Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-27 / 278. szám

1981. NOVEMBER 27., PENTEK fmtr W xJlimm Kezdeményezni és közreműködni t ... i • . . , • , Gazdaságpolitikai teendőkről tárgyalt a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága Csütörtökön délelőtt, a fő­városban, a mozgalom me­gyei székházában tartotta ülé­sét a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága. A testület, a jóváhagyott napirendnek megfelelően előterjesztést vi­tatott meg a Hazafias Nép­front VII. kongresszusa állás­foglalásából következő megyei gazdaságpolitikai feladatokról- Ugyancsak megtárgyalták és elfogadták a résztvevők azt a beszámolót, amely a népfront- bizottságok teendőit összegezte a megyei tanácstagok mun­kájának támogatásában. Na­pirenden szerepelt ezen kívül az a jelentés is. amely a me­gyében élő cigánylakosság be­illeszkedésének helyzetét kör­vonalazta. (A napirend e két utóbbi témájáról, a megyei népfrontelnökség üléséről tu­dósítva, lapunk október 14-1 számában közöltünk részletes beszámolót.) Fejlesztési források Mind az írásos előterjesztés, mind a hozzászólások azt bi­zonyították, hogy egyetértés van a megtett út megítélésé­ben: a népfrontbizottságok, a mozgalom aktivistái eredmé­nyesen működtek közre a me­gye ötödik ötéves tervének végrehajtásában. Az elért, nem csekély haladás a kommuná­lis ellátásban, a lakosság élet- körülményeinek javításában jó alapot kínál a hatodik ötéves terv sikeres megvalósításához. Ami akkor is igaz, ha — amint arra többen rámutattak a vitában — gazdasági gond­jaink nehezek, a rendelkezés­re álló fejlesztési források nem teszik lehetővé a jogos igé­nyek maradéktalan kielégíté­sét. A megyében az 1981 és 1985 közötti időszakban a tanácsok fejlesztési célokra) 10,3 mil­liárd, költségvetési' feladatokra pedig 24,3 milliárd forintot adhatnak ki. Ez a tekintélyes összeg tetemesen nagyobb, mint az ötödik ötéves tervben a tanácsok felügyelete alatt álló intézményhálózat. így az óvodák, az általános iskolák, az egészségügyi ellátás örven­detes fejlődése indokol­Helyi sajátosságok Ebben az örvendetes fejlő­désben lényeges szerepet ját­szott — hangsúlyozták többen is — a lakosság társadalmi munkája, a tanácsok és a gaz­dálkodó szervek együttműkö­dése. Elengedhetetlen éppen ezért, hogy a jelenlegi terv­időszakban is a népfrontbi­zottságok kezdeményezői le­gyenek az összefogásnak. Amihez azonban szükség van a lakosság jelenleginél jobb tájékoztatására, arra. hogy — indokolt volt a kritikai hang­vétel az ülésen a lakosság észrevételeit, javaslatait mind a tanácsok, mind az érintett más szervek fokozottan vet­ték figyelembe a fejlesztések­nél éppúgy, mint a költség- vetési gazdálkodásnál. Rendkívül szerteágazó tere­pen vállal kezdeményezői és Közreműködői szerepet a me­gyében a népfrontmozgalom a gazdaságpolitikai teendőknél, ez a sokrétűség azonban — hangzott el az egyik felszóla­lásban — nem lehet indoka az elaprózottságnak, az erők szétforgácsoltságának. A he­lyi sajátosságoknak kell azt meghatározniuk, mi kerüljön az ottani testületek, aktivisták tevékenységének középpontjá­ba, de az kétségtelen: min­denütt mód nyílik például a lakásépítés, a lakossági szol­gáltatások, a mezőgazdasági kistermelés sajátos eszközű népfronttámogatására. Tapasztalatok figyelmeztet­nek rá: a végrehajtás azo­kon a helyeken sikeres, tekin­télyes eredményekkel járó, ahol már a döntések megho­zatala előtt tanácskoznak a lakossággal az érintettek és ezeknek az eszmecseréknek jó terepet kínálnak a népfront szervezte különböző fóru­mok. A társadalmi munkára, a különböző mozgalmakra — így az Egy üzem — egy isko­la, a Tíz óra a községért elnevezésűekre — nagy szük­ség van a források bővítésé­ben, illetve azok célszerű ka­matoztatásában. Hasonlóan eh­hez szükséges a kertbarátok köre és a kistenyésztők tár­sulásai tevékenységi terepé­nek bővítése, amihez hozzá­járulhat a népfrontbizottsá­gok és az Afészek. illetve a termelőszövetkezetek már ed­dig is biztató együttműködé-, sének fokozása. Sokat tehet azért is a népfrontmozgalom, hogy — amint azt a duna­keszi. a nagykátai példa bi­zonyítja — gondozókra talál­janak a kertbarátok körében a nagyüzemileg nem művelhe­tő parlagföldek. Kiemelkedő szerepe van a megyében a magánerőből tör­ténő lakásépítésnek, hiszen az 1985-ig tető alá kerülő, terv szerint 37 500 otthon java ré­szét ez teszi ki- A mozgalom helyi testületéi nagy segítsé­get nyújthatnak a telekellátás figyelemmel kísérésével éop- úgy. mint az építőanyag-ellá­tás, az építéshatósági munka tapasztalatainak számontartá­sával, a kedvezőtlen vonások kritikai előjelű jelzésével. Kétirányú eszmecsere Többen aláhúzták: sokat te­het a népfrontmozgalom a szemlélet formálásáért, elő­ször is azért, hogy szorosabb legyen a kapocs a népgaz­dasági, a csoport és az egyéni érdekek fölismerésében és gyakorlati érvényesítésében. Ennek jegyében tovább kell keresni azoknak a formáknak a bővítési lehetőségét, amelyek egyszerre szolgálják a lakos­ság tájékoztatását és a véle­mények kifejtését, összegyűj­tését. A folyamatos és kétirá­nyú eszmecsere fontos forrá­sa a demokratizmusnak — mutattak rá a felszólalók —, a demokratizmus erősödése pedig elengedhetetlen feltéte­le a gazdaságpolitikai teendők sikeres végrehajtásának. A megyei népfrontbizóttság, a témg fontosságára való te­kintettel. ajánlásokat fogadott el a helyi népfrontbizottsá­gok politikai munkabizottsá­gok számára. Ezek az ajánlá­sok összefoglalják azokat a legfőbb teendőket, amelyek a mozgalom ilyen irányú tevé­kenységének a következő esz­tendőkben az alapját és egy­ben célját adják. M. O. A fővárosiaknak Virágzó tsz-árudák Pest megyében különösen vi­rágzanak a tsz-árudák, -hol tok, a főváros körzetében több mint 40 tsz kétszáznál is több önálló boltot üzemeltet. For­galmuk az év első felében meg­közelítette a 300 millió forin tot. Az egyik legnagyobb Pest megyei zöldségtermelő gazda­ság, a főváros környéki földe­ket művelő Szabadság Tsz az idén 14 elárusítóhelyén 700 va­gon friss zöldárut értékesített. A csepeli Duna Tsz boltjaiban különösen a gombát keresik. A főváros minden részén megtalálhatók az Óbuda, Sa­sad és a Rozmaring tsz virág­üzletei, továbbá zöldség-gyü­mölcs árudái. A Pest megyei tsz-ek 123 vendéglátóhelyen kínálják étel­különlegességeiket és italai­kat, az első félévi forgalmuk 100 millió forint fölött volt. Költségmegtakarítás a takarmányozásnál Drágább a leves, mint a hús? A közelmúltban rangos be­mutató színhelye volt az abo- nyi József Attila Tsz. A téma, amivel a megye szakemberei elméleti és gyarkorlati síkon ismerkedhettek — a mellék- termékek hasznosítása az ál­lattartásban — egyaránt kap­csolódik az üzemek és a me­zőgazdaság időszerű és meg­oldásra váró problémaköré­hez. írásunkban e bemutató ta. nulságait, tapasztalatait kí­vánjuk közreadni. Cowboy a nyeregben Filmen sem sokat, a való­ságban még kevesebb alka­lommal — mindössze két íz­ben — láttam cowboyt. Az el­sőt az 1980-as mezőgazdasági kiállításon egy kanadai min­tafarm tulajdonosaként, a má­sodikat az idén ősszel az abo- nyi József Attila Tsz határá­ban. Ez utóbbi ifjú ember egy hároméves csikó hátán ült és a gondjaira bízott marhacsordát terelgette. A gulya ezúttal azonban nem nézelődő turis­ták kedvéért kapott lovas kí­séretet, hanem nagyon is gya­korlatias céllal. — A kukoricaszár miatt van — mondja a kantár szárát szo­rongatva Bubelka József. A lakonikus rövidségű válasz né­mi magyarázatra szorul. A kö­zös gazdaságban ugyanis le­geltetik a már betakarított ku­koricát és az ilyen terepen nem boldogul kutyával a pász­tor. Lévén e növényi marad­vány meglehetősen magas és a pulit futás közben zörgésével zavaró. Gazdája hiába kiáll utána az eb nem hallja hang­ját. Nos, ilyen egyszerű okai vannak, hogy az abonyi tsz cowboyt foglalkoztat. Egy, a tartalékokkal jobban számoló, de tendenciájában agrárfej­lődésünkhöz szervesen kap­csolódó módszer teszi lehetővé. Tudományos háttér A téma előzményeinek átfo­gó megközelítésére az Orszá­gos Takarmányozási és Állat- tenyésztési Felügyelőség osz­tályvezetőjét dr. Dormán Mik­lóst kértük meg. ' — A hatodik ötéves tervben mintegy 200 ezer hektárral csökken a takarmánytermő te­rület, hogy helyén elsősorban árunövényeket termesszenek a gazdaságok. Másfelől az elkö­vetkező öt évben az állatte­nyésztésben 8—12 százalékos — Pest megyében ennél is ma­gasabb — növekedést kell el­érni. Alapvetően három út végig­járásával érhető el a cél: a tömegtakarmányok termésátla­gainak növelésével, a gyepek jobb kihasználásával és a me­zőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek hasznosításé-' val. Hogy még konkrétabbak legyünk, évente hozzávetőle­gesen 3 és fél millió tonna mellékterméket kell majd az állattenyésztésben értékesíte­nünk. — Maradjunk a mellékter­mékeknél, amelyek között a két számottevőbb a kukorica­szár és a répaszelet. Ezek a hulladékok, mint tudjuk, a I magyar mezőgazdaság régi ál­lati eledelei közé tartoznak. Miért kellett ezeket újra fel­fedezni, pontosabban elfelejte­ni? — Nem egyszerűen valami­féle visszacsempészésről van szó. A nagyüzembe e termé­kek csak magas színvonalú technikai úton kerülhetnek vissza. Oly gépek segítségével, amelyek nagy teljesítmény­nyel és kis veszteséggel dől goznak. Olyan eljárás alkal­mazásával, amelyik viszonylag kevés üzemanyagot igényel. Hasznos melléktermék — Ügy érthetjük, hogy el­lenkező esetben drágább a le­ves, mint a hús? — Ez sem kizárt, hiszen a mindenkori termelési színvo­naltól is függnek a költségek. Az előbbi kérdésre válaszolva azonban meg kell állapítsuk, hogy az energiahordozók árá­nak emelkedése keltette életre a tetszhalálra ítélt mellékter­mék-etetés ügyét. Ügy is fogal­mazhatunk, hogy a szarvas­marha-tartás egyes ágai és a juhtartás nem engedheti meg magának az ínyencségnek szá­mító abrak túlzott etetését. Kiűzetett a két ágazat paradi­csomából. Csak így képzelhető el ugyanis az olcsó hús, tej és gyapjú megtermelése. A fel­mérések szerint hazánkban évente 10 millió tonna mező- gazdasági melléktermék áll rendelkezésre. Az említett 3 és fél millió tonna feletetésére nyílik mód ez idő tájt az éssze­rűség határai között. — Eszerint válogathatnak a különböző hulladékokból? — Igen, de erre szükség is van. Nem mindegy milyen, tápérték, szaknyelven szólva keményítőérték koncentráció kerül a táplálkozás folyamatá­ba. Elsősorban a leveles cu­korrépafej és a kukoricaszár hasznosítását kell szorgalmaz­ni. Társulásos megoldás — Rendelkeznek-e az érde­kelt szövetkezetek, állami gaz­daságok megfelelő gépekkel? — Csak részben és ez az egyik nagy probléma. Gondot okoz például e gépek beszerzé­se, amelyeket ráadásul egy-egy üzem csak igen rövid ideig tud használni. A megoldás a gaz­daságok társulása lehetne. Megérné nemcsak nekik, ha­nem a népgazdaságnak is. — Mi a helyzet a kukorica­szárral? — Számos tévhitet kell el­oszlatnunk. Egyebek között azt is, hogy a szalma értékesebb. Felhasználásának — ezalatt a legeltetés is értendő — külö­nösen a hús típusú szarvasmar­ha-állományok esetében van nagy jövője. Egy kiló húsnál a takarmányozásban 10—15 százalékos a költségmegtakarí­tás. Valkó Béla mint 1939-ben egész évben. Nemcsak az ipari termelés nö­vekedett jelentősen, hanem a mezőgazdaság is. Az eredmé­nyek között kell megemlíteni, hogy az életszínvonal is szá­mottevően növekedett. Több száz iskola, óvoda, kultúrház épült, s 352 ezer új lakás. A VII. ötéves terv Szófia me­gye fejlődésében is mérföldkő. Az eredményeket példázza, je­lentőségüket aláhúzza: a me­gye dolgozói 1980. november 20-ig teljesítették a VII. öt­éves tervet. A nyereség az elő­ző tervidőszakhoz képest, 36,8 százalékkal nőtt, az export több mint 40 százalékkal gya­rapodott. Ugyanakkor orszá­gos jelentőségű objektumo­kat adtak át rendeltetésüknek, így például az Intimani öntött­vas kombinátot, s a Balkánon 72 kilométer hosszú gyorsfor­galmi utat. De sor kerül a már meglévő létesítmények fejlesz­tésére, korszerűsítésére is. A mezőgazdaságban az állatte­nyésztési ágazat fejlődött ki­emelkedő mértékben. A hegy­vidéki jellegű területek között Szófia megye a tejtermelésben az első helyre került. Javítot­ták az ellátás feltételeit, csak­úgy. mint oktatásügy és a kul­turális élet teljesebbé tételé­nek lehetőségeit. Az eddig elért eredmények bri^sítékai annak, hogy a XTT. kongresszus programjá­ban vázolt gazdasági felada­tokat is valóra váltják. Szófia megye dolgozói a kommunis­ták vezetésével arra töreked­nek, hogy tovább fejlesszék a gazdaság anyagi és technikai bázisát; mindent az emberek jólétéért alapon. Éppen ezért elengedhetetlenül fontosnak tartják a gazdaság valameny- nyl ágazatában a már meg­lévő létesítmények korszerű­sítését. Cél az is, hogy a nem­zeti jövedelem, mintegy 25— 30 százalékkal növekedjék, a munka termelékenysége pedig — 1980-hoz viszonyítva —, 1990-ig megkétszereződjék. Ivan Jotov hangsúlyozta, hogy a gazdasági feladatok maradéktalan teljesítéséhez el­engedhetetlen az új gazdasági mechanizmus szabályainak megfelelő, jó alkalmazása va­lamennyi ágazatban. SZÓFIA MEGYE 1981-82- es szociális és gazdasági prog­ramjának kidolgozásánál a kongresszusi követelmények az irányadók. Az elsődleges cél az, hogy a tudomány eredmé­nyei közül minél többet al­kalmazzanak a termelésben, s ily módon kevesebb anya­got, energiát, s nem utolsó­sorban élőmunkát használja­nak fel. Várhatóan ebben az évben Szófia megyében a ter­melékenység — a tervezettnek megfelelően —, 15,6 százalék­kal növekszik. A fejlesztések során elsőbbséget élvez a gép­gyártás, a mikroelektronika, a színes fémkohászat. Az idei év tíz hónapjának elemzése azt bizonyítja, hogy az éves fel­adatokat sikeresen teljesítik. Bulgária egyetlen megyéje Szófia, ahol nemzetgazdasági szempontból oly fontos ter­mékeket gyártanak, mint az autóbuszok, a fémkémiai ter­mékek. A pemesfémek közül például arany kitermelésére is sor kerül. A VIII. ötéves terv során, a megye több vállala­tánál, üzeménél átszervezések­re kerül sör. Ezek célja nem kevesebb, minthogy lehetősé­get adjanak, kínáljanak a ter­melési folyamatok automati­zálására, a termelés fokozásá­ra. Sor kerül a Georgi Dam- janov rézkitermelő kombinát rekonstrukciójára is. Ebben a kombinátban a kénsavterme- lést már teljesen automati­zálták, s ez több mint 12-sze- resére növelte a termelékeny­séget. A mezőgazdaságban a VIII. ötéves terv során, 19,7 száza­lékos termelésfelfutással szá­molnak. S természetesen a nyereség megkétszereződésé­vel. Növelik az állattenyész­tés, a növénytermesztés kul­túráját, tovább javítják a szerriestakarmány-termesz- tés feltételeit. Szófia megye egyébként Bulgária egyik legnagyobb burgonya- és epertermelő vi­déke. De megterem itt a len és a komló is. Az említett nö­vényi kultúrák mellett fon­tos feladatként tartják számon a tejtermelés, a gyümölcs- és a zöldségfélék hozamának növe­lését is. Nem feledkezvén meg arról az alapvető gondról, hogy az állattenyésztési ága­zatban helyenként még kevés a szakember. A feladatok kö-' zött tartják számon a szak­embergárda gyarapítását is. A VIII. ÖTÉVES TERVBEN Szófia megyében újabb be­ruházásokra kerül sor. Űj lé­tesítménnyel bővítik a Berila Kozmetikai és Háztartásvegy­ipari Kombinátot. E kombi­nát például baráti kapcsolatot tart fenn a PEVDI solymári gyárával. Botcvgrádban autó­buszüzemet, Kosztenecben új papírgyárat építenek. Még az idén év végéig 1200 lakást ad­nak át, s ezzel párhuzamosan több kereskedelmi és turista- objektumot is. Szófia megyében széles kö­rű társadalmi mozgalom bon­takozik ki: a vállalatok ala­kossággal karöltve új iskolá­kat, óvodákat építenek. Vége­zetül Ivan Jotov kitért arra. hogy a két megye baráti kap­csolata és rendszeres eszme­cseréje ugyancsak segít ered­ményeik elérésében. Hiszen az utóbbi években tizenhat dele­gáció kereste fel Pest me­gyét, s a látogatás során szer­zett tapasztalatokat, a napi munkában kamatoztathatták. A z állampolgárok jogi "^műveltségének színvo­nala nem emelkedett olyan mértékben, ahogyan azt szocialista társadalmunk fejlődése megkövetelné. Még ma sem mondhatjuk el, hogy a jogi kulturáltság része az általános művelt­ségnek, ha őszinték akarunk lenni, el kell ismernünk, hogy a közvélemény nem is tartja egyértelműen elen- gednetetlennek a művelt ember ismerettárában a jo­gi vonatkozású tudnivaló­kat. — Itt-ott még kérked­nek is ezzel, sajnos — je­gyezte meg vitaindító elő­terjesztésében tegnap dr. Petrik Ferenc igazságügy- miniszter-helyettes az or­szággyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén. A szocialista fejlődés megköveteli, hogy ’ az em­berek mind több jogi is­merettel rendelkezzenek. Ezért is tűzte napirendjére egyik témaként a parla­menti bizottság a jogpro­paganda kérdését, elsősor­ban a Közgazdasági és Jogi, valamint a Táncsics Könyv­kiadó tevékenységének tük­rében. A vita azonban az eredetinél szélesebbé tette í napirendet: a képviselők o gyakorlat oldaláról közelí­tették a jogpropaganda cél­ját és eszközeit, egyben az elöbbrelépést meghatározó feladatokat is. A jogi kultúrát úgy kell átültetni a köztudatba, hogj az egyben politikai kultú­ra legyen, hangoztatták Helytálló a kifogás: a poli­tikai könyv-napok alkalmá­ból rendezett kiállításokon elvétve, csak időnként ta­lálni jogi kiadványokat. A szocialista jogismeret pe­dig része a politikai isme­reteknek. Ezeknek elsajá­títását is az alapoknál, az általános iskolában kell el­kezdeni. Kifejezetten jogi tudnivalókról, nem pedie jogszabályismeretről var szó. Ez utóbbi ugyanis más a. .szakemberek számára if nehéz ügy. Er. Csiky Ottó a Legfelsőbb Bíróság el­nökhelyettese mesélte el a képviselőknek a maga ese­tét: a családi pótlékra vo­natkozó legújabb rendelke­zések szövegét kereste ? - a megfelelő gyűjteményekben. Kereste a cs-nél, mint csalá­di pótlékot. Hiába. Kereste a népesedés-nél, a gyermek­nél — majd megtalálta az árkiegészítésekre vonatkozó rendelkezések között, ahol pedig sohasem kereste vol­na. Mit tegyen hát az átla­gos állampolgár, ha vala­minek utána akar nézni? Módjában áll a szakszerve­zeti jogsegélyszolgálathoz fordulni, a területileg ille­tékes bíróság panasznapján tanácsot kérni. Ám a köz­könyvtárakban nincs mit böngésznie. Elismerés illeti a Táncsics Kiadót, mert tervezi egy olyan mű meg­jelentetését, amely össze­foglalja a leggyakoribb pol­gári jogi és államigazgatá­si ügyek ismeretanyagát, afféle közhasználatú ABC-t akar adni az állampolgá­roknak. A bizottság he­lyesnek tartaná: ha ez a mű napvilágot lát, álljon ott minden könyvtárban. Az is elhangzott, hogy a jogpropaganda egyik cél­ja az állampolgárok igaz­ságérzetének fejlesztése, hogy jobban értsék a jog­alkotás, a jogalkalmazás indítékait. De elhangzott az is, hogy néha a jogalkotás marad el az állampolgári igazságérzet mögött. Meg­történik, hogy valakit csu­pán erkölcsileg lehet elítél­ni valamilyen cselekmé­nyéért, jogi fe’elősségrevo- násra nincs mód. mert ér­vényben levő törvényt, jog­szabályt nem sértett. TTgyetlen főszereplője volt a parlamenti bi­zottság ülésének: maga az állampolgár. A határozat­ban elfogadott, megfogal­mazott ajánlások is —ame­lyeket a kormányzathoz, más illetékes fórumokhoz továbbítanak — ezt tanú­sítják. A jogpropaganda szélesítése összetett feladat. Legfőbb célja továbbra is az, ho"v ak. állampolgár el- igazodjék abban a io«rrnd- bon. amely a magyar tor­i' 'nelcmben először ’'"te, s "’em cll^n- na.n, s a hcltt- dást szo'gó1’7. Bálint Ibo'ya Főszereplő az állampolgár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom