Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
Jegyzet Utcák és terek A városi tanács ülésén felállt egy tanácstag és hozzászólásában kritikusan megállapította: — Nem éppen találó és szellemes dolog az. hogy egyes városrészek egymás után következő utcáit Ág utcának, Lomb utcának, Bimbó utcának nevezik el. Több fantázia kellene. Még jó, hogy a fák minden részéről nem neveznek el tereket, utcasorokat. A felszólaló azt is szóvá tette, hogy némelyik városrészben oly gyakran változtak az elnevezések, hogy a lakók már nem is igyekeztek a hivatalos szervekhez, beíratni a személyi igazolványukba a címváltozást, aminek főként azért örültek, mert a hivatalokat járni, a pontosító adminisztráció kedvéért, nem a legkellemesebb elfoglaltság. Lám, ez is a gondoknak abból a típusából való amit mindig az idő múlása, s az ennek során bekövetkező változás, fejlődés termel ! ki, rak az illetékesek asztalára, hogy főjön a fejük: hogyan oldják meg mindenki, vagy legalábbis a többség megelégedésére? A régi város régi negyedeinek néhány elavult, a kor szellemével meg nem egyező utcaneveit néhol valóban módosítani kellett az elmúlt éhekben. Többet a munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeiről nevezték el, no meg a város nevezetessé vált, de ma már nem élő szülötteiről. A nevek változása persze nem megy át azonnal a köztudatba, s a könnyebb tájékozódás kedvéért a Hattyú utca, marad. A DCM lakótelepen legrégebben lakók ritkábban említik a telep épületeit utca és házszám szerint, mert tudatukban megmaradtak az építkezés idején használt római számos elnevezéseké Gyermekkorom falujában több generáció tudatában is Hajnal maradt a József Attila utca, Setít ág a lombos fáktól árnyalt, keskeny, sötét utca, Erdős, köz az az utca, ahol valaha egy Erdős nevű család épített először házat. Vác gyors fejlődéséből következően sok, nemrég keletkezett utca és tér névtelen még, s ideje, hogy elnevezzék. Valóban olyan nevet választani, ami tetszik az ott lakóknak, köny- nyen megjegyezhető, s nem kell rajta hamarosan változtatni. A tanács vezetői is tudják ezt, s ezért apelláltak a kollektív bölcsesség megtartó erejére a nyáron, amikor lapunk hasábjain is javaslatot kértek a lakosságtól. Az ügy még nincs lezárva, tovább tart az elnevezések alkotó folyamata. Nem . vitás, hogy bátran kell és lehet válogatni múltunk arra érdemes személyiségeinek nevei közül, s azt hiszem, még nagyobb figyelmet kell fordítanunk várostörténetünk alkotó személyiségeire, de a város életében nagyobb sorsfordulót, eseményt idéző évfordulókra is. Én azt sem írnám az ötletszegénység rovására, ha nemcsak a viszonylag nagy tetteket véghez vivők emlékét őriznénk meg utcáink, tereink, hanem azo- két is, akiket akár közelmúltunk személyiségei között tiszteltünk, szerettünk. Többek voltak az átlagnál, mert emberi emberként mindenkihez volt jó szavuk, s ha tudtak, segítettek kisebb-nagyobb gondjaink megoldásában. Megérdemelné ezt a betegeihez a többinél kedvesebbj velük többet törődő ‘orvos, a hivatása magaslatára emelkedő pedagógus és társadalmi munkái végző közéleti személyiség, a munkájába belerokkant gazdasági vezető, s nem utolsósorban az életmintájával. munkájával példát adó, a szakmára generációkat tanító munkás is. Én az ellen sem tiltakoznék, ha a Bimbó, vagy a Majoránna, netán a Cserje, vagy a Liliom utcában kellene laknom. Kovács T. István Stílfa A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM • 1981. NOVEMBER 29., VASÁRNAP Érdekek, más-más nézőpontból igy szolgáltatás ellentmondásai — Látja, itt ülünk. Alig van vendég — fogad dr. Török Antalné, a Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet Köztársaság u. 8—10. szám alatti kozmetikaszalon- jában. Nagy csendesség lévén, van idő szétnézni. Bizony, ütött- kopott az üzlet, a berendezések is régiek. Nagy tapasztalatom nincs arról, hogy milyennek kell lenni egy „szépséggyártó” műhelynek, de itt nem érzem jól magam. SzépségszaloRck — Máskor sincs forgalom? — Ugye, nem sok ismerete van a váci kozmetikai iparról? — kezdi a válaszadást kérdéssel dr. Török Antalné. — Ha ötszáz méteres körzetben széjjelnéz, rajtunk kívül négy üzletet talál. Továbbbá a Földváry téren egy, Deákváron kettő működik. Ráadásul a vidéki vendégek sem járnak Vácra, mert Felsőgödön kettő, Nagymaroson egy, Dunakeszin három szalon nyújt kozmetikai szolgáltatásokat. Tehát nyolc helyen húsz szakember dolgozik. A vendéglétszámot figyelembe véve, ez nagyon sok. Kiderült az is, hogy a Köztársaság út 8—10-ben a kozmetikusok csak a munkaidejük negyven százalékát tudják munkával tölteni. A nyolc órás munkaidőbe hozzávetőleg 20 vendég kezelése „férne bele”, de a tényleges forgalom nem éri el a napi tízet. A Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet minden évben több tanulót vesz fel. — Nem fél az elhelyezkedési gondoktól? — fordulok 'Rittinger Judithoz, aki az idén végez. — De igen. Hallottam, hogy nehéz elhelyezkedni. Amikor az érettségi után ide jöttem, nem is gondoltam erre. Hozzáteszem. hogy az iskolában nincs ilyen hangulat. A Székesfehérvárról bejárókat tárt karokkal várják. Úgy tűnik, csak Vácott és Budapesten telített a szakma. Csatlakozik a beszélgetéshez Vayadi Lívia is. — Januártól ez az üzlet ge- bines lesz. Ha nem vállaljuk a feltételeket, mehetünk. Az érdeklődést felkeltő információk után illő felkeresni néhány kozmetikust. Az első állomás Vácy Márta műhelye. Kiderül, hogy szerencsés a választás, mert a jelen után a múlttal is megismerkedhetünk. — Indokolatlanul sok a kozmetikus. Alaposan ismerem a város igényeit, hiszen 25 évig dolgoztam a szakmában. 1957-ben kezdtem, s akkor alig győztük kezelni a pácienseket. Mindössze négyen voltunk, három maszek s egy állami. A mai helyzetet rontja, hogy sok váci lakos budapesti szalonokba jár. Két év óta nyugdíjas vagyok, engem nem zavar a konkurren- cia. Az a véleményem, hogy a Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet nem méri fel a keresletet. Az új Széchenyi utcai szalon gyönyörű, de meggyőződésem, hogy pedikűrösre és manikűrösre nagyobb szükség lett volna. I Sokan vannak? A Széchenyi utcai üzlet valóban szép. Csodálatos csempék, mennyezetig tükrök, csillogó felszerelés, arcápoló szerek tömege, várószoba, piros bőrfoitelekkel. A délelőttös, Csernus Erzsébet, szerény, nyugodt természetű hölgy. — A forgalom itt sem több a negyven százalékosnál. A munkaidőm nagyobb részét "végigülöm. Fogalmam sincs, hogy a végzős tanulók hol fognak elhelyezkedni. Csak megerősíteni tudom a kolléganőim véleményét. Feleany- nyi kozmetikus is elég lenne. Csernus Erzsébet egyébként elégedett a keresetével. Kettőezer nyolcszáz forintot nevez meg átlagként. A modem arcápoló krémeket csak nagyon drágán és nehezen tudja megszerezni. A csodaszalon ugyanis gebinben van. — Magasabbak az árak, mint máshol? — Nem. Szeretném, ha leírná, hogy a kozmetikai szolgáltatások olcsók. Nagyon szeretnénk, ha férfiak is jönnének. — Akkor nézzen meg engem, s mondja el, hogy menynyit kellene fizetnem? — önnek kellene egy masz- szírozás, gőzölés. Megtisztítanám az arcát a mitesszerektől, kapna egy összehúzó és bőrtápláló pakolást Negyvenöt forintért, negyvenöt perc alatt. Január 1-től egyébként pedikűrös is lesz. Nagyon várjuk. Fordult a kocka A Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezetben Kettler Sándor főkönyvelő magabiztos. — Tudatosan emeltük fel a kozmetikusok létszámát. 1982- ben Dunakeszin, 1983-ban Foton nyitunk nagy szolgáltató egységeket, kell a szakember. Most uborkaszezon van nálunk, s mégiscsak egy-két ember felesleges. Az természetes, hogy most a Széchenyi utcai üzlet vonzza a vendégeket. Három évvel ezelőtt a Radnóti úton megnyílt üzlet miatt voltak máshol visszaesések. Csak egy kis türelem kell, s kialakul a vendégkör. Engem nem nyugtalanít a helyzet. Most a konkurrencia kezdi diktálni a feltételeket. Eljön az idő, amikor feketekávéval Is megkínálják a kedves vendéget. Vicsotka Mihály Új áruházát nyitnak meg az évfordulón Amitalal ík i j i vártak Az utolsó simításokat végzik a Földváry téri új ABC-áruhá- zon, melyet a város felszabadításának évfordulója tiszteletére, december 7-én reggel nyitnak meg. Barcza Zsolt felvétele A rehabilitációról Tudományos konferencia Munkával is tudnak gyógyítani Orvosok, egészségügyi dolgozók és meghívott vendégek foglaltak helyet a Madách Imre Művelődési Központ 34-es termében. A Vác városi Tanács végrehajtó bizottságának városi-járási egészségügyi osztálya és 'a városi központi rehabilitációs bizottság tudományos konferenciát rendezett. Témája: a rehabilitáció társadalmi és orvosi problémái volt. Dr. Barta Györgyi, városijárási főorvos köszöntötte a megjelenteket. Napjainkban sok szó esik a rehabilitációról, s az orvosok, egészségügyiek igyekeznek mindent megtenni, hogy visszasegítsék a dolgozók társadalmába azokat, akik megbetegedésük miatt hosz- szabb-rövidebb ideig munka- képtelenek voltak. A vállalatok, intézmények és termelő- szövetkezetek azonban városunkban, járásunkban. is sokkal többet tehetnének érdekükben. Dr. Gecseg Gyula, dr. Haris Antal, dr. Tóth János, dr. Korona Árpád és mások igyekeztek tudományos alapon az orvos szemszögéből bemutatni az eddigi eredményeket. Dr. Fieszl Borbála, a helyi rehabilitációs Az emberi tényezők szerepe Tervszerű szociálpolitika A napokban kezdték meg a DCM-ben a jövő évi szociálpolitikai terv készítését, melynek alapja az öt évre szóló középtávú terv. '■ A szociálpolitiHödfiiifiöny és fénysugár A téli Duna látványossága Tf eggelenként sűrű köd ta- karja a Pilis ormait, a fákat, a bokrokat, és oly vastagon telepszik a Dunára, hogy nem látni a vizet, csak a partra verődő apró hullámok csobogását hallani. Később, amikor a nap fénye áthatol a ködfüggönyön, és megcsillan a viz tükrén, a ritkuló ködben feltűnik a 'túlsó pari. Széttekintve a jól ismert tájon, meglepődve tapasztaljuk, hogy egy-egy hideg éjszaka után milyen változások történtek környezetünkben. A fákon néhány falevelet lenget a szél, a földet vastag, fanyar illatú, színes avarszőnyeg takarja. Tegnap a Dunán csak néhány sirály árválkodott, most meg csapatosan pihennek a vízen, a tőkésrécék társaságában. Vajon honnét jöttek ezek a madarak? — hiszen Vác környékén nem fészkelnek sirályok, és a tőkésrécék közül is csak néhány, pár költ. Bár igaz — ezt hívják vadkacsának —, hazánkban mindenfelé megtelepszik, ahol egy kis nádast, vizenyős , rétet, magas fűvel szegélyezett patakocskát talál. Sőt, sokszor olyan helyekre rakja fészkét, amit ettől az úszóhártyás lábú, esetlen mozgású madártól igazán nem várnánk. A hajógyár alatti szigeten éveken keresztül figyeltünk egy tőkésrécét, amely tíz méter magasban levő, elhagyott varjúfészekben költött. A Ligetben, a halastó közepén, kiszáradt fűzfa odújában is fészkelt vadkacsa, melynek fiókái egész nyáron a tó vizén úszkáltak, a horgászok legnagyobb gyönyörűségére. Iflőfordult olyan eset is, amikor Budapesten a Szépművészeti Múzeum tetejére rakta fészkét a tőkésréce, és a sárgapihés fiókákat az anyamadár a csőrében szállította le az állatkerti tóra. A váci Duna-szakaszon nyáron alig láttunk vadkacsát, de ősszel, ahogy hővösödik az idő, úgy lesz egyre több madár a vízen, és a téli hónapokban már ezres csapatokba is ösz- szeverődnek. Leggyakoribb a tőkésréce, de szép számmal előfordul a. fekete-fehér színű kerceréce is, amely azonban csak novemberben jelenik meg. Kisebb számban látható a magas észak tundráin fészkelő kis bukó. A gyűrűzési adatokból tudjuk, hogy a hazai tőkésrécék egy része télen délebbre vonul, más részük helyben marad, míg ősszel, északról folyamatosan érkeznek áttelelő példányok, amelyek keverednek a hazai kacsákkal. . Ilyenkor előfordul, hogy nagyobb tavainkon: a Balatonon, a Velencei-tavon 30—50 ezer vadréce is összeverődik. Később, amikor ezek az állóvizek befagynak, a récék felkerekednek és délebbre vonulnak, vagy nagyobb folyók be nem fagyott vizein gyülekeznek. Ekkor jelennek meg nagyobb számban a Dunán is. De hogy pontosan honnét, milyen országból érkeznek vadkacsák, arról csak a nálunk megkerült gyűrűs madarak tanúskodnak! A vadászok lőttek már olyan tőkésrécét, amelyet költésidőben jelöltek a Volga- deltában és az llmen-tónál. Ezenkívül megkerült belgiumi, dél-francia és angliai gyűrűt viselő vadkacsa is. Hazánkban gyűrűzött tőkésrécét pedig Albániában, Olaszországban és Jugoszláviában ejtettek el a vadászok. Dénes János kai terv tartalmazza majd a munkavédelemmel, és a munkakörülmények javításával, az üzemegészségüggyel és rehabilitációval, a közművelődéssel és oktatással, illetve a szociális ellátással, az emberi tényezőkkel kapcsolatos tennivalókat. A munkavédelem fontos szempontja a munkahelyi körülmények javítása, a balesetveszély és egészségi ártalom megszüntetése. Az egészségügyi rehabilitációs tervnek meg kell határoznia azokat a munkaköröket, ahol a csökkent munkaképességű nők és férfiak dolgozhatnak. A közművelődési és oktatási tervben kiemelt szerepet kap a továbbtanulás, a szak- és politikai oktatás, a továbbképzés. Nagy figyelmet kell fordítani a dolgozók kulturális és sportolási igényeire. Tervszerűen kell fejleszteni a szocialista brigádmozgalmat, az ifjúsági és nőpolitikái koncepciót. E célok megvalósítása érdekében intézkedési terv készült 1982—84-re. A munkabérek mellett a természetbeni juttatásoknak, kedvezményeknek továbbra is jelentős szerepe lesz a munkaerőgazdálkodásban, az emberi tényezők fejlesztésében, a termelés hatékonyságának javításában. Ezért is fontos, hogy jól átgondolt. a körülményeket figyelembe vevő, konkrét feladatokat tartalmazó szociális terv készüljön. Ezt december elején tárgyalja meg a gyár szakszervezeti bizottsága, s testületi vélemény formájában juttatja el megállapításait az igazgatósághoz. Csányi Ferenc bizottság elnöke biztatónak mondta az eddigi helyi eredményeket, de a további tervek megvalósítása újabb támogatásokat kíván. Dr. Csikán Csaba, a Mozgássérültek Országos Szövetségének elnöke, az érdekképviseleti szervek és a . tanácsi szervek együttműködését hangsúlyozta a társadalmi rehabilitációra irányuló munkában. P. R. A kiserdőben ECornyezefunk védelmébsn Szinte nincs is olyan nap, hogy a tömegkommunikációs eszközök ne foglalkoznának valamilyen formában a környezetvédelemmel. Fótot Dunakeszivel bekötő út köti össze. Az út jobb oldalán kiserdő terül el. Az erdőben sok a szemét. Van itt vas- és papírhulladék, konzervdobozok, rongydarabok limlom anyagok. A legfontosabbat ki ne felejtsem: egy felakasztott kutya teteme is rémisztgeti az ide tévedőt. Furcsa, hogy a Magyar Állatvédők fóti telepétől mindez 500 méterre. Ügy látszik, a kutya gazdája nem vett akkora fáradságot, hogy leadja az állatot. Többször láttam már, hogy a kirándulók szívesen keresik fel a környéket. Azt is tudom, hogy az effajta intézkedés az állatokkal szemben bűncselekmény. Ám úgy látszik, egyesek fittyet hánynak a törvény paragrafusaira. N. P. Nagymaroson irodalmi műsorok A nagymarosi művelődési házban december 7-én délelőtt 11 órakor ismert fővárosi művészek közreműködésével kerül színre két részben a „Mátyás király bolondja” című mesejáték. December 14-én pedig a budapesti Pódium Színpad művészei mutatják be az „Eső után köpönyeg” című darabot. Cimsi ügyelet November 30-tól, hétfőtől j alábbi orvosok tartanak éjsz kai ügyeletet a városban. Hé főn: dr. Áfra Tamás, kedde: dr. Gulyás Zoltán, skerdán: c Kiss Péter, csütörtökön: <3 Karádi Katalin, pénteken: d Vajta Gábor, szombaton és v: sár-nap: dr. Áfra Tamás. 1 ügyeletet a régi kórház épüli tében (Vác, Március 15. tér 9 a 11—525-ös telefonon leb hívni, A beosztás hét közben mej változhat. SSSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
