Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-04 / 259. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 259. SZÄM 1981. NOVEMBER 4., SZERDA Gép javítási tanácskozás léi segítik a gépészeket Hol tart ma,_ s mennyire megoldott a mezőgazdasági gé­pek javítása megyénkben? Er­re kerestek választ mindazok, akik jelen voltak a napokban azon a tanácskozáson, amelyet a túrái Galgamenti Magyar— Kubai Barátság Tsz-ben ren­dezett a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület'megyei szerve­zetének gépesítési szakosztá­lya, a TIT megyei szervezete, a gödöllői MÉM Műszaki Inté­zet és mások. Azok, akik a há­zigazda túrái szövetkeket nagyszerű kiállítását látva a helyszínen, a galgahévízi mű­velődési házban akartak a kér­désre választ kapni, rózsá- saibbra festhették volna a va­lóságot gépjavítás és karban­tartás ügyében, mint amilyen az a valóságban. Példás szervezés A túrái Galgamenti Tsz-ben ugyanis, sok gazdaságot meg­előzve, példásan, magas szin­ten szervezik ezt a munkát, amelyet persze nemcsak kiál­lításuk reprezentált, hanem a, tanácskozás utáni gyakorlati bemutató is. De vonatkoztas­sunk el egyelőre a túrái pél­dától, hiszen Barna László, a megyei tanács főfelügyelője, aki a termelőszövetkezetek gépjavításának helyzetéről szólt, egészen más képet fest­hetett Egyebek között elmon­dotta, hogy szövetkezeteink mintegy 3 ezer traktort, 3 ezer 600 tehergépkocsit, 730 kom­bájnt, 300 magajáró betakarító gépet, 5 ezer pótkocsit, s ugyancsak több ezer munka­gépet üzemeltetnek. Gépeink értéke meghaladja a hatmil- liárd forintot, amely csaknem negyven százaléka a szövetke­zetek összes állóeszközértéké­nek. . Nem kicsi tehát azoknak a felelőssége, akik ezeket a ma­sinákat üzemeltetik, javítják, karbantartják. A mezőgépé­szek száma a megyében — ide­értve a traktorosokat és a gép­kocsivezetőket is — csaknem tízezer. Á gépjavító — úgy­mond: üzemfenntartó — mű­helyekben, raktárakban együtt­véve 3 ezer 200-an dolgoznak, akiknek 52 százaléka a szak­munkás, 5 százalékuk az egye­temet, illetve főiskolát végzett, 4 százalékuk technikus, a töb­biek betanított és segédmun­kásként végzik a gépjavítás, karbantartás napi munkáját. Másfajta eszközök A személyi feltételek meg*- felelő alapot adhatnának a szakszerű, gyors munkákra, igaz, a feladatok mind na­gyobbak. Néhány év alatt ösz- szesen 32 ezer kilowattal nőtt a traktorok motorteljesítmé­nye, s ezerrel a tehergépkocsik száma. Az új gépek új javítási technológiákat, sokszor más­fajta eszközöket igényelnek. Ám a műhelyek sem felelnek meg ma már teljes egészében a követelményeknek. A jelen­legi 180 javítóműhely, amelyek összes alapterülete mintegy 62 ezer négyzetméter, s az 52. szervizműhely a maga 58 ezer négyzetméterével nemcsak ke­vés (a raktár- és kiszolgáló he­lyiségeket is magukban foglal­ják e számok), de általában egyenként is kicsik, 60 száza­lékuk korszerűtlen. Kétségtelen, hogy ezen a ta­nácskozáson is kiderült: a mezőgépészeket, s így a mező- gazdaságot hovatovább nem­csak a fel-felbukkanó alkat­részgondok hátráltatják, ha­nem a javítási, karbantartási háttér szűkösebb lehetőségei is. A jó példák, mint a turaiaké is, kivételként erősítik az imént mondottakat. Az biztos, hogy ma még sok s jellem­zőbb az egyedi gépjavítás, s még mindig kicsi a fődarab- cseres javítás aránya. A kar­bantartások vitelével sem le­hetünk elégedettek, amelynek színvonala üzemenként eltérő, s általában nem megfelelő. Diagnosztikai .módszereket el­vétve alkalmaznak a hibák megelőzésére. Javítók és üzemeltetők Mi is valójában a turaiak titka? Sára József, a gazdáság műszaki főágazatának vezető­je nem titkolta azt az örömét, hogy amikor 1976-ban hozzá­láttak a műszáki háttér' teljes átszervezéséhez, majd amikor a javítást-karbantartást a töb­bivel egyenrangú főágazattá szervezte vezetőségük, akkor s azóta is rangjukhoz méltóan kezelik a műszakiakat. A tár­gyi, a személyi és a technoló­giai feltételek megteremtése után láthattak munkához, s főágazatuk ma már nemcsak saját területükön működik eredményesen, hanem például tehergépkocsik felújításában, hatósáigi vizsgára való előké­szítésben szolgáltat is. Elérték azt, hogy a javítás­ban dolgozók bérezése is telje­sítményarányos, s jövedelmük függ attól, hogy később meg- állják-e helyüket a gépek a szántóföldeken. A nagy telje­sítményű gépek javítását pél­dául ugyanazokra az emberek­re bízzák, akik üzemeltetik is. ök aztán igazán érdekeltek nemcsak a hibák megelőzésé­ben, kijavításában, hanem a gépekké) való kíméletes bá­násmódban is. A fontosat javítani! Ezen a tanácskozáson meg­felelő hangot adtak annak a kívánalomnak, hogy nagyobb mértékben kellene o részegy- ségcserés javítást alkalmazni. Dr. Mélykúti Csaba, a MÉMMI főosztályvezető-helyettese en­nek a módszernek az előnyeit méltatva elmondta, hogy sok esetben fölösleges a teljes traktort szétszerelni. Csak azt a részegységet kell így javíta­ni, amely elhasználódott — például a motort, a hátsóhidat —, a többit általában elég a legmagasabb fokú karbantar­tásban részesíteni. Ahogy azt Németh Pál, a MÉMMI tudo­mányos főmunkatársa mondot­ta: az intézetben nemrég meg­tervezték a szovjet nagy trak­torok részegységkiemelő be­rendezéseit. Sőt ezeknek mar gyártót is találtak: a moson­magyaróvári Lajta-Hansági Állami Gazdaság vállalkozott rá. F. I. Hasznosítják a komputert A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Matematikai és Szá­mítástechnikai Intézetének számítógép-központjában az egyetemi hallgatók tanulását elősegítő programokat is ké­szítenek. Ezenkívül a tudomá nyos kutatásban is hasznosít­ják a komputert. Barcza Zsolt felvétele Kartali úttörők, kisdobosok Fákat ültető rajok Próza- és versmondó verseny Kartalon is, akárcsak járá­sunk többi iskolájában, ün­nepélyes csapatgyűlésscl, majd oldottabb, játékos progra­mokkal kezdődött az idei út­törőév, amely a Kölcseytől vett idézetet — Hass, slkoss, gyarapíts! — választotta jel­mondatul zászlajára. Mit szeretnének elérni, megvalósítani az idén és a következő évben a kartali kisdobosok és úttörők ? Alapvető feladatuknak tart­ják a község különböző szer­vezeteivel, intézményeivel ki­épített kapcsolatuk ápolását, szorosabbra fűzését. Mind a falusi, mind a pedagógus KlSZ-alapszervezettol azt a konkrét támogatást várják, hogy az arra legrátermetteb­bek vállalják el a Nyolcadiko­sok klubjának vezetését, és segítsék, hogy a klubban tar­talmas, szórakoztató munka folyjon. Több szakkört sze­retnének, ezek . irányításába pedig több szülőt, pártoló ta­got bevonni. Az úttörőgárda különböző szakaszai itt is megalakultak, s a csoportok többsége a kívá­nalmaknak megfelelően mű­ködött. További támogatásra, buzdításra leginkább a tűzol­tószakasz. szorul, amelynek tevékenysége jórészt a helyi felnőtt önkéntes tűzolcócsapat segítőkészségének a függvé­nye. A közhasznú társadalmi munkák közül évenként visz- szatérő feladat a különféle hulladékanyagok gyűjtése. Emellett a legnagyobb hang­súlyt környezetük védelmére helyezik. Védetté nyilvánítják az iskola egyes területeit, s ezekre egész évben folyama­tosan figyelnek, rendben tart­ják. A jelentősebb orszá­gos események alkalmával az iskola udvarán, ahol a játé­kot nem zavarja, fákat ültet nek a rajok. » A környezetvédelemmel kapcsolatos fcladatak nem korlátozódnak csupán az isko­lára és annak udvarára, lakó­helyük szépítésében is részt vesznek: a kisdobosok évente öt, az úttörők pedig liz órát vállaltak. Tervezték az őszi betakarítások segítését is, a környező gazdaságok azonban ilyen igénnyel nem jelent­keztek. A községi ünnepségek al­kalmával a gyerekek adják a műsort, de a versek, prózai művek, dalok tanulása órán kívül nem korlátozódik csu­pán az ünnepélyekre történő felkészülésre. Az idén a falu felszabadulásának évforduló­ján, december 6-á.o próza­mondó versenyt rendez a csa­pat, jövőre, április 11-én, a költészet hete alkalmából pe­dig szavalóversenyt. A könyv­tár vezetőjével karöltve író— olvasó találkozókat szervez­nek. A rajok az év folyamán kétszer látogatnak el szín­házba, egy-egy alkalommal pedig a környékbeli múzeu­mokat keresik fel. Ez részben már kapcsolódik azon céljukhoz, hogy a gye­rekek ismerjék meg s Galga vidékét, az itt található mű­emlékeket, nevezetességeket. Ennek megvalósítása érdeké­ben túrákat, kerékpártúrákat szerveznek, s számítanak az ifivezetők és a szülők segíté­sére is. B. M. Városi moziműsor .. .És megint dühbe jö­vünk. Színes, olasz kaland- film. Kisérőműsor: Magyar Híradó, 4, 6 és 8 órakor. 1 Szakosztály alakult a városban is ‘ lár mm mosiohagye rek a sakk Kisebbfajta vihart éltek át az ősz elején a városi sakk­élet megszállottjai: a művelő­dési központtal támadt affér azonban mára szerencsésen megoldódott. A félreértést az okozta, hogy a tavasszal há­borítatlanul használt helyisé­geket is újra ed kellett osztani, hiszen a művelődési ház iga­zán csak szeptembertől, októ­bertől működik teljes üzem­mel. De a szakkörök, klubok, különféle műkedvelő és hob- bycsoportok között ott vannak a sakkozók is, akik hetente kétszer a házban tarthatják ezentúl is edzéseiket. S ez örömhír a sakkozás gö­döllői szerelmeseinek, akik már több mint egy évtizede joggal panaszkodtak arra, hogy sportáguk mostohagyerek a többi között A GEAC egy­kori szakosztálya 1988-ban be­fejezte működését s azóta a gödöllői versenyzők a járás csapataiban játszottak vagy csak egymás között, baráti alapon. t Saját fedezettel Két ,évvel ezelőtt aztán meg­indult az erjedés, akkor hív­ták ismét találkára a városi sakkozókat; tömegsport-ala­pon. Majd megszervezték a városi csapatbajnokságot is, amelyen három versenyzőből álló csapatok indultak a játék és 'aj. erőfelmérés jegyében. Alig 'több mint egy hónapja, szeptember végén pedig olyan eseményre került sor, amely alighanem mérföldkőként ke­rül be a gödöllői sakkozás tör­ténetébe. A sakkozók és a GSC együttműködésének eredmé­nyeként megalakult a sakk- szakosztály. Hogy a gödöllőiek valóiban szerelmesei a hatvannégy koc­kának és a bábuknak, azt a megállapodás is mutatja; hi­szen egyelőre önköltséges ala­pon működik a szakosztály: a versenyzés költségeit maguk állják. Készleteket, órákat a városi-járási Testnevelési és Sportfelügyelőségtől kaptak, helyet pedig most már végle­gesen a művelődési központ­tól. A tizenhét alapító tag az el­ső összejövetelen megválasz­totta a szakosztály vezetőségét. Elnök Tompa Ferenc, a sport- hivatal munkatársa, helyettes Harsányi Imre, a MÉM Mű­szaki Intézet munkatársa. A gazdasági vezető Láng Ödön nyugdíjas közgazdász, intéző Gábori Gyula nyugdíjas — va­lamennyien aktív játékosok. Mint ahogy az az edző is, dr. Kasza Ferenc, az Agrártudo­mányi Egyetem tudományos munkatársa. Jövőre beneveznek Tizenöttől nyolcvan évesig minden korosztályból és min­den társadalmi rétegből talá­lunk szakosztályi tagokat, aki­ket a játék szeretetén, értésén kívül a versenyzés, a gödöllői szineknek később szerzendő dicsőség hozott egybe. Nem titkolt tervük, hogy a Gödöl­lőn lakó, de idegenben ver­senyző éljátékosokat is haza­hívják, s hogy jövőre már be­neveznek a megyei II. osztályú bajnokságba. Sőt: céljuk, hogy rögtön meg is nyerjék és fel­jussanak az I. osztályba. Addig persze még sok idő van, de kell is: edzésre, elem­zésekre, házi és barátságos erőpróbákra. Az idei csapat- bajnokság november közepén fejeződik be, közben másod­szor is megrendezik, novem­ber 8-án, délelőtt 10 órától a járási hivatal nagytermében a November 7. Kupát. Erre is mindenkit várnak, aki szereti a sakkot. Mint ahogy a szak­osztály célja, hogy minél na­gyobb körben terjessze el ezt a szellemi sportot a városban, különösen a fiatalok körében. Hogy van talaja törekvéseinek, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már most több te­hetséges fiatal versenyzőjük van. Egyiküket, a tizenhét éves gimnazista Szőke Gábort már Osváth András, a magyar baj­nokjelölt Budapesti Honvéd mesteredzője is felfedezte. Verseny, erősorrend A népszerűsítés eszköztára is összeállt már. Az edzéseken kívül, amelyekbe várják a to­vábbi jelentkezőket, tömeg­sportversenyek szervezését is vállalták s különösen a legfia- talabbakkal, az úttörő koriak­kal kívánnak foglalkozni. Azt is tervezik, hogy évente két­szer szimultánt szerveznek legalább mesterfokú sakkozók­kal. Nem lesz fehér holló a szakelőadás sem, a képzést sa­ját tervezett szakkönyvtáruk is segíti majd. A városi csapatbajnokság befejezése után egyéni bajnok­ságot indítanak,, amelynek az lesz a feladata, hogy kialakítsa a gödöllőiek versenycsapatát, s azon belül az erősorrendet. Aztán jövőre kezdődhet az igazi pontgyűjtés. A gödöllői sakkélet hosszú szünet után remélhetőleg végleg feltámad — ezt szeretné a GSC újdon­sült szakosztályának minden tagja. G. Z. Szőnokképző tanfolyam Helyes beszéd Szónokképző tanfolyamot indít novemberben az aszódi családi és társadalmi ünnep­ségeket rendező iroda. A tan­folyamon, amelyen a községek anyakönyvvezetőin kívül a gödöllői és az aszódi iroda' ak­tivistái közül negyvennégyen vesznek részt, a házasságköté­sek és a névadások beszédei­nek speciális követelményei­ről tájékozódnak, beszédhe­lyességet és stílustant sajátí­tanak el a hallgatók. Az elő­adók közt. találjuk dr. Hor­váth Ferencet, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának anyakönyvi főfel ügyelőjét, Rdcz Zoltánt, a Népművelési Intézet munkatársát, Rátkai Ödönt, a hódmezővásárhelyi és Csikasz Istvánt, a balassa­gyarmati rendezőirodák veze­tőit, valamint dr. Török Ist­ván pszichológust. Veresegyház Védőnői szolgálat Veresegyházon a tervek szeriint öt év alatt csaknem •másfél millió forintot költe­nek a szociális és a házi szo­ciális gondozásra. A védőnői szolgálat fenntartására pedig hétszázezer forint szükséges. Kézilabda MNK Járási rangadó Az idei MNK-mérkőzések kézilabdában a bajnokság be­fejezte után nyomban megkez­dődtek, legalább a megyei elő­selejtezők. A GSC számára mindjárt járási rangadóval. A megyei II. osztály bajnokához, Domonyba. látogatott a gödöllői gárda, ahol kétgólos vereséget szenvedett, ami azt jelenti, hogy kiesett a további küzdel­mekből. Domony—GSC 19-17 (7-6) Domony: Babus — Gyetván (1), Szlovák (4), RemenárJ. (1), Zdenko L. (11), Remenár P. (1), Kovács. Csere: Bohunka (1), Zdenko F., Mihalicza. GSC: Kolesza — Béres (2), Kecskés, Szlifka (1), Mezei (1), Malizs (10), Vági (3). Csere: Urbán. Végig szoros mérkőzésen a hazaiak megérdemelten nyer­tek a gödöllőiek ellen. Jó: Zdenko L., Szlovák, il­letve Malizs. A művelődési ház programja Megyej pedagógiai tanfo­lyam 9-től 15 .óráig a 11-es és a 22-es teremben. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények november 7-i ünnepsége 1 a színházterem­ben, 11.30-kor. A gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola ünnepsége a szín­házteremben, 15 órakor. Az Észak-Pest megyei Sü­tőipari Vállalat november 7-i ünnepsége a 29-es teremben, 15 órakor. Ä Volán 1. sz. Vállalat 12. sz. üzemigazgatósága felvesz: a Gödöllő, Dózso György u. 65. sz. alatti munkahelyre: gépkocsivezetőt, hálózati villany-szerelőt, vízvezeték-szerelőt, elektroműszerészt, éDÜlet- és épületgépészeti művezetőt, az Aszód, Pesti u. 2. sz. alatti telephelyre: gépkocsivezetőt. a Vác, Deákvári fasor 6. sz. alatti telephelyre: gépkocsivezetőt, karosszérialakatost. fényezőt. autószerelőt, szállítómunkást, rendelkező szállítmányozási szolgálattevőt. Bővebb felvilágosítás és jelentkezés a munkaügyi, munkavédelmi és rzoeiáloelitikai osztályon, címe: Gödöllő, Dózso György u. 65. TÉRJ ISSN- 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom