Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-26 / 277. szám

rrsr mom 1981. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Elhunyt Andrásfi Gyula Mély fájdalommal tadatjuk, hogy Andrásfi Gyula nyugal­mazott nagykövet, a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemérem és más magas kormánykitün­tetések tulajdonosa, az MSZMP II. kerületi 7. körzeti párt- alapszervezet titkára súlyos betegség után — életének 74. évé­ben — elhunyt. Temetése — a néhány nappal korábban elhunyt feleségé­vel és harcostársával, Andrásfi Gyulánévai (Anna) együtt — 1981. december 1-én 15 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pantheonjában. Az elhunytak barátai, har­costársai és munkatársai 14.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. MSZMP Budapesti Bizottsága a Külügyminisztérium Magyar Partizán Szövetség Andrásfi Gyula kora fiatal­ságától kezdve tevékeny ré­szese volt a munkásmozga­lomnak: 1921-ben a szociálde­mokrata ifjúmunkás-mozga­lommal került kapcsolatba. 1924-től tagja az SZDP-nek és a Bőrösök Szakszervezetének. 1930-tól sejttitkár, majd kör­zeti titkár lett. 1931-1932- ben Budapest északi kerület p b-titkára, később pedig a budapesti pártbizottság tag­ja. 1934-ben tagja lett a szo­cialista munkásegység blokk központi vezetőségének. A bő­rösök szakszervezetében kü­lönböző vezető funkciókat töl­tött be. Többször letartóztat­ták és elítélték. 1936-tól a fel- szabadulásig rendőrségi fel­ügyelet alatt állt, ennek elle­nére aktív illegális tevékeny­séget fejtett ki. 1944-ben büntetőszázadhoz vezénylik, de onnan megszökik, és be­kapcsolódik a fegyveres parti­zántevékenységbe. A felsza­badulás után fontos állami és párttisztségeket tölt be: 1945- ben üzemvezető, majd pb- titkár, 1946-ban Dél-Pest me­gye pb-titkára, 1947-ben Bács megye pb-titkára, majd Aba- új-Zemplén megye főispánja lett. Ezt követően a kül­ügyminisztériumba került és moszkvai nagykövetsé­günk első tanácsosa lett. 1956-ban Újpest tanácselnöké­vé választották. Az ellenfor­radalom idején p ártszervezö, majd fegyveresen részt vesz az újpesti pártház és a ta­nácsház visszafoglalásában. 1969-ben nagykövetként vo­nult nyugdíjba. Kommunista életútjáért kiemelkedő közéleti tevékenységéért több esetben részesült magas kormányki­tüntetésben. Nyugállományba vonulása után is aktív politikai tevé­kenységet folytatott. Minden­ki számára emlékezetes fel­szólalása hangzott el az MSZMP XII. kongresszusán. Szerkesztőségünk munkatár­sai számára is örökre emléke­zetes az a beszélgetés, melyet Andrásfi Gyulával folytattak. Sok fiatal számára ekkor vált kézzelfoghatóvá a humanista magatartás igazi tartalma, lé­nyege. Haláláig titkára volt az MSZMP II. kerületi bizottsá­ga 7. körzeti pártszervezeté­nek. Elvtársai, barátai, har­costársai, a Pest megyei Hír­lap kollektívája emlékét ke­gyelettel megőrzik. Ülésezett a KISZ KB Akcióprogrcuttök- 1982 Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB legújabb üléséről, majd Nagy Sándornak, a KB titkárának előterjesztésében megtárgyalta az 1981-es moz­galmi év zárásával, valamint az 1982-es mozgalmi év indí­tásával és tervezésével össze­függő feladatokat. Ezek sorá­ban a testület megvitatta és elfogadta a dolgozó fiatalok, valamint a fegyveres erőknél és testületeknél működő KISZ-szervezetek számára az 1982-es évre készült központi akcióprogramokat. Az akció- programokat a Magyar Ifjú­ság 1982. évi második száma hozza nyilvánosságra. Ezt követően a testület meg­vitatta a KISZ KB mellett működő rétegtanácsok funk­ciójára, feladat- és hatáskö­rére, valamint működésére vonatkozó javaslatot, amely­nek előterjesztője Nyitrai Ist­ván, a KB titkára volt. Végül a Központi Bizottság állást foglalt a KISZ-szervek és -szervezetek, a különböző ifjúsági kollektívák békemoz­galmi kezdeményezéseiről. A Központi Bizottság aggo­dalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kormá­nya erősödő politikai kam­pányt folytat a Kubai Köz­társaság ellen, és kifejezésre juttatta, hogy a kubai nép és ifjúság a jövőben is számíthat a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség, az egész ma­gyar ifjúság szolidaritására. A napirendi pontok vitája so­rán felszólalt dr. Husti Ist­ván, a Pest megyei KISZ-bi- zottság első titkára is. • • Ötnapos munkahét az egészségügyben Nem mehet a gyógyítás rovására Jövőre az egészségügyben is bevezetik az ötnapos mun­kahetet. Ám ez a gyógyításra, a betegellá­tásra nem lehet káros ha­tással. A többi között ezt hangsú­lyozták azon a sajtótájékozta­tón, amelyen dr. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyet­tes és munkatársai válaszol­tak az újságírók kérdéseire. Csaknem egyéves előkészü­let után immár nyilvánvaló, hogy ha nem is gondoktól mentesen, de megoldható az egészségügy átállása az ötna­pos munkahétre. Erre az ága­zat 120 millió forintot fordít­hat, s a három műszakban dolgozó intézmények — kór­házak, szociális otthonok, egészségügyi gyermekottho­nok —, ágy mellett szolgála­tot teljesítő szakdolgozóinak létszámát országosan 2100-zal növelhetik. Dr. Juszt Lajos elmondot­ta: a hétvégeken az alapellá­tást mindenekelőtt a közpon­ti — megerősített —, ügyeletek adják majd, s megszűnhet így a körzeti orvosok — amúgy sem sűrűn látogatott —, szom­bat délelőtti rendelése. A köz­ponti ügyeleteket a gépkocsin közlekedő orvosok és az ügye­let székhelye között kapcsola­tot teremtő URH-rádióval sze­relik fel, s országszerte az Ügyeletekhez igazítják a se­gélykérő telefonok hálózatát. Bevezetik a szabad szombatot a gyógyszertárakban is, ahol viszont központi ügyelet lesz, a kijelölt patikák is ügyeletet adnak. A távolabbi települése­ken az ügyeletes orvosok szá­mára hozzáférhető kézigyógy­szertárak tartalmazzák majd az akut betegek ellátásához szükséges orvosságokat. A szakorvosi rendelőkben megszűnik a szombat délutáni rendelés, délelőtt pedig csök­kentett létszámmal csak a legkeresettebb orvosi szak­mákban nyújtanak ellátást. Ezért a kórházakat készítik fel, hogy fogadják — akár szombaton délután is —, , a járóbetegeket. A helyi adottságoktól füg­gően a kórházak betegfelvé­teli osztályokat, vagy csopor­tokat szerveznek s — a fek­vőbetegek részére is —, ki­vizsgálási lehetőséget nyújta­nak a hétvégeken „szolgálat­ban maradó” röntgen és labo­ratóriumi részlegeik. Ahol az igények indokolják, ügyeletet adnak majd — köz- pontosítottan —, egy-egy böl­csődében, s igyekszenek meg­teremteni — más ágazatokkal és társadalmi szervezetekkel közösen a hét öt napját, nap­köziben töltő egyedülálló idő­sek szombat-vasárnapi ellátá­sát. Mi gyzr—szövget gazdasági kapcsolatok l®©p®ráciés Eshetőségek A magyar—szovjet gazdasá­gi együttműködésben rejlő le­hetőségekre is rámutatott Leo- nyid Jagodovszkij, a Szovjet­unió budapesti nagykövetsé­gének tanácsosa, aki tegnap a Magyar Kereskedelmi Kama­rában az SZKP XXVI. kong­resszusa határozatainak tükré­ben tájékoztatta a magyar szakembereket a Szovjetunió gazdaságpolitikai céljairól. Elmondta, hogy a mostani tervidőszakban a Szovjetunió külkereskedelmi forgalma a termelés növekedését megha­ladó ütemben nő, s az átlagos­nál nagyobb mértékben gyor­sul a szocialista országokkal. A Szovjetunió tavaly külke­reskedelmi forgalmának 54 százalékát bonyolította le a szocialista államokkal, ez az arány 1985-re 58 százalékra nö­vekszik. Ennek megfelelően bővülnek a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok is. Han­goztatta, hogy különösen a kooperációk kiépítésében rej­lenek még kihasználatlan le­hetőségek. A sajtótájékoztató után ér­deklődtünk a Pest megyei Ta­nács egészségügyi osztályán arról: milyen változások vár­hatók Pest megyében ? Dr. Makkai László csoport- vezető arról számolt be, hogy újonnan szerveznek betegfel­vételi részlegeket — a már meglévő váci mellett —; a ke- repestarcsai és a ceglédi kór­házban. a Rókusbán pedig, a rekonstrukció idejére átmene­tileg felvételi munkacsoport alakul. Eddig Pest megye négy te­lepülésén az egyedül dolgozó körzeti orvos állt készenlétben éjjel-nappal, általános volt az összevont körzeti orvosi ügye­let, s a megye lakói közül 313 ezret láttak el, 11 már meglé­vő központi körzeti orvosi ügyeletnél, például Százhalom­battán, Vácott, Monoron, Gö­döllőn, Szentendrén. Most újabb 11 ilyen központi ügye­letet hoznak létre, így 351 ezerrel nő azok száma, akik a hét végén felkereshetik a köz­ponti ügyelet orvosait. Ahol szükséges, az ügyeletet újabb orvosokkal — gyermek- orvossal is —, megerősítik, a szakorvosi rendelők szombat délelőtti rendelésén pedig bel­gyógyász, sebész, nőgyógyász, fogorvos, valamint laborató­riumi és röntgenasszisztensek várják a pácienseket. Pest megyében a központi ügyeletek közül csupán kettőt — az érdit és a szentendreit —, szereltek fel eddig URH- rádióval, most újabb 15 ügyeletet látnak el ilyennel, a betegeket gépkocsival látogató orvo­sok munkájának gyorsí­tására. Ami a bölcsődét illeti: ha egy-egy településen legalább öt család kéri a gyermekek szombati elhelyezését (ha mindkét szülő dolgozik, tehát indokolt az igény), egy böl­csődét nyitva tartanak. Az idősek napközi otthonait sem zárják be Pest megyében szombatonként. (A megváltozott ügyeleti rendről a későbbiekben rész­letesen tájékoztatjuk olvasóin­kat.) Három évnegyed eredményei A KSH Pest megyei Igazgatóságénak jelentése Pest megye 1981. I—III. negyedévi fejlődésének főbb mutatói: Megnevezés Az 1980. I—III. negyedévi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési­szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) A fizikai foglalkozásúak átlagbére: Iparban Kivitelező építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 101,8 102,5 107.0 106.7 105,4 104,2 106.7 102.1 BERUHÁZÁS Az év első három negyedévében — a ta­valyi mérséklődés után — ismét megélénkült a beruházási tevékenység a megyében. A leg­nagyobb mértékben az ipart, a mezőgazda­ságot és a vízgazdálkodást fejlesztették, de a lakosság életkörülményeinek alakulását be­folyásoló intézményhálózat felújítására, bő­vítésére is nagyobb összegeket fordítottak, mint az előző év azonos időszakában. A ta­nácsok az idén is kiemelt feladatként kezel­ték a lakásépítések, valamint a kulturális lé­tesítmények, ezen belül is az általános isko­lák fejlesztését. Az általános iskolai gondok enyhítése érdekében többek között Aszódon 12, Budakeszin, Albertirsán, Öcsán, Sziget­halmon, Ráckevén és Pomázon 8—8 új tante­remben kezdődhetett meg a tanítás. IPAR A megye iparának termelése — az előző évi csökkenés után — az év első három negyed­évében 1,8 százalékkal nőtt. Az ágazatok kö­zül míg az élelmiszeripar termelése — főként a tavalyinál kedvezőtlenebb zöldborsó- és zöldbabtermés miatt — csökkent, addig a könnyűiparé 5,8 százalékkal, a nehéziparé pedig, amely súlyánál fogva döntő hatással van a megye egészére, 1,1 százalékkal nőtt. Ez utóbbin beiül az állami gépiparban 2,1 száza­lékos növekedés történt, az állami vegyipar termelése viszont 3,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. Az energiatakaré­kosság miatt ugyanis a benzin, a fűtőolaj és a gázolaj előállított mennyisége számottevően csökkent, s vízszigetelőkiből is kevesebbet gyártottak. Ezzel szemben jelentősen nőtt többek között a film, a fotópapír termelése, valamint a Pest megyei Műanyagipari Válla­latnál a múlt évben bevezetett új műszaki termék, a tömítés előállítása is. A termelés emelkedése a termelékenység 4.4 százalékos növekedése mellett valósult meg, A foglalkoztatottak száma, bár mérsé­keltebb ütemben, de ez év I—III. negyedévé­ben is tovább csökkent. Az ipar minden szek­torában és ágazatában kisebb létszámmal dolgoztak, mint 1980 azonos időszakában. A legnagyobb mértékű — 4,6 százalékos — visszaesés a könnyűiparban következett be. A megyei székhelyű szocialista ipar értéke­sítése — összehasonlítható áron számolva — 4.5 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakáétól. A lakossági jövedelmek gyor­sabb mértékű kiáramlása következtében megmövekisdett kereslet hatására az ipar bel­földi eladásain belül a nagy- és kiskereskede­lem számára történő értékesítés jelentősen, közel 5 százalékkal emelkedett. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű kivitelező építőipari szervezetek az I—III. negyedév folyamán az egész évre előirányzott munkák 74 százalé­kát teljesítették. Az időarányos teljesítésben kisebb lemaradás a minisztériumi építőipar­ban tapasztalható, ahol ez az arány 70 szá­zalékos. A megye szűk építőipari kapacitását te­kintve igen kedvező jelenség, hogy a megyei székhelyű építőipari vállalatok és szövetke­zetek termelése az utóbbi időszakban bekö­vetkezett csökkenés után ez év III. negyed­évében ismét növekedett. Ebinek hatására — összehasonlítható áron számolva — az első kilenc hónapban együttesen 2,5 százalékkal többet termeltek, mint egy évvel korábban. A termelés a minisztériumi vállalatok kivételé­vel valamennyi szektorban fokozódott és kü­lönösen a szövetkezeti építőiparban volt je­lentős, ahol 4,7 százalékkal termeltek többet Az építőipar valamennyi szektorában to­vább csökkent a foglalkoztatottak száma; az I—III. negyedévben 3.4 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint tavaly ilyenkor. A legna­gyobb mértékű csökkenés változatlanul a mi­nisztériumi vállalatoknál következett be. Ugyanakkor a munka termelékenysége a ko­rábbi időszakoknál lényegesen gyorsabban nőtt. A megyei székhelyű építőipari szervezetek szeptember végéig 705 lakást adtak át a megrend'alőknek. kevesebbet, mint 1930. I— III. negyedévében. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági nagyüzemek az őszi mun­kákkal jóval gyorsabban haladtak, mint ta­valy. Október végéig az előirányzott terület mintegy háromnegyedéről betakarították a termést, míg egy évvel korábban ez az arány 50 százalék körüli volt. A bureonyaszedés. a napraforgóaratás, valamint a silókukorica be­takarítása a jelzett időpontig csaknem telies egészéiben befejeződött, s kiszedték a föld­ből a cukorrépa mintegy négyötödét is. A kukorica kétharmada is lekerült a földekről, annak ellenére, hogy betakarítása csak októ­ber elején kezdődött meg nagyobb ütemben. Az üzemek ugyanis — a szárítási költségek csökkentése érdekében — arra törekedtek, hogy a nedvességtartalom minél alacsonyabb legyen. A nagyüzemek október végéig a zöldségfé­lék kétharmadát takarították be, s csaknem befejezték a gyümölcsszedést és a szőlőszü­retet is. A szőlő minősége igen jó, az ala­csony termésátlagok miatt azonban nagy a mennyiségi kiesés. A betakarítás időben tör­ténő elvégzéséhez az idén is sok segítséget nyújtottak a diákok. A gazdaságok október végéig elvetették az őszi kalászosok mintegy 90 százalékát, míg tavaly ilyenkor a tervezett területnek csak 70 százalékán került földbe a mag. A tavaszi ve­tésű növények alá a talaj előkészítést is az elő­irányzott terület egyharmadán befejezték.. A mezőgazdasági nagyüzemekben foglalkoz­tatottak száma tovább emelkedett. Mind az állami gazdaságokban, mind pedig a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben létszám- növekedés történt. Ez utóbbiakban 8,9 száza­lékkal dolgoztak többen, mint az előző év ha­sonló időszakában. A LAKOSSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI A megye lakosságának központi források­ból származó készpénzbevétele 9,8 százalékkal volt több, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Különösen a társadalombiztosításból származó, valamint a mezőgazdasággal ösz- szefüggő pénzbevételek emelkedtek az átla­gosnál gyorsabban. A bér- és bérjellegű be­vételek összege — bérkiegészítéssel együtt — 3,3 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. A teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikaiak havi átlagbére — az 1980. IV. ne­gyedévben végrehajtott nagyarányú bérfej­lesztések következtében — nagyabb mérték­ben nőtt, mint tavaly ilyenkor. A jövedelmek előző évinél gyorsabb mér­tékű emelkedésének hatására fokozódott a lakosság megtakarítási kedve. A takarékbe­tét-állomány szeptember 30-án 8,4 milliárd Ft volt, 12 százalékkal több az egy évvel ko­rábbinál. A hitelek állománya szintén 12 százalékkal nőtt. Az építési kölcsönök iránti igény ebben az évben is tovább fokozódott Említésre méltó, hogy a múlt év azonos idő­szakához képest jelentősen nőtt a lakóépüle­tek helyreállításához, tatarozásához és kor­szerűsítéséhez kért kölcsönök száma. Az áru­vásárlási kölcsönök iránti élénk érdeklődést ’ jelzi, hogy a takarékpénztárak szeptember vé­géig 10 százalékkal több kölcsönigényt elégí­tettek ki, mint tavaly. A megye szocialista kereskedelme lénye­gében az elmúlt évivel azonos létszámmal 19 milliárd Ft értékű forgalmat bonyolított le, amely — összehasonlítható áron számolva — 2,1 százalékkal haladta meg az 1980. I—III. negyedévit. Ezen belül a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 2,0, míg a vegyes ipar­cikkeké és a ruházati cikkeké 2,9, illetve 3,4 százalékkal nőtt. Forgalomcsökkenés csak a vendéglátásban következett be. A ruházati forgalom emelkedéséhez hozzá­járult a nyári ruházati vásár is. Idén a tava­lyinál több, mint másfélszer nagyobb értékű árualapot vontak be a vásárba, amit átlago­san 37 százalékkal olcsóbban vásárolhatott meg a lakosság. A tartós fogyasztási cikkek­ből az előző évekénél mérsékeltebben emel­kedett az értékesítés. Az első három negyed­év folyamán jelentősen nőtt például a fény­képezőgépek, a színes televíziók, az automata mosógépek és a motorkerékpárok eladott mennyisége, ugyanakkor a múlt évinél 16 szá­zalékkal kevesebb gépkocsit vehettek át a Fest megyei lakosok. A fogyasztás szempontjából igen fontos zöldség- és gyümölcsfélékből, valamint bur­gonyából jó volt a kínálat mind a városok, mind a községek piacán. Ez kifejezésre jutott az árak kedvező alakulásában is, amelyek augusztus és szeptember kivételével mind­egyik hónapban alacsonyabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. Az elmúlt évi megtorpanás után ismét megélénkült az idegenforgalom. A megye szállodáit és az egyéb sízálláshelyeket a III. negyedév végéig közel 208 ezer, az egy évvel korábbinál 6,4 százalékkal több vendég ke­reste fel. Külföldről 41 százalékkal több ven­dég érkezett, a belföldi vendégforgalom vi­szont tovább csökkent. A megyébe látoga­tóknak több mint egyharmada külföldi volt, akiknek 56 százaléka NDK-ból, Csehszlová­kiából és Lengyelországból érkezett. A lakosság életkörülményeinek javítását döntően befolyásolja a lakáshelyzet alakulá­sa. Szeptember végéig több mint 3800 lakás épült a megyében, 370-nel több. mint egy év­vel korábban. A lakások 87 százaléka magán­erőből épült, többségében OTP hosszúlejáratú hitel igénybevételével. A megye általános iskoláiban ez év őszén 115 ezer tanuló kezdte meg a tanévet, 6 ezer­rel több, mint egy évvel korábban. A növeke­désben meghatározó volt. hoev az idén érte el az isko’aköéeles kort az 1975-ben született legnépesebb korosztály. tgv a tava'v végzett 11 ezer nyolcadikos tanulóval ö zem Ko-, iosi. szeptemberében 19 ezer elsős viskók Wdte mez általános iskolai tanvlmánvai* ♦5bb. mint egv évvel korábban. Az 1081 (fi’-es tanév eleién 328a általános jsVa-lai o--**1 v+e- "OT állt a tanulók rendelke-ásére a tivMvi- nál 93-mal több. Ennek ellenére a tanulók szá­mának gyors növekedése következtében a zsúfoltság tovább fokozódott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom