Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-04 / 259. szám
1981. NOVEMBER 4., SZERDA ap Heti jogi tanácsok ........ II 'T A kisszö vetkezeti munkáról és tagságról • Milyen tevékenység folytatható kisszövetkezet keretében és ki lehet annak tagja? Több olvasónk fordult hozzánk a f&nti kérdéssel, akik kisszövetkezetet akarnak létesíteni. Ennek keretében minden gazdasági tevékenység folytatható, amelyet törvény, törvényerejű rendelet, miniszter- tanácsi rendelet vagy minisztertanácsi határozat nem utal kizárólag állami gazdálkodó szervezet tevékenységi körébe. A gazdasági tevékenység folytatásának feltételedre — így különösen a szükséges engedélyre, illetőleg hozzájárulásra — a szövetkezetekre érvényes rendelkezések az irányadók. Kisszövetkezet nem folytathat mezőgazdasági szövetkezet és mezőgazdasági szakcsoport körébe tartozó mezőgazdasági tevékenységet, továbbá a művelési ágazatban működő munkaközösségek (alkotóközösségek) által nyújtott szolgáltatást A másik kérdésre, hogy ki lehet a szövetkezet tagja, az alábbiakban adjuk meg a választ: A szövetkezet tagja lehet a főfoglalkozású tagon kívül: az ipari vagy mezőgazdasági szövetkezettel tagsági viszonyban (munkaviszonyban), illetőleg más munkáltatóval mun kaviszonyban álló személy, a főállás munkaidején kívüli munka keretében, öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, a társada lombiztosítási jogszabályban meghatározott foglalkoztatási kereten belül, illetőleg — a nyugdíj szünetelése esetén — korlátozás nélkül, felsőoktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója, az intézmény hozzájárulásával. A tagfelvételről a vezetőség határoz. A munkaviszonyban vagy a munkával járó,, tagsági viszonyban álló személy kisszövetkezeti tagként való belépésének engedélyezésére, illetőleg az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, valamint a munka időtartamára a 8/1981. (IX. 29.) Mü.M rendelettel módosított 1/1976. (I. 31.) Mü.M. sz. rendelkezései az irányadók, amelyről a következő kérdésben szólunk. & Kell-e engedély a mun- kaviszonyban álló dolgozónak, ha kisszövetkezetbe akar lépni? A főállás mellett kisszövetkezetben tagsági viszony létesítésének engedélyezésére, illetve bejelentésére az a szabály, ha ez a főállása (esetleges további munkaviszony) munkaidejét érinti, a dolgozó főállása — esetleges további Mosimásar NOVEMBER 5-TÖL 11-IG ABONY 5— 8: Kopasz kutya* 6— 8: Mégis meglátod az eget (du.) 9—10: Edénkért, a sikátorban** BUDAÖRS . 5— 8: Nevem: Senki 9—10: A kis rendőr nagy napjai CEGLÉD, Szabadság 5— 8: Katasztrófa íöldön*égén I—II. 9—11: Az éneklő- kutya (du.) Csúfak és gonoszak*** (este) CEGLÉD, Kamara 5—11: A találékony nyuszi (du.) 5—8: Az erőd** 9—11: Elcsábítva, elhagyatva* DABAS 5— 6: Sivatagi show 7— 8: Jesse James balladája* 9—10: Hálózat** DUNAHARASZTI 5— 6: Csatár a pácban* 7— 8: A cárlcány és a hét dalia (du.) Fészek a szélben* (este) 9—10: A bíró és a hóhér* 7—8: I, mint Ikarusz* 9—11: Katasztrófa földön-égen I—II. NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 5— 6: Normandia—Nyeman (este) 5— 8: Cirkusz (du.) 7— 8: Ballada a katonáról (estet 9—11: Won Ton Ton, Hollywood • megmentője (du.) Árvácska (este) NAGYKŐRÖS, Toldi 6: Az oroszlán ugrani készül 10: Egy kis indián P3LISVÖRÖSVÁR 5— 7: Egy zseni, két haver, egy balek 9—10: Majmok bolygója* POMÁZ 5— 8: Seriff az égből 9—10: Az inspektor küldetése RÁCKEVE 5— 6: Az inspektor küldetése 7— 8: Csatár a pácban* 9—10: Fészek a szélben* SZENTENDRE 5— 8: Fehérlófia (du.) Vérvonal** (este) 9—11: Zsaru vagy csirkefogó? SZIGET5ZENTMIKLÓS 5— 6: Papát vásároltam (du.) Fészek a szélben* (este) 7: Az inspektor küldetése 8: Lövés a ködben 9—10: Seriff az égből TAP1ÓSZELE 5— 8: Kóma** 7— 8: A kétarcú felderítő (du.) 9—10: Ideiglenes paradicsom* VÁC, Kultúr 5— 6: Jégmezők lovagja (du.) A Saturnus nem válaszol (este) DUNAKESZI, Vörös Csillag 5— 8: Mephisto I—II.* 7— 8: Jégmezők lovagja 9—10: Csatár a pácban* DUNAKESZI, József Attila p 6i Rívj a messzeségbe* 8: Múppet show 9: Nyomorultak I—II. 11: Akiket forró szenvedély hevít** ÉRD 5— 6: A félhold árnyékában I—II. 8: Tavasz az Oderán 9—10: Kamaszok» FÓT 5— 8: Majmok bolygója* 9—10: Kocsubej GÖDÖLLŐ, 5— 6: A kis rendőr nagy napjai (este) 5— 8: Zöld rakéták (du.) 7— 8: Vadember* (este) 9—11: Fehérlófia (du.) Vérvonal** (este) GÖDÖLLŐ, Agrártudományi Egyetem 5: Cserepek* 8: Pisztrángok* 9: Bátorság, fussunk* GYÁL 5— 8: Zsaru vagy csirkefogó? 7— 8: Liliomfi (du.) 9—10: Bally* MONOR 6— 11:... és megint dühbe Jövünk 7— 8: Normandia—Nyeman (du.) 9—10: A bátrak bátrai (du.) NAGYKÁTA 5— 6: Ideiglenes paradicsom* 7— 8: A hét különleges megbízott 9—10: Robinson Crusoe NAGYKÖRÖS, Arany János 5— 6: Konvoj* 7— 8: A bíró és a hóhér* 9—11: A kristálycipellő (du.) Mephisto I—II.* (este) VÁC, Madách Imre 5: Karate 7: A bíró és a gyilkos** 10: Országúton* VECSÉS 6: Tavasz az Oderán 7— 8: A kis rendőr nagy napjai (du.) Ítélet (este) 9—10: János vitéz 9—11: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. *• Csak 16 éven felülieknek. *•* Csak 18 éven felülieknek. [ munkaviszonya — szerinti munkáltatónak az előzetes írásbeli engedélye is szükséges. Há a főállás munkaidejét nem érinti a tagsági viszony létesítése, akkor a dolgozó köteles a főállása szerinti munkáltatónál a tagsági viszony létesítése előtt ezt a körülményt írásban bejelenteni. A főállású dolgozó munkáltatója a 22/1979. (XII. 28.) Mü.M sz. rendelettel módosított 1/1976. (I. 31.) Mü.M. sz. rendelet 4. §-a alapján az engedély csak abban az esetben adható meg, ha a munka elvégzése nem tartozik az engedélyt adó vállalat tevékenységi körébe, a főálláson kívüli foglalkoztatás nem összeférhetetlen a dolgozó főállás szerinti munkájával, az engedélyt adó munkáltató nem foglalkoztat más vállalat dolgozóját hasonló munkával, továbbá a dolgozó a munkáltatójánál legalább 2 éve munkaviszonyban áll. Ez utóbbi szabályt nem kell alkalmazni mellékfoglalkozás vagy a fő- álás munkaidejét nem érintő munkájára irányuló egyéb jogviszony engedélyezésénél, így a tagsági viszony létesítésénél sem. (1/1976. Mü.M. 15/A § 1. bek.) A tagsági viszony munkaidejére vonatkozik, hogy nem haladhatja meg a másodállásban, a mellékfoglalkozásban és a munkára irányuló — engedélyezés alá eső — egyéb jogviszonyban (ha rendelkezik ilyenekkel) a törvényes munkaideje egyharmadát, fizikai tevékenység esetén annak felét. Ha a főállású munkahelyen — egyébként a vállalat tevékenységi körébe tartozik az a munka, amit a kisszövetkezetben tagsági viszony keretében akar a dolgozó folytatni, a munkáltató a munka vállalását, (tagsági viszony létesítését) engedélyezheti dolgozója részére, ha az a munkáltató érdekeit nem sérti. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései A rokkantsági járadékról Üzemi baleset ért egy front- fej tési vájárt. Tekintve, hogy bekövetkezéséhez maga is hozzájárult — ötven százalékos kármegosztás alkalmazásával — a bányavállalatot járadék fizetésére kötelezték. Az összeget a frontfejtésen dolgozó vájárok átlagkeresetének alapulvételével állapították meg. Később a vállalat a rokkanttal közölte: ötvenhárom éves korát és magas vérnyomását figyelembe véve, a baleset előtti munkaköre betöltésére nem volna alkalmas, azért a járadék összegét nem a frontfejtő, hanem a fenntartó vájárok átlagkeresetének figyelembevételével szabja meg. Egy évvel később a rokkant részére a társadalombiztosítási szerv korkedvezményes öregségi nyugdíjat állapított meg. Ezek után a vállalat és a rokkant között per keletkezett, amelyben a volt munkaadó által fizetendő járadék összege felől kellett dönteni. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új eljárást rendelt el. Az üzemi baleset következtében a rokkant frontfej tési váj ári munkára való alkalmasságát elvesztette — hangzik a határozat —, a munkaügyi miniszteri rendelet értelmében elmaradt jövedelem miatt azt a kárt kell megtéríteni, ami a dolgozót az által éri, hogy munkaképtelensége, vagy munkaképessége csökkenése folytán korábbi keresetétől elesik. A kár összegének megállapításánál mindig a baleset előtti munkakörben elért, vagy elérhető átlagkeresetet kell alapul venni. Ettől akkor sem lehet eltérni, ha a dolgozó későbbi egészségi állapotában — a balesettől független, természetes okból — bekövetkezett változások vagy életkor előrehaladása folytán korábbi munkakörét nem tudná betölteni. Ebből köveíJó ha tudja A táppénzfizetésről A keresőképtelenség idejére a dolgozóknak táppénz jár, legfeljebb azonban egy évig. Kivétel a gümőkóros megbetegedés, amelynél a táppénz maximum két évig fizethető. Üzemi balesetet szenvedtek részére időbeli korlátozás nélkül jár a táppénz keresőképtelenségük alatt, a munkába állásig. Egy évnél rövidebb ideig jár a táppénz a következő esetekben: egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig; egyévesnél idősebb, de három évesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként hatvan napon át; három és hat év közötti gyermekek ápolása címén évenként és gyermekenként harminc, egyedülállónak hatvan napon át; végül a 14 évesnél fiatalabb vörhenybeteg gyermek otthoni ápolása címén esetenként legfeljebb 22 napon át. Előfordulhat, hogy valaki egyéves távpénzre jogosultságát kimerítette és még mindig nem vált keresőképessé. Vajon mi ilyenkor a helyzet? Ha újra munkába állt, s 8— 10 napi munka után állapítják meg róla, hogy ismét keresőképtelen, a táppénzre jogosultságot ismét el kell ismerni. Huzamosabb (8—10 napos) munka nélkül is elismerhető a táppénzre jogosultság akkor, ha az újabb keresőképtelenséget a munka felvétele utáni heveny megbetegedés okozta. Vitás esetekben az orvosi vélemény lehet irányadó. Hogyan számítják ki a táppénz összegét? Általános szabály, hogy ezt a dolgozó keresetének napi átlaga alapján kell megállapítani. Az év végi részesedést és a jutalmat csak 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén lehet a táppénz összegének kiszámításánál figyelmbe venni. A táppénz mértéke egyébként a napi átlagkereset 75 százaléka, feltéve, ha a dolgozó már legalább két éve megszakítás nélkül munkaviszonyban áll. Egyéb esetben a táppénzt a napi átlagkereset 65 százaléka lehet. Más. a helyzet a kórházi ápolás idején. Ilyenkor a dolgozó az egyébként neki járó táppénzösszeg hetven százalékára jogosult. Eltartott hozzátartozó esetén ez 90 százalék. kezik, hogy a vállalat által felhozott okok, vagyis, hogy a rokkant egészségi állapota időközben rosszabbodott, vagy életkora miatt frontfejtést munkára nem volt alkalmas, a járadék módosítására nem szolgálhat alapul. Annak a feltételezésnek pedig, hogy a frontfejtő vájári munkára való alkalmasságát később — egészségi állapota és kora miatt — amúgy is elveszthette volna, a járadék módosítása szempontjából nincs jelentősége. Törvénysértő elbocsátás hogy Egy közlekedési vállalat sofőrjét fegyelmi büntetésül elbocsátották. Ezt azzal indokolták, hogy egy este nagy meny- nyiségű alkoholt fogyasztott, amit másnap a szonda kimutatott, ezért nem engedték munkába állni, hanem haza- küldték. Az illető a büntetés enyhítése, munkaviszonya megszűnt munkakönyvi bejegyzés kijavítása, és az elbocsátása óta más vállalatnál történt alkalmaztatásáig eltelt időre járó munkabére megfizetéséért a vállalat ellen pert indított. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította, mert a kiszabott büntetés enyhítésére nem látott okot. A jogerős ítéletet a legfőbb ügyész törvénysértőnek és megalapozatlannak találta, ezért törvényességi óvást emelt ellene. Az óvás alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. A sofőr ellen fegyelmi eljárás nem indult, márpedig a Munka Törvénykönyve értelmében elbocsátásról szóló büntetést csak fegyelmi eljárás lefolytatása után lehet kiszabni. Az eljárási szabályok betartása a dolgozóknak a munkaadóval szemben biztosítékot nyújtanak arra, hogy az a jogait társadalmi rendeltetésüknek megfelelően gyakorolja. Amennyiben a vállalat a sofőr vétkességét olyan súlyosnak ítélte, hogy azzal szemben a legszigorúbb büntetés kiszabását találta arányban állónak, akkor fegyelmi eljárást kellett volna indítania, mert enélkül csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott büntetések róhatok ki. Ebben az esetben a vállalat fegyelmi eljárás nélkül hozta meg az elbocsátásról szóló határozatot, ezért azt hatályon kívül kellett helyezni. Tekintettel arra, hogy időközben a fegyelmi megindítására nyitva álló három hónapi elévülési határidő eltelt, újabb büntetés meghozatalára már nincs lehetőség. Ezért a sofőr keresete alapján tisztázni kell, hogy a kiesett időre milyen összegű munkabér-megtérítés illeti meg és intézkedni kell a munkakönyvi bejegyzés kijavítása iránt is. A Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét ha- • tályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Bonyodalmak egy adócsalás körül Egy kőműves kisiparost a tanács pénzügyi osztályának vizsgálata alapján négy évre, kétmillió forint általános jövedelmi adó és négyszázezer forint községfejlesztési hozzájárulás fizetésére köteleztek. A kisiparos a városi illetékhivatal adóosztálya ellen pert indított. Arra hivatkozott, hogy a kivetés indokolatlan becslés és irreálisan túlzott bruttó haszonkulcs alkalmazásával történt. Azt is elmondta, hogy adócsalás bűntette miatt eljárás folyik ellene. A nyomozás során üzleti könyveit és bizonylatait lefoglalták, emiatt állításait nem tudja igazolni. Ezért kérte, hogy ezeket az iratokat a bíróság szerezze be és a tanács által időközben elrendelt végrehajtást függessze fel. Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyet adott, de a fellebbezésre a másodfokú bíróság elutasító végzést hozott. Ezt azzal indokolta, hogy a kisiparos nem jelölt meg olyan bizonyítékokat, amelyek alapján a végrehajtás felfüggesztése indokolt lenne. E döntés ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőket mondta'ki: A jogerős államigazgatási határozatok végrehajtása a bíróság előtt megtámadható, ha a tényállás nincs megfelelően felderítve és helyrehozhatatlan következményekkel járhat. A kisiparos keresetében arra hivatkozott, hogy olyan felvett összegek után is adózásra kötelezetek, amelyek az építtetők érdekeit szolgálták, s amikből jövedelme nem volt. Az elsőfokú bíróság az adócsalás miatt indult büntetőeljárás iratainak beszerzése nélkül, kellő alap hiányában, rendelte él a végrehajtás felfüggesztését. A másodfokú bíróságnak pedig — a büntetőiratok birtokában — a kisiparost részletesen meg kellett volna hallgatnia afelől, hogy az államigazgatási határozatot milyen bizonylatokra hivatkozva támadja meg, s csak ezután foglalhatott volna állást abban a kérdésben: van-e jogi lehetőség a végrehajtás felfüggesztésére. Mindezek alapján megállapítható: a jogerős végzés megalapozatlan. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindkét fokú döntést hatályon kívül helyezte, egyben az elsőfokú bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. fH Tíz nap rendeletéiből A szociális otthonokról és szociális intézetekről szóló 3/1980. Mü M.sz. rendelet módosítását a 13/1981. (X. 16.) Eü.M. sz. rendelet módosította, amely a Tanácsok Közlönye 34. számában jelent meg. A mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásról a különbözeti termelői forgalmi adó visszatérítéséről is ugyanebben a Tanácsok Közlönyében jelent meg a 35/1931. PM—Kk.M. és a PM—Kk.M. rendelke36/1981. zés. A gyógypedagógiai intézmények új rendtartásának bevezetéséről a 142/1981. MM.sz. utasítás jelent meg a Művelődési Közlöny 21. számában. A munkavédelemmel kapcsolatos egyes rendelkezések végrehajtásához a Művelődési Közlöny említett számában jelent meg fontos útmutató Ajándékozási gondjain segít t a PIK vásárlási utalványa. A Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat szaküzleteiben különböző értékű vásárlási utalványok kaphatók.
