, Pesti Albert, Petrezselyem, Szűcs, Lővei, Bartha (Bár­sony) Kíséri, Székely, Szívós (Abonyi). Az ifik játéka az első fél­időben nagyon döcögött. A den este alaposan vizsgálják meg gyermeküket. Természetesen az arra ille­tékesek, a KÖJÁL, a gyermek- orvosok, a bőrgyógyászok és a védőnők is megtesznek minden tőlük telhetőt a fejtetvesség felszámolására. A megelőző te­vékenység egyik módja volt például az, hogy valamennyi iskolás tájékoztató füzetet ka­pott, melyben a legfontosabb tudnivalók szerepeltek. A KÖJÁL szakemberei meg­nyugvással veszik, hogy a csa­ládok nem zárkóznak el a vizsgálattól. Erre akkor kerül sor, ha a gyermek tetves lett. Olyankor a család valamennyi tagját meg kell vizsgálni. A fertőzött emberek azonnali ke­zelése megakadályozza a tet­vesség továbbterjedését. Hatásos szer Jó lenne, ha minden felnőtt megértené, hogy nincs szé­gyenkeznivalója, ha tetűirtót keres. A gyógyszertárakban igen hatásos szer kapható. A Nittyfor. Éppen ezért, mert a gyógyszertárakban kellemetle­nül érzik magukat azok, akik tetűirtót kérnek, jutott a KÖ­JÁL és a városi tanács ter­melés és ellátásfelügyeleti osztálya arra a megállapítás­ra, hogy megvizsgálják a tetű- irtő szerek illatszer-, háztartási és ÁBC-üzletben való árusítá­sának lehetőségét. K. K. földkábel vezet, amely felfű­zött rendszerben oszloptól-osz- lopig csatlakozik, s a járda­szélen halad, végül a Szabad­ság tér sarkán meglevő lám­paoszloppal van összekötve. További közvilágítási lám­pa készült a Deák téren egy acéloszlopos kandeláberrel a meglevő földre helyezett kap­csolószekrénytől 20 méter földkábel csatlakozással. A Patay utca torkolatában 4, a Dalmadi utca felé 3, a Rákóczi út torkolatának meg­világítására 1 vasbeton osz­lopfejre szerelt higanygőz- lámpa készült. VB-oszlopos transzformá­tor-állomás épült a Kecske­méti út mellett 30 méter 20 kV-os vezetékkel, amely a meglevő 3207 számú vezeték 5-ös számú vasoszlopáról ága­zik le és keresztezi a Kecske­méti utat. A megépült villanyhálóza­tokat és berendezéseket 1981. november 5-én a DÉMÁSZ feszültség alá helyezte. Felhívjuk a város lakossá­gának figyelmét, hogy a fent felsorolt létesítmények veze­tékeinek megközelítése, érin­tése tilos, mert életveszélyes, halálos balesetet okozhat. félidőben az edzői intelem használt és biztosan nyertek. Góllövő: Lővei 2, Kiséri 2, Bartha, Székely. A serdülők mérkőzése el­maradt, mert Nyáregyháza visszalépett. Abony—Kocsér 1-1 (0-0) Kocsér: Bállá — Fazekas, Benyus, Gyigor, Szendi, Kere­kes (Podmaniczki) Marsa, Herczeg, Dér, Dénes, Inges, (Bagi). Kiegyenlített első félidő után Abonyban, a második félidő utolsó 30 percében fö­lényben játszott a koeséri csa­pat, jobb helyzetkihasználás­sal a győzelmet is megszerez­hette volna. Góllövő: Dénes. Vasárnap gyász érte a Koeséri Sportkört. A mérkő­zésre menet Nagy József, a csapat játékosa autókararnbol következtében elhunyt. Érté­kes fiatalt veszítettünk. P. S. Középiskolás foci Hazai pálya helyett ide­genbe utaztak a körösi fiata­lok a megyei középiskolás labdarúgó kupaviadal kereté­ben. Budapest—Nagytétényben: Érdi Szakmunkásképző—Nk. Gimnázium 2-1 (0-0) Az elődöntő első találkozó­ján a körösiek az első félidő­ben jól játszottak. Később Germányi góljával vezetést szereztek, de az utolsó öt percben az ellenfél felülkere­kedett. Sakkhírek Gyömrői SE—Nk. TRAKIS 9-7 Nk.: Pallagi 1, Hévízi 2, Hor­váth 2, Kis L, Matuska (For­ró P.), Farkas, Kis II. (Ba­kó), Csípő 2. Az Arany János Művelődési Központban le­játszott megyei I. B-osztályú csapatbajnoki sakkmérkőzésen a hazaiaknak nem volt sze­rencséjük, de így is megszo­rították az éllovas gyömrőie- ket. A Ráckevei Tsz SK—Nk. TRAKIS összecsapás elma­radt, mert a körösiek e ta­lálkozó későbbre halasztását kérték. S. Z. Köszönetét mondunk mindazok­nak a rokonoknak, ismerősöknek: jó szomszédoknak, akik felejthetet­len, drága jó apánknak, a legjobb szívű édesapának, nagyapának és dédapának id. Koroknai Albertnek a temetésén megjelentek, sírját a szeretet koszorúival, virágaival el­halmozták, vigasztaló szavaikkal mély fájdalmunkon enyhíteni igye­keztek. A gyászoló család. Ezúton mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerős­nek, jó barátnak, akik kedves ha­lottunk Babós Sándor temetésén megjelentek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek és részvétükkel bánatunkban osztoztak. A gyá­szoló család. Köszönetnyilvánítás. Hálás kö­szönetét mondok mindazoknak, akik szeretett feleségem Göbölyös Bálintné temetésén megjelentek utolsó útjára elkísérték, fájdal­mamban osztoztak. Göbölyös Bá­lint. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! H!r!s­Gazdasági közérzetünk t A védekezés hatásos módszerei Ellenszer a rendszeres tisztálkodás Bő választék, sok áru Könnyű, biztos győzelem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom