Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-04 / 259. szám

1981. NOVEMBER 4., SZERDA 5 Bukó-nyíló ablakok Műanyagból, korszerűen Az emberi kéz csupán irányít Élmény mind az, mi otthon hétköznapi Lemondtak róla, örökbe adható Aki mer, az nyer — tartja a közmondás. S ma ez kivált­képpen érvényes az iparban. Mind a hazai, mind a külföldi piacon csak azok a gyárak vehetik fel a versenyt, amelyek korszerű és jó áruval jelen­nek meg. Solymáron a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vál­lalat faipari vállalata ma már jószerint csupán nevében vi­seli eredeti profilját. Idestova három esztendeje, hogy áttértek a műanyag nyí­lászárók készítésére. A váltás nem is olyan egysze­rű, hiszen egészen más az ed­digihez képest az alapanyag, egészen más a technológiai megoldás. Az új termék gyár­tásához a vállalat jó érzékkel új műszaki berendezést állí­tott be. NSZK-licencet vásá­roltak meg, amelyben benne foglaltatik a többféle gyártó­sor és a technológia is. Do­rozsmai István gyáregységve­zető tájékoztatása szerint, leg­újabb berendezésük egy hét­millió forint értékű ablakgyár­tó sor. Űj termékkel is jelent­keznek a közeljövőben, a komplett redőnyszekrényes műanyag ablakkal. Tízezer fo­rintot áldoztak, hogy ennek gyártása megindulhasson. Érdemes végigsétálni a gyár­tó részlegeken: valóban kor­szerű üzem képe bontakozik ki a látogató előtt. Itt a főszerepig a gép. Az emberi kéz csupán irányít. A hatalmas csarnokban csu­pán néhányan dolgoznak. Au­tomaták vágják, illesztik egy­máshoz az egyes részeket. Há­ziasszonyok álma valósul meg, amikor a keretbe olyan ponto­san és szorosan illeszkedik az üveg, hogy azt később — be­építés után —, már szét sem lehet szedni, nem porolódik, nem kell mosni. Tulajdonképpen mi is a mű­anyag nyílászárók előnye? A leglényegesebb, hogy a PVC- ablakok hőszigetelő képessége sokkal jobb a hagyományos­nál, ugyanakkor az alkalma­zott gumitömítések tökélete­sen zárnak. Talán nem is szükséges bizonygatni ned­vességállóságát. A műanyag jó tulajdonságai (ütésálló, ke­mény, kopástűrő, hőre nem repedezik, nem gyúlékony) na­gyon fontosak. A gyáregység fejlesztése so­rán 300 ezer négyzetméter kü­lönböző nyílászárót kíván el­készíteni évente. A Borsodi A szakemberek uniós-elsőbb­ségűnek nevezik azt a talál­mányt, vagy új műszaki meg­oldást, amelyet a szabadalmi bejelentés után a nemzetközi egyesülés (Unió) többi orszá­gában is védettnek nyilvání­tottak. A bejelentéstől számí­tott egy évig hiába is nyújt be bárki hasonló ötletet; az uniós terméknek elsőbbsége van. Tökéletesíteni Ilyen — több mint egyéves múltú — termékekkel jelent meg a Csepel Autógyár .az idei patentinform műszaki- szellemi termékcsere-kiállítá­son. Világpiaci követelmé­nyeknek tettek eleget, amikor a folyamatos újító, fejlesztő munkával keresték berendezé­seik tökéletesített változatait. A Csepel Autógyár — aho­gyan azt Törőcsik László fő- konstruktőr elmondta — el­sősorban szerelőüzem, a be­érkezett gépegységekkel nincs is különösebb gondjuk, in­kább szorulnak fejlesztésre e berendezések működtető szer­kezetei. Vegyi Kombináttal, az Egri Tanácsi Építőipari Vállalattal, s a Győr megyei Építőipari Vállalattal együttműködve, készítik a korszerű terméket. Egyelőre az egyéni építkezők keresik, de kísérletképpen az állami építők is kipróbálják. A gyáregység csarnokában kis kiállításon együtt vannak a gyártott termékek. Itt látható a kispesti metróba beépített nyolcszögletű ablakok prototí­pusa, az ügyes bukva nyíló ablakok, a különféle ajtók, ötletes megoldással kísérletez­nek, reméljük mihamarabb kapható lesz a régi elhaszná­lódott ablakokra húzható mű­anyagborítás és régit pótló új szárny. Az Ikarus terveihez igazod­va alkották meg a sebesség- váltók kapcsolhatóságát meg­könnyítő 3 és 4 állású mun­kahengereket. A legújabb csuklós buszokban egyre hát­rább, a vezetőtől mind távo­labb kerül a motor és a se­bességváltó, ennek következ­tében egyre hosszabb kapcso­ló rudazatra lenne szükség, vagyis egyre nagyobb fizikai erő kellene magához a kap­csoláshoz, sebességváltáshoz. Az új munkahengerek többfé­le fokozatú sebességváltóknál is, levegőszelepeken át köny- nyítik a vezető munkáját. Automatikus Ugyancsak a sebességváltás korszerűsítését célozza egy másik termékük, a mechani­kus és automatikus váltók házasságából született szerke­zet. Ügy oldották meg a mechanikus nyomatékátvitelt, hogy az automatizálás mellett a termék ára alacsony — az automatákénál jóval alacso­nyabb — lett Sokat vár a Csepel Autó­gyár a tengelykapcsoló-mun­Szilvi egyhetes korában ke­rült a zsámbéki állami cse­csemőotthonba, ahová az egyik fővárosi kórház szülészeti osz­tályáról hozta a gyermekápo­lónő. A felvételi lapjára pedig — a testsúlyán és néhány egészségi állapotára vonatko­zó feljegyzésen kívül — azt írták, hogy apja ismeretlen, anyja a szülés után azonnal lemondott róla, A kislány örökbe adható. Ezt á lépést meggondolták Három hónap telt el azóta, és a Szilvit örökbefogadó há­zaspárral a zsámbéki csecse­mőotthon igazgató főorvosá­nak, dr. Szabó Margitnak a szobájában találkoztam. Középkorúnál valamivel fia­talabb, szemmel láthatóan na­gyon megilletődött emberek az kahengertől. Minden autóban rendszeres figyelmet és után- álilítást igényelnek a tengely- kapcsolók, a belső hézagtól függ a megbízható működés. Ha a kapcsoló betétje vég­képp elkopott, azt nem jelzi a hagyományos szerkezet. A Szigethalmon készülő munka­henger önműködően utánállít, a teljes kopásig nem igényel karbantartást, s jelzi az el­használódást is. Üzemi titok Nem kisebb jelentőségű a forgácsoló szerszámok éltarta­mát növelő új kenőanyag meg­jelenése sem. Alapanyaga és összetétele még titok, fel­használhatósági területe azon­ban a mélyhúzástól a ke­ményfém szerszámok hűtéséig- kenéséig terjed. Ezek a termékek még nem értek meg a sorozatgyártásra, a karbantartási idő növelésé­nek szükségessége, a megbíz­hatósági követelmények azon­ban sürgetik a további fejlesz­tést, az ipari méretű elterjesz­tést. K. T. örökbefogadó szülők. Három éve foglalkoznak a gondolat­tal, amely lassan elhatározás­sá érlelődött, hogy magukhoz vesznek és sajátjukként fel­nevelnek egy csecsemőt. A pomázi Gyermek- és If­júságvédelmi Intézetben már pontot tettek a nagyon alapos és körültekintő (erkölcsi, anyagi, egészségi állapotukra vonatkozó) környezettanul­mány végére. Minden szem­pontból alkalmasnak találták őket az örökbe fogadásra. Ami még hátravan: beszél­getések a gyermekorvossal, a pszichológussal, és az, hogy a kismama gondozónő felügye­lete mellett etesse és fürdes­se először a babát. Első pil­lanatban meglepődik: — Gondoztam én már a hú­gom kislányát és anyukám is segít, ha kell — mondja, de hallva, hogy ez a szabály, be­leegyezik. Szilvit egy hét múlva haza- viszik, már megvásároltak számára mindent, ami kell, és elintézték a gyermekgondozá­si szabadságot is. Az asszony a saját kereszt­nevét akarja adni a kislány­nak, és érdeklődik, hogyan le­het elintézni? — Nyugodj meg, mama, minden rendben lesz — biz­tatja a férfi, amikor néhány jótanáccsal ellátva átmennek a csecsemőosztályra. Addig járt látogatóba A néhány hónapos életkor a legalkalmasabb az örökbefo­gadásra — mondja dr. Szabó Margit főorvosasszony —, de az a tapasztalat, hogy a két- három éves kisgyerek is na­gyon jój beilleszkedik új kör­nyezetébe. Előkerülnek az intézet leg­fontosabb adatait tartalmazó statisztikák. Pest megye négy csecsemőotthona közül leg­nagyobb a zsámBéki, amely­ben 205 hely van. Tavaly 106 kisgyermeket hoztak, de 100- at rövidebb-hosszabb idő után el is búcsúztattak. Mi lett a sorsa a kicsinyek­nek? Huszonötén visszakerül­tek a családba és a csecsemő- otthonban töltött idp csak át- ' meneti korszak volt az éle­tükben. A főorvosasszony nagyon szívesen emlékszik vissza ar­ra a fiatal egyedülálló ápoló­nőre, aki rendszeresen haza­járt a kislányához. Két és fél éves volt a gyerek, amikor tanácsi lakást kaptalc és az édesanya virágcsokorral jött a csecsemőotthonba megköszön­ni a sok törődést és segítsé­get. Szerencsés fordulatot vett annak a babának is a sorsa, akinek az édesanyja középis­kolás lány. A nagymama, aki eleinte hallani sem akart túl­ságosan korán érkezett uno­kájáról, addig járt látogatóba, amíg úgy döntött, hogy el­rendezi a dolgokat és haza­vitte a babát. Harminchat csecsemő és kis­gyerek, akikről a közvetlen hozzátartozók véglegesen és visszavonhatatlanul lemond­tak, új családba került, nyol­cán nevelőszülőkhöz, har­mincegyen pedig óvodásko- rúakat gondozó intézetbe. A főorvosasszonnyal vé­gigjárjuk a csecsemőotthont, amely eredetileg egy kolos­tor kórháza volt, és 30 éve alakították át a jelenlegi cé­lokra. Régi az épület és a rá­fordított költségek, a korsze­rűsítés ellenére sem nyújt ideális elhelyezést. A környe­zet nagyon szép, de nehézsé­get okoz, hogy a víz magas nitráttartalma miatt kisgyer­mekeknek nem adható. így aztán teherautókon szállít­ják az ivóvizet az intézetbe. A főorvos elmondta, hogy egy-egy kisgyermek ellátása, gondozása (természetesen az épület fenntartási költségeit, az itt dolgozók fizetését is be­leszámítva) naponta 220 fo­rintba kerül. Mód van arra is, hogy azok a leányanyák, akik nem tud­ják hová vinni gyermeküket, szülés után néhány hónapig az intézetben maradjanak. Pillanatnyilag csak egy fiatal nő veszi igénybe ezt a lehe­tőséget. — Nem minden kismama hajlandó alkalmazkodni az intézet rendjéhez — mondja elgondolkodva a főorvosasz- szony —, előfordul, hogy egy­két hét után megunják itt az életet és búcsú nélkül távoz­nak. Hazamegy a kisbaba Természetesen van példa az ellenkezőjére is: megismerke­dem a két és fél éves Szabi­na édesanyjával. Hosszú hajú, szép fiatal nő, nemrég múlt húszéves. Szakközépiskolából maradt ki, amikor terhes lett, és a szülői házat is el kellett hagynia. Szüle? után került Zsambékra, és mivel nem akart megválni gyermekétől, módot találtak arra, hogy né­hány hónap eltelte után is az intézetben maradhasson. Gon­dozónő lett, egyelőre még ké­pesítés nélküli, de rövidesen lehetősége nyílik a továbbta­nulásra. Ám újabb gond, hogy ha Szabina betölti harmadik élet­évét, más intézetbe kerül a csecsemőotthonból. Édesany­ja addigra szeretne valami alkalmas albérletet találni, vőlegényével együtt, aki a gyermeket is vállalja. Látom, amint egy gondozó­nő két hároméves forma kislányt kézen fog és visz a konyhába. Itt az is élmény, ami otthon mindennapi do­log, hogy a tojást fel kell tör­ni és a krumplit meg kell há­mozni. Az intézeti élet a leg­gondosabb törődés ellenére is nehéz indulás. Minden színes, tarka min­tás a csecsemőotthonban, még az ajtókat és az ablakokat is pirosra meg sárgára mázol­ták. Kerülik a kórházra em­lékeztető fehérséget, az egy­formaságot. Búcsúzóul még' megnézem Szilvit, akinek jövő héten ta­lán már neve lesz. Kedves, fiatal gondozónő hozza karjá­ban a kislányt és közben így beszél hozzá: hazamegy, bi­zony, hazamegy a kisbaba. Gál Judit Pizza, frikadella Mirelit télire Jó ellátást ígér a lakos­ságnak télre és az ünnepekre is a Magyar Hűtőipari Vál­lalat. Mint Sík Nándorné, a vállalat propagandistája el­mondotta, kiegyensúlyozott zöldség- és gyümölcsellátás várható. Egyedül mélyhűtött zödlborsóból lesz kevesebb, mert az idén rossz volt a termés. Más főzelékfélékből elegendő kerül az üzletekbe. A téli hónapokban igen fon­tos a friss gyümölcs pótlása. Ezt szem előtt tartva, igyek­szenek az igényeket kielégí­teni. Máris kapható a boltok­ban a mirelit málna, s ezt követi majd a többi, már közkedvelt mélyhűtött gyü­mölcs is. Néhány újdonsággal is bő­vült a mirelitválaszték. Meg­jelent a pultokon a magya­ros natúrlecsó, s a lecsó fri- kadellával. Ez utóbbi kelle­mesen fűszerezett, enyhén fokihagymás ízesítésű kolbász­rudacska, amelyből négy van egy csomagban. A hamar közkedveltté vált, olasz receptek, ízek alapján készített pizzából olyan nagy az igény, hogy még nem tud­nak minden üzletet ellátni. A karácsonyi ünnepek ide­jén bizonyára nagy könnyebb­séget jelent majd a háziasz- szonyoknak a műanyag po­haras, gyorsfagyasztott majo­néz. Kétféle linzertészitát is forgalomba hoztak. Sokféle változatban kapható majd a népszerű levelestészta is. Kö. Zs. Divatba jöttek Paprikásházak A szegedi tájkörzetben is­mét divatba jöttek a paprikás házak. Ennek oka, hogy a ki­fogástalan, vagyis első osztá­lyú termésért lényegesen ma­gasabb árat kapnak a gazdák, mint a II. osztályúért. Érde­mesnek tartják tehát kiválo­gatni, hosszúkás formájú szel- lős hálókba kifüggesztve érlel­ni az egészséges, szép paprika­csöveket. Noteszlapok hét közben CSALÓDÁSOK (I.). A pályakezdő diplomások gondjai­ról folyt a vita a megyei pártbizottság oktatási igazgató­ságának folyosóján. A beszélgetés még a szünet elején kezdődhetett vagy talán annál is korábban, ugyanis mi­korra odaértem, már, élénk volt az eszmecsere. Fiatal mérnök bizonygatta, hogy nem az ő helyzetéből kell ki­indulni, neki megfelelő munkája van a vállalatánál, a megbecsülésre sem panaszkodhat, lakást is kapott, fele­ségének is jó állása van a városban, ahol laknak. Ám ez az állapot nem általános. Volt évfolyamtársainak pana­szait idézte: nem nézik ki belőlük, hogy értenének bár­mihez, aprócska feladatokkal bízzák meg őket, keresetük pedig kicsi. Már éppen azt gondoltam, hogy azért ez sem általános, hiszen ismerek én mérnököket Százhalom­battán, lkladon, Gödöllőn, akikre az említett panaszok nem igazak, s hiszem, ők vannak többségben. Ekkor azonban olyan fordulatot vett a vita, amiről az érzék­csalódás jutott eszembe. Tudjuk, mi ez: időnként valaki úgy érzi, rögtön rádől a fal, agyonnyomja a csönd, s más ilyesmi. Lényegében valami olyat érzékel, ami nagyon távol áll a valóságtól, vagy éppen ahhoz semmi köze sincs, csak fantázia. Egyikük bedobta: talonba kéne rakni mindenkit, aki már negyvenöt éves is elmúlt. Engedje érvényesülni a fiatalokat, mert ők azok, akik csodákra képesek friss tu­dás, feszülő energiák birtokában. Csak ők, és senki más. Mi ez, ha nem érzékcsalódás? Aki így gondolkodik ön­magáról, az nagyon távol áll a valóságtól. Kellenek a fiatalok, de be kell látni, hogy egyedül nem képesek cso­dákra. Majd talán akkor, ha már elmúltak negyvenöt évesek. Ám ezt csak akkor fogják megérteni. CSALÓDÁSOK (II.). Téves értékítéletre vall az is, ha ugyánezek a pályakezdő diplomások jövedelmüket keve- sellve összehasonlítják azt olyan segédmunkás kereseté-, vei, aki igen nehéz fizikai munkát végez annál is nehe­zebb körülmények között. Pedig ilyennel is gyakran ta­lálkozunk. Nem mondom, hogy nincsenek aránytalansá­gok a jövedelemelosztás tekintetében. Vannak, de nem annyira súlyosak. Súlyosabbnak tartom az olyanfajta torzulást, amikor ’gazdasági vezetők úgy vélik, eleget tettek a differenciált bérezés követelményeinek, ha egyik dolgozójuk ennyit kap, a másik meg annyit, s ezzel megvannak a különb­ségek. És ezek a vezetők igen csalódottak, amikor ta­pasztalják, hogy az emberek ugyancsak elégedetlenek. Miért? Azért, mert a bérkülönbség önmagában még nem jelent elismerést vagy elmarasztalást. A bérkülönbség önmagában nem Is ösztönző. Az igazi differenciái a munkateljesítmények közötti eltérés jelenti, s a bérek­nek is ezt az eltérést kell követniük. Ez egyszerű ok, mégis olyan soká tart a megvalósítás? B. I. E. K. Naponta ezer bőrönd Ezer bőrönd készül naponta a PEVDI piSsszentivánl bőr­díszmű gyáregységében. Idén 290 ezret az NSZK-ba is szál­lítanak. Bozsán Péter felvétele Mind messzebb a vezetőtől Szabadalmak Szigethalomról Tengely kapcsol ó-munka henger, új kenőanyag

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom