Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-06 / 261. szám

»m mcrtt 1981. NOVEMBER 6., PÉNTEK Október eszméi élnek és hatnak (Folytatás az 1. oldalról) munkra mérhetetlenül fontos barátságról. Országszerte és a Szovjet­unióban is közismert Omszk és Pest megye testvérkapcso­lata, amely 10 éves múltra te­kint vissza, s része, tovább­építője lett a két nép barát­ságának. A 10 év története, eseményei, közös élményei, az együtt töltött napok egyre jobban összekovácsolták a két megye dolgozóit. A Pest me­gyeiek a korszerű technika és technológia számtalan példá­jával találkoztak az omszki üzemekben, termelőszövetke­zeti és állami gazdaságai is jó néhány agrotechnikai eljá­rást és szervezési módszert vettek át az omszki mezőgaz­dászoktól. Ugyanakkor az omszkiak Pest megye mező- gazdasága, különösen az állat- tenyésztés területén tapasztalt hasznos eljárásokat valósítot­ták meg otthon. Az együttmű­ködés ma már kiterjed a két megye lakói életének szinte minden mozzanatára, a gazda­ságra, politikára, kultúrára, sportra, tanulásra, a személyes barátságokra. Lételemünk a béke Beszéde befejező részében Bíró Gyula ezeket mondotta: Október eszméi élnek és hatnak, olyan hatalmas erőt jelentenek a változó világban, amely képes rá, hogy a hala­dás, a béke ügyét képviselje és előrevigye. Szerte a világ­ban bombák robbannak, neo- kolonialisták sortüzei lövik halomra a függetlenségüket oltalmazó hazafiak tízezreit. A NATO talpig fegyverbe öl­tözött, az Egyesült Államok héjái a végsőkig fokozzák a fegyverkezési hajszát, neutron- bombákat gyártanak, rakétá­kat telepítenek Európába ... De nemcsak a hisztéria, ha­nem az emberek elszánt béke­akarata is növekszik, az embe­riség ma már felnőtt korát éli. Nekünk lételemünk a bé­ke. Népünk átérzi azt a rop­pant felelősséget, amelyet a Szovjetunió vállalt magára, azt az elszánt törekvést, hogy a világ konfliktusait tárgyalá­sok útján, a kölcsönös érdekek figyelembevételével oldják meg. Amikor megemlékezünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról, egyúttal hitet teszünk a szo­cializmus és a béke ügye mel­lett, hogy hozzájáruljunk az egyetemes emberi cél megva­lósításához — programnyilat­kozatunk szavaival élve — egy olyan új világ megterem­téséhez, amelyben a népek békében, jólétben élnek és az emberiség végérvényesen a szabadság korszakába lép. A november 7-ét köszöntő ünnepség műsorral folytató­dott, amelyben közreműködött a dunakeszi József Attila Mű­velődési Ház 30 tagú vasutas férfikara, 40 tagú fúvószene­kara, irodalmi színpada s az egyesített úttörőénekkar. A nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Új létesítményeket avattak A ceglédi járás központi ün­nepsége tegnap Csemőn volt a ceglédi tangazdaság kerületé­nek kultúrtermében. Radeczky László, a tangazdaság pártbi­zottságának titkára köszöntöt­te a vendégeket, így Győré Sándort, az Elnöki Tanács tag­ját, Pest megye 9. számú vá­lasztókerületének örSzággjdl- lési képviselőjét, tsz-elnököt, Göndics Zoltánt, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ját, a Pest megyei Oktatási Igazgatóság igazgatóját, Feke­te Antalt, a járási pártbizott­ság első titkárát, Turcsek Fe­rencet, Pest megye 8. számú választókerületének ország- gyűlési képviselőjét, valamint a járás társadalmi és tömeg­szervezeteinek, az üzemeknek vezetőit. Csonka Tibor, a megyei ta­nács elnökhelyettese méltatta a Nagy Október történelmi je­lentőségét, majd Fekete Antal kitüntetéseket adott át. Kiváló Munkáért miniszteri elisme­résben részesült Juhász Fe- rencné, a tangazdaság erdé­szeti üzeme pártalapszerveze- tének titkára, Radios Ernő, a nagykőrösi kerület szakszer­vezeti főbizalmija, a vszb el­nöke, ifj. Pálinkás Károly, a sertéshústelmelő üzem KISZ- alapszervezetének titkára. Magyar Mátyás, a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat főkönyvelője népi el­lenőri tevékenységéért emlék­plakettet kapott. Hatan Ki­váló újító elismerésben ré­szesültek. Üzemcsarnok A korszerűtlen, kiszolgált barakképületeket pompás üzemcsarnokok váltják fel a Pest megyei Műanyagipari Vállalat ceglédi cipőgyárában. Nagyrészt befejeződött az a 25 millió forintos beruházás, melynek eredményeként az 1300 négyzetméter alapterüle­tű, egyemeletes épületben kap helyet az üzem teljes termelő állománya, a raktár és az elő­készítő. Ha az alvállalkozó megfelelően halad a még hát­ralevő szakipari munkákkal: az új esztendőt új körülmé­nyek között kezdhetik a ceg­lédi gyermekcipők gyártói. Tegnap délelőtt a Ceglédi Ci­pőgyár vállalati ünnepségén Sárik Ferenc, a városi pártbi­zottság első titkára, Kovács Károly, a városi tanáps elnö­ke és Horváth Ferenc, a PE- MÜ vezérigazgatója is_részt vett. November 7 jelentőségét Sipos Bálint gyárigazgató mél­tatta. Az új épületet Sárik Fe­renc adta át rendeltetésének, öten itt vehették át a Kiváló dolgozó jelvényt, többen pénz­jutalomban részesültek. Olvasóterem A november .7-1 ünnepség keretében tegnáp, átadták Farmos községben a felújított, négy új irodahelyiséggel és szép, korszerű házasságkötő­teremmel bővült tanácsházát, valamint a könyvtárat, mely eddig .két helyiségből állt, és most új olvasóteremmel gaz­dagodott. Felépült és szintén átadásra került a Jászberényi úton a 300 adagos, meleg­konyhás bisztró, amely a la­kosság régi igényét elégíti ki. A bisztró létesítésével egyúttal sikerült megoldani a tsz dol­gozóinak étkezését is. Szolgáltatóház Szolgáltatóházat és ABC-t nyitottak meg tegnap .délelőtt Ecseren. Az ünnepségen részt vett dr. Olajos Mihály, a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetője, Tuza Sándorné dr., a MÉSZÖV elnöke, Skribek Jó­zsef, a monori járási pártbi­zottság titkára, Kozák Sán­dorné, a járási hivatal elnöke és Bata János, Pest megye 12. számú választókerületének or­szággyűlési képviselője. Az egy épületben lévő szol­gáltatóházat és ABC-t a mo- nori, járási Szolgáltató Szö­vetkezet, a Pest megyei Cso­magoló és Szólgáltató Válla­lat, valamint az Alsó-Tápió- menti Áfész építtette 6 millió forintért, s a lakosság jelen­tős társadalmi munkájával. A szolgáltatóházban háztartási gépjavító és Patyolat-felvevő­helyek, valamint egy férfi és egy női fodrászüzlet kapott helyet. Az ABC, ami egyben Ecser első ilyen üzlete, 350 négyzetméter alapterületű, be­rendezése korszerű, nyitó áru­készlete 1,5 millió forint érté­kű. A forgalom egy év alatt előreláthatóan 15—18 millió forint lesz. Az építkezést az idén május­ban kezdte az Áfész saját épí­tőbrigádja. S hogy rekordidő alatt végeztek, az elsősorban — az Áfész vezetői szerint — a he­lyi társadalmi összefogásnak, a lakosság segítségének az ered­ménye. Uszályé^ítő Vízre bocsátásra készen áll a hazánkban elsőként zárt csarnokban gyártott uszály, a MAHART Hajójavító Igazga­tóságának dunaharaszti üze­mében. A gyár dolgozói és ve­zetői tegnap délután ünnepé­lyes keretek között emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomról és felavat­ták az impozáns, 23 millió forin­tos költséggel épült üzemcsar­nokot. Az ünnepségen megje­lent Ónozó György közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes és Tarjányi Béláné, Pest megye 17-es számú választókerületé­nek országgyűlési képviselője is. A MAHART vezérigazgatója, Kovács István vette át a léte­sítményt, majd a gyár három­három dolgozójának adott át törzsgárda, illetve Kiváló Mun­káért kitüntetést. Az első uszály vízrebocsátá- sa a jövő héten lesz. Tanácsi iroda A külső kép is hatalmasat változott szeptember' eleje óta és sejtetni engedi: a kirakatok, az üvegdobozokba zárt, sűrűn cserélt információk mögött be­lül, a Monori Nagyközségi Ta­nács közös, munkával újonnan létrehozott ügyfélszolgálati iro­dájában a korábbinál sokré­tűbb a munka. Ezt erősítette meg a tegnapi avatóünnepsé­gen dr. Köllner Ferenc, a Pest megyei Tanács VB igazgatási osztályának vezetője. — A Monori Nagyközségi Tanács vezetői arra töreksze­nek évek óta, hogy az ügyfél- szolgálati iroda létrehozásával könnyítsék, gyorsítsák a hozzá­juk forduló állampolgárok ügyeinek intézését — mondta egyebek között. Az 1979-ben létrehozott kis iroda nagy népszerűsége nyo­mán került sor a bővítés tervé­nek valóra váltására. Az ösz- szefogással — a néphadsereg helyi alakulatának, a monori kisiparosoknak az önzetlen se­gítségével — korszerű, modern irodákat alakítottak ki. Jelen volt a tegnapi átadási ünnepségen Cselényi Dezső, az MSZMP járási Bizottságának első titkára, és dr. Varga Já­nos, Pest megye 11. számú or­szággyűlési választókerületé­nek képviselője. A szalagot Arany István, a Pest megyei Ta­nács nyugalmazott titkára vág­ta át. ECCST-konpsráció Népgazdaságunk további fej­lődése szempontjából meg­határozó a szocialista közös­ség országaival kialakult ke­reskedelmi kapcsolatok erő­sítése, a termelési együttmű­ködés fokozása. A szakosításnak, kooperá­ciónak jó néhány közismert és bevált példája sorolható, mint például a több ország bevo­násával gyártptl SZTB-szövő- gép — ilyenek üzemelnek a Budaflax budakalászi gyá­rában is — vagy a magyar- szovjet közreműködéssel meg­valósított festékszórógyártás a Mechanikai Művekben. Sovimag néven már sok he­lyütt ismertek a magyar— szovjet együttműködésben ki­fejlesztett és gyártott szám­jegyvezérlésű, . esztergagépek. A nagy teljesítményű, korsze­rű géptípus alapberendezés'ét a SZIM halásztelki Fejlesztő' Intézete és a Szovjetunió Szerszámgépipari Fejlesztő Intézete alakította ki. Megyar-bolgár népfrontkapcsolatok Szorosabb együttműködés Együttműködési megállapo­dások aláírásával zárult a Bolgár Hazafias Front hét­fő óta hazánkban tartózkodó küldöttségének programja. A delegáció Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának meghívására ér­kezett Magyarországra, Pen- cso Penev Kubadinszkinak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Bol­gár Hazafias Front elnöké­nek vezetésével. A Pencso Penev Kubadinsz- ki és Sarlós István vezette küldöttségek tárgyalásain át­tekintették a bel- és külpoli­tika időszerű kérdéseit, a két népfrontmozgalom kapcsola­tának eredményeit és az együttműködés elmélyítésének további feladatait. A bolgár vendégek egyebek között ellátogattak Debrecen­be, megismerkedtek Hajdu- Bihar megye életével, felke­resték a Hortobágyi Nemzeti Parkot és a nádudvari Vörösi Csillag Termelőszövetkezetet, találkoztak a néprontmozgal- mi aktivistákkal is. Az együttműködési megál­lapodás, melyet csütörtökön a Hazafias Népront Országos Tanácsának székházában Sar­lós István és Pencso Penev Kubadinszki írt alá, megha­tározza a következő évek fel­adatait a két népfrontmoz­galom kapcsolatainak elmé­lyítése érdekében, foglalkozik a testvérmegyék és testvér- városok együttműködésének további lehetőségeivel. A Bolgár Hazafias Front delegációja csütörtökön eluta­zott Budapestről. SzsntJőrmkátcii változatok A könyvespolc már nem fér el? Kókai Ferenc Szentlőrinc- káta tanácselnöke: — Én amondó vagyok az igazság mindig középütt van. Az emberek ilyenek is, olya­nok is. Bennük van az igény a kulturált, kényelmes kör­nyezet, a jobb és mindig jobb iránt. Csak végig kell sétálni a falun, megnézni az új épü­leteket, de a régi portákat is! Nem látni elhanyagolt, rossz állapotban lévő házat. Igaz, hihetetlenül sokat dolgoznak, de a lőrinckátai ember szor­galmas, igyekvő. Hogy ezt a kemény munkával megterem­tett jólétet élvezni is tudják? Biztos. Természetesen ki-ki a maga szintjén, nem vagyunk egyformák. Nem tudnak leállni Imre Sándor, a szentlőrinc- kátai általános iskola Igazga­tója: * — Már az őseim is ebbén a faluban éltek, én is innét men­tem tanulni, ide jöttem vissza tanítani. Valaha a Balázso- vich, majd Fogler birtokosok alatt idegenből kellett cseléde­ket hozni, mert egyetlen lő­Az első vásárlő az új ecserl ABC-ben Barcza Zs >it felvétele Zárt csarnokban vízre bocsátó'"', vár Dunaharasztiban a hatalmas uszály Bozsán Péter felvétele rinckátai sem szegődött el cselédnek. Igaz, nagy nyomor­ban éltek, földjük semmi, ve­rítékkel kellett minden bete­vő falatért megküzdeni. Talán ez is a magyarázata, hogy olyan keményen tudnak dol­gozni. Amikor végre eljutottak oda, hogy a munkájuknak eredményét is látták, hajtot­tak, mint a megszállottak. Az öregek bizony még ma is kegyetlenek magukhoz. Nem tudnak leállni. Turza Béláné tanárnő: — Voltam sok más község­ben, láttam lakásokat ahol csipketerítővei volt telezsúfol­va még a fürdőszoba is. Nem az életüket szolgáló, minden­napjaikat körülvevő környezet, hanem féltve őrzött dísztárgy volt a lakás. Itt az emberek használják a házukat, lakás- kultusz alakult ki a község­ben. Ez a környezetük kultu­ráltsága iránti igény óriási mi­nőségi előrelépés. — Imre Sándor igazgató: — Akarjunk merészet, meg­mozgatjuk a falut, határoztuk el vagy 6—8 éve. Azóta szer­vezünk csoportos külföldi és belföldi túrákat. Az utazások­kal kapcsolatos minden hiva­talos ügyet á kijelölt pedagó­gus intézi, a lőrinckátaiaknak nincs más dolguk, mint beje­lenteni az igényüket, öröm­mel mondhatom, egyre na­gyobb ez az igény. Valameny- nyi utat családosoknak kínál­nak, így szülők, gyerekek, pe­dagógusok együtt megyünk mindenhová. Nagyot léptek előre — Férjemmel együtt ebben leltük az örömünket, a célun­kat, ezért dolgozunk éjjel nap­pal. — Horváth Lászlóéit két­szintes háza ott áll a Dózsa György úton. Az udvarban ha­talmas fóliasátrak, most ép­pen sóskát termesztenek. — Nagyon sokat kell dol­gozni. Én fóliázok és viszem minden héten Pestre az árut, a férjem a tsz-ben van. Ki- kapcsolódás? Olvasás? Még újságot sem, csak a Képes Új­ság meg az Autó-motor jár. Napilap? Lemondtuk, nagyon sodcba kerülne. Kész már a ház, szépen be van rendezve? Van autónk? Igaz, hogy most már nem lehetne egy kicsit kevesebbet dolgozni? Nem le- hit ebből kiszállni, mindig újabb igények születnek, hogy például mi? Szeretnénk színes televíziót, meg talán egyszer a Balatonon egy kis nyara­lót. Nő a lányunk, azt is férj­hez kell adni, tudja milyen la­kodalmak vannak itt a falu­ban? Két-háromszáz személye­sek, egy egész nyári kereset rámegy. Zenélő üvegcsoda Zombori Kálmánéit szintén a Dózsa György útop laknak. Tágas, földszintes ház, kelle­mes meleg van -valamennyi he­lyiségben. A verandán, a fal melletti kis fiókos szekrényen — látszik az elrendezésről, hogy féltve őrzött tárgy — aranyosan csillogó rézfoglala­tú tartóban két csiszolt üveg, burjárizóan díszes dugóval. — Jászberényben vettük. 5 vagy 6 éve? Már akkor 950 forintba került. Aztán az asz- szony veszi át a szót. — Hogy élünk? Dolgozunk, de azért jut a pihenésre is. Olvasni? A fiunk az igen, de őszintén mondom mi nem sze­retünk. Újságot? Csak a Sza­bad Föld jár, de még azt sem tudjuk mindég elolvasni, tv-t azt minden este nézünk, szí­nes készülékünk van. Eljárunk minden nyáron egy hétre nya­ralni, tavaly Harkányban vol­tunk, előtte a Balatonon. Té­len meg majdnem minden va­sárnap ebéd után felmegyünk a hegyekbe. Műsoros est volt,, múltkor a művelődési házban? Nem is hallottuk 1 ,, Születő igények Csak ismétlésekbe bonyolód­nék, ha a példákat szaporíta­nám. Természetesen azt sem állítom, hogy a néhány csa­láddal - folytatotf beszélgetés feljogosít általános konklúzió levonására. Kókai Ferenc ta­nácselnök szavait idézem visz- sza: Az emberek ilyenek is, olyanok is, az igazság valahol középen van. Ám mi ez az igazság, és a két szélső határ, ami közt ez az igazság helyet foglal? Egy község szorgalmas, önerejéből jólétet teremtő em­bereiről és e gazdagodó lehe­tőségek keretein belüli élet­módjuk milyenségéről, ha tet­szik minőségéről szól az igaz­ság. És a két szélső pont: Szsntlőrinckáta léiekszáma 2170, a csaknem nyolcszáz ház nyolcvan százaléka új, mind­egyikben fürdőszoba, majd minden házban központi fűtés, 280 a gépkocsik száma. Min­den családnak van tévéje, több helyen színes, az igények nö­vekedésére, a színvonal emel­kedésére jellemző az is, hogy a tanács, éppen a lakosság ké­résére mozgó Patyolat szolgál­tatást szervez S a községben sokan bekapcsolódnak az egyéni és csoportos turizmus­ba. De: a sok-sok bútorral, szőnyeggel, ilyen-olyan dísz­tárggyal berendezett lakások­ban még nincs helye könyves­polcnak, lemezt csak elvétve láttam, a községi könyvtár be­iratkozott látogatóinak száma 278, egyik beszélgető partne­rem legmaradandóbb külföldi élménye: hát úgy egészében jó volt minden, de a koszt, azt magyar gyomor nem emészti meg. Életszínvonaluk magas, de tárgyi kultúrájukat teljes egészében a bútoripar repre­zentálja. Az igazság azt hi­szem azonban valóban közé­pütt található Szentlőrinckáta nagyot lá­pév előre, 10—15 év alatt, s hogy igaz a tétel, hogy az alap változását csak lassan követó a felépítmény változása, úgy iga , hogy az embereknek még sokat kell fejlődniük ahhoz, hogy anyagi lehetőségeik, élet­módjuk minőségébe mélyen beépülhessen. S. Horváth Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom