Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-10 / 263. szám

1981. NOVEMBER 10., KEDD f Hétfőn a Mező Imre úti te­mető Munkásmozgalmi Pan­teonjának díszravatalozójában mély részvéttel vettek végső búcsút barátai, elvtársai, tisz­telői az NDK-ban 84 éves ko­rában elhunyt Jász Dezsőtől, a magyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő har­cosától, újságírótól, hadtörté­nésztől. A hamvait tartalmazó urna mellett politikai, állami, társadalmi és kulturális éle­tünk vezető személyiségei áll­tak díszőrséget. Az MSZMP Központi Bizottsága, a magyar néphadsereg és a Magyar Partizán Szövetség nevében Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi ál­lamtitkár méltatta az 1897-ben Nagykárolyban született Jász Dezső gazdag életútját. Kora ifjúságában elkötelezte magát a forradalmi eszmék, a dolgo­zók ügye iránt — mondotta. Húszévesen egyik alapító tag­ja volt a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának. Har­colt a Magyar Tanácsköztár­saság honvédő háborújában, 21 évesen a 101. vörös gyalog­ezredben zászlóalj politikai biztos. A Tanácsköztársaság leverése után emigrációba kényszerült. A spanyol nép szabadságharcában tábornok­ként fogott fegyvert, s a má­sodik világháború éveiben a franciaországi katonai ellen­állási mozgalomban harcolt. Tolnai Gábor akadémikus, a Magyar Irodalomtörténeti Tár­saság elnöke az igazságtalan­ság ellen tollal és fegyverrel egyaránt harcoló igaz hazafi­tól és következetes internacio­nalistától búcsúzott a család és a barátok nevében. Kiemelte: Jász Dezső harcos életútján maradandót alkotott a marxis­ta történetírásban, hadtudomá­nyi és harctörténeti műveivel. Ezután Jász Dezső harmvait a Munkásmozgalmi Panteon­hoz kísérték, ahol végső nyu­galomra helyezték. A kegyele- tes szertartás az Internacioná- lé hangjaival ért véget. Országos tanácskozás Az áre'len&zésről Az árellenőrzést gyakorló intézmények szakemberei hét­főn országos tanácskozást tar­tottak, amelyen az utóbbi idő­ben kiadott és a rövidesen megjelenő új szabályozások, rendelkezések tükrében vitat­ták meg az árellenőrzés leg­fontosabb gyakorlati tapasz­talatait és a jövő évi felada­tokat. Csikós-Nagy Béla államtit­kár, az Országos Anyag- és Árljivatal elnöke vitaindító előadásában hangsúlyozta: az árellenőröknek az eddiginél jobban kell élniük a közgaz dasági elemzések eszközeivel, ami körültekintő munkát és nagyobb felkészültséget kö­vetel. Nagyon fontos ugyanis, hogy az árellenőrök a válla­lati árpolitika hátterében meghúzódó szándékokat he­lyesen értelmezzék. A helyes kezdeményezéseket ne akadá­lyozzák lényegtelen, formai kifogásokkal, Termelők és fogyasztók Kínálat és kereslet karmestere Ősidők óta szükség van a nagykereskedelemre A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci üzemének tavalyi export-teljesítése mindössze háromnegyedrészt sikerült, a nyereség 27 millió forint volt. Ezzel szemben az idén már eddig 34 millió forint nyere­séget értek el és 230 száza­lék a tervteljesítésük. Rövid határidő Ez a hír önmagában is meglepő. Vajon a tavalyi kudarc után oly kicsire szab­ták a tervet, ho^y az idén nem volt nehéz túltenni raj­ta? Vagy valami csoda tör­tént? Nem valószínű az egyik, sem a másik. A tervez-és sza­bályai szigorúan meghatáro­zottak, ami pedig oaz ipari csodákat illeti — nos, még az időjárásra sem lehet fogni semmit. Akkor hát mi a megoldás? Induljunk ki a termék pia­ci helyzetéből — válaszol Takács Imre igazgató —, an­nál is inkább, mert a meg­oldás is ott keresendő. A vá­ci hajógyár első-sorban há5ó- zó konténert készít, aminek 70—80 százaléka megy dollár­elszámolású exportra, s ab­ból is sok a fejlődő orszá­gokba. A konkurrencia nagy, túlkínálat van, s így nem kell hosszan magyarázni, hogy a piaci helyzet nem rózsás. A túlkínálat következménye, hogy — ha versenyben aka­runk maradni — rövid szál­lítási határidőket, megfelelő árakat kell ajánlanunk. Ma már kénytelenek vagyunk há­rom hónapos szállítási határ­időt vállalni, s ez világvi­szonylatban is óriási ered­mény. Csakhogy innen szár- , máznák a gondok is. Vegyük először a tervezést. Nem én mondom ki először, hogy — sajnos — nálunk túl erős még a bázisszemlélet. Ez a mi esetünkben azt jelenti: akár tetszik, akár nem, már az idén meg kell csinálni a jövő érzi terveket, holott még a megrendelések többsége sincs meg. Ezek után vagy bejön, amit terveztünk, vagy nem — mint például tavaly. Rugalmas tervezés A tőkés piacot pedig nem érdekli az én Vervem, ha kon­téner kel-1, akkor rendel, s nem hajlandó sokáig várni. Innen ered az ingadozás is, méghozzá — nagyon hangsú­lyoznom kell, nem a gyár­tási. hanem — a szállítási! Ráadásul az elszámolási rend­szer is csak a kiszállítást ve­szi figyelembe, akkor kapjuk meg a dollárt, ha a konté­ner már elhagyta az orszá­got. Tavaly december 31-én ilyen szempontból valóban, rossz volt a mérleg, ám eb­ből következett az idei ered­mény is. Mindebből az kö­vetkezik, hogy már a terve- zést is rugalmasan, a piac igényeihez kell igazítani. S vannak már a változásra utaló jelek! — A jel szerintem még ön­magában semmi-. A gyár k-e- resi-e' a változó piachoz való alkalmazkodás Lehetőségeit? — Hogyne, hiszen ez lét­kérdés, ezárt is igyekszünk egészen új típusú szerződése­ket kötni. Legnagyobb ve­vőnkkel, a Sea Containers vállalattal — amely egyéb­ként egy nagy konténer-köl­csönző vállalat — olyan szer­ződést kötöttünk, hogy a le­gyártott konténerekhez ő árut, s mindjárt az első útra — fuvart szervez. Mi is föl­kutatjuk az exportszállítókat, s így termékünk egyetlen mé­tert seim tesz meg feleslege­sen. Ennek jelentősége a szál­lítási költségekben rejlik, ami ma már az ár húsz százalé­kára rúg, s ez ismét a mi zsebünket (húzza. A vevőt természetesen megint nem ér­dekli, hogy nekünk nincs tengerünk és távol vagyunk tőle, ezért nagy — sőt egyre nő — a szállítás költsége. Eltérő ritmus Fel kellett érnünk, azt is, hogy 3—6 hónapig ingyen vállaljuk a kész konténerek raktározását, hogy megtelhes­senek áruval. Tehát a ki­szállítás a berakodható áruk érkezésétől is függ. Az idén mind az áruk, mind a kon­ténerek iránt föllendült a ke­reslet, ehhez kell hozzáadni a tavalyi mennyiséget, s máris érthető a 230 százalék. Mi te­hát egyenletesen dolgozunk, csak éppen a piag/hem veszi ezt figyelembe. — Minden gond ellenére — úgy látszik, hiszen nem gon­dolnak termékváltásra — ver­senyképes a váci konténer. De ha nem változnak a sza­bályozók, ha tovább nőnek a szállítás és az alapanyagkölt- ségek — meddig? — Sokáig, mert a mai igények megkövetelik a fej­lesztést, legyen szó akár sza­bályzóról, akár árakról. Valóban büszkélkedhetünk a versenyképességgel, mert vevőink elégedettek a minő­séggel és különösen a vá­lasztékkal, Sähol sem gyárta­nak ugyanis 8 féle konténert, inkább kevesebbet, de nagy sorozatban. Meg kell tehát tartanunk a választékot is és ez sem könnyű. Komoly gondjaink vannak az alap­anyagokkal; sajnos a magyar gyártmányú ponyva és fa­padló jóval drágább, mint az import, s ez tovább rontja a versenyképességünket. A mi gyárunkra nézve kötelező: csak annyi hasznot érhetünk el, amennyit az export hoz. Ez a kötelezettség viszont nem érinti az alapanyaggyár­tókat, így fordulhat elő a túlságosan magas belföldi ár. Mi lényégében megvehetnénk dollárért az importponyvát, csakhogy ez a népgazdlasági érdekkel ütközik. S végső so­ron ez az, amiért meg kell találnunk a megoldást. Kolossá Tamás A Pest megyei tanácsi irányítású kiskereskedelmi vál­lalatok és a fogyasztási szövetkezetek összforgalmuk mintegy 5—6 százalékát közvetlenül a termelőktől szer­zik be. (Ez az átlag úgy alakult ki, hogy élelmiszerekből 9, a ruházatból 11, a vegyes iparcikkekből 2—3 száza­lék kerül a termelőktől közvetlenül — tehát a nagyke­reskedelem kihagyásával — a boltokba.) Vajon miért csak 5—6 százalék? Hiszen a közvetlen árubeszerzés előnyei egyértelműnek látszanak. Mivel ki­kerülik a nagykereskedelem raktárát, lerövidül a ter­mék útja. S ráadásul a nagykereskedelmi árrés sem ter­heli az árat, illetve azon a termelő és a kiskereskede­lem megosztozhat. Talán előírják a' kiskereskedelem­nek, hogy az adott áruféleségeket hol kell megvásárol­ni? — Erről beszélgettünk dr. Fekete Lajossal, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályvezető-helyettesével. — A kereskedelmi vállala­tok és szövetkezetek az ala­pító levelükben meghatározott tevékenységhez szükséges ter­mékeket — néhány áru kivé­telével — bármilyen törvényes forrásból beszerezhetik — tá­jékoztat dr. Fekete Lajos. — A szerződéses üzletek ve­zetői viszont mindenben sza­bad kezet kaptak. A vendég­lős például megvásárolhatja bármelyik kistermelő hízott sertését, s feldolgozhatja, ha eleget tesz a KÖJÁL-előírá- soknak. Ezek szerint ők elő­nyösebb helyzetben vannak, mint a tanácsi és szövetkeze­ti kiskereskedelem? — Ez csak látszólagos előny, ami viszont a jobb ellátást szolgálja. A magánkereskedő és a szerződéses kereskedő ugyanis nem az állami, szö­vetkezeti felvásárlók elől ve­szi meg az árut. Mivel jó áron vásárol, ezzel arra ösztönzi a kistermelőket, hogy több árut állítsanak elő. Közvetítő szerepben — Mikor lépett be egyálta­lán a termelés és értékesítés folyamatába a nagykereske­delem ? — Pontos időpontot való­színűleg senki sem tudna mon­dani. Az biztos, hogy már a kapitalizmus korai időszaká­ban is voltak nagykereske­dők, s a szocialista kereske­delemben is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A nagy­kereskedelem ugyanis nem csak közvetít! A termelés rit­musa nem azonos a fogyasz­tási szükségletek térbeli és időbeni megjelenésével. Az árut ezért raktározni vagy szerződéssel lekötni kell. Eh­hez viszont önálló szervezet­re van szükség, olyanra, amely a termelői kínálatot a fogyasz­tói keresletnek megfelelően leköti, tárolja, rendezi, el­osztja és kiszállítja. Szüksé­ges a nagykereskedelem azért is, mert például egy-egy üz­letnek egyfajta ruházati cikk­ből néhány darab kell. Csak ennyit — mondjuk Debrecen­ből Pest megyébe — szállíta­ni ugyancsak ráfizetéses len­ne. Hasonló a helyzet a tar­tósított élelmiszereknél. A gyá­rak nagy tételben szállítanak azonos árut, a boltokba vi­szont kisebb mennyiség és többféle kell. Ezt az árukeve­rést a nagykereskedelem tud­ja megoldani. Közvetlen beszerzés — Mégis élnek a kiskeres­kedelmi vállalatok a közvet­len beszerzés lehetőségével. Mikor választják ezt a meg­oldást? — Amikor a hiánycikkeket pótolni és a választékot oő- víteni akarják. Vannak olyan termékek, amelyeket a nagy­üzemek nem termelnek, s ezeket a kiskereskedelem a kisebb üzemektől, esetenként a kistermelőktől szerzi be. A másik ok pedig a gazdaságos­ság növelésének a szándéka. A közvetlen beszerzéskor a kiskereskedelmi árrés mellett hozzájutnak, a termelőkkel megosztoznak a nagykereske­delmi árrésen is. Bőségesen akad példa Pest megyében erre a közvetlen beszerzésre. Az Alföldi Cipő­gyár termékeiből például a keresettnél jóval kevesebbet ad a nagykereskedelem, ezért a ftiegyei kiskereskedelem közvetlenül is vásárol. Kü­lönleges minőségű lábbeliket vesznek a Bonyhádi, a Szabol­csi és a Sabária Cipőgyárak­tól, valamint a Dél-Pest me­gyei Cipőipari Szövetkezet­től. A választék bővítésére szállít a Budapesti Finomkö­töttáru Gyár felső és alsó kö­töttárukat, a Szirén Szarvasi Ruházati Szövetkezet férfiin­geket, a péceli Triton Házi­ipari Szövetkezet női fehér­neműt, a PEVDl női és férfi télikabátokat, a Szentendrei Ipari Szövetkezet és az érdi Bentavölgye Tsz bőr- és dísz­műárut. A hiánycikkek körét szűkítik a Budapesti Minőségi Fehérnemű Szövetkezet férfi­pizsamái, valamint a Debre­ceni Ruhagyár női és bakfis konfekciöárui. Az iparcikkek közül főképp radiátorokat, húzott hengerárut. fonatokat és ajándéktárgyakat vásárol­nak a termelőktől. Verseny a vevőért — Említette az Óra-. és Ék­szerkereskedelmi Vállalatot, a Tüzépet és az Of ótértet. De nemcsak ezek töltik be a nagykereskedelem és ugyan­akkor a kiskereskedelem funkcióit, hanem a két nagy kiskereskedelmi vállalat, a Centrum és a Skála saját nagykereskedelmi egységet ho­zott létre. Nem jelent ez a ta­nácsi kiskereskedelmi válla­latoknak behozhatatlan hát­rányt? — A kiskereskedelem sem maradt tétlén. A Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kezdeményezésére több megyei szakvállalat meg­alakította a Piuhakert s a Pest megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat nemrégiben szintén létrehozott egy ilyen beszerzési gazdasági társulást. Így aztán nagyobb eséllyel ve­hetnek részt a vásárlók meg­nyeréséért folyó versenyben. Szenté Pál Vezetékellenőrző műszer A Moszkva körül elhelyezkedő több száz kilométeres gázveze­ték-körgyűrűhöz, mini számítógépes multi mikroprocesszoros irányítási rendszert szállít az MMG Automatikai Müvek. Ké­pünkön: az irányítási rendszer egy részlete szerelés alatt. Versenyképes termék, de a piac diktál Csoda ez vagy szemfényvesztés? Egy kitüntetés értéke tívák nemcsak egymással párhuzamosan dolgoznak, hanem a közös részvételük­kel rendezett művelődési programokon, spartakiádo- kon találkoznak is, ráadá­sul néha összemérhetik sze­mélyes tudásukat, képessé­geiket. Az 1980-as esztendő ered­ményei alapján — nem volt könnyű megalapozottan dönteni —, a Szocialista Dabasért kitüntetést a Da- basi Nyomda kapta. A díj átadására aligha lett volna alkalmasabb időpont, mint az üzem november 7-i ün­nepsége. Mi billentette a mérleg nyelvét a nyomda felé? Kiragadott adatok: 5 év alatt termelési hatékony­ságuk növekedése a nyom­dák között országosan a negyedik legjobb volt, az alig ötszáz tagú kollektíva társadalmi felajánlásokkal és munkával több mint 160 ezer forinttal járult a nagy­község gyarapításához, köz- művelődési bizottságuk fo­lyamatosan és kitűnően dol­gozik. ]\/j éltán gratulálhatnak hát a „lekörözött partnerek” is a Dabasi Nyomdának. Mint . ahogy elismerés illeti — é más településeken is alkalmaz­ható —, átfogó versenyfor­ma kidolgozóit és folyama­tos lebonyolítóit. Kr. Gy. vonalának emelkedését. Mérlegre teszik a belsS-moz- galmi élet aktivitását ép­pen úgy, mint a szociálpo­litikai feladatok lehetőség­hez mért megoldását. Mind­ezek mellett értékelési szempont a munkahelyi közművelődés és a sport támogatása és ösztönzése, sőt számot kell adni a környezetvédelmi rendel­kezések betartásáról is. Ügy fogalmazhatnánk: a mérleg egyik serpenyőjébe kerülnek a pillanatnyilag reális társadalmi igények, a másikba pedig egy-egy munkahely teljes tevé­kenysége. "Dizony nem könnyű megfelelni ilyen átfo­gó követelményrendszer­nek, mármint hogy ennyi feltételnek egy időben kell az átlagosnál jobban eleget tenni, mégpedig egy éven keresztül, folyamatos mun­kával. A versengés tavalyi kiírásához csatlakozott a nagyközség mind a 35 munkahelye a postától az arvosi rendelőn keresztül, az ipari és mezőgazdasági üzemekig. Vonzó hát ez a - megmérettetés. Vonzóvá tesz az is, hogy a kollek­tf lőfordul, hogy úgy •Lj érezzük: kicsit meg­fáradtak a munkahelyi ver­senymozgalmak, és szinte csak a számok tükrében töltik be hivatásukat. De hiszen természetes is, hogy a fejlődéssel párhuzamosan jelentkezik a formák gaz­dagítása iránti igény, az állandó megújítási szán­dék. Ez. a törekvés ösztö­nözte a dabasi szakmaközi bizottság vezetőit, hogy lét­rehozzanak egy még soha­sem volt megoldást a nagy­községben működő munka­helyek versenymozgalmai­nak összefogására. Így szü­letett meg a Szocialista Dabasért kitüntetés, amely két év alatt a járási szék­helyen kiadott legrango­sabb kollektív elismerés lett. Ä díj első kiírásakor egyetlen értékelési szem­pont volt: 'melyik üzem, vállalat, vagy intézmény vé­gezte a legtöbb társadalmi munkát a nagyközség gaz­dagítása érdekében. A kö­vetkező évben kiterjesztet­ték a versengés körét. A megítélésnél figyelembe ve­szik a gazdasági egység fej­lődésének ütemét, illetve az intézmények szakmai szín­Végső búcsú Jász Dezsőtől l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom