Pest Megyi Hírlap, 1981. november (25. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-25 / 276. szám
Ha a Skála Expóban vásárol centrifugát, porszívót, villanytűzhelyet, gáztűzhelyet, valamint sztereó lemezjátszót 50% többletgaranciát a Gelka és a Árucsarnok. 1981. NOVEMBER 25., SZERDA Téglagyártó idénymunkások A Budai Tégla- és Cserép- ipari Vállalat Pest megyei gyárai igen eltérő műszaki színvonalúak. Míg a solymári Il-es üzemben a közelmúltban fejeződött he az a nagyre- kcinstrukció, melynek során megvalósult, hogy teljesen emberi kéz érintése nélkül készülhet a tégla, addig az érdi és a százhalombattai gyárakban még az ősi, hagyományos módon — és égetéssel — gyártják az építőanyagot. Ennek ellenére is mindent megtesznek, hogy több készülhessen, hiszen az emberek keresik. Százhalombattán a létszám kiegészítését — egyre kevesebben vállalták náluk is a nehéz fizikai munkát — idénymunkások felvételével oldották meg Ezzel sikerült elérniük, hogy az év első három negyede alatt a tervezettnél másfél millióval több kisméretű téglát adhattak el. Termékeiket, a B 30-as falazóblokkot és a válaszfaltéglát elsősorban a környék lakói használták fel házaikhoz. Érden szintén a B 30-as falazóblokk a főprofil, az elkészült 5 millió 536 ezer kisméretűben számolt egység 3 és fél százalékkal több az előírtnál. Ha a tempó csökkent is valamelyest októberben és most, novemberben, a vállalatvezetés bízik abban, hogy sikeres éveit zár mindkét kisüzem. Pilisborosjenő téglagyárai szintén jól hajráztak. Háromnegyed évi mérlegük: 13 millió 150 ezer és 30 millió 100 ezer kisméretű tégla az 1-es és a 2-es gyárban. Nemcsak jelentősen túlteljesítették tervüket — műszaki fejlesztés nélkül, pusztán a termelékenység növelésével —, hanem a selejt is csökkent. Az Épületkerámiaipari Vállalatnak ugyancsak több üzeme vesz részt Pest megye ellátásában. Legnagyobb közülük az őrbottyáni Il-es gyár, amely az eddigi lendületet tartva, 62 millió darab kisméretű téglával zárhatja az évet. Ez a mennyiség 3—3 és fél millióval több a januárban számítottnál. A korszerű gyárból — korszerű tsirmék is kerül ki: az építők által megkedvelt, kettős méretű, soklyukú tégla. Az I-es gyár főként az ipar szolgálatában áll, B-jelű kábeltéglát készítenek. Idei tervük 11 millió, amit várhatóan 2—3 százalékkal túlteljesítenek. A kis erdőkertest üzemben, amely mostanra a hazai legöregebb téglagyárak egyike, 8 millió 500 ezer tégla készül, a tervezettnél félmillióval több. D. Gy. Rugalmason alkalmazkodnak az igényekhez Kosárfonástól a háttériparig A Taksonyi Háziipari Szövetkezet dinamikus fejlődésének titka, hogy mindenkor gyorsan alkalmazkodik az igényekhez, a változó gazdasági lehetőségekhez. A vessző mesterei A 30 évvel ezelőtt alakult szövetkezet 12 tagja az e vidéken hagyományos kosárfonással kezdte tevékenységét. Ma 350 tagjuk van. Többségük bedolgozó — gyermeküket nevelő fiatal anyák, nyugdíjasok, többen másodállásban, mellékfoglalkozásban tevékenykedők. A hagyományos kosárfonás most már csak egy részét teszi ki tevékenységüknek. Évente 15—20 ezer darab különböző sütőipari, bevásárló- és virágkosarat készítenek, belföldi és exportcélokra. Az igények kielégítésére most tovább növelik tevékenységüket. Éppen a közelmúltban létesítettek új részleget az abo- nyi egészségügyi szociális intézetben, ahol az ottlakóknak, nemcsak képességüknek megfelelő elfoglaltságot, keresetet nyújtanak ezzel, hanem egyúttal a munkaterápiás célokat is segítik. A Taksonyi Háziipari Szövetkezet érzékenyen reagál a most bontakozóban levő új gazdasági lehetőségekre. Az elmúlt években már megvetette alapját egy női és gyermekruha- részlegnek, valamint egy hímző üzemnek. A varrodából évente 20—25 ezer ruhát, blúzt indítanak útnak, egyfelől az ÖKISZ Labor butikjaiba, másfelől a külkereskedelmi igények kielégítésére, főként az NDK-, NSZK- és lengyel vásárlóknak. Minthogy a piac felvevő irányzatot mutat, korszerű, új konfekcióüzemet építenek, ahol kedvező szociális és munkafeltételeket teremtve növelhetik a termelést Japántól Venezueláig Pompás hímzett termékeik Japántól Venezueláig megtalálhatók az igényes árut kínáló boltok kirakataiban. Gazdaságosnak mutatkozó tevékenység annak a mintegy százezer munkavédelmi kesztyűnek a készítése is, ami a taksonyi és környéki bedolgozók keze alól kerül ki. A körülményekhez igazodó rugalmasságot mutatja az is, hogy a szövetkezetben január 1-től áttéritek a reggel héttől este hétig .tartó munkaidőre, oly módon, hogy a kötelező óraszámot a dolgozók, ezen Középfokú végzettséget szereztek Több a fiatal kisiparos A lakosság szolgáltatási igényeinek ma már mintegy 50 százalékát kisiparosok elégítik ki. Létszámuk — a korábbi esztendőkben tapasztalt csökkenés után — ismét emelkedik, jelenleg meghaladja a 102 ezret. Az elmúlt öt esztendőben bekövetkezett 21 százalékos létszámnövekedést nagymértékben elősegítették a kisipari tevékenység jogi és gazdasági szabályozásának kedvező változásai, egyebek közt az iparjogosíit- ványok egyszerűsítése, a mestervizsgákhoz kötött szakmák csökkentése, a bér- és jövedelemszabályozás új rendszere. A kisiparosok száma a fővárosban kisebb mértékben, vidéken viszont erőteljesen ^VVVVVVWWWVW> $ ^ Egy kétszobás öröklakás ! vagy családi ház évi biztosítási 300 Ft. V> V X nőtt Ennek köszönhetően csökkentek a megyékben a kisebb települések szolgáltatási fehér foltjai, de javult a városi új lakótelepek ellátása is. Az elmúlt öt évben 72 ezren váltottak iparjogosítványt, s 5^ ezren szüntették meg tevékenységüket. Jelentős azoknak a száma, akik főfoglalkozású kisiparosságukat nyugdíj mellettire cserélték fel. Ezzel együtt is csökkent azonban a kisiparosok átlagéletkora, különösen az elmúlt két-há- rom esztendőben váltotta ki egyre több fiatal az ipart. Tíz esztendővel ezelőtt a 40 év alatti korosztály a kisiparosok táborának csupán 22 százalékát tette ki, ma mér ez több mint 40 százalék. Míg korábban az utánpótlás főként a kisiparosok gyermekeiből tevődött össze, ma már a fiatalok 16 százaléka származik csak kisiparos családból. A fiataledás együtt járt a szolgáltatások, a kisipari tevékenység színvonalának emelkedésével is, mivel a 40 év alatti iparosoknak jelentős része az általános iskolán kívül középfokú végzettséggel is rendelkezik. Kiszámította-« már, hogy ez naponta mindössze 83 fillér? És tudja-a, hogy az Állami Birtositó azoknak akik lakásbiztosítást kötöttek naponta mintegy 1 millió forint kártérítést fizet ki? belül, mindenkor a lehetőségeiknek megfelelően dolgozzák le. A tapasztalatok a termelékenység növekedését és a színvonal emelkedését mutatják. Szakcsoportok kialakítása Most tovább akarnak lépni a kisvállalkozók, kooperációk adta lehetőségek alkalmazásával. Már nemcsak tervezési, hanem szervezési szakaszban van a szövetkezeten belüli különböző szakcsoportok kialakítása. Keresik a szerződéses üzemeltetési formák lehetőségeit is, különösképpen a különféle szolgáltatói igények kielégítésére. Mind nagyobb figyelmet fordítanak arra is, hogy az állami vállalatok háttéripari igényeinek kielégítésével sokszínűén gazdagítsák tevékenységüket. K. Z. Segítőtársak az automaták Évente több mint 1 millió tekercset, transzformátort és más korszerű átviteltechnikái alkatrészt gyártanak a Telefongyár nagykátai gyáregységében. A csaknem 10 ezer féle termék jelentős része a rekonstrukció során megvásárolt svájci automatákon készül. Bozsán Péter felvétele Mindenki rohan, mégis késik A monori Bajcsy-Zsilinszky úti napközi az idén tulajdonképpen sokkal jobb helyzetben van, mint tavaly, vagy akár tavalyelőtt. Minden jelentkezőt felvettek — igaz, kevesebben is jelentkeztek az előző évekéinél — s egy csoportjuk átköltöztetése a volt kisegítő iskola épületébe enyhíti a zsúfoltságot. így is vannak persze elegen, de már nem olyan nyomasztó a gond. S végül is az ebédeltetés helyzete is oldódott, ebben a tanévben például még nem fordult elő, hogy két órakor érkezett volna az ebéd, mint az elmúlt esztendőben nemegyszer. Akkor a délutános nevelők kint álltak az osztályok ajtajában, s kezüket tördelve lesték, mikor jönnek a napközisek, megtarthatják-e a második órát legalább, s mi maradjon el, a torna vagy a matematika? Most nincs ilyen. Most az első órák végére beérnek a gyerekek. De rendszeresen késnek, még akkor is, ha a rendelkezésükre álló 15—20 perc alatt gyors ütemben fogyasztják a levest és a húst. — Én ugyan nem siettetem őket, az biztos — mondja a napköziben Rendek Sándor nevelő. — Egyenek nyugodtan. tisztességes ütemben, s amikor indulni tudnak, hát induljanak. Ágostonná, egy másik nevelő teszi hozzá: — Fél nyolctól fél egyig tartana a munkaidőm. Három éve vagyok itt, de kettőnél előbb én még nem végeztem ! Együtt várjuk az ebédszállító kocsit A konyhások fél LAKÁSBIZTOSÍTÁS - NYUGALOM 12-kor megterítenek. A gyerekek háromnegyed 12-kor beülnek az ebédlőbe, hogy a későbbi elhelyezkedés ne okozzon időveszteséget. — Ma külön kértük, küldjék hamarabb az ebédet — mondja Rendek Sándorné napközivezető. — Fél kettőre moziba mennek a gyerekek. Tizenkét óra tíz perc. Három csoport üldögél már az ebédlőkben. Csaknem kétszáz gyereknek kell felváltva megennie az ételt, úgy, hogy egy órakor indulhassanak át a Kossuth iskolába. Az első csoportnak ez sikerül is. Az utolsóknak soha. Hogy ne mindig ugyanazok késsenek el, váltogatják a csoportokat. Az elsősöknek — érthetően — több idő kellene az evésre, kicsik még, lassúbbak. Idő pedig nincs. A kulturált étkezésre legalábbis. Meg az egészségre sem, a komótos, tempós kanalazásra. — Néha folyik rólunk a víz, mire szétosztjuk az adagokat, hogy ne legyen túl nagy a csúszás — mondják a konyhások. Tizenkét óra tizennégy perc. Jön a kocsi. — Tudom, rajtunk akarják elverni a port! — mondja dühösen a vezető. — Márpedig én felelősséget vállalok érte, hogy nincsenek külön kerülőink, felrakjuk az ebédet, s indulunk rögtön. A saját hibánkból sohasem késünk! Ma pontosan 12 órakor tettük fel az edényeket. Először a tanácsházhoz mentünk, ez a második állomás. Nyolc intézménybe szállítunk. A tempót — a mi tempónkat — gyorsítani képtelenség! Amíg nincs kész az ebéd, nem indulhatunk! — Évek óta go.nd a napközis étkeztetés. Én is feljegyzem, melyik nap mikor ér a kocsi az intézménybe — mondja Nagy Tiborné, a Kossuth iskola igazgatónője. — Az idén tulajdonképpen egy szót sem szólhatnánk, nagy késések nincsenek. De az az igazság, hogy az első délutános órák sorsa íay is bizonytalan, s az örökös sietség az ebédeltetésben se nem egészséges. sem a kulturált étkezéshez nincs köze. A MEZÖ- GÉP-nél üzemelő központi konvhánk aligha hibás ebben. Tudiuk, minden tőlük telhetőt megtesznek. Hogy végül is mi az oka a folytonos csúszásnak. ..? Nagy Gyuláné, a központi konvha vezetőnője energikus lelkiismeretes, és ezúttal kétségbeesett dühöt is érzek a hangjában. amíg sorolja, miért is képtelenség, hogy fél 12-re a napköziben legyen az ebéd. — Ne vegye mosakodásnak! Csak a tényeket sorolom. Tegnap például a hentes szabad hétfője ellenére azért nyitott ki, hogy minket kiszolgáljon. Nyolcra itt volt a 105 kiló fagyasztott hús. Mire itt felenged... Nem kaptunk kenyeret. A kocsink sokszor háromszor-négyszer is beszalad a sütőüzembe, s nemegyszer előfordul, hogy csak 11 után jutunk kenyérhez. Olyan rossz a FÜSZÉRT- ellótásunk, hogy nem győzök áruért kilincselni, ami pedig nem az én dolgom lenne, de megyek ide, oda, ismerősökét keresek, csak hogy árúhoz jussunk. Nemrég a 61-és bolt vezetőjét kértem meg, hozasson már Ceglédről megy- gyet, szilvát... A múltkor a buszón hallottam: most van mák a FÜSZÉRT-nél. Rohantunk. Nem kaptunk, mint ahogy nem kaptunk csemege- uborkát, löncsöt, borsót, babot sem. Ezerkétszázharminc emberre főzünk, tizennégyen. Évek óta kérek egy takarítót. Nem kapok. Az alkalmazottak legmagasabb fizetése 2 ezer 400 forint. Mi régi konyha vagyunk, az újba átment két dolgozóm, háromezren felül keresnek. Az az asszony, aki a kezdet kezdetétől itt hajt velünk, jövőre nyugdíjba megy, a fizetése 2 ezer 200 forint. Miért jönne hát Ide új ember? — Mindettől függetlenül valóban mindent megteszünk, ami tőlünk telik. Ha kell, úgy sietünk, hogy rólunk is folyik a víz. De azon kívül, hogy főzünk, adagolunk, még kétszáz emberre terítünk és mosogatunk is. akik itt étkeznek a MEZŐGÉP-nél. Előfordult. hogy sikerült borsót szereznünk. Ugye, nem mindegy, mit is főzünk és menyiért. Kilenckor kibontottuk a konzervet, hányingert kaptunk a bűztől. Visz- szavette a FÜSZÉRT. igaz. De azt a hatalmas iramot, amíg mást szereztünk és főztünk helyette, hogy ebéd legyen! — Vannak unokáim. Tudom. mit jelent, ha egy éhes, álmos kis óvodás ..belealszik” a levesbe. Nem tehetünk róla. Vétlenek a napközi kony- hásai. Nem hibás a szállító- kocsi személyzete, a központi konyhán dolgozók még úgy sem. Az ebéd mégis késik, a gyerekek kapkodva esznek, nem jutnak időben az iskolába. Alighanem azoknak a vállalatoknak kellene felülvizsgálniuk ellátó munkájuk módszereit. amelyeken az múlik: ne kellien a szállítókocsinak másodszor futni a kenyérért, százötször az egyéb beszerezni valóért. Hogv időben, melegen kap- ion ebédet minden délben minden gyerek. K. Zs.
