Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 280. SZÄM 1981. NOVEMBER 29., VASÁRNAP Kutatás, szaporítás, védeEem A vasbn éli álatok gazdát Vasárnapi vásárnap Kirakodó Vácszentlászlón Ajándékutalvány a pénztárnál Az ősidők embere magához l szelídítette az állatokat, hogy ételnek, igavonónak vagy ép- I pen őrzőjének tartsa, szaporít­sa. nevelje fel. Nagy többségük azonban ma is vadonélő, ami nem egyenlő azzal, hogy va­dak volnának. Hisz a mezei nyúl, a róka, a szarvas, a fá­cán és a többi társuk félnek inkább, s menekülnek, sem­mint hogy nekünk kéne tar­tani támadásuktól. Vadbiológiai állomás Hogy több az olyan állat, ami vadon él, s kevesebb az évszázadok alatt tenyésztésbe fogott, ez furcsa ellentmondást szült, ha a teljes zootechnikát, az állattartást tekintjük. Azzal a néhány fajtával, amelyet ko­rábban a kisgazdaságok, az uradalmak, manapság pedig a nagyüzembeli és a háztájiban törődnek, sokat foglalkoznak a kutatók, a tenyésztők, míg a vadonélőkkel — noha köztük is rengeteg a haszonállat — az előbbieknél kevesebbet. Tulaj­donképpen így is van ez rend­jén, habár már hallom az el­lentmondókat: az erdő- és vadgazdálkodókat, akiknek mindennapi munkájában tes­tesül meg a vadak szeretete. ' Változott-e valamit ez a helyzet az elmúlt évtizedek­ben? — Ami a kutatásokat illeti, azokról elmondható, hogy vad­biológiával, a vadon- élők sza­porításával, nevelésével, kö­rülményeik javításával ha­zánkban is folyamatosan fog-' lalkoztak tudományosan intéz­ményeink, illetve ezek egy-egy munkatársa. Például a mi egyetemünkön ugyanúgy, mint a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen, törődtünk ezzel — mondja dr. Nagy Emil, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem állattani tanszékének, s az egyetem Vadbiológiai Állo­másának vezetője. — Én itt természetesen a mező- és erdőgazdasággal kap­csolatos vadgazdálkodásról szólok. Ily módon említhetem azt a kis intézményt is, amely vadbiológiai laboratóriumként működött Budakeszin, a Bu- davidéki Állami Erdő- és Vad­gazdaság égisze alatt. A gödöllői egyetemen 1972- ben hozták létre azt az öttagú kutatócsoportot, amelyet a MÉM az apróvadak tenyésztő- i gének kutatásával bízott meg. A csoportot dr. Nagy Emil irá­nyította, akinek 1954 óta nagy tapasztalata alakult lei a szár­nyasvadak szaporításában, te­nyésztésükben. A fácán, a fo­goly és a vadkacsa tartozott korábban kedvenc állatai kö­zé. Most viszont már szinte minden vadonélővel dolga van neki és munkatársainak. A bu- dakesziektől 1976 elején vették át a vadbiológiai ■ laboratóriu­mot, ami a Vadbiológiai Állo­más , részeként már Gödöllőn működik. Tucatnyi,.állatot sza­porítanak, nevelnek, s juttat­nák ki ezerszámra a termé­szetes körülmények közé. Elmélet és gyakorlat — Az állomás létesítésére 1978-ban kaptunk lehetősé­get a minisztériumtól, amely a vadgazdálkodás komp­lex kutatását bízta ránk — mondja dr. Nagy Emil. — Az egyetem babati kísérleti tele­pén, ennek épületeiben és a hozzá tartozó 3 ezer 200 hek­táros területen rendezkedtünk be. Vadaskertünk hat hektá­ros, amelyben csaknem két­száz nagy- és többszáz apró­vadat tartunk. A Vadbiológiai Állomáson jelenleg huszonhármán dol­goznak, közöttük tíz diplomás szakember van. akik a kutatá­sokat vezetik. Az utóbbiak nagy része az egyetem egyko­ri hallgatóiból került ki, de van köztük olyan is, aki ép­pen a Buda vidéki erdőgazda­ságban szerzett elméleti tudá­sa mellé gyakorlati tapasztala­tokat is. Az állomás központja négy kiemelt témát művel: így pél­dául a vadak élőhelyének vé­delmét és fejlesztését a mező­gazdaságilag művelt területe­ken; a populációs vizsgálato­kat, ezen belül az őz, a mezei nyúl, a szarvas és a fácán sza­porodóképességét. Foglalkoz­nak a technológiai jellegű kutatásokkal is, nemkülönben az apró és a nagyvadak tdrtá- sának kérdéseivel. Aprók és nagyok — Régebben az apróvadak domináltak nálunk, mintegy hetven százalékban, most a nagyvadak adják az állomány 60 százalékát. Hogy javuljon az arány, a Balatonnagybereki Állami Gazdasággal létrehoz­Hagyománnyá vált, hogy a Kórusok Országos Tanácsa és a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár a hévíz- györki November 21. Művelő­dési Házban rendezi meg a népdalkörök minősítő hang­versenyeit. Tavaly a megyei minősítés megszerzésére érke­ző pávaköröket fogadták a hé- vízgyörkaek, tegnap pedig azok a népdalkórusok mutat­ták be műsorukat a szakem­bereknek és a közönségnek, amelyek országos minősítésre pályáztak. A miért Hévízgyörk a házigazda? kérdésre Várady Géza, a megyei művelődési központ osztályvezetője így válaszolt: — A hévízgyörki művelődé­si ház dolgozói már három al­kalommal bizonyultak jó há­zigazdáknak és igazolták, szí­vesen vállalják az ilyen jel­A KOFFER. A jegenyefiú a gödöllői Szabadság téren szállt le a HÉV-ről. Termeté­re lettem figyelmes, fejjel magasodott ki a tömegből. Lépésben haladt, majd még jobban lelassult mozgása, mi­vel a szerelvény ismét nekiló­dult. Idei kellemes őszünk egyik meleg napjának dél- előttje volt. A szép „szál le­gény fehér ingben gyalogolt, valami olyan magabiztosság­gal, ami királyoknak lehetett tulajdonsága. Kissé felszegett fejjel ballagott, egy-egy szót vetve társának, aki válláig sem ért. Ahogy ritkultak a so­rok, tekintetem a kezére té­vedt. Elállt a lélegzetem. Vas­kos karjával egy kis koffert lóbált. Egy vulkánfiber ' koffert Olyan koffert, amivel két nemzedéknyi idővel korábban azok meneteltek . városi mun­kahelyükre, akik mögött már nem következett senki, a tár­sadalmi ranglétra legalján le­vők. Apámnak volt kofferja. Én arról álmodoztam, ha majd nagy leszek, s dolgozni járok, aktatáskám legyen. Kevéssé hittem benne, hogy lesz, le­het, de hát az ember nem olyasmiről ábrándozik, aminek megvalósulásában biztos. A dolgok másképp alakultak, több aktatáskát is elnyúztam. Manapság ritkán látni az em­berek kezében aktatáskát, jó­ták a Szárnyasvad Tenyésztési Rendszert, amely elsősorban fácánnal és vadkacsával fog­lalkozik. A rendszernek csak­nem negyven gazdaság a tag­ja. Hazánkban ma már körül­belül négyszáz helyen, együt­tesen mintegy 800 ezer fácán­tyúkot tojatnak, s I millió 200 ezer nyolchetes csirkét helyez­nek ki. A Vadbiológiai Állomás, a gödöllői tangazdaság (mint gesztor), a Gyulai Állami Er­dő- és Vadgazdaság, valamint a MA VAD termelési tudomá­nyos együttműködést hozott létre a dám zárttéri tenyész­tésére. Ez tavaly kezdődött, te­lepet a tangazdaság adott. A rendszerben az olcsó mellék- terméknek számító takarmá­nyokat, mint például a búza- ocsút, a borsószárat és más nö­vényi szárféleségeket használ­nak fel. Jelenleg több mint kétszáz törzsáliatuk van, táv­latilag hatszáz tehén tartását tűzték célul, s évente 450—500 állat értékesítését tervezik. Fehér István legű rendezvénnyel járó több­letmunkát. De Hévízgyörk há­zigazdái szerepe mellett szólt és szól az is, hogy dr. Balázs Józsefné tanítónő vezetésével tudatos hagyományőrző tevé­kenység folyik a faluban, és azért is helyes volt Hévízgyör- köt választani, mert az itt élő asszonyok népdalköre eddig már négyszer kapott országos kiváló minősítést. Bankó János intézményveze­tő és népes segítő gárdája — az idősebbek közül Kustra Pálné, Tóth Erzsébet, Szolco- lay István, a fiatalabbak kö­zül Lukes Gábor, Aszódi Fe­renc, Dobronay János, Obre- czán Barna, Deme Attila az asszonykórus tagjaival együtt készültek a vendégek fogadá­sára és a hangverseny sikeres lebonyolítására. szerivel az óvodások is dip­lomatatáskában viszik holmi­jukat. A divat folyton változik. Mindenki különbözni akar a tegnaptól. S ez gyakran úgy jelenik meg, hogy a tegnap­előttit részesíti előnyben. Az apa, anya holmijaitól undo­rodva fordul el a gyerek, de a nagyapa vagy a dédi cuccai- val lehet feszíteni. Azóta más ifjú kezében is láttam koffert. A BALÁZSOK. Sokszor hallom, hogy csak a nagy dolgok érdekesek, azokat kell figyelni, tanulmányozni. Így érhetjük tetten a törvénysze­rűségeket, a lényeges össze­függéseket. De melyek a nagy dolgok? A tenger ha­talmas, ha azonban közel ha­jolunk a csermelyhez, az is szélesnek, nagynak tűnik fel, arról nem is beszélve, hogy ekkor vesszük észre a nyüzs­gést, kavargást, mely vizének gazdag élővilágáról árulkodik. Azt mondja a helytörténész, hogy a Balázs névvel már az 1500-as években találkozhatni az okmányokban. S ami feltű­nő, már akkor közéleti embe­rek. így van ez a későbbi szá­zadokban, s napjainkban is. A Balázsok mindig hallatták szavukat, a Balázsok szavára Kerepestarcsa Szekeres irzsékef kiállítása Szekeres Erzsébet falisző­nyegeiből nyílik kiállítás a ke- repestarcsai kórház első eme­leti nagytermében hétfőn, no­vember 30-án, amely decem­ber 13-ig naponta 10 és 17 óra között tekinthető meg. A kiál­lítást dr. Losonci Miklós mű­vészettörténész nyitja meg 14.30-kor. Sportbarátság Gsalgamácsa és Szarvas JÓ kapcsolatot épített ki a galgamácsai termelőszövetke­zeti sportegyesület tömegsport­bizottsága és a szarvasi Hal­kutató Intézel szakszervezeti sportbizottsága. Két éve annak, hogy először találkoztak Gal- gamácsán és Szarvason a tö­megsport állandó résztvevői. Az idén sem szakadt meg a sorozat, mpst a mácsiak utaz­tak Szarvasra, hogy sakkban, asztaliteniszben és labdarúgás­ban összemérjék erejüket a vendéglátókkal. A viszonzásra jövőre kerül sor, amikor a szarvasi intézményből érkez­nek majd vendégek G^lgamá- csára. Pécel Leltár, seEeftezés Mi kell a jó zárszámadáshoz ? Az első válasz természetesen az, hogy megfelelő legyen az eredmény, nyereséggel zárhas­son egy-egy gazdaság, vállalat, intézmény. Ez is igaz, mint ahogy az is, hogy a főkönyve­lők jól tudják — szükséges a megfelelő, pontos leltár. An­nak viszont előzménye lehet a selejtezés. A péceli Rákos völ­gye Tsz-ben mindenesetre így vélekedhetnek, mert üzemegy­ségeikben már októberben megtartották a selejtezéseket, s ezzel tulajdonképpen kezde­tét vette nálunk az év végi lel­tár. Ahol persze ilyen előrelá- tóak — ott a- zárszámadás eredménye is minden bizony­nyal nyugodtan kivárható. Városi moziműsor Vasárnap: Rákóczi hadnagya. Színes magyar film. Csak 4 órakor. Akiket a forró szenvedély hevít. Színes olasz film víg já­ték. Csak 16 éven felüliek­nek, 6 és 8 órakor. Hétfő: Szovjet filmek fesztiválja. Katasztrófa földön-égen, I—II. Színes, szinkronizált szovjet kétrészes film. dupla hely­áron, 4 és 7 órakor. nyilván hallgattak a falube­liek. . Ismerem egy-két képviselő­jüket. Hogy nekik Bag a vi­lág közepe, azt talán nem is kellene piondanom. Ha nem ezt éreznék, aligha szerepel­nek évszázadokon át a falu közéletében, viselnek hivatalt a koronként változó községi vezető szervekben! Az igazi kérdés persze az, miért a Ba­lázsok. s miért nem mások. Mi munkál bennük, mi kész­teti őket a közszereplésre? Ki felel erre? őket hiába faggat­nánk, közhelyszerű válasznál többet aligha kapnánk. Nekik ez a természetes. Talán, ha tudnánk, hogyan lett az első Balázs szószóló, közszereplő. Kutakodni persze szükséges, kiváltképp, ha minél többe­ket akarunk bevonni a közélet­be. A KÖZSÉG ARCULATA. Veres Pétertől tudom a nagy igazságot: az ember a szom­szédjától akar különbözni, ezért legkönyebben a szom­szédjával különbözik össze. Vonatkozik ez az egyes em­berre. utcányi közösségre, fa- lunyi társadalomra egyaránt. Ha valamire kitartóan törek­szünk, arra nagy az esély, hogy el is érjük. Hogyha elég Több kezdeményezés igazol­ja, hogy a kereskedelem egy­re inkább kedvében jár a ve­vőnek. A túrái Galga vidéke Áfész, majd a Gödöllő és Vi­déke Áfész által az ősszel szervezett engedményes vásá­rok — divatos nevükön az expók — nemcsak a kereske­delmi forgalmat növelték, ha­nem megkönnyítették a vá­sárlást, módot adtak a váloga­tásra és pénzt is megtakarít­hattunk. Szetbel József, a Galga-vidéke Áfész kereske­delmi osztályának vezetője most újabb próbálkozásról tá­jékoztatott. Kerti traktor — Ma Vasárnap vásárnap címmel rendeztünk nagy ki­rakodóvásárt a vácszentlászlói művelődési házban, amely még hétfőn is tart, mindkét­szer reggel 9-től délután négy óráig. Ebben a községbeii és vonzáskörzetében nincsenek szaküzleteink, ezért az itt élőknek a különböző áruért távolabbi községekbe kell utazniuk. Most helybe visz- szük, igazi áruházi választékot kínálunk. Az osztályvezető részletesen elmondta, hogy ml lesz kap­ható a művelődési házban be­rendezett és gazdag kínálattal felszerelt ideiglenes áruház­ban. Ruházati cikkek, köztük elsősorban gyermek- és férfi­konfekció lesz bőségesen. Sok vég méteráru kínálja magát és bőven találnak a vásár láto­gatói divatos kötöttárukat is. Több terméket kínálnak majd kedvezményesen. Gazdagnak ígérkezik az iparcikkek vá­lasztéka is. Fekete-fehér és színes televízió egyaránt lesz, és válogathatnak az érdeklő­Az év vége, illetve kará­csony közeledtével minden évben meghívja nyugdíjasait a Pécel—Isaszeg Áfész, hogy kötetlen beszélgetésen, baráti hangulatban érezzék, tudják egykori munkahelyük törődik velük. A napokban az Áfész több mint hetven nyugdíjasa közül szép számmal mentek el a találkozóra, ahol a tömeg­szervezetek és a vezetőség képviselői köszöntötték őket. Ott voltak persze olyanok is, akik, ahogy egészségük en­gedi, nyugdíjasként ma is dol­goznak. Nemcsak helyből, de még Budapestről, Gyömrőről is sokan eljöttek, s hallgatták meg Duka Gyula elnök kö­szöntő és köszönő szavait, aki azt méltatta, hogy a már nyugdíjba vonultaknak milyen nagy. szerepük volt abban, hogy a Pécel—Isaszeg Áfész az idő áll rendelkezésünkre, bi­zonyosan. A sokáig létező közösségek, akár egy ország, akár egy' falu, idővel bőven bírták. S ami évszázadokon keresztül alakulgatott, fejlődött, olyan mély nyomokat hagy a tudat­ban, hogy kitörölni onnan, vagy akár csak megváltoztatni szinte lehetetlen. Most is Bag a példa, vala­mint a szomszédja, Hévíz­györk. A két településnek ma közös a tanácsa, vagyis társ­községek. Annyira egybeépül­tek, hogy a falu végét jelző tábla a másik kezdetét jelzi. Igazgatási szemmel teljesen logikus az egybevonás. De hogy a két község mikor lesz, lehet-e egységes arculatú, senki sem tudja megmondani. Inkább arról hallani, hogy vannak ellentétek közöttük. Nem zord haragról van itt szó, nem mennek egymásnak, kisebb-nagyobb súrlódások, mondjuk, a ,közpénzek elosz­tásakor, egy-egy létesítmény helyének kijelölésekor. No és? Kisebb-nagyobb súr­lódások mindenütt előfordul­nak. Ezért csak nem szabad visszariadni a szükségesnek látszó lépések megtételétől. Persze hogy nem. Csak iegven eszünkben, hogy évszázadok rögzülnek a tudatban, s a szomszédunkkal vethetiük ma­gunkat egybe a legkönnyeb­ben. Kör Pál I dók a különböző típusú és árú rádiók, magnók, lemez­játszók között. Sokféle mező- gazdasági gépet, az egyszerű darálótól a kerti talajművelő traktorig is kínálnak. Ünnepi gendek Az iparcikkek, a tartós fo­gyasztási eszközök vásárlói nemcsak azzal járnak jól, hogy helyben jutnak a kere­sett termékhez, hanem azzal is, hogy ötszáz forint értékű ajándék vásárlási utalványt kapnak kézhez a pénztárnál. Az ajándékutalvány segíteni kívánja a szülőket a Mikulás­napi, vagy éppen a karácso­nyi bevásárlásban, hiszen könyveket, hanglemezeket, já­tékokat is kínálnak, az utal­vány a helyszínen azonnal felhasználható. Annak bizo­nyítására, hogy a vásár szer­vezői mindenre gondoltak, azt is elmondta Szebbel József, hogy a helyszínen büfét is be­rendeztek és arról is gondos­kodtak, hogy egész nap szóljon a zene. — Kartalon a híres Erzsé- bet-napi búcsút megelőzően rendeztük meg a vasárnapi vásárnapot és az ottani fél­milliós forgalom bizonyította kezdeményezésünk életrevaló­ságát. A vácszentlászlóit a galgamácsai vásár követi majd, terveink szerint még karácsony előtt. Az. ilyen ötletek, kezdemé­nyezések tényleg megkönnyí­tik a vásárlók ünnepi gond­jait. Lehet, egyszer így módo­sul a reklám ismert szöveges — Nem kell a városba utaz­nia, mindent megtalálhat és megvásárolhat a szövetkezeti szaküzletek helyben rendezett vasárnapi vasárnapján. elmúlt évtizedekben szép eredményeket ért el. A nyugdíjasok között volt Csima Lajösné is, aki hozzánk írt soraival is megemlékezett az eseményről. Csimáné éppen azok közül való, aki nyugdí­jaséveinek egyikében sem mondta azt, hogy nem megy dolgozni, ha hívja az Áfész. Pedig az ilyen éveinek száma lassan a tízhez közeledik. t ük siop kulturális programja Gödöllő, vasárnap. Idesüss! Házigaz'da: Rózsa György, 10 órakor a Galga-te- remben. Hétfő: Filmmúzeum. Wajda, Tájkép csata után, lengyel film, készült 1972-ben, 18 óra­kor a színházteremben. Bálint Ágnes író találkozik olvasóival a gyermekkönyv­tárban, 15 órakor. Veresegyház; hétfő: Suli­mozi. Filmvetítés általános isr kolásoknak a Váci. Mihály Művelődési Központban, 17 órakor. Rutaiak pésKuma A városi művelődési háztól kapott értesülésünk szerint a fiatalok pódiuma bérlet má­sodik előadása nem november 30-án, hanem az eredetileg tervezett időpontban, decem­ber 7-én 19 órakor lesz. Mű­soron: Esterházy Péter Spion- játék című monodrámája. Labdarúgás A 12. forduló Ma a tizenkettedik forduló mérkőzéseire kerül sor a járá­si labdarúgó-bajnokságban. A párosítás: Erdőkertes—GEAC (B. Tóth, Széki), Isaszeg— HMSE (Maszlag, Vayner), Zsámbok—Veresegyház (Lo­vász, Kónya, Máthé), Galga- hévíz—Pécel (Födi. Balogh, Merkel), Túra—Hévízgyörk (Ádám, Imre, Legéndi), Mo­gyoród—Valkó (Keglovits, Kö­ti) . A felnőttek 13 órákor kez­denek, az ifjúságiak 11-kor. ISSN 0133—1957 {Gödöllői Hírlap) Jó házigazda Kórusok Hévízgyörkön JÜiiieniiapi apróságok Pécel—Isaszeg Áfész Dolgozó nyugdíjasok %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom