Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 230. SZÄM 1981. NOVEMBER 5, CSÜTÖRTÖK Egyre kevesebb a kockakő Az útépítési akció kilométerei Nem jókor, de lassan elapad a budapesti utcák kockaköve. Ez ott öröm, hiszen a sok vi­hart, esőt, jeget, port és per­sze autókereket látott pesti kö­veket felváltja a portalanított aszfalt, a bagiaknak azonban végleg elfogyó anyagot jelent két okból is. Mert eddig jutá­nyosán hozzájutottak ezekhez a kövekhez, hogy a faluban és társközségében, Hévízgyör­kön, új utat építsenek belőle, de hát egyszer, mint most ez is, minden elfogy. Másrészt, ami kevés akad is még — úgy hírlik — pénzért adják hama­rosan. Elfogadható Mindezt Jamrik Lászlótól, a közös tanácsú község tanácsel­nökétől tudom. — Másrészt nekünk is van már valamennyi örömünk — folytatja az előbbieket a fia­tal tanácselnök —, hiszen jó hírrel szolgálhatok: Bagón már elértük, hogy minden számottevő utca úttestje köve­zett vagy legalábbis elfogad­hatóan kiépített legyen. Foly­tatását azonban várhatóan hátráltatja, ha meg kell ven­nünk a köveket. Az idén hat­ezer négyzetméter megépíté­sét terveztük, ezzel szemben tízezer lett, amely több mint három kilométernek felel meg. Bagón most készült el a Jó­kai, a Tóth Árpád, a Rózsa Ferenc és az Árpád utca kövezése, Hévízgyörkön pedig a József Atitla utca és a szesz­főzdéhez vezető útszakasz ka­pott szilárd burkolatot. A községben jobban örülnek a kövekkel lerakott utaknak, hiszen az is jól járható, rá­adásul nem kezdi ki olyan gyorsan a fagy, mint a bitu­menesei. Idősek és fiatalok Az útépítési akció egyéb­ként a hetvenes évek közepé­től zajlott nagyobb ütemben, ennek része volt az is, hogy Hévízgyörkön tucatnyi utcát terítettek meg mostanáig zú­zott kővel, amely szó szerint is jó alapot ad arra, hogy amint később mód nyílik rá, aszfalt- szőnyeget kapjon. Olyan ut­cákról van elsősorban szó, amelyeken nem járnak majd a nagy testű járművek, a sze­mélyautók meg kevésbé ter­helik. Eddig tehát jószerivel csak a fuvar és az útépítés szakmun­kája került pénzbe. A tanács­elnök természetesen megemlí­tette, hogy -a lakosásg igen jól segítette a munkálatokat. A mestereknek mintegy 260 ezer forint díjat fizettek ki a lakók, akiket mindez érin­tett, hozzávetőleg három és fél millió forint társadalmi mun­kát teljesítettek egy év alatt. Tény. hogy érdekük is volt, mivel a tanács lakóházanként kétezer forint közműfejleszté­si hozzájárulást kért az útépí­Cikkünk nyomán Községek és telefonok Szeptember 26-án megjelent szombati jegyzetünkben a já­rási telefonhálózattal kapcso­latban tettünk néhány észre­vételt. Erre kaptunk választ a Budapestvidéki Postaigazga­tóságtól. Az alábbiakban ezt ismertetjük. A cikkben foglaltakat meg­vizsgáltam és az alábbiakat ál­lapítottam meg: A kerepestarcsai iskola táv­beszélő-ellátása mintegy 95 000 forint építési költséggel jár. A tanács a távbeszélő-állomás ki­építését 1980. áprilisában ren­delte meg Igazgatóságunknál. Tekintettel a szűkös munka­erő-kapacitásomra a távbeszé­lő-állomás kiépítését csak 1981. szeptemberében tudtam elvé­geztetni. A távbeszélő-állomás kiépítése 1981. október 20-án megtörtént, azóta megfelelően működik. A cikkben említett Pécel 46-os számú távbeszélő-állo­más áthelyezését az OTP 1981. augusztus elején kérte. (A ta­karékszövetkezet épületének megépítése után.) A Távközlé­si Üzem képviselője 1981. augusztus 17-én felkereste az illetékeseket, ahol a megrende­lő (az OTP) vállalta a föld­munka elvégzését, tekintettel arra, hogy az üzem megfelelő kapacitással nem rendelkezik, így a földmunkát elvégezni eb­ben az évben nem tudta. A Távközlési Üzemem au­gusztus 20-a előtt az építéshez szükséges anyagot leszállítot­ta és átadta a kivitelezőnek, a községi tanács költségvetési üzemének. Sajnálatos módon azóta a távbeszélő-állomás ki­építéséhez szükséges beton szekrényeket nem építették meg. így a távbeszélő-állomás üzembe helyezését üzemünk' nem tudta elvégezni. Az újság­cikk megjelenése után távköz­lési üzemünk újból megkereste a megrendelőt, aki megígérte, a szükséges munkákat a legrö­videbb határidőn belül elvégzi, mely után a távbeszélő-állomás üzembe helvezhetö. A cikkben említett Gödöllő járás területén a segélykérő állomást nem tudtam azonosítani, tekintet­tel arra, hogy a cikk a községet nem nevezte meg. Kérem a fentiek szíves tu­domásulvételét. Tolnay Zoltán távközlési és műszaki igazgatóhelyettes téshez, ebből azonban lehe­tett ledolgozni. Kérdeztem azt is: mi tör­tént ott és azokkal, akik idő­sek, vagy más ok miatt nem tudtak segíteni. A tanácsel­nök szerint, aki tudott, részt vett ebben a munkában, idő­sebbek és fiatalok egyaránt dolgoztak az utcákon. Volt könnyű munka is, például a kövek közeibe adagolt tömí- tő anyag bepréseléséből igen sok idősebb- ember kivette a részét, így csökkent a fizetni­valójuk. Másutt fiataljaik jöt­tek és vállalták helyettük a munkát. Gyarapodott a közvilágítási lámpák száma is Bagón, az idén húsz higanygőzlámpát szereltetett fel a tanács, úgy tervezik, hogy öt év alatt ez­zel is végigémek a főutcán, mely a legforgalmasabb. Eb­ben az évben mindössze 3,2 millió forintos fejlesztési alap­pal gazdálkodnak a tanács­ban. költségvetésük pedig 14 millió. Költséges csatlakozás Hévízgyörkön 150 ezer fo­rintot költöttek a közvilágítá­si hálózat • bővítésére. Ahogy árról nemrégiben mi is hírt adtunk, a művelődési házban is jelentős társadalmi munka valósult meg. Korszerűsítették a ház fűtését. A nyugdíjas­klub tagjai is kitettek magu­kért. Húsz éve nem volt ilyen jellegű javítás a létesítmény­ben. A belső udvart is átfes­tették. Űjabb jó hír, hogy Hévíz­györkön nemsokára átadják a vízhálózatot, Bagón viszont már csak néhány utcában hi­ányzik a vezeték. Gond vi­szont, hogy a főúton lakók kö­zül sokan nem, vagy csak igen költségesen tudnak a vezeték­re csatlakozni, a tanács olda­lán húzódik a használható ve­zeték, a másik soron lakók­nak viszont a széles út alatt kéne a bekötést elintézni. F. I. Dzsekik a GÖVISZ-ből A Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet konfekcióiizemében a hó­nap elején két színben megkezdték a kamaszdzseki gyártását. A tervek szerint 30 ezer darabot készítenek el a Gyömrői Ru­haipari Szövetkezet megrendelésére. Barcza Zsolt (elvétele Vége a bajnokságnak Galgamácsán befejeződött az 1981. évi községi körzeti kispá­lyás labdarúgó-bajnokság. Az értékelő és díjkiosztó összejö­vetelt november 9-én tartják meg a Forrás büfében. Az utol­só két forduló eredményei: AFI Aszód—Vácegres köz­ség 3-0, Vácegresi Honvéd— Györki Fémmunkás 0-3, Iklad- Galgamácsai öregfiúk—Tsz Medosz 3-0, ÁG Medosz—Tsz Gépész 3-1, Váckisújfalu köz­ség—Domonyi öregfiúk 0-5. A kilencedik forduló: Vácegresi Honvéd—AFI'Aszód 3-0, Vác­egres község—Iklad-Galgamá­csai öregfiúik 0-3, Tsz Medosz —Áll. Gazd. Medosz 0-3, Tsz Gépész—Váckisújfalu község 0-3, Domonyi öregfiúk—Györ­ki Fémmunkás 7-0. Itt említjük meg, hogy az ünnep tiszteletére sportesemé­nyeket rendeznek. November 7-én a termelőszövetkezet szakszervezeti, bizottsága szer­vezésében az általános iskola tornatermében és pályáján kis­pályás labdarúgók, sakkozók és asztaliteniszezők mérik össze erejüket. Benevezhetnek mun­kahelyek, szocialista brigádok csapatai. A mérkőzéseket dél­előtt 9 órától játsszák. Jó munkájukért Elismerés népi ellenőröknek Tegnapi ünnepségükön ered­ményes munkája elismeréséül több népi ellenőr kapott ki­tüntetést, illetve tárgyjutal­mat. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság emlékplakett­jét vehette át Vascsák István, a járási hivatal csoportveze­tője. Tárgyjutalmat kaptak: Kovács György, a csömöri ál­talános iskola igazgatója, Pin­tér Ferenc, a Gödöllő és Vidé­ke Áfész áruházának igazga­tója, dr. Szász István, az Ag­rártudományi Egyetem ad­junktusa, a járási-városi né­pi ellenőrzési bizottság tagjai. A népi ellenőrök közül: Ba­lázs János, a Gödöllő és Vi­déke Áfész osztályvezetője, Baranyainé Selinga Ilona, a gödöllői Háziipari Szövetkezet műszaki vezetője, Faragó La- josné, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár Kistarcsai Gyára üzemi óvodájának élelmezés­vezetője, Gádor János, a dá- nyi Magvető Termelőszövet­kezet agronómusa, Kiss Fe- rencné, az ikladi Ipari Mű­szergyár előadója, Péli Ilona galgahévízi körzeti ápolónő, Szabó Imréné, az ikladi Ipari Műszergyár ellenőrzési osz­tályvezetője, Szamosvölgyi Ferencné, az isaszegi Lignifer Ipari Szövetkezet személyzeti vezetője, dr. Török Gábor, az Agrártudományi Egyetem tudományos munkatársa, Sán­dor Ivánné, a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola gazdasági ve­zetője, Csizmadia Istvánná és Rozsnyai Pétemé nyugdí­jasok. SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Győztek a domonyiak A járási labdarúgó-bajnok­ság 8. fordulója rendben zaj­lott le, csupán két játékost kellett idő előtt leküldeni a pályáról. Meglepetést hozott a Valkó—-Domony találkozó, utóbbiak megszerezték .őszi első győzelmüket. A domo­nyiak győzelmének értékét növeli, hogy idegenben érték el. A bajnokság különben változatlanul nyílt, még több csapat pályázik az őszi első­ségre, illetve a helyezésekre. A serdülők befejezték az idényt, csupán két elmaradt mérkőzésük van még hátra. A GEAC intézője azzal a hírrel jött a szövetségi napra, hogy csapata ma Szarvason játszik barátságos mérkőzést, a helyi NB Il-es Spartacussal. A já­tékvezető-küldő bizottság ve­zetőjétől, Ádám Mihálytól tudtuk meg, hogy betegség és sérülés miatt nehéz volt min­den összecsapásra bírót külde­ni. A forduló rövid története: Zsámbok—GEAC 1-4 (1-2) Vezette: Köti (Vayner). Az egyetemisták végig fö­lényben játszottak, a látottak és helyzeteik alapján a na­gyobb arányú győzelem sem lett volna meglepetés. -A GEAC góljain Katalin és Szarka osztozott egyenlő arányban. Különösen Szarka második találata volt látvá­nyos. Galgahévíz—Erdőkertes 0-1 (0-0) Vezette: Németh (Széki, Máthé). Kitűnő játékvezetés, sport­szerű mérkőzés, az erdőkerte- siek számtalan helyzetükből Egy a hetvenkilencből Hólepte kollégisták a vaságyon Levelet hozott számomra a posta. Feladója dr. Kovács Jó­zsef, az Esztergomi, Tanítókép­ző Főiskola tanára. Arra kér, mondanám el emlékeimet az aszódi Petőfi Sándor népi kol­légiumra vonatkozóan. Pár nap múlva egy névsort kaptam, hetvenkilenc névvel, s a ké­réssel — közölném azok címét, akikről tudok, mert arra vál­lalkozott dr. Kovács József, hogy megírja az aszódi népi kollégium történetét, s ehhez kívánja összegyűjteni az egy­kori kollégisták személyes em­lékeit, vallomásait. Mire is emlékszem? »»»»»» A kollégium szervezése úgy kezdődött, hogy néhányan, ak­kori hatodikos, hetedikes gim­nazisták megkerestük a Ma­gyar Kommunista Párt aszódi szervezetét, s a járási pártbi­zottságot, ahol elmondtuk, hogy szeretnénk, ha Aszódon is len­ne népi kollégium. — Vegyé­tek birtokotokba a volt lakta­nya két épületét, rendezzétek be. aztán legyetek kollégisták! Másnap Budapestre utaztunk, megkerestük a Gy.őrffy-kollé- giumot, ott elsoroltuk, hogy épületünk már van, és tanul­ni akaró munkás- meg pa­rasztgyerek is bőven termett a Galga mentén, segítsenek hát nekünk az öreg kollégisták. Kaptunk Pesten ötleteket, sok hasznos tanácsot és más­nap az egykori laktanya ka­pujára kiraktuk a magunk fes­tette táblát Petőfi Sándor Kö­zépiskolás Népi Kollégium. Akadt kéz, amely a főépületre kiírta: A néppel tűzön-vízen át! Pauló Lajos, akkor a Képző- művészeti Főiskola hallgatója, majd tv-rendező és Harangozó László, jelenleg a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola taná­ra. akkor a budapesti tanító­képző tanulója voltak a szer­vezés motorjai, a kollégisták toborzói, s ők voltak az első nevelőtanárok is. Kalocsai De­zső, a szegedi egyetem tanára csak később lett a kollégium igazgatója. Hogyan lett a háborús ká­rokat szenvedett épületből het­ven gyerek otthona, arról ol­dalakat lehetne írni, de így utólag be kell vallani, hogy hiába volt a kollégisták igye­kezete, meg a szülők akarása, a szeptemberben nyílt kollégium ablakai még decemberben is üveg nélkül tátongtak. Az első hóesés táncoló pelyhe! sok kol­légistát leptek be az ablakok mellett elhelyezett vaságyakon. »»»»»» Megpróbáltam ennek az idő­szaknak keménységét elmond­va a nélkülözések ifjat próbá­ló szépséges romantikájába be­avatni tizenöt éves fiamat és barátait, de nem értették, hogy akkor miért maradtunk a kol­légiumban, ha annyira nehéz volt. — Mi szép volt benne? — kérdezték. — Mi akkor ott és ilyen körülmények mellett pró­báltuk ki egymás között, hogyan lehet emberségesebben élni egymással, vagyis hogy formá­lódik a nagyon egyéni, indivi­dualista emberekből egy iga­zi közösség. A mi önnevelésünk és az egész kollégiumi nevelés alap­ja a szövetkezet volt. amelynek legfőbb tartalmát nem a ha­zulról érkező csomag közös el­fogyasztása adta, nem is az el- alvás előtti beszélgetések esté­ről estére ismétlődő sora, ha­nem a közös munka. Egy fa­liújság elkészítésétől a kollé­giumi szemináriumra való fel­készülésig, a .kollégiumi tag­gyűlésig ázámos konkrét fel­adaton keresztül forrt össze a szövetkezet jó közösséggé. Mi nem tudtuk eltűrni, hogy valaki durva legyen, vagy ön­ző, esetleg a másikkal szem­ben valami rosszat csináljon, mert nagyon hittük, hogy az ügy, amelynek szolgálatára vállalkoztunk, mindannyiunk közös ügye. Heten készültünk az érettségire. Egy szobában laktunk, s egy szövetkezetét alkottunk. Harmincnégy éve ennek, de ilyen távlatból, megtisztítva az együtt töltött időt a kama­szos rajongástól, igazolhatják a még élők —, mert vannak már közösen elsiratott halott­jaink is —, hogy szövetkeze­tünk eleven sejt volt a kollé­gium összességén belül, s mind­emellett ez a kis közösség ké­pes volt önmaga nevelésére is. Itt ismerkedtünk a népi írók könyveivel, itt olvastuk Gorkij és Solohov regényeit, itt ta­nultuk becsülni népünk és a szomszéd népek hagyományait, táncait, dalait, itt akartuk a fényes szellők segítségével megforgatni a világot, s itt zengtük esténként a mozgalmi dalokat, itt lapoztuk a min­dent megismerés vágyával — ha nem is értettük teljesen — A tőkét, az Anti-Dühringet, s innen jártunk esténként az is­kolai tilalom ellenére pártgyű- lésekre, vasárnapi falukutatás­ra. »»»»»» Kinek mit sikerült megvaló­sítani az álmokból — nehéz lenne rá választ adni. Ahányan voltunk, bizonyára annyiféle a felelet. És ha lesz Aszódon a volt népi kollégistáknak talál­kozójuk, akkor ki-ki megfo­galmazza a maga válaszát. Hogy én mit mondok majd — kérdezi a hosszúra nyúlt be­szélgetés után a fiam. — Éle­tem egyik legküzdelmesebb, de ugyanakkor a leglelkesítőbb és legforróbb emberi élménytö­meget nyújtó korszaka volt az 1947—48-as esztendő, amit az aszódi Petőfi Sándor népi kol­légium titkáraként töltöttem el. Hiszem, sokan vallják ezt velem, az egykori hetvenki­lencből. Fercsik Mihály csupán egyet tudtak értékesí­teni. Túra—HMSE 3-0 (1-0) Vezette: Legéndi (Varga). Időnként kemény, de sport­szerű mérkőzés, a megerősített Honvéd meglepően jól tartot­ta magát a turaiak otthoná­ban. Mogyoród—Veresegyház 1-4 (0-4) Vezette: Répási (Balogh, B. Tóth). A gyenge Mogyoród ellen már az első 20 percben 4-0-ra vezettek a veresegyháziak, utána azonban elég lanyhán játszottak, s így nem csoda, hogy újabb gólt nem sikerült elérniük. Valkó—Domony 1-3 (0-1) Vezette: Hornyák (Keglo- vits). Barátságos hangulatú, sport­szerű mérkőzés, a helyzeteit jobban kihasználó Domony megérdemelten jutott őszi el­ső két pontjához. A valkói csatárok százszázalékos hely­zetek sorát rontották el. Hévízgyörk—Pécel 0-1 (0-0) Vezette: Maszlag (Merkel, Imre). Egyenlő erők küzdelme, a szerencsésebb csapat nyert. A gólszerző Kiss a 65. percben sérülés miatt kénytelen volt elhagyni a pályát. Ifjúságiak: Zsámbok—Sza- da 0-3, Valkó—Domony 4-4, Hévízgyörk—Pécel 2-0, Mo­gyoród—Veresegyház 4-0, Galgahévíz—Erdőkertes 0-1. Serdülők: Isaszeg—Dány 6-0, Gödöllő—Kartal 5-2, Er­dőkertes—lklad 5-3, Veresegy­ház—Bag 1-2, Vácszentlászló —Aszód 1-1. A BAJNOKSÁG ALLASA: 1. Veresegyház 8 8 2 — 27- 7 11 2. Erdőkertes 9 6 2 1 18- 9 14 3. Pécel 8 6 1 1 8- 4 13 4. GEAC 7 4 3 — 27-n u 5. Túra 7 4 3 — 23-11 11 6. Isaszeg 7 4 1 2 19- 8 9 7. Hévízgyörk 8 4—4 12-10 8 8. Zsámbok 7 2 14 10-12 S 9. HMSE 9 2 — 7 11-20 4 10. ValkA 6 1 2 3 9-19 4 11. Mogyoród 7 2 — 5 8-22 4 12. Galgahévíz 8 118 4-12 3 13 Uomonv 9 1 — 8 7-38 2 IF.TÜSAGIAK 1. Hévízgyörk 7 6 1 — 26- 5 13 2. Tura 6 6 ------- 34-11 12 3. Pécel 7 5 — 2 28- 7 10 4. Szada 7 4 2 1 29-20 10 5. Mogyoród 7 4 1 2 20-l 6 9 6. Galgahévíz 8 2 3 3 20-20 7 7. Veresegyház 7 3 — 4 18-20 6 8. valkó 6 13 2 12-15 5 9. Erdőkertes 8 2 1 5 9-26 5 10. Isaszeg 7—43 n-23 4 11. Uomonv 8 — 4 4 13-32 4 12. Zsámbok 8—17 11-36 1 PEnntTnOK 1. Gödöllő 8 7 1 - 48- 7 15 2. Isaszeg 9 7 — 2 57-17 14 3. Hánv 8 5 1 2 20-20 11 4. Kartal 8 5 — 3 20-18 10 5. Bag 95—4 23-14 10 6. Ve-esegyház 9 4 1 4 27-30 9 7. E-dSkertes 9 2 2 5 16-26 6 8. Aszód 9 1 3 5 14-47 J 9. Tkiad 8 2 — 6 1 8-28 4 10. Vácszentlászló 9—27 10-51 2 Csiba József ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom